A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság

A véleménynyilvánítás szabadsága.

A szólás- és a sajtószabadság

Az előadás struktúrájaI. A VSZ ELVI MEGALAPOZÁSA • véleményszabadság – mi végre?

II. A VSZ AZ ALAPJOGOK RENDSZERÉBEN• a védett jogok köre – a kommunikációs jogcsoport

III. A VÉDELEM TÁRGYA• védendő vélemények

IV. A VSZ VÉDELME és HATÁRAI • a korlátozás rendszere• legitim korlátok, alkotmányos követelmények

• közszereplők bírálhatósága

V. A SAJTÓSZABADSÁG SPECIÁLIS VONÁSAI• alkotmányos követelmények• a hatályos szabályozás körvonalai

ELVI MEGALAPOZÁS

MI VÉGRE VÉDELMEZZÜK? - a védelem igazolása -

I. Mindenki azt mondhassa, amit akar…önkifejezés szabadsága

>> INDIVIDUÁLIS-LIBERÁLIS ELMÉLET <<

II. Demokrácia, népszuverenitás megnyilvánulása, a közjó védelme

a közügyek szabad megvitatásának feltétele

>> DEMOKRATIKUS / INSTRUMENTÁLIS ELMÉLET <<

VÉLEMÉNYEK PIACA

DEMOKRATIKUS ELMÉLET AZ ÖNKIFEJEZÉS SZABADSÁGA

A VÉLEMÉNYSZABADSÁG AZ ALAPJOGOK RENDSZERÉBEN

A védelem jellege

Önkifejezés szabadságamint ALANYI JOG

Demokr. közvélemény kialakulásának védelme mint INTÉZMÉNYVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

>> nélkülözhetetlen a demokratikus többségi döntéshozatal eredményeinek

elfogadásához <<

részvételi jog

A védett jogok köre

Kommunikációs szabadságjogok ANYAJOGA

Kommunikációs jogegyüttes:1. Szólás- és sajtószabadság2. Információszabadság3. Művészi, irodalmi alkotás/terjesztés szabadsága4. Tudományos élet szabadsága, tanszabadság5. Lelkiismereti és vallásszabadság6. Egyesülési és gyülekezési jog7. Gondolatszabadság

Funkció fokozott védelem

Képzeletbeli hierarchia II. fokán

Élethez és emberi méltósághoz való jog

Véleménynyilvánítás szabadsága

KORLÁTOK MEGSZORÍTÓAN ÉRTELMEZENDŐK!

A VÉDELEM TÁRGYA

A VÉLEMÉNY

A KÖZLÉS (és hallgatás) SZABADSÁGA: Mindenfajta közlés

• értékítélet egyaránt

• tényállítás

DE DIFFERENCIÁLT védelem • Értékítélet: teljes, politikai szólás: kvázi abszolút védelem• Tényállítás: nem védett: becsületsértő tudatosan hamis

közlés

TARTALOMSEMLEGESSÉG

értékítélet ~ tényállításbizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében

Félix Péter vs. Székely Tamás

A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte.







I. fok: BŰNÖS (rágalmazás): bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállításII. fok: NEM BŰNÖS: kijelentés = bírálat, értékítélet (a szavak köznapi és jogi használata különbözik)




I. fok: BŰNÖS (rágalmazás): bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállításII. fok: NEM BŰNÖS: a kijelentés = bírálat, értékítélet (a szavak köznapi és jogi használata különbözik)

A VÉLEMÉNYSZABADSÁG HATÁRAI

Korlátozhatóság

FELELŐSSÉGGEL gyakorolandó, DETARTALOMSEMLEGESSÉG

(érték- és igazságtartalomtól független védelem)

CSAK KÜLSŐ KORLÁTOK(mások jogai és védendő alkotmányos érdekek)

Tartalomsemlegesség csak főszabály, a Btk. és az AB „kilengései” is áttörik.

Külső korlátok

• az állam érdekei(vö. államtitok)• a társadalom egészének érdekei (közérdekű

klauzulák)(vö. köznyugalom – rémhírterjesztés, nemzeti jelképek védelme; közerkölcs – pornográf felvételek; közegészség – alkohol- és dohánytermék tilalma)• a társadalom egyes csoportjainak az érdekei(vö. gyűlöletbeszéd)• az emberi méltóság, a magánszféra védelme, mások

személyiségi jogai (rágalmazás, becsületsértés, jó hírnév megsértése, DE vö. AB - közszereplők bírálhatósága)

Közszereplők bírálhatósága

Közszereplő politikusok Közhatalom-gyakorlók ”Celebek”

alkotmányosan védett magánszférájuk szűkebb

az alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre tágabb, mint más személyeknél [36/1994. (VI. 24.) AB hat.]

Becsületsértés, rágalmazásLehet-e mondani, hogy a tokaji bor szar?

„Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhitattal a szart.” (Új Péter, Népszabadság, 2008. január 1.)

Államilag támogatott kereskedőház ↔ újságíró

Magyar büntető bíróságok: elítélték Új Pétert túlságosan sértő, lealacsonyító a szóhasználat

Strasbourgi bíróság: Mo. ellen ítélt„a stílus a kommunikáció része, szabadon megválasztható”

Becsületsértés, rágalmazásLehet-e mondani, hogy a tokaji bor szar?

„Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhitattal a szart.” (Új Péter, Népszabadság, 2008. január 1.)

Államilag támogatott kereskedőház ↔ újságíró

EEJB: CASE OF UJ v. HUNGARY(Application no. 23954/10)

Gyűlöletbeszéd

= gyűlölet keltésére alkalmas kirekesztő, diszkrimináló beszéd

Eltérő nemzeti mércék: USA ↔ Németország

Mo: permanensen alkotmányossági viták kereszttüzében

ALAPHATÁROZAT: 30/1992. (V. 26.) AB határozat

Gyűlöletre uszítás – gyalázkodás Btk. - közösség elleni izgatás Btk-beli tényállásai kapcsán

269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen pénzbüntetéssel büntetendő."cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy

• gyűlöletre uszítás (= jogellenes tettre hív fel, ami magában hordozza az erőszak bekövetkezésének veszélyét)

• gyalázkodás (= magyar nemzetet, nemzetiséget stb. sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata)

GYALÁZKODÁSI TESZT

GYB megnyilvánulásai a Btk.-ban I.Önkényuralmi jelképek használata

269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképeta) terjeszt;b) nagy nyilvánosság előtt használ;c) közszemlére tesz;ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

1. VAJNAI vs. Magyarország [Appl. 33629/06.]

2. FRATANOLO János vs. Magyarország [Appl 29459/10.]

GYB megnyilvánulásai a Btk.-ban II.

A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Meghaladott gyakorlat?

"Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében »gyalázkodó« ... A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen." (30/1992. AB hat.)

„…A demokratikus politikai kultúra vártnál lassúbb kialakulása miatt nincs ok [annak optimizmusát] feladni. A társadalom toleranciája visszahat bármiféle jog gyakorolhatóságára. szabad és működő társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, ezzel szemben elutasításra vezet, így a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára.” (95/2008. AB hat.(

AB: egyelőre megerősítések

"Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében »gyalázkodó« ... A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen." (30/1992. AB hat.)

„…A demokratikus politikai kultúra vártnál lassúbb kialakulása miatt nincs ok [annak optimizmusát] feladni. A társadalom toleranciája visszahat bármiféle jog gyakorolhatóságára. szabad és működő társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, ezzel szemben elutasításra vezet, így a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára.” (95/2008. AB hat., lásd még 96/2008. AB hat.)

SAJTÓSZABADSÁG

SAJTÓSZABADSÁG

= minden tömegkommunikációs médium szabadságára kiterjedő kommunikációs jog

- Nyomtatott sajtó- Televízió, rádió - Internet, lekérhető tartalmak

KITÜNTETETT VÉDELEM ↔ KETTŐS FUNCIÓ

1. Véleménynyilvánítás eszköze 2. Informálás eszköze véleményformálás

SAJTÓSZABADSÁG ~

SZÓLÁSSZABADSÁGAzonos korlátozási mércék? NEM

Alaphatározat: 37/1992. (VI. 10.) AB határozat

„demokratikus közvélemény csak teljeskörű, tárgyilagos tájékoztatás alapján alakulhat ki”

Intézményvédelmi oldal erősebb: TERJEDELEM ENNEK FÜGGVÉNYE

KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS

A sajtóorgánum jellemzőitől függ, hogyan teljesül-ee követelmény

Különböző médiumok más tartalom

SZABÁLYOZÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

1. Erőforrások szűkössége?• Frekvenciához és műsoridőhöz

hozzáférés szabályozása

2. Közönségre gyakorolt hatás?• Demokratikus közvélemény – politikai tartalmak• Gyermekek fejlődése – szexuális, erőszakos tartalmak• Fogyasztói érdekek – reklám

3. Tartalom feletti ellenőrzés lehetősége?• Csak egy „gombnyomás”• „foglyul ejtett közönség”

Közszolgálati és kereskedelmi média

KÖZSZOLGÁLATITájékoztatásra, művelődésre elsősorban szolgál

- Kiegyensúlyozottság (pluralizmus, semlegesség)- Szakszerűség

Feltételezi: FÜGGETLENSÉG!

KERESKEDELMIVáltozó kiegyensúlyozottság (frekvenciaszűkösség) Pluralitás megvalósul: állam tartózkodjon Tömeghatás, gyermekvédelem: legitim

tartalomszabályozás

BEAVATKOZÁSI SKÁLA

1. Internet2. Nyomtatott sajtó3. Kereskedelmi4. Közszolgálati

HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS

Új törvények:• 2010. évi CIV. tv. a sajtószabadságról és a

mádiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv. „médiaalkotmány”)

• 2010. évi CLXXXV. tv. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (médiatörvény)

+ 165/2011. AB határozat

Szabályozás vs. alkotmányos követelmények

1. AB: KORLÁTOZÁSNAK MÉDIASPECIFIKUSNAK KELL LENNIE

Smtv.: monolitikus – minden médiatartalomra vonatkozik

2. AB: TARTALOMSEMLEGESSÉG

állami szerepvállalás, tartalomszabályozás (az emberi méltóság, emberi jogok, a nyilatkozatot adó jogai, magánszféra, gyermekek védelme,

alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tiltása)

3. AB: SAJTÓTERMÉK SZABAD ALAPÍTÁS ALANYI JOGA

Feltétel: hatósági nyilvántartásba vétel (engedélyezés-szerű)AB: nem előzetes korlátozás

165/2011. AB határozatszükségesség – (arányosság)

1. AB: KORLÁTOZÁSNAK MÉDIASPECIFIKUSNAK KELL LENNIE

Smtv.: monolitikus – minden médiatartalomra (sajtótermék, médiaszolg.) vonatkozik

2. AB: TARTALOMSEMLEGESSÉG

állami szerepvállalás, tartalomszabályozás (az emberi méltóság, emberi jogok, a nyilatkozatot adó jogai, magánszféra, gyermekek védelme,

alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tiltása)

3. AB: SAJTÓTERMÉK SZABAD ALAPÍTÁS ALANYI JOGA

Feltétel: hatósági nyilvántartásba vétel (engedélyezés-szerű)AB: nem előzetes korlátozás

Új szervezetrendszer (2010 -)• Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH)• NMHH Médiatanácsa• Közszolgálati Közalapítvány és Kuratórium

AB: „Az "állami szervektől való szabadság" követelménye atörvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll,egyikük sem juthat a hírszolgáltatás tartalmát befolyásolniképes szervezetben meghatározó befolyáshoz, ahogy egyébként politikai pártok, érdekképviseleti szervezetek befolyása sem lehet meghatározó.” [61/1995. (X. 6.) AB hat.]

Jelölési és választási szabályok nem zárják ki ennek lehetőségét

A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság

Documents