A VÍZIRIGÓ (CINCLUS CINCLUS) MORFOLÓGIAI MÉRETEI ÉS …epa.oszk.hu/01600/01603/00079/pdf/Aquila_EPA-01603_1992_111-118.pdf · Farokhossz A hazai vízirigók, farokhosszának

AQUILA 1992. VOL.: 99 (11 l- l 18)

A VÍZIRIGÓ (CINCLUS CINCLUS) MORFOLÓGIAI MÉRETEI ÉS A NEMEK ELKÜLÖNÍTÉSE

MAGYARORSZÁGON

Horváth Róbert Aggteleki Nemzeti Park

Abstract

Morphometric parameters and sex differentiation ofDipper (Cinclus cinclus) populati­ons of Hungary

Morphometric parameters taken on Dipper specimens nesting in Hungary in the regions of the Mátra mountains, the Bükk mountains, the Aggtelek Karst and the Tokaj mountains are presented. Based on the wing length, tail length and body weight data obtained from 64 males and 67 layers the Dippers occurring in Hungary can be listed into subsecies Cinclus cinclus aquaticus. According to the results the sex of the Dippers can be differentiated at a certainity of 100% on the basis of the morphometric parameters, out body weight and tail length alone are not sufficient for this purpose. Seasonal changes in body weight of Dippers are also discussed according to sex.

Bevezetés

H a z á n k b a n az e lmúl t év t izedekben a vízirigó két alfajának, a Cinclus cinclus orientalis-nak, és a Cinclus cinclus meridionalis-mk e lőfordulásá t említ ik (Keve, 1960). A z alfaji e lkülöní tés t a külföldi szakirodalom is rendszeresen hasz­nálja (Andersson—Wester, 1971; Görner, 1981; Rockenbauch, 1985; Schmid— Spitznagel, 1985). A z egyik legá t fogóbb munka a vízirigó 17 e u r ó p a i alfaját írja le (Creutz, 1986), melyben hazánk t e rü l e t én - Keve (1960) a lapján - a Cinclus c. orientalis-t (Északi-középhegység) , és a Cinclus c. meridionalis-t (Soproni -hegység) említi . A szerző az alfajokat e l te r jedésük mellett színezet-beli, és főként metrikus bélyegeik a lapján választotta el.

Ez idáig, a vízirigó e se tében nem r e n d e l k e z t ü n k publ ikál t hazai biometriai adatokkal, kivéve Barta Z. mérése i t , amely 6 tojó és 7 h ím egyed szárnyhosz-szát tartalmazta (Haraszthy, 1982). Mindezek e l lenére a legutóbbi névjegyzék m á r helyesen közli, hogy a magyaro r szág i populác ió t t ú lnyomórész t a Cinclus cinclus aquaticus alkotja (Keve, 1984).

T a n u l m á n y o m biometriai adatok alátámasztásával helyezi el a Magyaror­szágon fészkelő vízirigókat az alfajok r e n d s z e r é b e n . Vizsgálja a nemek évközbeni mére tvál tozásá t , valamint segítségével jó l e lkü lön í the tők egymás­tól a hazai vízirigók h í m és tojó egyedei.

111

A vizsgált terület

A z Északi-középhegység négy tagjának 14 vízfolyásán - Bükk hegység: Eger, Garadna, Szalajka, Szinva patak; Tokaji-hegység: Aranyosi- , Bózsva, Kemence, Nagy-, Ósva, T e k e r é s , Tolcsva patak; Aggteleki Karszt: Jósva , Ménes-pa tak ; Mátra hegység: Csörgő-pa tak ; — tö r t én t a vizsgálat, mivel itt ta lá lható a magyar vízir igó-állomány t ú l n y o m ó többsége (Horváth, 1988).

Vizsgálati módszer

A vizsgált te rü le t vízirigóiról 1979-1989 időszakban tö r t én t részleges vagy teljes adatfelvétel . A h ímekné l 89 esetben tö r t én t szárnyhossz a d a t á n a k felvétele 64 egyedrő l , 44 alkalommal farokhosszadatot rögzí te t tem 29 egyedrő l , és 41 esetben végeztem t e s t t ömegmérés t 29 egyedrő l . A tojóknál 107 alkalommal m é r t e m szárnyhosszt 67 egyedrő l , 34 esetben tö r t én t f a rokhossz -megha tá rozás 18 pé ldányró l , és 54-szer tes t tömeg-megál lap í tás 33 egyedrő l . Min t az ada tokbó l lá tha tó , a vizsgálat 11 éve alatt egy-egy m a d á r r ó l több esetben is t ö r t én t adatfelvétel .

A vízirigók befogását függönyhálóval végez tem. A szárny- és farokhossza­kat 1 mm-es pontossággal , vonalzóval (feszített szárny ese tében) , a tes t töme­geket 1 g pontossággal , Pesola mér legge l m é r t e m .

1. ábra. A megvizsgált Cinclus c. aquaticus populációk elhelyezkedése Fig. 1. Distribution of the Cinclus c. aquaticus populations

112

Eredmények

Az alfaji kérdés tisztázása A hazai (Keve, 1960; 1984) és a külföldi szakirodalom egy része (Streseman,

1919; Creutz, 1986) he lyte lenül ha tá rozza meg, vagy következet len m ó d o n keveri a C. c. meridionalis, a C. c. orientális és a C. c. aquaticus alfajok el terjedését . Magyaro r szágon , az Északi-középhegység t e rü le t én élő h ím vízirigók szárnyhossza 93,18 m m (n = 89; 90-99 mm), míg a tojóké 85,60 mm (n = 107; 80—90 mm), kü lönbségük 7,58 mm. Ál lományuk szervesen, annak részeként kapcsolódik a csehszlovák (Hudec, 1983) és a közép-európa i (Kelemen, 1978; Görner, 1981; Rockenbauch, 1985; Schrnid—Spitznagel', 1985; Creutz, 1988) Cinclus cinclus aquaticus popu lác ióhoz (1. ábra ; 1. táblázat).

A z Északi -középhegységben gyűjtött adatok alapján azér t elgondolkod­ta tó az 1983 d e c e m b e r é b e n , a Sopron i -hegységben m é r t 99 mm-es szárny­hosszú h ím, és a 88 mm-es szárny hosszúságú tojó e lőfordulása (Kárpáti L. szóbeli közlése). Ez esetleg egy másik alfaj a lka lmankén t i fe lbukkanásá t jelzi a nyugati ha társzé len .

1. táblázat. A közép-európai Cinclus cinclus aquaticus populációk szárnyhosszadatai (mm-ben)

Table 1. Wing length data for the Cinclus cinclus aquaticus populations of Central-Europe

Görner (1 *i 81) //uác<-(1983) Schraid-Spitznaget (1985)

Rockenbaurh (1985)

Cratfz( 1988) Horváth (1990)

a átlag

n adatsz.

X interv.

a n X a n X a n X a n X a n X

hím-male mean 94,3

n 80

rangé 90-101

92,9 45 89-105

94,7 91 89,7-99,3

95,07 173 89-101

94,3 90-101

93,18 89 90-99

tojó - female 86.8 71 84-89

85,3 40 78-93

86,8 69 79,9-91.9

87,01 152 83-90

86,8 82-89

85,6 107 80-90

difference különbség

7,5 7,6 7,87 8,06 7,5 7,58

Biometriai adatok felhasználása a nemek elkülönítésében

Szárnyhossz A z egyedek szárnyhosszának összehasonl í tásakor , a visszafogások során

lejegyzett adatok ese tében , valamint összesítve is jó l e lkü lönül a két nem szárnyhossza a 89 mm-es ha t á rná l (2. ábra) . Még szemléletesebb a differen­cia, ha a nemek szerint tö r tén ik az ábrázolás (3. ábra) . Ez alapján a vízirigók nemeinek e lkülöní tése közel 100%-os pontossággal kivitelezhető.

113

CS £

32 -a N tfl 28 M V Z

24 £ 20

16

12 8

4 0

4

8

12

16

20

s

79

2. áfcra.

Ffc. 2.

99

wing length szárnyhossz

(mm) 81 83 85 87 89 91 93 95 97

A vízirigók szárnyhosszadatai a vizsgált egyedek (A), a visszafogáskor felvett adatok (B), és összesítésük alapján (C)

Wing length data for Dippers on the basis of specimens examined (A), recapturing data (B) and the combined data (C)

cl E N

V) V V tri

V

(n)

30

26

22

18

14

10

9 c f

wing length szárnyhossz

. (mm) 79 83 85 87 89 91 93 95 97 99

3. ábra. A vízirigók szárnyhosszadatai nemenként elkülönítve. Fig. 3. Wing length data for Bippers according to sex

114

Farokhossz

A hazai vízirigók, fa rokhosszának i smere tében a nemek elkülöní tése nem o l d h a t ó meg, mivel a tojók és a h ímek adatai j e l en tősen átfedik egymást (4. ábra)

CS

E •CO

N tfi

_i 3J íl tri V

w • »l 14 13 12 11 10 9 8 7 6

6 7 8 9

10

Összesen Total

9 tail length

farokhossz (mm)

43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 4. ábra. A vízirigók farokhosszadatai nemenként elkülönítve és összesítve

Fig. 4. Tail length data for Dippers according to sex and combined

Testtömeg

A magyarország i vízirigók t e s t t ömegada ta inak ismerete sem elég a m a d á r n e m é n e k megál lap í tásához , bá r az adatok á t fedése nem olyan j e len tős , mint a farokhossz ese tében (5. ábra ) .

115

5. ábra. A vízirigók testtömegadata nemenként elkülönítve, és összesítve Fig. 5. Body weight data for Dippers according to sex and combined

(n)

9 c f

Total Összesen

body weight testtömeg (g)

45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73

A testtömeg évszakonkénti változása

A lemér t adatok alapján a vízirigók tojóinak t es t tömege j a n u á r t ó l május­j ú n i u s i g emelkedik (mintegy 8%-ot), majd szeptemberre hirtelen lecsökken (15%-ot). Ezt egy újabb, novemberig t a r tó t e s t tömeg-növekedés (10%) követi, majd a második csúcs u t á n a téli á t lagra csökken a tes t tömeg.

A h ímek tes t tömege a téli időszak alatt, n o v e m b e r - f e b r u á r között j e l en tő ­sen (109c-kai) m e g n ő . A fészkelési, költési időszakban március-ápr i l is , ápri l is- június közt t e s t tömegük e lőbb csökken (5%-nyit), majd s tagnál . Ősszel, a szeptember-november időszak alatt éri el a minimumot (2. táblázat; 6. ábra ) .

2. táblázat. A vízirigók testtömege az év különböző szakaszaiban (g-ban) Table 2. Seasonal body weight data of Dippers (g)

Január jan.

Február Febr

Április Apr.

Május May

Június Jun

Szept. Sepl.

Október Oct.

Nov. Nov.

Dec. Dec.

Összesen Total

tojó female

X-át lag mean

54.1 53 56 60 57,2 51,5 53 55 52,5 54,5 1 tojó female N-esetek

száma 14 1 14 1 5 4 1 4 10 54

h ím male

X-át lag mean

64,8 65,8 62,6 - 62,6 60,5 - 59 64,5 63,58 h ím male N-esetek

száma 11 5 12 - 3 2 - 2 6 41

116

január március május július szeptember november Jan. Mar. May Jul. Sept. Nov.

6. ábra. Az eltérő nemű vízirigók testtömegének változása az év különböző szakaszaiban Fig. 6. Seasonal changes in body weight of Dippers according to sex

Értékelés

Magyaro r szágon , az Északi -középhegységben szerzett biometriai adatok alapján sikerült elhelyezni a hazai vízir igó-ál lományt a közép-eu rópa i Cinclus cinclus aquaticus popu lác ióba .

A 11 év során szerzett biometriai adatok lehetővé tet ték a magyar vízirigók n e m é n e k szányhosszmére t a lapján t ö r t é n ő megha tá rozásá t . Nagy, közel 100%-os bizonyossággal mondhatjuk, hogy a C. c. aquaticus hazai populác ió­

j á b a n a tojók szárnyhossza nem, míg á h í m e k s z á r n y m é r e t e mindig megha­ladja a 90 mm-t. Ez megerős í t i a külföld eddigi tapasztalatait (Görner, 1981; Rockenbauch, 1985; Schmid—Spitznagel, 1985; Creutz, 1988). Bebizonyosodott, hogy h a z á n k b a n a vízirigók farokhossz-, valamint t e s t t ömegada t ának kizáró­lagos ismerete nem elég a m a d á r n e m é n e k e lkülöní téséhez . Más szerzők ese tében is (Rockenbauch, 1985; Schmid-Spitznagel, 1985) fe lmerül t a nemek adatainak á t fedése , azonban ez e s e t ü n k b e n sokkal j e l en tősebb .

A z évszakonként i tes t tömegvál tozás a h ím vízirigók ese tében hasonló lefutású, mint más szerzőknél (Galbraith—Broadley, 1980; Ormerod—Tyler—Le­wis, 1986), míg a tojók ese tében ez lényegesen el tér . Ez utóbbi felveti a további adatgyűj tések szükségességét .

117

IRODALOM - REFERENCES

Andersson J. S.-Wester S. A. I. (1971): Length of wing, bili and tarsus as a character of sex in the Dipper (Cinclus cinclus). Ornis Scand, 2: 75-79.

Creutz G. (1986): Die Wasseramsel (Cinclus cinclus) Neue Brehm-Bücherei Nr. 364. pp. 142. Wittenberg-Lutherstadt.

Creutz G. (1988): Die Wasseramsel (Cinclus cinclus) in der Deutschen Demokratischen Republik. Egretta 31/1-2. 4-11.

Galbraith H.-Broadley B. (1980): Biometrics and sexing of the British race of the Dipper. Ring and Migr. 3: 62-64.

Görner M. (1981): Zum Geschlechtsdimorphismus der Wasseramsel Cinclus cinclus (L.). Mitt. zool. Mus. Berlin 57, suppl. Ann. Orn. 5, S: 63-70.

Haraszthy L. (1982): Útmutató kézben tartott énekesmadarak határozásához. M M E -Budapest

Horváth R. (1988): Angaben über die Wasseramsel (Cinclus cinclus) in Ungarn. Egretta 31/1-2. 12-17.

HudecK. (1983): Fauna CSSR, Ptaci-Aves. Academia, Prag. Bd. 3. Kelemen A. (1978): Madaraskönyv. Kriterion - Bukarest. Keve A. (1960): Magyarország madarainak névjegyzéke. Budapest. Keve A. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. Budapest. Ormerod S. J.-Tyler S. J.-Lewis J. M. S. (1986): Biometrics, growth and sex ratios

amongst Welsh Dippers (Cinclus cinclus). Ring. and Migr. 7: 61—70. Rockenbauch D. (1985): Geschlechts- und Altersbestimmung bei der Wasseramsel

(Cinclus c. aquaticus). Okol. Vögel 7, 363—378. Schmid W.-Spitznagel A. (1985): Der sexuelle Grössendimorphismus süddeutscher

Wasseramsel (Cinclus c. aquaticus): Biometrie, Funktion und mögliche Ursachen. Okol. Vögel 7, 379-408.

Streseman E. (1919): Cinclus cinclus orientális subsp. u. - Anz. Orn. Ges. Bayern 1: 4-5.

Authors address: Horváth Róbert

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága Tengerszem oldal

Jósvafő H-3758

118