Ásvány és kőzettan

Ásvány és kőzettanKészítette:Majoros Péter

Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása

Tárgy előadója:Dr. Szakáll SándorDr. Szakáll Sándor az Ásvány- és Kőzettani tanszék vezetője, és egyetemi docens.

Tanulmányait a Debreceni Egyetemen, akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetemen, illetve a Kassai Műszaki Egyetemen végezte.

Mielőtt egyetemi professzor lett, a Herman Ottó Múzeumban dolgozott. Majd 2001-ben csatlakozott a Miskolci Egyetemen oktató tanárok közé.

Főbb kutatási területei:

• Másodlagos szulfátok

• Másodlagos foszfátok

• Magyarország ásványai

• Kárpátok ásványai

• Környezeti ásványtan

Ásvány és kőzettan témái:

Ásványtan:

Ásványok

Terméselem

Szulfidok

Halogenidek

Oxidok-Hidroxidok

Karbonátok

Szulfátok

Szilikátok

Szerves ásványok

Kőzettan:

Kőzetek

Magmás

Metamorf

Üledékes

Ásványokról általánosan:

Az ásványokat több szempont alapján is lehet csoportosítani. Lehet kémiai összetételük, illetve az alkotórészek elrendeződése alapján is. Az előző dián már némi betekintést lehetett nyerni a kémiai összetétel alapján lévő csoportosításból. Az elrendeződés alapján a következő képen lehet őket besorolni:• Triklin• Monoklin• Rombos• Trigonális• Tetragonális• Hexagonális• SzabályosA képen a kristályrendszerek képei láthatóak.

Ásványokról általánosan:

Az ásványokat felismerni fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján lehet.

Ezek a következők:

• Sűrűség: Lehet kicsi közepes vagy nagy sűrűségű

• Hasadás: Kiváló, jó, közepes, gyenge, nem hasad

• Törés: Egyenetlen, kagylós, földes

• Keménység: Nagy, közepes, kicsi

• Szín: Saját, idegen

• Fény: Gyémánt, üveg, gyöngyház, fém, zsír, viasz, fénytelen

• Átlátszóság: Átlátszó, opak

Ezen fizikai tulajdonságok szabad szemmel, illetve tapintással érzékelhetőek, így viszonylag nagy segítséget nyújtanak az ásványok azonosításában.

Ásványok:

Terméselem:A természetben, természetes állapotában előforduló kémiai elemek. Két típusa van, fémek és nem fémek.

Szulfid:A természetben jelenleg mintegy 500 szulfidásványt ismerünk. Átlagos eloszlásuk a földkéregben 0,2%-ot tesz ki. A leggyakoribb szulfid a pirit.

Ásványok:

Halogenid:A halogenidek felépítésében az anion mindig halogén elem (F, Cl, Br, I). Ehhez legtöbbször alkáli- vagy alkáliföldfém kationok kapcsolódnak.

Oxid-HidroxidFémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. A hidroxidokban a hidroxil-csoport egyedül vagy az oxigénnel együtt tölti be az anion helyeket. Szerkezetük jelentősen különbözik az oxidokétól.

Ásványok:

Szulfátok:A szerkezet alapeleme a tetraéderes koordinációjú szulfát (SO4)2– anion. Jellemző fizikai-kémiai tulajdonságok: alacsony olvadáspont, kis keménység, kis kémiai stabilitás, egy részük vízben könnyen oldódik.

Szilikátok:Kb. 1200 szilikátásványt ismerünk. Legfontosabb alkotó elemeik (Si, O, Al, Fe, Mg) egyúttal a leggyakoribb kémiai elemek a földkéregben. A földkéreg mintegy 70–75 %-át szilikátok alkotják (az SiO2-ásványokkal együtt kb. 90–95 %-át).

Kőzetek:

Döntően nagy földtani folyamatok során nagy tömegben jelennek meg. Csoportosításuk az átlagos kémiai összetétel, az ásványos összetétel és a szöveti-szerkezeti jellegek alapján történik. A kőzetek nagyobb része ásványok keveréke, uralkodóan kőzetalkotó ásványok építik fel. Kőzetalkotók azonban lehetnek emellett üvegszerű és szerves anyagok, illetve a szilárd komponensek között, a pórusokban elhelyezkedő folyékony és gáz halmazállapotú anyagok (víz, kő, olaj, levegő stb.).

Magmás

MetamorfÜledékes

A kőzet típusok képesek a megfelelő körülmények változásával egymásba alakulni.

Kőzetek:Magmás:A magmából képződnek a fő kristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk:Intruzív(mélységi) kőzetek (5-20 km

mélységben)Szubvulkáni (kismélységi) kőzetek (2-5

km mélységben)Effuzív (vulkáni) kőzetek (0-0,5 km

mélységben)

Metamorf:Metamorfózis:

Oka:hőmérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerők jelenléte.

1. Megváltozik a kőzet ásványos összetétele.(Látszólag szilárd fázisú átalakulások).

2. Megváltozik a kőzet szövete –relikt szövet – metamorf szövet.

3. Megváltozik a kőzet szerkezete – palásság kialakulása.

4. Általában nem változik meg a kőzet kémiai összetétele – a metamorf reakciók zömmel izokémikus folyamatok.

Kőzetek:

Üledékes:A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képződnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kőzetek képződési folyamata a mállás, szállítás, üledékképződés és kőzetté válás (diagenezis) sorozatából áll. Alapjául szolgálnak a magmás és metamorf kőzetek mállásából, illetve a vegyi úton vagy biogén közreműködéssel létrejött üledékek. Létrejöttükben nincs jelentős szerepe sem a hőmérsékletnek, sem a nyomásnak.