A TÁJ TÍPUSAI, BEOSZTÁSA, VILÁGÖRÖKSÉGI TÁJAKnyrita/cucc/3_eloadas.pdf · 2008-04-14 · i) egy fontos, nagy földtörténeti korszak megtestesítője, beleértve földünk

A TA TÁÁJ TJ TÍÍPUSAI, PUSAI, BEOSZTBEOSZTÁÁSA, SA,

VILVILÁÁGGÖÖRRÖÖKSKSÉÉGI GI TTÁÁJAKJAK

TTÁÁJTJTÍÍPUSOK KIALAKULPUSOK KIALAKULÁÁSASA

TTááj hasznj hasznáálata sorlata soráán n

IdIdőőbenben--terterüületileg eltletileg eltéérrőő

TerTerüülethasznlethasznáálattal lehet lattal lehet szszáámszermszerűűssííteniteni

A TA TÁÁJFEJLJFEJLŐŐDDÉÉS TS TÖÖRTRTÉÉNETENETE1)1) ElsElsőő szakasz: elsszakasz: elsőő ttáársadalmak rsadalmak

kialakulkialakuláása sa –– XIX. sz. elejeXIX. sz. eleje1)1) „„TermTerméékeny fkeny féélholdlhold””2)2) EurEuróópa pa –– Kr.e. 7000Kr.e. 7000--5000 5000 ––neolitikumneolitikum3)3) 4km4km2 2 -- 1km1km2 2 (ma 800(ma 800--2000 f2000 főő kmkm2 2 ))-- NomNomáád d áállattenyllattenyéésztsztééss-- FFööldmldműűvelveléés (vs (víízgazdzgazdáálkodlkodáás, s,

3nyom3nyomáásos rendszer)sos rendszer)-- IparIpar--kereskedelem fejlkereskedelem fejlőőddéésese

ÖÖkolkolóógiai adottsgiai adottsáágok megvgok megvááltoznakltoznak

2)2) MMáásodik szakasz: sodik szakasz: ipari forr. ipari forr. –– XIX. sz. XIX. sz. vvéégege

TermTerméészeti kincsek szeti kincsek ggáátltláástalan kitermelstalan kitermeléésese

Munka Munka –– laklakóóhely hely elkelküüllöönnüülléésese

MellMellééktermkterméékek kek felhalmozfelhalmozóóddáásasa

3)3) Harmadik szakasz Harmadik szakasz -- napjainkignapjainkig

TermTerméészeti kincsek kimerszeti kincsek kimerííthetthetőőssééggéének nek felismerfelismerééseseTTáájvjvááltozltozáásnak a tsnak a táávolabbi jvolabbi jöövvőőre is re is kihatkihatóó vvááltozltozáásasa„„idegenidegen”” anyagok anyagok óóririáási msi mééretretűűfelhalmozfelhalmozóóddáásasaFokozott urbanizFokozott urbanizáácicióóFFőő ttáájtjtíípusok pusok mmééginkginkáábbbb elkelküüllöönnüülneklnek

A TA TÁÁJ TJ TÍÍPUSAIPUSAII.I. MMőőcscséény M. (1994) ny M. (1994)

beosztbeosztáás szerints szerint•• TermelTermelőőttááj, ezen belj, ezen belüül l

„„termeszttermesztőőttáájj””(mez(mezőő--, kert vagy , kert vagy erderdőőgazdasgazdasáági) vagy gi) vagy ipari tipari táájj

•• LakLakóó (telep(telepüülléési) tsi) táájj•• ÜÜddüüllőőttáájj

TehTeháát a tt a tááj a termj a terméészeti szeti adottsadottsáágokat gokat jellegzetesen tjellegzetesen tüükrkröözzőőttáársadalmi rsadalmi éés ts töörtrtééneti neti folyamatokban kialakult folyamatokban kialakult munkamegosztmunkamegosztáás s eredmeredméényeknyekééppen ppen differencidifferenciáállóódott.dott.

„„termterméészetesszetes”” éés s „„kultkultúúrtrtáájj””nincs csak nincs csak TTÁÁJJ!!

II.II. GhymessyGhymessy J. beosztJ. beosztáása, sa, 19781978

TERMTERMÉÉSZETI TSZETI TÁÁJJ

„„Az a meghatAz a meghatáározott nagysrozott nagysáágrendgrendűűttéérrrréész, amely tersz, amely terüületletéének nek meghatmeghatáározott dominrozott dominááns rns réészszéén az n az eredeti eredeti öökoszisztkoszisztééma ma éél, illetve ennek l, illetve ennek elpusztulelpusztuláása nyomsa nyomáán azon jelentn azon jelentőősebb sebb kküülslsőő beavatkozbeavatkozáás ns néélklküül l úúj j öökoszisztkoszisztééma alakul ki.ma alakul ki.””

KULTKULTÚÚRTRTÁÁJJ

„„Az ember Az ember ááltal hasznltal hasznáált lt éés meghats meghatáározott rozott nagysnagysáággúú ttéérrrréész, amelynek elssz, amelynek elsőődleges dleges rendeltetrendeltetéése az ember fizikai, szellemi se az ember fizikai, szellemi éés s pszichikai igpszichikai igéényeinek kielnyeinek kielééggííttéése. Eredeti se. Eredeti öökoszisztkoszisztéémmáája az emberi tevja az emberi tevéékenyskenyséég g sorsoráán a hasznn a hasznáálati intenzitlati intenzitááststóól fl füüggggőően en a a pufferkpufferkéépesspessééggéétt meghaladmeghaladóómméértrtéékben, rkben, réészben vagy egszben vagy egéészszéében a ben a teljes megsemmisteljes megsemmisüülléésig sig áátalakult, s rtalakult, s ráá a a termterméészeti erszeti erőőknek csak oly knek csak oly nagysnagysáágrendgrendűű ttéényeznyezőői hatnak, i hatnak, amelyeket az ember nem tud vagy nem amelyeket az ember nem tud vagy nem akar befolyakar befolyáásolni.solni.””

III.III. UNESCO meghatUNESCO meghatáározrozáásasa1972. november 161972. november 16--áánn szszüületett meg letett meg az az ezidezidááigig legjelentlegjelentőősebb eszksebb eszkööz z ffööldldüünk egyetemes termnk egyetemes terméészeti szeti éés s kulturkulturáális lis éértrtéékeinek megkeinek megőőrzrzéésséére: re: az UNESCO Vilaz UNESCO Viláággöörröökskséég g EgyezmEgyezméénye. Az Egyezmnye. Az Egyezméény olyan ny olyan egyedegyedüülláállllóó jogi eszkjogi eszkööz, amely z, amely globglobáális felellis felelőősssséégvgváállalllaláást tesz st tesz lehetlehetőővvéé a vila viláág kulturg kulturáális lis éés s termterméészeti szeti éértrtéékeinek megkeinek megóóvváássáéáért. rt.

VilViláággöörröökskséégi kateggi kategóóririáák k (kultur(kulturáális, termlis, terméészeti)szeti)

A VilA Viláággöörröökskséégi Listgi Listáára kiemelkedra kiemelkedőőjelentjelentőőssééggűű éés egyetemes s egyetemes éértrtééket ket kkéépviselpviselőő kulturkulturáális lis éés terms terméészeti szeti öörröökskséégi helyszgi helyszíínek kernek kerüülhetnek fel, lhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott orszamelyek nemcsak egy adott orszáág, g, hanem az eghanem az egéész emberissz emberiséég szg száámmáára ra egyedi jelentegyedi jelentőőssééggel bggel bíírnak. rnak.

I. TermI. Terméészeti szeti öörröökskséégg

esztesztéétikai vagy tudomtikai vagy tudomáányos szempontbnyos szempontbóól l rendkrendkíívvüüli li éértrtéékkűű fizikai fizikai éés biols biolóógiai giai kkéépzpzőődmdméények vagy nyek vagy kkéépzpzőődmdméénycsoportok;nycsoportok;--aa tudomtudomáány vagy a ny vagy a megmegőőrzrzéés szempontjs szempontjáábbóól rendkl rendkíívvüüli li éértrtéékkűűgeolgeolóógiai giai éés s fiziogrfiziográáfiaifiai kkéépzpzőődmdméények, a nyek, a kihalkihalááststóól fenyegetett l fenyegetett áállatllat-- éés ns nöövvéényfajtnyfajtáák k laklakóó-- ill. termill. termőőhelyhelyéüéül szolgl szolgáállóó, pontosan , pontosan kköörrüülhatlhatáárolt terrolt terüületek;letek;--termterméészetiszetittáájakminjakminőőssüülhetneklhetnek, amelyek megfelelnek , amelyek megfelelnek az integritaz integritáás (s (éérintetlensrintetlenséég, sg, séértetlensrtetlenséég) g) kritkritéériumriumáának nak éés a ks a köövetkezvetkezőő nnéégy gy kritkritéérium legalrium legaláább egyikbb egyikéének:nek:

(i) egy fontos, nagy földtörténeti korszak megtestesítője, beleértve földünk kialakulásának és fejlődésének geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai)

(ii)meglévő ökológiai rendszer, amely végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri állat- és növényvilág kialakulását és fejlődését (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park

(iii)rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület (pl. a nepáli SagarmathaNemzeti Park a Mount Everesttel);

(iv)a biológiai sokrétűség „in situ”megóvása szempontjából legjellegzetesebb, legjelentősebb természeti lelőhely (pl. a Galapagos-szigetek).

MagyarorszMagyarorszáágongonAz Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt

barlangjai (1995)

A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggő barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megőrzése garantálható. Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a világörökség részévé.

A földrajzilag összefüggő egységet alkotóAggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről. A mintegy 220-240 millió éves közép-triász korú mészkőben 2 millióévvel ezelőtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek.

II. KulturII. Kulturáális lis öörröökskséégg

Kultúrtáj- amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki

• az ember által tudatosan megtervezett és kialakított tájképek, beleértve az épületekhez vagy épületegyüttesekhez kapcsolódó kerteket és parkokat is

olyan tolyan táájak, amelyek fejljak, amelyek fejlőőddőőkkéépesek pesek éés s egy fejlegy fejlőőddéési folyamatot tsi folyamatot tüükrkrööznek, znek, amelyek jelenlegi formamelyek jelenlegi formáája termja terméészetes szetes kköörnyezetrnyezetüükhkhööz valz valóó kapcsolkapcsolóóddáásuk suk vagy arra valvagy arra valóó reagreagáálláásuk rsuk réévvéén alakult n alakult ki (pl. a rizsteraszok ki (pl. a rizsteraszok ÁÁzsizsiáában, ban, éés ide s ide tartozik haztartozik hazáánk hnk hááromrom kultkultúúrtrtáájaja, a , a HortobHortobáágy, Fertgy, Fertőő kultkultúúrtrtáájj éés a Tokaji s a Tokaji ttöörtrtéénelmi borvidnelmi borvidéék is);k is);

1. Hortob1. Hortobáágy (1999)gy (1999)

A HortobA Hortobáágy egy olyan, a pgy egy olyan, a páásztorksztorköözzöösssséégek gek ááltal ltal megmmegműűvelt velt kultkultúúrtrtáájj, mely az ember , mely az ember éés a s a termterméészet kszet kéétezer tezer ééves, hagyomves, hagyomáányos nyos éés s kkíímmééletes fletes fööldhasznldhasznáálaton alapullaton alapulóó, harmonikus , harmonikus egyegyüüttmttmőőkkööddééssééneknek kiemelkedkiemelkedőő ppééldldáája. Eurja. Euróópa pa legnagyobb legnagyobb öösszefsszefüüggggőő, term, terméészetes fszetes füüves ves pusztpusztáája, mely nem az erdja, mely nem az erdőők kiirtk kiirtáása sa eredmeredméényeknyekéént jnt jöött ltt léétre, hanem emberi tre, hanem emberi tevtevéékenyskenyséég rg réévvéén, n, éés ks kéépes volt megpes volt megőőrizni rizni biolbiolóógiai sokfgiai sokfééleslesééggéét. t.

2. Fert2. Fertőő kultkultúúrtrtáájjA tó környéke 8000 év óta különbözőkultúrák találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tóháromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság.

3. Tokaj3. Tokaj--HegyaljaHegyaljaA kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól.

A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékkényilvánította.

TERTERÜÜLETFELOSZTLETFELOSZTÁÁS, S, OSZTOSZTÁÁLYOZLYOZÁÁS, S, TTÁÁJBEOSZTJBEOSZTÁÁSS

TTááj j –– terterüületisletiséég!!!g!!!

GEOFAKTOROK KÖLCSÖNÖS EGYMÁSRAHATÁSA SZERINT

ÉLŐVILÁG ZONALITÁSÁT VESZI FIGYELEMBE

A tA táájak tagoljak tagoláása sa éés s hierarchihierarchiáájaja

A tA tááj tagolj tagoláássáát sokft sokfééle tle téényeznyezőő neheznehezííti:ti:

• átmeneti sávok besorolása

• társadalmi (történeti-néprajzi-politikai) szempontok. pl. Annak a természeti tájnak, melyet Magyarországon Északi-középhegységnek neveznek, északi vonulatai és medencesora mélyen benyúlnak Szlovákia területére, ahol a hegységdarabokat Mátra–Szalánci–vonulatnak, a medencéket Dél-szlovákiai-medencesornaknevezik.

• A természeti és a történeti tájak több esetben nem felelnek meg egymásnak. Pl. Tokaj-hegyalja, Őrség

A tájakat méreteik, valamint hasonlóságuk és eltérésük foka alapján alá-fölérendelt rendszerbe (kistájrészlet-kistáj-középtáj-nagytáj nagytájcsoport) foglalják.

1.1. KistKistáájrjréészletszlet:: minden tminden téényeznyezőőjjéében elvileg homogben elvileg homogéén, n, de a heterogenitde a heterogenitáás egy bizonyos szintje jellemzi. Ms egy bizonyos szintje jellemzi. Méérete rete termterméészetesen igen vszetesen igen vááltozltozóó lehet.lehet.pl.: pl.: DDéélili--BBüükkkk, , TiszazugTiszazug stb. stb.

2. Kist2. Kistáájj: t: tööbb bb kistkistáájrjréészletszlet öösszesssszesséége.ge.pl.:pl.: BBüükkkk = = ÉÉszakiszaki--BBüükk + Dkk + Déélili--BBüükk + Bkk + Büükkkk--fennsfennsííkkGerecseGerecse = Keleti= Keleti--Gerecse + NyugatiGerecse + Nyugati--Gerecse + KGerecse + Köözpontzpont--GerecseGerecseNagykunsNagykunsáágg = Tiszazug + = Tiszazug + SzolnokSzolnok--TTúúriri--ssííkk + + TiszafTiszafüüredred--

KunhegyesiKunhegyesi--ssííkk stb.stb.

3. K3. Köözzééptptáájj:: kistkistáájak egyjak együüttese.ttese.pl.: pl.: BBüükkkk--vidvidéékk = = BBüükk + kk + BBüükkaljakkalja + + BBüükkhkkhááttDunazugDunazug--hegyvidhegyvidéékk = = Gerecse + ZsGerecse + Zsáámbmbéékiki--medence + Budaimedence + Budai--hegyshegyséég + Pilisg + Pilis

4. Nagyt4. Nagytáájj: t: tööbb kbb köözzééptptááj egyj együüttesettesepl.: pl.: DunDunáántntúúlili--kköözzééphegysphegyséégg = = DunazugDunazug--hegyvidhegyvidéék + Velenceik + Velencei--hg. + hg. + VVéértesvidrtesvidéékk + M+ Móóriri--áárok + rok + BakonyvidBakonyvidéékkstb. stb.

MMééretretüükk

NAGYTNAGYTÁÁJAK: mJAK: mééretretüük 10 000 kmk 10 000 km22

nagysnagysáágrendgrendűű;;KKöözzééptptáájak: mjak: mééretretüük 1000 kmk 1000 km2 2

nagysnagysáágrendgrendűű;;KistKistáájak: mjak: mééretretüük nk nééhháány 100 kmny 100 km22;.;.KistKistáájrjréészletekszletek: a kist: a kistáájak tovjak továábbi bbi tagoltagoláássáával kval köörvonalazhatrvonalazhatóók. <100 k. <100 kmkm22

A KA Káárprpáátt--medence tmedence táájbeosztjbeosztáásasa

Forrás: Pannon Enciklopédia

A Kárpát-medence tájbeosztása

1. NAGYALF1. NAGYALFÖÖLDLD2. GY2. GYŐŐRIRI--MEDENCE (KisalfMEDENCE (Kisalfööld ld éés s

peremvidperemvidééke) ke) 3. DUNA3. DUNA––MORVAMORVA--MEDENCE MEDENCE 4. NYUGAT4. NYUGAT--DUNDUNÁÁNTNTÚÚL L 5. D5. DÉÉLL--DUNDUNÁÁNTNTÚÚL L 6. DR6. DRÁÁVAVA––SZSZÁÁVAVA––VIDVIDÉÉK K 7. BAKONYERD7. BAKONYERDŐŐ (Dun(Dunáántntúúlili--kköözzééphegysphegyséég) g) 8. 8. ÉÉSZAKNYUGATISZAKNYUGATI--KKÁÁRPRPÁÁTOK TOK 9. 9. ÉÉSZAKKELETISZAKKELETI--KKÁÁRPRPÁÁTOK TOK 10. BIHARERD10. BIHARERDŐŐ (Erd(Erdéélyilyi--kköözzééphegysphegyséég) g) 11. ERD11. ERDÉÉLYI MEDENCE LYI MEDENCE 12. KELETI12. KELETI--KKÁÁRPRPÁÁTOK TOK 13. D13. DÉÉLILI--KKÁÁRPRPÁÁTOK TOK 15. SZUBK15. SZUBKÁÁRPRPÁÁTOK (ElTOK (Előő--KKáárprpáátok) tok)

MAGYARORSZMAGYARORSZÁÁG TG TÁÁJAIJAI

1. Alföld2. Kisalföld 3. Nyugat-

magyarországi peremvidék

4. Dunántúli-dombság és a Mecsek

5. Dunántúli-középhegység

6. Északi-középhegység

Forrás: Pannon Enciklopédia

Magyarország tájbeosztása

MagyarorszMagyarorszáág tg táájtjtíípusai pusai

Forrás: Pannon EnciklopédiaMagyarország tájtípusai

TTáájtjtíípuspus

TTáájtjtíípus: pus: öönmagukban is heterognmagukban is heterogéén n ffööldfelszldfelszííni egysni egyséégekbgekbőől tevl tevőődnek dnek öössze. Mozaikszerssze. Mozaikszerűű megjelenmegjelenééssűűek. ek. NagytNagytáájaink tjaink tööbb tbb táájtjtíípust is pust is magukba foglalnak.magukba foglalnak.MagyarorszMagyarorszáág tg táájai 14 tjai 14 táájtjtíípusba pusba sorolhatsorolhatóók.k.