Aranymetszés képviselői Püthagorasz Fibonacci Leonardo da Vinci Michelangelo Buonarroti
Aranymetszés képviselői
PüthagoraszFibonacciLeonardo da VinciMichelangelo Buonarroti
Az ókori görögök is ismerték ezt az arányt. Püthagorasz, Theodórosz és Eukleidész is foglalkozott vele. Az aranymetszés jelölése, a Φ (görög nagy fí betű) Pheidiász görög szobrász nevéből származik, aki gyakran alkalmazta munkájában.
Gyakori megjelenése miatt a geometriában már ókori matematikusok is tanulmányozták az aranymetszést
Az ókorban isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak matematikai tényként tekintettek rá, hanem az istenség földi jelenlétének és a teremtésnek a kifejezőjeként is értelmezték.
Püthagorasz a mai Pitagorasznak felel meg , az ő nevéhez kapcsolódik a Pitagorasz tétel.
Pythagoras
Az ókori pütagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán).
Pitagorasz, Kr. e. 582 – 496 ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli. Tanítványaival máig ható eredményeket ért el a csillagászatban, a matematikában és a zeneelméletben.
Fibonacci
Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) olasz matematikus, egyes vélemények szerint „a középkor legtehetségesebb matematikusa”
Ő alkalmazta először a Fibonacci-sorozatot.
Leonardo di ser Piero da Vinci Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.
Da Vinci saját alkotásaiban előszeretettel használta az aranymetszést.
Anatómiai munkássága
Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze. Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Gyakran végzett – akkoriban az egyház által tiltott – boncolásokat is.
Az emberi test arányaira az aranymetszetet alkalmazva a testhossz úgy aránylik a köldökmagassághoz, mint ez utóbbi a köldök-fejtető távolsághoz.
Vitruvius-tanulmány
Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni
Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak.
Michelangelo
Művészete
Szintén a műveiben figyelhető meg az aranymetszés. Szobraiban,festményeiben ,építményeiben és költeményeiben.
Szobrászata
Több kisebb mű után az első alkotás, amely meghozta számára a hírnevet, egy bíboros megrendelésére készült, és ez a Pietà („Krisztus siratása”) volt.
Pietà
Festészete
Legismertebb alkotásainak elrendezésében is az aranymetszés érvényesül.
Ha egy szakaszt úgy osztunk ketté, hogy az egész szakasz (a+b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a), ahogyan a nagyobbik rész (a) a kisebbikhez (b), akkor azt az aranymetszés szerint (számszerűen 5:3 arányban) osztottuk fel.
Híres építményei:
Híres építmények,amik a szabály alapján épültek:
Athéni Parthenón Egyiptomi piramisok ENSZ székháza New Yorkban.
Szent Péter-bazilika kupolájaFirenzei Bibliotheca Laurenziana
Wikipedia
Forrás:
Készítette: Reznák Tamás