A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman ... · A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyama

A történelem javítóvizsga

témakörei és tényanyaga

a Herman Ottó Szakképző Iskola

9. évfolyama számára

[A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]

Az őskor és az ókori Kelet

1. Esszé (10 pont)

– Az élelemtermelés forradalma, mesterségek és kereskedelem (12-16. o.)

– Mezopotámia (17-23. o.)

– Egyiptom (24-29. o.)

– Palesztina és a zsidók (30-35. o.)

– Óperzsa Birodalom (36-40. o.)

– Indiai és kínai kultúra (41-46. o.)

2. Személyek

– Hammurapi

– Kheopsz, II. Ramszesz

– Ádám, Éva, Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon

– I. Dareiosz, Xerxész

– Buddha, Asóka, Csin Si Huang-ti

3. Események

– Kr. e. 100000 k.: a homo sapiens megjelenése

– Kr. e. 8000 k.: az élelemtermelés kezdete, újkőkor

– Kr. e. 3000 k.: az állam megjelenése, ókor kezdete

– Kr. e. 2900 k.: Egyiptom egyesülése

– Kr. e. XVIII. sz.: Hammurapi (törvényei)

– Kr. e. 1500 k.: az árja hódítás Indiában

– Kr. e. 1200 k.: a föníciai írás kialakulása

– Kr. e. X. sz.: a zsidó állam virágkora (Dávid, Salamon)

– Kr. e. VI. sz.: a „babiloni fogság”

– Kr. e. 525: Egyiptom perzsa meghódítása

– Kr. e. 521-486: Dareiosz

– Kr. e. VI. sz.: a buddhizmus születése

4. Fogalmak

– őskor, régészet, kronológia, embertan, forrástípusok

– ügyes ember (Homo habilis), felegyenesedett ember (Homo erectus), Neander-völgyi ősember, Homo

sapiens (értelmes ember)

– őskőkor-újkőkor, eszközhasználat, eszközkészítés

– társadalom, munkamegosztás, gyűjtögetés, halászat, vadászat

– mágia (varázslat), természetimádat (kultusz), szellemek, barlangrajz

– termelés, földművelés, állattenyésztés, kézművesség, csere

– rézkor, bronzkor, vaskor

– ókor, állam, város, birodalom, despotizmus, öntözéses földművelés

– templomgazdaság, ékírás

– fáraó, piramis, hieroglifa, múmia (mumifikálás)

– építészet, szobrászat – többistenhit/ politeizmus, egyistenhit/ monoteizmus, Biblia, Ószövetség, vallási dualizmus

– brahmanizmus, buddhizmus

– kaszt(rendszer)

5. Topográfia

– Rudabánya, Vértesszőlős – Neander-völgy, Crô-Magnon

– Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Sumer, Babilon, Asszíria – Egyiptom, Nílus

– Palesztina (Kánaán), Jeruzsálem, Júdea, Izrael, Fönícia (Türosz), Perzsia,

– India, Indus, Kína, Jangce

Az ókori Hellász

1. Esszé (10 pont)

– A görög vallás és sport (57-62., 100. o.)

– Az athéni demokrácia kialakulása és fénykora (63-67., 77., 78-79. o.)

– A görög-perzsa háborúk (72-76. o.)

– A görög hétköznapok és a görög művészet (83-88., 100., 103. o. + füzet)

– A görög bölcselet története (89-93., [100.,] 104. o.)

– A Kelet meghódítása – Nagy Sándor (94-99. o.)

2. Személyek

– Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész

– Miltiádész, Leonidász, Themisztoklész

– Dareiosz, Xerxész

– olümposzi istenek (Zeusz, Héra, Pallasz Athéné, …)

– Periklész, Pheidiász, Mürón

– II. Philipposz, Nagy Sándor (Alexandrosz)

– Hérakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész

– Hérodotosz, Thuküdidész

3. Események

– Kr. e. XIII. század: dór vándorlás, a mükénéi civilizáció pusztulása (1100 k.)

– Kr.e. 776: az első feljegyzett olümpiai játékok

– Kr. e. 621: Drakón reformjai

– Kr. e. 594: Szolón reformjai

– Kr. e. VI. század: türannisz Athénban (Peiszisztratosz)

– Kr. e. 508: Kleiszthenész reformjai

– Kr. e. V-IV. század: klasszikus kor

– Kr. e. 490: marathóni csata

– Kr. e. 480: thermopülai csata, szalamiszi csata

– Kr. e. 478: déloszi szövetség

– Kr. e. 448: béke a perzsákkal

– Kr. e. 440-30-as évek: Periklész kora

– Kr. e. 431–404: peloponnészoszi háború

– Kr. e. 336–323: Nagy Sándor

– Kr. e. 331: gaugamelai csata

– Kr. e. III-I. század: hellenizmus kora

4. Fogalmak

– polisz (városállam), arisztokrácia, démosz, türannisz

– görög gyarmatosítás, piac, kereskedelem

– arkhón, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás (osztrakizmosz), bulé,

napidíj, Árész-dombi tanács (Areioszpagosz), metoikosz, rabszolga

– hoplita, falanx

– arisztokratikus köztársaság, gerúszia, apella, felügyelők, helóta, körüllakó

– khitón, agora, akropolisz, színház, sztoa, mítosz

– természetfilozófia, dialektika, idea-tan, szofisták, filozófia, sztoikusok

– hellenizmus

5. Topográfia

– Kréta, Mükéné, Iónia

– Athén, Attika, Spárta, Peloponnészosz, Korinthosz

– Olümpia, Olümposz, Delphoi

– Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz

– Makedónia, Perzsa Birodalom, Alexandria

Az ókori Róma

1. Esszé (10 pont)

– A római köztársaság válsága és az egyeduralom létrejötte (116-130. o.)

– A római kultúra (134-141. o. + képek, + füzet)

– A kereszténység születése (153-9., 160-162. o.)

– A dominatus kora, 284-476 (147-151., 160-5. o.)

– Pannónia története (különösen Savariáé) (166-168. o. + a tényanyag végén)

2. Személyek

– Romulus

– Hannibal, Scipio, Gracchusok, Marius, Sulla, Spartacus

– Pompeius, Iulius Caesar

– Antonius, Octavianus Augustus

– főbb istenek

– Cicero, Plutarkhosz, Tacitus

– Claudius, Nero, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Septimius Severus

– Názáreti Jézus Krisztus, (Szent) Pál, (Szent) Péter (Máté, Márk, Lukács, János)

– Diocletianus, Constantinus

– Theodosius, Attila

– (Szent) Quirinus és Márton

3. Események

– Kr. e. 753: Róma alapítása, 510: a királyság megdöntése, köztársaság alapítása

– Kr. e. 494: a plebejusok kivonulása (néptribunusi tisztség), 367: Licinius-Sextius-féle földtörvény

– Kr. e. 287: népgyűlési határozatok senatusi megerősítés nélkül is érvényesek

– Kr. e. 264-241: az 1. (Sicilia provincia), 218-201: a 2. (216 Cannae, 202 Zama), 149-146: a 3. pun

háború, 168 Makedónia meghódítása – Kr. e. 133, 123: a Gracchusok reformkísérlete

– Kr. e. 73-71: Spartacus-rabszolgafelkelés

– Kr. e. 60: az 1. triumvirátus, 48: pharszaloszi csata, 44. III. 15.: Caesar meggyilkolása a szenátusban

– Kr. e. 43: a 2. triumvirátus, 31: actiumi csata, 27-Kr. u. 14: Augustus Caesar, Kr. e. 9: Pannónia

meghódítása

– Kr. e. 7-5: Jézus születése

– 43: Claudius megalapítja CC Savariát

– 98-117: Trajanus (107: Dacia meghódítása), 117-138: Hadrianus, 161-180: Marcus Aurelius

– 212: Caracalla: római polgárjog a birodalom minden szabad lakosának

– 284-476: dominatus (284-305: Diocletianus)

– 313: Constantinus milánói edictuma (türelmi rendelet), 325: I. egyetemes nicaeai zsinat

– IV. sz. eleje: Szt. Quirinus és Márton

– 395: Nagy Theodosius kettéosztja a birodalmat

– 451: catalaunumi csata, 455: vandálok pusztítják el Rómát, 476: Odoaker lemondatja az utolsó nyugat-

római császárt

4. Fogalmak

– királyság, köztársaság, patricius, cliens, plebejus, közföld (ager publicus)

– senatus, consul, dictator, néptribunus, censor

– XII táblás törvények

– provincia, colonia, barbár

– senatori rend (nagybirtokos arisztokrácia), latifundium, lovagrend, antik proletariátus, rabszolga

– triumvirátus, Julián-naptár, császár, császárság, principátus

– amfiteátrum, gladiátor, circus

– limes, legio, dominatus (tetrarchia), colonusok

– vallás, misztériumvallások, farizeus, zsinagóga, megváltó (Messiás), diaszpóra, Újszövetség,

evangélium, apostol, keresztény

– egyházi hierarchia, püspök, milánói edictum, zsinat, (Szentháromság-)dogma

5. Topográfia

– Róma, Capua

– Karthágó, Szicília, Cannae, Zama

– Pharszalosz, Actium

– Africa, Gallia, Hispania, Britannia, Macedonia

– Palestina (Iudaea), Jeruzsálem

– Borostyánkőút, Selyemút, Tömjénút

– Constantinopolis, Nicaea

– Pannónia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Scarbantia, Vindobona, Arrabona, Dacia

A kora középkor (V-X. század)

1. Esszé (10 pont)

– A Frank Birodalom (171-176. o.)

– A nyugati és keleti keresztény egyház kialakulása (177-182. o. + e vallásokra megtérő népek [189-193.

o.])

– Feudális gazdaság és társadalom (183-188. o.)

– Mohamed és az iszlám (195-200. o.)

2. Személyek

– Nagy Theodorik, Merovingok, Klodvig, Karolingok, Martell Károly, Kis Pippin, Nagy Károly

– Nursiai Szent Benedek, Nagy Szent Gergely, Madarász Henrik, I. (Nagy) Ottó

– Justinianus, Cirill és Metód, Szvatopluk, I. (Hős) Boleszláv, Simeon, Vlagyimir

– Mohamed

3. Események

– V. sz. vége (481): Frank Királyság

– V. sz. vége (489): Keleti-gót Királyság

– VI. sz.: a szláv törzsek szétvándorlása őshazájukból

– 622: Mohamed futása (hidzsra)

– 732: poitiers-i csata

– 751-: Kis Pippin

– 756: Pápai (Egyházi) Állam létrejötte

– 800: Nagy Károly császár (768-814)

– IX. század: Morva Fejedelemség (Szvatopluk)

– 843: verduni szerződés

– 900 k.: Bolgár Cárság (Simeon)

– 900 k.: Kijevi Rusz alapítása (Vlagyimir)

– 933: merseburgi csata

– 955: Lech-mezei (augsburgi) csata

– X. sz.: a horvát állam születése

– 962: Nagy Ottó császár (936-973), Német-római Birodalom

– 1025: Lengyel Királyság (I. Boleszláv)

– 1054: nagy egyházszakadás (szkizma)

4. Fogalmak

– középkor, frank, gróf, grófság, őrgrófság, kancellária, oklevél, normann

– egyház, római katolikus egyház, pápa, Pápai (Egyházi) Állam, pátriárka, érsek, püspök, szent

– szerzetes, szerzetesrend, kolostor (monostor), bencések (bencés rend), apát, kódex

– uradalom, legelőváltó (vadtalajváltó), két- és háromnyomásos gazdálkodás, nehézeke, borona,

szügyhám (nyakhám), kengyel

– hűbéri lánc, hűbérúr (senior), hűbéres (vazallus), beneficium (adománybirtok), hűbérbirtok (feudum)

– jobbágy, (jobbágy)telek, tized (dézsma), robot, majorság (allódium)

– Corpus iuris, (Kijevi) Rusz

– iszlám, Korán, hidzsra, dzsihád, kalifa, Ramadán (böjt)

5. Topográfia

– Poitiers, Aachen, Verdun, keleti és nyugati gótok, frankok, vandálok, normannok, (britek, angolszászok,)

avarok, Augsburg

– Róma, Egyházi (Pápai) Állam, Monte Cassino

– Konstantinápoly (Bizánc), Alexandria, Jeruzsálem

– morvák, csehek, lengyelek, bolgárok, horvátok, oroszok, Kijev

– Arábia, Mekka, Arab Birodalom, Bagdad, Gibraltár, Cordoba

A magyarság története az államalapításig (-1000)

1. Esszé (10 pont)

– A magyar nép őstörténete, vándorlása (206-210. o.)

– A Kárpát-medence a magyarok előtt és a honfoglalás (211-216. o.)

– A „kalandozó” hadjáratok és az államalapítás (217-221. o.)

2. Személyek

– Álmos, 7 vezér [Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm/Tétény] és 7 törzs [Nyék, Megyer,

Kürtgyarmat, Tarján Jenő, Kér, Keszi], Árpád, Kurszán, (Nagy Károly, Pribina, Szvatopluk, Bölcs Leó,

Simeon)

– Madarász Henrik, I. (Nagy) Ottó, Taksony, Géza fejedelem, Sarolt, Gyula, I. (Szent) István király,

(Bajor) Gizella hercegnő, Koppány, II. Szilveszter, (Szent) Imre herceg, (Szent) Gellért püspök, Gyula,

Ajtony

3. Események

– Kr. e. IV.: évezred urali kor

– Kr. e. III.: évezred finnugor kor

– Kr. e. 2000 k.-700 k.: ugor kor

– Kr. u. 800 k.: Magna Hungaria elhagyása

– IX. sz.: levédiai és etelközi tartózkodás

– 895: honfoglalás,

– 904: Árpád nagyfejedelem

– 907: pozsonyi csata

– 933: merseburgi csata (Madarász Henrikkel)

– 955: augsburgi magyar vereség (I. Ottótól)

– 970/972-997: Géza nagyfejedelem

– 973: Géza fejedelem quedlinburgi követsége (I. Ottónál)

– 997/1000–1038: Szent István nagyfejedelemsége/ királysága

4. Fogalmak

– nomadizmus, nép, nemzet, nyelvcsalád, finnugor, őshaza, sztyepp, táltos, sámánizmus, kazár, kettős

fejedelemség, kende/kündü, gyula, nemzetség, törzs, törzsszövetség, kabar, székely, (nagy)fejedelem,

– avar, frank, bolgár, bő, jobbágy, ín, honfoglalás, kalandozások

– szeniorátus, primogenitúra, vármegye, ispán, tized, egyházmegye, érsekség, püspökség, Szent Korona

5. Topográfia

– Ural, Volga, Don, Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Duna, Vereckei-hágó, Erdély hágói,

Merseburg, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Erdély, Somogy, Veszprém, Pécsvárad

Pannónia és Savaria története az ókorban

I. Pannonia ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonia )

a) Meghódítása

Pannoniába Kr. e. IV. században kelták vándoroltak be (pannonok, illírek), törzsenként telepedtek le, nem hoztak létre

egységes államot, a terület nagy részét ők lakták.1

A rómaiak előrenyomulása a Száva felől terjeszkedve folyamatosan alávetette őket, majd Augustus hadvezére Tiberius

Kr. u. 9-ben 3 éves véres háborúban legyőzte az (adók és a katonasorozások miatt kitörő) pannon lázadást, majd

provinciát szervezett (Kr. u. 10), végül a birodalom északon és keleten is egészen a Dunáig terjesztette ki a határait,

Claudius császár idején pedig hivatalosan is felvette a Pannonia nevet.2

A terület két szempontból volt fontos Rómának: a Duna vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal

szemben és a Duna fontos kereskedelmi útvonal volt. Emellett Pannónián át vezetett a Borostyánút, ami Rómát

(pontosabban az észak-itáliai Aquileiát) és a Balti-tenger partvidékét kötötte össze.

b) A települések

Tehát Kr. u. 10-ben már provinciává szervezett területről beszélhetünk, melynek területe Magyarország nyugati felén,

azaz a Dunántúlon kívül a mai Kelet-Ausztriát és Észak-Szlovéniát, valamint a Kárpát-medence délnyugati részét,

azaz Észak-Horvátországot, Észak-Szerbia egy részét (Macsói körzet és a Vajdaság szerémségi körzete), valamint

Bosznia-Hercegovina északi sávját foglalta magába.

Egymás után születtek a települések (villák, municipiumok vagy coloniák). Az első városok a Borostyánút mentén

épültek, mint pl. Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron), Carnuntum (Petronell, Bad Deutsch-Altenburg)3.

Később Duna (Danubius) mentén fekvő védelmi vonal részeként katonai táborok és mellettük városok alakultak ki,4

pl. Vindobona (Bécs), Arrabona (Győr), Brigetio (Komárom-Szőny), Aquincum (Óbuda). Városok alakultak ki a

provincia belső területén is: Sopianae (Pécs), Gorsium (Tác), Siscia (Sziszek a Száván).5

c) A provincia története

69-ben a provincia 3 légiónyi helyőrsége segítette hatalomra a – Nerot követő – polgárháború végén az első Flavius

császárt, Vespasianust.

Domitianus korára (I. század vége) kiépült a Duna-menti limes, amikre nagy szükség is volt a germán és szarmata

(jazig) betörések miatt. Később Traianus császár 106-ban két részre (Alsó- és Felső-Pannóniára).6 Innen kiindulva

vezette a hadjáratait Dacia meghódítására, Decebal legyőzésére (107).

Járt itt Marcus Aurelius, a filozófuscsászár az első nagyobb germán támadás ellen harcolva.7 Szintén a pannoniai

légiók választották császárrá 193-ban egy hosszabb polgárháború közben Septimius Severust (egyes vélemények

szerint Savariában). A győzelmek miatt nőtt a katonai erő, így sok veterán telepedett le. A túlparti germánok és

szarmaták egy részét is szövetségesként tudták használni a védekezésben.

A III. sz. végén Diocletianus négy különálló provinciára osztotta a tartományt.8

d) Kultúra

A kelta-római településeken előrehaladt a városiasodás, Róma épületeit másolva épültek: paloták (Savaria,

Aquincum), kaszárnyák, középületek, fürdők (Savaria), szentélyek, amfiteátrumok (Aquincum), színházak (Savaria,

Gorsium), utak, vízvezetékek és csatornák, a házakban freskók, mozaikok (Caesariana–Baláca, Aquincum, Savaria),

1 Pannon és illír törzsek: taurisci (mai Burgenland), arabiates (a Rába-Arrabo és a Zala/ Sala környékén), boii, azali (a Duna déli partján az előbbiek

északnyugaton, pl. Savaria környékén, az utóbbiak északkeleten), eravisci (a Duna keleti partján), hercuniati (ezek szomszédjai délre), pannonii (Észak-Horvátország), iassii (boioktól délre), oseriates/ oteriates (Balatontól délre), latovici (délnyugaton), andizites (Dráva-vidék), amantini (Dráva vidék), scordisci (a

Szávától délre délkeleten), breuci (Száva mentén, az előzőktől nyugatra). 2 A terület meghódítása valamikor Kr. e. 35-ben kezdődött (Kr. e. 33: Siscia), de Kr. e. 14-ig a csak a Pelsotól (Balaton) nyugatra eső területek elfoglalása történt

meg. Kr. e. 14-9-ig leigázták a Dravus (Dráva) és Savus (Száva) között élő kelta pannon törzseket (scordiscus, breucus, amantinus), majd Kr. u. 6-9 verték le a

pannon-dalmata lázadást, kialakítva a provinciát (eredetileg Illyricum Inferior néven). Ekkor jelentek meg a Duna északi partján a germánok (kvádok, markomannok) támadásaikkal később jelentős problémákat okozva. Később Claudius császár a birodalmat 46-49-ig keleten is egészen a Dunáig terjesztette ki (a

Duna-Tisza közén 30 k. megjelenő és innen betörő szarmaták ellen), ekkor lesz hivatalosan Pannonia. 3 Az út Aquileiától indult, melyet a II. században alapítottak, egyéb települések az út mellett: Emona (Ljubljana), Celeia (Celje), Poetovio (Ptuj), Salla (Zalalövő). 4 A kelta provincialakók nem a legiókban, hanem a flottában szolgálhattak.

Más települések a limesnél: Gerulata (Pozsony-Oroszvár), Ad Flexum (Mosonmagyaróvár), Quadrata (Lébény), Solva (Esztergom), Cirpi (Dunabogdány), Ulcisia

Castra (Szentendre), Campona (Nagytétény), Matrica (Százhalombatta), Intercisa (Dunaújváros), Lussonium (Dunakömlőd) vagy Singidunum (Begrád). 5 Más települések a provincia belsejében Aqua Viva (Varasd), Aqua Iasae (Daruvár), Cibalae (Vinkovci), Mursa (Eszék), Sirmium (Mitrovica,

Szávaszentdemeter), Alisca (Szekszárd), Mursella (Árpás), Dotis (Tata), Mogentianae (Tüskevár?), Caesariana (Baláca), Valcum (Fenékpuszta). 6 A nyugati rész, Pannonia Superior („felső”) fővárosa Carnuntum, míg a keleti terület, Pannonia Inferior („alsó”) székhelye Aquincum volt. 7 Ezek voltak a kvád-markomann háborúk (166-180, Commodus zárta le győzelemmel, az északi germán vandál, gót és burgund törzsek mozdították rá a

birodalomra e két törzset, ill. a hermundurok, naristák, később pedig a longobárdok és vandálok is támadtak, de a germánoknak ki kellett üríteniük a túlpartot és ott is római erődök épültek). Ennek idején a keletről érkező súlyos pestisjárvány (167-9) is pusztított a lakosságot, de a veszteséget germán hadifogoly

colonusokkal pótolták. 8 Pannonia Prima („első”) északnyugaton, fővárosa Savaria, Pannonia Valeria („valeriusi”) északkeleten Sopianae székhellyel, Pannonia Secunda („második”)

délkeleten, fővárosa Sirmium és Pannonia Savia („szávai”) délnyugaton, fővárosa Siscia.

bronzemlékek, illetve kőfaragványok, síremlékek9 maradtak fenn. A vezető réteg a II. századra romanizálódott, de ezt

a rómaiak – bölcsen – nem erőltették és bár sok volt a betelepülő, de a lakosság megőrizte régi szokásait, törzsi

szervezetét is.

Sokféle vallás terjedt el itt, a tartományba érkező katonákkal népszerű keleti (misztérium)vallások is érkeztek.: volt

Mithrász- (Fertőrákos, Aquincum), Ízisz-szentély (Savaria, 188 k.). Ezek mellett, ill. után sok keresztény emlék is

fennmaradt. A kereszténység elterjedésének jele az a sok használati tárgy, melyet a XP (Khrisztosz)–monogrammal,

vagy kereszttel jelöltek meg (mécses, lámpaakasztó, ruhacsat, kőbe vésett feliratok, …).

Pannoniának híres ókori szentjei is voltak: Quirinus, Siscia mártír püspöke és Martinus, a Savariában született római

katona, később tours-i püspök, az egyik legkedveltebb európai szent, a mi Szent Mártonunk.

e)Néhány fontosabb település emlékei:

Aquincum: Aquincum esetében a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai (Kr. u. 89) és a tőle jól elkülönülő

polgárvárost (Hadrianus alapította), a katonai tábor két amfiteátrumának romjai is megtekinthetők.10

Emellett

nevezetesek a vízvezetékrészletek, Mithraeum (Mithrász-szentély), a helytartói palota a mai Hajógyári-szigeten (közel

száz festett helyisége volt), a tartomány egyik legjelentősebb fazekasműhelye, egy hatalmas katonavárosi gyógyfürdő

a padlófűtés részleteivel, egy szép faragott kövekkel rendelkező kőtár, valamint a gyönyörű mozaikokkal ékes

Hercules-villa. Különlegesség a szépen rekonstruált, megszólalható állapotban levő víziorgona. A város 106-tól a IV.

század végéig Alsó-Pannónia székhelye volt

Scarbantia: A Flaviusok alapította városban fennmaradtak a forum, az itt levő jelentős magtár (horreum) és a városfal

maradványai. Kiemelkedő emlék a capitoliumi templom 3 istenszobra („capitoliumi triász”: Juppiter, Juno és

Minerva), de volt itt egy kicsi Ízisz-oltár és kisebb szentély is, a közelben, Fertőrákos mellett pedig egy katonák által

alapított Mithrász-szentély található.

Sopianae: A Hadrianus alapította város leghíresebb emlékei a kereszténység elterjedésének korából valók, mintegy 20

föld alatti ókeresztény sírkamrát és temetői együttest tártak fel a városban értékes freskókkal11

. A város a IV. századtól

Pannonia Valeria székhelye volt.

Gorsium: Az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeuma, régészeti parkja: az egész egykori forum, egy

díszkút, több szép sírkő és a színház maradványai is megtalálhatók (utóbbiban előadásokat tartanak).

f) Hanyatlás

A központi hatalom és a határvédelem gyengülésével (kb. 160-) a belső városok erősödtek meg: pl. Gorsium (Tác),

Sopianae (Pécs).

A Duna-Tisza-közi sáncok a nagy szarmata sáncrendszer részét képezték (IV. század). A gótok támadása után más

germán törzsek törtek be vagy vándoroltak át Ny-ra. Az elit elmenekült a belső területekre (Vindobona, Siscia) vagy a

biztonságosabb Noricumba. A kb. 400 éves római uralomnak a hunok vetettek véget (a Dunántúlt 433/434-ben, a

Száva vidékét a 440-es években hódítják meg), de hamarosan ők is eltűntek, a népvándorlás kora12

pedig 1-2 évtized

alatt szinte teljesen elpusztította a városokat, melyek romjait, emlékeit ma a régészek tárják fel.

III. Savaria története ()

a) Alapítása:

Szombathely területe ősidők óta lakott, amelyet az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A római város

települési előzményeiről a legutóbbi időkig kevés adat állt rendelkezésünkre. A környéken feltárt kelta telepek

(Velem–Szent Vid, Sé, Bucsu stb.) valószínűleg nem érhették meg a római foglalást, de a Nyugat-Szombathelyen a

múlt évben előkerült késő-kelta településrészlet már vsz. közvetlenül az alapítás előtti, körüli korból való.13

A Borostyánkőút mellett fekvő terület már várossá nyilvánítása előtt előbb ló- és kocsiváltó hely, majd katonai tábor

volt: lovas- és gyalogos segédcsapatok és két legio állomásozott itt. A várost, azaz coloniát Kr. u. 43 k. alapította

Claudius császár Colonia Claudia Savaria (v. Savariensium) néven, veteránok letelepítésére.14

A kiszolgált katonák,

a hozzájuk csatlakozott kereskedők, iparosok, mindezek családtagjai, valamint rabszolgái által lakott település

9 Caesariana (Baláca) madárábrázolásos mozaikja, Aquincum, Hercules villa: Hercules és Deianeira jelenete, Aquincum és Savaria helytartói palotájának (utóbbinál) delfines vagy a szombathelyi főtér alatt található geometrikus mozaikjai.

Sok helyütt találtak bronzemléket is találtak, legszebbek pl. a nagydémi vagy a sárszentmiklósi leletek itáliai műhelyek munkái.

A faragott sírkövek közül az aquincumi és savariai lapidarimban, illetve Gorsiumban (pl. Flavia Usaiu eraviszkusz asszonyé) találhatók a legszebbek, ezek értékes római és kelta viselettörténeti források is.

10 A mai pesti belváros partján épült fel a gyakori „ellenerődök” egyik példánya, Contraaquincum (itt állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta

harmadik hajóraja). 11 A leghíresebbek: a „korsós sírkamra” és a „Péter-Pál sírkamra”, falain a névadó ókori freskókkal. Föléjük kápolnát emeltek, 2000 óta az épületegyüttes az

UNESCO Világörökség része.

12 455-ben a keleti gótok (473-ig birtokolják szinte egészen), majd a szvévek, szkírek, longobárdok (510 k.), gepidák (530-as évek), 567-ben pedig az avarok érkeznek az egykori provinciába.

13 Kutatása során nagyszámú kerámia lelet mellett egy faszerkezetes lakóház maradványait sikerült a szakembereknek feltárniuk.

14 A várost tehát a „savariaiak claudiusi kolóniája” néven alapították, első lakói a Legio XV. Apollinaris veteránjai, emlékeik a Savaria Múzeumban található a sírkövek, mint pl. egy veronai katonáé.

létrejötte vsz. Pannónia tartománnyá szervezésével függött össze (ezért Emona és talán Scarbantia mellett a tartomány

legkorábbi települése).

Az ókori város hagyományos római szokás szerint négyszög alaprajzú a Perint (Sibaris) és rómaiak által kiásott

patakág, a Gyöngyös közt (mai határok: Kiskar utca–Petőfi utca–Király utca–Thököly utca), vsz. fallal körülvett. Az

itt áthaladó Borostyánkőút egy része máig fennmaradt a városban (Ízisz-szentély mellett és a Romkertben).

b) Funkciói:

A város kereskedelmi csomóponton épült, a nyugati városszélen vámállomás is működött (a Rómától való távolságot

mérő mérföldkövet is találtak, mely Pannóniában egyedülálló lelet).

Mint római jogú város polgárai, Savaria lakói a római polgárok teljes körű jogait élvezték, a város fokozatos virágzása

az egész környék fejlődésére jótékonyan hatott.15

A gyorsan fejlődő Savaria, Pannónia 106-ban történt kettéosztását

követően – de talán már korábban is – Pannonia Superior (Felső-Pannónia) tartomány székhelye, azaz civil

igazgatásának és a császárkultusznak a központja lett.16

A városnak császári palotája, fürdője, amfiteátruma épült. A

tartomány prefektusa volt Septimius Severus is, akit a légiók és a környező tartományok elöljárói itt kiáltottak ki

császárrá 193-ban.

A Római Birodalom Kr. u. III. század végi – Diocletianus-féle – közigazgatási átszervezést követően Savaria lett

Pannonia Prima tartomány székhelye. Itt székelt a helytartó, itt őrizték a tartomány kincstárát. Falai között gyakran

fordultak meg a római császárok is vendégként, savariai tartózkodásukról az antik történetírók adatai mellett az itt

kiadott császári rendeletek is tanúskodnak.

Savaria fontos vallási központ is volt, Jupiter és Minerva szobortöredékét is megtalálták, itt állt Ízisz egyiptomi

eredetű misztériumvallásának szentélye is.17

A kereszténység terjedése elérte Savariát is. Savaria két szentet is adott a

keresztény egyháznak. Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök

kivégzése, akit 303-ban itt dobtak a megáradt Sibaris (Perint) patakba, malomkővel a nyakában, miután nem volt

hajlandó megtagadni hitét.18

A keresztényüldözéseknek Constantinus császár hatalomra jutása vetett véget, A császár uralkodása alatt átszervezte a

tartományokat és Savariát ekkor tette Pannonia Prima tartomány székhelyévé, a szarmaták elleni hadjárata során 356-

ban hosszabb ideig időzött itt. Itt született 317-ben az egész ókori Európa egyik legnagyobb szentje, Szent Márton, aki

később a galliai Tours hittérítő püspöke lett.19

c) A város külső képe

Savaria alapításakor még nem voltak kőbányák, téglagyárak, de hiányoztak az építőanyag szállítását lehetővé tevő

kiépített utak és hidak is. Ezért a város házait kezdetben fából és vályogból készítették, melyhez Pannonia hatalmas,

egybefüggő tölgy erdői és az itt talált jó minőségű agyag szolgáltattak nyersanyagot. Fából és földből készültek a

város legkorábbi védművei is. Az Kr. u. II. század elejétől kezdve rövid idő alatt megváltozott a város képe, hiszen

nem csak a középületek és templomok, hanem már a város lakóházai is kőből épültek. A század közepétől Savaria egy

jellegzetes római kisváros képét mutatta. A falakkal körbevett belváros területe 25 hektár, a beépített területe

hozzávetőlegesen 40-50 hektár lehetett. Lakóinak számát 6-10 ezer közé tehetjük.

Az ókori forum (főtér) nagyjából megfelel a mainak. Itt lehettek a nagyobb középületek: a – Domitianus idején épült –

Capitoliumi (Juppiter, Juno és Minerva „triászának” épült) temploma, a tanácsháza és a bírósági csarnok. A Járdányi–

Paulovics István Romkertben találhatók a legimpozánsabb feltárt romok: az egykori helytartói palota, mellette fürdő

padlófűtéssel, a Mercurius-szentély (kereskedők, utazók, tolvajok védője), a vámház a várost elkerülő út részletével és

kézműves műhelyekkel. A képtár melletti szabad területen található az Ízisz-szentély (épült 188 k.), jelenleg

rekonstrukciós munkálatok folynak és eredeti formájában állítják helyre.

Constantinus uralkodása idején volt a város ókori virágzásának tetőpontja, népessége jelentősen megnőtt, nagyszabású

középületek, hivatali épületek, közfürdők, színházak, templomok, bazilikák épültek, melyek közül kiemelkedik a

Szent Quirinus bazilika és a pompázatos császári palota. A város ekkor egy valóságos kis Róma képét mutatta.

A városfalakon kívül is jelentős épületek álltak: nyugaton és délen hatalmas szentélykörzetek helyezkedtek el. A város

színháza nyugatra, a Kálvária-dombon lehetett. A falaktól távolabb a műhelyek és az iparosok lakóházai álltak, majd

ezeken túl, a városból kivezető utak mellett terültek el a temetők.

15 Nerva császár előbb felmentette a polgárokat az adózás alól, Traianus pedig lándzsás légiót alapított az itteniekből.

16 Itt székelt a helytartó, azaz prefektus, itt ülésezett a tartománygyűlés és itt álltak az istenné vált római császárok templomai is.

17 Emellett megtalálták a római-görög és keresztény vallás számos, az egyiptomi, a kisázsiai, a szír és a zsidó vallások néhány korabeli emlékét is. 18 Miután nem volt hajlandó megtagadni hitét, Savaria színházában (ma Kálvária-domb) halálra ítélték. Mártírhalálának emlékhelye az Óperint utcánál található,

nevét egy ókeresztény stílusú Szalézi templom is őrzi (Brenner János körút). Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más

névtelen keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem. 19 A legenda szerint a Szentmárton városrészben született (a Szent Márton domonkos templom helyén), ahol kútja és (Rumi-Rajki Istvántól) szobra áll, melyen

édesanyját kereszteli meg. Híres története szerint katonaként kardjával kettévágta a köpenyét, hogy megossza azt egy fázó koldussal. Később keresztény lett, de

püspökké választásakor elbújt és a házi ludak gágogása miatt találták meg, így ezen háziállatok kapcsolódnak ünnepnapjához (november 11). Szombathelyen két ereklyéjét őrzik: egy koponyacsont-darabkát a Székesegyházban, ujját a Szent Márton templomban.

A gyors és átfogó városrendezés következtében alig egy emberöltő alatt Savaria képe jelentősen átalakult. A környező

hegyek forrásaitól – Rohonc–Bucsu–Sé útvonalon érkező – 25 km hosszú, földalatti boltozott vízvezetéket építettek,

amely nem csak az egészséges ivóvizet adta, de a közfürdőket is ellátta.20

A város teljes területét csatornázták, az utakat hatalmas bazaltkövekkel burkolták. A középületeket szobrokkal,

impozáns kőfaragványokkal, mozaikokkal díszítettek, de a lakóházak többségét is falfestmények, gipsz-stukkókkal

díszítették.

d) Gazdasága:

Fazekasság: Az ásatási leletek alapján ma már világosan látjuk, Savaria az alapítást követően rövidesen Nyugat-

Pannónia egyik legfontosabb ipari központjává vált. A helyben található igen jó minőségű agyag fejlett fazekasipar

kialakulását eredményezte, mely itáliai mintákat és a helyi kelta fazekasság hagyományait használta fel. A

legjelentősebb műhelynegyedet Savaria nyugati külvárosában tárták fel.21

Fémművesség: A fémből készült eszközöket és viseleti tárgyakat, csatokat, fibulákat a legkorábbi időktől kezdve nagy

mennyiségben állították elő Savariában. A város számos pontján kerültek elő vasmegmunkálásra, bronzöntésre utaló

leletek.22

Kőfaragás: Savariából napjainkig közel 400 feliratos kőemléket – köztük fogadalmi oltárokat, síremlékeket –,

domborművet és szobrot ismerünk, ezeket helyi műhelyek készítették,23

melyek itáliai minták szerint, de helyi ízléssel

dolgoztak. A legszebb szobrokat, domborműveket, mint pl. a hatalmas istenszobrokat, az Iseum domborműveit vagy

Venus márvány torzóját vsz. rangos itáliai műhelyek mesterei helyben készítették. A Kr. u. IV. század végéről

származó gyönyörű ókeresztény márványfeliratot vándor festők és kőfaragó mesterek alkották itt. emléküket őrzi a

Savaria Múzeum lapidariuma (kőtára).

Mezőgazdaság: A provinciává szervezést követően a tartomány területét felmérték és kijelölték a települések helyét,

földbirtokok határát, Savaria környékén a birtokok jelentős részét a veteránok között osztották szét. A veteránbirtok

területe mintegy 20/30 hektár volt, ezt a veterán családtagjaival, illetve néhány rabszolgával meg tudta művelni,

ezáltal a megélhetésüket is biztosította. A művelhető földterület érdekében hatalmas területeken irtották ki az erdőt,

vagy csapoltak le mocsarakat. A földeken elsősorban gabonaféléket, emellett főként ipari haszonnövényeket, illetve

takarmánynövényeket termesztettek.24

Kimutatható a fejlett római állattartás és borszőlőtermesztés (bár szőlőt a kelták

már a rómaiak előtt is termesztettek).

e) Hanyatlása:

Valentianus császár halála után, 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa

saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a

falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak 441-445 között Attila hun király

tudta elfoglalni. A hunok pusztítását a források szerint a 456. IX. 7-én bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely

teljesen lerombolta a várost (ezt az adatot a régészek elutasítják, mivel a savariai épületek alapjai nem sérültek).

Savaria lakóinak többsége a birodalom bukását követően Itáliába költözött.25

A súlyos pusztítások ellenére

régészetileg bizonyítható, hogy a helyben maradt római lakosság egy része túlélte a népvándorlás viharait. A város

folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával

kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára.

Nekik köszönhető, hogy Szombathely antik neve napjainkig fennmaradt. A rómaiakat követően az avarok, majd Nagy

Károly frankjai, a X. századtól pedig a honfoglaló magyarok telepedtek meg a környéken. Savaria-Szombathely

Magyarország egyetlen, kétezer éve folyamatosan lakott települése.

f) A velünk élő múlt:

A város korabeli kulturális emlékeit őrzi a Savaria Múzeum, a Smidt Múzeum, a Járdányi-Paulovics István Romkert és

egy hamarosan létrehozandó kiállítás az Iseumnál. A Savaria történetével kapcsolatban álló császárok nevét, emlékét

őrzi a Fő téri Császár-kő. A régmúlt századok megörökítésének feladatát vállalta magára a minden év augusztus végén

megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karnevál.

20 A vízvezeték egy feltárt darabja ma is megtekinthető az egykori bucsui vasútállomás mellett. Az utca alatt húzódó városi szennyvízcsatorna egy részlete

figyelhető meg a Fő téri OTP bankfiókja alatt kiállított utcarészletnél. 21 A savariai kerámiamunkák a tartomány távolabbi területein, pl. Carnuntumban, és Vindobonában is előfordulnak. Ide tartoztak a mindennapok háztartási

cserépedényei, raetiai edények másolatai, majd később mázzal bevont edények mellett apró terrakotta szobrocskákat is készítettek.

A fazekasság Pannonia idegen kézre kerülése után is folytatódott, a városba költöző műhelyek még a Kr. u. V. század közepéig gyártották a római hagyományon alapuló termékeiket.

22 A legfontosabb leletegyüttes egy, a Kr. u. IV. század végén működött ötvösműhely volt, termékei között ládikák, apró vödör, domborított bronzlemezből

készült díszítései mellett, a drót és lemezhulladékok között keresztény jelvénnyel (christogramm) díszített ruhakapcsoló tű töredéke is előkerült. 23 Az egyiket, a IV. sz. végéről fel is tárták oszloplábazatok, falburkoló lapok és finomabb faragványok és szerszámokkal (pl. kőfaragó kalapács).

24 A birtokközpont és egyben a tulajdonos lakhelye a villa rustica volt, melyet gyakran padlófűtéssel, fürdővel és festett, mozaikos helyiségekkel is elláttak.

Az itt termesztett gabona nem biztosította a lakosság és a hadsereg élelmezési szükségletét, a későrómai időszakig Pannónia élelmiszerimportra szorult. 25 Egy középkori legenda szerint a hunok elől menekülő savariaiak voltak Velence alapítói.

Források:

Pannóniáról:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonia_(provincia)

http://romaikor.blogter.hu/?post_id=206747

http://www.ferences-sze.sulinet.hu/Tori/Zahorniczky/zahor2.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_K%C3%A1rp%C3%A1t-

medence_t%C3%B6rt%C3%A9nete_a_honfoglal%C3%A1sig

Vas megyéről:

Dr. Borovszky Samu: Vas vármegye. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Budapest, 1989.

interneten: http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_varmegyeivarosai/tartalom_jegyzek.html

Vas megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei sorozat. 17/I. kötet. CEBA - Életünk–Faludi Ferenc

Alapítvány, 1999.

http://www.vasmegye.hu/vasmegye/

Savariáról (Szombathelyről):

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathely#Szombathely_t.C3.B6rt.C3.A9nete

http://www.szombathely.hu/hu/turizmus+sport/varostortenet/az+okori+varos

http://www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2002_1_kiss.html

Nevezetes savariaiakról (szombathelyiekről):

http://www.szombathely.hu/hu/varosunk/nevezetes+polgaraink