AZ ADÓELKERÜLÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK AZ ÁFA …midra.uni-miskolc.hu/document/25522/20778.pdf · alacsonyabb szintű jogforrások állnak. A vizsgálódásom érinti a közigazgatási

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM – ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR-

ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET – PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK

AZ ADÓELKERÜLÉSSEL KAPCSOLATOS

PROBLÉMÁK AZ ÁFA SZABÁLYOZÁSBAN

SZAKDOLGOZAT

Konzulens: Dr. Nagy Zoltán Készítette: Katona Balázs

Egyetemi Docens Neptun-kód: FWC9VV

Miskolc, 2017

2

UNIVERSITY OF MISKOLC – FACULTY OF LAW –

DEPARTMENT OF FINANCIAL LAW

PROBLEMS ON TAX EVASION IN VAT

REGULATION

THESIS

Consultant: Dr. Zoltán Nagy Author: Balázs Katona

associate professor Neptun-code:FWC9VV

Miskolc, 2017

3

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ...............................................................................................................................4

II. Az áfa csalással érintett termékek és szolgáltatások köre Magyarországon ..........................6

II.1 Élelmiszeripar ................................................................................................................6

II.2 Airbnb szolgáltatás .........................................................................................................8

II.3 Elektronikai cikkek kereskedelme ...............................................................................10

III. Az Európai Unió adórendszere az általános forgalmi adózás terén .................................11

III.1 Az áfa szerepe az Európai Unió költségvetésében .......................................................11

III.2 Átmeneti áfa rendszer és adópolitika a közvetett adózás terén az Európai Unióban ...11

III.3 Áfa kulcsok az Európai Unió tagállamaiban ................................................................13

III.4 Varsano-modell ............................................................................................................15

III.5 A magyar áfa kulcs problematikája ..............................................................................16

IV. Az áfacsalás a hazai és európai uniós szabályozás tükrében............................................17

IV.1 Áfacsalások mértéke az Európai Unióban ...................................................................17

IV.2 Adócsalás fajtái ............................................................................................................17

IV.3 Láncértékesítésen alapuló csalások jellemzői ..............................................................20

IV.4 Hiányzó kereskedős áfa csalás (Missing trader fraud) .................................................21

IV.5 Körbeszámlázásos áfa csalás (Carousel fraud) ............................................................23

V. Adólevonási jog ...................................................................................................................25

V.1 Az adó-visszaigénylés és az adólevonási jog elhatárolása ...........................................25

V.2 Adólevonással elkövetett visszaélések .........................................................................26

VI. Az adóelkerülés és adócsalás ellen bevezetett intézkedések és azok hiányosságai a

magyar áfa szabályozásban ..........................................................................................................28

VI.1 Online pénztárgép, mint „sikerkassza” ........................................................................30

VI.2 Elektronikus közúti áruforgalmi-ellenőrző rendszer ....................................................31

VI.3 Adózók minősítési rendszere .......................................................................................34

VI.4 Számlázó programok online adatszolgáltatása .............................................................36

VII. Az adóelkerülés és az adócsalás elleni fellépés lehetőségei a magyar áfa

szabályozásban .............................................................................................................................38

VII.1 MCA és MAA modell - az adóhatóság és az adózó együttműködésére ......................38

VII.2 Készpénzforgalom korlátozása és az elektronikus fizetési eszközök előtérbe

helyezése ..................................................................................................................................39

VII.3 Áfa-lottó .......................................................................................................................41

VII.4 Az áfa bankszámla rendszer kialakítása .......................................................................42

VII.5 Az előre fizetett áfa ......................................................................................................42

VIII. Összegzés .........................................................................................................................43

IX. Felhasznált Irodalom ........................................................................................................45

X. Webes hivatkozások .............................................................................................................49

XI. Jogszabályok és határozatok ............................................................................................51

4

I. Bevezetés

„Két dolog biztos az életben, az adó és a halál.”

Benjamin Franklin

Az általános forgalmi adóból származó bevétel a hazai költségvetés egyik

legjelentősebb tétele, az összes bevétel körülbelül 30%-a származott ezen adófajtából az

elmúlt évek során. Ezzel kapcsolatban az adóelkerülés problémája hazánkban is egyre

nagyobb méreteket öltött, köszönhetően részben az „Európa-bajnok” áfa kulcsnak1,

amely kirívóan nagy adóterhet jelent a piaci szereplők számára, emiatt sokan kibújnak az

adófizetés terhe alól és a csábító extra hozamokat inkább zsebre vágják. Az adócsalás és

az adóelkerülés következtében elmaradt bevételek miatt csökken a kormány költségvetési

mozgástere. A bevételek kiesése növeli az államháztartás hiányát, csökkenti állami

beruházások lehetőségét, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére rendelkezésre álló

forrásokat.2 Az adóelkerülésből származó adóhiány, a meg nem fizetett áfa, a

jogosulatlanul levont, valamint visszaigényelt áfa több százmilliárdos kárt okoz évente a

hazai költségvetésnek. 2014-ben hazánkban az Európai Bizottság által közölt adatok

szerint 2,1 milliárd eurót (651 milliárd forintot) áfát nem sikerült beszedni.3

Az adócsalás eltorzítja az adórendszerek megfogalmazott szociális és

igazságossági céljait. Spicer véleménye szerint az adócsalás újra osztja a jövedelmeket a

becsületestől a tisztességtelen adófizetők felé.4 Továbbá piactorzító hatású, növeli a

tisztességes adófizetők terheit. Az adócsalók a tisztességtelen versenyelőnyt kihasználva

csökkentik költségeiket és növelik bevételeiket. Így a nemzetgazdaságon belül az

erőforrások allokációja torzul.5

Bracewell-Millnes szerint az adócsalásnak mindezek ellenére van pozitív oldala

is, amely lehetővé teszi olyan gazdaságilag fontos tevékenység elvégzését, amely

egyébként az adóterhek érvényesülése mellett nem lenne lehetséges. Ennek

1 lásd: Áfa kulcsok az Európai Unió tagállamaiban című fejezetben lévő táblázaton 2 Alia Gabriela Duta: Genesis and impact of tax evasion (Citation: 2015 Conf. Int'l Dr. 910 2015) 3 www.hvg.hu/gazdasag/20160906_afa_beszedes 2016. 10.02. 4 Spicer, M. W.: The Problem of Tax Evasion National Tax Journal vol. XXXIX. 1986. 14-18. o. 5. Dr. habil. Szilovics Csaba: Az adótervezéstől az adócsalásig, Magyar Jog 2013/7.407-415. o.

(továbbiakban: Szilovics Csaba (2013)

http://www.hvg.hu/gazdasag/20160906_afa_beszedes

5

eredményeként jövedelmet tud generálni egy kihasználatlan gazdasági szektor és az ott

megtermelt jövedelem visszaáramlik az adózott gazdaságba.6

Az adóelkerülés, adókijátszás és az adócsalás fogalmait szükséges elhatárolni

egymástól. Földes Gábor szerint az adóelkerülés az adóminimalizálás legális formája. Az

adóelkerülés során az adózók kihasználják a szabályozás adta kiskapukat és ezáltal

csökkentik adóterheiket. Az adókijátszás az adókötelezettség illegális eszközök

igénybevételével történő megsértését jelenti. „Az adókijátszás nem szűkíthető le az

adójogszabályok büntető jogilag üldözendő megsértésére, az adócsalásra, vagy más

bűncselekményekre, amelyek az adómenekülést szolgálják.”7 Adócsalás akkor jön létre,

ha az adófizető szándéka az adókijátszás egy speciális formájához vezet, amelyben az

adófizető célja a tudatosan az esedékes adó meg nem fizetésére irányul, és ennek

súlyossága miatt ez a magatartást a jogalkotó büntetni rendeli.8

Dolgozatomban arra törekszem, hogy bemutassam hazai áfa szabályozásban rejlő

problémás területeket, ahol változtatásokra lenne szükség. A vizsgálódásom

középpontjában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, az adózás

rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a speciális területeket szabályozó

alacsonyabb szintű jogforrások állnak. A vizsgálódásom érinti a közigazgatási jog, a

pénzügyi jog, az európai jog, valamint az alkotmányjog területét is. A dolgozat elején

bemutatom a hazai gazdaság áfacsalás szempontjából legfertőzöttebb területeit. Ezt

követően az európai uniós és a magyar áfa rendszer jellemzőit és problémáit elemzem.

Majd bemutatásra kerül a Ricardo Varsano által kidolgozott rendszer, ami véleményem

szerint megoldást jelenthet az átmeneti európai áfa rendszer problémájára. A következő

fejezetben az adócsalást elősegítő tényezőkét és a csalás fajtáit részletezem. Ezenkívül

jellemzem a láncértékesítésen alapuló csalásokat. Ezt követően pedig a két általam

legfontosabbnak vélt hiányzó kereskedős és körbeszámlázásos csalást ismertetem.

Dolgozatomban kitérek az adólevonási joggal elkövetett visszaélésekre is, valamint

szükségesnek tartom elhatárolni az adólevonási jogot az adó-visszaigénylés fogalmától.

A NAV ellenőrzéseinek hiányosságaira is fókuszálok. Kitérek többek között, az EKÁER-

rendszer az online pénztárgép és további adóhatósági intézkedésekre is. Nemzetközi

gyakorlat azt mutatja, hogy vannak hatékony eszközök az adóelkerülés visszaszorítására,

például az MCA és MAA modellek, valamint az áfa-lottózás is, amiket szintén részletezni

fogok.

6 Bracewell-Millnes: Tax Avoidance and Evasion Panopticum London, 1979. 35. o. 7 Földes Gábor: Pénzügyi Jog I., KJK Bp. 1997. 116. o. 8 Szilovics Csaba (2013): i. m. 407-415. o

6

Vizsgálódásom elsődleges célja tehát az adóelkerüléssel kapcsolatos problémák

feltárása és az adócsalás elleni harc során alkalmazott eszközök és intézkedések átfogó

elemzése.

II. Az áfa csalással érintett termékek és szolgáltatások köre Magyarországon

Dolgozatomban az élelmiszeriparral, az Airbnb szolgáltatással és az elektronikai

cikkekkel kapcsolatos problémákat elemzem. Azért esett ezekre a választásom, mert

különösen elszaporodtak a visszaélések az ilyen termékek és szolgáltatások tekintetében,

továbbá e termékkörök tekintetében követnek el jelentős károkat okozó költségvetési

csalásokat is.

II.1 Élelmiszeripar

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság sokkal sérülékenyebb gazdasági szektor, a

többinél. Számos tényező befolyásolhatja a piacot. A rossz és kedvezőtlen időjárási

körülmények (fagy, jégeső, árvíz, szárazság, rovarok, stb.). A jelenlegi orosz embargó.

Továbbá a nem kiszámítható, rendszertelen mennyiségű növénytermés és állatszaporulat.

Az egyik évben túlkínálat, a másik évben hiány van. Támogatások hiányában sokszor

kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a termelők és a tenyésztők, ezért jellemző az illegális

jövedelemszerzés. Így talán nem meglepő, hogy Magyarország egyik legfertőzöttebb

gazdasági területének az élelmiszeripar tekinthető, mert a nagy mennyiségű ömlesztett

áruk esetében könnyebb kijátszani a szabályozást. A mezőgazdasági áruk beazonosítása

szinte lehetetlen feladat.

A Reuters felmérése szerint évente körülbelül 300 milliárd forintot csalnak el az

élelmiszerek értékesítése során hazánkban.9 A legtöbb visszaélés a tejjel, cukorral,

étolajjal, liszttel, sertéshússal, baromfihússal és a tojással történik. A termelők és a

vásárlók közötti feketekereskedelem sem elhanyagolható probléma, de ennél sokkal

jelentősebb károkat okoznak a költségvetést megrövidítő hiányzó kereskedős áfa- és

körhintacsalások, amelyek során milliárdos tételekben mozgatják papíron az árukat, sok

esetben pedig a nagyáruházláncok is ennek szereplőik. Az ilyen csalások ellen hatékony

9www.reuters.com/article/us-hungary-vat-fraud-idUSBRE85614B20120607 2016. 10. 09

http://www.reuters.com/article/us-hungary-vat-fraud-idUSBRE85614B20120607

7

eszköz lehet a 2015-ben bevezetett EKÁER, ami képes kiszűrni, hogy valóban

megtörtént-e az áru fuvarozása az érintett kereskedők között vagy sem.

Továbbá a kormány által bevezetett fordított áfa10 hatékonysága a jövőben

véleményem szerint indokolhatja a fordított adózás kiterjesztését más mezőgazdasági

cikkek esetében is. Ugyanakkor ehhez szüksége lenne az Európai Bizottság

jóváhagyására, mivel a fordított adózást csak átmenetileg és a Bizottság engedélyével

lehet bevezetni.

A sertés hús áfája 5%-ra csökkent idén. Úgy gondolom, hogy helyesen döntött a

kormány, mivel a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolták, majd feketén

értékesítették. Sok esetben a feketevágás a hazai vágóhidakon történt. Az alacsony áfa

miatt már nem éri meg csalni a disznóhússal, ez alapján a gazdaság fehéredése várható.

A 2017. évi költségvetésben a kormány tovább csökkenti egyes termékek (baromfihús,

tojás) értékesítésére vonatkozó áfa kulcsát 27%-ról 5%ra, míg más termék (friss tej)

esetén 18%-ról 5%-ra csökken az áfa kulcs.11

Véleményem szerint hiba volt kihagyni az áfa kulcs csökkentésből az UHT és az

ESL tejet, mivel a tejágazatban az áfa csalások jelentős része importból származó UHT

tejjel történik. Így a bűnszervezeteknek továbbra is megéri csalni a tartós tejekkel.

A termelők szerint az új szabályok következtében a friss és tartós tej közötti

árkülönbség miatt érdektelenné válnak hazai gyártók a tartós tej előállításában. A piacon

felhalmozódó többlet tejet a feldolgozók jóval a piaci ár alatt vásárolják fel, ami tovább

rontja a termelők helyzetét.

10 Áfa alanyok esetén nem a számlakibocsátó (értékesítő, szolgáltatásnyújtó), hanem a vevő kötelezettsége

lett a fizetendő Áfa felszámítása. A fordított adózás rendszerében azonban a vevők jogosultak is a

felszámított ÁFA levonására, így ebben a rendszerben tényleges ÁFA fizetés nem történik, csak az

adóbevallásokban tüntetnek fel egy kvázi megfizetendő és levonható adóértéket. 11 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-

és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

8

II.2 Airbnb szolgáltatás

Az Airbnb lényege, hogy a tulajdonosok lakásukat rövidtávú bérlésre adják ki a

turistáknak. Az Airbnb szolgáltatás virágkorát éri. Számos előnye van a hotelekkel

szemben. Többek között sokszor jóval olcsóbb megoldás, mint ha egy hotelben

foglalnánk szobát. A lakások nagyrészt teljesen felszereltek, így a főzés, a mosás és az

étkezés is helyben megoldható. 2013-ban-ban 320ezer éjszakát töltöttek ilyen típusú

szállásokon a turisták, amíg 2015-ben ez a szám 527ezret tett ki, azaz 2 év alatt 60%-kal

nőtt a bevallott vendégéjszakák száma.12 Ugyanis a KSH adatai a feketén kiadott

lakásokról nem tartalmaz adatot. A probléma az ilyen oldalakkal kapcsolatban, hogy csak

kizárólag a szolgáltatás után adóznak, és a szállással csalnak. A közösségi

szállásmegosztás kiesik a hatóságok látóköréből így nagy lehetőségek adódnak az

adófizetés elkerülésére.

A hatályos szabályozás alapján a legális lakáskiadás nem olyan jó befektetés,

mivel a közösségi szállásmegosztás az áfatörvény vonatkozásában ingatlan-bérbeadásnak

minősül.13 Az ingatlan bérbeadás idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítása esetén áfa

köteles. Adóalanynak minősül az a magánszemély, aki Airbnb-n keresztül 1 vagy több

szobát vagy éppen egy teljes lakást szálláshelyként ad bérbe, így adószám kiváltására

köteles, valamint számla-kibocsátási kötelezettség is terheli.14 A kereskedelmi

szálláshely-szolgáltatás 18%-os áfa kulcs alá tartozik.

A tevékenység személyi jövedelemadózása során a – nem egyéni vállalkozóként

adózni kívánó – magánszemély kétféle módon állapíthatja meg adókötelezettségét: az

önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint (a tételes költségelszámolást, vagy a

10 százalékos költséghányad módszerével megállapított jövedelemszámítási szabályokat

alkalmazva) vagy a tételes átalányadózást választva. Az önálló tevékenységre vonatkozó

szabályok szerint meghatározott jövedelmet 15 százalékos személyi jövedelemadó,

valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.15

A tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a fizető-vendéglátó

magánszemély a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy

lakásban vagy üdülőházban folytatja. A személyi jövedelemadózás szempontjából fizető-

12www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga004a.html 2016.10.17. 13www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Online_foglalasi_rend20160405.html?query=airbnb

2016.10.17 14Art. 16. § (1) bekezdés 151998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról, 3. § (1) bekezdés a) pontja (a továbbiakban:

Eho tv.)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga004a.html

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Online_foglalasi_rend20160405.html?query=airbnb

9

vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az lehet, aki – nem egyéni

vállalkozóként – egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt

szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó

időtartamra.16 A fizetendő tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint, ezen

felül a tételes adó 20 százalékának megfelelő összegű egészségügyi hozzájárulás

fizetésére is köteles a magánszemély.17

Az adóhatóság ellenőrzi a meghirdetett lakásokat. Turistának álcázzák magukat,

hogy kiderüljön minden rendben van-e a szállásokkal. Véleményem szerint ez nem elég

hatékony eszköz a szabályozást kijátszók ellen. Bírságolás mértékét elrettentésül meg

lehetne emelni, mint ahogy tették azt Spanyolországban is. Barcelonában 28 millió

forintig terjedő bírságot kaphatnak az ügyeskedők.18 Berlinben regisztrációhoz kötött a

lakáskiadás. Jelenleg ott is probléma, hogy a lakáskiadók kétharmada nem jelentkezik be

a hatóságoknál.19 New York-nak sikerült kiegyeznie az Airbnb-vel és kiadtak bizonyos

adatokat, a lakáshirdetőkkel kapcsolatosan. 20

Álláspontom szerint a szálláshely-megosztó oldalakat blokkolni kellene és

betiltani mindaddig, amíg egyfajta megegyezés nem jönne létre a lakáskiadók adatainak

megosztásával kapcsolatban, ugyanis az adóhatóság ez alapján tudná ténylegesen

beazonosítani azokat az alanyokat, akik nem fizetnek áfát a lakásbérbeadásuk után.

16 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a továbbiakban: Szja tv.) 57/A. § (1) bekezdés 17 Eho tv. 4. § (4) bekezdés 18www.businessinsider.com/barcelona-just-declared-war-on-airbnb-2015-8?IR=T 2016.10.18. 19www.thelocal.de/20140801/two-thirds-of-berlins-tourist-flats-now-illegal 2016.10.18. 20www.airbnbaction.com/agreement-new-york/ 2016.10.18.

http://www.businessinsider.com/barcelona-just-declared-war-on-airbnb-2015-8?IR=T

http://www.thelocal.de/20140801/two-thirds-of-berlins-tourist-flats-now-illegal

http://www.airbnbaction.com/agreement-new-york/

10

II.3 Elektronikai cikkek kereskedelme

Az elektronikus cikkek köre az egyik legjövedelmezőbb termékcsoport az

adócsalók számára. Könnyen szállítható, gyorsan eladható és nagy profitot hoz. A legtöbb

visszaélés számítógépek, alkatrészek, mobiltelefonok és videojátékok értékesítése során

történik. Gyakran legális kereskedelmi tevékenységgel leplezik a csalásokat, ami nehezíti

a lebukást, így akár évekig működhetnek illegálisan a csaló vállalkozások.

Az IT szektorban az áfa csalások tekintetében két adó visszaigénylésével

kapcsolatos módszer terjedt el. Az ún. fiktív export és a hiányzó kereskedős csalás.21 Az

online árakat összehasonlító oldalak alapján az adóhatóságnak lehetőségük nyílik

kiszűrni a gyanúsan alacsony értékű termékeket. Így már sikerült elektronikus cikkeket

forgalmazó webáruházat lebuktatnia a NAV-nak. A fiktív számlázás és az utaztatás

valamelyest visszaszorult. Azonban így is megtalálják még a kiskapukat.

Véleményem szerint hiba, hogy a jogalkotó a számítástechnikai cikkeket kihagyta

az EKÁER kockázatos termékeinek listájáról. A 3,5 tonna alatti gépjárművekkel szállított

termékek nem EKÁER-kötelesek, tehát ez a kisméretű, olcsón szállítható informatikai

eszközöknek kibúvót biztosít a jelenlegi szabályozás.

Egyes szerzők szerint a fordított adózás bevezetése itt is megoldást jelenthet,

amivel én teljes mértékben nem értek egyet, mert ez csak átmenetileg jelentene

megoldást. A kormány már 2007 és 2013-ban is felvetette a fordított adózás lehetőségét,

sőt készült egy hatástanulmány is, azonban mégsem került bevezetésre, mivel a fordított

adózás csak áfa-adóalanyok közötti ügyletekben alkalmazható, azt nem lehet kiterjeszteni

a kiskereskedelemre, így viszont ügyelni kellene arra, hogy a csalás ne terjedjen át a

kiskereskedelmi szektorra. A kiskereskedő nettó áron tudná beszerezni a terméket, amit

olcsóbban el tudna adni a versenytársainál, amennyiben feketén adná el, és így továbbra

se lenne megfizetve az áfa a költségvetés számára.22

Egy bűntény feltárása során elektronikai cikkel áfát csaló csoportot kapott el a

NAV. 81 milliárd forint körüli bevételt állapítottak meg, amiből a magyar-szlovák áfa

csaló hálózat a gyanú szerint 22 milliárdot forintot csalt el.23 Ez az eset is jól szemlélteti,

hogy milyen jelentős károkat okoznak az ilyen bűnszervezetek az állami költségvetésnek.

21 Sólyom Borbála: Az adócsalás és az adóelkerülés elleni harc az Európai Unióban az általános forgalmi

adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság joggyakorlatára, Phd. értekezés, Budapest, 2015.

25-29. o. (továbbiakban: Sólyom B. (2015)) 22 NFM: Feketegazdaság elleni fellépés lehetséges adójogi eszközei gazdasági, illetve állami bevételt

növelő alkalmazásának eredményességére irányuló hatásvizsgálat (2013) 28. o. 23 http://index.hu/gazdasag/2015/01/26/nagyobb_afacsalokat_kapott_el_a_nav/ 2016.10.19.

http://index.hu/gazdasag/2015/01/26/nagyobb_afacsalokat_kapott_el_a_nav/

11

III. Az Európai Unió adórendszere az általános forgalmi adózás terén

III.1 Az áfa szerepe az Európai Unió költségvetésében

Az Európai Unió költségvetésének mintegy 12%-át24 teszik ki a hozzáadott érték

alapú források. A költségvetés döntő része nem az adókból származik, így nem jött létre

egységesített adórendszer. Azonban áfa területén történtek jelentős adóharmonizációs

lépések. 25 Uniós szinten az áfával kapcsolatos, alapvető jogforrás az Európai Tanács 6.

áfairányelve26. Ez szabja meg valamennyi tagállam számára azt a célt, amelyet a tagállami

szabályozás révén el kell érni.

Egységesített adórendszer hiányában azonban egységes európai adóhatóság és

egységes európai adónem sem jött létre. Az unió saját bevételi forrása sem tekinthető ún.

„euróadónak”, mivel azok a tagállamok adóhivatalain keresztül jutnak el az unióhoz,

valamint ez a Közöség részére továbbított összeg a nemzeti GDP-hez viszonyítva

alacsonynak mondható.27

III.2 Átmeneti áfa rendszer és adópolitika a közvetett adózás terén az Európai

Unióban

Az EU-ban az adópolitika tagállami hatáskörbe tartozik. A nemzeti szuverenitás

jelképe, melynek jelentősége növekedett az euró bevezetése óta, mivel a tagállamoknak

nincs manőverezési lehetőségük a pénzügyi politikában, a költségvetési politikában való

manőverezési lehetőséget pedig erősen korlátozza a Maastrichti Szerződés és a Stabilitási

és Növekedési Paktum.

Az átmeneti áfa-rendszer alapvető célja az adóhatárok megszüntetése volt azzal,

hogy az áruforgalom jelentős része továbbra is a célország elve alapján kerüljön

adóztatásra. Az eredet országa szerinti adózás alapján az áfát annak a tagállamnak a

területén szabták volna ki, ahonnan a termékek és a szolgáltatások származnak.28 Ebben

a rendszerben a termékértékesítések eredetének országában kellene adót fizetni, vagyis

24Az Európai Unió Kiadóhivatala – 2010 - Az Európai Unió költségvetése dióhéjban, 6.o. 25 Gérnyi Gábor (szerk.): Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – Kézikönyv kis- és

középvállalkozóknak

(GKM Budapest, 2003.) 222-223. o. (továbbiakban: Gérnyi Gábor) 26 A tanács 77/388/EGK hatodik irányelve 27 Őry Tamás: Adóharmonizáció az Európai Unióban, Európai Tükör 2005/2 113-114. o. 28 Bert Mesdom: VAT and Cross-Border Trade - Do Border Adjustments Make VAT a Fair Tax? - Tax

Analysts

2011. 192. o.

12

azt az eredet országa szerinti adókulcs terhelné. Majd az országok áfabevételeit a

tagállamok között a fogyasztásra tekintettel felosztották volna.29

Galántainé Máté Zsuzsanna szerint ez több negatív hatással járna, mint előnnyel,

mivel ha minden állam csak a székhely szerinti adóztatást követné, akkor a különböző

adómértékek torzító hatása megszűnne a vállalkozások telephelyválasztására, mivel az

összes gazdasági társaságra egyező adókulcs vonatkozna, akárhol is fektetne be. Ez

adminisztratív nehézségeket okozna. További problémát okozna az is, hogy a

vállalkozások székhelyüket áthelyeznék, és így a székhely szerinti adóztatásnak az lenne

a következménye, hogy az adóverseny a vállalatközpontok megszerzésére tevődne át.30

Az átmeneti időszak alkalmazásának már több végső határideje volt, ennek ellenére

lassan 30 éve nem született megállapodás a végső rendszerre történő átállásról.31

29Békés Balázs: Az általános forgalmi adó,In: Halustyik Anna (szerk): Pénzügyi jog I. (Pázmány Press

Budapest,

2013.) 239. o. (a továbbiakban: Békés Balázs 2013.) 30 Galántainé Máté Zsuzsanna: A határokon átnyúló tevékenységek társasági adózási problémái,

Közgazdász Fórum 2010. (13. évf.) 1. sz. 23-31. o. 31 Sólyom B. (2015) i.m. 67.o.

13

III.3 Áfa kulcsok az Európai Unió tagállamaiban

Az EU-ban mindenhol kivetnek hozzáadottérték-adót, annak mértékét azonban

mindegyik tagállam saját hatáskörében, önállóan szabja meg. A tagállamok bevezettek

egy általános adómértéket, mely az áruk és szolgáltatások többségére alkalmazandó. Ez

az általános héa-mérték nem lehet kisebb 15%-nál. A tagállamoknak azonban megvan az

a választási lehetősége, hogy 5%-os vagy annál magasabb egy vagy két csökkentett

adókulcsot alkalmazzanak az áruk és szolgáltatások bizonyos szűk kategóriáira.32

Ország Kedvezményes áfakulcsok Általános áfakulcs

Ausztria 10 / 13 20

Belgium 6 / 12 21

Bulgária 9 20

Ciprus 5 / 9 19

Csehország 10 /15 21

Dánia - 25

Egyesült Királyság 5 20

Észtország 9 20

Finnország 10 / 14 24

Franciaország 5,5 / 10 20

Görögország 6 / 13 24

Hollandia 6 21

Horvátország 5 / 13 25

Írország 9 / 13,5 23

Lengyelország 5 / 8 23

Lettország 12 21

Litvánia 5 / 9 21

Luxemburg 8 17

Magyarország 5 / 18 27

Málta 5 / 7 18

Németország 7 19

Olaszország 5 / 10 22

Portugália 6 /13 23

Románia 5 / 9 20

Spanyolország 10 21

Svédország 6 / 12 25

Szlovákia 10 20

Szlovénia 9,5 22

Adatok: European Commission33

A táblázat alapján megállapítható, hogy rendkívül eltérőek a tagállamok

áfakulcsai. Az általános mérték kapcsán az átlag 21-22 %, ebből arra következtetek, hogy

a magyar fogyasztók akár 5 %-kal több pénzt is fizetnek az államnak a vásárlások

alkalmával, mint más uniós polgárok saját államaikban, miközben a jövedelmük a

32www.europa.eu/youreurope/business/vat-customs/buy-sell/vat-rates/index_hu.htm 2016. 10. 21. 33 European Commission – Taxud.c.1(2016) – VAT Rates applied in the Member State of European Union,

3.o.

http://www.europa.eu/youreurope/business/vat-customs/buy-sell/vat-rates/index_hu.htm

14

nyugat-európai bérekhez képest jóval kevesebb. Az is kitűnik a táblázatból, hogy vannak

országok, ahol nagyjából az általános áfakulcs megegyezik a 18%-os kedvezményes

magyar áfakulcs mértékével. Az áfakulcs mértéke véleményem szerint befolyásolja az

adózói morált, ezért röviden vizsgálom a társadalom jogkövetési hajlandóságát is.

Magyarországon túl van adóztatva a munkabér. A munkabért terhelő adók és

járulékok rangsorában az uniós országok között előkelő helyen állunk34, ráadásul mi

büszkélkedhetünk Európában a legmagasabb forgalmi adóval is. Mindkét tényező

melegágya az adóelkerülésnek, miközben a vagyont gyakorlatilag egyáltalán nem

adóztatjuk és a tőkejövedelmeket is alig. Pedig a vagyonadó és a kamatadó az, ami elől

nagyon nehéz lenne kibújni.

Másik problémája az országnak, hogy évtizedekig irreálisan magas volt az állami

redisztribúció mértéke, az állampolgárok mindent az államtól vártak el, ezért sok adó

került bevezetésre.

A korrupció is befolyásolja az embereket, mivel látják, hogy nem arra költik az

államkasszába befizetett összegeket és ettől, úgy érezhetik, hogy feleslegesen fizetik be

az államkasszába, így inkább a saját zsebüket gazdagítják. Ha egyre kevesebbet kapnak

vissza az állampolgárok az államnak befizetett adókból mind szociális, mind gazdasági

téren, akkor az rontja a társadalom adózási hajlandóságát.

Továbbá meg kell említenem azt is, hogy nagymértékben befolyásolja az adózási

kedvet, hogy a társadalom erkölcsileg35 milyen mértékben ítéli el az adóelkerülők

magatartásait.

34 Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör, IV. évfolyam 100. szám, 2010.09.24. 1-5. o. 35Sajó András: Jogkövetés és társadalmi magatartás (Akadémiai Kiadó Budapest. 1980.) 13-18. o.

15

III.4 Varsano-modell

Az uniós áfa rendszer fejlesztésére több elméletet is kidolgoztak, ezek közül a

Ricardo Varsano modelljét36 ismertetem. A modell kettős áfa kulcsra épül, a célországban

történő adóztatást javasolja, ugyanakkor a tagállamok közötti tranzakciókat sem kezeli

úgy, mintha 0%-os adókulccsal adóznának. Lényege, hogy az áru eredetének az

országában kiszabott adó ne lépje át az országhatárt, függetlenül attól, hogy azon

hányszor szállítják át az árut. Amennyiben a terméket valamely tagállam határain kívül

értékesítenek, egy adózási hitel konstrukció oldaná meg, hogy kettős adóztatást

elkerüljék. Problémaként merül fel továbbá, hogy a származási hely országa viszont nem

hitelezhet az importőrnek, mivel az importőr egy másik tagállam joghatósága alá tartozik.

A problémát és a célország szerinti adóztatást egy kettős áfa rendszer bevezetése oldhatná

meg, amely tartalmazna egy valamennyi tagállamban felszámított (föderális) áfát és egy

kiegészítő tagállami áfakulcsot, amelyet minden egyes tagállamban felszámítanának. A

föderális áfát tekintve az államhatárok nem lennének fontosak, mert az adót az egész

unióban kivetnék. A tagállami áfa hatásköre nyomban véget érne, amint a termékek

elhagynák az ország területét. A föderális áfát fizető export- és importőrök az áfát a

föderális adóban fizetnék meg a határon átnyúló ügyleteknél. A tagállami adóhivatal mind

a tagállami, mind a föderális áfát beszedné, az importőrnek pedig biztosítaná az adóhitelt.

Ennek következtében a föderális áfa mentesülhetne a jelenlegi áfa beszedés alól, mivel

ott csak pozitív vagy negatív összegű adóhitelek keletkeznének.37 Így ennek a

módszernek köszönhetően olcsóbb és könnyebb lenne az adminisztráció valamennyi

adózó számára, a jelenlegi uniós átmeneti áfa rendszernél.

Véleményem szerint ez egy jó koncepció lenne az átmeneti áfa rendszer végső

átalakítására, az egyhangú tagállami döntésre azonban nem sok esélyt látok, mivel a

tagállamok adópolitikáját olyan mértékben befolyásolná, hogy inkább a nemzeti érdekek

mellett döntenének, mintsem, hogy egy újabb lépést tegyenek az egységes európai

adórendszer felé.

36 Sólyom B. (2015) i.m. 177.o. 37 Sólyom B. (2015) i. m. 177. -179.o.

16

III.5 A magyar áfa kulcs problematikája

A foglalkoztatás, a jövedelmek, illetve a fogyasztás adóztatása közül a hazai

gazdaságpolitika a fogyasztási típusú adóztatásra helyezte a hangsúlyt, ezért 27

százalékra emelték az általános áfa kulcsot, amely így a legmagasabb lett az Európai

Unióban. Az adóbevételek harmada az áfából folyik be költségvetésbe, ezért

Magyarországon figyelni kell arra, hogy az ebből származó, több mint 3000 milliárd

forintos bevétel38 a tervezettek szerint beérkezzen a költségvetésbe.

Azonban a 27%-ra39 emelt általános magyar áfa kulcs az illegális kereskedelmet

folytató bűnszervezetek számára Magyarországot rendkívül vonzó célponttá teszi. Egyes

elméletek szerint „A bűnöző – mint haszonmaximalizáló lény – akkor követ el

bűncselekményt, ha az abból fakadó várt hasznai meghaladják azokat a veszteségeiket,

amelyeket lebukás esetén kellene szenvednie.”40

Véleményem szerint egy 20%-os általános forgalmi adó sokat könnyítene a

vállalkozások és a fogyasztók terhein, ezért érdemes lenne megfontolni az áfa kulcs

csökkentését. A költségvetés számára meglátásom szerint nem okozna pótolhatatlan

bevételkiesést a gazdaság fehéredése és a fogyasztás növekedése miatt.

Egy IMF tanulmány alapján az alacsonyabb adók csökkentik az adócsalás

mértékét. Minél nagyobb a különbség a munkaerő költsége és az adó utáni jövedelem

között, annál inkább megpróbálják elkerülni az adózást a munkaadók és alkalmazottak.

A sertés-áfa csökkentés is alátámasztja, hogy fehéredett az ágazat. A dilemmát az okozza,

hogy a kiesett összegnél nagyobb pluszbevételre képes szert tenni az adócsökkentés által

a kormány vagy sem.41

38 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről - XLII. fejezet - A költségvetés

közvetlen bevételei és kiadásai - Fogyasztáshoz kapcsolt adók 39 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 82. § (1) bekezdés 40 Semjén András – Szántó Zoltán – Tóth F. János: Adócsalás és adóigazgatás (MTA

Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest 2001) 17. o. 41 Dan Mitchell: Greece’s Problem Is High Tax Rates, not Tax Evasion

www.danieljmitchell.wordpress.com/2010/05/02/greeces-problem-is-high-tax-rates-not-tax-evasion/

2016. 10. 21.

http://www.danieljmitchell.wordpress.com/2010/05/02/greeces-problem-is-high-tax-rates-not-tax-evasion/

17

IV. Áfacsalás a hazai és európai uniós szabályozás tükrében

IV.1 Áfacsalások mértéke az Európai Unióban

Uniós adatok szerint évente 200 milliárd euró áfától, az összes áfa bevétel közel

1/6 -ától esnek el a tagállamok. Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában a

legkisebb, 5% körüli a rés a beszedhető és a valóban beszedett áfa összege között, a

legnagyobb hiányt Románia, Szlovákia és Litvánia szenvedi el, 40%-ot is elérő

mértékben. Magyarország európai összehasonlításban a középmezőny alján helyezkedik

el, minden negyedik áfa forintot elveszíti az ország. Ezek a különbségek jelzik, hogy az

adott ország milyen mértékben fertőzött az áfa csalással.42

IV.2 Adócsalás fajtái

Rák Tamás az adócsalás 2 fajtáját különbözteti meg.43 Az áfa csalás általános

módszereként a bevétel eltitkolását említi. A nyugta és számlaadási kötelezettség

elmulasztásával valósul meg a visszaélés, amellyel minden fogyasztó rendszeresen

találkozik szinte bármelyik fogyasztási területen. Gyakran előfordul a zsúfolt strandokon,

szórakozóhelyeken, a kiskereskedőknél, mivel a végső fogyasztót nem érdekli, hogy kap-

e nyugtát. A fogyasztásához költség-elszámolási szándék nem kapcsolódik, így nem is

kérnek számlát. Előfordul az is, hogy a magánszemély, azért nem kér számlát, mert így

kedvezményt kap, ennek következtében megállapítható, hogy a végső fogyasztó is

érdekeltté válik a bevétel- és az áfa-eltitkolás rendszerében.

Más szerzők szerint az általános adócsaláshoz tartozik az adóbevallás

benyújtásának elmulasztása, vagyis az a magatartás, amikor az adóalany „hallgat”. Az

elkövetők ebben az esetben tényleges gazdasági tevékenységet végeznek, melyből

bevételük származik, a bevallási kötelezettségüket azonban elmulasztják, és nem fizetnek

áfá-t.44

Ide sorolható még, amikor az adóalany elkészíti ugyan az adóbevallását, azonban

abban valótlan tartalmú adatokat közöl, s így megtéveszti az adóhatóságot.

42 Kúria: Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium – Joggyakorlat elemző csoport 2014.E1. II.JG.1/2. „Az

általános forgalmi adóról levonhatóságával összefüggő perek gyakorlata”-Összefoglaló vélemény

(Továbbiakban: Kúria: Összefoglaló vélemény (2016)) 43Rák Tamás: Hogyan virágzik az áfacsalás? Adójog, 2013 (Továbbiakban: Rák T. (2013)) 44 Kormos Erzsébet: Az adócsalásról, Ügyészek lapja 2001. (8. évf.) 6. sz. 55-64. old.

18

Az adóhatósági ellenőrzésekkel az áfa visszaigénylések helyezik a hangsúlyt,

ezért az adókijátszók nem visszaigényléseket adnak be, hanem csökkentett összegű

fizetendő adókat vallanak be. Ahol sok fizetendő adókötelezettség keletkezne, ott a

bevallásban fiktív számlák alapján, vagy számlák nélkül a fizetendőtől kevesebb

levonható adót is feltüntetnek, s a bevallott kis összeget meg is fizetik. Így elkerülik az

adóhivatal figyelmét, illetve ha esetleg pár év múlva sorra kerülnek, addigra a tulajdonos-

és székhelyváltozások nyomán már bottal üthetik nyomukat a hatóságok.45

Az általános adócsalási formák között a kis összegű, valós számlákkal, de

igazából személyi szükségletek kielégítését célzó beszerzésekkel is csökkentik a

fizetendő adó mértékét a vállalkozások. Legjellemzőbb esete, amikor tehergépjárművel

rendelkező társaságokban a személygépkocsikba való gázolajbeszerzés áfáját is

levonásba helyezik. A viszonylag kis összegek, illetve a bonyolult bizonyítási eljárások

miatt ennek ellenőrzésére nem fektet nagy hangsúlyt az adóhivatal. A „sok kicsi sokra

megy” elv alapján viszont jelentős adótól esik el a költségvetés.

Ide tartozik továbbá a közösségi beszerzések bevallásának elmulasztása, valamint

a belföldi, adóköteles termékértékesítéseknek a bevallásban jogellenesen adómentes

Közösségen belüli termékértékesítésként, vagy termékexportként történő megjelölése,

vagy a termékek az EU egyes tagállamaiból, vagy külföldről történő csempészése, majd

a belföldi piacon történő értékesítése.46

Előfordul a hamis belföldi, vagy közösségi áfa azonosító számok használata és

más, egyébként legálisan működő társaság áfa számának – annak tudta nélkül történő –

jogellenes felhasználása.

Az általános csalási formák között a keresztbeszámlázásos áfa csalást emelem ki.

A konstrukció lényege, hogy egy valós Közösségen belüli beszerzést követően a belföldi

értékesítés után fizetendő áfát csökkentik le úgy, hogy azt fiktív belföldi beszerzési

számlákkal és közösségi értékesítésekkel ellentételezik. A közösségi értékesítés helyett

azonban az árukat belföldön értékesítik a feketepiacon.47

Mindez átvezet minket a határon átnyúló, illetve a harmadik országokban honos

adózók szereplésével már egyre inkább nemzetközivé váló, jelenleg legsúlyosabbnak

tekinthető hiányzó kereskedős áfa csalás, illetve az annak egyik típusaként jellemezhető

45 Patyi Adrienn: Az áfa-adónemre elkövetett adócsalás egyes elkövetési magatartásai - Jogi fórum, 2.3.

fejezet) továbbiakban: Patyi 2012) 46 Tóth Bernadett: Áfa csalások a Közösségen belüli kereskedelemben (Miskolc 2014) 20. o. 47 Kovács Ádám Gábor: A láncügyletek áfa szabályozása, különös tekintettel a csalásokra és azok

hatósági ellenőrzésére (Miskolc, 2011) 27. o.

19

körbeszámlázásos áfa csalás témaköréhez. Előtte azonban a láncértékesítésen alapuló

csalás jellemzőit részletezem.

A másik módszer Rák Tamás szerint az adólevonással kapcsolatos visszaélés. A

láncügyletek szereplői jelentős adónyereségre tesznek szert adófizetési kötelezettség

elmulasztása, jogtalan adó-visszaigénylés és adólevonás révén. Az értékesítési

láncolatban minden egyes szereplővel megnövekszik az esély a végső fogyasztó által

megfizetett adó elcsalására.

20

IV.3 Láncértékesítésen alapuló csalások jellemzői

Magony Krisztina a láncügyletek alatt a termékértékesítések olyan sorozatát érti,

amikor ugyanazt az árut, egymást követően többször értékesítik, ugyanakkor e

termékértékesítések sorozatában az árut csak egyszer szállítják el a láncban lévő első

értékesítőtől a láncban lévő utolsó beszerző részére.48

Jellemző, hogy a lánc kiindulópontján egy valós gazdasági tevékenységet nem

végző számlázó áll, aki az értékesítést terhelő adót nem vallja be és nem fizeti meg. A

lánc végén álló társaság pedig levonja, és adott esetben visszaigényli a több közbeiktatott

cégen keresztül átszámlázott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóját. 49

A visszaélésekre jellemző, hogy egyre több a külföldi résztvevője, mivel ezeket

az ügyeket nehezebb az adóhatóságoknak felderíteniük. Az elkövetők a bizonyítás

nehézsége és az adóhivatalok együttműködési korlátjainak köszönhetően biztonságban

érzik magukat, ráadásul a határon átnyúló ügyletek révén jelentősebb haszonra tehetnek

szert, mint a belföldi ügyletek során. A módszer lényege, hogy a lánc kezdetén álló

szereplő adómentes levonási joggal járó közösségi termékbeszerzése mellett, a lánc

utolsó szereplője adómentes közösségen belüli termékértékesítést végez. A lánc elejétől

a piaci árnál alacsonyabb áron értékesítenek és a közbeiktatott cégeken keresztül az

értékesítés adóalapjának és adójának fokozatos növelésével a lánc utolsó szereplője az

elszámolandó adóegyenleget nagy összegű beszerzést terhelő adóval csökkenti, majd

ennek következtében jelentős adót igényel vissza. 50

A csalást megszervező és a nagy hasznot zsebre vágó személyek jellemzően

nehezen érhetőek el, illetve nehezen lepleződnek le, mivel háttérből irányítják a

folyamatokat. Strómanok és fantom cégek segítik tevékenységüket. A cégek

tulajdonosainál és képviselőinél jellemzőek a személyi azonosságok és összefonódások,

felkészült szakemberek (ügyvédek, adótanácsadók) segítik munkájukat, akik figyelik az

országok jogszabályait, adóhatósági eljárásait.51

A csalási modellek közül két konstrukciót emelek ki. A hiányzó kereskedős áfa

csalást, illetve annak egyik altípusaként jellemezhető körbeszámlázásos áfa csalást

mutatom be részletesen.

48 Magony Krisztina: Láncügyletek és háromszögügyletek az áfa vonatkozásában - Adó- és Pénzügyi

Szaklap, XXIX. évfolyam, 2015/14. szám, 27.o. 49 Kovács Ádám Gábor (Miskolc 2011) 16. o. 50 Antal Anett: A körhinta forog tovább – kiskapuk, nagy lehetőségek az EU belső piacán megvalósuló

adócsalás kapcsán (Debreceni Jogi Műhely, 2010) 51 Németh Mariann: A körhinta-csalás, In: Dr. Ádám Antal (szerk.) PhD tanulmányok 6. - A Pécsi

Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája Kiadványa (Pécs 2007.) 421. o.

21

IV.4 Hiányzó kereskedős áfa csalás (Missing trader fraud)

A csalási konstrukciók az uniós áfa rendszerrel majdnem egyidős múltra

tekintenek vissza. A hiányzó kereskedős áfa csalással érintett termékek közé

tartoznak a mikrochipek, mobiltelefonok, játékkonzolok, tabletek, laptopok, gabonafélék,

a nyers és félkész fémtermékek, valamint a nemesfémek is.52

Egy hiányzó kereskedős áfa csalásra fókuszáló tanulmány szerint a csalási forma

jellemzője, hogy más illegális cselekményekkel, esetleg bűncselekményekkel is

összefonódik, mint például az illegális foglalkoztatással, vagy a pénzmosással.53

A hiányzó kereskedős csalás egyik formája a „beszerzési típusú” csalás.54

Beszerzési típusú csalásnál az egyik tagállamban bejegyzett ún. csatorna társaság („A”)

egy Közösségen belüli adómentes értékesítést végez a másik tagállamban bejegyzett ún.

hiányzó kereskedő („B”) részére. Az ügylet után az értékesítő („A”) társaság

visszaigényli a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított áfát. Ezek után a termékeket

a beszerző, csaló cég („B”) a termékeket a saját országában értékesíti egy másik ún. puffer

cégnek („C”). A hiányzó vállalkozás („B”) a tagállamában felszámítja az áfát az

52 COUNCIL document, Brussels, 11 July 2013, 2009/0139 (CNS), FISC 133 53 A.A. Aronowitz: VAT tax fraud in the European Union, Studies of crime and justice, 50-51. o. 5454 Sólyom Borbála: A határon átnyúló hiányzó kereskedős áfa csalás fajtái és az Európai Bíróságnak a

csalási formákra adott válaszai, Pázmány Law Working Papers 2014/16, 6. o.

22

értékesítése után a puffernek, a vételárban megfizetett áfát azonban már nem fizeti be a

költségvetésbe, hanem eltűnik. A puffer azután visszaigényli a beszerzéseit terhelő áfát,

majd eladja az árut a hazai piacon egy másik ún. bróker társaságnak („D”) és az általa

fizetett áfát befizeti az állam számára. A lánc végén szereplő bróker is levonásba helyezi

a beszerzéseit terhelő adót, és eladja a termékeket belföldön áfával terhelten.55 Az így

felszámított áfa összege megegyezik a költségvetés bevételkiesésével, melyet a („C”)

társaság a hiányzó kereskedőnek kifizetett, és amit a hiányzó kereskedő aztán elmulaszt

befizetni az állami büdzsébe.

A csalási folyamatból a legtöbb a hiányzó kereskedő profitál. Tekintettel azonban

arra, hogy a hiányzó kereskedő a termékeket a közösségi beszerzés adómentessége és az

egyebekben jogellenes módon realizált profit következtében jóval az egyébként szokásos

piaci ár alatti árszinten tudja értékesíteni, ezért a láncolatban lényegében valamennyi

szereplő jól jár.

A csatorna cégek jellemzője, hogy a hiányzó kereskedőtől eltérő tagállamban

fejtik ki tevékenységüket. Az ilyen vállalkozás a beszerzéseit belföldről valósítja meg,

majd ezt követően egy – adó-visszaigénylési joggal járó, 0 %-os adókulcsú – közösségi

termékértékesítést végez, így állandó áfa visszaigénylő pozícióban van.56

Ennek oka az, hogy a beszerzéseit terhelő, levonható áfa mértéke így meghaladja

a fizetendő, 0%-os adókulccsal számított áfát. Az esetek döntő többségében kifejezetten

erre a célra létrehozott társaságokról van szó, azonban előfordul az is, hogy egy

vállalkozás a csalási láncolatban jóhiszeműen szerepel. A csatorna cégek tekintetében

előnyt jelent a csalók számára, ha a székhely szerinti állam joga a banktitokra

vonatkozóan szigorú rendelkezéseket tartalmaz, így könnyebben leplezhetik

tevékenységüket az adóhatóságok előtt.57

A csalási folyamatban különös jelentősége van, a közbeiktatott résztvevőként

megjelenő közvetítő társaságoknak (pufferek), a fuvarozó cégeknek, raktároknak, és jogi

társaságoknak. A puffer cégek általában jogkövető vállalkozások, akik annak ellenére,

55 COM (2004) 260 final. Report from the Commission to the Council and the European Parliament on the

use of

administrative cooperation arrangements in the fight against VAT fraud, 6. o. 56 Őry Tamás: A körhintacsalás problémája az Európai Unió belső piacán, Európai Tükör 2004. október 67.

o. 57 Carolyn Michelle Najera: Combating offshore tax evasion: why the United States should be able to

prevent American tax evaders from using Swiss bank accounts to hide their assets, Southwestern Journal

of International Law 1/2011. 231. o.

23

hogy valódi gazdasági tevékenységet folytatnak mégis a csalási láncolat szereplőjévé

válnak.58

A hiányzó kereskedős csalási mechanizmus jellemzője az eladók és a vevők

rendszeres és gyors változtatása, vagyis rendszeresen újonnan alapított vállalkozás lép a

korábbi fiktív adóalany (hiányzó kereskedő) helyébe.

A csalási konstrukciókban nagy összegű készpénzes fizetés jellemző. Banki

átutalás esetén a pénz csak rövid ideig van a számlán, és akkor is általában olyan

vállalkozás a számlatulajdonos, ahol jellemzően nincs természetes személyre vonatkozó

adat.59

IV.5 Körbeszámlázásos áfa csalás (Carousel fraud)

Végül az ún. „körbeszámlázásos csalást” emelem ki a hiányzó kereskedős csalási

módszerek tipikus esetei közül. A Közösségben az 1990-es években bukkant fel. A

körhinta-csalás a Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódik, és jelenleg az

unióban a leggyakoribb adócsalási típus.60

A körbeszámlázásos csalás a beszerzési típusútól annyiban tér el, hogy a láncolat

végén álló bróker („D”) a termékeit nem belföldön adja el, hanem a kiinduló csatorna cég

(„A”) felé egy Közösségen belüli értékesítést végez, s ezzel a kör bezárult. Ebben a

konstrukcióban ugyanaz az áru akár többször is megfordulhat. Jellemző a karusszel

csalásokra, hogy egy, vagy több jogszerűen működő „puffer társaságot” ékelnek be a

hiányzó kereskedő és a bróker közé, ezzel nehezítve az adóhatóságok munkáját.61

Az adót kijátszók gyakorlata, hogy már Közösségen kívüli exportot is kapcsolnak

a láncügyletekhez. Ilyenkor valamely tagállamban egy körbeszámlázásos csalási

konstrukció működik, mely láncolat végén szereplő bróker cég egy adómentes export

értékestést teljesít egy harmadik országba, miközben levonja a beszerzéseit terhelő adót.

A csaló vállalkozások exportja a gyakorlat szerint az importot alacsony adóval terhelő

országokba irányul. A harmadik országban honos adózó az árut beszerzi a brókertől, majd

visszaexportálja őket az unió valamely tagállamába oly módon, hogy az értékestés

rendeltetési helyeként egy másik uniós tagállamot jelöl meg. Ennek következtében az

58 Fabrizio Borselli: Pragmatic Policies to Tackle VAT Fraud in the European Union, International VAT

Monitor sept/october 2008 59Őry Tamás: A körhintacsalás problémája az Európai Unió belső piacán i.m. 68.o. 60 Patyi (2012) i.m. 2.7 fejezet 61 Kovács Ádám Gábor (Miskolc 2011) 21. o.

24

import áfa fizetési kötelezettség csak az értékestés végső tagállamában lesz esedékes. Az

áru valódi eredetének leplezése céljából a szállítmányokat szétdarabolják és eltérő

államokban honos társaságoknak értékesítik. Majd az egyik a tagállamból egy további,

különböző tagállamban honos vállalkozás az árut megvásárolja és tovább értékesíti a

láncolatban szereplő első vállalkozásnak, így a kör újra indul.62 Ez a kör mindaddig forog,

amíg az adóhatóság előtt le nem lepleződnek.

62 Stopping the Corousel - House of Lords report on Missing trader fraud, 2006., HL 101. o.

25

V. Adólevonási jog

Az áfa szabályozás egyik legsarkalatosabb pontja az adólevonási jog, azaz az

előzetesen felszámítható adó visszaigénylése, a gyakorlatban is a legtöbb problémát és

értelmezést igénylő kérdéskör. Az adóhalmozódás elkerülése érdekében az adóalanyt

megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget,

amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik

alany rá áthárított.63

Nagy Zoltán szerint az adólevonási jog feltételrendszere, valamint a kellő

körültekintés kérdésköre nem megfelelően szabályozott, pedig a gazdasági életben fontos

lenne, hogy az adóalanyok jogkövető magatartásuk tanúsítása esetén bízhassanak abban,

hogy igénybe vehetik adólevonási jogukat. Az adóhatóság a teljes láncolatot ellenőrzi

láncszerződések esetén és ebből von le következtetéseket és tagadja meg az adólevonási

jogot.64 Így nem életszerű az adóhatóság azon elvárása, hogy egy vállalkozás a vele

szerződő félen kívül a számlakibocsátójának valamennyi partnerét ellenőrizze.65

V.1 Az adó-visszaigénylés és az adólevonási jog elhatárolása

Az adóalanyra áthárított, levonásba helyezhető előzetesen felszámított adó és az

adózó által fizetendő adó különbözeteként létrejött pozitív elszámolandó adó befizetendő

a költségvetés számára. A negatív elszámolandó adót az adóalany csak akkor igényelheti

vissza, ha a törvényben előírt feltételeket teljesíti.66

Így megállapítható, hogy az adó-visszaigénylés nem azonos az adólevonás

fogalmával, ugyanis lehetséges, hogy az adóalany beszerzése tovább értékesítési célú

volt, így adólevonási jogával élhetett, amennyiben emiatt adó egyenlege negatív lett és a

törvényi feltételek egyikét nem teljesítette az adott bevallási időszakban, az adó

visszaigénylésére nem kerülhet sor, így azt előzetesen felszámított adóként a következő

bevallási időszakra viheti át.

63 Áfa tv. 120.§ 64 EBH 2006/1572 – Legfelsőbb Bíróság – Kfv. I. 35.036/2006 65 Nagy Zoltán, Szesztai Zsuzsanna: Az adólevonási jog gyakorlásának feltételei - Gazdasági Jog 2010/6.

18-22. o. 66 Áfa tv. 186. § (1) bekezdés

26

V.2 Adólevonással elkövetett visszaélések

Az adókijátszás napjaink egyik legelterjedtebb formája, amikor egy vállalkozás

illegális vagy fiktív cselekményéhez kapcsolódóan jogellenesen gyakorolja adólevonási

jogát. Az uniós gyakorlat alapján elsősorban a formailag és tartalmilag hiteles számlák

szolgálnak az adólevonási jog alapjául.67 A valódiság elvének68 megfelelően a társaságok

könyvvitelében rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, kívülállók által is

megállapíthatóknak kell lennie. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az

eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja,

bizonylatot kell kiállítani. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági

eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt

adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat

általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén – előírásnak

megfelelően javítottak.69 Ha a vállalkozás a tevékenységéhez beszerzett áruk tekintetében

valódi és helyesen kiállított számlával rendelkezik, akkor visszaigényelheti az

adóhivataltól mindazt az adót, amely a beszerzett árukhoz és az előállítás során felmerült

egyéb kiadásaihoz köthető.

Az EUB Mahagében-Dávid ügyben70 és Tóth ügyben71 hozott ítélete nyomán

kezdte vizsgálni az adóhatóság azt, hogy amennyiben a gazdasági esemény a számlában

szereplő felek között a számla szerint megtörtént, akkor az adózó tudta vagy tudnia kellett

volna azt, hogy adókijátszásban vett részt.

Amennyiben a vállalkozás tartalmilag hibás számlával rendelkezik, és ellenőrzést

követően bebizonyosodik, hogy az egy olyan valótlan gazdasági eseményhez

kapcsolódik, melyre vonatkozóan objektív körülmények alapján bizonyítható, hogy a

számla címzettje, az adócsalásról tudott, vagy tudhatott, a beszerzéseit terhelő adó

levonását megtagadja az adóhivatal. Emellett a jogellenesen visszaigényelt áfa után az

adóalanynak további bírságot és késedelmi pótlékot szab ki az adóhatóság.72

Az áfa szabályozásban problémát jelent az a rendelkezés73, hogy az adózók az áfa

kötelezettségüknek az önadózás keretein belül az adóbevallás benyújtásával tesznek

eleget. Így az adózók megjelölik a bevallásukban az adó-visszaigénylésre irányuló

67 Áfa tv. 127. § (1) bekezdés 682000. évi C. törvény a számvitelről, 15. § (3) bekezdése (továbbiakban: Sztv.) 69 Sztv. 165.§ (1)-(2) bekezdés 70 C-80/11. számú EUB ítélet 71 C-142/11. számú EUB ítélet 72 26/2013. számú közigazgatási elvi határozat 73 Áfa tv. 153.§ (1) bekezdés

27

kérelmüket, az annak alapjául szolgáló számlát és egyéb bizonylatokat ugyanakkor nem

nyújtják be automatikusan. A számlákkal ezért a NAV munkatársai általában csak az

adóellenőrzések során találkoznak. Az adóalanyok száma miatt az összes adó-

visszaigénylés ellenőrzése komoly kihívás elé állítja az adóhatóságot. E problémára

megoldást jelenthet a későbbiek során részletezett online számlázás és az adózók

minősítési rendszere.

A Joggyakorlat-elemző csoport74 feltárta azt is, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint

a 3 nagy tényállási csoportban (gazdasági esemény hiánya – felek közötti gazdasági

esemény hiánya – másik fél csalárd magatartása) mikor kell vizsgálni az adózó szubjektív

magatartását (tudta/tudhatta kritérium).

Egyértelműen megállapítható, hogy „gazdasági esemény hiánya” esetén nincs

helye a „tudta, vagy tudhatta” formula alkalmazásának. Ugyancsak egyértelmű, hogy „a

másik fél csalárd magatartása” esetén sem tagadható meg a levonási jog gyakorlása,

kivéve, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján igazolja, hogy a számla címzettje

tudott, vagy tudhatott a csalárd eljárásról. A legvitatottabb esetkör a „felek közötti

gazdasági esemény hiánya”. Ez esetben a gazdasági esemény létrejött, de az adóhivatal

megállapítása szerint nem a felek között, és a felperesi adózó arra hivatkozik, hogy őt

megtévesztették, becsapták.

Egyes országok adóhatóságai túlnyomó részben adminisztratív eszközökre

építenek, míg más országok adóhatóságai inkább az ügyletek létrejöttét, tartalmát

vizsgálják. Magyarország mindkét csoportba besorolható. Anglia, Belgium,

Franciaország és Hollandia azon országok közé sorolható, ahol az ügylet tartalma alapján

ítélkezik az adóhatóság. Ezekben az országokban iránymutatásokkal segítik az

adóalanyokat arra vonatkozóan, hogy mit kell tenniük annak bizonyításához, hogy kellő

gondossággal jártak el üzleti partnerük kiválasztásánál, adócsalási érintettség esetén

pedig nem tudtak és nem is tudhattak erről.75

Magyarországon van ilyen iránymutatás, de amellett, hogy a gyakorlati élettől

elrugaszkodott dokumentumokra és bizonyítékokra támaszkodik, nem nyújt kellő

biztonságot a jóhiszemű adóalanyok számára. Előfordulhat, hogy a NAV az összes

dokumentum birtokában is megtagadja az áfalevonási jogot vagy épp a közösségi

adómentességet. Egyes országokban a „tudhatta volna” feltételezést az adóhatóság azzal

támasztja alá, hogy értesíti az adózót a csalás kockázatáról, és ezzel gyakorlatilag

74 Kúria: Összefoglaló vélemény (2016) 44. o. 75 A NAV 3010/2015. útmutatója

28

megfordítja a bizonyítási kötelezettséget. Ha a figyelmeztetés ellenére mégis részt vesz a

cég egy ilyen ügyletben, és bebizonyosodik a csalás, már nem hivatkozhat arra, hogy nem

tudta. Ilyen figyelmeztetést küldenek Belgiumban, Franciaországban, és már küldhetnek

Magyarországon is.76

VI. Az adóelkerülés és adócsalás ellen bevezetett intézkedések és azok hiányosságai

a magyar áfa szabályozásban

Az EU egyik kitűzött célja az áfa csalás visszaszorítása, de ennek konkrét

eszközeit nem határozza meg a tagállamok számára, az továbbra is a tagállamok feladata.

A hozzáadottérték-adóról szóló irányelv77 alapján a tagállamok a bevallási

kötelezettségen túlmenően egyéb kötelezettségeket is előírhatnak az adóelkerülés

megakadályozása érdekében, feltéve, hogy az adóalanyok által teljesített belföldi és

tagállamok közötti ügyletek egyenlő bánásmódban részesülnek, és feltéve, hogy az ilyen

kötelezettségek nem támasztanak a tagállamok közötti kereskedelemben a határátlépéssel

összefüggő alaki követelményeket.

A kormányzatnak 2 verziója volt az áfa kijátszókkal szemben. Az egyik verzió,

hogy csökkenti az EU-ban legmagasabb 27 százalékos magyar áfát. A másik verzió

szerint az adófizetőket több adatszolgáltatásra kötelezi, és gyakrabban ellenőrizi őket. A

kormány az utóbbi mellett döntött. Az adóhatóság 2012 óta úgy tűnik kifogyhatatlan

fegyverek tárházával rendelkezik az áfa csalások elleni harcokban. Bevezetésre került az

adóregisztráció, a tételes áfa nyilatkozat, a készpénzfizetési korlátozás, a fordított adózás,

az online pénztárgép, az EKÁER, az adózók minősítési rendszere, a kedvezményes áfa

kulcsok alkalmazása és a kötelező elektronikus számlázás is. amelyek közül a

fontosabbakat a későbbiek során ismertetni fogok. A közterhek behajtásához szintén

hozzájárulnak a technikai berendezések, mint például a közúti kamerák, a közúti

súlymérők, valamint az ún. diszpécser modul, amely az országúton állomásozó

revizorokat és pénzügyőröket irányítja célzottan a tisztességtelen vállalkozások

szállítmányaihoz.

Az automatizálás egyre nagyobb szerepet tölt be az adóhatóság mindennapi

munkája során. A nyomon követhetőség a járműkövetési rendszerek kiépítése az

élelmiszerbiztonsági hatóságok számára is rendkívül fontos, mivel így a termékeket a

„termőföldtől a fogyasztók asztaláig” tudják nyomon követni.

76 Rák T. (2013) i.m. 77A TANÁCS 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, 273.cikk

29

Napi 10 millió adat áll a NAV rendelkezésére a bevezetett eszközöknek

köszönhetően, ez alapján számítógépes programokkal próbálnak minél hatékonyabban

ellenőrzésre kiválasztani adózókat. Az adatok alapján kockázatelemzésekre kerül sor.

Új ellenőrzési módszerként alkalmazzák az adóhatóság munkatársai a

forgalomszámlálást. Ilyenkor a revizorok a reggeli nyitó pénzkészletet rögzítve egész nap

figyelik a forgalmat. Ezeknek a 80%-a nagy megállapítással zárul, akár háromszoros

forgalomnövekedés is előfordul ilyenkor, mint amikor nincs ott a NAV munkatársa.78 Az

ilyen típusú ellenőrzéseket valószínűleg többször fogja alkalmazni az adóhatóság, mivel

sikeres módszernek tekinthető. Azonban kétségtelen, hogy ez az ellenőrzési mód csak

olyan vállalkozásoknál alkalmazható, ahol olyan termékeket forgalmaznak, amire napi

szinten van kereslet. Például egy kis élelmiszerboltban vagy egy kocsmában jobban

alkalmazható ez a módszer, mint egy ékszerboltban.

A NAV ellenőrzési iránymutatása79 alapján országos és területi ellenőrzések során

célzottan, de széles körben vizsgálják majd a nyugta- és számlaadást. Ezt véleményem

szerint fokozni kellene az ázsiai árusok körében (természetesen a diszkrimináció tilalmát

nem megsértve), ugyanis személyes tapasztalatom alapján 1-2 alkalomtól eltekintve, soha

nem kaptam se nyugtát, se számlát vásárlások után. Előfordult olyan is, hogy kaptam egy

pénztárgéppel kiállított nyugtát, amin azonban az összegeken kívül más adat (cégnév,

stb.) feltüntetésre nem került, pedig az Áfa tv. 173. §-a pedig meghatározza a nyugta

kötelező tartalmi elemeit.80

A gazdasági társaságok és magánszemélyek vizsgálatát párhuzamosan látja el az

adóhatóság, különösen azokat a személyeket próbálják kiszűrni, akik több céget vagy

kockázatos társaságot tulajdonolnak vagy képviselnek adóelkerülési célból. Az üzleti

partnerekről tájékozódásra van lehetőség még az ún. fekete vagy fehér listákból is. A

székhelyszolgáltatóhoz bejelentett, a székhelyüket az ellenőrzések ellehetetlenítése miatt

áthelyező és a cégtemetők részére értékesített adózók ellenőrzését is fokozzák. A csőd-,

a felszámolási-, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárások alatt álló adózók

vizsgálatakor elsősorban a csalárd ügyletekből hasznot húzó szereplőket fogják keresni,

és határozott lépéseket tesznek a mögöttes, kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség

érvényesítése érdekében.81

78 http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/igy-valaszt-ki-ellenorzesre-a-nav/ 2016. 10. 23. 79 A NAV 4001/2016. tájékoztatása 2-4. o. (továbbiakban: NAV ellenőrzési iránymutatás) 80 Nagy Viktória, Varga Zoltán: A számla- és nyugtakibocsátás szabályai (Adó és Pénzügyi Szaklap,

XXVIII. évfolyam, 2014/7-8. szám, 31.o. 81www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/adoellenorzesek-nem-takarozhatunk-johiszemuseggel/ 2016.10.24.

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/igy-valaszt-ki-ellenorzesre-a-nav/

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/adoellenorzesek-nem-takarozhatunk-johiszemuseggel/

30

VI.1 Online pénztárgép, mint „sikerkassza”

2014. január 1-jétől kötelező bizonyos vállalkozások számára az online

pénztárgép alkalmazása82, azóta mintegy 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek

az online pénztárgép a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Az Európai Bizottság

tanulmánya szerint az áfa adórés 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent

Magyarországon 2013 és 2014 év között. 83 2017-től tovább bővül az online pénztárgépre

kötelezettek köre. 84

Az online pénztárgépek használatának kiterjesztésétől85 30 milliárd

többletbevételt várnak az elemzők.86 Meg kell említenem, hogy a kaszinók ismét

kimaradtak a szabályozás kiterjesztése alól. Meglátásom szerint ez hibás döntés volt,

mivel a kaszinók nagy pénzforgalmakat bonyolítanak le és a visszaélések könnyen

előfordulhatnak a szerencsejátékok piacán. Sokan követelték, hogy az ügyvédekre is

terjesszék ki az online pénztárgép alkalmazását, azonban az ügyvédek erős lobbija célba

ért és nem is látom esélyét annak, hogy ez a fennálló helyzet a jövőben változna.

A visszaélések azonban még így is bőven előfordulnak. Aki nem akar adót fizetni,

az ezután is ki tudja játszani a hatóságokat. Az online pénztárgép önmagában kevés.

Szükség van a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének fokozott ellenőrzésére.

Ezt támasztja alá a revizorok egyik ellenőrzése, amelynek során 73 százalékkal

nőtt az egyik fővárosi piac legális forgalma azon a napon, amikor a helyszínen jártak. 180

kassza adatait vizsgálták és kiszámolták a piac átlagos napi legális bevételét és

összegezték a kibocsátott nyugták számát. Majd az ellenőrök egy hó végi hétköznapon és

egy hétvégi napon folytattak le ellenőrzéseket. A vizsgálat után a kibocsátott nyugtaszám

és a beütött bevétel is jóval meghaladta a korábbi átlagot. A kiállított nyugták száma

hétköznap 45 százalékkal, hétvégén 73 százalékkal nőtt.

82Báté Zsuzsanna: Az online pénztárgépek bevezetésének aktuális kérdései (Adó- és Pénzügyi Szaklap,

XXVII. évfolyam, 2013/5. szám 26. o. 83www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/420-milliardot-szakitott-az-allam-az-online-kasszakkal/ 2016.10.25. 84 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló

pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok

adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról, 1. és 2.

számú melléklet 85 2017. január elsejétől a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-

kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet,

a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végző

vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsító

szalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online

pénztárgépet alkalmazniuk. 86www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/30-milliardot-var-a-kormany-az-uj-online-kasszaktol/ 2016.10.25.

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/420-milliardot-szakitott-az-allam-az-online-kasszakkal/

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/30-milliardot-var-a-kormany-az-uj-online-kasszaktol/

31

VI.2 Elektronikus közúti áruforgalmi-ellenőrző rendszer

A kereskedelem bővülésével és a nemzetközi láncok létrejöttével az áruk mozgása

is komplexebbé vált, ezért a nyomon követés legfontosabb jelentősége, hogy

összekapcsolja a termékek fizikai mozgását az információáramlással. Napjainkban tehát

a nyomon követhetőség minimális elvárássá vált, így 2015. január 1-től bevezetésre került

az áfa csalások visszaszorítására kialakított elektronikus közúti áruforgalmi-ellenőrző

rendszer.87

A rendszerrel nyomon követhetővé vált az áruk tényleges útja a belföldi, valamint

az Európai Unió tagállamai és Magyarország közötti árufuvarozásban, mert már a fuvar

megkezdése előtt rögzíteni kell a szállítás adatait egy központi elektronikus rendszerben.

Bevezetésének jogpolitikai indoka közé sorolható a transzparens áruforgalom, az

emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek kiszűrése, valamint az utaztatásos

áfacsalások visszaszorítása.

2017. január elsejétől bekötik a cégek számlázását a NAV-hoz, amit

összekapcsolnak az EKÁER-rel. Így az adóhatóság meg tudja állapítani, hogy a felek

között tényleges létrejött-e az üzlet vagy sem. Ennek eredményeként lehetőségük lesz

lebuktatni a fiktív számlával visszaélőket és az utaztatásos áfacsalókat is.88

Az EKÁER egyes termékeket (cukor, olaj) hatékonyan szűrt ki, az

ellenőrzéseknek köszönhetően azonnal kiderült, ha két ország között nem történt

tényleges áruszállítás. Azonban még így is akadnak olyan termékek, ahol a csalóknak

még megéri ügyeskedniük. Ilyen áruk lehetnek például az UHT tejek, valamint a népszerű

informatikai eszközök is.

Molnár Tamás szerint sikeres az EKÁER. A rendszer felállítása óta kb. a hatóság

a közúti ellenőrzésekkel és a telephely-vizsgálatokkal együtt közel 100 ezer ellenőrzést

végzett. Önkéntes befizetésből, illetve lefoglalásból eddig több mint 16 milliárd forint

folyt be az államkasszába. A gazdaság növekedése mellett az EKÁER, valamint az online

pénztárgép sikerét is mutatja, hogy tavaly közel négyszáz milliárd forint plusz

realizálódott a költségvetésben.89

A sikerek ellenére is akad még „jó pár rés a pajzson”. A szabályozásban rejlő

kiskapukat könyörtelenül kihasználják az adókerülő vállalkozások. Szerencsére az

87 Höflinger Hajnalka: Az EKÁER mint egyedülálló megoldás, Adó- és Pénzügyi Szaklap, XXIX.

évfolyam, 2015/14. szám, 54. o. 88www.portfolio.hu/gazdasag/kevesebb_lehet_az_afa-csalas_egy_ideig.209034.html 2016. 10.26 89www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/sikeres-az-

elektronikus-kozuti-aruforgalom-ellenorzo-rendszer 2016. 10.26.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/kevesebb_lehet_az_afa-csalas_egy_ideig.209034.html

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/sikeres-az-elektronikus-kozuti-aruforgalom-ellenorzo-rendszer


32

adóhatóság folyamatosan felülvizsgálja azokat a rendelkezéseket, ahol visszaélésekre

kerül sor. Ezért bővült az EKÁER bejelentési kötelezettséggel érintettek köre. Már nem

csak annak kell bejelentenie a fuvart, aki 3,5 tonnát meghaladó össztömegű út díjköteles

járművel szállít árut, hanem már bármilyen járműre, így a haszongépjárművekre is

kiterjed a kötelezettség, ha a 3,5 tonna össztömeget eléri. Erre azért volt szükség, mert az

áruszállítók átálltak arra a gyakorlatra, hogy a 3,5 tonna alatti gépjárműveket túlrakodták

és így több árut tudtak szállítani, anélkül, hogy EKÁER köteles lett volna a szállítmány.90

Szabálytalanságnak számít továbbá az is, ha nem jelentenek be egy rakományt és az is,

ha többet jelentenek be, mint amennyit ténylegesen szállítanak.

További probléma, ha a fuvarozó 500 kg-nál kevesebb össztömegű vagy 1 millió

forintnál alacsonyabb értékű kockázatos terméket szállít külföldre, akkor nem köteles

EKÁER-számot kérni.

Hasonló problémaként említhető még a nem kockázatos termékek körében, hogy

a 3,5 tonna alatti gépjárművekre sem terjed ki a szabályozás. Tehát aki ki akarja kerülni

a rendszert, az ezzel a módszerrel szállítja az árut külföldre, mert ez nem számít

törvénysértőnek.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács becslése alapján kb. 22000 tonna

meggy került külföldre idén. Ledó Ferenc állítása szerint több tonnányi árut 3,5 tonna

alatti gépjárművekkel szállítottak át a román határon, ahonnan kamionokkal vitték

Bukarestbe.91 Így ha több gépjárművel szállítják az árut, akkor több tonnát is képesek

lehetnek bejelentési kötelezettség nélkül fuvarozni. További bővítését a bejelentési

kötelezettségek körének nem tartom jó megoldásnak, mert az indokolatlan nagy

adminisztrációs terhet róna a vállalkozásokra, ezért meglátásom szerint a határátkelők

közelében lenne indokolt fokozni a közúti ellenőrzéseket a visszaélések csökkentése

érdekében.

A bejelentési kötelezettség hatálya alól mentesülő segélyszervezetek égisze alatt

is történnek visszaélések, ezért érdemes lenne a döntéshozóknak elrettentésül egy

esetleges büntetőjogi szankciót kilátásba helyezni az ilyen visszaélőkkel szemben.

A hatósági zárral kapcsolatban jelentős változások léptek hatályba92 és már most

a szabályozás alkalmazása előtt találhatunk aggályos rendelkezéseket. Amennyiben

fuvarozó nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét vagy más kockázati tényezők

90www.ekaer-feladas.hu/ekaer-valtozasok-2016/ 2016.10.27. 91www.origo.hu/gazdasag/20151006-ekaer-aruforgalom-afa-csalas-afacsalas-nav-nemzeti-ado-es-

vamhivatal.html 2016. 10. 27. 92 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-

és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

http://www.ekaer-feladas.hu/ekaer-valtozasok-2016/

http://www.origo.hu/gazdasag/20151006-ekaer-aruforgalom-afa-csalas-afacsalas-nav-nemzeti-ado-es-vamhivatal.html


33

megalapozzák a NAV hatósági zárat alkalmazhat. Hatósági zár kapcsán visszaélések

voltak, ezért a döntéshozók a fuvarozóra telepítették a hatósági zár sértetlen állapotban

történő megőrzésével kapcsolatos felelősséget, a felhelyezéstől a zár levételéig.

Amennyiben a fuvarozó hatósági zárat a hatóság engedélye nélkül eltávolítja, a NAV

megbírságolhatja.

További lényeges újítás, hogy a járművet a kiszabott bírság megfizetéséig

mostantól vissza is tarthatják az ellenőrök, ha a megbüntetett fuvarozó nem rendelkezik

magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem

Magyarországon van, valamint nem adtak biztosítékot a bírság megfizetésére. A jármű

visszatartása alól csak a romlandó árut és élő állatot szállító fuvareszközök mentesülnek.

Ebből az következik, hogy a visszatartás nem mindenkire egyformán vonatkozik. A

belföldi székhelyű, adószámmal rendelkező fuvarozók fuvareszközeit nem lehet

visszatartani. Külföldi fuvarozókét sem, ha pénzügyi intézmény kezességet vagy

garanciát vállal vagy egy belföldi gazdálkodó tőle a bírságfizetést átvállalja. Külföldi

fuvarozó esetében a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is

vissza lehet tartani.93

Úgy tűnik a szabályozás hátrányos helyzetbe hozza a külföldieket, míg a belföldi

fuvarozókat előnyben részesít. A szabályozás ellentétes az EU alapelveivel, sérül a

diszkrimináció tilalmának és a nemzeti elbánásmódnak az elve is, ezért érdemes lehet

minél hamarabb felülvizsgálni ezeket a rendelkezéseket.

93www.ado.hu/rovatok/ado/5-fontos-ekaer-valtozas-jon 2016.10.28.

http://www.ado.hu/rovatok/ado/5-fontos-ekaer-valtozas-jon

34

VI.3 Adózók minősítési rendszere

A kockázatelemzésre egyre nagyobb hangsúlyt fektet az adóhatóság hazánkban.

2009-től indult az újonnan, jogelőd nélkül alakult vállalkozások kockázatelemzése,

valamint az adószám kiadását követő 90 napon belül történő helyszíni ellenőrzés. Majd

2012-ben került bevezetésre az adóregisztrációs eljárás.94

2016. áprilisától elindult adózók minősítési rendszere, mely alapján 3 kategóriába

sorolják az adózókat. Megbízható, átlagos és kockázatos adózói csoportba minősítik az

adóalanyokat.95 Ez alapján az adóhatóság nem csak azt tudja elérni, hogy mely

társaságokra kell nagyobb figyelmet fordítania, hanem figyelmeztetni is tudja a jogkövető

társaságokat, hogy mely cégekkel kell óvatosan és kellő körültekintéssel eljárni az

ügyleteik során, mert jóhiszeműségre a jövőben nem hivatkozhatnak, ha valamilyen

problémát talál az adóhatóság a két fél közötti ügylet során.

A figyelmeztetéssel életbe lép a „tudhatta volna-elv” és ezzel a bizonyítási

kötelezettség az adózót terheli. A jóhiszemű vállalkozásoknak továbbá ellenőrizniük kell

az üzletfelük adószámát az ügylet előtt és közben is. A kétes üzleti partnerekkel jobb nem

üzletelni, mert a gondatlanság évekkel később kemény következményeket hozhat egyes

adószakértők szerint.96

A NAV negyedévente minősíti a gazdasági társaságokat és az áfa-regisztrált

adóalanyokat. Az évek óta jogkövető magatartást folytató gazdálkodókat

kedvezményeket kapnak, a problémás társaságok viszont komoly szankciókat kaphatnak.

A megbízható adózóknak komoly feltételrendszernek kell megfelelniük.97 A megbízható

adózói státusz kedvezményekkel jár, az adó kiutalása kedvezőbb határidők alapján

történik, továbbá az ellenőrzések kapcsán kiszabott mulasztási és adóbírságok esetén

lehetőséget kapnak részletfizetésre is.

A kockázatos adózókra viszont szigorúbb szabályok vonatkoznak a bírságok és az

ellenőrzések terén is. Magasabb bírság, hosszabb áfa kiutalási idő, meghosszabbított

ellenőrzési határidők, tehát az adózóknak megéri törekedni arra, hogy a megbízható

94 Dr. Jakab Miklós: Az adózói életút és az induló vállalkozások kockázatelemzésének jelentősége

adóellenőrzéskor - (Adó- és Pénzügyi Szaklap, XXVII. évfolyam, 2013/5. szám) 31.o. 95www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Erdemes_megbizhato_ad20160404.html?query=%22ad%C3%B

3z%C3%B3k+min%C5%91s%C3%ADt%C3%A9se%22 2016.10.29. 96www.adozasrolerthetoen.blog.hu/2016/02/25/keszuljon_az_ellenorzesekre_orizze_meg_megbizhato_ad

ozoi_statuszat 2016.10.29. 97 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 6/A. § (1) bekezdés (továbbiakban: Art.)

http://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Erdemes_megbizhato_ad20160404.html?query=%22ad%C3%B3z%C3%B3k+min%C5%91s%C3%ADt%C3%A9se%22


http://www.adozasrolerthetoen.blog.hu/2016/02/25/keszuljon_az_ellenorzesekre_orizze_meg_megbizhato_adozoi_statuszat


35

adózói státuszba kerüljenek. Az átlagos csoportba került adózókra továbbra is az általános

szabályok vonatkoznak.98

A szabályozásból kitűnik99, hogy a megbízható vállalkozásokra megelőző jellegű

ellenőrzések várhatóak, míg a kockázatos adózókat a jövőben folyamatos ellenőrzéssel

kényszerítik a törvényes működésre. A jogkövető adózók kisebb és vétlen

szabálytalanságaival szemben elnézőbb lesz az adóhatóság, azonban a szándékos és

súlyos jogsértéseket szigorúbban rendeli büntetni a jövőben.

98 Nemzeti Adó- és Vámhivatal- 71. információs füzet - Az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalók,

5-7. o. 99 Art. 6/E. § (1) bekezdés

36

VI.4 Számlázó programok online adatszolgáltatása

Az online pénztárgép és az EKÁER után az „online számlázás” a NAV következő

fegyvere az adókijátszókkal szemben. 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak

rendelkeznie kell egy ún. „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” nevezetű funkcióval.

A NAV ellenőrzésekor a számlázó program online adatot szolgáltat meghatározott

időszakban, vagy meghatározott sorszámtartományban kibocsátott számlák adatairól. Az

adatexport funkció tovább fejlesztéseként az adózóknak a számlázó program által

kiállított, 100.000,- Ft áfa összeget elérő vagy azt meghaladó számlák tartalmáról

kötelesek elektronikusan adatot szolgáltatniuk az állami adóhatóság felé. Így a

számlaadatokról azonnal értesül a NAV.

2017. január 1-jétől tesztelik a rendszert, majd 2017. július 1-jétől már minden áfa

körös adózónak kötelező lesz alkalmaznia. Az adóhatóság fokozatosan halad a teljesen

automatikus adatszolgáltatás felé. Célja a jelenlegi belföldi összesítő jelentés

megszüntetése. 2017-től csak olyan számlázó szoftvert lehet szabályszerűen használni,

amely számlázáskor a számla adatokat képes online módon a NAV felé továbbítani.100

Hasonló szabályozás van Törökországban és Brazíliában, azzal a különbséggel, hogy

ezekben az országokban az adóhatóságon keresztül állítják ki az elektronikus számlákat.

2017. január 1-től a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán kötelező

feltüntetni a vevő adószámát, amennyiben az áthárított adó értéke eléri vagy meghaladja

a 100 000 forintot. A hatályos értékhatár 1 millió Ft.101 Jelenleg az adózóknak utólag, az

áfa bevallásukkal egy időben szolgáltatnak adatot az általuk kibocsátott, illetve általuk

befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri

vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az adatok a magas értékhatár miatt azonban a

belföldön bonyolított ügyletek kisebb részét teszik csak ki (az áfa bevallást benyújtó

adóalanyok 5%-át érinti), és utólagosan állnak rendelkezésre. Következésképpen az

ellenőrzések hatékonyabbá tételéhez szükséges volt a tételes adatszolgáltatási

kötelezettség kiterjesztése a jelenlegi 1 millió Ft-os értékhatár csökkentése.

Azzal, hogy a számlázó programokat bekötnék a NAV-hoz, akár évi 50 ezer

milliárd forintot elérő halmozott számlaforgalom – melynek áfa tartalma meghaladja a 10

ezer milliárd forintot – válna láthatóvá és követhetővé az adóhatóság számára, mely

100www.icteuropa.hu/finance-fo/finance-hirek/item/512-adatszolgaltatasi-kotelezettseg-100-000-forintot-

meghalado-afa-tartalmu-szamlakrol-2017-01-01-tol/ 2016.10. 31. 101 Art. 31/B. §

http://www.icteuropa.hu/finance-fo/finance-hirek/item/512-adatszolgaltatasi-kotelezettseg-100-000-forintot-meghalado-afa-tartalmu-szamlakrol-2017-01-01-tol/

http://www.icteuropa.hu/finance-fo/finance-hirek/item/512-adatszolgaltatasi-kotelezettseg-100-000-forintot-meghalado-afa-tartalmu-szamlakrol-2017-01-01-tol/

37

hozzájárulna a kockázatkezelés hatékonyságának növeléséhez. Az intézkedéstől az áfa

bevételek évi több tíz milliárd forintos növekedését várják. 102

Előnye, hogy az adatszolgáltatást teljes körűvé és az adóhatóság nem utólag,

hanem valós időben hozzájut a szükséges adatokhoz, A fiktív számlázások kiszűrésére az

EKÁER-rel összekötve hatékony eszköz lehet a csalások ellen. A digitalizáció további

előnye, hogy az elektronikus számlázással fokozatosan megszüntethető a papír alapú

számlázás a gazdaságban. Ezenkívül előnye még, hogy az adóhatóság képes lesz előre

felmérni a cégek áfa pozícióját, amivel javul az áfa bevétel tervezhetősége.

A hátrányaként szóba jöhet a Hajdú Zsolt által említett probléma, vagyis jelentős

adminisztratív terhek elé állítja a vállalkozásokat a számlázó szoftverek tételes

adatszolgáltatásra való átállítása. A számlázó programok online adatszolgáltatásra történő

átállításának vállalkozásoknál jelentkező költsége annak függvénye, hogy a használt

számlázó program egy szoftvergyártó dobozos terméke, vagy egy komplett

vállalatirányítási szoftver része. E két programtípus tovább fejlesztésének költségei

nagyságrendileg eltérnek, mivel a kis vállalkozások esetén több felhasználó fizeti meg a

fejlesztés költségét, addig a nagyvállalatok esetén egyedi fejlesztés szükséges az elvárt

funkcionalitás kialakításához.103

Továbbá havi 3 ezer forintos költséggel kalkulálhatnak a vállalkozások. Így

lesznek, akik mellőzik a számlázó szoftver alkalmazását és áttértnek a kézi számlázásra.

Ezt a problémát a döntéshozók, úgy próbálják orvosolni, hogy ingyenesen bocsátanak

számlázó programokat a kis adózók rendelkezésére. A tömbös számlákkal való

visszaéléseket a tömbök, nyomtatványok drágításával és azok időszakos bemutatásával

lehetne kiküszöbölni.104

Egy ilyen jellegű adatszolgáltatásnál véleményem szerint számolni kell a

korrupciós kockázatokkal is, mivel az adóhatóság a jól teljesítő vállalkozások teljes

szállítói és vevői kapcsolatára szert tehet és egy lefizetett NAV alkalmazott könnyen

szivárogtathat adatokat a konkurens vállalkozások számára.

102NGM /36849-1/2015 előterjesztés (továbbiakban: NGM előterjesztés 2015) 103NGM előterjesztés 2015 i.m. 104www.24.hu/fn/gazdasag/2015/11/27/2017-tol-jon-a-nav-hoz-bekotott-kotelezo-online-szamlazas/ 2016.11.01.

http://www.24.hu/fn/gazdasag/2015/11/27/2017-tol-jon-a-nav-hoz-bekotott-kotelezo-online-szamlazas/

38

VII. Az adóelkerülés és az adócsalás elleni fellépés lehetőségei a magyar áfa

szabályozásban

VII.1 MCA és MAA modell - az adóhatóság és az adózó együttműködésére

Az adóhatóság és az adózó együttműködésére az Egyesült Államokban

adminisztrációs költségek visszaszorítása érdekében kialakult egy jól működő gyakorlat

az Önkéntes Adóteljesítési Megállapodást105 (MCA) és az Önkéntes Adóellenőrzési

Megállapodást106 (MAA) modellek keretében.107

Az MCA modell keretében egy megállapodás jön létre a tagállami adóhatóság és

az adózó között abból a célból, hogy az adófizető egy egyszerűsített eljárás keretében

számítsa ki és fizesse meg az állami/tagállami vagy szövetségi fogyasztási adóját. Így az

adóalany nem a szállító feleknek fizeti meg a beszerzéseire kivetett áfát, hanem rögtön az

adóhivatalnak. Az MCA hatálya alatt a fizetendő adót a felek megállapodása szerint az

összbeszerzésre számított adókulcs vagy arányszám határozza meg. A hatósági vizsgálat

során az adóhatóságok nem azt ellenőrzik, hogy az adót tranzakcióként alul vagy

túlfizették-e, hanem, hogy mindez a hatóság és az adózó közötti szerződésnek

megfelelően történt-e. Amerikában ez egy sikeres módszer.

Véleményem szerint e modell mintájára lehetne tovább fejleszteni a jelenleg

Magyarországon hatályos megbízható adózókra vonatkozó szabályozást.108

Az MAA modell keretein belül az adózó saját maga végzi el a könyveinek,

nyilvántartásainak a vizsgálatát, az adóhivatal által meghatározott eljárás szerint. Az

adófizető egy revizor felügyelete mellett önellenőrzést végez, amelynek eredményeként

megállapítja, hogy eleget tett-e az adófizetési kötelezettségének. Az önellenőrzés lehet

teljes vagy akár célzott, részleges is. Az MAA konstrukción belül az adófizetőnek egy

méltányos időkeretet áll rendelkezésére, ami alatt el kell végeznie az ellenőrzést. Az

felügyelt önellenőrzésért cserébe, az adóhatóság kedvezményeket ad és elengedi az

adóbírságot és a késedelmi kamat egészét vagy egy részét.

Az MCA modell az adózó jövőbeli tranzakcióira és adókötelezettségeire helyezi

a hangsúlyt, addig az MAA a múltbéli adóbevallási időszakokban lebonyolított

ügyletekre koncentrálódik.

105 Managed Compliance Agreement = MCA, továbbiakban (MCA - modell) 106 Managed Audit Agreement = MAA, továbbiakban (MAA – modell) 107 Sólyom B. (2015) i.m. 205-208. o. 108 Art. 6/A.§

39

VII.2 Készpénzforgalom korlátozása és az elektronikus fizetési eszközök előtérbe

helyezése

Az adóelkerülés legegyszerűbb esete, amikor az eladó a készpénzes vásárláskor

nem teljesíti nyugtaadási kötelezettségét és a vásárló által megfizetett adóval a saját

kasszáját gazdagítja az állami költségvetés helyett. Magyarország volt Közép-Kelet-

Európai államok közül az első, aki korlátozta a készpénzes fizetést magánszemélyek

között.109

Az Art.-ban110 találhatunk rendelkezéseket a fizetési módokkal kapcsolatban. Az

egyik előírás szerint a belföldön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás

közötti termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási ügyleteiben az áfával növelt

ellenértékként havonta egy szerződés vonatkozásában maximum 1.500.000 forint

összegben fizethető készpénz. Sokan azzal próbálták kijátszani a szabályozást, hogy az

értékhatárt átlépő szerződést több szerződésre szétbontották. Ha az ellenőrzés során a

NAV megállapítja a nem rendeltetésszerű joggyakorlást, akkor ezeket az összegeket

összevontan veszi figyelembe a szankció kiszabásakor és a rendelkezés megszegőit a

készpénzfizetés 1.500.000 forintot meghaladó része után 20 százalékos mulasztási

bírságra kötelezheti. A szankció kétoldalú, azaz a vevő mellett a szabálytalan fizetést

elfogadó eladó is bírságolható.

Egy másik rendelkezés bejelentési kötelezettséget ír elő, mely szerint a

készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a

szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató

magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött,

1.000.000 Ft-ot meghaladó értékben teljesített készpénzes kifizetést, egyéb esetben a

2.000.000 Ft-ot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. 111 Ez a szabály nem

csak a számla kiegyenlítésére, hanem minden egyéb célú kifizetésre vonatkozik.

A Pmt.112 célja az adócsalások és pénzmosások megelőzése. A törvény szerint az

árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatónak kötelező azonosítani azokat a

vásárlóit, akik hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti

109Karen B. Brown (szerk.) A Comparative Look at Regulation of Corporate Tax Avoidance, Erdős Éva,

Nagy Zoltán, Varga Zoltán – Hungary (2012) 194-195. o. 110Art. 17.§ (9) bekezdés, 38. § (3a) bekezdés 111A NAV 3002/2013. útmutatója 1122007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról 1.§

40

megbízás teljesítenek. A szabály kiterjed az összefüggő ügyleti megbízásokra is, ha azok

együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.

Meglátásom szerint a kötelezően alkalmazandó készpénzkímélő fizetési eszközök

bevezetésével csökkenteni lehetne a készpénzforgalommal járó visszaéléseket, mert a

bankkártyás fizetéseknél nincs lehetőség az áfa elcsalására és a pénzmozgás eltitkolására.

Sok vállalkozás ezért szándékosan nem ad lehetőséget a bankkártyás fizetésre.

Számos kutatás eredménye alátámasztja ezen állításokat. Nézőpont kutatási

adataiból megállapítható gyakran előforduló jelenség, hogy a vásárlók bár szeretnék

használni a bankkártyájukat, erre nincs lehetőségük. A válaszadók több mint fele úgy

nyilatkozott, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni. A Nézőpont

kérdőíve alapján a megkérdezettek 79 %-a szupermarketekben és bevásárlóközpontokban

rendszeresen tudja használni bankkártyáját, a kisboltokban már csak 36, a

vendéglátóhelyeken pedig 21 % ez az arány. Ettől drasztikusabb képet mutatnak egyes

szolgáltatói szektorok, például fodrászoknál és taxisoknál mindössze a válaszadók 5%.-a

tudott a kártyás fizetés adta lehetőséggel élni.113 Ebből kifolyólag megállapítható, hogy

ez a fajta adóelkerülési mód a kkv szektorban és az egyéni vállalkozóknál a

legjellemzőbb.

A.T. Kearney és Friedrich Schneider tanulmányából az derül ki, hogy Európában

a feketegazdaság méretének csökkenésében jelentős szerepe van a kártyás fizetés

elterjedésének.114 Egy másik tanulmány szerint Izraelben az elektronikus fizetések 10%-

os emelkedése 5%-kal csökkentette az adócsalások értékét.115 Így álláspontom szerint

érdemes lenne megfontolni a kötelező bankkártyás fizetési lehetőség bevezetését a hazai

kereskedelembe.

Hátrányaként megemlíthető a javaslatnak, hogy a vállalkozásokat már így is rengeteg

költség terheli. A bankok pedig magas terminál üzemeltetési és tranzakciós költségeket

szednek be minden bankkártyával történő fizetés után. Ezért a jogalkotó feladata lenne

meghatározni a maximálisan beszedhető tranzakciós költségek mértékét, amivel

csökkenne a vállalkozások kiadása és így elhárulna az egyetlen akadálya a kötelező

bankkártyás fizetési lehetőség bevezetésének.

113www.piacesprofit.hu/tarsadalom/a-nagy-bevetelu-cegeknel-latna-szivesen-online-kasszakat-a-vasarlo/

2016. 11. 02. 114Friedrich Schneider, PhD: The Shadow Economy in Europe, 2013 University of Linz, Austria. (2013) 115www.jpost.com/Business/Business-News/Israels-shadow-economy-equivalent-to-189-percent-of-GDP-

317723 2016. 11.02.

http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/a-nagy-bevetelu-cegeknel-latna-szivesen-online-kasszakat-a-vasarlo/

http://www.jpost.com/Business/Business-News/Israels-shadow-economy-equivalent-to-189-percent-of-GDP-317723


41

VII.3 Áfa-lottó

Az áfa lottó az én egyik személyes kedvencem az adócsalás elleni fegyverek

között. A módszer Tajvanról származik, ahol már az 1950-es évek óta siker övezi, az

európai országok közül Románia, Szlovákia, Görögország, Portugália és Málta

alkalmazza jelenleg. Magyarországon már 2009-ben volt számlalottó, de akkor a

kezdeményezés kudarcba fulladt. Az újítás célja, hogy népszerűsíti a számlakérés

gyakorlatát a vásárlók körében, amitől az államkassza áfa-beszedésből származó

bevételeinek növekedése várható. A lottó lényege, hogy a vásárláskor kapott nyugtákat

vagy számlákat sorsjegyként lehet regisztrálni az állami szerencsejátékban. Ha a nyugtát

kibocsátó vállalat hamis azonosító számot ad meg, a fogyasztóknak lehetőségük van

jelenteni az esetleges csalásokat.116 A szerencsejáték résztvevői azt az összeget nyerhetik

meg, amely a játékszelvényként használt számlán szerepel. Ezenkívül nagyobb

nyeremények is kiosztásra kerülnek. A játékban résztvevők akár 10 ezer eurót vagy autót

is nyerhetnek. A kezdeményezés már Görögországban is létezik, ott például a válság

idején elkobzott luxusautókat sorsoltak ki. A kezdeményezés eddig figyelemre méltó

eredményeket tud felmutatni. Fél millió szlovákiai 60 millió nyugtát regisztrált eddig a

játék során. A visszaélésekkel kapcsolatos panaszok száma is jelentősen gyarapodott a

játék megindítása óta.117

Meglátásom szerint számos pozitívuma van ennek a kezdeményezésnek. Érdemes

lenne Magyarországon is újra bevezetni az áfa-lottózás lehetőségét, mert kis anyagi

ráfordítással jelentős eredményeket lehetne produkálni az áfa bevételek növelése terén,

mindezt úgy, hogy a lakosság széles körét bevonják az adóelkerülés elleni harcba,

nyereményekkel ösztönözve őket a jogkövető magatartásra. A játék további előnye, hogy

az adóelkerülés elleni harc egyik eszközeként nem terheli tovább a vállalkozások

adminisztratív kiadásait sem.

116www.adozona.hu/afa/Afalottoval_nepszerusitik_a_szamlakerest_Sz_02AHR9 2016. 11. 03. 117www.penzcsinalok.transindex.ro/hir/20140422-afa-lottozo-sikeres-az-adocsalas-elleni-uj-fegyver 2016.11.02.

http://www.adozona.hu/afa/Afalottoval_nepszerusitik_a_szamlakerest_Sz_02AHR9

http://www.penzcsinalok.transindex.ro/hir/20140422-afa-lottozo-sikeres-az-adocsalas-elleni-uj-fegyver

42

VII.4 Az áfa bankszámla rendszer kialakítása

Az áfa csalások ellen hatékony eszközként említik egyes szerzők az áfa

bankszámla rendszerek kialakítását. A vállalkozások egy külön bankszámlát kellene

rendelkezniük, amelyre átutalnák a vásárlóinak felszámított áfa összegét. A számlán

egyszerűen ellenőrizhetővé válna, hogy valóban megfizették-e a visszaigényelt áfa

összegét, amennyiben az adóhivatalnak gyanúsnak vélné az áfa visszaigénylést.118

VII.5 Az előre fizetett áfa

Az előre fizetett áfa is egy működő koncepció lehetne az áfa csalások

visszaszorítására. Ez esetben beszerzési ország vállalkozásainak teljesíteniük az

országokba irányuló, beszerzésre kivetett adót. Majd a beszerzést végrehajtó adózó

bemutatná a fizetési bizonylatát az értékesítési tagállam vállalkozásának. A bizonylat

alapján az ügylet az értékesítés országában adólevonási joggal mentes tevékenységként

működne.119

118 Dr..Erdős Éva- Az általános forgalmi adóztatás jogi alapjai és lehetséges fejlesztési irányai In: Kúria:

Összefoglaló vélemény (2016) 1.számú melléklet 204. o. (továbbiakban Erdős É. 1.számú melléklet) 119 Erdős É. 1.számú melléklet 204-205. o.

43

VIII. Összegzés

Szakdolgozatom témaválasztásának indoka az adóelkerülési problémák

nagymértékű elterjedése volt, részletesen bemutattam azokat a területeket, ahol

elszaporodtak az illegális tevékenységek, továbbá elemeztem a hazai áfarendszer

problémáit. Kiemeltem azokat a határon átnyúló csalási típusokat, amelyekre az

adóhatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk. Ezenkívül részleteztem a magyar

adóhatóság adóelkerülés és adócsalás ellen kialakított eszközeit, illetve feltártam azok

hiányosságait is.

Napjainkban egyre komolyabb problémát jelentenek Magyarország és az uniós

tagállamok számára az adócsalás céljából létrehozott bűnszervezetek, mivel jelentős

károkat okoznak az államok költségvetésének. Az elmaradt bevételek miatt csökken a

kormányok költségvetési mozgástere, a költségvetés hiánya emelkedik, csökken az állami

beruházások lehetősége és csökken a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére álló

forrás. Az új csalási mechanizmusok tehát komoly kihívások elé állítják a tagállamok

adóhatóságait. Ezért törekedniük kell a minél szélesebb körű együttműködésre, hiszen

közös érdekük az áfacsalások megfékezése.

Az adóelkerülés hatással van továbbá a piaci szereplők közti versenyre is, mivel

az adóelkerülő vállalkozások alacsonyabb áron tudják értékesíteni termékeiket és ezáltal

tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert a jogkövető vállalkozásokkal szemben. Így

az adózatlan jövedelmek a tisztességtelen vállalkozásokat gazdagítják és a jogkövető

vállalkozások kiszorulnak a piacról. Tehát megállapítható, hogy az adóelkerülés

versenytorzító hatással bír.

Véleményem szerint a hazai adóhivatal lassan minden eszközt bevet annak

érdekében, hogy megvédje Európa legmagasabb áfakulcsának fenntarthatóságát. A NAV

a digitális technológia fejlődését kihasználva számos új eszközt vezetett be az

adóelkerülés megakadályozása érdekében. Kiemelném az online pénztárgépet, az online

számlázást, az EKÁER-t, vagy a kockázatelemzési rendszereket. A „NAV-testvér” szeme

mindenkit figyel. Ezeknek az eszközöknek már most jelentős gazdaságfehérítő hatásuk

van. Azonban ezek továbbra is csak részmegoldások.

A nyugta és számlaadási kötelezettséggel való visszaélések megakadályozására

az áfa-lottó jelenthetné a legjobb megoldást. A fogyasztók érdekelté válnának a nyugta

gyűjtésében és egyfajta „ellenőrzési tevékenységet” is végeznének minden vásárlás

alkalmával az adóhivatal munkatársai helyett, szinte minimális anyagi ráfordítás

44

ellenében. Az áfa-lottó bevezetése tehát népszerű intézkedés lenne, „hiszen ki az, aki nem

szeret játszani és nyerni”.

Az EKÁER vonatkozásában meg kell említenem, hogy a segélyszervezetek égisze

alatt számos visszaélés történik, ezért a bejelentési kötelezettség kiterjesztését javaslom

az ilyen szervezetekre is.

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a készpénzkímélő fizetési

lehetőségek előtérbe helyezését javaslom, mivel a készpénzes tranzakciók szinte

láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben adót eltitkolni

vagy illegális bevételekre szert tenni, így megállapítható, hogy a feketegazdaság motorja

a készpénz. A készpénz szállítása, előállítása, kezelése, számolása éves szinten 100

milliárd forint körüli költséget jelent a magyar költségvetésnek az MNB becslése szerint,

így a kormány a készpénzek visszaszorításával valójában „két legyet üthetne egy

csapással”, mivel egyrészt többlet bevétele keletkezne a bankkártyás fizetésekből,

másrészt csökkenne a készpénzállomány fenntartásának költségei is. Tehát a bankkártyás

fizetési lehetőséget legalább a kiskereskedelemben minden eladónak kötelezően

biztosítania kellene a vásárlói részére.

Véleményem szerint az adóhatóságnak a szabad kapacitásait a kockázatos

adózókra és a személyes ellenőrzésekre kell fordítania, valamint törekednie kell a

jogkövető vállalkozásokkal való hosszútávú együttműködésre a dolgozatomban

bemutatott, az Egyesült Államokban sikeresen alkalmazott MCA és MAA modellek

átültetésével.

A korábbi fejezetekben kifejtettek alapján arra kerestem a választ, hogy miként

lehetne a leghatékonyabban fellépni az adócsalás és az adóelkerülés ellen az áfa területén

és mik azok a konkrét intézkedések, amelyeket ennek érdekében tenni lehetne. Úgy

gondolom, hogy sikerült átfogó képet adnom az áfa szabályozásban rejlő jelenlegi

problémákról és rávilágítottam azokra a területekre, ahol joghézagok állnak az

adóelkerülők rendelkezésére.

45

IX. Felhasznált Irodalom

1. A NAV 3002/2013. útmutatója

2. A NAV 3010/2015. útmutatója

3. A NAV 4001/2016. tájékoztatása

4. A.A. Aronowitz: VAT tax fraud in the European Union, Studies of crime and

justice, administrative cooperation arrangements in the fight against VAT fraud

5. Alia Gabriela Duta: Genesis and impact of tax evasion (Citation: 2015 Conf. Int'l

Dr. 910-914.o.)

6. Antal Anett: A körhinta forog tovább – kiskapuk, nagy lehetőségek az EU belső

piacán megvalósuló adócsalás kapcsán (Debreceni Jogi Műhely – 2010)

7. Az Európai Unió Kiadóhivatala – 2010 - Az Európai Unió költségvetése

dióhéjban

8. Báté Zsuzsanna: Az online pénztárgépek bevezetésének aktuális kérdései (Adó-

és Pénzügyi Szaklap, XXVII. évfolyam, 2013/5. szám

9. Békés Balázs: Az általános forgalmi adó,In: Halustyik Anna (szerk): Pénzügyi jog

I. (Pázmány Press Budapest)

10. Bert Mesdom: VAT and Cross-Border Trade - Do Border Adjustments Make

VAT a Fair Tax? - Tax Analysts

11. Bracewell-Millnes: Tax Avoidance and Evasion Panopticum London,-1979

(Budapest, 2000.)

12. Carolyn Michelle Najera: Combating offshore tax evasion: why the United States

should be able to prevent American tax evaders from using Swiss bank accounts

to hide their assets, Southwestern Journal of International Law 1/2011.

13. COM (2004) 260 final. Report from the Commission to the Council and the

European Parliament on the use of

14. COUNCIL document, Brussels, 11 July 2013, 2009/0139 (CNS), FISC 133

15. Dr. habil. Szilovics Csaba: Az adótervezéstől az adócsalásig, Magyar Jog 2013/7

16. Dr..Erdős Éva- Az általános forgalmi adóztatás jogi alapjai és lehetséges

fejlesztési irányai In: Kúria: Összefoglaló vélemény (2016) 1.számú melléklet

46

17. Dr. Jakab Miklós: Az adózói életút és az induló vállalkozások

kockázatelemzésének jelentősége adóellenőrzéskor - (Adó- és Pénzügyi Szaklap,

XXVII. évfolyam, 2013/5. szám)

18. Erdős Éva, Fekete Zoltán, Molnár Viktória: Pénzügyi Jog Igazságügyi ügyintéző

szakos hallgatók részére (Miskolc, 2006)

19. European Commission – Taxud.c.1(2016) – VAT Rates applied in the Member

State of European Union, 2016

20. Fabrizio Borselli: Pragmatic Policies to Tackle VAT Fraud in the European

Union, International VAT Monitor sept/october 2008

21. Földes Gábor: Pénzügyi Jog I., KJK Bp. 1997

22. Friedrich Schneider, PhD: The Shadow Economy in Europe, 2013 University of

Linz, Austria. (2013)

23. Galántainé Máté Zsuzsanna: A határokon átnyúló tevékenységek társasági

adózási problémái, Közgazdász Fórum 2010. (13. évf.) 1. sz.

24. Gérnyi Gábor (szerk.): Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – Kézikönyv

kis- és középvállalkozóknak

25. Höflinger Hajnalka: Az EKÁER mint egyedülálló megoldás (Adó- és Pénzügyi

Szaklap, XXIX. évfolyam, 2015/14. szám

26. Karen B. Brown (szerk.) A Comparative Look at Regulation of Corporate Tax

Avoidance, Erdős Éva, Nagy Zoltán, Varga Zoltán – Hungary (2012)

27. Kormos Erzsébet: Az adócsalásról, Ügyészek lapja 2001. (8. évf.) 6. sz.

28. Kovács Ádám Gábor: A láncügyletek áfa szabályozása, különös tekintettel a

csalásokra és azok hatósági ellenőrzésére (Miskolc, 2011)

29. Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör, IV. évfolyam 100. szám,

30. Kúria: Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium – Joggyakorlat elemző csoport

2014.E1. II.JG.1/2. „Az általános forgalmi adóról levonhatóságával összefüggő

perek gyakorlata” – Összefoglaló vélemény

31. Magony Krisztina: Láncügyletek és háromszögügyletek az áfa vonatkozásában

(Adó- és Pénzügyi Szaklap, XXIX. évfolyam, 2015/14. szám

47

32. Nagy Zoltán, Szesztai Zsuzsanna: Az adólevonási jog gyakorlásának feltételei -

Gazdasági Jog 2010/6.

33. Nagy Viktória, Varga Zoltán: A számla- és nyugtakibocsátás szabályai (Adó és

Pénzügyi Szaklap, XXVIII. évfolyam, 2014/7-8. szám

34. NAV 71. információs füzet - Az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalók

35. Németh Mariann: A körhinta-csalás, In: Dr. Ádám Antal (szerk.) PhD

tanulmányok 6. - A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának

Doktori Iskolája Kiadványa (Pécs 2007.)

36. NFM: Feketegazdaság elleni fellépés lehetséges adójogi eszközei gazdasági,

illetve állami bevételt növelő alkalmazásának eredményességére irányuló

hatásvizsgálat

37. NGM /36849-1/2015 előterjesztés

38. Őry Tamás (szerk.): Az Európai Unió adójoga (Osiris Kiadó Budapest, 2003.)

39. Őry Tamás: A körhintacsalás problémája az Európai Unió belső piacán, Európai

Tükör 2004

40. Patyi Adrienn: Az áfa adónemre elkövetett adócsalás egyes elkövetési

magatartásai (Jogi fórum, 2012]

41. Rák Tamás: Hogyan virágzik az áfacsalás? (Adójog, 2013)

42. Sajó András: Jogkövetés és társadalmi magatartás (Akadémiai Kiadó Budapest.

1980.)

43. Semjén András – Szántó Zoltán – Tóth F. János: Adócsalás és adóigazgatás (MTA

Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest 2001)

44. Sólyom Borbála: A határon átnyúló hiányzó kereskedős áfa csalás fajtái és az

Európai Bíróságnak a csalási formákra adott válaszai, Pázmány Law Working

Papers 2014/16

45. Sólyom Borbála: Az adócsalás és az adóelkerülés elleni harc az Európai Unióban

az általános forgalmi adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság

joggyakorlatára, Phd. értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Állam –és

Jogtudományi Kar Doktori Iskola, Budapest, 2015

48

46. Spicer, M. W.: The Problem of Tax Evasion National Tax Journal vol. XXXIX.

1986.

47. Stopping the Corousel - House of Lords report on Missing trader fraud, 2006., HL

48. Tóth Bernadett: Áfa csalások a Közösségen belüli kereskedelemben (Miskolc

2014)

49

X. Webes hivatkozások

www.24.hu/fn/gazdasag/2015/11/27/2017-tol-jon-a-nav-hoz-bekotott-kotelezo-

online-szamlazas/

www.ado.hu/rovatok/ado/5-fontos-ekaer-valtozas-jon

www.adozasrolerthetoen.blog.hu/2016/02/25/keszuljon_az_ellenorzesekre_orizz

e_meg_megbizhato_adozoi_statuszat

www.adozona.hu/afa/Afalottoval_nepszerusitik_a_szamlakerest_Sz_02AHR9

www.ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/resources/documents/ta

xation/vat/how_vat_works/rates/vat_rates_en.pdf

www.europa.eu/youreurope/business/vat-customs/buy-sell/vat-

rates/index_hu.htm

www.hvg.hu/gazdasag/20160906_afa_beszedes

www.icteuropa.hu/finance-fo/finance-hirek/item/512-adatszolgaltatasi-

kotelezettseg-100-000-forintot-meghalado-afa-tartalmu-szamlakrol-2017-01-01-

tol/

www.index.hu/gazdasag/2015/01/26/nagyobb_afacsalokat_kapott_el_a_nav/

www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Online_foglalasi_rend20160405.

html?query=airbnb

www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Erdemes_megbizhato_ad20160404.html?

query=%22ad%C3%B3z%C3%B3k+min%C5%91s%C3%ADt%C3%A9se%22

www.penzcsinalok.transindex.ro/hir/20140422-afa-lottozo-sikeres-az-adocsalas-

elleni-uj-fegyver

www.businessinsider.com/barcelona-just-declared-war-on-airbnb-2015-8?IR=T

www.ekaer-feladas.hu/ekaer-valtozasok-2016/

www.jpost.com/Business/Business-News/Israels-shadow-economy-equivalent-

to-189-percent-of-GDP-317723



http://www.ado.hu/rovatok/ado/5-fontos-ekaer-valtozas-jon



http://www.adozona.hu/afa/Afalottoval_nepszerusitik_a_szamlakerest_Sz_02AHR9

http://www.ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/resources/documents/taxation/vat/how_vat_works/rates/vat_rates_en.pdf

http://www.ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/resources/documents/taxation/vat/how_vat_works/rates/vat_rates_en.pdf



http://www.hvg.hu/gazdasag/20160906_afa_beszedes

http://www.icteuropa.hu/finance-fo/finance-hirek/item/512-adatszolgaltatasi-kotelezettseg-100-000-forintot-meghalado-afa-tartalmu-szamlakrol-2017-01-01-tol/512-adatszolgaltatasi-kotelezettseg-100-000-forintot-meghalado-afa-tartalmu-szamlakrol-2017-01-01-tol



http://www.index.hu/gazdasag/2015/01/26/nagyobb_afacsalokat_kapott_el_a_nav/







http://www.businessinsider.com/barcelona-just-declared-war-on-airbnb-2015-8?IR=T

http://www.ekaer-feladas.hu/ekaer-valtozasok-2016/



50

www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-

allamtitkarsag/hirek/sikeres-az-elektronikus-kozuti-aruforgalom-ellenorzo-

rendszer

www.origo.hu/gazdasag/20151006-ekaer-aruforgalom-afa-csalas-afacsalas-nav-

nemzeti-ado-es-vamhivatal.html

www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/30-milliardot-var-a-kormany-az-uj-online-

kasszaktol/

www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/420-milliardot-szakitott-az-allam-az-online-

kasszakkal/

www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/adoellenorzesek-nem-takarozhatunk-

johiszemuseggel/

www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/igy-valaszt-ki-ellenorzesre-a-nav/

www.piacesprofit.hu/tarsadalom/a-nagy-bevetelu-cegeknel-latna-szivesen-

online-kasszakat-a-vasarlo/

www.portfolio.hu/gazdasag/kevesebb_lehet_az_afa-

csalas_egy_ideig.209034.html

www.reuters.com/article/us-hungary-vat-fraud-idUSBRE85614B20120607

www.danieljmitchell.wordpress.com/2010/05/02/greeces-problem-is-high-tax-

rates-not-tax-evasion/

www.airbnbaction.com/agreement-new-york/

www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga004a.html

www.thelocal.de/20140801/two-thirds-of-berlins-tourist-flats-now-illegal












http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/igy-valaszt-ki-ellenorzesre-a-nav/





http://www.reuters.com/article/us-hungary-vat-fraud-idUSBRE85614B20120607



https://www.airbnbaction.com/agreement-new-york/

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga004a.html

https://www.thelocal.de/20140801/two-thirds-of-berlins-tourist-flats-now-illegal

51

XI. Jogszabályok és határozatok

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

2000. évi C. törvény a számvitelről

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról

2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények,

valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

módosításáról

2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről

26/2013. számú közigazgatási elvi határozat

9/2016. (III. 25.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a

nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és

szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő

szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról

A Tanács 2006/112/EK irányelve

A Tanács 77/388/EGK hatodik irányelve

C-142/11. számú EUB ítélet

C-80/11. számú EUB ítélet

EBH 2006/1572 – Legfelsőbb Bíróság – Kfv. I. 35.036/2006

AZ ADÓELKERÜLÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK AZ ÁFA …midra.uni-miskolc.hu/document/25522/20778.pdf · alacsonyabb szintű jogforrások állnak. A vizsgálódásom érinti a közigazgatási

Documents