.~,","",,,",,,"_.-,-, __"'''' ~--------..--- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~-- -..... - -''-~'''''''''''_,IO" .•. KÉPES GOMBA KALAUZ az Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték. Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny, de értékes és izgalmas vidékén! Az Aggteleki-kaszt minden élőhelyén találkozhatunk nagygombákkal. Legnagyobb faj- és egyedszámban a savanyú, nedves élőhelyeken fordulnak elő, így például az Aggtelektől délre található Kavicsháton. Szintén gyakoriak a gombák a gyertyanos-tölgyesek- ben, bükkösökben, telepített fenyvesekben és az üde gyepeken, legelőkön. Ritkábban találkozhatunk velük, de előfordulnak a szárazabb erdőkben és gyepeken, a mocsarakban, a kevésbé intenzíven művelt szántó- kon, sőt a barlangokban is. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra hogy a Gomba- kalauz nem alkalmas az ehető és mérgező gombák nagy biztonsággal történő elkülönítésére, inkább azzal a céllal született, hogy betekintést nyerjünk e hihe- tetlenül változatos és sok érdekességgel kecsegtető világba. A súlyosan mérgező gombákat a fajnevek mellett jelöltük, ám ez nem azt jelenti, hogya többi kivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük nyersen vagy bizonyos életszakaszukban mérgező gombák is. Hogyan segíthetjük a gombák védelmét? A hazánkban előforduló gombák közül 35 faj élvez törvényi védelmet, de a szakértők szerint több száz veszélyeztetett. Természetvédelmi szempontból a legnagyobb problémát a gombák élőhelyének fogyat- kozása, elszennyeződése jelenti. A gombák is eltűn- nek egy területről, ha a velük szimbiózisban lévő fa- fajok eltűnnek. A hazai erdőkben egyre rosszabb a helyzet, mert gyakran táj idegen fafajokra cserélik le az őshonos fajokat. Elpusztult, kidőlt és korhadó fák nem maradnak az erdőben, pedig nagyon sok gombá- nak ez az élőhelye. Megritkulásukban fontos szerepet játszik még a környezetszennyezés, az urbanizáció. Fontos megemlíteni, hogy a rendszeres, nagy tömeg- ben történö gyűjtés is károsíthatja a fajokat. Ahogy a hajtásos növényeknél, a gombáknál is elő- fordulnak olyan fajok, melyek eredetileg nem éltek a területen, hanem emberi közvetítésre kerültek oda. Egy tipikus példa erre a tintahalgomba, mely az Agg- teleki-karszt déli részén egyre jobban terjed. Nemzeti Parkunk egyik fő feladata a tájra jellemző élővilág és élettelen természeti értékek megőrzése. Kérjük, Te is segítsd munkánkat azzal, hogy meg- kíméled a Karszt gazdag gombavilágát, hiszen ez közös felelősségünk!
8
Embed
az Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez...bizonyos életszakaszukban mérgező gombák is. Hogyan segíthetjük a gombák védelmét? A hazánkban előforduló gombák közül
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
KÉPES GOMBA KALAUZaz Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez
Kedves Természetbúvár Barátunk!Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely
az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny,
de értékes és izgalmas vidékén!
Az Aggteleki-kaszt minden élőhelyén találkozhatunknagygombákkal. Legnagyobb faj- és egyedszámbana savanyú, nedves élőhelyeken fordulnak elő, ígypéldául az Aggtelektől délre található Kavicsháton.Szintén gyakoriak a gombák a gyertyanos-tölgyesek-ben, bükkösökben, telepített fenyvesekben és az üdegyepeken, legelőkön. Ritkábban találkozhatunk velük,de előfordulnak a szárazabb erdőkben és gyepeken,a mocsarakban, a kevésbé intenzíven művelt szántó-kon, sőt a barlangokban is.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra hogy a Gomba-kalauz nem alkalmas az ehető és mérgező gombáknagy biztonsággal történő elkülönítésére, inkább azzala céllal született, hogy betekintést nyerjünk e hihe-tetlenül változatos és sok érdekességgel kecsegtetővilágba. A súlyosan mérgező gombákat a fajnevekmellett jelöltük, ám ez nem azt jelenti, hogya többikivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük nyersen vagybizonyos életszakaszukban mérgező gombák is.
Hogyan segíthetjük a gombák védelmét?
A hazánkban előforduló gombák közül 35 faj élveztörvényi védelmet, de a szakértők szerint több százveszélyeztetett. Természetvédelmi szempontból alegnagyobb problémát a gombák élőhelyének fogyat-kozása, elszennyeződése jelenti. A gombák is eltűn-nek egy területről, ha a velük szimbiózisban lévő fa-fajok eltűnnek. A hazai erdőkben egyre rosszabb ahelyzet, mert gyakran táj idegen fafajokra cserélik leaz őshonos fajokat. Elpusztult, kidőlt és korhadó fáknem maradnak az erdőben, pedig nagyon sok gombá-nak ez az élőhelye. Megritkulásukban fontos szerepetjátszik még a környezetszennyezés, az urbanizáció.Fontos megemlíteni, hogy a rendszeres, nagy tömeg-ben történö gyűjtés is károsíthatja a fajokat.
Ahogy a hajtásos növényeknél, a gombáknál is elő-fordulnak olyan fajok, melyek eredetileg nem éltek aterületen, hanem emberi közvetítésre kerültek oda.Egytipikus példa erre a tintahalgomba, mely az Agg-teleki-karszt déli részén egyre jobban terjed.
Nemzeti Parkunk egyik fő feladata a tájra jellemzőélővilág és élettelen természeti értékek megőrzése.Kérjük, Te is segítsd munkánkat azzal, hogy meg-kíméled a Karszt gazdag gombavilágát, hiszen ezközös felelősségünk!
A termőtestekrendszerint
egyesével nőnek
A termőtestenbocskor nem
található
A spórapor sötét-barna, a kalap
és a tönk fehéres,finoman pelyhes
lA termőtest korhadó!f-ooI.---"I1~--lIIIIIji szerves anyagon I
I nő, a fátyol a kalap Iiszélén csipkésen !Imarad meg, a kalapI hosszan bordás,: a spórapor barna,
a termőtest hamarelfolyóSOdik
sárga kénvirággomba(Hypholoma fasciculare)lombos és fenyőerdőkben,korhadó faanyagon,
lomberdőben, kertben, útszélen,tuskókon, vagy eltemetett faanyagon,
tavasztól őszig
/------------------------------\.Az egész gomba I
ibolyaszínű és r.-I retekszagú j'~.._--------------------------~.
GALAMBGON
büdös galambgomba(Russula foetens)
erdőben, a síkvidéktőla magashegységekig,
júliustói októberigMérgező!
nagy ozlábgomba(Macrolepiota procera)erdőben, erdőszélen ,utak mentén,júliustói októberig
sötét trombita gomba(Craterellus cornucopioides)savanyú talajú erdők alján, lombos és fenyőerdőben,
• r.~;~±;~~~,tólOktó~,,'~mj_,~i~:t~~,~:i! a kalap egyen-! rA termőtest feketés,1 r A termőtest sárga, !! lőtlenül domború, ! ! erősen tölcséres, ! ! kissé tölcséres, !i hullámos szélű i ! trombitaszerű ! ! kajszibarack illatú!
~]~~ /__~ ~~I~~~~ _~A kalap ellaposodÓ,~ A termőtest ~ A lemezek a ~ A kalap :_-_n--_BAK . tÖlcséresedő,' i csoportosan nő im! tönkre lefutnak i O i tölcséresedő, i TEJElŐGOMBA'K
- f h' : : \. ! i - :! : t::~~~;:er:~, i -,------------,---------------' -----------------------------~'i m:~~r:::~:~~~dV i! pattanva törik, j j folyik belőle !1 erdőben fordul elő i \,------------------------j\.~._---------------------) (---~-;~~~-;~;~;~-~.j
j elvékonyodik, 1i erősen bordás, !
_.....:.,.."-=:'t~~j
sárga gereben(Hydnum repandum)hegyvidéki lombosés fenyőerdőkben ,jún iustól októberig
,,---------------------- ----~i A tejnedv narancs- i1 sárga, erdei fenyő jL"~~~~fj
kéttűs fenyők alattés elegyes erdőkben,
ősszel
0= a válasz igen m = a válasz nem~~'~~~~~·~~~~~~~~~··l""'''.--4IO"''--------------------i rész szivacsos, ii akalapszerű i! termorész i ízletes kucsmagombai termőrétege i (Morchella esculenta)i':~~~~~~~t~di~:..~.~~~~) réteke~~l~~~~~~
,_r~~':~:'~'::~i~;;i A termőtest belül !(.- - ..- ': : együregű. a :
1~k~la~sze!ű rés~ ~l kalapszerű rész !...-- -- " igodroktol. rancoktoli O i kucsmához hasonló i
A termőréteg a i i egyenetlen. vagy i \ f )kalap alsó részén! igörbült la~o,kból áll.! m
helyezkedik el. ~ A termoreteg a ilemezes. csöves ! i kalapszerű részen ! __,pórusos tüskés i i felül-kívül ifA termőtest belül 1
vagy ráncos i i hely~zk~dik el i i több üregű, a i-, szerkezetű ,; i. ~ .. ~.~.~~.~.~.~.~.~ ) i kalabP~lzerűlréslz ~
! HOGYAN FOGJUNK HOZZA A j! GOMBÁK HATÁROZÁSÁHOZ? i'----------------------------------------------------,A kalapos gombáknak sok tulajdonságát meg kell figyel-nünk, ha pontosan szeretnénk meghatározni őket. Fontos
szempont, hogy egy-egy gombafaj milyen élőhelyen nő,milyen növények közelében, csoportosan vagy magánosan.
Meg kell figyelni, hogy van-e bocskora, gallérja. Milyenalakú és milyen színű a kalap és a tönk, ezeken milyen amintázat, vannak-e pikkelyek vagy nyálkás-e? Milyen tí-pusú a terrnőrétege? Milyen színű a spórája? Milyen szaga
van? A termőtestet megtörve elszíneződik-e vagy ereszt-etej nedvet? Mindezek figyelembe vétele mellett elmond-
ható, hogya gombák jelentős része azonban csak mik-roszkópos vizsgálattal vagy vegyszerek re adott reakciójuk
alapján határozható.
Kiadványunkban a térbeli határozó mentén haladva agombák külső, jóllátható bélyegei alapján juthatunk el azadott gombához.
,--- ------------------------------------,I \
I
II
A gombagyűjtés szabályai
Ne szedjük le a gombát, ha nem akarjuk elvinni, főlegne rúgjuk fel a számunkra értékteleneket! Az öreg,penészes, kukacos példányokat hagyjuk a helyükön, sokspórát szórhatnak még szét. Amennyiben mégis gyűjtünkgombát, akkor a termőtestet ne tépjük, hanem óvatosantekerjük ki, a földben maradt micéliumot pedig takarjukbe avarral, földdel, hogy ne száradjon ki.
A gombagyűjtés legfontosabb szabálya, hogy csak ellen-őrzött gombát fogyasszunk. A gombagyűjtéshez kosarathasználjunk, hogy a gomba ne fülledjen be és ne törjönössze. Ne fogyasszunk nyersen gombát. A fejletlen ter-mőtestet könnyen összetéveszthetjük más fajokkal.Egyes gombákban a méreganyag csak alapos főzéssorán bomlik le. Lehetőleg kerüljük ezeket a fajokat.Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrúaknak megárthata gomba, de nagy mennységben mindenkinek nehezenemészthető.
Mit kell tennünk gombamérgezés esetén? Értesítenikell az orvost, vagy súlyos esetben a mentőket. Azonnalhívjunk mentőt, ha a mérgezés tünetei az elfogyasztásután több mint 12 órával jelentkeznek. A mérgezettetmeg kell hánytatni, hogy minél több méreganyag ürüljönki a szervezetből. A hányadékból rnintát kell venni és azorvosnak átadni. Keserűsót vagy orvosi széntablettát kellbeadni, me ly közörnbösíti a mérgek egy részét. Meg kellkérdezni, hogy más evett-e a gombából, mert lehet, hogymásoknál később jelentkeznek a tünetek. Erős hányásvagy hasmenés esetén pótolni kell a folyadékot, sós vagycukros vízzel, teával.
---'
.- ,III
IMI MICSODA?
Bazídiumos gomba: Nevét a termőrétegben elhelyezkedőbazídiumokról, vagyis azokról a csak mikroszkóppal láthatósejtekről kapták, amelyekből a spórák kialakulnak. A bazídiumoka többnyire nagyméretű, álszövetes szerveződésű termőtestekmeghatározott részén, az ún. termőrétegben alakulnak ki.Bocskor (Volva): Egyes kalapos gombák tönkjének alján lévőburokmaradvány (lásd burok).Burok (Velum): Egyes kalapos gombáknál borítja a termötestet.A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor.Cortina: A kalap széléről lelógó fátyol vagy pókhálószerú függelék.Gallér (Annulus): Egyes kalapos gombák tönkjén, általábana felső részen lévő burokmaradvány (lásd burok).Gleba: Zárt termőtestű gombáknál található spóratermőbazídiumtömeg.Hifa: A gombák testét, szaporítószerveit felépítő sejtfonál.Kalap: Egyes bazídiumos gombák termőtestének felső,kalapszerú része. A kalap fonákán található a termőréteg,itt képződik a spóra.Micélium: Hifaköteg, a gombahifák összessége.Mikorrhiza: A gombák és a növények gyökerei között kialakultkölcsönösen előnyös kapcsolat.Pórus: A csöves termőrétegű gombáknál a csövek nyílása.Spóra: A nagygombák ivaros vagy ivartalan úton képződő finomporszerű sza porítóképlete.Szimbiózis: Élő szervezetek kölcsönösen előnyös együttélése.Termőréteg (Himenium): A termőtestnek a spórákat létrehozórétege. Típusai:
~ pórusos
Termőtest: A gombák szaporító képletei, melyek a spórákat termelik.Tömlősgomba: Nevét azokról a törnlószerű sporangiumokról, 'az aszkuszokról kapta, amelyben nyolc spóra helyezkedik el.A tömlősgombákban a termőtestek nem rendeződnektermőrétegbe és általában mikroszkopikus méretűek.Tönk: Egyes bazídiumos gombák termőtestének alsó,általában hengeres része, melya kalapot tartja.Alsó részén bocskor, felső részén gallér alakulhat ki.
,~-------------------------------------------------------------------------------------------~---------~•. 1''' l' 1''' ,
! ALTALANOS TUDNIVAlOK ES ERDEKESSEGEK :~---------------------------------------------------------------------------------------------------- }
oN A klasszikusnak tartott kalapos gombákon kívül
nagyon sokféle gomba létezik. Az ismert gombafajokszáma százezer körül van, de valószínűleg ennektöbbszöröse él a Földön. A gombákat tizenkét törzsbesorolják, de ezek közül szabad szemmel látható ter-mőteste csak a tömlős- és a bazídiumos gombáknakvan. Utóbbi törzsbe tartoznak a kalapos gombák is.Hazánkban csak a nagygombák közül megközelítőleg4000 faj él. A gombák rendszerezése a mai napigvitatott kérdés. Ami biztos, hogy önálló országot (reg-num) alkotnak az élővilágban a növények és az álla-tok mellett. Egyes tulajdonságaikban a növényekre,míg másokban az állatokra hasonlítanak, de termel-nek olyan anyagcsere-termékeket is, melyek csakrájuk jellemzők. A gombák teste fonalakból (hifa) épülfel, melynek szövedékét hívjuk micéliumnak. A gom-bák csak szerves anyagokat képesek felhasználni,nem tudják azokat szervetlen alapanyagokból előállí-tani, mint a fotoszintetizáló növények. [gy korhadék-lakó (szaprofita) és élősködő (parazita) életmódotfolytatnak. A tápanyagokat oldott állapotban képesekfelvenni, így előtte enzimekkel megemésztik azt,majda sejtfalon keresztül szívják fel. Sejtjei ket általábansejtfal veszi körbe, mely a növényekre jellemző .Ennek vázanyaga viszont akitin, mely az állatvilágbanfordul elő.
'_"'_<0
"".." N
...._.." o
.."••..~ ro
A gombák szaporodása spórákkal történik, melyekethatalmas tömegben a termőtest képzi. Egyetlenóriás-pöfeteg több ezer milliárd spórát képez. A spórákbólelsődleges micélium fejlődik, melyeken vagy ivarszer-vek képződnek és ezek segítségéveI történik a meg-termékenyítés, vagy vegetatív hifasejtek olvadnakössze. A létrejövő másodiagos micéliumból termőtestfejlődik, mely újra spórákat hoz létre.
==-<0
==-0
Az élővilágban a gombák legfontosabb feladata alebontás. A növények által megtermelt szerves-anyagot a fogyasztók felhasználják, majd az elpusztultfogyasztókat a lebontók - többek közt a gombák -bontják le. fgy a körforgás kezdődhet elölről. Ezt alebontási folyamatot jól láthatjuk az erdőben, amikora lehullott leveleket fehér micélium szövi át, de eztörténik a megpenészedett kenyérrel is. A gombák aszervesanyagok elbontásával egyensúlyt teremteneka természetben. Emellett számos más formában issegítik az ember életét. Sok élelmiszerünket nemtudnánk előállítani nélkülük, maguk is élelmiszerek,gyógyhatású anyagok (shii-take, pecsétviszgomba)vagy gondoljunk az antibiotikumokra.
A gombáknak egy másik nagyon fontos szerepük atermészetben, hogyanövényfajok több mint 80százalékával szimbiózisban élnek. Ezt a mindkét félszámára előnyös a kapcsolatot nevezzük mikorrhizá-nak. A gombafonalak behálózzák a növények gyöke-reit és segítenek a növényeknek felszívni a vizet és aszervetlen tápanyagokat. Cserébe a növények szervestápanyaggal látják el a gombákat. Ennek a kapcso-latnak egy különleges esete az orchideák és a gom-bák kapcsolata. Az orchideák annyira alkalmazkodtaka gomba jelenlétéhez, hogyamagvaik nem tartal-maznak táplálószövetet. Kis méretük miatt a magokathatalmas tömegben tudják képezni, viszont a szim-biózisban résztvevő gomba jelenléte nélkül a magnem tud kicsírázni. A mikorrhiza kapcsolat össze-tettségét napjainkban kezdik megérteni. Kiderült,hogy gombák segítségével a növények a talajbanösszekapcsolódnak és hatalmas hálózatokat hoznaklétre. [gy a növények képesek hatékonyan megosz-tani a vizet és ásványi anyagokat. Sőt, bizonyos fokúkommunikációra is képesek. Jelzik a másik növény-nek, ha megtámadta őket egy kórokozó, így azokkülönböző kémiai anyagok termelésévei felkészülhet-nek. A legszorosabb mikorrhiza kapcsolat a zuzmók-nál alakult ki. A zuzmótelepek gombahifáknak ésalgáknak az együttese. Ez a szimbiózis teszi annyirasikeressé a zuzmókat, hogy olyan élőhelyeken isképesek növekedni, ahol a gombák vagy a növényekkülön-külön képtelenek lennének. (Lásd Képes Zuz-mókalauz.)
A gombák állatokkal is létesítenek szimbiózist. Egyeshangyák .gornbakerteket" tartanak fent. A gombák ahangyák táplálékának a maradékán élnek, míg ahangyák a tápanyagokban gazdag, megvastagodottgombafonalakat fogyasztják.