Adózási általános elmélet · 2 A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP – Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) – 42 (2010)% az államháztartáson

Adózási általános elmélet

EKF

Csorba László

2

A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest

GDP – Bruttó hazai termék

GDP 47 (2005) – 42 (2010)% az államháztartáson „folyik” keresztül

Visegrádi országok: 39%

USA 25-28%

Dánia, Svédország 41-44%

Nagy Britannia 32-35%

3

Államháztartási bevételek megoszlása (2009. tény)

Megnevezés Milliárd Ft %

Társasági adó 386 4,6

EVA 170 2,0

Különadó 157 1,9

Egyéb társasági befizetés 304 3,7

ÁFA 2168 26,1

Fogyasztási és jövedéki adó 902 10,8

SZJA 1900 22,8

Egyéb lakossági befizetések 120 1,4

Központi költségvetési szervek bevételei 1622 19,5

Befizetés alrendszerektől 226 2,7

Egyéb bevételek 400 4,5

Összesen 8355 100

4

Államháztartási bevételek a keletkezés helye szerint

Az államháztartás bevételei (2006)

Központi ktgvetés

48%

Elkülön áll. Alap

3%

Önkormányzatok

24%

Nyugd.bizt. A.

15%

EÜ. Alap

10%

5

Államháztartási kiadások megoszlása (2005-2010)

Megnevezés Vis 05 Hun 05 Hun 07 Hun 10

Működési kiadások 19 16,6 14,3 14,6

Oktatás 12,6 13,9 12,7 12,5

Eü. 13,2 10,9 10,5 10,0

Nyugdíj 24,7 19,7 21,0 23,4

Szoc és lakást. 13,4 20,9 20,5 20,9

Környz. Kult. 4,7 4,6 5,1 5,7

Gazdasági funkc. 12,3 13,3 15,7 12,6

6

Államháztartási kiadások azok felmerülési helyei szerint

Az államháztartás kiadásai (2006)

Központi ktgvetés

50%

Elkülön áll. Alap

2%

Önkormányzatok

22%

Nyugd.bizt. A.

14%

EÜ. Alap

12%

Adó fogalma

Fogalom I. Törvényen alapuló, adóztatói kényszer hatására keletkező fizetési kötelezettség. Közvetlen ellenszolgáltatás az adózáskor nincs, és nem jár

Fogalom II. Törvényen alapuló, adóztatói kényszer hatására keletkező fizetési kötelezettség. Ellenszolgáltatásként jövőbeni lehetőségek igénybevételi joga jár.

Az adóék mostanság

Adóék mostanság II. (forrás: mfor.hu)

Közterhek a munkabéren: ki visz haza többet, a dolgozó, vagy az állam?

Hazai adóztatás: két szereplő

Adókivetési jog az államé: törvények

Azt adóztat és úgy, ahogy akarja

Állam meghatározza az önkormányzatoknak, milyen adót, milyen mértékek szerint vethetnek ki

Csak azokat és úgy adóztathatja, akiket az állam akar

Hazai adóhatóságok

APEH (állami) már NAV

Illetékhivatalok is ide tartoznak már

VPOP (állami) már NAV

Vámok, jövedéki adók, import termékek áfá-ja, külföldi rendszámú gépjárművek adója

Önkormányzatok (helyi)

Helyi adók, belföldi rendszámú gépjárművek adója, luxus adó

Adóztatás alapvető funkciója

Bevételek biztosítása állami feladatok finanszírozására: javak és szolgáltatások biztosítására

Adóztatási alapelvek

Arányos közteherviselés elve Egyes csoportok, egyének közötti arányos teherviselés

Haszonelvűség Az adóztató által jövőben kapott javak és szolgáltatásokkal

való arányosság

Fizetőképesség Az adóztatónak ténylegesen meg kell tudnia fizetni a kivetett

adót

Kiszámíthatóság Gazdasági döntések meghozatalát segítse elő

Hatékony teljesíthetőség Adófizető egyszerűen, gyorsan meg tudja határozni és fizetni

Jutányosság Az adóztatás beszedési költségei minimálisak legyenek

Igazságos adórendszer?

Társadalmi igazságosság: szubjektív fogalom

Meghatározott cselekvési módozatot meghatározott következmény terheljen: „jobb”, ha az „jó” cselekvés volt, „rosszabb”, ha az „rosszabb” cselekvési módozat volt.

Meghatározott állapot elérése, meghatározott következményt vonjon maga után: „jobbat”, ha azt „jó” cselekvés révén érték el, „rosszabbat”, ha azt „rossz” úton érték el.

Verseny: olyan feltételek szerint, melyek minden résztvevő számára – legalább elvileg – teljesíthetők: mindenki a saját sikereinek a kovácsa.

„Tisztességtelen” verseny: amikor a feltételek nem a fentiek szerint teljesíthetők, nem „igazságosak”: a résztvevők egymás rovására is kell, hogy céljaikat megvalósítsák.

Közösség a versenyt még elfogadja, a tisztességtelent már alig és átmenetileg. A közösség büntetni akar.

Miért irigyek a magyarok?

Igazságos adórendszer II.

Ha viszont mindenki „jó”, akkor kit büntetünk több adóval?

Válasz: akkor kevesebb adó is elég, kevésbé jobbak is megerősítést kapnak, hogy még jobbá váljanak O.K. Pozitív spirál.

Ha viszont mindenki „rossz”, akkor ki kap adókedvezményeket, „jobb” elbánást?

Válasz: elvileg a „rosszabbaknak” kellene több adót fizetni, de ez lehetetlen, mivel őket nem tudják adóztatni, viszont miattuk kétszeresen is több adó kell: egyrészt mert nem fizetnek rendesen, másrészt mert a többieknek kárt okoznak, amit az államnak kellene rendbe tenni. Így ténylegesen a rosszabbak kapnak kedvezményt, s a jobbakat büntetik nagyobb adóterhekkel. Nem O.K. Negatív spirál.

Melyikhez áll közelebb Magyarország?

Az adórendszer elsődleges feladata nem a közösség erkölcsi rendbetétele, s arra lényegileg nem is alkalmas.

A társadalmi igazságosságot „jó” törvények és „jó” közigazgatás, de még inkább az erős közösség állíthatja helyre.

Adótörvények

I. adójogviszonyra vonatkoznak

Pl. ÁFA törvény

II. adóeljárásra vonatkoznak

Adóeljárási törvény: Art.

Adójogviszony törvényeinek elemei

Adóalany meghatározása: személyi hatály Pl. társaságok; magánszemélyek; szállásadók

Adótárgy meghatározása: tárgyi hatály Pl. adóköteles értékesítés; munkajövedelem

Adóidőszak meghatározása: időbeli hatály Pl. jövedelem megszerzésének időpontja

Adóalap meghatározása Pl. bruttó munkabér; nettó eladási ár

Adómérték meghatározása Egyösszegű: adótétel Százalékos: adókulcs (azonos, változó, sávos, lépcsős, lineáris,

progresszív, degresszív)

Adómentességek Pl. Szja: olimpiai helyezettek Adókedvezmények

Adók csoportosítása I. az adóztatás tárgya szerint

Tárgyi adók: meghatározott fizikai dologra vonatkozik Pl. építményadó, súlyadó

Fogyasztási adók (nem azonos a fogyasztási elnevezésű adóval!): javak és szolgáltatások végső fogyasztóit terhelik Pl. Áfa, jövedéki adó

Jövedelemadók: megszerzett jövedelmet terhelik Pl. Szja, Tánya

Vagyoni adók: adóalany – nem most megszerzett, meglévő - tulajdona az adó alapja Pl. építményadó eléggé ilyen, bár a név ellen tiltakoznak.

Adók csoportosítása II. Terhelési jellegük szerint: (az adóalany fizeti meg?)

Közvetlen (egyenes): az adóterhet az adóalany fizeti meg

Pl. nagyjából a Szja

Közvetett: nem az adóalany fizeti meg az adóztatónak

Pl. Áfa

Adók csoportosítása III. a beszedett adó jogosultja, vagy az adókivető szerint

Központi adók

Pl. áfa, jövedéki adók

Helyi adók

Pl. kommunális adó

Kakukktojás: személyi jövedelemadó, mert megosztódik

Adók csoportosítása IV. jogerő szerint

Kötelező

Fakultatív: nem a megfizetése, a kivetése: pl. helyi adók

Az adóeljárási törvény

Lásd: az adózás rendjéről szóló törvény