02. 1 FELADAT LEÍRÁSA Nehézségi fokozat: 1 2 3 4 5 Nehezítő tényezők: szakkifejezések, a szöveg „töménysége”, az olvasottak gyakorlatba való átültetése. Műfaja: ismeretterjesztő szakmai szöveg Feladat célja: néhány típusfeladat áttekintése, begyakorlása, koncentráció- és memóriafejlesztés. Módszertani TIPP Megoldás közben érdemes betartani a feladatok eredeti sorrendjét. A feladatok ugyanis az elmélet elsajátításától haladnak, a megszerzett tudás ellenőrzésén keresztül egészen a gyakorlati alkalmazásig. Az első feladatban szereplő módszer más szövegeknél is alkalmazható. Lényege a következő: a szöveget egyszer átolvassuk lassan, figyelmesen; aztán egy-egy gondolategységet (néhány, azonos problémakörbe tartozó bekezdést) olvasunk el újra – aprólékosan, értőn (immár a teljes szöveg ismeretében); egy gondolategység elolvasását követően, emlékezetből (nem nézzük meg újra a szöveget!) oldjuk meg a feladatot; újabb gondolategységet olvasunk át; újabb kérdésekre válaszolunk emlékezetből; stb. Ez a technika fejleszti: a koncentrációt, az értő olvasás képességét, valamint a memóriát (felidéző képességet). A szövegértés alapjául választott szöveg érettségi tételként is felhasználható a szóbelire való felkészülésnél. Témakör: A nyelvi szintek Tételcím: A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában TANTÁRGY SZINT TÍPUS Magyar nyelv és irodalom Középszint Szövegértési teszt
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
02.
1
FELADAT LEÍRÁSA
Nehézségi fokozat:
1 2 3 4 5
Nehezítő tényezők:
szakkifejezések,
a szöveg „töménysége”,
az olvasottak gyakorlatba való átültetése.
Műfaja: ismeretterjesztő szakmai szöveg
Feladat célja:
néhány típusfeladat áttekintése, begyakorlása,
koncentráció- és memóriafejlesztés.
Módszertani TIPP
Megoldás közben érdemes betartani a feladatok eredeti sorrendjét. A feladatok ugyanis az
elmélet elsajátításától haladnak, a megszerzett tudás ellenőrzésén keresztül egészen a
gyakorlati alkalmazásig.
Az első feladatban szereplő módszer más szövegeknél is alkalmazható. Lényege a következő:
a szöveget egyszer átolvassuk lassan, figyelmesen;
aztán egy-egy gondolategységet (néhány, azonos problémakörbe tartozó bekezdést)
olvasunk el újra – aprólékosan, értőn (immár a teljes szöveg ismeretében);
egy gondolategység elolvasását követően, emlékezetből (nem nézzük meg újra a
szöveget!) oldjuk meg a feladatot;
újabb gondolategységet olvasunk át;
újabb kérdésekre válaszolunk emlékezetből;
stb.
Ez a technika fejleszti: a koncentrációt, az értő olvasás képességét, valamint a memóriát
(felidéző képességet).
A szövegértés alapjául választott szöveg érettségi tételként is felhasználható a szóbelire
való felkészülésnél.
Témakör: A nyelvi szintek
Tételcím: A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a
szószerkezetek alkotásában
TANTÁRGY SZINT TÍPUS
Magyar nyelv és irodalom Középszint Szövegértési teszt
02.
2
Ahogy a szöveget mondatokra, úgy a mondatokat szavakra bonthatjuk tovább. A mondat legtöbb
szava szintén tovább bontható kisebb részekre, szóelemekre. Szóelemnek vagy morfémának a
nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egységét nevezzük.
Szóelemek építik fel a szóalakot. A szóalak a mondat építőeleme: nem más, mint a szónak a beszéd
mondataiban megjelenő alakja. Vannak szóalakok, amelyek csak egy szóelemből állnak (pl. szép),
míg másokhoz újabb szóelemek kapcsolódhatnak (pl. szépség, szépséges, szépirodalom). Két főbb
csoportját különböztetjük meg a szóelemeknek: a szótöveket (tőmorfémák) és a toldalékokat
(toldalékmorfémák).
A szóelemeket több szempont alapján, így például alakváltozatuk szerint is csoportosíthatjuk. Az
egyalakú szótöveknek toldalékolást követően sem változik meg az alakjuk (pl. város/város-ban).
Az egyalakú toldalékoknak szintén csak egy változatuk van, ezért hangrendileg nem illeszkednek a
szótőhöz (pl. az -ért, -ig határozóragok). A többalakú szótövek bizonyos toldalékokkal
összekapcsolódva megváltoznak. A többalakú töveknek mindig van egy főváltozatuk (pl. alma, hó,
eper, alszik) és egy (pl. almá-, hav-, epr-) vagy több (pl. alud-/al-/alv-) mellékváltozatuk is. A
tőmorfémák főváltozata a szótári szótő, mellékváltozatuk pedig a nem szótári szótő (pl. sár/sar-,
eper/epr-). Többalakú toldalék a -ban/-ben rag vagy a -ság/-ség képző.
Ha alaki önállóság szerint vizsgáljuk a szóelemeket, szabad, félszabad és kötött morfémákról
beszélhetünk. A szabad morfémák alakja önálló, más morfémáktól függetlenül is előfordulhatnak a
mondatban. Szabad morféma csak szótári szótő lehet (pl. konyha, sárga, lát). A félszabad
morfémák is önálló alakkal rendelkeznek, azonban csak egy másik morfémával együtt nyernek
jelentést (pl. alatt – asztal alatt). Ilyenek pl. a viszonyszók. A kötött morfémák kizárólag egy másik
morfémához kapcsolódva fordulhatnak elő. Olyannyira szoros ez a kapcsolat, hogy a kötött
morfémák alaki önállóságukat is elveszítik, azaz egybeírjuk őket a morfémával. Ide tartoznak a
toldalékok, valamint a nem szótári szótövek (pl. -t, -m; csokr-, almá-, löv-, feksz-).
Végül jelentésük szerint csoportosítva a szóelemeket azt láthatjuk, hogy egy részüknek tartalmas
fogalmi jelentése van. Ez azt jelenti, hogy a morféma mögött egy fogalom áll. Ilyen jelentése csak
a tőmorfémának lehet (pl. nevet, vidám, álom, tüstént, négy, forg-). Vannak olyan morfémák is,
melyek elvont nyelvtani viszonyt fejeznek ki. Viszonyjelentése a toldalékoknak (pl. vár-ban), illetve
egyes tőmorfémáknak (a viszonyszóknak pl. vár mellett) van. Egyes morfémák a jelentésüket csak
a konkrét beszédhelyzetben nyerik el (pl. jaj, izé, sicc, hajrá, íme), míg mások a beszélőnek a
mondat tartalmához való hozzáállását jelzik (pl. bizonyára, még, bárcsak, vajon, alig, csakugyan,
feltehetőleg). Ilyen jelentésük a mondatszóknak és a módosítószóknak van.
A toldalékok kötött morfémák: azaz a mondatban önállóan nem fordulhatnak elő, mindig egy
szótőhöz kapcsolódnak. A toldalékok feladata a szó jelentésének, mondatbeli szerepének
megváltoztatása, módosítása, valamint különböző nyelvtani viszonyok kifejezése lehet. Három
nagy csoportjuk van: a képzők, a jelek és a ragok. Kapcsolódásuk sorrendjét szabályok határozzák
meg.
A képzők révén mindig új szó jön létre. A képzők nemcsak a szó jelentését, de akár a szófaját is
megváltoztathatják (pl. hajó – főnév, hajóz – ige). Mindig a szótő után, az első helyen állnak (pl.
A SZÓELEM (MORFÉMA)
02.
3
vár+hat+t+am). Előttük nem, utánuk azonban állhatnak jelek és rag is (pl. emel+get+né+m). Egy
szótőhöz több képző is kapcsolódhat (pl. tud+atlan+ság+om).
A jelek kapcsolása révén nem jön létre új szó, de újabb jelentésárnyalattal gazdagíthatják a szótő
eredeti jelentését (pl. a múlt idő jele, a birtokviszony jele). A jelek mindig a képzők után és a ragok
előtt állnak. Egynél több is kapcsolódhat belőlük a tőhöz (pl. kert+jei+m+ben).
A ragok jelölik ki a szavak egymás közötti viszonyát és mondatbeli szerepét. A szavakat a ragok
segítségével tudjuk mondattá fűzni. Mindig a szó végén helyezkednek el, azaz zárómorfémák. Egy
szóhoz mindig csak egy rag kapcsolódhat.
A szótövek és a toldalékok között egyes szóalakokban rövid magánhangzó (a–e, o–ö) jelenik meg.
Ezek a kiejtést segítő, ún. kötő- vagy előhangzók. E hangoknak köszönhetően hidalja át nyelvünk
a mássalhangzók torlódását (pl. ház+ak, nép+ek, eltör+ök, hoz+ok).
A jelek és ragok rendszerébe tartozik az ún. zéró morféma is. A zéró morféma hiánnyal jelöl, azaz:
„az a jele, hogy nincsen jele”. Ha például a múltról beszélünk, a múlt idő jelét használjuk (pl. vár-
t-uk), a jövő időt a fog segédige és a főnévi igenév használatával fejezzük ki (pl. várni fogjuk).
Jelen időben azonban nem használunk időjelet (pl. vár-Ø-juk). Azaz: a jelen időt ez a hiány jelzi.
Forrás: Fráter Adrienn: Magyar nyelv a középiskolák számára – 9., Mozaik Kiadó – Szeged, 2010,
62–63. o.
02.
4
FELADATOK
VILLÁMKÉRDÉSEK:
OLVASD EL ÚJRA FIGYELMESEN AZ ELSŐ KÉT BEKEZDÉS SZÖVEGÉT, AZTÁN VÁLASZOLJ