Agrarkonyvtari Hirvilag 2006 02 - mezogazdasagikonyvtar.hu · színházi fotós, utóbbi Beckett rész-letes életrajzának megalkotója, aki három esszét írt Haynes fényképei-hez).

TARTALOM

HírAz OMgK nyári nyitvatartási rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Április óta híradót, vetélkedõt, filmet nézhetünk az OMgK-ban . . . . . . . . . . . . . . . 21

Etikai KódexA magyar könyvtárosság etikai kódexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

KönyvfesztiválBelekezdtünk a második tucatba! –Jelentés a 13. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Nálunk történtKönyvtárszakmai rendezvényekADAM-tól Verde-ig – Az Ex Libris Aleph-hez kapcsolódó újdonságai . . . . . . . 6Agrárszakmai rendezvényekAhol „a Nap és a hegy összeér” – Szõlõtermesztés Mátraalján . . . . . . . . . . . . . 7Vendégünk volt az Agrártörténeti Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Agrárkulturális rendezvényekBálint-napi busójárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Népi idõjósló megfigyelések és meteorológia a magyar hagyományban . . . . . . 12Nálunk történt – KönyvbemutatóRendhagyó író–olvasó találkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12KiállításmegnyitóKépek pontokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Tenger, erdõ, épületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Fényutak a Várban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Éden, paradicsom, mennyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Konferencia – tanulmányútBalassagyarmatra szólt a meghívó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Konferencia és tanulmányút a keleti végeken, innen és túl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

KitekintõNõk és a bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22A könyvtáros, mint tudásbróker – Internet Fiesta 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Újra terítéken a „polcológia”, meg az „információs bumm”! . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

KönyvismertetésBiokert – Az öngyógyító vegyeskert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Erdei iskola kézikönyv – A tornyospálcai modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27A Marostól a Sárrétig – A Körösvidék természeti értékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Vásárhelyi László emlékkönyv – Egy izzó szenvedélyû táncos életérõl . . . . . . . . . . 29

Programajánló2006 nyár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Ajánló bibliográfiaCD ajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

AgráriumAz MKE Mezõgazdasági Szervezetének kihelyezett rendezvénye Gödöllõn . . . . . 36

E számunk szerzõi:Hucskóné Kovács Mária (Kassák Alkotómûvészek Társasága Egyesülete),Benczekovits Beatrix, Frendl Kata, Gulácsiné Pápay Erika, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Vera,Lõrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Polgárné Balogh Eszter (OMgK)

Fotók:Lõrinczné Zorkóczy Emõke;Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kovács Gergely, Mihók Zsolt, Polgárné Balogh Eszter (OMgK)

2006. XIII. évfolyam 2. szám2

Tisztelt Olvasóink,kedves Kollégák!

Örömmel nyújtom át Önöknekidei második számunkat abban a re-ményben, hogy folyóiratunk tartal-ma elvonja majd figyelmüket a mos-tanság igen sok negatív változástígérõ külvilágunkról, és kellemes ki-kapcsolódást nyújt írásaink olvasga-tása.

Hírt adunk a 13. Budapesti Nem-zetközi Könyvfesztiválról, könyv-szakmai és kulturális rendezvénye-inkrõl, konferenciákról, tanulmány-útról.

Nem hiányozhat e számunkbólsem a könyvismertetés rovat, amely-ben a biokertek hasznosságáról, azerdei iskolákról, a Körösvidék ter-mészeti értékeirõl és a híres táncos-ról, Vásárhelyi Lászlóról megjelentkönyvekrõl kapnak tájékoztatást.Nyári programokról is tudósítunk,ajánljuk, hogy szakítsanak idõt egy-néhány élvezetére.

Gondtalan örömteli nyarat, jó ol-vasást és kikapcsolódást kíván

Gulácsiné Pápay Erikafõigazgató

2006. XIII. évfolyam 2. szám 3

AZ OMGK

NYÁRI NYITVATARTÁSI RENDJE

Július 3. és 31. között zárva tart

az Olvasószolgálat.

Augusztusban csütörtökönként

900 – 1630 óra között

várjuk Olvasóinkat.

Teljes nyitva tartás:

2006. szeptember 1-jétõl.

A kikölcsönzött könyvek visszavétele zavartalan.

A könyvtárközi kölcsönzés folyamatosan zajlik.

Etikai Kódex


A MAGYAR KÖNYVTÁROSSÁG ETIKAI KÓDEXE

I. Könyvtárosi etikaA könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, el-járások és szokások, valamint jogszabályok és sza-bályzatok mellett etikai normák is vezérlik.

II. AlapértékekA könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrá-cia, a jogállamiság, az esélyegyenlõség, a szellemi sza-badság és az információ szabadsága mellett.

III. Könyvtárosi hivatásA könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használókiránt tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlõdõszakismereteket és készségeket kíván meg. A könyvtá-ros szakmai döntéseit autonóm módon, személyébenfeddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosu-latlan elõnyét vagy hasznát kizárva hozza meg.

IV. A gyûjtemény gondozásaA könyvtáros felelõsséggel tartozik az emberiség, anemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, ahelyi közösségek kulturális örökségének megõrzésé-ért. Gyûjteményépítõ munkáját a használók igényeireés az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedés-sel és saját nézeteivel ellentétes mûveket is beszerez.Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró mun-kájával a könyvtár teljes gyûjteményét hozzáférhetõvéteszi.

V. A könyvtárhasználók szolgálataA könyvtáros és a használó viszonya az egyenrangúpartnerségen és a kölcsönös bizalmon nyugszik. Akönyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget akönyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A hasz-nálók személyes adatait bizalmasan kezeli. A haszná-lóknak joguk van az adott feltételek között a lehetõlegjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlõ elbánáshoz;a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyekkiegyenlítésére.

VI. Az információk közvetítéseA könyvtáros tõle telhetõen mindent megtesz azért,hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzá-férhessen az információkhoz. Segítséget nyújt az in-formációs források és eszközök használatához. Leg-jobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfe-lelõ, személyre szabott információt nyújt.

VII. Könyvtárosi szakmai közösségA könyvtáros õrzi és növeli a könyvtárosi szakma te-kintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együtt-mûködésben. Készségesen osztja meg tudását és ta-pasztalatait.

VIII. A könyvtár mint munkahelyA könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt, és tisztelet-ben tartja fenntartójának céljait és érdekeit. Beosztott-ként és vezetõként egyaránt a legjobb tudása szerint já-rul hozzá a könyvtár feladatainak teljesítéséhez és amunkahelyi közösség erõsítéséhez.

IX. Társadalmi kapcsolatokA könyvtáros elfogultságtól és elõítéletektõl menteskapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival,szervezeteivel. Tisztelettel és együttmûködésre készenfordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szel-lemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhozvaló hozzáférés jogát.

X. Az etikai kódex érvényesüléseAz etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtá-rosok tevékeny közremûködésével valósulnak meg.Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizott-ság felállításával segítik elõ.

***

A magyar könyvtárosság etikai kódexét a MagyarKönyvtárosok Egyesülete elnöksége és az Informatikaiés Könyvtári Szövetség elnöksége 2006. január 17-énbocsátotta ki.

Bakos Klára elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesü-lete és dr. Fodor Péter elnök, Informatikai és Könyv-tári Szövetség

Az etikai kódexet aláírta, a benne rögzített értékeketés követelményeket magáénak vallja, szellemükben te-vékenykedik, és érvényesülésükért síkra száll:

Dr. Virágos Márta elnök, Egyetemi Könyvtárigaz-gatók Kollégiuma; Bondor Erika elnök, KönyvtárosTanárok Egyesülete; Vadné Kokovay Zsuzsa elnök,Fõiskolai Könyvtárak Kollégiuma; Ásványi Ilonaelnök, Egyházi Könyvtárak Egyesülése; dr. Vasas Lí-via elnök, Magyar Orvosi Könyvtárosok Szövetsége ésHorváth Ádám elnök, MOKKA Egyesület.

Könyvfesztivál


BELEKEZDTÜNK A MÁSODIK TUCATBA!JELENTÉS A 13. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLRÓL

Április 20-23. között törzshelyén, aBudapest Kongresszusi Központ-ban (ma már nevezhetjük NovotelBudapest Congressnek is) lezajlotta 13. Budapesti Nemzetközi Könyv-fesztivál.

A díszvendég idén Spanyolor-szág volt és olyan szerzõk és köny-vek reprezentálták, mint FedericoGarcia Lorca (Hat színjáték),Jaume Cabré (A Pamano zúgása,Az eunuch árnyéka), Zoé Valdés(Apám lába), Mario Vargas Llosa(Négy óra a Catedralban). A Buda-pest Nagydíjat a hányatott sorsú,életmûve javát franciául publikáló,spanyol származású Jorge Semprúnvehette át. Az író, aki arisztokratacsalád sarja, a polgárháború utánemigráns filozófushallgató lett Pá-rizsban, majd Franciaország németmegszállását követõen fegyveresellenálló, azután másfél évre abuchenwaldi koncentrációs táborfoglya. (Ezzel kapcsolatos élmé-nyét dolgozza fel elsõ és mindmáiglegsikeresebb, legnagyobb hatásúregénye A nagy utazás.) Semprún asokáig baloldali értelmiségi (évekiga spanyol kommunista párt tagja,sõt vezetõje), bemutatta azonban aszovjet változat negatívumát is(Ramon Mercader második halála;De szép vasárnap), melyek vilá-gossá tették az antifasizmus és akommunizmus problematikus vi-szonyát. Az író Franco halála utánvisszatért a demokratizálódó Spa-nyolországba, 1988 és 1991 közöttõ volt hazájának kulturális minisz-tere.

Az Európa Könyvkiadó a könyv-fesztiválra jelentette meg legújabbregényét, a Húsz év, egy nap-ot,mely lényegében az egész huszadikszázadi spanyol történelem szín-

pompás tablója. Semprún ma márnem a disszidens, nem a fronthar-cos, nem is miniszter, „csak” az író,a diplomata felmenõihez méltóanmosolygós, udvarias, feltûnõen jó-képû idõs úr, aki a dedikálásra vá-rók kötetébe egyszerûen J S-nek ír-ta alá magát – megengedheti, tudnifogjuk ennyibõl is, hogy ki õ.

A programok közül megemlíte-ném a Könyvolvasási és könyvvá-sárlási szokások a magyar társada-lomban 2005. A magyar könyvki-adás 2005-ben – a könyvpiac ala-kulása címû rendezvényt, aholZentai Péter László, a MagyarKönyvkiadók és KönyvterjesztõkEgyesülete igazgatója érdekes ada-tokat közölt. A tavalyi könyvforga-lom meghaladta a 62 milliárd forin-tot. Több mint 11 ezer cím jelentmeg, 40 milliónál is magasabb pél-dányszámban. A szakkönyvek ré-szesedése az új könyvek között15%, a korábbi évekhez képest –sajnos – néhány százalékos vissza-esést mutat. Ezek az ered-mények az állam részvétlenasszisztálása mellett szület-tek, az olvasó az egyetlenvalóságos szponzor –mondta az igazgató.

Nagy volt az érdeklõdésaz Európa Könyvkiadó Írirodalmi estje iránt is. En-nek egyik témája SamuelBeckett személye és élet-mûve volt, akinek születéseszázadik évfordulóját ünne-peljük az idén. Ebbõl az al-kalomból adták ki a Nobel-díjas író összes drámáját éshíres regénytrilógiáját(Molloy, Malone meghal, Amegnevezhetetlen). Megje-lent továbbá John Calder

(Beckett angol kiadója és évtizede-ken át közeli barátja) könyveSamuel Beckett filozófiája és JohnHaynes – James Knowlson: Beckettképei címû kötete (elõbbi ismertszínházi fotós, utóbbi Beckett rész-letes életrajzának megalkotója, akihárom esszét írt Haynes fényképei-hez). Az ír est másik témája JosephO’Connor: A Tenger csillaga címûmûvének bemutatása volt. O’Con-nor napjaink egyik legnépszerûbbszerzõje, történelmi tárgyú regé-nyében az ír nemzet sorsának egyiklegtragikusabb epizódját, az 1840-es éhínséget dolgozza fel, melyneksorán a nép egyharmada meghalt,egyharmada pedig szétszóródott anagyvilágban. Az est vendége voltMichka Assayas, a magyar szárma-zású francia zenei szakíró is, akinekBono Bonoról interjúkötete szinténa fesztivál újdonságai közé tarto-zott. Bono (polgári nevén PaulHewson, mûvészként elõbb VoxBono) a legendás U2 ír rock-

Könyvfesztivál – Nálunk történt – Könyvtárszakmai rendezvények


együttes énekese. Karizmatikus fi-gura, évtizedek óta a rock világá-nak egyik legszínesebb alakja. Va-lós társadalmi problémákat érintõdalszövegei, tehetséges ír zenészekfelkarolása, patronálása, világsztár-ként is megõrzött közvetlen emberistílusa kapcsán emberek millióikedvelik, olyanok is, akik nem fel-tétlen hívei mûfajának. Gondolataia politikáról, a vallásról, a mûvészialkotómunkáról, a rock szerepérõlérdekesek lehetnek valamennyiünkszámára. Stílusa pedig kedvet csi-

nál ahhoz,hogy hallgas-suk meg a U2-tlehetõleg egypohár Jamesonwhisky, vagyegy pint Guin-ness sör társa-ságában.

A könyv-f e s z t i v á l o nidén is jelentõsszerepet vállalta Magyar

Könyvtárak Egyesülete és az általaszervezett Könyvtáros Klub, mely-nek rendezvényei közül (teljesenszubjektív módon) kiemelném aMagyar Periódika Kör „Mire vanenergiánk?” A globalizáció hatásaicímû programját, valamint prof. dr.Czeizel Endre: Tudósok, gének, ta-nulságok – Semmelweis tragédiájacímû könyvének bemutatóját(Galénius Kiadó). A KönyvtárellátóKht. két érdekes mûsora közül azegyik pódiumbeszélgetés volt aNagy Könyv programról, a másik

pedig tájékoztatás a KELLO meg-újuló szolgáltatásairól.

Megemlíteném még, hogy anyomtatott könyvek mellett egyretöbb szerepet kapnak a hangos-könyvek is. Amint Konrád Györgymegfogalmazta a Könyvjelzõ címûfolyóiratban: Hiszek a hangos-könyvben is. Kíméli a szemet, még-is megadhatja az olvasás élményét.Ennek szellemében adok hírt arról,hogy az Ab Ovo Kiadó megjelentet-te Vámos Miklós Hogy volt címûhangoskönyvét. A nemrég alakultHangoskönyv Kft. kínálatában pe-dig megtalálható többek közöttPolcz Alaine Ideje az öregségnekcímû kötete a szerzõ saját elõadásá-ban (!), Roald Dahl meghökkentõmeséinek gyûjteménye négy CD-n,és Helen Fielding „halhatatlanja”, aBridget Jones naplója Udvaros Do-rottyával és Alföldi Róberttel.

Olvassanak és hallgassanak tisz-telt barátaim, a kínálat nagy és ní-vós, lehet válogatni!

Lõrincz Ferenc

ADAM-TÓL VERDE-IG

AZ EX LIBRIS ALEPH-HEZ KAPCSOLÓDÓ ÚJDONSÁGAI

Az Aleph könyvtári integrált rend-szer magyarországi forgalmazói,üzemeltetõi, az Ex LH Kft. munka-társai, és a termékek tesztelõi tar-tottak bemutatót április 6-án az Or-szágos Mezõgazdasági Könyvtár-ban. Az Alephet használó intézmé-nyek képviselõi szép számmal vet-tek részt a rendezvényen. Az elõ-adások a könyvtárosok munkájátmegkönnyítõ újdonságokról, fej-lesztésekrõl szóltak. Legelõször amég fejlesztés alatt álló, 18. verzió-ról beszélt Naszádos Edit. Ez a so-ron következõ változat apró korsze-

rûsítéseket tartal-maz, ami a rend-szer hatékonyabbhasználatát ered-ményezi példáulaz elõjegyzésekalkalmazásánál,a kölcsönzés-hosszabbításnálvagy a kulcssza-vas kereséseknél.

Cserba Krisz-tina az Aleph-hezszorosan kapcso-lódó kimutatás-

Nálunk történt – Könyvtárszakmai rendezvények – Agrárszakmai rendezvények


AHOL „A NAP ÉS A HEGY ÖSSZEÉR” SZÕLÕTERMESZTÉS MÁTRAALJÁN

és statisztikakészítõ ARC nevûprogramot mutatta be. A legkülön-félébb statisztikák készítésére vanmód ezzel a programmal, webes fe-lületen, egyszerûen, angol és ma-gyar nyelven. Az ára ellenben bor-sos: másfél-két millió forint.

A Liszt Ferenc ZenemûvészetiEgyetem Központi Könyvtára egykutatási-fejlesztési pályázat elnye-résével fél éves lehetõséget kapott adigitális tartalmat kezelõ DigiToolszoftver használatára. Szirányi Gá-bor igazgatóhelyettes elmondta,hogy ezzel a programmal bárhol avilágon bepillanthatnak az érdeklõ-dõk a magyar zenemûvészet, zene-pedagógia eredményeibe. A prog-ram modulokból épül fel, szabvá-nyokat követ, elõre definiált mintákvannak, a technikai adatok egy ré-sze automatikusan generálódik.Keresõrendszere kifinomult, azadatbázisban kép-, hang- és szö-veganyagra egyaránt keresni lehet.

Kmety Andrea, az MTA Könyvtá-rának szakinformatikusa a MetaLibés a hozzá kapcsolódó SFX progra-mokról beszélt. Az elõbbi az összeselektronikus forrás egyidejû kutatá-sára, az utóbbi ezeknek az elektro-nikus forrásoknak az összekapcso-lására szolgál. A MetaLib portál-programnak adott keretrendszerevan, ami sajátosan berendezhetõ,erre példát is láthattunk az MTA

Könyvtárából.Az SFX lehetõ-séget ad a tel-jes szövegû ke-resésre.

Az ADAM –hasonlóan aDigiTool-hoz –a digitálisgyûjteményekk e z e l é s é r eszolgál Alephk i e g é s z í t é s -ként, hallhattuk Németh Ágoston-tól, az Ex LH Kft. ügyvezetõjétõl.Ám amíg az ADAM a könyvtárihasznosítást tartja szem elõtt, addiga DigiTool újszerûen a digitális ob-jektumokra helyezi a hangsúlyt. AzADAM-ból át lehet konvertálni azadatokat a DigiTool-ba. A Verdeolyan elektronikus forráskezelõprogram, amely az elõbb felsorol-takra épülve azokat kiegészíti ésösszehangolja. Követi a változáso-kat, megmutatja, hogy közvetlenvagy aggregált forrásról van szó, il-letve egy forrásnak mely másokkalvan kapcsolata.

A délelõtt utolsó elõadásátBenczekovits Beatrix, az OMgK fõ-igazgató-helyettese tartotta. Tavalyszeptemberben Londonban járt azAleph-felhasználók nemzetközikonzorciumának (ICAU) tanácsko-zásán, ahol többek között új tiszt-

ségviselõket is választottak. Színesbeszámolójában a British Librarytörténete, valamint a könyvtár épü-letének bemutatása is szerepelt.

A rendezvény az Aleph 16. – je-lenleg több könyvtár által használt –verziójával kapcsolatban felmerültkérdések és problémák gyakorlatimegvitatásával zárult. Az elõre be-küldött kérdéseket a hozzájuk tarto-zó válaszokkal Naszádos Edit feltet-te a honlapjukra. Elérési lehetõség(kicsit bonyolult): http://exlh.hu, afelsõ menüsorból a Support gombotválasszuk, innen a jelszavunk beírá-sa után a Dokumentumok gombrakattintva juthatunk tovább, majd vá-lasszuk a magyar nyelvû Aleph Do-kumentációt. A bal oldali menüsor-ból kattintsunk a MACS 2006. 04.-re, végül pedig a Kérdések alattmegtaláljuk a válaszokat is.

Kripner Vera

Magyarország egyik nevezetes bor-vidéke a Mátrai Hegyközségi Ta-nács által igazgatott Mátrai Borvi-dék. Hazánkban méltán híresek evidék illatos fehér borai (musko-tály, tramini), de mennyiségileg in-kább a rizling típusú borok a jel-

lemzõek – tudtuk meg március 16-án, az OMgK szakmai rendezvé-nyén, amelynek címe A MátraiBorvidék kincsei volt.

A borvidék nagyon jó adottsá-gokkal rendelkezik: vulkanikuseredetû talaj, a Mátra által védett

napsütéses déli lejtõk, 10–11 °Ckörüli évi átlaghõmérséklet. MárKr. e. 2000-ben volt a területen szõ-lõ a kelták, rómaiak és a magyarokmegtelepedésének idejében. 1042-ben a sári bencés kolostor kertjébenfoglalkoztak szõlõtermesztéssel,

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények


majd egyre nagyobb területen, egy-re több településen és uradalombanterjedt el a szõlészet-borászat. Az1700-as évek végén jelentõs szõlõ-telepítés volt Mátraalján, de a filo-xéravész megtörte a fejlõdés lendü-letét. 1882-ben filoxéra-bizottságalakult Gyöngyösön a termelõkmegsegítésére. Az 1900-as évekelejére újra erõre kapott a szõlõter-mesztés, nõtt a termõterületeknagysága, ám a világháborúk miattismét nagy károkat szenvedett azágazat. Az ’50-es évektõl nagyüze-mi szõlészetek alakultak, változotta mûvelésmód. A rendszerváltásután helyet kaptak a kisüzemi, csa-ládi pincészetek, ma is megújuló-ban van a bortermelés. Ahhoz azon-ban még nem elég erõsek, hogy aborvidék termelését összefogják, atermesztõk élére jelenleg nincs sen-ki, aki az elhunyt Gál Tibor helyéreállna, és a vezetést, meg persze afelelõsséget magára vállalja – ké-szített gyors helyzetjelentést az elõ-adásában dr. Varga István, a gyön-gyösi Károly Róbert Fõiskola tan-székvezetõ tanára. Borúlátón hoz-zátette, hogy amíg a magyar bor-

ágazat helyzete nem ren-dezõdik, folyamatosanakadályokat fog maga elégördíteni. Ebbõl – szerinte– úgy lábalhatna ki az ága-zat, hogy a jelenlegi 22borvidék helyett ötöt ala-kítanának ki az országban.Ezáltal nagyobb összefo-gásra adódna lehetõség, éssokkal több pénz jutna amagyar borok megismer-tetésére a világban. A már– talán – ismert tokajiaszún kívül még a villá-nyi, mediterrán jellegû bo-roknak van esélye egyma-gában meghódítani a világot. Amátrai borvidék viszont válaszútelõtt áll: egy jó nevû, jó ízû, na-gyobb mennyiségben termelhetõún. zászlósbort kellene kiállítania,hogy megvethesse lábát a borpia-con. Varga István a szürkebarátotjavasolná erre a célra.

A borvidék másik kiugrási lehe-tõsége a csemegeszõlõ-termelésnövelése lehetne. A megtermettmennyiséget TÉSZ-eken keresztülértékesíthetnék elsõsorban Magyar-

o r s z á g o n .Emellett fi-gyelmet kelle-ne fordítani azészaki orszá-gokra is, aholbár kicsi a frisscsemegeszõlõ-fogyasztás, depiacuk nyitva

áll a nagyfürtû, finom szõlõ elõtt. Acsemegeszõlõ-termesztõk jövedel-mezõsége jobb, mint a borszõlõter-mesztõké, de nagyobb ráfordítástés gondosságot igényel részükrõlez a munka. Ám ehhez minden für-töt csemegeszõlõnek kell nevelni –hívta fel a figyelmet dr. Hajdu Edit,kecskeméti kutató (FVM Szõlészetiés Borászati Kutató Intézete).

A mátraaljai borok és csemege-szõlõk megismertetésének egyikmódja a borturizmus. Bernáth Mag-dolna beszélt a Mátraaljai BorútEgyesületrõl (http.//www.borut-egyesulet.hu), amely tizenöt telepü-lés különbözõ mestereit, kereskedõ-it, termelõit fogja össze, hogy bemu-tathassa a borvidéket, és „elcsábít-sa” az érdeklõdõket a mátraaljai bo-rospincékbe egy-egy kóstolóra vagya térség hagyományõrzõ rendezvé-nyeire, borünnepeire. K.V.

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk,

illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról!

http://www.omgk.hu

az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények


VENDÉGÜNK VOLT AZ AGRÁRTÖRTÉNETI BIZOTTSÁG

Március 31-én az OMgK Ujhelyitermében tartotta soros ülését aMagyar Tudományos AkadémiaAgrártörténeti Bizottsága.

A bizottság elnökének, RományPál ny. agrár miniszternek ésGulácsiné Pápay Erika fõigazgatóasszonynak az üdvözlõ szavaiután az elnök beszámolt a IV. (Ag-rártudományi) osztály utolsó ülé-sérõl, amelyen Vizi E. Szilveszter– az MTA elnöke – is részt vett éstájékoztatta az ott megjelenteketaz akadémián zajló események-rõl. Elhangzott, hogy az akadémi-kusok száma limitált, a 365-ötnem haladhatja meg.

Az aktuális témák megvitatásaután a bizottság tagjai megnéztéka könyvtárról készített filmet, sígy megismerkedtek az OMgKtörténetével, jelenével, feladatai-val.

Ezután Tóth Pál Péter, a KSHNépességtudományi Kutató Inté-zetének tudományos fõmunkatár-sa tartott érdekes elõadást a ma-gyar népesség alakulásáról. Vé-gigtekintette a magyar történel-met, beszélt a különbözõ háborúkkövetkezményekénti népesség-csökkenésekrõl, és az ezekhezkapcsolódó, hazánkba hívott né-pességcsoportok integrálódásáról.A népesség fogyásának mai okai:a házasságkötések számának

csökkenése, a válások magas szá-ma, az élettársi kapcsolatok elter-jedése és az akaratlagos gyermek-telenség. Ha tartani szeretnénk anépesség mostani számát, 3,5gyermeknek kellene születnieegy-egy családban. Nagy gondotjelent, hogy a ’60-as évektõl – afertõzõ betegségek leküzdésével –a krónikus betegségekkel márnem tudtuk olyan jól felvenni aversenyt, mint a nyugati orszá-gokban, így a magyar lakosságvárható élettartama lényegesenalacsonyabb, mint Nyugat-Euró-pában. További népességcsökken-tõ tényezõ az abortusz. Nem csak

az abortuszoknagyon magasszáma jelenti aproblémát, deezek szövõd-ménye meddõ-ség lehet. Ma-g y a r o r s z á gtérképén lát-hattuk, hogy anegatív ten-

dencia mindenütt érvényes, denem egyforma mértékben. A leg-kevesebb gyerek a nyugati me-gyékben születik. Végül a nem-zetközi vándorlásról szólt az elõ-adó, hiszen a történelemben min-dig úgy volt, hogy az üresen ma-radt területekre idegenek települ-tek be. A hazánkba vándorlókzömmel a szomszédos országok-ban élõ magyar nemzetiségûek.Lehet-e migráció a népességfo-gyás megállításának alternatívá-ja? – tette fel a kérdést az elõadó.A válasz igen, de végig kell gon-dolni, hogy ennek milyen negatívhatásai lesznek, és milyen költsé-gei. Játszunk a számokkal; ha éviötvenezer külföldit fogadunk be,

2020-ban is tízmilliós lenne a né-pesség, de ebben az esetben a la-kosság 10%-a már nem Magyar-országon született. Ha a külföldibevándorlók a környezõ országokmagyarjai lennének, ez azt jelen-tené, hogy gyakorlatilag meg-szûnne a határon túli magyarság,ez azonban nem érdeke az ország-nak. Az lenne célravezetõ, ha azegészségi színvonalat sikerülneemelni, s így kitolódna az életkorfelsõ határa.

Az ülés záró részében a várhatófeladatok, valamint néhány újon-nan megjelent könyv került szóba.

Az OMgK roppant érdekeskönyvet kapott ajándékba – Gaz-daélet a vásárhelyi határban.Családok képei és iratai címmel–, Tárkány Szûcs Imre írta, állítot-ta össze és szerkesztette. Ez egykülönleges album, amely a Hód-mezõvásárhely környéki tanyasiéletet mutatja be számlák, szerzõ-dések, gazdasági naplórészletekés fényképek segítségével a XIX.század végétõl egészen 1952-ig, ahagyományos parasztélet végéig.

B.B.

Tóth Pál Péter

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények


BÁLINT-NAPI BUSÓJÁRÁS

2006. február 14-én Ehhez méremaz egész évet címmel tartott elõ-adást Minorics Tünde a Pécsi Tudo-mányegyetem néprajzkutatója a bu-sók „társadalmáról”.

Különös kutatói pálya az övé.Nem hideg tudományos felsõbb-rendûséggel közelít témájához, ha-nem igazi „bennszülött”, maga ismohácsi. Ahogy mondja ez egy-szerre elõny és hátrány. Elõny, hiszterepismerete megkérdõjelezhetet-len, de a „helyettük beszélek” pozí-ció sokszor hátrány.

Busójárás – a fogalom része aköztudatnak, a „hol rendezik a bu-sójárást” kérdésre adott helyes vá-lasz aligha ér többet százezer fo-rintnál a népszerû kvízmûsorban.Az esemény kétségkívül turisztikaiattrakció – mutat rá Minorics –, bármögötte élõ népszokás lakik, a bu-só egész évben busó.

A „rabolj gyorsan, prédálj ha-mar!” korában a busójárás valóbanüzleti alapon szervezõdõ, bevételo-rientált tömegrendezvény, és még-is, amikor a pénz teljesen átvenné ahatalmat, a busók egy emberkéntmondanak nemet.

De – és ez volt az elõadás lénye-ge – kik azok a busók? Mohácsipolgárok, akik kedden, a farsang

farkán maszkot húzva mulattatnak,és másnap már a jövõ évi rendez-vényt tervezik. Igen, tényleg ehhezmérik az egész évet.

A busójárás eredete a 18. század-ra nyúlik vissza, ám érdemes kono-kul a múltban keresni az eredeti ha-gyományt. Nem az-e az eredeti,ami megtörténik – kérdezi az elõ-adó –, amit hús-vér emberek tesz-nek évrõl-évre. A koreográfia szin-tén folytonos alakulásban van. Ahatvanas években kezdõdött a teletidézõ koporsó elégetésének szoká-sa, amit 1999-ben fölváltott a ko-porsó vízre bocsátása.

De – tegyük föl újra az alapkér-dést – kik azok a busók? 400maszkos, akik nagyjából húsz zártcsoportot alkotnak. Ezek a közös-ségek kemény íratlan szabályokszerint mûködnek, bekerülni ésbent maradni csak ezek betartásá-val lehet.

Az összes busó évente egyszer –novemberben – jön össze a konkré-tumokat tisztázandó, az év többinapján egészséges rivalizálás zajlika csoportok között. Van, ahol a be-kerülés feltétele egy saját álarcmegfaragása, máshol a bent mara-dásé az alkoholtól való tartózkodás.Mindegyik csoportra jellemzõ a ve-zérelvûség, az a csoport, ahol nincsvezetõ, szétesik. Csoportváltáskorbarátságok szakadnak meg. Az elõ-adó megemlít néhány mulatságoscsoportnevet: Ördögkerék, Bödön-hajós, Kürtös, Búbanmaradt, Nagydurranás.

A busójárás alapja egy törökûzõlegenda, amelyet az 1960-as évek-ben színházi projekt keretében ele-venítettek fel (dunai átkelés). A maiértelemben vett tömegrendezvénygyökerei a 1920-as évekre nyúlnakvissza.

A busójárásról, és általában afarsangról elmondható, hogy fontostársadalmi feszültséglevezetõ sze-repe van. A farsang káoszt teremt,megengedi, hogy olyat tegyünk,vagy mondjunk ki, ami az év többiidõszakában tabu.

És hogy milyen a jó busómaszk?Nem lehet se bohóc, se rém. De le-gyen vidám és tiszteletet parancso-ló egyidejûleg.

Aki pedig inkább hisz a szemé-nek, mint a fülének, megcsodálha-tott az Ujhelyi-teremben néhányeredeti maszkot, illetve busókat áb-rázoló fényképeket, melyeket Ju-hos Nándor készített.

Az örökifjú Nándi bácsi ekképpvall életútjáról:

Nem én tehetek róla, hogy há-rom helyet is szülõföldemként (ha-zámként) tisztelhetek – és arrólsem, hogy ez két országot jelent.Nádszegen (ma Trstice) születtemMátyusföldön. Meghatározó gyer-mekkori élményeimet megszakítot-ta 1948-ban a lakossági csere-egyezmény. Ennek következtébenkerült a családunk második ha-zámba, a Baranya megyei kis köz-ségbe, Szajkra. A már szlováknyelven is pötyögõ Ferdi nem ér-tette meg az új környezetben élõembereket. Anyám magyaráztameg, hogy õk nem szlovákul, né-metül beszélnek. Új szokásaik el-kápráztattak.

A templomban hamar belejötteka felvidéki magyarok a sváb temp-lomi éneklésbe. A megõrzött felvi-déki és sváb kultúra szépen meg-fért egymás mellett. Tetszett a szépszínes ruha, be is öltöztünk egy-máséiba.

Mohácson a gimnáziumban sze-rettem meg a fotózást. A busójárásévrõl-évre ismétlõdõ szenzáció volt.

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények


Továbbtanulni Budapestre kerül-tem. A tiszti iskolában elsajátítottmûszaki ismeretek tágították látóte-remet. Tatán a technika kezelõinekparancsnoka lettem. A kiskatonákszívesen barangoltak velem a tataivár környékére, a Nagytóhoz, aCseke-tóhoz. Itt találkoztam Angelomesterrel, akihez véletlenül tértembe fotografálás céljából. Az õ hatá-sára lett legfontosabb témám az em-ber. Ha a katonaéletet fotóztam, ak-kor is az ember állt a középpontban.

A Budapesti Mûszaki Egyetemenfolytattam tanulmányaimat. Itt is ha-marabb botlottam fotós-, mint mû-szaki, katonai körökbe. A kollégium-

ban, ahol lak-tam fotólabor, amûegyetemenfotókör segítet-te mûvészi fej-lõdésemet. Atöbbi hasonlóegyesülettel va-ló versenybenis megálltam ahelyem.

H a r m a d i kh a z á m b a ,S o m o g y o r -szágba felesé-gem révén ke-

rültem. Itt a paraszti élet, a folklórlett kedvenc témám. Szinte nem voltolyan hétvége, hogy ne mentünk vol-na valahova Somogyországot felfe-dezni. Csonka Bélával indultunk Ka-darkútra, az ott élõ pásztorfaragót ésfeleségét lefotózni. Ugyancsak velementünk el fehér gyászt fotózni(Csököly). Igaz, fehér ruhás gyászo-lókat nem, de elhagyott parasztházat,„jó fejû” paraszt- és cigánymodelle-ket sikerült megörökíteni. Örök témavolt a kaposvári vásárok forgataga,az ott megforduló sokféle nép, az ér-zelmektõl sem mentes alkudozás.

Rokonságunk lakókörnyezetemég eredeti mivoltában õrizte meg

a népi kultúrát. Benne éltem a pa-raszti valóságban. Kéznél voltam,jobban mondva a fényképezõgépvolt kezem ügyében búzaméréskor,kapáláskor, disznóvágáskor, éspersze ünnepléskor (lagzi, temp-lom). Rég lebontott górék, pajták,szérûk, istállók, õrzõdtek meg ne-gatívjaimon.

Nyugdíjasként újra Budapestenélek. Más elszármazottakkal járomaz országot, mindenütt az embernéprajzi sajátosságaira nyílik ki agép zárja.

A busójárásra rendszeresen ha-zajárok. Mohácson 2003-ban, a Fe-rencvárosi Mûvelõdési Központban2005-ben önálló kiállításom volt.

2004 õszén a Magyar Alkotómû-vészek Országos Egyesülete felvetttagjai sorába.

A megõrzött analóg múlt márnem szorít ki a lakásból, 2005 feb-ruárja óta digitális eszközökkeldolgozom. Az új technológia mársikert is hozott.

Egyelõre nem látom a lehetõsé-gek végét.

A kiállítás március 7-ig volt láto-gatható az Ujhelyi teremben.

Kabai Gábor

Hirdessena megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban!

Áraink:negyed oldal: 5 000,- Ft;fél oldal: 10 000,- Ft;teljes oldal: 15 000,- Ft.

A több számban hirdetõk kedvezményt kapnak!Várjuk megrendelésüket!

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények – Könyvbemutató


NÉPI IDÕJÓSLÓ MEGFIGYELÉSEK ÉS METEOROLÓGIA

A MAGYAR HAGYOMÁNYBAN

Az Országos MezõgazdaságiKönyvtár és Dokumentációs Köz-pont 2006. március 7-én nem min-dennapi rendezvénynek adott ott-hont. Agrárkulturális rendezvényso-rozatunk ez alkalommal a népi idõ-járásjóslás, valamint a meteorológiakapcsolatát ismertette.

Az idõ a gazda mindenütt elõadó-est címe a neves orvos és néprajzku-tató, Oláh Andor munkásságának ál-lított emléket. A népi idõjárásjóslómegfigyelések atyjának Az idõ agazda mindenütt címû könyve egye-dülálló és hiánypótló a néprajztudo-mányban. A téma interdiszciplinárisvoltából eredõen a néprajz- és a me-teorológia-tudomány két nevesszakemberét: Sándor Ildikó néprajz-kutatót, a Hagyományok Háza mun-katársát, valamint Loksa Gábor me-teorológust, a Szent István Egyetemoktatóját kértük fel elõadónak. Sajátszakterületük nézõpontjából, egy-más elõadására építve, a két tudo-

mányág kapcsolatait meg-találva lebilincselõ elõadá-sokkal kápráztatták el aközönséget.

Az elõadásokat rendha-gyó módon vitafórum kö-vette, majd egy kis frissítõmellett folytatta tovább aszakmai beszélgetést ahallgatóság az elõadókkal.

Elõadóink minden ven-dégünket egy kis meglepe-téssel látták el, melybõl ol-vasóinknak rövid ízelítõtközlünk az õszi idõjósló megfigye-lésekhez kapcsolódóan:

Szeptember 8. Kisasszony napja.Ha ezen a napon buborékosan esikaz esõ, akkor nedves õsz lesz.

Szeptember 29. Ha Szent Mihálylova deres, behozza a telet. A Mihálynapi égdörgés szép õszt, de keménytelet jelent.

Szent Mihálykor keleti szél igenkemény telet ígér. Ha ezen az éjjelen

a juhok, vagy a disznók összebújnakaz ólban, akolban, hosszú, hideg tél-re lehet számítani.

Október 26. A Dömötör napi hi-deg szél kemény telet jósol.

November 11. Ha jókedvû Már-ton, kemény lesz a tél.

November 25. Katalin kopog, ka-rácsony locsog.

Fekete karácsony, fehér húsvét.Frendl Kata

RENDHAGYÓ ÍRÓ–OLVASÓ TALÁLKOZÓ

Kultúrtörténeti borkóstolással egy-bekötött könyvbemutatóra kerültsor az OMgK Tessedik termében –fehér asztal mellett – április 26-án.Dr. Csoma Zsigmond és Bortörté-neti breviárium címû könyve volt afõszereplõ. Gulácsiné Pápay Erikafõigazgató asszony köszöntõje utánBolyki István, az Agroinform Kiadóigazgatója – akinek jóvoltából bor-kóstolóval bõvült az író–olvasó ta-lálkozó – borongoló–barangolásrahívta a jelenlevõket.

A könyv, alcímének megfelelõen– Magyar borföldrajz kicsiknek,

nagyoknak, kelettõl nyugatig,északtól délig –, a bevezetõ utánégtájak szerint tárgyalja a szerzõ aborvidékeket, illetve az ott termeltborokat. A könyvet már kézbe ven-ni is jó. A belbecs és a külcsín össz-hangban van, gusztusos borító,szép papír, tündéri illusztrációk.Aki kérte, dedikációt is kapott amegvásárolt könyvébe, nem isakárhogy: borbarátsággal üdvözliolvasóit Csoma Zsigmond.

A könyv bevezetõ részébõl meg-tudhatjuk például, hogy az elsõ ma-gyarországi borászati szakkönyv

orvosdoktori disszertációként szü-letett 1715-ben a soproni és Fertõ-tó környéki borokról. Olvashatunka sommelier foglalkozásról, amelyma oly divatos lett, de tudjuk-e va-jon, hogy a királyi, fõúri udvartar-tások bizalmi szolgálói voltak a po-hárnokok, akik nemcsak szervíroz-ták a borokat, hanem elõkóstoltákis azokat. A csobolyók és a kula-csok készítésének, használatánakrejtelmeibe is elmerülhetünk.

Az égtájak szerinti ismertetésTokajjal kezdõdik és az ún. Partiumdéli területére esõ Arad-Hegyaljá-

Nálunk történt – Könyvbemutató – Kiállításmegnyitó


val fejezõdik be. Ennek a környék-nek a vörös aszúborai már a 18.század óta híresek. A közbeesõkönyvlapokon pedig olvashatunktöbbek között Eger, Szekszárd, Vil-lány és a Balaton környékérõl.

Csoma professzor ízes elõadásá-ból fény derült arra is, hogy az aszútöppedt szõlõ, és csak 3–4 éventeolyan az idõjárás, hogy kiváló aszú-

bor legyen aszõlõbõl. Tud-ják-e a kedvesOlvasók, hogya soproni szü-letésû PreyszMóric akadé-mikus, borké-mikus a vilá-gon elsõként,1861-ben –m e g e l õ z v ePasteurt – márpasztõrözte a tokaji bort. És mégegy kérdés: Bécsben, a Hofburgbanjárva feltûnt a Schatzkammerben azarany tokaji fürt?

Arról is szó volt, hogy az északitájakon savasabb a bor a kevesebbnapsütés miatt, míg a mediterránborok azért édesebbek, mert a nagymelegben elégnek a savak.

„Csak az íze kedvéért” a rozéborról is esett szó; nem lehet évekigeltartani, és bármihez ihatjuk.

Érdekes volt arról hallani, hogy avallási közösségek borkészítésiszokásai mennyire eltértek egymás-

tól; a legjobb minõségû a kóser bor. Meg ne vessenek érte, de szá-

momra az újdonság erejével hatott,hogy az eredeti bikavér a szekszár-di, és ez lágyabb, mint az egri, merta szekszárdi borvidék már mediter-rán jellegû. A bikavér különbennem önálló fajta, hanem cuvé, tehátházasított bor.

Mindezt száraz torokkal nehézlett volna végighallgatni. A borkós-toló szép ívet húzott, a száraz toka-ji furminttól jutottunk el az édes,testes balatonboglári traminiig.

B.B.

KÉPEK PONTOKBÓL

Az OMgK tavaszváró kiállításán –március 3-án – Csengery Béla ké-peit köszönthettük immáron máso-dik alkalommal. Tesszük ezt boldo-gan, mert Csengery biztos kezû,szuverén alkotó.

A zenérõl Wittek Béla gondosko-dott, Uhlár Karola közremûködé-sével. Az eligazodást a mûvész vi-lágában Szemadám György festõ-mûvész, mûvészeti író segítette.

Mint mondja, bármilyen alkotás-sal ismerkedve két problematikávaltalálkozik a befogadó: mit ábrázol akép, és hogyan teszi azt. És a mû-vészt ez a „hogyan” teszi halhatat-

lanná vagy taszít-ja a Sztüxbe. Amegvalósítás mi-kéntje, esetünk-ben a felület-, ésa n y a g k e z e l é sezeken a képekenvalóban mesteri,Csengery képei-nek nem csupánstílusa van, ha-nem karaktere is.

Ez a karakterjelen esetben elsõránézésre a poin-tillizmus (az imp- Szemadám György

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó


resszionizmusból kifejlõdõ festé-szeti irányzat a 19–20. század for-dulóján: a kép apró pontszerû szín-foltokból, festékpöttyökbõl valófelépítése).

De hiába mondom ki: „Csengery

pointillista festõ”, érzem csupánsúrolom az igazságot. A megfelelõkifejezést végül Szemadámtól hall-juk: raszter (optikai rács; egymástólegyenlõ távolságra párhuzamosanfutó és egymásra merõleges finomvonalak hálózata).

Ez a raszter teszi egyszerre jelen-valóvá és eltûnõvé, egyszerre figu-ratívvá és absztrakttá a képeket.

Nagy gonddal, odaadással és fõ-leg figyelemmel megfestett mûvekezek, témájuk vegyes, a közös ne-vezõ talán a hús-vér ember hiányalehet.

A legtöbbször hivatkozott ha-gyomány a kelta. A leggyakoribbtéma a táj, mert a táj hálás szereplõ.Témaadó és kiváló lehetõség. Abenne lévõ struktúrák, élõ, organi-kus formák, színek, a táj hullámzá-

sa, dinamikája mind-mind megért-hetõ, átlényegíthetõ és formálható,kiaknázható lehetõség. Minden,amit a táj filozófiája, lelke és rend-szere nyújthat, festõi életmûvek so-kaságát emelte és helyezte a képzõ-mûvészet történetének piedesztáljá-ra. A tájfestõ, a tájképfestõ magá-ban a természetben – a való életbenkutakodik, a témát közvetlen im-pulzusok alapján gyûjti, és egyszer-re válik szemlélõjévé, részesévé ésalkotójává témájának.

Végül a mûvészeti író szóbahozza a harmadik évezred harsányreklám-agymosását. És felteszi aköltõi kérdést: a mûvészet lett kor-szerûtlen?

(Szerintem csak elaludt, de fel-ébred még…)

K.G.

TENGER, ERDÕ, ÉPÜLETEK?*

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisz-telettel és szeretettel köszöntömÖnöket Vasné Katona Hajnalka ki-állításának megnyitóján.

A kiállító mûvész a Kassák Al-kotómûvészek Társasága Egyesülettagja és nagy öröm számomra,hogy én nyithatom meg ezt a kiál-lítását.

A társaságról annyit szólnék,hogy tagjaikat a humánum, az alko-tói alázat és egymás tisztelete ve-zérli. Társaságunkban nem a vég-zettség – profi vagy amatõr – amérce, hanem a megvalósult mûmûvészi, etikai, esztétikai színvo-nala. Mindazon mûvészek otthonratalálnak nálunk, akik ezeket az el-veket elfogadják.

Tagságunkban jól megfér a hú-szon alig túllépett, és a kilencventhamarosan betöltõ alkotó, festõ,

szobrász, iparmûvész, textiles,ikonfestõ, fotómûvész.

Vasné Katona Hajnalka bemuta-tását egy Liszt Ferenc idézettel kez-deném: A mûvészet az emberben ésa természetben megnyilvánuló rej-telmesnek, isteninek érzéki vissza-adása. A bemutatás folytatásáhozHajnalka saját szavait hívom segít-ségül, így vall önmagáról.

Pápán születtem. Iskoláim vá-lasztásánál nagy szerepet játszott apedagógusi szülõi háttér. Tanulmá-nyaimat a Thán Károly VegyipariTechnikum elvégzése után a Szege-di Tanárképzõ Fõiskolán fejeztembe, gyakorlati foglalkozás szakon.Már gyermekkoromban nagy ér-deklõdéssel fordultam a természetszépsége felé és környezetembenmegragadott minden olyan tárgy,jelenség, ami mûvészi ábrázolással

kifejezhetõ volt. Tizenhárom, tizen-négy éves koromban minden sza-badidõmet képek – fõleg tájképek –festésével töltöttem. Nagy hatássalvolt rám nagymamám, aki hivatás-szerûen foglalkozott festészettel ésrestaurálással. Késõbb, mint tanár– több mint negyven éven keresztül–gyermekeknek próbáltam átadni atudásomat, fejleszteni kézügyessé-güket, tervezõ, alkotó képességüket,alakítani, formálni szépérzéküket,ízlésvilágukat. Teljes energiámmala pedagógus pályának szenteltemaz életem. Nyugdíjba menetelemután, 2003-tól ismét visszatértem afestészethez. Fõleg tájképeket fes-tek, ezen belül különösen érdekel atenger, az erdõ, de a tájba illeszke-dõ épületek is.

Utazásaim emlékképei címet adotta mûvésznõ ennek a kiállításnak,

*Elhangzott 2006. március 13-án Vasné Katona Hajnalka kiállításának megnyitóján az OMgK-ban. A tárlat április 2-ig volt látogatható.



nem véletlenül; amikor elõször elbe-szélgettünk otthonában, szó esettazokról a kirándulásokról, utazások-ról, amelyek igen megérintették õt.

Sokfelé meg-fordultam a vi-lágban, és ezekemlékei, képei,és a mûvészetkifogyhatatlantárháza segítiaz érzéseim ki-fejezését alko-t á s a i m b a n ,vallja magáról,és ez így is van.

Képei tempera, olaj és vegyestechnikával készülnek. KéremÖnöket, hogy gyõzõdjenek meg azelmondottak igazáról. A képekrõl

külön-külön nem kívánok szólni,csupán a szívemnek igen kedves vi-rág-fantáziákra hívnám fel a figyel-met, ezek különleges technikávalkészültek, és különleges líraisággalérintik meg nézõiket. BefejezésülEgry Józsefet idézném: egy mûneka való értékét csak maga a mûmondhatja el, mások csak beszél-hetnek róla. Én hallgatok Egryre,és nem szaporítom tovább a szót, akiállítást megnyitom. Hajnalkánaktovábbi szakmai sikereket, jóegészséget kívánok.

Hucskóné Kovács Mária

FÉNYUTAK A VÁRBAN

Miközben a világ csendesen fordulverbálisból vizuálisba, egyénibõlegyüttesbe, itt a MezõgazdaságiBetûtemplomban két tehetségeshölgy fotóit csodálhattuk meg ápri-lis 4–30. között, Fényutak a Vár-ban címmel. Talán nem haragszikmeg az alkotópáros – Kovács Kataés dr. Sárközi Éva –, ha a kiállítástegységes egésznek látva nem jel-zem külön melyikük kapta lencse-végre az egyes képeket.

A képek a Budai Várban készül-

tek, a turisták által látoga-tott kirakat-magyarországrejtõzködõ szépségét örö-kítik meg a felvételek.

A Csatasorban egy télihófödte tájban sorakoznakaz ágyúk rendíthetetlenüla Hadtörténeti Múzeumelõtt. Az Égiháború-ban afelhõk szinte belepik azegyik ház homlokzatát,bevonják éghabbal. ANapfolt egy valószerûtle-nül fehér Napot ábrázol. ASéta kettesben ikerpárjamosolyt csal az arcra. AzEcho narancsszépséges. A Volt egy-szer egy pók fõhõse a vaskerítésenszövi tán most is hálóját. AMúltbanézõ különös tükörcsapda,az üvegablakban a rózsaablak tük-rözõdik, és tán fordítva is. A Suha-nó fényben mintha bõre volna aháznak. A címadó Fényút címû ké-pen a fény lépcsõkön közlekedik. ASolaris napsugarai az óvodai gye-rekrajzok napsugarait idézik vissza.A Torony másként-ban egy autó

tükrözi karéjosan a Halászbástyát.A Fénysebesség pazar fénygörbü-let. A Lándzsa nélkül, Szobor üveg-lepelben és Szobor virággal képekérdekesen támasztják fel a kõbezárt nõi lelkeket. Az Ablak az Annautcában kitárt ablaktáblái a szabad-ság metaforái. Az Azonosíthatatlancímû kép a rohanó világot örökítimeg. A Vasvirág zsemleszínû fényegyönyörû. A Szecesszió házfalaszinte szétolvad. A Sarokház mint-



ha „mezei” fotó lenne egy romossá-gában kedves Fiáth János utcai ház-ról. A Sándor palota esõáztatta ha-talmi szimbólum. A Mesélõ kövekmacskakövei egy méltóságteljes fa-törzset vesznek körül. A Vaskereszt-ben jól megfér álló, fekvõ, és fordí-tott kereszt mint intarzia. Az Irány-ban a fény-árnyék játék ezúttal egyközlekedési táblát viccel meg. A

Lépcsõn fel-t egy impozáns kõ-oroszlán uralja. A Kõkorlát zömöktartóoszlopai nyugalmat közvetíte-nek. A Leányka kislánya bájos je-lenség. A Csobogás szökõkútjaszinte megmozdul. A Képek az ab-lakban meghitten adja át a szegény-ség gazdagságát.

És hogy mi a negyedik dimenziógondolatilag? A három irány (fel-

le, jobbra-balra, elõre-hátra) utánkövetkezõ kint-bent. Mindenki érti,senki se látja. És hogy mi a Negye-dik dimenzió mûvészeink szerint?Alkonyat, lámpavas, kék fák.

A kiállítást Herczeg Renáta mû-vészettörténész nyitotta meg felké-szülten és lendületesen.

K.G.

ÉDEN, PARADICSOM, MENNYEK

Bálványos Judit remek szaxofonimprovizációján megnyugodva, KõPál rendhagyó megnyitóján felbá-torodva, Laczkó Ibolya kiállítás-rendezésén elgondolkodva, és hátpersze Szávoszt Katalin rajzain ésplasztikáján mát-már megváltódvaírom ezt a lelkes beszámolót azOMgK tavaszi tárlatáról.

Olyan világba csöppentem a ké-peket végignézve, melyet ezzel ahárom szóval jellemezhetek: éden,paradicsom, mennyek. Élénk, ra-gyogó színekkel megrajzolt tündé-rek, madarak, lelkes állatok, növé-nyek, teljes spektrum. Hiába van aképek alá írva: a Szépség és a Ször-nyeteg, itt minden a szépséget hir-deti. Bibliai jóslatok harsannak:Akkor majd együtt lakik a farkas a

báránnyal, és a párduc együtt ta-nyázik a gödölyével. Együtt legelé-szik majd a borjú s az oroszlán, egykis gyerek is elterelgetheti õket.Gyermeki tisztaság, nõi báj és meg-érzés, tisztaság, pontosság, napocs-ka. Piroska szoknyája narancssár-ga. Lélekemelés és zsongítás. Ifjú-ság és mosolygás. Mindenhova be-kúszó halk derû. Repülés könnye-dén. Érzések, életszeretet. A lát-vány felülír, igen ez a célom, min-denki célja ez, mindenki célja egy:béke és szeretet. Béke, mert az Életnyert, szeretet, mert végtelen a Lét.Mindenki olyan, mint önmaga, desenki nem akar érvényesülni, csakállnak fák árnyékában boldogan.A természet tánca ez, rajongó bûvö-let. Felsejlik rendeltetésünk, kétely

nélkül ragyog-ni látható öntu-dattal. Ez a vi-lág, ez az álla-pot egyszerrelesz és mindigvolt. A felénkforduló tekin-tetek tiszták,szelídek. Lehetúgy is, hogynem érvénye-sülni kell, megelõzni, meg

hajtani, meg kívánni, meg szerezni,csak lenni, lenni, örülni. Kitárt ka-rom a tengernek adom, a felhõk be-népesítik a teret. Oly meleg, meg-nyugtató, nõies. Nem félek pokol-tól – haláltól. Odabújok a milói Vé-nusz mellé én bíbor Mars, és fel-emelem játékosan. Pillanat, szem-héjak, alázat.

Belesimulni ebbe a sokféleség-be, ahol megõrzöm arcomat legyenaz pávaarc, medvearc, sakálarcnem megeszem a másikat, hanemmegismerem. A Halhatatlanság újneve: kerti parti.

A kiállítás április 6 – 30. közöttvolt látogatható.

K.G.

Konferencia – tanulmányút


BALASSAGYARMATRA SZÓLT A MEGHÍVÓ

Immár harmadik alkalommal hívta –március 24-re – konferenciára akönyvtárosokat a Madách Imre Váro-si Könyvtár. A kétnapos találkozónakKözkönyvtárak a XXI. században volta címe, de a szakkönyvtárosok semunatkozhattak, hiszen szó volt többekközött információs társadalomról,stratégiai tervezésrõl, etikai kódexrõl.

A könyvtár 1989-ben nyitotta megkapuit, Reimholz Péter tervei szerintépült. Nagyon barátságos, vörös tég-lás, ívekkel, kupolával, kiszögellé-sekkel teli épület, belül is tégla és fa,öröm ide belépni…

Piatrik Valéria, a konferencia szer-vezõje köszöntötte a szép számbanmegjelent kollégákat, majd átadta aszót Lombos István polgármesternek.A köszöntõ szavakból kiviláglott,hogy Balassagyarmat önkormányza-ta, és maga a polgármester elkötele-zett híve a kultúrának, és barátja, se-gítõje, jó fenntartója a könyvtárnak.Balassagyarmat történetérõl elmond-ta, hogy valószínûleg már a kelták islakták ezt a vidéket. Az Ipolyon valóátkelésre alkalmassága miatt a területforgalmi csomópontnak számított, ésígy a medence központja lett. Az idõkfolyamán feldúlták a tatárok és a tö-rökök, de mindig talpra tudott állni.A trianoni béke vetett véget a fejlõdé-sének – bátor polgárai ugyan kiûztéka megszálló cseh csapatokat, s ezzelkiérdemelték a Civitas Fortissima,azaz a legbátrabb város címet –, csaka hatvanas évek második felében, azúj gazdasági mechanizmus idején ke-rült ismét felszálló ágba. Ma Nógrádmegye nyugati részének a központja.

Az elsõ elõadás Az információstársadalom a mai Magyarországoncímmel hangzott el Molnár Szilárdigazgatótól (Információs Társada-lom- és Trendkutató Központ). Az in-tézet 1998-ban jött létre, hogy az in-

formációs társadalom kutatói hátterétadja. Az elõadó elmondta, hogy azeddigi, dinamikusnak látszó fejlõdésmegtorpant. További fejlõdés tapasz-talható az iskolások, a vállalkozók ésa gyerekes családok körében, viszonta kis települések felzárkózása nagyonlassú, és nagyon rossz a helyzet anyugdíjasok és romák körében. So-káig úgy tûnt, hogy anyagi okai van-nak a lemaradásnak, de sokkal jelen-tõsebbek a kulturális gátak, azaz azérdektelenség, a motiváció hiánya. Akis településeken sorra tûnnek el aközösségi helyek, ahol az emberekinspirálhatnák egymást. Ennek ellen-súlyozására beindulóban van az IT-mentori szolgáltatás. Az IT-mentorszociális munkás és informatikusegyszerre, aki ismeri a helybelieket,tud rájuk hatni, és a segítségükre tudlenni olyan hivatali ügyekben, ame-lyeket az interneten keresztül is el le-het intézni; fognak kapni pl. elektro-nikus aláírást. (Akit ez a téma bõveb-ben is érdekel, látogasson el ahttp://www.it-mentor.hu, vagy ahttp://www.telefalu.hu honlapra.)Mélyül a digitális megosztottság.Megtudhattuk, hogy a magyar átla-gos internetezõ 4 éve használja a há-lót. A széles sávú internet használataviszont EU-s összehasonlításban iskiemelkedõ. A felmérések szerintlegtöbben könyvtárban, teleházban,internetkávézóban használják a vi-lághálót. Az is kiderült, hogy téves azaz állítás, miszerint az internetezõktársadalmi élete beszûkül; éppen el-lenkezõleg, több kapcsolatot teremte-nek a hálón keresztül, amelyekbõlszemélyes ismeretség is kialakulhat.A kis posták bezárásával kapcsolat-ban Molnár Szilárd angliai és írorszá-gi példákra utalt, ahol szintén foglal-koztak a gondolattal, de ott elõszörcsak próbaképpen zártak be egyet-

kettõt. Meglepõdve tapasztalták,hogy a közösségi terek megszûntévela közösségi ethosz, a közösségi érzésvillámgyorsan elpárolgott, és az ere-deti állapot visszaállítása után csaknagy sokára rendezõdtek vissza azérzelmek. Szerencsére van Magyar-országon jó példa is, pl. Csákberény,ahol az egész faluban kiépítették awifi hálózatot, és elektronikus köz-igazgatás van. (A csákberényi köve-tendõ példával külön cikk foglalko-zik.) A közháló-fejlesztési koncepciószerint bõvíteni kell a nyilvános, aközösségi hozzáférési pontokat, ezeklegjobb helyen könyvtárakban, tele-házakban vannak, ahol tanfolyamo-kat tarthatnak, támogathatják, segít-hetik a rászorulókat. Ma még 5,5 mil-lió felnõttet nem ér el az internet Ma-gyarországon!

Pallósiné dr. Toldi Márta a szom-bathelyi Berzsenyi Dániel MegyeiKönyvtár igazgatója azzal a riasztó

Molnár Szilárd, az Információs Társada-lom- és Trendkutató Központ igazgatója


mondattal kezdte – Megnövekedettigények és feladatok a közkönyvtá-rakkal szemben címû – elõadását,hogy sok diáktól hallotta már: az ok-tatók azt állították, hogy a friss iro-dalom 95%-a megtalálható az inter-neten. Az állításban van igazság –folytatta az elõadó –, de ahhoz ren-delkezni kell belépési jogosultsá-gokkal a különbözõ full textes adat-bázisokba. Emlékeztetett továbbá a7 másodperces szabályra, amely sze-rint, ha valaki 7 másodpercen belülnem találja meg az információt a ke-resett honlapon, továbblapoz. Hogyszerezhet így tudást valaki? Milyenmélységû tudást lehet így szerezni?Az igazgatónõ szerint a versenyké-pes könyvtárnak segítenie kell azélethosszig tartó tanulást; kulturálisközpontnak kell lennie; széles körûmédiakínálat mellett információsközpontként kell üzemelnie; a szoci-alizáció és a társadalmi integrációintézménye kell, hogy legyen; térsé-gi, nemzeti és világméretû funkcio-nális rendszerek tagjává kell emel-kednie. Röviden, a könyvtárnak aköz javát kell szolgálnia, tehát hasz-nálói közül nem zárható ki senki,mégis leginkább a középrétegekre

kell építenie, mert belõlük áll akönyvtárhasználók zöme.

Stratégiai gondolkodás és tervezésa Zala megyei könyvtárakban cím-mel tartott szenvedélyes elõadástKiss Gábor, a zalaegerszegi DeákFerenc Megyei Könyvtár igazgatója.Az igen jó elõadói stílusnak köszön-hetõen ízes képet kaptunk a Zala me-gyei könyvtári élet szépségeirõl ésbuktatóiról. Felhívta a figyelmet – ésén jó szívvel továbbadom – a könyv-táruk által összeállított Nevezetes za-laiak címû életrajzi lexikonra, amelya http://www.dfmk.hu/zalaiak honla-pon érhetõ el.

A vidéki kultúra fejlesztését szol-gáló Közkincs program címmel BódiGyörgyné dr., a salgótarjáni BalassiBálint Megyei Könyvtár igazgatójaaz Észak-magyarországi KözkincsBizottság megalakulásáról és munká-járól beszélt. A Közkincs programkeretében települések, régiók könyv-tárai, közmûvelõdési intézményei pá-lyázhatnak, hogy segítséget kérjenekközkulturális feladataik ellátásához,bõvítéséhez.

A konferencia utolsó elõadójadr. Hangodi Ágnes (a Könyvtári Inté-zet munkatársa és tõsgyökeres balas-sagyarmati) – aki egyben a szakmainap levezetõ elnöke is volt – mint amagyar könyvtárosság etikai kódexé-nek kidolgozására alakított munkabi-zottság titkára lépett a mikrofon mö-gé. A bizottság összetételérõl és a kó-dex megalkotásának a lépéseirõl szá-molt be a hallgatóságnak. Az etikaikódex tíz pontja és aláírói önálló cik-ként olvasható.

A szakmai program után városné-zés, a Palóc Múzeum, illetve a Hely-történeti Gyûjtemény megtekintésekövetkeztek. Sétánk során megcso-dálhattuk Párkányi Raab Péter szob-rászmûvész Civitas Fortissima–em-lékmûvét. Vendéglátóink megmutat-ták a könyvtár régi épületét is – maVárosi Képtár, Szabó Vladimir festõ,

grafikus állandó kiállítása látható itt–, amely kúria jellegû épület, MunkDezsõ tervei alapján épült 1913-ban.Este a szécsényi Palóc Néptánc-együttes virtuóz tánctudásával káp-ráztatta el a jelenlevõket. Szombatonszakmai kirándulásra indultunkSzklabonyára, Mikszáth Kálmán szü-lõfalujába. A gyerekkori házát mostújították fel (januárban volt az átadóünnepség), és szép kiállítás nyílt ben-ne Mikszáth életútjáról és a palócok-kal való kapcsolatáról. Értõ és lelkeskalauzolásban volt részünk, mindnyá-jan nagyon élveztük. A kirándulásmásodik állomása Alsósztregova volt,Madách Imre nyomában jártunk.A kastély 1964 óta múzeum, itt van-nak kiállítva Zichy Mihálynak, KassJánosnak és Nagy Zoltánnak Az em-ber tragédiájához készített illusztrá-ciói is. A síremléke 1936 óta a kastélyparkjában, a domboldalban van, fö-lötte Riegel Alajos monumentálisÁdám szobrával.

Vendéglátóink mindent megtettek,hogy jól érezzük magunkat ezen akét szép, napsütéses, kicsit hûvös ta-vaszi napon. Azt hiszem mindannyi-unk nevében mondhatom, köszönömszépen!

Benczekovits Beatrix


Ádám – Riegel Alajos alkotása

Civitas Fortissima – Párkányi Raab Péteralkotása



KONFERENCIA ÉS TANULMÁNYÚT A KELETI VÉGEKEN, INNEN ÉS TÚL

Május 3-án Sárospatakra gyûltekkönyvtárosok az eTanulás – Könyv-tár – Internet címû konferenciára.Helyszíne az 1983-ban átadott,Makovecz Imre tervezte MûvelõdésHázában levõ Zrínyi Ilona VárosiKönyvtár volt.

Az elõadások sora Billédinédr. Holló Ibolya (elnök, PublikaMagyar Könyvtári Kör) és HalászMagdolna könyvtárvezetõ köszön-tõje után Kádárné Szász Hilda mû-sorával kezdõdött, aki Kiss EndreJózsef: A bujdosó könyvek sorsa ta-nulmányából a II. Rákóczi Ferenckönyvtára és olvasási szokásai cí-mû részt olvasta fel, és székely nép-dalokat énekelt. Dr. Bartos Éva, aKönyvtári Intézet igazgatónõje akönyvtár és a tanulás kapcsolatáróltartott elõadást. Régi könyvtáros ta-nulmányokból ismerõs lehet a mot-tó, hogy a könyvtár tanít, nevel,szórakoztat. Mire nevelte az olva-sókat a könyvtár az ’50-es évek-ben? Arra, hogyan építsék sikere-sen a szocializmust. A szórakozta-tással kapcsolatban voltak kisebbtudatzavarok: lehet-e, szabad-e aszocialista embertípusnak szóra-kozni, és ha igen, milyen mûvek ol-vasásával. A tanítás akkor is, mostis egyértelmû, segíteni az olvasókataz éppen aktuális tanulmányaikban.Ez a vonal csak erõsödött napjaink-ra az élethosszig tartó tanulás kap-csán, illetve a hátrányos helyzetûek

felzárkózásában/felzárkóztatásá-ban. Ezt erõsítik az UNESCO, va-lamint az IFLA célkitûzései ésprogramjai is a ’70-es évek óta.Robbanásszerû változást hozott adigitális forradalom. A könyvtárakfeladatai azonosak, de a teljesítésmódja bizony alaposan megválto-zott. Ennek segítésére Nyugat-Európában különféle programokathoztak létre – publiCA, Pulman,Calimera –, és ezekbe hazánk is be-kapcsolódhatott. Magyarországonátfogó kormányprogramok szület-tek, összefonódtak a kultúra, amunkaügy és az egészségügy egyesterületei. Interaktív tanítási/tanulásimódok jöttek létre. Újfajta követel-ményrendszer elõtt állunk. Az aktívállampolgárokkal szemben támasz-tott követelmények: digitális írástu-dás, nyelvtudás, multikulturalitás,vállalkozási ismeretek. Ezt kell se-gíteniük a könyvtáraknak – a levél-tárakkal és a múzeumokkal karölt-ve –, a tanulás szervezõjévé kellválniuk, fel kell kelteniük az érdek-lõdést, ösztönözniük kell a kreativi-tásra. Néhány lehetõség, illetve öt-let: házi feladat klubok létrehozása,on-line hálózat a tanulás segítésére,on-line oktató csomagok a távolitelepüléseken élõknek és az otthontanulóknak. A jövõ (illetve már ajelen!) feladata: új digitális tartal-mak létrehozása, közrebocsátása,és ezek használatának megtanítása.

Fülöp Attiláné, a Gödöllõ VárosiKönyvtár és Információs Központigazgatóhelyettese az EU AITMES(Applying Information Technologyand Mobil Education on Schools =Együttmûködés iskola és könyvtárközött a mobil tanulásban, oktatás-ban) projektjét ismertette, amelynekalapgondolata a mobil kommuniká-ciós eszközök használatára alapo-

zott oktatási és képzési módszerekkidolgozása. Ez segítheti a tanár –diák kapcsolat megújulását, és haté-konyabban támogatná az élethosz-szig tartó tanulást. A program köz-pontja Spanyolországban van, részt-vevõi – a gödöllõi könyvtáron kívül– Bulgária, Görögország, Litvánia,Olaszország, Szlovénia, Törökor-szág egy vagy két alap-, közép-vagy felsõfokú tanintézménye,könyvtára. Nyolc munkacsomagraosztották a feladatokat, meghatároz-ták, hány órát kell foglalkozni egy-egy feladattal, és határidõre teljesí-teni kell azokat. A költségvetés sze-rint a teljes összeg 73,82%-át az EUadja, a többi a partnerek munkájá-nak az értéke. Szerencse tehát, hogya közremûködõknek készpénzzelnem kell rendelkezniük. Az egyikfeladat megvalósításaként Gödöllõnmárcius 15-én iskolásoknak vetél-kedõt – kultúr (kincs) vadászatot –tartottak, Digitális Gödöllõ, 40 évgyerekszemmel címmel. Egy-egycsoport egy-egy gödöllõi kulturálisörökséget dolgozott fel. Rejtvénymegfejtésével tudták meg, hogy me-lyik nevezetesség lesz a csoport fel-adata; GPS-t használtak, filmeztek,fotóztak, riportokat készítettek,majd összevágták az anyagokat ésfeltöltötték a játék honlapjára.A nyeremények értékes tárgyjutal-mak voltak. Az eredmény a http://dg40.gvkik.hu honlapon látható. Aprojekt lezárásaként összefoglaló ta-nulmány, illetve kézikönyv fog ké-szülni, addig is a http://www.ait-mes.org honlapon lehet tájékozódni.

Dr. Pálvölgyi Mihály, a szombat-helyi Berzsenyi Dániel FõiskolaKönyvtár- és InformációtudományiTanszék fõiskolai tanára eMAPPs-com – Képességfejlesztõ mobil-internet játékos módszerek alkal-



mazása a közoktatásban címmeltartott elõadást. Ez a projekt a játé-kos tanulást segíti elõ, 9–12 évesgyerekek vesznek részt benne.Elektronikus térképen alapul, arésztvevõk helyi digitális tartalma-kat hoznak létre. Integrálja a digitá-lis technológiákat a kreatív játékostanulási lehetõségekkel, s mindeztmultimédián keresztül. Cél a tanu-lók képesség- és készségfejlesztése,kreativitásuk kibontakoztatása. AzEurópai Sulineten keresztül elvilegbárki, bárhol, bármikor, bárhonnanbekapcsolódhat a játékokba. A ku-tatási konzorcium hármas összeté-telû, általános koordinátora egycsehországi intézmény, a szakmaikoordinátorok a nyugat-európaipartnerintézmények (Angliából,Belgiumból és Spanyolországból),a résztvevõk az új tagállamok (CsehKöztársaság, Észtország, Lengyel-ország, Lettország, Litvánia, Ma-gyarország, Szlovákia, Szlovénia)intézményei. A magyarországi ko-ordináló központ a BerzsenyiDániel Fõiskola, a munkában kéttesztiskola közremûködik, egyszombathelyi és egy veszprémi. Eb-ben a projektben is nyolc munka-csomagra osztották a feladatokat,mindent dokumentálni kell, ésmindennek fel kell kerülnie a közöshonlapra (http://www.emapps.com).

A hallottak alapján az a konklú-zió szûrhetõ le, hogy a közkönyvtá-rak részére remek EU-s projektekvannak, és ez nagyon jó. Mint szak-könyvtáros, azonban arra lennékkíváncsi, hogy mikor kapnak vajona szakkönyvtárak hasonlóan jó le-hetõségeket…

Most pedig lássuk a kirándulást.Sárospatakot méltán nevezik virá-gos városnak – 1996 és 2000 közötthárom magyar és egy nemzetközidíjat nyertek –, nagyon hangulatos asok-sok virágtól. Megnéztük a vá-ros látnivalóit, a várban meglátogat-

tuk a Rákócziakdicsõ kora címûkiállítást, estepedig a – mafrancia kézbenlevõ – Rákóczipincében a tokajiborok rejtelmei-be tekinthettünkbe / kóstolhat-tunk bele.

Másnap korahajnalban már abuszon ültünk.Beregsuránynálnem egész kétóra alatt sikerültátkerülnünk ahatár túloldalá-ra, majd Bereg-szászon felvet-tük az idegenve-z e t õ n k e t .Punykó Marikatörténelmi ésirodalmi ismere-tei lenyûgözõek. Gyakorlatilag há-rom napon keresztül mesélt, és nemlehetett megunni. Fantasztikus, atájba, illetve a történetekbe illõ alá-festõ zenéket hozott, és hol fellel-kesített, hol elandalított, az érzel-mek kavalkádját zúdította ránk.A tiszaújlaki Rákóczi emlékoszlop(a turulmadaras emlékoszlopot1906-ban, II. Rákóczi Ferenc ham-vainak hazahozatalakor állítottákfel) mellett elhaladva a nagyszõlõsiPerényi kastély volt az elsõ állomá-sunk. 1573-ban említi elõször írá-sos adat a kastélyt. A Perényi családismert volt az irodalom-, zene- ésmûvészetpártolásáról, udvarukbangyakran megfordultak neves tudó-sok és mûvészek. Ezután visszabu-szoztunk Beregszászba, ahol aII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Ma-gyar Fõiskola könyvtárában OroszIldikó rektor és SzamborovszkynéNagy Ibolya könyvtárvezetõ várt

ránk, akik a fõiskola létrejöttérõl éseddigi történetérõl meséltek.A Kárpátaljai Magyar KulturálisSzövetség és a Kárpátaljai MagyarPedagógusszövetség 1993. október18-án döntött a magyar fõiskolaalapításáról, és 1996. június 13-ánszületett meg az ukrán állam dönté-se a mûködési engedély megadásá-val kapcsolatban. A felsõfokú okta-tás már az engedély megszerzéseelõtt elkezdõdött Beregszászban.A kertészmérnökök képzése 1993óta, a budapesti Kertészeti EgyetemHatáron Túli Levelezõ Tagozatán, atanárképzés pedig 1994-ben indulta Nyíregyházi Fõiskolai EgyesületHungarológiai Intézetének közre-mûködésével. 2002-ben a fõiskolamegkapta a fõtéren álló volt Tör-vényszéki palotát, ennek felújításalépésrõl-lépésre halad, 2005-benadták át a fõiskola Apáczai CsereJános Könyvtárát, valamint a

Billédiné dr. Holló Ibolya, a konferencia és tanulmányút fõ szervezõje

Konferencia – tanulmányút – Hír


Puskás Tivadar Informatikai Köz-pontot. Szépen kialakított és jól fel-szerelt mindkettõ, a könyvállományleginkább adományokkal bõvül,mert vásárlásra nem sok pénz jut.

A belváros megtekintése utánMezõváriba – gyönyörû, fazsinde-lyes, fiatornyos református templo-ma van – „hajtattunk”, ahol falusiturizmus keretében, magánházak-nál laktunk. Vendéglátóink jobbárapedagógusok voltak. Finom vacso-rákat és reggeliket kaptunk, és jókatbeszélgettünk a háziakkal.

Másnap Munkácsra mentünk,megnéztük a várat, ahol nemrég ál-lították fel Matl Péter kárpátaljaiszobrászmûvész Zrínyi Ilona és akis II. Rákóczi Ferenc címû szobrát,amely a magyar állam ajándéka. El-látogattunk a Kárpátaljai MagyarKulturális Szövetség Zrínyi IlonaKönyvtárába, ahol GajdosGyörgyné, Olga várt minket kávé-val, üdítõvel és finom süteménnyel.A könyvtár helyzetének ecsetelésemellett – sajnos ez a könyvtár is na-gyon rossz anyagi helyzetben van,

az adományok itt is sokat segíthet-nek – szót ejtett a nemrég lezajlotthelyhatósági választásokról is, aholtöbb magyar képviselõt megválasz-tottak, s így remény van rá, hogykicsit gördülékenyebben fognakzajlani ezentúl az események.

A könyvtárlátogatást városnézéskövette, örömmel láttuk a MunkácsyMihály emlékét idézõ emléktáblá-kat, szobrokat. Ezután felkaptattunka Vereckei-hágóra, közben a Hon-foglalás címû rockopera szólt.A Máramarosi-havasok látványa ésa különleges zene fantasztikus él-ményt nyújtott. Fent megkoszorúz-tuk a Matl Péter tervezte Honfogla-lási emlékmû lerombolt torzóját.

Visszafelé II. világháborús bun-kerek maradványait és a Barátságkõolajvezetéket láttuk. MegálltunkSzolyván, itt volt a II. világháborúután a „háromnapi munkára” behí-vott magyar és német férfiak gyûj-tõhelye, innen szállították õket to-vább, nem három napra…

Utolsó napunkat Beregvárbankezdtük, itt egy gyönyörû Tudor-

stílusú vadászkastély van, aSchönbornok építették, ma szanató-rium, a könyvtára látogatható.A kastély elõtt mesterséges tó van,amely az osztrák-magyar monar-chiát formázza. A kastély parkjábanfakad az „örök ifjúság forrása”. In-nen Ungvárra mentünk tovább,ahová esõben érkeztünk. Megnéz-tük a várat, a pompás görögkeletitemplomot, majd a belvárost, sze-rencsére már napsütésben. Kárpát-aljai látogatásunk utolsó állomásaBene volt – gyönyörû, fazsinde-lyes, fiatornyos református temp-lommal –, borkóstolóval egybekö-tött ebédet kaptunk a beregszászifõiskola szõlészetet, borászatot ok-tató tanárának pincéjében.

Életre szóló élményekkel gazda-gon tértünk haza. Jó volt – és szív-szorító – látni, hallani, hogy az ottélõ magyarok, hogy ragaszkodnakmagyarságukhoz, hogy harcolnakmeg minden egyes emléktábláért,és kicsit szégyelltem, hogy nem tu-dok többet segíteni.

Benczekovits

ÁPRILIS ÓTA HÍRADÓT, VETÉLKEDÕT,FILMET NÉZHETÜNK AZ OMGK-BAN

Könyvtárunk, az Országos Mezõ-gazdasági Könyvtár és Dokumentá-ciós Központ, április elején NAVA-pont lett! Eddig közel harminc ki-sebb-nagyobb iskolai, közmûvelõ-dési, egyetemi és szakkönyvtár tag-ja a hálózatnak. A tagkönyvtárakhasználói kedvükre válogathatnak aNemzeti Audiovizuális Archívumanyagaiból. A folyamatosan bõvülõgyûjteményben lehet egyszerû,kulcsszavas keresést (rögtön a fõol-dalon) vagy részletes keresést indí-tani. A részletes keresésnél választ-hatunk a formai feltárás egyes ele-

mei közül, megadhatjuk a lejátszásmódját, megköthetjük, hogy pl.csak a részletesen feldolgozott mû-sorokat kérjük, és sorba rendeztet-hetjük a találatokat az idõpontokszerint. A Napi bontás menüpontrakattintva, valamint megadva a ke-resett napot és tévécsatornát, meg-tudhatjuk, hogy mely mûsorok ke-rültek már be az archívumba. Itt lát-hatjuk azt a dátumot is, ami a leg-frissebb adatot mutatja a NAVÁ-ban; a feldolgozás szinte napra-kész. A keresés eredményeként ka-pott listán a kiválasztott mûsorra

kattintva megkapjuk annak bibliog-ráfiai leírását, az abból véletlensze-rûen kiválasztott képeket, és elin-díthatjuk a lejátszást. A NAVÁ-rólbõvebben a http://www.nava.huhonlapon, illetve elõzõ számunk-ban (Agrárkönyvtári Hírvilág,2006. 13. évf.1. sz. p. 27. ÚjdonságMagyaroszágon: kötelespéldány-archívum) lehet olvasni.

A honlapon már megtalálható aMagyar Nemzeti Filmarchívum né-hány anyaga; a régi világhíradókatmeg is lehet nézni.

K.V.

Kitekintõ


NÕK ÉS A BOR

Mindig örömmel veszek részt a fõvá-roson kívül olyan szakmai rendezvé-nyeken, amelyek helyi civil kezde-ményezés alapján valósulnak meg, sbizonyítják egy közösség összetarto-zását, a kultúra iránti igényét és fogé-konyságát. Így vettem részt a Buda-pesttõl közel 60 km-re fekvõ, Duna-parti település, Lábatlan programjánis, melyet Nõk és a bor címmel 2006.február 22-én a mûvelõdési és kultu-rális központként mûködõ Gerenday-házban rendeztek meg. A rendez-vényt a Gerecseháti Hegyközség, aVinum Ister-Granum Regionis Bor-lovagrend, valamint a HölgyekLábatlanért Közegylet szervezte, tá-mogatta, az est fõvédnökségét a pa-pírtermékeirõl méltán híres lábatlaniForest Kft. vállalta. A téma bemutatá-sára dr. Csoma Zsigmond profesz-szort, neves szakértõt kérték fel, akiegyben a Vinum Ister GranumRegionis Borlovagrend nagyköveteis. A hallgatóság figyelmét teljesenlekötve, a tõle megszokott magasszínvonalon tartott elõadásában a nõkés a bor kapcsolatát mutatta be a szõ-lõtermesztés, borkészítés folyamatá-ban, valamint hagyományos ünne-peinkben, társadalmi szokásainkban.

Az igen érdekes kultúrtörténeti ésmûvelõdéstörténeti kiegészítésekkelgazdagított elõadást a GerecsehátiHegyközség borászainak borkóstol-tatása tette színessé olyan környezet-ben, melyet a felújított Gerenday-ház nyújtott a szervezõknek és a ren-dezvény látogatóinak egyaránt.

Jómagam, aki már közel 30 éve azagráriumban dolgozom, boldoganláttam a lábatlaniak örökség-megõr-zésének egyik bizonyítékát, a felújí-tott kúriát és különösen a hozzátarto-zó 2 hektáros szép arborétumot. S hamár magamnak ilyen élményt oko-zott e látogatás, szeretném olvasó-inkkal is megosztani azokat az isme-reteket, melyeket ottani látogatásomalkalmával a helyszínrõl szereztem.

A rendezvény helyszíne a jelenle-gi nevén Gerenday Közösségi Ház ésArborétum 1847-tõl volt annak aGerenday családnak a birtokában,akik érdekeltséget szerezve a Gere-cse hegység vörös-márvány bányái-ban, majd 150 embert alkalmazva, akor vezetõ cégét hozták létre, s akikjó lokálpatriótaként maguk szervez-ték meg a piszkei (1950 óta közigaz-gatásilag Lábatlanhoz tartozó telepü-lés) hajóállomás felépítését is. A kez-

detben üzem-ként mûködõépületet, a csa-lád bõvülésévelépületegyütteséfejlesztették, saz építkezést az1900-as évekelején fejeztékbe. A parkot acsalád az l890-es években léte-sítette, s fenyõ-ritkaságokkaltelepítette be; azegyik szép pél-

dány a párizsi világkiállítás aranyér-mét is elnyerte. A nagyobbrészt örök-zöld növényekbõl és ritka növényfa-jokból álló gyûjtemény hosszú évti-zedeken át gyarapodott és európai hí-rûvé vált. Az arborétumhoz tartozófaiskola a háborúkat átvészelve1945-tõl fokozatosan megszûnt. Azarborétumot a Komárom Megyei Ta-nács 1977-ben védetté nyilvánította,majd a terület értékeinek megõrzéséta még élõ Gerenday örökösökre bíz-ta. Az 1990-es években kezdték el apark felújítását, majd 1999-ben, ami-kor a terület az önkormányzat birto-kába került, folytatódott a kert gon-dozása, az épület rekonstrukciója. Agyönyörûen felújított kúria s az arbo-rétum 2003-tól várja a kultúrára, mû-velõdésre és kikapcsolódásra vágyóhelyieket, valamint a Lábatlanba lá-togató vendégeket.

Õszintén ajánlom Önöknek, láto-gassanak el a Gerenday-kertbe, néz-zenek be a Gerenday-házba, tekint-sék meg az épületet, nézzék meg akiállításait, s ha jó idõben érkeznek,talán résztvevõi lehetnek majd egyszínvonalas rendezvénynek, mely-nek részese voltam jómagam is.

Gulácsiné Pápay Erika

Akiket a téma érdekel, azoknak az alábbimûveket ajánlom tanulmányozásra.

Csoma Zsigmond: A borkóstolás történe-te, mûvészete és gyakorlata, Bp. AgroinformK., 2003.

Csoma Zsigmond: Falusi környezet –nagyvárosi ellátás, Bp. Centrál Európa Köz-hasznú Alapítvány, 1998.

Csoma Zsigmond: Szent Vincétõl SzentJános poharáig (Magyar történeti borkalen-dárium örök idõkre), Bp. Centrál EurópaKözhasznú Alapítvány, 2004.

Csoma Zsigmond: Szõlészeti, borászatihagyományok a megújulás és a közösség kö-telékében, Bp.-Debrecen, Debreceni K. L.Tudományegyetem és a Centrál Európa Köz-hasznú Alapítvány, 1994-1996.

Dr. Csoma Zsigmond professzor, Bartos Kálmán hegybíró és PergerGitta, a Forest Kft. igazgatója

Kitekintõ


Az Informatikai és Könyvtári Szö-vetség, a Kempelen Farkas Hallga-tói Információs Központ és a Neu-mann János Számítógép-tudományiTársaság szervezésében március28-án került sor a 2006. évi InternetFiesta központi rendezvényére.

A délelõtt folyamán az internetjövõjérõl, a tartalomszûrésrõl, amagánszféra védelmérõl és a tar-talomelõállítás kollektív módszere-irõl hangzottak el elõadások. Dél-után megismerkedhettünk az Inter-net Fiesta kiemelkedõ eseményei-vel, melyet négy rendezõ könyvtármutatott be. Az országos progra-mok összegzését a szervezésben ki-emelkedõ teljesítményt nyújtókönyvtárak díjazása követte.

Dr. Fodor Péter, az Informatikaiés Könyvtári Szövetség elnökénekköszöntõje után dr. Bakonyi Péter aNeumann János Számítógép-tudo-mányi Társaság elnöke tartott elõ-adást az Internet jövõje címmel. Azutóbbi évek folyamán az inter-netezõk száma exponenciálisannõtt, 2005-ben összesen 214 ország1 milliárd felhasználója számáravált elérhetõvé. Magyarországon aháztartások 42%-a rendelkezik sze-mélyi számítógéppel, 20%-a csatla-kozott az internethez. Hazánkbanmég kb. 1000-re tehetõ azoknak akisebb méretû könyvtáraknak aszáma, ahol jelenleg nincs inter-netkapcsolat. Az elmúlt 4 évben azinternetsûrûség növekedése 100%körül alakult. A 2010-ig terjedõidõszak célkitûzése az otthoniinternetelérés 75%-ra és a szélessá-vú lefedettség 95%-ra történõ eme-lése.

Dr. Tószegi Zsuzsa, a NeumannJános Számítógép-tudományi Tár-saság alelnöke a magánszféra inter-

net-használattal összefüggõ védel-mérõl beszélt. A jogi keretet a Ró-mai Egyezmény 8. cikkelye bizto-sítja, mely a Magán- és családi élettiszteletben tartásához való jog címalatt kimondja, hogy mindenkinekjoga van arra, hogy magán- és csa-ládi életét, lakását és levelezéséttiszteletben tartsák. Ezzel összhang-ban áll az Alkotmány 59.§ (1), melyszerint a Magyar Köztársaságbanmindenkit megillet a jó hírnévhez, amagánlakás sérthetetlenségéhez,valamint a magántitok és a szemé-lyes adatok védelméhez való jog.

Napjainkban már szinte magátólértetõdõ, hogy a munkáltató a mun-kavállaló számára internet-hoz-záférést és e-mail címet ad, annakérdekében, hogy a munkavégzésminél hatékonyabban folyjon. Amagánszférát érintõ problémák ak-kor merülnek fel, amikor a munkál-tató ellenõrizni szeretné e technikahasználatát. A munkavállaló ma-gánérdekeinek és a munkáltató üz-leti érdekeinek súlya kerül megmé-rettetésre. A mérleg nyelve ekkorközépen áll meg, ám a személyesadatok védelmének számbavételekibillenti a mérleg nyelvét azegyensúlyi helyzetbõl. A munkálta-tó jogszerûen csak az érintett tudtá-val és jelenlétében tekintheti megaz e-mailek tartalmát. Kivételt je-lent természetesen, ha nemzetbiz-tonsági érdek vagy bûncselekménygyanúja merül fel. Dr. Tószegi Zsu-zsa néhány hasznos tanácsot ismer-tetett a hallgatósággal. A funkcio-nális e-mail címek bevezetése meg-oldást jelenthet a problémára. Eb-ben az esetben a munkáltató bete-kinthet a levelezésbe, hiszen a címnem köthetõ egy-egy személyhez,és a cég ügyeinek intézésére szol-

gál. Könyvtár esetén használhatópéldául az [email protected], és a munkáltatónak ren-delkeznie kell arról, hogy ki férhethozzá; ez pontosan szabályozható.Emellett adatvédelmi szabályzat ki-dolgozását is ajánlotta az elõadó.

Dr. Simon Éva a MagyarországiTartalomszolgáltatók Egyesületé-nek jogásza a tartalomszûrésre vo-natkozó jogi kérdésekkel foglalko-zott elõadásában. A tartalomszû-réskor meg kell különböztetni a ká-ros és az illegális tartalmakat. Akáros tartalom jogszerû, de a társa-dalom egyes rétegei számára zava-ró, megtekintése negatív következ-ményekkel járhat (gyermekek vé-delme). Az illegális tartalom min-den esetben jogellenesnek minõsül(pl. tiltott önkényuralmi jelképekhasználata). A szûrõszoftverekhasználatakor szem elõtt kell tarta-ni, hogy alkotmányos alapjogotsért az, aki a felhasználók inter-netezési szokásait rögzíti, az érin-tettek tájékoztatása nélkül telepíti aprogramot. Végül a szûrõszoftveralkalmazójának kötelessége tájé-koztatni az internetezõket arról,hogy milyen szempontok szerintválasztotta az adott szûrõt. Mûkö-désük alapján a szûrõszoftvereknégy csoportba sorolhatók. A feke-telista felállításakor a program bi-zonyos weboldalakat a címei alap-ján zár ki. A gond ezzel a módszer-rel az, hogy a vitatott tartalmak el-helyezését folyamatosan változtat-ják. A kulcsszavas lista kulcssza-vak, illetve képek alapján próbáljakiszûrni a tartalmakat. A fehér listacsak a beállított oldalakat engedimegnézni, s végül a minõsítõ rend-szer a honlapok önkéntesek általvégzett minõsítését jelenti.

A KÖNYVTÁROS, MINT TUDÁSBRÓKER

INTERNET FIESTA 2006

Kitekintõ


Dr. Pintér Róbert az InformációsTársadalom és Trendkutató Intézettudományos és stratégiai igazgatójaa tartalomelõállítás kollektív mód-szereinek könyvtári alkalmazható-ságáról adott rövid áttekintést. Vita-indító elõadásában annak az állás-pontjának adott hangot, hogyamennyiben a könyvtárak nem él-nek a web 2.0 nyújtotta lehetõsé-gekkel, akkor marginalizálódásukvárhatóan tovább folytatódik. Aweb 2.0 kialakulóban lévõ új világ-háló, napjainkban még meglehetõ-sen nehezen körülírható jelenség. Aweb 1.0-hoz képest nyitottabb vilá-got képvisel. A látogatók és olva-sók számára megjelenik az aktivi-tás lehetõsége. A weboldalakat gaz-dagabb felhasználói felület jellem-zi. Közösségi tudásra épít, fontoseleme a közvetlen információ- éstudástermelés. Sokoldalúan fel-használható eszközök – mint példá-ul a blog, a vlog, a wiki, az RSS, atag és az AJAX – közül választhat-nak a netezõk. A blog internetesnaplóírás, a vlog ennek videós vál-tozata. A wiki olyan weboldal, aholprogramozási ismeretek nélkül isszabadon lehet írni, mások által írtszövegeket szerkeszteni, módosíta-ni, törölni. A Wikipédia példáulwiki alapú, nyílt tartalmú enciklo-pédia. Az RSS (really simple syndi-cation – egyszerû hírmegosztás)olyan szolgáltatás, melynek segít-ségével egy vagy több webportál-ról, blogról összegyûjthetõk a fris-sen megjelent hírek, így elkerülhe-tõ, hogy a kedvenc oldalakat na-ponta többször végig kelljen nézni.A tag azt jelenti, hogy az adott tar-talmakat a felhasználók címkékkel(tag) láthatják el. Ezek a leírókulcsszavak egy másodlagos infor-mációs réteget képeznek, így a ke-resések új lehetõségére nyílik mód.Végül az AJAX (asynchronousJavaScript + XML) a web 2.0 fejlõ-

désének meghatározótechnológiai újítása.Használatával adatokatlehet küldeni a szerverfelé, illetve fogadni on-nan, anélkül, hogy azoldalt újra kellene fris-síteni. Röviden, oldal-frissülés nélküli tarta-lomfrissülés. Olyan ér-zetet kelt, mintha asz-tali alkalmazást hasz-nálnánk, a klikkelésselszinte egy idõben kap-juk az eredményt.

Az internet „forra-dalma” révén a könyv-tárak számára is új le-hetõségek nyílnak, ki-törési pontok jelennekmeg. A könyvtárosoknak informá-ció- és tudásbrókerekként kellmegállni a helyüket a jövõben.Dr. Pintér Róbert szerint alapvetõszemléletváltozásra lenne szükség.Az olvasókat is be kellene engednia tudástermelési és tudásmegosztá-si folyamatokba. Példaként emlí-tette, hogy az olvasók számára isengedélyezni kellene, hogy tag-eket, címkéket adhassanak bizo-nyos tartalmakhoz.

A délután folyamán az ország-ban zajló Internet Fiesta rendez-vénysorozat programjaiból kaptunkízelítõt. Csongrádról a CsemegiKároly Könyvtár, Kecskemétrõl aKatona József Könyvtár, Ózdról aVárosi Könyvtár és Debrecenbõl aDebreceni Városi Könyvtár munka-társai számoltak be a fesztivál ese-ményeirõl. Sok izgalmas és nagyérdeklõdésre számot tartó programközül választhattak az érdeklõdök.Ezek közé tartozott a közhasznú in-formációk keresési technikáinakbemutatása, a webkamerás beszél-getések és az egyetemistákat és fõ-iskolásokat érintõ Neptun rendszer(Egységes Felsõoktatási és Tanul-

mányi Rendszer) használatának is-mertetése.

Ramháb Mária, a Katona JózsefKönyvtár igazgatója összegezte azidei Internet Fiesta tapasztalatait. Afesztivál mottóját – az internet kap-csolatteremtõ ereje – a programbi-zottság tette közzé. Összesen 82könyvtár és 70 iskola szervezésében366 programon vehettek részt a lá-togatók, akik között a lelkes kisis-kolástól a szorgalmas nagymamákigmindenki megtalálható volt. Akönyvtárak legfõbb partnerei az is-kolák, a civil szervezetek, az inter-netszolgáltatók voltak. A Fiesta nép-szerûsítésében nagy szerepet kapotta helyi rádió, televízió és a sajtó.

Széles programkínálat állt arésztvevõk rendelkezésére; könyv-kiállításra látogathattak el, az e-ügyintézés fortélyait ismerhettékmeg, települések honlapjait tanul-mányozhatták. A gyerekek sokféleinteraktív játékban vehettek részt.A programsorozat a fogyatékkalélõk számára is kínált esélyteremtõlehetõségeket.

A 2006-os Fiesta érdekességevolt, hogy a közkönyvtárak mellett

Horváth Varga Magdolna igazgató, Csemegi KárolyKönyvtár, Csongrád

Kitekintõ


más típusú könyvtárak is bekapcso-lódtak a szervezésbe, mint az OSzKés az OIK. Az ózdi példa is figye-lemre méltó és a jövõben ajánlhatómás könyvtáraknak is. A VárosiKönyvtár bevonta a szervezésbe a

közelében lévõ két kisváros Putnokés Borsodnádasd könyvtárait is, va-lamint az egész ózdi kistérségkönyvtári szolgáltatóinak egységeit.

A legjobb programokat szervezõkönyvtárak díjazásával zárult a

2006. évi Internet Fiesta központirendezvénye. A díjakat Alföldi Ist-ván a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetõigazgatója adta át.

Polgárné Balogh Eszter

ÚJRA TERÍTÉKEN A „POLCOLÓGIA”, MEG AZ „INFORMÁCIÓS BUMM”!

Az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Egyetemi Könyvtára –mely 1,5 milliós állományával azország második legnagyobbkönyvtára, s mely nemsokára ün-nepli 450 éves fennállását –2006. március 29-én folytatta ta-valy megkezdett konferenciasoro-zatát (ld. Agrárkönyvtári Hírvi-lág, 2005. 12. évf. 1. sz. p. 29-30.„Polcológiától” az „információsbummig” címmel). Az idei dis-kurzus A gyakorlat, avagy akönyvtárak válaszai a XXI. száza-di információs társadalom kihívá-saira alcímet viselte és tar-talmat hordozta.

A konferenciát megnyi-totta és a levezetõ elnöki te-endõket, valamint a záróvitamoderátori tisztét dr. SzögiLászló, az EgyetemiKönyvtár fõigazgatója vál-lalta magára.

Az elsõ elõadást BánkesziKatalin, a Neumann János Digi-tális Könyvtár és MultimédiaKözpont Kht. Digitális KönyvtárIgazgatóság szakmai igazgatójatartotta Könyvek és olvasók a di-gitális könyvtárban címmel. Köz-ismert tendencia, mondta, hogy azinternet-használat sûrûsége orszá-gosan növekszik, egyben változika felhasználók köre is. A felméré-sek szerint a felnõtt lakosság40 %-a használja a hálót, ezen be-lül a gyakori használók száma

18-ról 24 %-ra nõtt. A digitáliskönyvtár célja szöveges, képes,multimédia dokumentumok ké-szítése, tárolása és szolgáltatása.

Emellett hozzáférést biztosít adigitális tartalmakhoz, kiszolgáljaaz olvasóközönség igényeit, éskeresési lehetõségeket alakít ki. Adigitalizálás okai, az elektronikusdokumentumok haszna: az archi-válás (hosszú távú megõrzés), areprodukálás, a hozzáférés bizto-sítása, a hozzáadott értékû szol-gáltatás és az újrahasznosítás(sokoldalú felhasználás). A Neu-

mann-ház adattárai közül kiemel-te a Bibliotheca Hungarica Inter-netiana (http://www.nemann-haz.hu/tei/bhi) magyar szövegtá-rat, mely klasszikus szépirodal-mat, gyermekirodalmat és tudo-mánytörténeti bibliográfiákat, ta-nulmányokat egyaránt tartalmaz.Az e-könyvek (melyek a speciálisMicrosoft Reader olvasóprogram-mal használhatók) gyûjteményetöbb, mint 60 könyvet számlálLIT (elsõsorban kis, hordozható

eszközökhöz kifejlesztett) formá-tumban, közöttük pl. Petõfi ésArany levelezését, Csontváry ön-életrajzát. A Digitális IrodalmiAkadémia (http://www.irodalmi-akademia.hu) 63 kortárs szerzõmintegy 30 000 mûvét öleli fel.A keresettség szerinti élmezõnytKertész Imre, Szabó Magda,Moldova György, Eszterházy Pé-ter és Csukás István alkotják. Ér-dekesség a Bíró Ferenc magán-gyûjteményére épült VirtuálisDiafilm-történeti Múzeum (http://www.diafilmmuzeum.hu), mely

130 levetíthetõ diafilmbõláll. További adatbázisok:Képek a magyar irodalom-ból (http://www.irodalmike-pek.hu); Balassi Bálint vir-tuális kiállítás (http://balas-si.neumann-haz.hu), melytartalmazza a költõ összesversét, számos zenei hang-anyaggal kiegészítve; Ol-

vasni jó! (http://www.olvasni-jo.hu) irodalmi oldal gyermekek-nek; A magyar CD-ROM-okdiszkográfiája (http://www.neu-mann-haz .hu /cdrom_diszko-grafia) 1991 óta tartó adatgyûj-téssel, 380 kiadó 2800 lemezénekadataival.

Saját CD-ROM kiadványaik:Dicsõ napok és hétköznapok1848; Életképek 1848; Bibliothe-ca Hungarica; Budapest Muse-um; Kertész Imre összes mûve.

Kitekintõ


Szólt az elõadó oktatási tevékeny-ségükrõl is: SGML (szöveges do-kumentumok és multimédiásanyagok számítógépes jellemzé-sére, tárolására bevezetett szabvá-nyos leíró nyelv) oktatás 120 órásakkreditált tanfolyam keretében;idõsebbeknek tartott számítógép-kezelési és internet-használatikurzusok; tanároknak online ésoffline forrásokat megismertetõelõadások, valamint mindenkinekszóló ismeretterjesztõ összeállítá-sok, virtuális kiállítások. Leg-újabb tervük a Jeles napok címûoktatási segédanyag kiadása,mely mintegy 800 jeles nap, köz-tük egyházi és világi ünnepek, vi-lágnapok tudnivalóit tartalmazza.

Szivi Józsefné dr., a BudapestiCorvinus Egyetem KözpontiKönyvtár gyûjteményszervezésiigazgatója Közbeszerzés és könyv-tárak. Mi kell a harmonikusegyüttéléshez? címmel tartott elõ-adást. Az érintett könyvtárakranagy teherként nehezedõ közbe-szerzési eljárás elõnyeit a közpén-zek ésszerû, átlátható, nyilvánosfelhasználásában, az egyenlõ ver-senyfeltételek megteremtésében,a közösségi jog feltételeinek valóteljes megfelelésben, a korszerûés hatékony beszerzési környezetlétrejöttében és az ellenõrizhetõ-ségben fogalmazta meg. Elõbbie-ket bizonyos alapelvek, a versenytisztasága és nyilvánossága, azesélyegyenlõség és az egyenlõ el-bánás teszik lehetõvé. Hogy miteheti lehetõvé a könyvtárak éskönyvtárosok számára az eljárásmás szereplõivel a harmonikusegyüttélést? Az elõadó szerintegyrészt a partnerek és magunkismerete (a jogi háttér, a saját in-tézmény és beszerzési tárgyainkvonatkozásában), másrészt a kör-nyezet ismerete (beszerzési piac,best practice), harmadrészt maga-

biztosság és türelem (ami alkat ésgyakorlat kérdése). Összefoglaltaa közbeszerzés hazai történetét,„közösségi” hátterét. Részletesenismertette a közbeszerzési tör-vény szerkezetét, jellemzõit, akönyvtárakra vonatkozó sajátos-ságait. Kitért a könyvtári doku-mentum, mint beszerzési tárgyjellemzõire. Felhívta a figyelmeta közbeszerzésben érintett könyv-tárak együttmûködésének, a mun-ka során szerzett pozitív és nega-tív tapasztalatok megosztásánakszükségére, fontosságára. (Azelõadó elérhetõsége konzultációcéljából: tel.: 482-7556, e-mail:[email protected])

Mikulás Gábor információs éspr-tanácsadó Belsõ motiváció akönyvtárban címû elõadása fõlegazt sugallta, hogy a munkatársakmotiválásának legfontosabb, leg-eredményesebb módja az értel-mes munka (feladatok) biztosítá-sa. Ez segíti az értékes munkaerõmegtartását és az ütõképes szol-gáltatási rendszer kialakítását,már amennyiben ezt engedi amunkahely kultúrája. Ha a publicrelations-t egy szervezet, vala-mint külsõ és belsõ környezeteközötti bizalmi kapcsolatot meg-teremtõ és fenntartó tevékenysé-gek rendszereként fogjuk fel, úgylényegi kulcsfogalmaknak tekint-hetjük a következõket: üzenet, bi-zalom, meggyõzés. A pr-tevé-kenység fõ területei: felhasználóiszempontból minõségi munka,arculatteremtés (imázsformálás),sajtókapcsolatok menedzselése,public affairs (lobbizás, pénzügyikapcsolatok), válságkommuniká-ció, szponzorálás (mecenatúra).Saját munkánkkal, munkaadónk-kal összefüggésben döntõ jelentõ-ségû a belsõ pr, a szervezet ésmunkatársai közötti, kölcsönöselõnyökön nyugvó bizalmi kom-

munikációs kapcsolat, melyneksegítségével a szervezet céljaivalösszehangolt cselekvés valósulmeg. A belsõ pr értéklánca: kom-munikálás – informálás – inspirá-lás – együttgondolkodás – azono-sítás (vajon magunk hol állunkebben az emelkedõ értékû folya-matban…).

Az utolsó elõadást DrótosLászló, az Országos SzéchényiKönyvtár Magyar ElektronikusKönyvtár munkatársa tartotta.Témája a Creative Commons és akönyvtárak viszonya volt. Tény,hogy a hagyományos copyrightvédelemre jellemzõ „minden jogfenntartva” nézet és szemléletmellett megjelent a CreativeCommons (CC) által képviselt„néhány jog fenntartva” tartalmúalternatíva. Ennek ötlete Lawren-ce Lessigtõl a Stanford Universityjogászprofesszorától, a CC alapí-tójától és jelenlegi vezetõjétõlszármazik. Központi problémájaa szellemi tulajdon kérdése a digi-talizálás korában, azaz akkor,amikor a kultúra digitális akarlenni. Megközelítésében döntõ je-lentõséget képvisel, hogy a szer-zõk (és nem a kiadók, kereske-dõk) dönthessenek saját jogaikról.(A téma hazai élharcosai a Kiska-pu Kiadó és a http://www.szabad-kultura.hu weblap). A CC reálislehetõséget jelent a tudományosés szakfolyóiratok elõfizetésiköltségeinek csökkentésére. Biz-tos, hogy nem fog egyedülállóváválni a szerzõi jogvédelem terüle-tén, de hasznos alternatíva lehet atudományos és szakkönyvtárakszámára.

A rendezvényt a Nemzeti Kul-turális Alapprogram és a NemzetiKulturális Örökség Minisztériu-ma támogatta.

L.F.L.

Könyvismertetés


BIOKERT

AZ ÖNGYÓGYÍTÓ VEGYESKERT

Wolfram FrankeMezõgazda Kiadó, 2005.99 p.

A vegyeskultúrás kert számára a természet kínálja a mintát. A nagyobb fák és cser-jék védik a kisebb növényeket a széltõl és a kiszáradástól, árnyékot nyújtanak, ésõszi lombjukkal takarják azokat. Gyakorta a gyorsan növekvõ, de rövid élettartamú egynyáriak készítik elõ a te-repet a hosszú élettartamú növények további fejlõdéséhez. Gondoljunk azonban a számos szimbiózisra is, hiszezek nélkül egyes növényfajok létezni sem képesek. Az erdõ fáinak talajlakó gombákra van szükségük a zavar-talan életmûködéshez éppen úgy, mint a gombáknak a fákra. Mindez jelzi, hogy egyes növényfajok anyagcse-re-termékei mennyire fontosak lehetnek más fajok túléléséhez; a szomszéd növényt életben tudják tartani, elõ-segítve növekedését, s egyúttal távol tarthatják a kártevõket.

A kötet minden kerttulajdonos számára egyaránt érthetõ, gyakorlatias és áttekinthetõ. Témája a vegyeskultúráskertmûvelés rendszere, ami központi alkotóeleme a környezet iránt elkötelezett biokertészkedésnek.

A könyvbõl megismerjük a természetben uralkodó összefüggéseket és az ezeket felhasználó, alapvetõ mûve-lési módszereket. Ezen kívül minden felmerülõ munkafolyamathoz útmutatást, és minden évszakra vegyeskul-túrás terveket kapunk.

A könyv a Mezõgazda Kiadó kertész 1x1 sorozatában jelent meg.

ERDEI ISKOLA KÉZIKÖNYV

A TORNYOSPÁLCAI MODELL

Agárdy SándorAgroinform Kiadó, 2004.226 p.

Az erdei iskola alapgondolata a századforduló táján jelent meg hazánkban, desajnos, rövid idõn belül feledésbe merült; néhány éve azonban újra kibontakozó-ban van – mint a környezeti nevelés–oktatás egyik, az iskolához (óvodához) kötött,

de részben a tantárgy–tanórai rendszertõl némileg különválasztható része.Sokféle tartalmú és módszerû erdei iskolai programok ismertek. Az ebben a könyvben közreadott anyagot,

mint egyfajta lehetõséget – több évi gyakorlati kipróbálás elõzte meg. Bázishelyünk a Nyírség északkeleti pere-mén található Ricsikai erdõ, ahol egy hajdani tanyasi iskolaépületet alakítottak ki számunkra. Az alábbi prog-ram – bár erre a sajátos élõvilágú területre van kidolgozva – bízom benne, hogy hazánk más tájain is könnyû-szerrel adaptálható lesz.

Felfogásunk szerint ez a modell olyan komplex közösségszervezõdési, szocializációs forma, mely sajátos rend-szerével a differenciált személyiségfejlõdést, az élményszerû tanulás megvalósulását szolgálja. Benne kiemelt

Könyvismertetés


hangsúlyt kap a tevékenységen alapuló, a természetrõl való ismeretszerzés, az egészséges életmód, a gyermekiromantika és a játék. Folyamatos mûködése révén ökológiai, természetrajzi ismereteken túl az élet tiszteletére,az apró szépségek megláttatására is képessé teszi az ifjúságot – így vall a könyv miértjérõl a szerzõ, a többi ol-dalon már csak a hogyanok vannak, ízelítõül:

ismerkedés mikroszkóppal, fényképezéssel, távcsõvel;védett hüllõink, emlõseink, halaink, kétéltûink megkülönböztetése;állatok lábnyomainak felismerése;kéregrajzolatok készítése;szennyvíztisztító telep modelljének összeállítása konzerves dobozokból, gumicsövekbõl;rügyek, termések összegyûjtése, bemutató kiállítás az erdei iskolában;alapfokú odú és etetõismeret…

Agárdy Sándor személyesen is bemutatta munkáját az OMgK-ban február 7-én, a Mezõgazdasági Könyvhónapalkalmával (ld. Agrárkönyvtári Hírvilág, 2006. 13. évf.1. sz. p. 5-6., Író–olvasó találkozó az Országos Mezõgaz-dasági Könyvtárban). Hátlapon szereplõ mottója, ha lehet, csak még érvényesebb azóta: A jó tanár jövõbeni sze-repe nem az, hogy mindenhez értsen, mindenben szakember legyen. Neki kell lennie a leglelkesebb diáknak!

A MAROSTÓL A SÁRRÉTIG

A KÖRÖSVIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI

Szerkesztette: Rakonczay ZoltánMezõgazda Kiadó, 2006.295 p.

A Körös–Maros Nemzeti Park 1997-ben alakult meg. Feladata, hogy megõrizze aBihari-, Béli- és Zarándi-hegységek lábától a Tiszáig húzódó, sajátos hangulatútáj magyarországi részének mozaikosan fennmaradt természeti értékeit: a Körö-sök és a Maros vízrendszerét holtágaival, ligeterdeivel és ártéri kaszálóival, a hajdani Nagy- és Kis-Sárrét õs-mocsarainak maradványait, a Tiszántúlra jellemzõ szikespusztákat, a hajdani erdõssztyeppek, szikes erdei rétekés löszgyepek ma már kiemelkedõ értéket képviselõ fragmentumait. Megõrizze, helyreállítsa ezeknek az ezerszállal összefüggõ területeknek jellegzetes táji egységét és élõvilágát, s mindezt megismertesse és megszerettes-se az itt élõ és ide látogató emberekkel.

A több mint ötvenezer hektár területû Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága õrzi, gondozza a könyvbenbemutatott Körös–Maros közét, a Körösöket, a Marost kísérõ ártéri erdõket, a kaszálókat, legelõket, a szikes ta-vakat, pusztákat, a Kárpát-medence legnagyobb mocsárvidékén fekvõ Kis- és Nagy-Sárrétet, s ezeknek a védettterületeknek a növény- és állatvilágát.

A nemzeti park kiemelt védett értéke a csorvási löszgyepen élõ erdélyi hérics, aminek egyedüli elõfordulásaitt van. Ugyanilyen nagy érték a védett állatok között a túzok, melynek egyre növekvõ állománya a Dévaványánfolyó több évtizedes túzokmentõ munka eredménye.

A szakavatott szerzõk hozzáértéssel és a természet iránti tisztelettel írják le a táj sokszínû élõvilágát, és kiraj-zolódik az az áldozatos munka is, amit a természetvédõ szakemberek nap mint nap vállalnak.

Ezt a könyvet azoknak az olvasóknak ajánljuk, akik a Dél-Alföldre látogatva a települések nevezetességeimellett szeretnék megismerni a Körösvidék természeti értékeit, át akarják élni az õszi daruvonulás maradandóélményét vagy a tiszavirág különleges násztáncát, a Körösök vízivilágának egyedi hangulatát.

Könyvismertetés


VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ EMLÉKKÖNYV

EGY IZZÓ SZENVEDÉLYÛ TÁNCOS ÉLETÉRÕL

Matyasovszki József Planétás Kiadó, 2006.216 p.

2002 áprilisában egy rövid, de annál fájóbb és szomorúbb gyászhír járta be hazánkkommunikációs csatornáit, s vele szinte azonos pillanatban egész Európa médiahá-lózatát is. Szûkre szabott üzenet volt, benne néhány megkapaszkodásnyi adattal,

egypár lecsupaszított és tömör információval, s a visszavonhatatlan ténnyel: elhunyt Vásárhelyi László táncmû-vész. Így hangzott: Életének 77. évében kedden elhunyt Vásárhelyi László táncmûvész, koreográfus, a néptáncmû-vészet és a néptáncmozgalom kiemelkedõ személyisége, akit a nagyközönség a televíziós Ki mit tud?-ból ismert.

Vásárhelyi László 1925. szeptember 4-én született Budapesten; az Agrártudományi Egyetem elvégzése utánfelsõfokú néptáncoktatói tanfolyamot végzett. 1941–43 között Szatmárnémetiben amatõr táncos, 1945-tõl 1948-ig a Csokonai együttesben táncolt, Molnár István tanítványaként. 1949-tõl két éven át a Honvéd Mûvészegyüt-tes tagja, 1951–55 között a SZOT Mûvészegyüttes szólótáncosa, asszisztense volt. Vásárhelyi László a BudapestTáncegyüttes egyik alapítója volt 1956-ban, majd négy évig az együttes szólótáncosa. Számos tevékenysége mel-lett részt vett Sármellék, Nagyecsed, Jászárokszállás népi együtteseinek ballada-feldolgozásaiban, 1960-tóltizennyolc éven át munkatársa volt a Népmûvelési Intézet táncosztályának.

Munkaterülete a hagyományõrzõ együttesek támogatása, a hazai fesztiválrendszer kialakítása, néptánc-együttesek minõsítése, a nemzetközi kapcsolatok szervezése és intézményi oktatómunka. Munkássága elismeré-seként számos díjban részesült.

A száraz tények mögött egy ember áll, aki a folklór, a népmûvészet többi ágához hasonlóan a korszerû mû-vészi élmény hordozójaként, mûvészi törekvések forrásaként ismerte meg a néptáncot. Magával ragadó elõadó-ként jelenítette meg a táncba szõtt költészet lírai és drámai erejû élményvilágát. Az általa alapított és vezetettamatõr együttesekben a mûvészi élmény iránti fogékonyságra nevelõ, közösséget teremtõ feladatra is vállalko-zott, és részt vett a tánchagyomány feltárásában, valamint a falusi együttesek patronálásában.

Életének mozzanatait, hitvallását, gondolkodásának sokszínû világát, szenvedélyes mûvészi tevékenységétidézik meg ebben a könyvben mûvésztársai, barátai, családtagjai.

Összeállította: Kabai Gábor

Programajánló


PROGRAMAJÁNLÓ – 2006 NYÁR

Aratófesztivál Ópályiban

Idõszak: 2006. június 24. – 2006. június 25.Helyszín: Sportcentrum, ÓpályiHonlap: http://www.opalyi.hu

VOLT Fesztivál 2006

Idõszak: 2006. július 5. – 2006. július 8.Helyszín: SopronHonlap: http://www.sziget.hu/volt

„Van sütnivalónk!”Országos Szalonnasütõ Bajnokság

Idõpont: 2006. július 15.Helyszín: Bogárzói Lóversenypálya, OrosházaHonlap: http://www.pmk.oroshaza.hu

Balatonboglári Halászléfõzõ Verseny

Idõpont: 2006. július 22.Helyszín: Platán strand, BalatonboglárHonlap: http://www.balatonboglar.hu

Mûvészetek Völgye 2006

Idõszak: 2006. július 28. – 2006. augusztus 6.Helyszín: Kapolcs és környékeHonlap: http://www.kapolcs.hu

Kerkáskápolnai Lovas Napok

Idõszak: 2006. július 29. – 2006. július 30.Helyszín: Nagyrét, KerkáskápolnaHonlap: http://www.csatangolo.hu

Sziget Fesztivál 2006

Idõszak: 2006. augusztus 9. – 2006. augusztus 16.Helyszín: Hajógyári-sziget, ÓbudaHonlap: http://www.sziget.hu/fesztival

Medgyesegyházi Dinnyefesztivál

Idõszak: 2006. augusztus 11. – 2006. augusztus 13.Helyszín: Mûvelõdési Ház, MedgyesegyházaHonlap: http://www.medgyesegyhaza.hu

Minden Nemzetek XII. Nemzetközi Néptáncfeszti-válja

Idõszak: 2006. augusztus 18. – 2006. augusztus 20.Helyszín: Várkert, GyulaHonlap: http://www.muvhazgyula.hu

Egész évben ajánljuk:

Ady emlékmúzeum(Ady Endre és Csinszka pesti lakása)

Helyszín: V., Veres Pálné u. 4–6.Nyitva: kedd, csütörtök, péntek: 1000–1800,

szerda, szombat, vasárnap: 1000–1600,hétfõn zárva van.

Összeállította: Kabai Gábor

Ajánló bibliográfia


Állattenyésztés – állategészségügy

CD 45/96Application of risk assessment in the fish industry / Rome : FAO,2004.

CD 45/33Ács Eszter – Mándics DezsõAkvarisztika / Ács Eszter, Mándics Dezsõ. - Szöveg. - [Bp.] :Panemex , 2002.

CD 44/3Bréhm, AlfredAz állatok világa / Alfred Brehm. - - Bp. : Kossuth K. , 1997

CD 147Department for International Development Renewable NaturalResearch Strategy Annual Reports for 2004-2005 : Crop protec-tion. Crop post-harvest. Forestry. Livestock production. Post-har-vest fisheries : Research programmes : Part 1-2. / [publ.]Natural Resources International Ltd.. - Könyv. - Aylesford :Nat. Res. Intern. Ltd. , 2005.

CD 45/109Discards in the world's marine fisheries : An update : Referencematerials / [publ.] Food and Agriculture Organization of the UnitedNations. - Könyv. - Rome : FAO , 2005.

CD 139Farmit 3000 Gold : Management software for progressive farmbusinessess : Version 3 / [publ.] Graig Farm Producer Group. -[S. l.] : Border Software Ltd. , cop. 2005.

CD 45/91Fishery statistics: Data 1950-2002 / [publ.] European Commission.- Adatbázis. - Luxembourg : OOPEC , 2003.

CD 45/77Gazdálkodók kézikönyve / [szerk. Gönczi Krisztina]. - Bp. : RaabeKvk. , 2004.

CD 135Health and safety in agriculture: Farm self-assessment / [publ.Health and Safety Executive]. - Interaktív multimédia. - [Lon-don] : HSE , cop. 2004.

CD 45/16Lassen, Hans – Medley, PaulVirtual population analysis [Elektronikus dok.] : A practical manu-al for stock assessment / by Hans Lassen, Paul Medley. - Rome :FAO , 2001. - 1 CD-ROM;12 cm. - (FAO fisheries technical paper; 400. )

CD 52/5Madaraink: A madarak hasznáról és káráról / Herman Ottó :Magyarország madarai / Chernel István : 67 madárdal hangzóanyaga. - Könyv. - Bp. : Arcanum Adatbázis kft. , [2005].

CD 38/5Magyar-angol agrár-mûszaki multimédiás képes szótár: Állattar-tási technológiák = Animal technologies / [kiad.] Földmûvelés-ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesíté-si Intézet. - Interaktív multimédia. - Gödöllõ : FVM MGI ,[2003].

CD 45/95, CD 45/107Magyar gazda Európában : Betartható elõírások, érthetõjogszabályok / [szerk. Herbst Árpád, Szabóné Willin Erzsé-bet, Uzonyi Györgyné]. - Bp. : Raabe Tanácsadó és K. Kft., 2005.Az alapkötethez CD-ROM melléklet tartozik CD 45/95 szá-mon. - A 4. kieg. kötethez CD-ROM melléklet tartozik

CD 45/32Molnár KatalinHobbiállatok: Kisemlõsök, macska, kutya / Molnár Katalin. - Szö-veg. - [Bp.] : Panemex , 2002.

CD 105/5Pannon encyclopaedia: Magyarország állatvilága. - Bp. : ArcanumKft. , [2002].

CD 45/48Parasitic wasps : Evolution, systematics, biodiversity and biologi-cal control / Ed. by George Melika and Csaba Thuróczy. - Szöveg.- Bp. : Agroinform K. , 2003.

CD 140Practivet CD-Rom 2.0: Állatgyógyszerek, takarmánykiegészítõk,fertõtlenítõszerek, irtószerek komplex keresési rendszerben, teljesalkalmazási útmutatókkal : Cégek, szövetségek, kamarák címei, el-érhetõségei / [Kiad.] Practivet 2003 Bt.. - Adatbázis. - [S. l.] :Practivet 2003 Bt. , 2004.

CD 56/6Proceedings of the Annual BSAS Conference 1999-2005 [Elektro-nikus dok.] / [publ.] British Society of Animal Science. -Midlothian : BSAS , 2005.

CD 45/104Report of the Sixteenth Annual Conference of the EuropeanAssociation of Fisheries Economists: Rome, 5-7 April 2004 /[publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. -Könyv. - Rome : FAO , 2004.

CD 105/3Soós LajosA Kárpát-medence Mollusca-faunája / írta Soós Lajos. - Szövegesadatbázis. - Bp. : Arcanum Kft. , 2002.

CD 44/12Szabó GyulaBudapesti Állatkert: Virtuális séta a budapesti állatkertben / [kísé-rõ szöveg: Szabó Gyula]. - - Bp. : Cyberstone Ent.CD-ROMFejl.és Kiad.kft. , 1997.

CD AJÁNLÓ



CD 52/2Szinák (János) – Veress (István)Kutyatár: Minden, ami az ebekrõl tudható / [Szinák János, VeressIstván]. - Interaktív multimédia. - Bp. : Arcanum Adatbázis Kft. ,2004.

Növénytermesztés – kertészet

CD 45/115Agrártámogatások és -pályázatok / [Kiad.] Raabe Tanácsadó és Ki-adó Kft.. - Szöveges adatbázis. - Bp. : Raabe Tanácsadó és K. ,2005.

CD 45/86 Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok (4.) (Mezõtúr)(2004)4. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok: 2004. október 21-22. / [Kiad.] Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági FõiskolaiKar. - Mezõtúr : Tessedik S. Fõisk. , 2004

CD 110Burgonya károsítói / szerk. Reisinger Péter, Takács Krisztina ésNagy Ida. - Interaktív multimédia. - Mosonmagyaróvár : Ny.Mo.-iEgy., , 2002.

CD 45/103Búza minõségi térkép = Wheat quality map / [szerk. Réther Attila,Balogh József, Lukács József]. - Könyv. - [Bp.] : [Concordia Köz-raktár Rt. Gabona Control] , 2005.

CD 45/99Capacity development in irrigation and drainage : Issues, chal-lenges and the way ahead / [publ.] Food and AgricultureOrganization of the United Nations. - Rome : FAO , 2004.

CD 45/30FAO Land and Water Division electronic workshop (2000)(Rome)

CD 45/59Farm structure : 1999/2000 survey: National methodologicalreports : 2003 edition / [publ.] European Communities. - Felméré-si adatok. - Luxembourg : OOPEC , 2003.

CD 142Forschungsanstalt Geisenheim und Fachbereiche 2003Jahresbericht : Weinbau und Getränketechnologie : Gartenbau undLandespflege der Fachhochschule Wiesbaden / [Hrsg.Forschungsanstalt Geisenheim]. - Évi jelentés. - Geisenheim :Forschungsanstalt , cop. 2004.

CD 120Hámori Zoltán – Schmidt GáborDísznövénytár 2003: Kertészeknek, kertépítészeknek, kertterve-zõknek, faiskolásoknak, kertbarátoknak : Évelõk / Hámori Zoltán,Schmidt Gábor. - Bp. : BKÁE Kert.tud. Kar , 2004.

CD 131ICRISAT Annual Report 2004: Sowing seeds of success / [publ.]International Crops Research Institute for the Semi-Arid Tropics. -Szöveges adatbázis. - [Patancheru] : ICRISAT , [2005].

CD 37/16Improving the operation of canal irrigation systems: A rapidappraisal procedure for irrigation systems : Modernization of irri-gation systems / [publ.] Food and Agriculture Organization of theUnited Nations. - Szövegek. - Rome : FAO , [2003].

CD 44/4Kocsis András SándorHerbárium / [fel.kiad. Kocsis András Sándor]. -- Bp. : KossuthKvk. , [1997]. - (Magyarország növényei )

CD 44/2Kocsis András SándorLegszebb vadnövényeink / [fel.kiad. Kocsis András Sándor]. - -Bp. : Kossuth K. , [1997]. - (Magyarország növényei )

CD 45/113Land cover classification system / [publ.] Food and AgricultureOrganization of the United Nations. - Könyv. - Rome : FAO ,2005.

CD 45/43Land degradation assessment in drylands : LADA project meetingreport 23-25 january 2002 / [publ.] Food and AgricultureOrganization of the United Nations. - Szöveg. - Rome : FAO ,2002.

CD 143Magyarország mezõgazdasága, 2003 = Agriculture of Hungary,2003 / [Kiad.] Központi Statisztikai Hivatal. - Felmérési adatok. -Bp. : KSH , 2004.

CD 148Mesterházy ZsoltThe conifer treasury of the world 2.0 = A fenyõk kincsestára 2.0:A living conifer taxonomy with 200000 images = Élõ fenyõrend-szertan 200000 ábrával : A Föld fenyõi és kerti változataik /Mesterházy Zsolt. - 2. kiad.(1.digit. kiad.). - Bp. : Orlóczy L.magánkiad. , 2005.

CD 45/102Mihály BotondSzõlõk gyomnövényei három vulkáni tanúhegyen / Mihály Bo-tond. - Doktori (PhD.) értekezés ; [Szent István Egyetem DoktoriTanács]. - [Gödöllõ] : [SzIE] , [2005].

CD 122 Németh Imre – Beszteri IstvánGyomismeret, gyomhatározás / Németh Imre, Beszteri István. -elektr.bõv.kiad. - Könyv. - Gödöllõ : Agrárközp.Kht. , [2003].

CD 121/8Plant Genetic Resources Abstracts for IPGRI-sponsored recipi-ents:2004-2005. Vol. 14. Nos. 1 and 2 / [Publ.] International PlantGenetic Resources Institute, Commonwealth Agricultural BureauInternational. - Folyóirat. - Wallingford : CABI , 2005.

CD 45/29Rossi, WalterOrchidee d'Italia / Walter Rossi ; disegni di Anne Eldredge Maury.- Szöveg. - Bologna : INFS , 2002.



CD 137Szõlõ- és borkultúra Magyarországon = Grape- and wineculture inHungary = Traube- und Weinkultur in Ungarn [Elektronikus dok.]/ [Kiad. az] Agrármarketing Centrum. - Szöveg. - [Bp.] : DDN Ne-xus Kft. , 2004.

CD 52/4Virágaink : Magyarország virágos növényei / Hoffmann-Wagner :A magyarság virágai / Rapaics Rajmund. - Könyv. - Bp. : ArcanumAdatbázis kft. , [2005].

Környezet – erdészet – vadászat

CD 88/1Átfogó információs rendszer a környezetvédelemrõl : Fókuszban atisztább termelés / kiad. ELMO Csoport Kft, 2001.

CD 45/23Beckhoff, Jürgen – Eck, ClaudiaLandwirtschaft und Umwelt: Verbraucher und Ernahrung / Red.Jürgen Beckhoff, Claudia Eck. - - Bonn : Aid Infodienst , 2002.

CD 45/94Gaál MártaA biometria számítógépes alkalmazásai a környezeti és agrártudo-mányokban: Példák : Magyar-angol, angol-magyar szakszótár éskifejezésgyûjtemény / Gaál Márta. - Bp. : Aula K. , 2004.

CD 78/3Hetényi PálnéKörnyezetvédelmi kalauz 1999 : Környezetvédelmi ki kicsoda :Környezetvédelmi termékek, technológiák és szolgáltatások : AzEurópai Unió környezetvédelmi jogszabályai / [fõszerk. HetényiPálné]. - Bp. : OMIKK , cop. 1999.

CD 45/101Hulladékgazdálkodási tanácsadó: 22. aktualizálás :2003- 2005.május : CD-melléklet ; [Kiad.] Verlag Dashöfer Kft.. - Szöveg. -Bp. : Verl. Dash. Kft. , 2005.

CD 45/93Jakab Sámuel – Füleky GyörgyKörnyezetvédelem - talaj = Protectia mediului - sol / Jakab Sámu-el, Füleky György. - Könyv. - Bp. : Nemzeti Tankönyvk. , 2004.

CD 45/41Környezetstatisztikai adatok 2001 : Statisztikai szakévkönyvek,2001 : Környezeti adatok / [Kiad. a] Központi Statisztikai Hivatal.- Bp. : KSH , [2002].

CD 86/13Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyûjteménye :Alapmû és 11. aktualizálás / [kiad.] Verlag Dashöfer. - Szövegesadatbázis. - Bp. : Verl. Dashöfer , 2005.

CD 45/75Statistisches Jahrbuch über Ernährung, Landwirtschaft und Forsten[der Bundesrepublik Deutschland 2002-2003]: Agrarmärkte,Planungsgrundlagen / Hrsg. vom Bundesministerium fürVerbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft ; [Red. M.Schmidtet al.]. - Adatbázis. - Münster-Hiltrup : Landwirtschaftsverl. , 2003.

CD 75Tolna megye környezetvédelmi programja / - [S.l] : [s.n.] , [2000].

CD 86/10Zöld információs tár : 1.0 verzió / [kiad.] Verlag Dashöfer. - Szö-veges adatbázis. - Bp. : Verl. Dashöfer , 2004.

Alaptudományok – mûszaki ismeretek – élelmiszeripar

CD 121/3Applied Biosystems / [publ.] Lincoln Centre Drive. - Foster City :Lincoln Centre Drive , cop. 2004.

CD 114EFITA 2003 Conference (Debrecen, Budapest) (2003)

CD 45/44Élelmiszer- és vendéglátóipari ABC : Restaurant InformationSystem / [Kész. M-Store System Kft.]. - Szöveg. - Bp. :Verl.Dashöfer , [2002].

CD 7/22Food and human nutrition in AGRIS 2001-2005/06 / [publ.]Food and Agriculture Organization of the United Nations,International Information System for the Agricultural Sciencesand Technology (AGRIS). - Bibliográfiai adatbázis. - Rome :FAO , cop. 2005.

CD 37/7Food security : Virtual library : Special selection of full texts bykeyword / [publ.] Food and Agriculture Organization of theUnited Nations. - Bibliográfiai adatbázis. - Rome : FAO , cop.2002.

CD 144Az FVM szakmai kiadványai / [Kiad. Földmûvelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium]. - Bibliográfiai adatbázis. - Bp. : FVM ,[2005].

CD 45/94Gaál MártaA biometria számítógépes alkalmazásai a környezeti és agrártudo-mányokban: Példák : Magyar-angol, angol-magyar szakszótár éskifejezésgyûjtemény / Gaál Márta. - Bp. : Aula K. , 2004.

CD 129IITA annual report 2003: Research to nourish Africa / [publ.]International Institute of Tropical Agriculture. - Könyv. - Croydon: IITA , [2004].

CD 45/64Joint Meeting of the FAO Panel of Experts on Pesticide Residuesin Food and the Environment and the WHO Core AssessmentGroup (2003) (Rome)

CD 138Ki kicsoda a magyar élelmiszeriparban = Who is who in theHungarian food industry = Wer ist wer in der ungarischenLebensmittelindustrie = Kto est' kto v vengerskoj piscevojpromyslennosti 2004 / [Kiad. az] Agrármarketing Centrum. -Könyv. - Bp. : AMC , 2004



CD 45/98Közbeszerzési kézikönyv: Nem csak pályázóknak, ... jogalko-tóknak, ... elméleti szakembereknek, ... tanácsadóknak / Szerk.BAU-DOK Alapítvány. - Szöveg. - Bp. : H&Gy Consulting ,[2005].

CD 45/20Laib LajosTerepen mozgó jármûvek / Szerk. Laib Lajos. - Bp. : Szaktud.Kiadóh. , 2002.

CD 45/43Land degradation assessment in drylands : LADA project meetingreport 23-25 january 2002 / [publ.] Food and AgricultureOrganization of the United Nations. - Szöveg. - Rome : FAO ,2002.

CD 68/10Magyar cégek 2004/2005: Több mint 40000 cég adataival / kiad. aDun and Bradstreet Hungária Kft.. - Adatbázis. - Bp. : Dun &Bradstr.H.Kft.

CD 45/114Magyar Mezõgazdasági Bibliográfia 2003, 2004, 2005: MABI[2005] / [Kiad.] Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Doku-mentációs Központ. - Bibliográfiai adatbázis. - Bp. : OMgKDK, 2005.

CD 34/14Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek 2001/2 : Magyar NemzetiBibliográfia Periodikumok 2001/2 : Magyar Nemzeti BibliográfiaSajtórepertórium 2001/2 / kész. az Országos Széchenyi Könyvtár.- - Bp. : OSZK , 2002.

CD 124Magyar Tudomány Anno 1999-2003: Repertórium, tudósportrék,MTA, OTKA, MSZH, FVM, OM, bemutatók / [kiad.] LapodaMultimédia. - Interaktív multimédia. - Bp. : Lapoda Multimédia ,[2003].

CD 119Magyarország hagyományos és tájjellegû mezõgazdasági és élel-miszeripari termékeinek gyûjteménye = Collection of Hungary’straditional and local products = Sammlung über die traditionellenund landschaftspezifischen Agrarprodukte Ungarns: Hagyomá-nyok - Ízek - Régiók = Traditions - Flavours - Regions =Traditionen - Geschmäcke - Regionen / [Kiad. a Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrármarketing Centrum]. - Bp.: [FVM] , [2003].

CD 45/112Market access browser = Navigateur: Mesures d’accés auxmarchés = Navegador: Medidas sobre acceso a los mercados[Elektronikus dok.] / [publ. Food and AgricultureOrganization of the United Nations]. - Könyv. -Rome : FAO, cop. 2003.

CD 45/74The state of food and agriculture 2003-04: Time series : SOFA2003-04 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the UnitedNations. - Rome : FAO , 2004.

CD 37/18Verbatim DataLifePlus: AGROVOC Browsing InterfaceSeptember 2004 / [publ. Food and Agriculture Organization of theUnited Nations], Verbatim Corporation. - Adatbázis. - Egham :Europe Verbatim Ltd. , 2004.

CD 45/82Vízrajzi évkönyv 2001: CD-melléklet : 56. (CVI.) kötet / [kiad.Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Rt.]. - Közlemények,folyóiratcikkek. - Bp. : VITUKI Rt. , cop. 2002.

CD 45/31Vízügyi statisztikai adatok 1996-2001 / [Kiad. a] Gazdasági ésKözlekedési Minisztérium. - Felmérési adatok. - Bp. : GKM ,2002.

CD 45/34World development indicators 2002: Users manual / [publ.] TheWorld Bank. - Felmérési adatok. - Washington : The World Bank ,2002.

CD 132World Symposium of Dairy Products in Human Health andNutrition (2.) (Melbourne) (2003)2nd World Symposium of Dairy Products in Human Health andNutrition: Conference and exhibition : 24-27 August 2003 Mel-bourne, Australia / [publ.] International Dairy Federation. - Mel-bourne : Int. Dairy Fed. , 2003.

Európai Unió

CD 62/4Agence Europe / [publ.] Agence Europe CD-ROM Department. -Brussels : Ag.Eur. , [2001].

CD 33/16AGRIS application and data for agriculture 2004/3 : Data 1973-2004 / [publ.] European Communities. - [Luxembourg] :[OOPEC] , 2004.

CD 33/17AGRIS application and data for agriculture and forestry 2005/:Contains also Quarterly bulletin 1/2005 in PDF format / [publ.]European Communities. - [Luxembourg] : [OOPEC] , 2005.

CD 53/6Csatlakozási szerzõdés: 2004. május 1. / [Szerk. a MiniszterelnökiHivatal]. - Bp. : M.Hiv.Közlönyk. , 2004.

CD 84/29Debates = Débats: Sittings from July to December 2004 =Séances de juillet á decembre 2004 : Official Journal Annex ofthe European Communities : Debates =Journal officiel Annexede l’Union européenne / [publ.] European Parliament. - Euró-pai Parlament vitairata. - Luxembourg : European Parliament ,2004.

CD 40/21Economic accounts for agriculture and forestry and agriculturallabour input statistics 1973-2001 data : Detailed tables / [publ.]European Commission. - - Luxembourg : OOPEC , 2002.

CD 46/75EU-jogtár 2003/2 / [kiad.] KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó kft.,CompLex vevõszolgálat. - - Bp. : KJK Kerszöv , 2004.

CD 80/27/1,2,3Eurolaw : Monthly Issue 103 Quarterly 40 1951-December 2004 /[publ.] ILI Index House. - Ascot, Berks : ILI Index House , 2004.

CD 45/51Az Európai Unió gabonaintervenciós rendszere / [Szerk. AlmásiJudit] ; [Kész. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési MinisztériumKépzési és Szaktanácsadási Intézete]. - Könyv. - Bp. : FVM KSZI, 2003.

CD 38/7Európai Uniós terminológiai szótár: Angol-francia-német-magyar /[Kiad. az] Akadémiai Kiadó. - Könyv. - Bp. : Akad. K. : Igazs.ügyiMin. , 2005

CD 45/9Europäische Union 2000 Tier- und Pflanzenproduktion / [Red.Gerhard Knothe]. - Bonn : ZMP , 2000. - 235 p.;21 cm. -(Agrarmärkte in Zahlen )

CD 53/8Eur-Lex: Az Európai Unió hivatalos lapja : Jogszabályok. Tájékoz-tatások és közlemények (L+C) : 2004. évi gyûjtemény május-de-cember / [Kiad. European Communities Publications Office]. - Fo-lyóirat. - Luxembourg : OOPEC , cop. 2005.

CD 40/32Eurostat databases: [Agricultural products] : Zpa 1 / [publ.]European Communities. - Adatbázis. -[Luxembourg] :[OOPEC] , [2003].

CD 45/83Eurostat yearbook 2004: Data 1992-2002 / [publ.] EuropeanCommission. - Felmérési adatok. - Luxembourg : OOPEC , 2004.

CD 45/68Hatályos szerzõdéskötési útmutató és mintatár: EU-konform ta-nácsadó üzleti szerzõdések elkészítéséhez : 3.3 verzió : 2002-2004.április / [publ.] Verlag Dashöfer. - Bp. : Verl.Dashöfer , 2004.

CD 135Health and safety in agriculture: Farm self-assessment / [publ.Health and Safety Executive]. - Interaktív multimédia. - [London]: HSE , cop. 2004.

CD 53/4Hétköznapi Európa: Az Európai Unió filmen, szövegben és szá-mokban / [Szerzõk Losonczi Lívia és Madari Ákos]. - Könyv. - Bp.: Euro Info Service , cop.2003.

CD 43/2Interactive guide to the European Union 2002 / Weber Shandwick.- [S.l.] : [s.n.] , 2002.

CD 45/69Közbeszerzés Európában: Ajánlattevõk, ajánlatkérõk kézikönyve :Kézikönyv CD melléklet / [Szerk. Kerekes Pálné, Makarics

Adrienne] ; [Kiad. a CBC Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft.].- Szöveges adatbázis. - Bp. : CBC ... Kft. , 2004.

CD 53/7Legislative proposals and other COM documents 2003 / [publ.]European Commission. - Szöveges adatbázis. - Luxembourg :OOPEC , cop. 2005.

CD 45/107Magyar gazda Európában : Betartható elõírások, érthetõ jogsza-bályok / [kiad. Raabe Kiadó]. - Szöveges adatbázis. - Bp. : RaabeK. , 2005

CD 12/1Nonprofit szervezetek mindennapi tanácsadója: 1.0 verzió / [Kiad.]Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt.. - Bp. : Dashöfer Szakkiadó Kft.és T. Bt. , 2004.

CD 79/4OECD agricultural databases = Bases de données agricoles del'OCDE / [publ.] Organisation for Economic Co-Operation andDevelopment. - [Paris] : OECD ,2001-2002.

CD 27/22Official Journal of the European Union : Legislation L and Cinformation and notices : 2003 collection / [publ.] EuropeanCommunities. - Szöveges adatbázis. - Luxembourg : OOPEC ,2003.

CD 39/2A régiók számítanak = Regions matter = Regionen machen denUnterschied [etc.] / [Kiad. Európai Bizottság Regionális PolitikaiFõigazgatóság]. - Szöveges adatbázis. - [S. l.] :Eur.Biz.Reg.Pol.Fõig. , [2005]

CD 45/61 – CD 45/90Regions: Statistical yearbook 2002- 2004: General statistics /[publ.] European Commission. - Szöveg. - Luxembourg : OOPEC, 2004.

CD 126Revenue statistics yearbook 1965-2001: Statistics : 2002 edition /[publ.] Organization for Economic Co-operation andDevelopment. - Paris : OECD , 2002.

CD 27/21Supplement to the Official Journal of the European Union / [publ.]European Communities. - Folyóirat. - Luxembourg : OOPEC ,cop.2004.

CD 45/92Tourism statistics - yearbook: Data 1990, 1995, 1998-2002 /[publ.] European Commission. - Luxembourg : OOPEC , 2003.

CD 49/3Turchany, GuyMezõgazdaságunk az EU elvárásokban: A magyar mezõgazdaságsikerének alapja az Európai Unió ismerete / Turchany Guy. -Könyv. - Bp. : ECO-Invest Kft. , 2003.

Összeállította: Károlyi Zsuzsanna



Agrárium


AZ MKE MEZÕGAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK

KIHELYEZETT RENDEZVÉNYE GÖDÖLLÕN

Az MKE Mezõgazdasági Szerveze-te 2006. évi I. félévi rendezvényétaz elõzetes terveknek megfelelõena Szent István Egyetem GödöllõiTudományos Könyvtárában tartottamájus 18-án.

A rendezvény hivatalos részénekelsõ napirendi pontja a szervezettovábbi sorsát eldöntõ, a tagság kö-rében végzendõ, megkérdezésenalapuló felmérés megszavazásavolt. A felmérést háromtagú JelölõBizottság fogja elvégezni. LõrinczFerenc elnök javaslatát a bizottságtagjaira vonatkozóan a jelenlévõszervezeti tagok egyhangúlag elfo-gadták (elnök: BenczekovitsBeatrix, OMgK, tagok: PrinczÁgostonné, SZIE GTUK és PálfaiKatalin, OMgK). Ez a felmérésfogja eldönteni, hogy a szervezet atovábbiakban (2007-tõl) beolvad-eaz MKE Mûszaki Szekciójába, vagyönállóan folytatja tevékenységét.Utóbbi esetben a Jelölõ Bizottságelõkészíti a szervezet év végén ese-dékes tisztújító taggyûlésére a tag-

ság jelöléseinalapuló javas-latát a vezetõ-ségi tagok sze-mélyére vonat-kozóan. Elõbbiesetben a veze-tõség felveszi akapcsolatot aMûszaki Szek-ció vezetõségé-vel a visszata-golódás elõké-szítése és lebo-nyolítása céljá-ból.

Ezt követõ-en Lõrincz Ferenc tolmácsoltaSzabóné Szávay Judit, a SZIE Állat-orvos-tudományi Könyvtár fõigaz-gatójának, vezetõségi tagnak ameghívását, így az õszi rendezvényaz István úton zajlik majd.

A program folytatásaként JózsaSándorné, a SZIE GTUK megbí-zott igazgatója röviden megismer-tette a résztvevõket a közel 60 éves

könyvtár történetével és jelenével,a könyvtár állományával, valaminta mûködéssel kapcsolatosan felme-rülõ problémákkal. (A könyvtárrólrészletesen olvashatnak JózsaSándornénak Bemutatkozik a SzentIstván Egyetem Gödöllõi Tudomá-nyos Könyvtára címmel az Agrár-könyvtári Hírvilágban, – 2005. 12.k. 3. sz. – megjelent cikkében.)Majd rövid séta során módunkbanállt megtekinteni a könyvtár helyi-ségeit, megcsodálhattuk az épülettetõteraszáról nyíló kilátást azegyetemre és szépséges természetikörnyezetére.

Az egyetem menzáján kellemeshangulatban elköltött finom ebédután Princz Ágostonné Emese nagyszakértelmet eláruló „profi” kalau-zolásával megtekintettük a Gras-salkovich Kastélyt, a színházat és anemrég elkészült tündéri Király-dombi Pavilont.

Élményekben gazdagon nagyköszönettel vettünk búcsút kedvesvendéglátóinktól.

Pálfai Katalin

Agrarkonyvtari Hirvilag 2006 02 - mezogazdasagikonyvtar.hu · színházi fotós, utóbbi Beckett rész-letes életrajzának megalkotója, aki három esszét írt Haynes fényképei-hez).

Documents