„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola
„Szárny-nyitogató”
(: 06 24 531810
Alapfokú Művészeti Iskola
Fax: 06 24 531811
2316 Tököl, Aradi út 56.
E-mail: [email protected]
www.nyitogato.hu
„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola
Pedagógiai Program
Az intézmény hivatalos elnevezése: „Szárny-nyitogató” Alapfokú
Művészeti Iskola
Székhelye: Általános Iskola 2316 Tököl, Aradi út 56
(tel.: 24-531-810) (fax:24-531-811) (e-mail:
[email protected])
Az intézmény OM azonosítója: 200049
Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény
Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontja: 2001.
szeptember 01.
Művészeti ágak és tanszakok:
Zeneművészeti ág:
Kifutó rendszerben: (Klasszikus zene műfaj): zongora tanszak,
furulya tanszak, harmonika tanszak, gitár tanszak, hegedű
tanszak,
Felmenő rendszerben
( Klasszikus zene műfaj)
Fafúvós tanszak: furulya
Akkordikus tanszak: harmonika, gitár
Billentyűs tanszak: zongora
Vonós tanszak: hegedű
Zeneismereti tanszak.szolfézs
(Népzene műfaj)
Pengetős tanszak: tamburák
Akkordikus tanszak: népi harmonika
Vokális tanszak: népi ének
Táncművészeti ág:
Néptánc tanszak,
( kifutó rendszerben) : modern-kortárs tánc tanszak,
(felmenő rendszerben): kortárstánc tanszak, moderntánc
tanszak,
Képző - és iparművészeti ág:
Kifutó rendszerben: festészet tanszak, grafika tanszak,
tűzzománc tanszak,
Felmenő rendszerben: grafika és festészet tanszak, fém-és
zománcműves tanszak
Színművészeti ág:
színjáték tanszak
Az intézményben folyó képzés időtartama: 12 évfolyamos
A képzés szakaszai: előképző, alapfok, továbbképző
Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 605 fő
Telephelyek száma:
1. 2316 Tököl, Kossuth Lajos u. 66. /Tököl Város Művelődési
Ház/
2. 2300 Ráckeve Kossuth L. u. 82. /Ady Endre Gimnázium /
3. 2316 Tököl, Kisfaludy u.2. /Weöres Sándor Általános
Iskola/
Az intézmény fenntartója:
„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Alapítvány
Az intézmény alapítója:
„Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Alapítvány
Az intézmény igazgatójának neve: Guthné Schneider Mária
Az iskola földrajzi működési területe:
Tököl és környékéről érkező gyermekek.
Az iskola alapító okiratának száma: AM 1981
Működési engedélyének száma: 2339/16/2001
Működési engedély kiállítója: Dr. Szép Tibor főjegyző
Kelte: 2001. szeptember 01.
A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola
Pedagógiai Programja
„ A gyönyörűt szaporítani vágyunk,
hogy így örökké rózsálljon a Szép,
s emlékét, ha hull érettebb virágunk,
őrizhesse a zsenge ivadék „
/ Shakespeare /
BEVEZETŐ
Tököl kb. 8000 lakosú Város a Csepel szigeten. Egyetlen
általános iskolával rendelkezik, melyben az elmúlt öt év átlagában
850 diák tanult. A város életvitelében meghatározó Budapesthez való
közelsége, ill. sokszínű nemzetiségi múltja. A hétköznapokat a
sokféle közösség munkája teszi színesebbé. Nemzetiségi tánccsoport,
horvát férfikórus, nemzetiségi német asszonykórus szereplése emeli
az ünnepnapok fényét.
A városban régóta fogalmazódik meg az igény, hogy a hagyományok
ápolására, a tehetségek felkarolására alakuljon egy alapfokú
művészeti iskola. Ennek a nemes célnak az elindítását vállalta
magára falunk szülötteként Ráckevei Anna színésznő.
Szárny-nyitogató Alapfokú Művészeti Iskola Alapítványt hozott
létre, melynek célja, a művészeti nevelés lehetőségeivel és
eszközeivel intenzív személyiségfejlesztő, gyermekközpontú, a
szülők és a tanulók által szívesen választott intézmény
létrehozása. A művészeti iskola valamennyi művészeti ágban nagyon
jó alapokra épített. Már hagyományként szerveződik Somogyi György,
Aknay János, Puha Ferenc képzőművészeti tábora, ahol az alkotás és
a filozófia, a hagyomány tisztelete és az új értékek kutatása, a
szó és kép, a vizuális nyelvi forma és formába nem önthető nyelvi
gesztus, a mester és tanítvány viszonylatokban keresett saját
gondolat felkutatása a cél. Alkotótáboraikban kínálják a
képzőművészet hagyományos, kísérleti és interdiszciplináris
formáinak megismerését, valamint az ismerkedés első, legnehezebb
lépéseinek megtétele közben a biztos segítséget.
A városban működő nemzetiségi énekkar, zenekar és tánccsoport
országos hírnévre tett szert. Augusztus huszadikai ünnepségsorozat
keretében nemzetközileg elismert folklór-fesztivál alkalmából
mintegy 20 ország néptánc együtteseinek fellépései
felejthetetlenek. Ezekre az alapokra építve vállaltuk fel 2000-ben
a művészeti iskola szervezését, ami 2001 szeptemberében kezdte meg
működését. A cél a tanulók művészeti ismereteinek, tudásának,
készségeinek és képességeinek iskolarendszerű fejlesztése.
A választott szakon belül nyújtott speciális művészeti
ismereteket és az alkotómunkával együtt járó pozitív élmények
segítségével járulunk hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag,
kreatív személyiség kialakításához. Az iskola további célja a
művészeti nevelés, az alkotásra szoktatás, az önmagát megvalósítani
tudó, kreatív emberré válás megalapozása, a múlt értékeinek
megszerettetése és továbbéltetése, a hagyománytisztelet
megőrzése.
Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja
lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság,
igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására.
Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat a tanulók
érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja
ismerteiket, fejleszti képességeiket, és alakítja készségeiket.
Intézményünkben jelenleg 452 tanuló részvételével folyik az
alapfokú művészetoktatás.
Iskolánk délutáni, illetve szombat délelőtti tanrend szerint
működik.
Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességgel,
főiskolai egyetemi diplomával rendelkeznek.
Pedagógiai céljuk, hogy a gyerekek örömteli vidám, kreatív
légkörben bonthassák ki tehetségüket. Kiemelt feladatunk, hogy
bekapcsolódjunk az országos versenyeken való szereplésbe.
Évente több alkalommal kiállításokat, fellépéseket
szervezünk.
Büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre, melyet
városszerte elismernek.
Örömmel vettük át 2005. február 7-én Tököl Város
Képviselő-testületétől a következő kitüntetést:
„ A „Szárny – nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskolát
Tököl oktatásáért kifejtett kiemelkedő munkájáért
Tököl Település Emlékéremben részesíti. „
Valamint az iskola eredményes működtetéséért a művészeti iskola
igazgatója vehette át 2010. novemberében Tököl Város Képviselő
Testületétől az emlékérmet:
„Tököl oktatásáért kifejtett kiemelkedő munkájáért .
2013. augusztusában művészeti iskolánk két pedagógusa kapta meg
a -
BONIS BONA A Nemzet Tehetségeiért díjat.
NEVELÉSI PROGRAM
Az intézmény pedagógiai alapelvei
Minőség központúságot és tehetséggondozást tartjuk a
legfontosabbnak. Valamennyien tudjuk, hogy pótolni kell azt a
hiányt, ami a művészeti tárgyak óráinak alacsony száma, valamint az
eszközökre, berendezésekre fordítható pénzösszegek hiánya miatt
keletkezett az általános iskolákban. Tudjuk, hogy széleskörű
lehetőséget kell biztosítani a 6-21 éves korosztály számára, hogy
kipróbálhassa önmagát. Tenni akarunk a társadalmi élet szinte
minden szintjét elárasztó értéktelen, silány, csak a népszerűséget
hajszoló jelenségek ellen, amely pl. a kereskedelmi televíziók,
valamint a közélet és a közbeszéd révén támad a felnövekvő
nemzedékre.
Iskolánkban olyan diákokat akarunk nevelni, akik el tudják
választani az értéket az értéktelentől, hasznosat a haszontalantól,
az igényest az igénytelentől.
Jellemezze diákjainkat a kreativitás, az alkotókedv, a teremtés
képessége.
Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely segít a
világ dolgainak való megismerésében és megértésében.
Freud Tamás akadémikus, agykutató gondolatait érezzük
magunkénak:
„Rendkívül fontos, hogy amíg gazdagítható a gyerekek
érzelemvilága, és ez elsősorban a tizennyolc év alatti életkor,
addig a művészeti nevelésre, a befogadás képességének fejlesztésére
helyeződjék a hangsúly.”
Az intézmény céljai
Tökölről és környékéről érkező gyermekeket készít fel:
· vizuális alapismeretek, a kézműves mesterségek alapjaira,
· zenei műveltség megalapozására és fejlesztésére,
· színházi és bábszínházi nevelésre,
· táncművészeti nevelésre.
Az iskola célja az alkotói képesség kibontakoztatása, a
gyermekek képességeinek maximális kifejlesztése egyénre szóló
differenciálással. A tanulói készségek és képességek olyan fokra
való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes
legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére
.A tanulók legyenek képesek a kortárs művészet megismerésére,
befogadására.
· Oktató nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai a
következők:
· művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet
elérése,
· egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás
hatékonyságának megőrzése,
· az iskolahasználó, illetve a pedagógusok igényeinek
megfelelően az intézményszolgáltató jellegének további
erősítése,
· nagyobb esélyegyenlőség biztosítása.
Operatív céljaink elérése érdekében minőségközpontú szemlélet
kialakítása :
· önfejlesztés, önművelés, az önértékelés igényének
fenntartása,
· tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és
pedagógusokban.
A tehetséggondozás hatékonyság megőrzése érdekében:
· a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének
fenntartása,
· a tanulás és munkafegyelem megőrzése,
· a folyamatos személyre szabott fejlesztés megvalósítása,
· komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása.
Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg
erősítése érdekében:
· a tanulók, szülők igényeinek figyelembe vétele.
A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében:
· a szociális hátrányok kompenzálása,
· a kreativitás fejlesztése,
· továbbtanulási esélyek növelése.
A művészeti nevelés, az alkotásra szoktatás, az önmagát
megvalósítani tudó, kreatív emberré válás megalapozása a cél.
· A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a
művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben
célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a
zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.
· Ápolja és őrizze meg a hagyományokat a népzenében.
· A képző-és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és
vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére biztosítja a különböző
művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és
gyakorlását. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók
képességeiktől és szorgalmuktól függően fejlesztik vizuális
műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek
jártasságot.
· A színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a
színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek
fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező
készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság
megszerzésére és gyakorlására.
· A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a
tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr
táncéletbe való bekapcsolódásra, a múlt és a jelen hagyományainak
és táncművészeti értékeinek megismertetésével lehetőséget teremt a
tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra,
műveltség megszerzésére.
Művészeti oktatásunkban meghatározott célunk, feladatunk:
· a tanulók egész személyiségének fejlődése, gazdagodása,
· a művészeti kifejezőkészségek megalapozása,
· a kiemelkedő képességű tanulók felkészítése szakirányú
továbbtanulásra,
· tanítványainkat művészeteket szerető, értő és befogadó
személyekké nevelni,
· lehetőséget adni a gyerekek szabadidejének tartalmas
eltöltésére.
Fontosnak tartjuk:
· a nemzeti hagyományok ápolását, a nemzeti értékek
megtartását,
· a különböző kultúrák iránti nyitottságot,
· a kortárs művészet befogadását,
· ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának
gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök
alkalmazására.
Biztosítjuk az érdeklődő tanulók számára készségeik, képességeik
kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Művészeti oktatásunkban a
hangsúlyt a meghatározott követelmények teljesítésével történő
készség –és képességfejlesztésre helyezzük.
A művészetoktatást, az ismeretek gyarapítását a
személyiségformálás speciális lehetőségeként kezeljük.
A művészeti nevelésben biztosítjuk a tanulás személyes,
tapasztalati módját. Tanítványainkat megismertetjük a nemzeti és
egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok
értékeivel, az értékmegőrzés formáival. Tananyagunk eszköz a
tanulók értelmi, érzelmi és kifejező képességeinek
fejlesztéséhez.
Az intézmény feladatai
A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét
feladatok elvégzésével valósulhat meg. A hangsúly a meghatározott
követelmények teljesítésével történő képesség – és
készségfejlesztésen, tehetséggondozáson van. Önálló gondolkodásra,
problémamegoldásra, cselekvésre, alkotásra, közösségekben történő
tevékenységre, nyitottságra, a különböző kultúrák értékinek
megismerésére, elfogadására ösztönöz.
A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé.
Feladataink:
A tudatosság fejlesztése, kialakítása valamennyi tevékenység
során.
Speciális, alkotást elősegítő ismeretek közvetítése.
· rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél
meghatározott),
· rendszeres igényfelmérés (évente),
· feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása,
· érdekes, motiváló problémamegoldó feladatok meghatározása,
· személyre szabott feladatok megfogalmazása,
differenciálás,
· több irányú művészeti alapkészségek kialakítása
A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák,
módszerek, eljárások, eszközök
· Mindennapi élethez kötődő témák feldolgozása.
· Problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző
feladatmegoldás.
· A céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai
módszerek alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése.
· Hatékony tanulási módok alkalmazása.
· Gazdagítás, gyorsítás, mélyítés.
· Versenyeztetés.
· Alkotótáborok szervezése.
· Kiállítások, hangverseny-és színházlátogatások szervezése, a
látottak megbeszélése.
· Színpadi produkciók létrehozása.
· Kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező
feladatrendszer.
· Egy –egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása.
· Tehetséggondozó eljárások
· Kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer
· Egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer
· Közösségfejlesztő módszer
· Játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka.
Nevelési eszközök, eljárások:
· minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé
tétele, a tanuló önértékelésre ösztönzése, minél több önálló munka
lehetővé tétele, minél több egyéni feladat megoldása, csoportos
feladatvégzés, a tanulók munkájának folyamatos egyeztetése, tanári
értékelése
Ösztönző eszközök, eljárások:
· megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása,
jutalmazás, szereplések.
A célok, feladatok, követelmények megvalósulását a tantárgy
tanítása, a műhelygyakorlatok, a szereplések, a versenyek, a
vizsgaelőadások, valamint a szabadidős tevékenységek
biztosítják.
Az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és
feladatrendszere
Színművészet területén
· Készítse fel a tanulókat:
· Drámai szövegek értő-színészi szempontokat figyelembe vevő
olvasására.
· Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására.
· Színházi improvizációra.
· Karakterábrázolásra, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel.
· Egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra.
· Különféle szerepek megformálására.
· A rendezői instrukciók mentén végzett munkára.
· A más művészeti ágak területéről származó ismereteik
alkalmazására a szerepalkotás során.
· Színházi előadások elemzésére, értékelésére.
Ismertesse meg a tanulókkal:
· A színházi alapfogalmakat, szakkifejezéseket.
· A drámai, színházi konvenciókat, azok alkalmazását.
· A legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi
stílusokat.
· Színházi műfajokat.
· A szöveg és előadás elemzés szempontjait.
· A színészi játék alapvető iskoláit.
· A színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit.
· A színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét.
· Napjaink színházi struktúráját.
Zeneművészet területén
· A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
· A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék,
intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín
különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális
készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása.)
· A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének
megalapozása és fejlesztése.
· A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az
alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.
· Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség
átadása.
· A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.
· A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma
összefüggéseinek megismertetése.
· A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy
korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a
zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.
· A kortárs zene befogadására nevelés.
· A városban még élő népzene megőrzése.
· A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.
· Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének
formálása.
· A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek,
ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek
iránti nyitottság kialakítása.
· A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve
részvétel a zenei életben.
· Tehetséggondozás.
· A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú
továbbtanulásra.
· A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony
gyakorlásra nevelése.
· A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.
· Közreműködés az egyéb intézmények kulturális
rendezvényein.
· Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő
aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.
· Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint -
zeneoktatási intézményekkel.
Képzőművészet területén
· A tanuló ismerje meg a képzőművészet és a kézműves
tevékenységek minél szélesebb körét.
· Alakuljon ki benne a képzőművészet és a kézművesség iránti
nyitottság, érdeklődés.
· Tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt
értékeihez.
· Rendelkezzen ismeretekkel a természetes anyagokról és
felhasználási lehetőségeikről, a tárgyalkotás szerepéről,
területeiről, szempontjairól.
· Legyen jártas:
· A képzőművészet és a kézművesség eszközeinek segítségével
elképzelései, ötletei megvalósításában.
· Egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, a felhasznált
anyagok megfigyelésében.
· A képzőművészeti és a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában
(tervezés, anyag –és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés) a
gazdaságos munkavégzésben.
· A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő,
balesetmentes eszközök használatában.
· Tárgyak elemzésében.
Legyen képes:
· A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek
alkalmazására.
· Az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű
termékek létrehozására.
· Fedezze fel a tárgyakban rejlő esztétikumot, a kézművesség
szerepét a modern körülmények között és saját életében.
Táncművészet területén
Ismertesse meg a tanulóval:
· Mozgásszerveinek funkcióját.
· A különböző mozgásformák összekötését.
· A klasszikus balett lépésanyagát.
· A táncstílus sokféleségét.
· A különböző tánctechnikák mozgásformáit.
· A tánc történetét.
Fejlessze a tanulók:
· Technikai adottságait.
· Mozgás emlékezetét.
· Testi-lelki teherbírását.
· Tér-forma érzékét.
· Hallását.
· Ritmusérzékét.
· Koordinációs készségét.
· Dinamikai különbségek iránti érzékét.
· Előadási készségét.
· A mozgás pontos zenei kivitelezését.
· Magabiztos fellépését.
Alakítsa ki a tanulóban:
· A tánc iránti szeretetet.
· Az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet.
· Az önkontrollt és annak tudatos használatát.
· Új, rendszeres munka igényét.
· A munkában való részvételhez szükséges megfelelő
magatartásformát.
· A gondolkodás szükségességének tudatát.
· A művészetek iránti nyitottságot.
Ösztönözze a tanulót:
· Az igényes munkára.
· A színházi, táncesemények látogatására.
· Alkalmi eseményeken való szereplésre.
· Érzelmi nyitottságra.
· Az egészséges életmódra.
· Külső megjelenésre (testtartás, ápoltság, öltözködés).
· Igényességére.
Adjon teret a tanuló:
· Fantáziájának kibontakozására.
· A kreativitás megnyilvánulására.
· Az improvizációs készség kibontására.
Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül
fejleszti saját:
· Akaratát.
· Ízlését, személyiségét.
· Alkalmazkodó képességét.
Irányítsa a tanulót:
· Szakirányú továbbtanulásra.
· A továbbképző folytatására.
· Az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső
lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló
öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk , ami a
személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk
e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek rájöhet arra,
hogy mire képes”. /Bagdy Emőke /
Kutatások támasztják alá, hogy a művészeti nevelés fejleszti a
gondolkodást. A problémamegoldás, az analizálás, az
újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás
jobb tanulmányi eredményeket indukál.
A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás
specifikus lehetőségét, biztosítja a tanulás személyes tapasztalati
módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti
stílusok és irányzatok sokszínűségét. A művészeti nevelés feltárja
a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az
alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.
Az alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek:
különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének
kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének
fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez,
gondolatai megfogalmazásához.
A művészeti nevelés ebben az életkorban az egyén és közösség, a
belső és külső világ, a legalitás és a moralitás konfliktusának
feldolgozásához nyújt pótolhatatlan segítséget. Akkor kínálnak
közös értékrendet, társas együttlétet, amikor az egyén sokszor
magára marad kétségeivel, amikor tudatosítja a világ feloldhatatlan
ellentmondásait, a szólamok, eszmék és a valóság kontrasztját. Ezek
az élmények, tapasztalatok, indulatok, gondolatok a játék
alapanyagát képezik. „Kijátszásuk” segíti a feldolgozást,
értelmezést, önmaguk elfogadását.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: a személyiség
önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók
önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek lehetőségeik és
korlátaik felismerésére.
A tanulóknak a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai
helyzettől eltérő, kreativitást támogató, elfogadó klímára van
szükségük a művészi kibontakozáshoz.
A személyiségfejlesztés iskolai részterületei:
Az értelem kiművelése:
· A tanulási motívumok fejlesztése,
· megismerési, felfedezési vágy fenntartása,
· a játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése.
· A tanulási motívumok megismerése:
· a tájékozódó, a felfedező, és ismeretszerző tanulás.
· A kognitív képességek fejlesztése:
· kognitív műveletek, kommunikáció végzése,
· gondolkodás, tanulás
· A segítő életmódra nevelés.
· A szociális kompetencia kialakítása:
· az egyéni szociális képesség fejlesztése.
Az érzelmi nevelés:
· az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása
· céltudatosság, elhatározottság,
· kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége.
Az erkölcsi nevelés, jellemformálás:
- a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismertetése,
- őszinteség, a felelősség vállalása,
- hűség, állhatatosság,
- az alapvető erkölcsi ismeretek megismertetése, az érték
tisztelete
Az akarati nevelés:
· a saját egyéniség kibontakoztatására való igény
felkeltése,
· szorgalom, többre törekvés.
A nemzeti öntudatra nevelés:
· a szülőhely a haza múltjának és jelenének megismertetése,
· a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése,
emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés:
- önkiszolgálási motívumok erősítése,
- önvédelmi motívumok kialakítása,
- szuverenitási motívumok,
- az önértékelést szolgáló motívumok fejlesztése.
A személyes képességek fejlesztése.
· testi képességek fejlesztése,
· befogadó, önkifejező képesség, egészségvédő képesség.
A közösségi nevelés:
- a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása
- együttműködési készség kialakítása.
Kiemelt feladataink:
· Az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének
kialakítása, fejlesztése.
· Az alkotókészség fejlesztése.
· A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az
együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és
kommunikáció elsajátítása.
· Az érdeklődés felkeltése k kultúra, a társadalmi jelenségek és
problémák iránt.
· A közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása.
A fejlesztés eszközei:
· Önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket
fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe
beépítve vagy tanórán kívüli tréningekkel.
· Produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, fesztiválok,
iskolai ünnepek),
· A tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről
videofelvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése
az önértékelés képességének fejlesztésére.
· Színház- és múzeumlátogatások.
· Iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való
szereplés, illetve részvétel motiválása (amennyiben a tevékenység
hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények
teljesítéséhez).
Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítás-tanulási
folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók
motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és
differenciálását.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az iskola közösségét a diákok és az alkalmazottak alkotják. A
pedagógusok, tanulók együttműködése a napi munkakapcsolatban és
megbeszélésekben nyilvánul meg.
A tanulók közössége az iskola valamennyi tanulója. A közösség
elemi csoportjai az osztályok. Az osztályokat a főtárgy tanárok
vezetik. Az iskolai diákképviselet az intézmény valamennyi
tanulóját képviseli.
A tanulóközösség fejlesztésének feladata a tanulói közösség
megszervezése, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak
kialakítása. A műhelymunka lehetőséget biztosít arra, hogy a
résztvevők a kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a
közösség erejét.
Az alkalmazkodó képesség, a szocializáció, a kommunikáció
fejlődéséhez nélkülözhetetlen a közösségben végzett munka.
Az együtt alkotás öröme a műhelyben, a színpadon megélt közös
siker, forrása az empátiás képesség, a segítőkészség, az egymás
iránti felelősség. Pl. Az együttmuzsikálás az első lépések egyike,
ami megtanít alkalmazkodni, felelősséget vállalni a saját és a
közös szereplésért.
Minden emberi közösség fejlődésének és megtartásának
értékteremtő feltétele ez. „Szólisztikus felelősség és kamarazenei
alázat”. /R Schumann/
Művésztanáraink részt vesznek pályázatok, versenyek,
kiállítások, múzeumlátogatások, fellépések szervezésében. Az egy
épületben lévő városi könyvtárral szoros, mindennapi a
kapcsolatunk. Folyamatosan gazdagítjuk zenei CD, videó-és
folyóirattárunkat. Rendszeresen szervezünk színház, hangverseny
látogatásokat.
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató
munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a
művészek és tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul
meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások
segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban.
A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink:
· Az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának
kialakítása,
· A közösség hagyományainak megismertetése,
· A tanulói közösség tevékenységének megszervezése,
összehangolása
· A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő
erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása,
folytonosságának elősegítése.
A fejlesztés eszközei:
· Produkciók létrehozása,
· A szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása,
ünnepteremtés,
· Iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (ballagás, diáknap,
fesztiválok, versenyek, alkotótáborok)
· Tanórán kívüli foglalkozások biztosítása.
· A tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös
problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások
biztosítása.
Az iskolai közösség kialakítása fejlesztése csak a tanulók aktív
részvételével, közreműködésével valósítható meg.
Feladatunk a fent megfogalmazott keretek között az iskolai
közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat
biztosítása is.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás. A
tehetséggondozás szövi át az iskola mindennapos tevékenységét. A
tehetséggondozást valósítják meg a törvény által biztosított
kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított
személyi és tárgyi feltételek. A tehetséggondozási munkában kiemelt
szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő kiállítások,
bemutatók, szereplések, az évközi alkotó napok, nyári alkotó
táborok, és a jutalmazási-elismerési rendszer.
A Szárny-nyitogató Alapfokú Művészeti Iskola Alapítvány
anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző
versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok,
tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi
támogatását.
A képességek feltárása, a tehetség felismerése, folyamatosságot,
valamint a pedagógus, szülő tanuló együttműködését igénylő feladat.
Iskolánk alapvető feladata közé tartozik a tehetségek felkutatása,
gondozása, kibontakozásuk elősegítése.
A tehetségfejlesztés iskolánkban alkalmazott módjai:
· Gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok,
különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás
osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb
önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak)
· Gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt
teljesítheti a tanuló)
A tehetségfejlesztés feladatai, eszközei:
· Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás
megszervezése
· Tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves
szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az
önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a
problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére)
· Felkészítés versenyekre, fesztiválokra
· Versenyek, fesztiválok szervezése
· Felkészítés szakirányú továbbtanulásra
Az emberi magatartás általános értékei
Az iskola:
· értékrendjében emberközpontú, humanista;
· tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és
szükség szerinti segítésén,a másság elfogadásán alapuló humanista
értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen
okból hátrányos megkülönböztetés;
· értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget,
döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan
tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd
későbbi életüket.
· tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk
is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai
közösségnek.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás
folyamatában
Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a
tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése
érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak
keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott
munkarend alapján.
A pedagógus:
· napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb
napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség
esetén egyeztet velük;
· tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen
felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak
megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a
rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;
· tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási
tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;
· a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat
szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja
továbbhaladásukat;
· gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő
foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni
tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való
felkészítés formájában, szereplések, kiállítások, fesztiválok,
ünnepi műsorokra való felkészítésükkel is megtehet;
· a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással,
sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa
használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról,
épségének megőrzéséről;
· rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi
munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori
sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;
· a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás
folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a
gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó,
tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek
szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző
vizsgálatok segítségével érhet el;
· fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak
betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola
házirendjét;
· biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes,
elfogadó környezetben fejlődjenek;
· feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi
erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek
spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;
· tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók
életkorának, igényeinek megfelelően;
· a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös
gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának
és öntevékenységének kialakítására;
· a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja
a kulturált emberi viselkedés szabályait;
· foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló
szemléltető eszközöket;
· állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a
szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére
törekszik és a módszertani fejlesztések körében való
tájékozódik
Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai
Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó
nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli
nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.
Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus
kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból
származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család
viszonyulását az iskolához, a gyermekhez.
Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen
nevelőmunka.
A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai
tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan
képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét
javítják.
A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az
alábbi területeket öleli fel:
- mozgás (nagy- és finommozgás),
- testséma,
- téri orientáció,
- percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig
kapcsolódik a verbális tudatosítás.
A fejlesztésbe bekerülők köre
· Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján
elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt
mutatnak.
· A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási
képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási
nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal
küzdenek.
A fejlesztés célja
Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember
Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség
Idegrendszer fejlődésének biztosítása
Mozgásfejlődés
Érzelmi élet fejlődése
Beszéd fejlődése
Érzékszervek fejlődése
Prevenció, reedukáció
Részképesség zavarok megszüntetése
Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése
Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció,
kompenzálás)
Ismeretek bővítése
Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.
A fejlesztés elmélete és módszertana
A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus
funkciók:
· pontos és differenciált vizuális észlelés
· forma, méret, szín pontos felfogása
· összetartozó részek értelmes egészként való észlelése
(Gestalt-látás).
· megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi
környezetből
(figura, háttér észlelése)
· adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése,
megítélése
· vizuális információk téri elrendezése
· vizuális információk sorba rendezése, szekventálása
· a hallott (auditív) információk pontos észlelése,
megkülönböztetése – adott hangok kiemelése
· adott hangok helyes egymásutániságának felismerése,
hangcsoportok egységbe foglalása
· összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett,
célszerű együttes mozgása
· a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége,
motoros visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése)
· rövid idejű vizuális-verbális memória
· szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció
Beilleszkedési és magatartási zavarok
A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a
személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati
tényezők ötvöződnek.
A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete
többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben
keresendő.
Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési
zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat
felvétele, és szakvélemény kérése.
A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt
mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.
A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három
csoportba soroljuk:
Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési
zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny
kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya),
illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció,
elfojtás, agresszivitás, stb.
Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia,
dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek,
a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű
memória).
Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott
engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások
stb.)
Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális
intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális
kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével
egyensúlyban éljen.
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK
SEGÍTÉSE
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi
hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli
korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak
segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy
lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a
rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások,
fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló
tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással
oldjuk meg.
A felzárkóztatás célja
· Készségek, képességek fejlesztése.
· Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány
kompenzálása.
· Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati
alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai
házirend szellemében.
· Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan
pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás,
önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen
magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.
Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például
a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet,
az elhanyagolt családi háttér stb.
Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség
fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a
tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt
tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt
nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését,
fokozza az erőfeszítést.
TEHETSÉGGONDOZÁS
A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából
elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias
tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség,
személyiség erőteljesebb fejlesztése. Tehetségen azt a velünk
született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos
fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az
emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat
túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.
A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas
fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés,
szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség,
bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens
gondolkodás, folyamatos kommunikáció.
A tehetség kibontakoztatását serkenti:
· a megfelelő légkör megteremtése,
· a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,
· a bizalom,
· a megfelelő szervezeti strukturáltság,
· a játékosság.
A tehetség kibontakoztatását gátolja:
· a kreativitás lebecsülése,
· a túlzott fegyelem,
· a teljesítménykényszer.
Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek
speciális képességeit, s készségeiket. Ehhez pedagógusaink
rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.
Forrásaink:
óvodai vélemények
egyéb jelzések (zene, sport stb.)
pedagógusok megfigyelései
szülők, környezet véleménye
Módszerek:
óvodai látogatás
iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése
kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)
pedagógus céltudatos munkája
adatgyűjtés
A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni,
ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola
feladata.
Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely
társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele
született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az
esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó
adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak
adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez.
A kapcsolattartás
Valamennyi tanuló- kivétel a 18. életévüket betöltött személyek-
a szülőn keresztül kap értesítést a Művészeti iskola dolgairól,
legyen vizsga, tanszaki koncert, verseny vagy egyéb rendezvény. A
tájékoztatás legáltalánosabb formája a tájékoztató füzetbe történő
beírás, de a tanulónak és a szülőnek folyamatosan figyelnie kell az
iskola veblapját /www.nyitogato.hu/ a székhelyen és a telephelyeken
megtalálható hirdető táblát. Végső esetben telefonon és e-mail-ben
kap a szülő értesítést. Személyes konzultációra a pedagógus és a
szülő között a tanszaki hangversenyek alkalmával, valamint egymás
között megbeszélt időpontban lehetséges.
Az iskolavezetés előzetes időpont-egyeztetés után bármikor
készséggel áll a szülők rendelkezésére.
A pedagógusok egymás között a munkaközösség-vezető által
összehívott tagozati értekezleten értekeznek az aktuális pedagógiai
kérdésekben.
A munkaközösség vezetők az igazgató által összehívott
munkaközösség-vezetői értekezleten értekeznek az iskola aktuális
ügyeiről.
Vizsgák
A vizsgák, beszámolók célja az előírásoknak megfelelően a
követelmények teljesítésének ellenőrzése. Mindazonáltal a művészeti
iskola tanárait őszintén érdekli, hogy a növendékek mit tudnak,
elsajátított ismereteiket hogyan tudják alkalmazni. Bár a képzési
szakaszok végén a vizsgára való készülés nyílván motiválja a
tanulókat, s ez is segítségünkre van a felkészítésben, elsősorban
nem csak a vizsga teljesítését tűzzük ki célként, hanem egy adott
időszak közös munkájának jóleső, irányt mutató eredményként
szeretnénk növendékeinkkel átélni azt.
A beszámolók félévkor általában hangversenyek, év végén pedig
hangversenyek és vizsgák keretében zajlanak. Időpontjait a
tanszakok határozzák meg, egyeztetve az igazgató által a telephely
általános iskoláival. A tanszakok meghatározhatják, hogy mely
vizsga zártkörű és melyik nyilvános. A vizsga anyagát a tanszakok
határozzák meg az iskolavezetés engedélyével, az aktuális
évfordulók és versenyek figyelembe vételével. A vizsgabizottság
háromtagú, elnöke az igazgató, vagy megbízottja, tagjai pedig a
tanuló főtárgy tanára, és még legalább egy lehetőleg azonos- vagy
,,rokonszakos” tanár.
A szolfézs-, kamarazene tárgyak esetén a tanév utolsó órája
keretében a megszokott csoportjukban tesznek szóbeli beszámolót a
vizsga elnöke előtt. Ezt megelőzheti írásbeli számonkérés a tanév
során.
A magasabb évfolyamba lépés feltétele az aktuális évfolyam
minimális követelményeinek teljesítése. Rendkívüli előrehaladás
esetén a szaktanár és a munkaközösség-vezető tanár együttes
javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév
végén két évfolyam anyagából tegyen összevont beszámolót, melyet az
igazgató által meghatározott időpontban lehet tartani.
Az a tanuló, aki önhibáján kívül (pl. betegség, közismereti
tanulmányok miatt) nem tudja teljesíteni, kérheti az iskola
igazgatóját, hogy tanulmányit a következő tanévben az előző tanévi
osztálybesorolásban folytathassa. Az osztályfolytatás lehetőségével
növendékeink egyszer élhetnek alapfokú művészeti tanulmányaik
alatt.
Művészeti alapvizsga
A legmagasabb alapfokú (a 6.) évfolyam elvégzésekor művészeti
alapvizsga tehető, mely a továbbképző évfolyamokba lépés feltétele.
A tanulók írásbeli és/vagy szóbeli beszámolót tesznek.
Szolfézs alapvizsga a négy kötelező évfolyam elvégzése után is
teljesíthető. 6. évfolyam elvégzése után már csak az a tanuló tehet
eleget melléktárgyi kötelezettségének, aki az 5-6. évfolyamon
(kötelezően választható tárgyként) a szolfézs órákat látogatta.
Művészeti záróvizsga
A továbbképző évfolyamok végén művészeti záróvizsgát tehetnek a
művészeti iskola tanulói. A vizsga az alapvizsgához hasonlóan
szóbeli és/vagy írásbeli részből áll.
Felvétel, átvétel
Valamennyi új tanuló részt vesz egy felvételi meghallgatáson a
tanév első napjaiban, mely szóbeli és/vagy írásbeli részből áll. A
három főből álló bizottság egyszerű többséggel dönt a tanuló
felvételéről. A bizottság tagja az igazgató vagy megbízottja, egy
munkaközösség-vezető, valamint egy nevelőtestületi tag. Ez a
bizottság dönt arról, hogy a tanuló előképző vagy alapévfolyamra
nyer felvételt.
Azon tanulók, akik más művészeti iskolából érkeznek,
bizonyítványukkal tudják bizonyítani, hogy hány évfolyamot végeztek
el. Ennek hiányában vizsgát kell tenniük, ahol a bizottság ajánlása
alapján kerülnek be valamely évfolyamba.
Helyi Tanterv
A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve a
27/1998 (VI.10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapján
készült, kiegészítve a helyi sajátosságokkal.
Valamennyi művészeti ágban kiemelt fontosságú a helyi
sajátosságok figyelembevétele.
A tantárgyanként tanterv megtalálható külön mellékletként.
A választott kerettanterv óraszámai:
ZENEMŰVÉSZETI ÁG
Óraterv hangszeres tanszakokra
Évfolyamok
Tantárgy
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tárgy
2
2
2
2
2
2
Kötelezően választható tárgy /kamarazene,
Szolfézs/
2
2
2
2
2
2
Összesen
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
Főtárgy: furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika,
hegedű, tamburák, népi ének
Kötelező tárgy: szolfézs (4. osztályig)
Kötelezően választható tárgy: szolfézs, kamarazene
Csoportos képzés
„A” tagozat
Főtárgy: szolfézs,
Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet
Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene,
zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet,
zeneismeret, improvizáció valamint népzene,
Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
(1)
(2)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Főtárgy szolfézs
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tantárgy
Szolfézs és zeneelmélet
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Választható tantárgy
Összes óra:
(2–4)
(2–4)
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
TÁNCMŰVÉSZETI ÁG:
Tanszakok: felmenő és kifutó néptánc és modern tánc
NÉPTÁNC:
Tantárgyak:
Főtárgy:
Népi játék (1–2. előképző évfolyamon)
Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)
Kötelező tantárgy:
Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon)
Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon)
Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban:
Folklórismeret
Tánctörténet
Választható tantárgyak:
Népi játék (1–2. előképző évfolyamon)
Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)
Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző
évfolyamon)
Óraterv:
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
Népi játék, néptánc
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Kötelező tantárgy
Folklórismeret/ tánctörténet
1
1
1
1
1
1
Kötelezően választható
tantárgy
Folklórismeret/tánctörténet
1
1
1
1
Választható tantárgy
Népi játék, néptánc, népzenei alapismeretek
2
2
1
1
1
1
1
1
1-2
1-2
1
1
Összes óra:
4
4
4
4
4
4
4
4
4-5
4-5
4-5
4-5
MODERNTÁNC
Tantárgyak
Főtárgy:
Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú
évfolyamon)
Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző
évfolyamon)
Kötelező tantárgy:
Kreatív gyermektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú
évfolyamon)
Limón–technika (5–6. alapfokú évfolyamon)
Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon)
Kötelezően választható tantárgy: az összevont osztályokban:
Tánctörténet
Limón–technika
Választható tantárgyak:
Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú
évfolyamon)
Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú
évfolyamon)
Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon)
Kontakt improvizáció (5–6. alapfokú évfolyamon)
Lábán–technika (7–8. továbbképző évfolyamon)
Repertoár (7–10. továbbképző évfolyamon)
Graham–technika (9–10. továbbképző évfolyamon)
Improvizáció és kompozíció (9–10. továbbképző évfolyamon)
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
Berczik-technika
1
1
3
3
Jazz-technika
4
4
3
3
4
4
3
3
Kötelező tantárgy
Kreatív gyermektánc
1
1
1
1
Limón-technika
1
1
Tánctörténet
1
1
Kötelezően választható tantárgy
Választható tantárgy
Berczik-technika
2
2
Összes óra
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG
Színjáték tanszak
Főtárgy: dráma és színjáték
Kötelezően választható tantárgyak:
beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól)
mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól)
zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól)
színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól)
Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak
bármelyik tantárgya
Óraterv
Színjáték tanszak
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
Dráma és színjáték
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelezően választható tantárgyak
Beszéd és vers
Mozgás és tánc
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Választható tantárgyak
Dráma és színjáték
2
2
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Összes óra
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG
Festészet, grafika és tűzzománckészítő tanszak
Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Vizuális alapismeretek
4
4
Rajz-festés-mintázás
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Műhelyelőkészítő
2
2
Műhelygyakorlat
2
2
2
2
2
2
2
2
Összesen
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
Kötelező tantárgyak: Vizuális alapismeretek (előképzősök komplex
művészeti tantárgy)
Rajz-festés-mintázás
Műhelyelőkészítő – festészet, grafika, tűzzománckészítő
Műhelygyakorlat – festészet, grafika, tűzzománckészítő
Valamennyi tanulónak joga van tantárgyat, foglalkozást és
pedagógust választani.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök
kiválasztása
A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskolában rendelkezésre
álló hangszerek, tankönyvek és egyéb eszközök használata díjmentes.
A tanuló köteles a hangszert, tankönyvet, egyéb eszközt olyan
állapotban visszaadni az iskolának, amilyen állapotban
megkapta.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményei és formái
A számonkérés írásban, és szóban is megtörténhet. Ennek módjáról
a főtárgy tanár saját hatáskörben dönt.
A csoportbontás
A csoportok esetleges bontásáról, és a foglalkozások
szervezéséről a főtárgy tanár az igazgató egyetértésével dönt.
Elvként figyelembe kell venni a főtárgy tanárnak a 2011.évi
Köznevelési törvény 4. számú mellékletét, mely a maximális és
minimális csoport létszámot határozza meg. Egyéb foglalkozást a
főtárgy tanár az igazgató engedélyével tarthat. Anyagi
hozzájárulást abban az esetben kaphat, amennyiben az iskola
költségvetési helyzete megengedi.
Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések
Kiemelten törődünk azokkal a gyerekekkel, akik valamilyen
hátránnyal kezdik a művészetoktatást. Azon tanulók, akik
gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, vagy SNI-s
szakvéleménnyel rendelkeznek, azok mentesülnek a térítési díj és a
tandíj befizetése alól. Gyakorlási nehézségek esetén lehetőséget
biztosítunk az iskola valamely termében nyitvatartási időben a
gyakorlásra.
A tanulók jutalmazásának magatartásának és szorgalmának
értékelése
A tanulók jutalmazása a főtárgy tanárok javaslatára, az igazgató
jóváhagyásával történik. A jutalmazás formája: szaktanári,
igazgatói dicséret, valamint az iskola költségvetési helyzetétől
függően tárgyi jutalom. Szaktanári dicséret adható a tanévben több
alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő
haladásért, egy-egy feladat példamutató elvégzéséért. Igazgatói
dicséret adható egy-egy, az iskolának dicsőséget hozó, jelentős
országos, regionális, körzeti versenyen, fesztiválon vagy más
fontos közreműködésben elért kiemelkedő sikerért, eredményért,
valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi
eredményért. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve tanév
végén a bizonyítvány, és a törzslap jegyzet rovatába kell beírni. A
jutalmak átadása a tanévzáró ünnepélyen történik. Az igazgató
gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve tanuló csoportok helyi,
körzeti, regionális valamint országos eredményeit az iskolaközösség
megismerje.
A művészeti iskolás órák esetén különösen fontos a folyamatos
visszajelzés, visszacsatolás. Megerősítő vagy javító szándékkal, de
mindenképpen állandó kontrollként működik, motiválja a növendéket
és a pedagógust, illetve iránytűként szolgál a további feladatok
maghatározásakor. A művészeti iskolában mindenki számára világosnak
kell lenni, hogy elsősorban az ismeretek megszerzése, készségek
elsajátítása a fontos, és csak azután következik a teljesítmény
következetes, kiszámítható értékelése és az érdemjegy.
Szóbeli értékelés esetén a tanári megnyilvánulásokon túl
önértékelésre bíztatjuk a növendékeket, csoportos foglalkozások
esetén pedig figyelembe vesszük a tanulótársak észrevételeit is.
Ezzel talán segítjük a tanulókat a reális énkép kialakításában, az
önismeret, tolerancia, kritikai érzék és vita kultúra
fejlesztésében, vagy akár az önbizalomhiány tudatos leküzdésében,
az egészséges önbizalom kialakításában.
Az írásbeli értékelés osztályozás keretében valósul meg, melynek
eredményéről a tanuló és a szülő a tájékoztató füzetből értesülhet.
Lehetőség lesz teremtve a személyes megbeszélésre.
A félévi érdemjegyet a növendék tanára állapítja meg, a tanév
végi osztályzatot a főtárgy tanár javaslata alapján bizottság dönt
el.
Érdemjegyek tartalmi meghatározása:
5 (jeles, Magatartás: példás)
A tanuló az évfolyamában előírt tananyagot – zenei adottságainak
megfelelően – maximálisan teljesíti. Fejlődésében kiegyensúlyozott,
szerepléseire megbízhatóan felkészül.
4 (jó)
A tananyag alapvető részét a növendék megbízhatóan tudja, apró
bizonytalanságai, megoldatlanságai vannak.
3 (közepes)
A tanuló a tananyagot pontatlanul, hiányosan, csak részben
sajátítja el, de a legalapvetőbb ismereteket még elfogadható
eredménnyel alkalmazza.
2 (elégséges)
A tantervi követelményeknek a növendék csak súlyos
hiányosságokkal tesz eleget, tulajdonképpen a továbbhaladáshoz
szükséges jártassággal nem rendelkezik. Zenei megoldásai még tanári
segítséggel sem sikeresek.
1 (elégtelen)
A tanuló képtelen az elvárható minimum szint teljesítésére, vagy
az nem is áll szándékában.
Előképzős tanulók számára a következő értékelési forma
alkalmazandó:
kiválóan megfelelt (5)
jól megfelelt (4)
megfelelt (3)
nem felelt meg (1)
Szorgalom értékelésekor az érdemjegyek az alábbi tartalmi
meghatározásokat fedik:
5 (példás)
A növendék folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában
példamutató.
4 (jó)
A tanuló munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít,
megbízható, rendszeresen felkészül az órákra.
3 (változó)
A növendék tanulmányi eredménye jelentősen elmarad
képességeitől, munkájában csak időnként mutat törekvést,
kötelességeit csak figyelmeztetésre végzi el.
2 (hanyag)
A tanuló rendszeresen nem készül, munkájában megbízhatatlan,
figyelmeztetésre sem végzi el feladatait.
Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga értékelése:
Szóbeli és írásbeli vizsgáknál egyaránt:
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (2)
elégtelen (1)
Helyi Sajátosságok:
Mivel térségünkben intenzív népzenei koncertélet zajlik
/nemzetközi népzene és néptánctalálkozó, a környéken élő
kisebbségek előadásai stb./ a gyermekek szívesen választják a
népzenét. Fontos, hogy már a kezdeti időszakban megérezzék az
együttmuzsikálás örömét. Intézményünk aktív szerepet vállal Tököl
művészeti életében, így évente többször van lehetőség az egyéni és
csoportos bemutatkozásra. Művészeti iskolánk rendszeresen részt
vesz a helyi Általános Iskola nagy rendezvényein, a Polgármesteri
Hivatal megemlékezésein, és számos egyéb helyi és kistérségi
rendezvényen. Gyermekeink szívesen indulnak versenyeken,
találkozókon. A népzene segíthet megőrizni a helyi szerb-horvát
kisebbség identitásának megőrzését.
Az iskola lehetőség szerint nyaranta zenei tábort szervez, amely
többek között a fent megnevezett célokat szem előtt tartva nagyobb
zenekari játékra ad lehetőséget.
Hagyományként szervezünk hangszeres bemutató órákat,
hangszerismertetőket az előképző évfolyamon a hangszerválasztás
megkönnyítése céljából.
Minden tanév indulásakor felmérjük az első évfolyamosokat, hogy
a számukra leginkább megfelelő tanszakot választhassák. A tanév
végén nyílt órát szervezünk az érdeklődő szülőknek és a leendő
tanítványainknak
A Weöres Sándor Napok keretében megrendezésre kerülő területi
szavaló, - zenés vers előadóverseny, -valamint rajzverseny
rendezésében aktívan részt veszünk.
Az Országos Weöres Sándor Színjátszó Találkozó megyei
válogatójának a szervezését segítjük.
A pedagógiai programot a nevelőtestület nevében elfogadta:
…………………………
Kósa Dávid
A pedagógiai programot véleményeztea szülők
képviseletében:……………………
Gergicsné Klenik Judit
A pedagógiai programot jóváhagyta:
……………………………..
Guthné Schneider Mária
igazgató
Tököl, 2013. szeptember 02.
HELYI TANTERV
Pedagógiai Program melléklete
ZENEMŰVÉSZETI ÁG
Hangszeres tanszakok: kifutó és felmenő furulya, gitár, zongora,
harmonika, népi harmonika, hegedű, tamburák, népi ének
Kötelező tárgy: szolfézs
Egyéb tantárgyak: kamarazene
Elméleti főtanszak: szolfézs
Kötelező tárgy: zongora
Egyéb tantárgyak: kamarazene
Képzési idő:
(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző,
alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az
elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.)
A" tagozaton
2+10 évfolyam (furulya, gitár, zongora, harmonika, népi
harmonika, hegedű, tamburák, népi ének)
B" tagozaton
A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett
előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2.
évfolyamától javasolt irányítani.
(3)+9 évfolyam (furulya, gitár, zongora, harmonika, népi
harmonika, hegedű, tamburák, népi ének)
Szolfézs főtanszak
"A" tagozaton
előképző 1.,2. (szolfézs)
"B" tagozaton
(előképző 1.,2. (szolfézs)
Óraterv hangszeres tanszakokra
Évfolyamok
Tantárgy
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tárgy
2
2
2
2
2
2
Kötelezően választható tárgy /kamarazene,
Szolfézs/
2
2
2
2
2
2
Összesen
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
Főtárgy: furulya, gitár, zongora, harmonika, népi harmonika,
hegedű, tamburák, népi ének
Kötelező tárgy: szolfézs (4. osztályig)
Kötelezően választható tárgy: szolfézs, kamarazene
Csoportos képzés
„A” tagozat
Főtárgy: szolfézs,
Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet
Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene,
zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet,
zeneismeret, improvizáció valamint népzene,
Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
(1)
(2)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Főtárgy szolfézs
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tantárgy
Szolfézs és zeneelmélet
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Választható tantárgy
Összes óra:
(2–4)
(2–4)
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó
rendelkezések
Hangszeres tanszakok
"A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási
hetenként értendő.
Főtárgy:
"A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc
(csoportos)
"B" tagozaton minimum 2x45 perc
Kötelező, választható tárgy: "A" és „B” tagozaton 2x45 perc
Szolfézs /előképző/ főtanszak
Főtárgy: 2 x 45 perc szolfézs (csoportos)
A tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei
FURULYA
Az alapfokú művészetoktatás furulya tantárgyának hangszere a
barokk (angol) fogású hangszer.
A furulyatanítás általános céljai, feladatai
Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)
– a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is
játszható egyéb művek minél szélesebb körét;
– hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a
furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó– és előadóművészeit,
– a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.
Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:
– megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–,
hangszer– és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,
– dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező
furulyahangot,
– differenciált hangindítást és hanglezárást,
– megfelelő tempójú repetíciót,
– laza, egyenletes ujjtechnikát,
– pontosan összehangolt nyelv– és ujjmozgást.
A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen
– tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció
lehetőség szerinti megtartásával,
– hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző
figurációkkal,
– a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat,
ujjgyakorlatokat.
– tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező
reneszánsz és barokk művek díszítésében.
Fordítson figyelmet
– a furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos
megalapozására,
– a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,
– a lapról olvasási készség fejlesztésére,
– a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc–s névvel
történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,
– a tudatos zenei memorizálásra,
– a művek zeneileg igényes kidolgozására,
– az eredeti furulyairodalom mellett más zenei korszakok
műveinek megismertetésére
– a rendszeres társas muzsikálásra.
Tanítsa meg a tanulót a hangszer ápolására.
Előképző évfolyamok
1. évfolyam
A zeneiskola 1. évfolyamának tanterve a 8 éves tanulók
(általános iskola 3. évfolyam) életkori sajátosságainak
figyelembevételével készült. Az ennél fiatalabb tanulókkal szemben
nem támaszthatók ugyanazok a követelmények.
Fejlesztési feladatok
A tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez
alkalmazkodva az előképző célja a tanuló hangszeres készségének,
zenei érzékének felmérése.
Hangszeres és zenei ismeretek átadása
– A hangszer részei, összeállítása.
– Egyszerű ritmusértékek és ütemsúlyok
– Különböző játékmód és hangindítások
– A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések,
előadási utasítások.
A hangszerkezelés fejlesztése
– A helyes légzéstechnika elsajátítása, fejlesztése.
– Játék a hangszer fejével.
– Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal
hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása
–– A helyes gyakorlás és memorizálás módjai kottával és kotta
nélkül.
Ajánlott tananyag
Lőrincz–Paragi: Furulya ÁBC (EMB 14090)
Béres: Furulyaiskola I. (EMB 5406)
Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 1.
Gyermekdalok, népdalok
Követelmények
Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás,
hüvelykujjtechnika.
A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak
ismerete.
Gyermekdalok, népdalok és egyszerűbb táncok értelmesen tagolt
megszólaltatása.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
– Négy gyermekdal, illetve egyéb dallam a tanult
hangterjedelemben kotta nélkül.
2. évfolyam
Fejlesztési feladatok
A tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez
alkalmazkodva az előképző célja a hangmagasság, ritmus iránti
fogékonyságának, zenei memóriájának fejlesztése, aktivitásának,
kreativitásának kibontakoztatása, az életkornak megfelelően játékos
formában ritmikus mondókák, ütőhangszerek, esetleg táncmozgások
segítségével.
Feladata olyan alapokat adni, melyekre az 1. évfolyam tananyaga
szilárdan támaszkodhat.
Hangszeres és zenei ismeretek átadása
– A hangszer részei, összeállítása.
– Egyszerű ritmusértékek és ütemsúlyok.
– Különböző játékmód és hangindítások .
– A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések,
előadási utasítások.
A hangszerkezelés fejlesztése
– A helyes légzéstechnika elsajátítása, fejlesztése.
– Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal
hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása.
– Az ismert hangterjedelmen belül lehetőleg intenzív,
lebegésmentes hang elérése.
– A helyes gyakorlás és memorizálás módjai kottával és kotta
nélkül.
Ajánlott tananyag
Lőrincz–Paragi: Furulya ÁBC (EMB 14090)
Béres: Furulyaiskola I. (EMB 5406)
Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 1.
Gyermekdalok, népdalok
Követelmények
Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás,
hüvelykujjtechnika.
A tanuló kizárólag helyes beidegződésekkel rendelkezzen.
A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak
ismerete.
Gyermekdalok, népdalok és egyszerűbb táncok értelmesen tagolt
megszólaltatása.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
– Négy gyermek– vagy népdal, illetve egyéb dallam a tanult
hangterjedelem minél teljesebb igénybevételével, kotta nélkül.
Alapfokú évfolyamok „A” tagozat
1. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
Hangszeres és zenei ismeretek átadása
– A hangszer részei, összeállítása.
– Különböző ritmusértékek, pontozások, ütemsúlyok, felütés.
– A játékmód és az artikuláció alapfogalmai, különböző
hangindítások és hanglezárás nyelvvel.
– A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések,
előadási utasítások stb.
– A szerkezet és tagolás alapfogalmai (motívum, zenei sor
stb.).
A hangszerkezelés fejlesztése
– A helyes légzéstechnika elsajátítása és állandó
fejlesztése.
– Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal
hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása (a
tartófunkció kialakulásának elkerülése érdekében).
– Hangképzés, különböző hosszúságú hangok.
– A dü és tü hangindítások, valamint hanglezárás nyelvvel.
– A helyes gyakorlás és memorizálás módjai.
– A társas muzsikálás kezdetei, esetleg a tanár vagy
zongorakísérő közreműködésével is.
Ajánlott tananyag
Lőrincz–Paragi: Furulya ÁBC (EMB 14090)
Béres: Furulyaiskola I. (EMB 5406)
Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 1.
Gyermekdalok, népdalok
Követelmények
A hangszer helyes összeállítása és ennek önálló ellenőrzése.
Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás,
hüvelykujjtechnika.
A tanult hangkészlet és ritmusok biztonságos olvasása, valamint
a hangkészlet fogásainak ismerete.
Gyermekdalok, ritmikus népdalok és egyszerűbb táncdarabok
értelmesen tagolt megszólaltatása (kotta nélkül is).
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
– Két–három népdal, kotta nélkül.
– Egy–két könnyű tánctétel kísérettel, lehetőleg kotta
nélkül.
2. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
Hangszeres és zenei ismeretek
– Az eddig tanult hangkészlet bővítése, főfogásokkal is könnyen
játszható trillák.
– Az artikulációk szerepe a furulyajátékban.
– Tizenhatodok, nyolcad szünet, nyújtott ritmus, nyolcad
felütés.
– Régi és új stílusú magyar népdalok.
– A játszott anyag formai elemzése az életkornak megfelelő
szinten: azonosság, hasonlóság, különbségek felismerése stb.
A hangszerkezelés fejlesztése
– Az alapfunkciók (testtartás, légzéstechnika, kéztartás)
állandó ellenőrzése és fejlesztése.
– Tartott hangok gyakorlása minimális
crescendo–decrescendo–val.
– A hangindítás és hangismétlés gyorsítása a nyelv lazaságának
megőrzésével.
– Társas zenélés: furulya kísérettel, duók.
Ajánlott tananyag
Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 2.
Bali J.: Furulyaiskola I.
Béres J.: Furulyaiskola I., II. (EMB 5406, 7062)
Keuning, Hans P.: 30 simple studies
Giesbert, F. J.: 77 Daily Exercises
Anonymus: Allemande (EMB 4303)
Anonymus: Angol tánc (EMB 7888)
Anonymus: Hajdútánc (EMB 7888)
Anonymus: Rondo (EMB 7888)
Bach, J. S.: Menuett (EMB 14090/118)
Purcell, H.: A pásztor (EMB 8959)
Követelmények
Jól értelmezhető beintés a kamarapartner felé.
Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás,
hüvelykujjtechnika.
A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak
ismerete.
A tü–dü hangindítások zökkenőmentes, de megszólalásában
határozottan megkülönböztethető alkalmazása.
Dúr skálák gyakorlása.
Rövidebb lélegzetű etűdök.
Egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása a már
megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, kotta nélkül
is.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
– Skála lehetőleg figurációkkal kotta nélkül.
– Egy népdal, kotta nélkül.
– Egy etűd.
– Két különböző karakterű tánctétel, kísérettel lehetőleg kotta
nélkül.
3. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
Hangszeres és zenei ismeretek átadása
– A furulyacsalád tagjai és hangterjedelmük.
– Az eddig tanult hangkészlet bővítése.
– A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla– és egyéb
segédfogások.
– A játszott anyagban előforduló új ritmusértékek, ütemfajták,
tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb.
– A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei (pl.
pavane, allemande, chorea, menüett stb.).
A hangszerkezelés fejlesztése
– A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett
hangindítások állandó gyakorlása.
– Hanglezárás a száj kinyitásával.
– Dúr és moll skálák c1–c3 hangterjedelemben.
– Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása,
szopránfurulyán.
– Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók.
Ajánlott tananyag
Markovich J. GRADUS a barokk furulyához 3.
Oromszegi O. 101 etűd, népdalvariáció és karakterdarab
Sellner, J. Etüden für Oboe / I., II., III.( EMB 12002)
Hinke, G. Praktische Elementarschule für Oboe (Peters 2377)
Keuning, H. P. 20 studies
Rodgers, Ph. Sight reading exercises 118–150. (SM 1479)
Giesbert, F. J. 77 Daily Exercises
Anonymus: Lassú tánc (EMB 7888)
Bach, J. S.: Menuett (EMB 14090/142)
Bach, J. S.: Menuett (EMB 2750)
Bach, J. S.: Polonaise (EMB 14090/130)
Pepusch, J. Chr.: C–dúr szonáta III–IV. tétel (6
szopránszonáta/1.) (EMB 14071)
Purcell, H.: Bourrée (EMB 6106)
Követelmények
Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hanglezárás,
hüvelykujjtechnika.
A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak
ismerete.
Egyszerűbb szabad díszítések a kottakép alapján.
Társas zenélésnél hangolás tanári segítséggel.
Parlando népdalok (szöveggel is) és egyszerű tánctételek
értelmesen tagolt megszólaltatása, a már megismert artikulációk és
trillák alkalmazásával, hangsorok, mérsékelt tempójú rövidebb
etűdök (kotta nélkül is).
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
– Skála figurációkkal (tercek, hármashangzat), kotta nélkül.
– Egy etűd.
– Két különböző karakterű előadási darab, trillákkal, kísérettel
lehetőleg kotta nélkül.
4. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
Hangszeres és zenei ismeretek átadása
– A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla– és egyéb
segédfogások.
– A hangmagasság és az artikulációs magánhangzók
összefüggéseinek tudatosítása.
– A megfelelő artikuláció megválasztásának szempontjai.
– Könnyebb ékítések a trillákon kívül: mordent, paránytrilla,
előkék.
– A játszott anyagban el