A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149 Intézmény neve: Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvodája 4700 Mátészalka, Kalmár út 23. Önálló innováció: Hagyományápoló helyi nevelési programunk zöldség- gyümölcs projekt-hete „Minden nemzet olyan jövőt érdemel, amennyire múltját értékeli és őrzi.” (Kodály Zoltán) Tagóvodánk négy óvodai csoporttal működik 118 gyermekkel a néphagyományőrző program keretében. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a gyermekeinkkel a néphagyományt, elődeink életét, kultúráját, az akkor használt tárgyakat, eszközöket. Különös gondot fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért minden év október hónapban megrendezzük a zöldség-gyümölcs hetet a gyerekeknek, s ennek keretén belül rendezzük meg a szüreti felvonulást, melyet táncházzal zárunk. Városunk Mátészalka a Szatmári régió központja. Ez a vidék mindig is bővelkedett hagyományokban, melyek a távoli múltban gyökereznek. Ezek a szokások – noha gyűjtésük és dokumentációjuk meglehetősen hiányos- töredékeiben még ma is élnek. Elődeink e hagyományainak gyűjtése, ápolása és a fiatal nemzedéknek történő átadása igen nemes feladatunk. „Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre.” (Kodály Zoltán)
22
Embed
amennyire múltját értékeli és őrzi.”...esős, vagy száraz idő várható jövőre. Luca pogácsát sütnek, amibe egy darab pénzérmét rejtenek. A legszerencsésebb az lesz,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
Intézmény neve: Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvodája 4700 Mátészalka, Kalmár út 23. Önálló innováció: Hagyományápoló helyi nevelési programunk zöldség-gyümölcs projekt-hete
„Minden nemzet olyan jövőt érdemel,
amennyire múltját értékeli és őrzi.”
(Kodály Zoltán)
Tagóvodánk négy óvodai csoporttal működik 118 gyermekkel a néphagyományőrző
program keretében. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a gyermekeinkkel a
néphagyományt, elődeink életét, kultúráját, az akkor használt tárgyakat, eszközöket.
Különös gondot fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért
minden év október hónapban megrendezzük a zöldség-gyümölcs hetet a
gyerekeknek, s ennek keretén belül rendezzük meg a szüreti felvonulást, melyet
táncházzal zárunk.
Városunk Mátészalka a Szatmári régió központja. Ez a vidék mindig is bővelkedett
hagyományokban, melyek a távoli múltban gyökereznek. Ezek a szokások – noha
gyűjtésük és dokumentációjuk meglehetősen hiányos- töredékeiben még ma is
élnek. Elődeink e hagyományainak gyűjtése, ápolása és a fiatal nemzedéknek
történő átadása igen nemes feladatunk.
„Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a
levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre.”
(Kodály Zoltán)
Kötelességünknek tartjuk, hogy a még élő, de le nem jegyzett népszokásokat
felkutassuk, megőrizzük a jövő számára, mint értéket továbbadjuk.
Tudjuk, érezzük, hogy a népi kultúra sok tekintetben értékhordozó.
Nemcsak a népművészetben, a népi kultúra más területein is találhatók olyan
értékek, amelyeket érdemes megőrizni, újra felhasználni.
Hisszük, hogy óvodáskorban, amikor legfogékonyabb az ember és elsősorban
érzelmeivel igazodik el a világban, akkor kell átitatnunk mindazzal, ami az én-tudat
mellett a magyarság tudatát is alakítja. A tájhoz, a szülőföldhöz, a néphez fűződő
érzelmi viszony erősítését, az érzelmi kötődés formálását a legfontosabb feladataink
közé soroljuk. Mindezeket hagyományőrző szemléletű nevelésünk által valósítjuk
meg, amely táplálja a természetszerető, természet-gondozó tevékenységet, aminek
eredményeként kialakul a természet iránti óvás, megbecsülés mind a tárgyi, mind a
természeti környezetre vonatkozva. Rájönnek a gyermekek arra, hogy a világot
képesek alakítani, formálni. A mi népünkre jellemző ízlés és érzelemvilág, a
gondolkodásmód, a népdalokon és népmeséken túl a népszokásokkal, a
néphagyományokkal adható át. Mindezek megléte a későbbiekben segíti a
gyermekvilágban való tájékozódását azáltal, hogy stabilitást, kötődést, belső tartást
adnak.
A hagyomány jelentőségét támasztják alá Kodály Zoltán szavai is:
„Semmiféle mestermű nem pótolja a hagyomány funkcióját.”
Az óvoda légköre lehetőséget teremt mindarra, hogy feladatainkat egyrészt kötött,
másrészt kötetlen formában valósítsuk meg. Ennek megválasztása, a módszertani
szabadság lehetőségeit kihasználva, az adott anyagtól, sajátosságaitól függően
történik. A kötetlen szervezeti keret lehetőséget nyújt arra, hogy választási
lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek. Annyit, és azt sajátítsa el, amihez
legnagyobb kedve van.
A hagyományőrző programmal kapcsolatos feladatainkat két nagy csoportra
osztottuk:
- Jeles napjaink
- A mindennapi élet tevékenységei
A program tevékenységeinek tartalmát időbeli rendszerbe foglalva az
„Évkerék” tartalmazza.
A néphagyományőrző tevékenységek tartalma:
Jeles napok:
Az igen tevékeny hétköznapjainkat teszik mássá, szebbé, különlegesebbé az időről-
időre visszatérő jeles napjaink. Az ünnepek örömet, boldogságot, maradandó
élményeket hoznak életünkbe. Ahhoz, hogy valóban így éljük át a gyermekekkel
közösen a jeles eseményeket, gondoskodnunk kell a hangulati előkészítésről, az
érzelmi ráhangolódásról. A gyermekek ne érezzék kényszernek a készülődést,
hanem izgalmakkal teli várakozással tekintsenek a soron következő ünnepnap elé.
„A gyermekeknek az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)
Az előkészületek során átélik a gyermekek az ajándékkészítés izgalmát, az
ajándékátadás, meglepetésszerzés örömét. A nagyobb gyermekek büszkeséggel,
jókedvűen, élvezettel mondják az önként vállalt népi rigmusokat, mondókákat,
verseket. Követendő példát jelent a kisebbek számára idősebb társaik átélt
verselése, játéka, hagyományőrző szellemű mentalitása. Mindehhez minden
rendelkezésünkre álló lehetőséget megragadunk, hogy a gyermekek megértsék,
azonosuljanak a régi szokásokat idéző ünnepnapokkal.
Ilyenek: - a Művészeti Iskola tánccsoportja által bemutatott népszokások
megtekintése (lehetőség szerint).
- videofilmen az adott népszokás megfigyelése,
- célzatos séták, kirándulások,
- képekhez fűzött szemléletes magyarázatok,
- az óvodapedagógus személyes példája (mimika, hanglejtés,
hanghordozás)
- a meghívott nagyszülők elbeszélései,
- a felnőttek népszokást idéző dramatikus játéka.
Természetesen elmaradhatatlan csoportszobánk, környezetünk ünnepi
díszbeöltöztetése, csak úgy, mint az alkalomhoz illő ünneplő ruha felvétele.
A népszokásokat megelevenítő gyermekek pedig Szatmári viselettel teszik
hitelesebbé játékukat. Az ünneplést követően a táncházban megízleljük,
megkóstoljuk a gyermekek, ill. az óvoda által készített jellegzetes ételeket.
A jeles napok közül már az eddig jelen lévő ünnepek mellé (azokat választottuk,
amelyek közel állnak a gyermekek világához), több témát dolgoztunk ki, mint
amennyit egy adott év alatt megismertetünk a gyermekekkel, ezáltal is válogatási
lehetőséget biztosítva a gyermekek és önmagunk számára.
Jeles napjaink: Mihály nap:
3-4 évesek:
Folyamatosan megfigyelik a természet változásait, hatását az emberre és az
állatokra. Közben terméseket, természetes anyagokat gyűjtenek. Mit lehet belőlük
készíteni, mihez hasonlítanak? – Az óvó néni munkájának megfigyelése. A gyűjtött
termésekről, a megfigyelt állatokról mondókákat, verseket tanulnak. Kóstolják a
ciberét. Állatokról meséket, szép őszi népdalokat hallgatnak. Megfigyelik a
nagyobbak betakarító munkáját a kiskertben, és a vásári előkészületeket.
Megfigyelőként részt vesznek a vásárban, és szüleikkel vásárlóként is.
4-5 évesek:
Önmaguktól észreveszik a természetben bekövetkező változásokat is. Napszámlálót
készítenek, ami mutatja a napokat az ünnepek napjáig. Természetes anyagokat
gyűjtenek, ízlésesen kosarakba rendezik, a termésekből fűznek, díszítik vele
csoportszobájukat. Az összegyűjtött anyagokból játékeszközöket készítenek, amit
felhasználnak játékukban. Névcsúfolókat, vásárra hívogatókat, népi dalos játékokat
tanulnak.
Mézeskalácsot sütnek, egyszerű népi hangszereket, vásárfiát készítenek, részt
vesznek a vásárban. Népzenét hallgatnak. Tudnak találós kérdéseket vásárról,
időjárásról. Tengerit fejtenek, figyelik a kukorica pattogtatását. Szedik, mossák,
magvalják a szilvát, segítenek a tüzelő előkészítésében /lekvár főzéshez/.
5-6-7-8 évesek:
Az időjárás változásait nyomon követve tudják a soron következő betakarítási
munkákat a kiskertben. Kalendáriumot készítenek, megfigyelik beválnak e a népi
jóslatok. A természetben, a kiskertben összegyűjtött anyagokból bábokat készítenek
kedvenc meséik el bábozásához. Az összegyűjtött, rendszerezett termésekből őszi
asztali és fali díszeket állítanak össze. A természetről beszélve, a természetben járva
eszükbe jutnak népi szólások-mondások, közmondások, időjóslatok. Ezeket
egymásnak is mondogatják. Ellátogatnak istállóba, megfigyelik az állatok
megváltozott életmódját. Befőzik a leszedett gyümölcsöket. Kukoricát pattogtatnak.
Részt vesznek a lekvár főzés folyamatában, a szilvaszedéstől a lekvár szilkébe