„Környezetismeret-környezetvédelem” – állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái mindössze 15 kg-ot nyomnak, más fajtái a 150 kg-ot is elérhetik. A hím (kos) nagy csavarodó szarvakat visel, a nőstény szarva jóval kisebb. Léteznek szarvval nem rendelkező fajták is. Testét többnyire vastag szőrzet, gyapjú fedi. Növényevő, kérődző állat. Leginkább legelészni szeret. A nőstény (anyajuh) 150-160 nap vemhesség után hozza világra 1-2, ritkábban három bárányát. Húsáért, tejéért és gyapjáért tenyésztik. Verőköltő bodobács A poloskák közé tartozó rovar. Hazánkban igen gyakori, kora tavasztól késő őszig találkozhatunk vele. Gyakran csapatostól sütkéreznek házfalakon, fák tövében, kőrakásokon. Ha beköszönt a tél, a talajba, vagy a vastag avarba húzódnak. A verőköltő bodobács testhossza kb. 1 cm. Hasi rész, feje és lábai fekete színűek. Repülni nem tud. Nem csíp, és más poloskafajokhoz képest kevésbé kellemetlen szagú. A népnyelv fülbemászónak is nevezi ezt az ízeltlábú állatot, ám a fülünkbe nem mászik. Különféle korhadó növényi részek, földre hullott gyümölcsök és más, főleg elpusztult rovarok nedveit szívogatja. Petéit a talajba helyezi. A petékből kikelő lárvák nem bábozódnak be, hanem tovább növekedve többször is vedlenek, míg végső, kifejlett állapotukat el nem érik. Májusi cserebogár A kifejlett példányok általában májusban bújnak elő a földből. Leginkább lombos erdőkben, réteken, mezőkön találkozhatunk velük. Nagyméretű bogár, az imágó hossza 20-30 mm. Rendkívül érdekes a pajorok mozgása a talajban. Rágóikkal összekaparják a földet, majd bukfenceznek egyet, s a laza földcsomót testük mögé gyömöszölik. Ezt ismételve haladnak előre. A pajorok 3 vagy 4 évet töltenek a talajban, különböző talajmélységekben. A tél beállta előtt 80 cm mélységre is lehúzódnak a hideg elől. Tavasszal pedig újra feljönnek a felszín közelébe, ahol táplálékuk, a növények gyökerei találhatók. Az imágók faleveleket rágnak, ám előfordul, hogy friss hajtásokat is megrágnak. A májusi cserebogár komolykárokat okoz a mezőgazdaság és az erdőgazdaság számára.
8
Embed
„Környezetismeret környezetvédelem” – állatok¶rnyezet_állatok_4.o.pdf · „Környezetismeret-környezetvédelem” – állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
„Környezetismeret-környezetvédelem” – állatok
4. évfolyam
Juh
A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot.
Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben
háziasított állat.
Bizonyos fajtái mindössze 15 kg-ot nyomnak, más fajtái a
150 kg-ot is elérhetik. A hím (kos) nagy csavarodó
szarvakat visel, a nőstény szarva jóval kisebb. Léteznek
szarvval nem rendelkező fajták is. Testét többnyire vastag
szőrzet, gyapjú fedi.
Növényevő, kérődző állat. Leginkább legelészni szeret.
A nőstény (anyajuh) 150-160 nap vemhesség után hozza
világra 1-2, ritkábban három bárányát.
Húsáért, tejéért és gyapjáért tenyésztik.
Verőköltő bodobács
A poloskák közé tartozó rovar. Hazánkban igen gyakori,
kora tavasztól késő őszig találkozhatunk vele. Gyakran
csapatostól sütkéreznek házfalakon, fák tövében,
kőrakásokon. Ha beköszönt a tél, a talajba, vagy a vastag
avarba húzódnak.
A verőköltő bodobács testhossza kb. 1 cm. Hasi rész, feje
és lábai fekete színűek. Repülni nem tud. Nem csíp, és
más poloskafajokhoz képest kevésbé kellemetlen szagú. A
népnyelv fülbemászónak is nevezi ezt az ízeltlábú állatot,
ám a fülünkbe nem mászik.
Különféle korhadó növényi részek, földre hullott
gyümölcsök és más, főleg elpusztult rovarok nedveit
szívogatja.
Petéit a talajba helyezi. A petékből kikelő lárvák nem
bábozódnak be, hanem tovább növekedve többször is
vedlenek, míg végső, kifejlett állapotukat el nem érik.
Májusi cserebogár
A kifejlett példányok általában májusban bújnak elő a
földből. Leginkább lombos erdőkben, réteken, mezőkön
találkozhatunk velük.
Nagyméretű bogár, az imágó hossza 20-30 mm.
Rendkívül érdekes a pajorok mozgása a talajban.
Rágóikkal összekaparják a földet, majd bukfenceznek
egyet, s a laza földcsomót testük mögé gyömöszölik. Ezt
ismételve haladnak előre.
A pajorok 3 vagy 4 évet töltenek a talajban, különböző
talajmélységekben. A tél beállta előtt 80 cm mélységre is
lehúzódnak a hideg elől. Tavasszal pedig újra feljönnek a
felszín közelébe, ahol táplálékuk, a növények gyökerei
találhatók. Az imágók faleveleket rágnak, ám előfordul,
hogy friss hajtásokat is megrágnak.
A májusi cserebogár komolykárokat okoz a mezőgazdaság
és az erdőgazdaság számára.
Német darázs
Az egyik leggyakoribb darázsfaj, hazánkban is széles
körben elterjedt. Testhossza 12-20 mm. Összetett
szemekkel, fejlet rágó szájszervekkel rendelkezik. Ha
nyugalomban van, hártyás szárnyait testéhez szorítja.
Fullánkja mérget tartalmaz, ami főleg azok számára jelent
komoly veszélyt, akik allergiásak rá. Fullánkját többször is
tudja használni.
Elsősorban fák nedveivel, mézharmattal, nektárral
táplálkozik, de a lárvákat rovarokkal táplálja.
Hatalmas létszámú családban, államban élnek. Az államot
a királynő, a hímek és a dolgozók alkotják. A királynő
megbénított és a darázsfészekbe szállított rovarra helyezi
petéit.
Közönséges daru
Hazánkban nem vagy csak nagyon ritkán fészkel.
Vendégként érkezik hozzánk márciusban vagy áprilisban.
Kedveli a Hortobágyot. Leginkább a réteket, mezőket,
vizes területeket kedveli.
Hosszú távú vonuló.
Mindenevő. Állati és növényi eledel egyaránt szerepel az
étlapján. Kedveli a rovarokat, halakat, madárfiókákat,
szívesen fogyasztja a magvakat és egyéb növényi részeket.
A párzási időszakban a kakas táncot jár, így udvarol a
nősténynek. A párzást követően zavartalan mocsarakon,
pusztákon épít fészket a pár. A kicsinyek leendő otthonát
növényi részekből építik, majd a tojó lerakja 2 db tojását,
melyen a szülők felváltva ülnek egy hónapig. A vonulás
megkezdéséig együtt gondozzák a kicsiket, majd ősszel
útra kelnek mindannyian.
Házi egér
Ez a rágcsáló mezők, erdős területek, emberlakta
települések és házak, pincék, magtárak lakója.
Szőrzetének színe lehet sárgásbarna vagy szürkésfekete.
Leginkább szürkületkor merészkedik elő búvóhelyéről, de
„macskamentes” környezetben világos nappal is sokat
mozog. Fű- és gabonamagvakkal, valamint rovarokkal
táplálkozik, ám ha beszabadul egy éléskamrába,
metszőfogai segítségével. szinte bármilyen élelmiszert
megrágcsál.
A párzási időszak nem kötődik évszakhoz, az év bármely
szakában szaporodhat.
Házi galamb
Szárnyaival 5-8 csapást végez egy másodperc alatt.
Magevő állat, leginkább az olajos magvakat és a hüvelyes
szemterméseket kedveli. A kifejlett példányok általában
megkeresik maguknak a szükséges táplálékot.
Tenyésztik, tehát értelemszerűen az ember közelében „kap
szállást” a galambcsapat, padláson, dúcban vagy külön
házban.
A nőstény tavasz elején kotlik, a tojásokat a hímmel
felváltva költi ki. A párzás és a tojásrakás a nyár folyamán
többször megismétlődik. Többnyire 6-10 tojás várható egy
évben.
Bizonyos fajtáit díszmadárként tartják, másokat a húsáért
tenyésztik, s vannak, amelyeket sportcélokra (röptetés)
tartanak.
Gyapjaslepke
Mezőgazdasági kártevő rovar.
A nőstény nagyméretű szárnyai ellenére röpképtelen. A
hím tud repülni.
A fás szárú növények lombját rágja, meggátolva ezzel a
növény megfelelő fejlődését. Többnyire nyár elején
kezdődik meg a rajzása, s ha a nyár meleg és száraz,
könnyen elszaporodik.
A nőstény fák törzsére, ágaira, vagy leveleire teszi a
petecsomóit. A petéket gyapjas szőrök védik. A következő
év tavaszán fejlődnek ki a szőrös lárvák, amelyek később
bebábozódnak. A nyár második felében kelnek ki az
imágók (ez a rovarok fejlődésének utolsó fázisa).
Házi kacsa Baromfiféle. Kedveli a halastavakat, de remek
alkalmazkodóképességének köszönhetően száraz
területeken is jól tartható, nevelhető.
Tollazata dús. A faroktőnél zsírmirigy található, ennek
váladékával rendszeresen átkeni magát, így válik
vízhatlanná a tollazata. Csőre lapos, belül szaruredők
találhatók, melyekkel képes kiszűrni a vízből a szükséges
táplálékot, illetve annak aprítását is lehetővé teszi.