A tibeti nyelv és írás - bartos.web.elte.hubartos.web.elte.hu/oke/tibeti.pdf · A tibeti írás kialakulása •7. század: Szongcen Gampo, tibeti államalapító király megbízta

A tibeti írás és nyelv

Péter Alexa

Tibeti írás

A tibeti írás kialakulása

• 7. század: Szongcen Gampo, tibeti államalapító király megbízta tudós tanácsosát, Thonmiszambhotát, hogy készítsen írást.

• A tudós megalkotta a tibeti írást és nyolc nyelvészeti munkát is írt, ezzel az irodalmi nyelv alapjait is lefektette.

• Az új írás alkalmas minden nyelvjárás számára és egységes volt a teljes tibeti nyelvterületen.

• 9. század: Ralpacsen, a harmadik tankirály megreformálta a helyesírás szabályait.

• Mind a mai napig ezt az írást használják és ezt a helyesírást alkalmazzák.

A tibeti ábécé

• A tibeti ábécé az indiai betűrendet követi, melyben a hangképzés helye szabja meg a betűk sorrendjét.

• A hét és fél sor: 1. ka-sor: torokhangok, 2. csa-sor: szájpadlás hangok, 3. ta-sor: fogíny hangok, 4. pa-sor: ajakhangok, 5. sor: új betűk, 6-8. sor: réshangok

• A négy oszlop: 1. zöngétlenek, 2. zöngések, 3. hehezetesek, 4. orrhangok.

• Magánhangzókat mellékjelek jelölik (inherens „a”)

A szótag • A szótagon belül a vízszintes mellett függőleges építkezést is alkalmaz.

• A szótag szerkezete maximálisan 6 mássalhangzót tartalmazhat:

- alapbetű (az ábécé bármelyik betűje lehet),

- eléírt: alapbetű előtt (g, d, b, m, ’a-cshung)

- mögéírt: alapbetű mögött (g, ng, d, n, b, m, r, l, sz , ’a-cshung)

- még-mögéírt: mögéírtat követheti (sz, d)

- föléírt: alapbetű fölött (r, l, sz)

- aláírt: alapbetű alatt (v, j, l, sz)

• A magánhangzójel az alapbetű, vagy a függőleges betűsor alá/fölé kerül.

• A betűk balról jobbra, sorok felülről lefelé haladnak

• Elméleti vonalról csüngenek le

• Szövegtagoló jelek: cheg, sad

• Szótagos helyesírású, nincs szóelválasztás

• Nincs nagybetű-kisbetű megkülönböztetés

Írásfajták

Nyelvtani jellemzők • Az alapszókincs egy szótagú (monoszillabikus)

• Szóképzés: az egyetlen mássalhangzóból álló elő- és utóképzők (prefixumok és szuffixumok), illetve a hangváltás alkalmazása.

• A több szótagú szavak képzett, ragozott vagy összetett szavak:

rta (ló) → rta-pa (lovas)

rta-lasz (lóról)

rta-szkad (nyerítés)

• Igék: mindig egy szótagúak, négy alak, nincs személyragozás

• Tiszteleti szavak és választékos kifejezés:

meghal: ‘cshi (jelöletlen), ‘gum (választékos), grong (tiszeteleti)

• A szófaji határok nem élesek, egy szó lehet névszó és ige, vagy főnév és melléknév:

zer: mond (ige), fénysugár (névszó)

dar: selyem (főnév), fiatal (melléknév)

• Igei szószerkezetek: alanyeset, eszközhatározó eset (ergatív szerkezet), hely- és időhatározó (eredet-, vég- és tartamhatározó)

• Névszói szószerkezet: birtokosjelzős, tulajdonságjelzős (minősítő, mennyiségi, kijelölő jelző)

• A mondat szórendje: az állítmány (igei, összetett, névszói) helye szigorúan kötött: a mondat végén áll. A többi mondatrész sorrendje általában: időhatározó, helyhatározó, alany, többi határozó, tárgy.

• Az egyszerű mondatokat mondatzáró toldalék fejezi be. Ezek önálló jelentéssel nem rendelkeznek, feladatuk a mondat fajtájának jelzése.

khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-SZO | - Te a Szútra-gyűjteményt megérted. khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-CSIG | - Te a Szútra-gyűjteményt értsd meg!

• Az összetett mondatok mindig mellérendelő mondatok, a

mellékmondatok a főmondat előtt állnak. A mellékmondatokat szintén mondatzáró toldalék jelzi.

mda’ khje’u-la ma szong-GI | rgjal-po’i drung-du lhung-NGO |

A nyíl a gyerekhez nem ért el, HANEM a király elé hullott. khjod-kjisz ma rnyed-NA | khjod-kji lusz dum-bur gcsad-DO | HA te nem találod, AKKOR én testedet darabokra vágom.

Tibeti nyelv • Genetikai kapcsolat: tibeti-burmai / kínai-tibeti, kínai-tibeti-burmai

• Beszélő közösség:

- a Pamirtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatok által határolt Tibeti-fennsík

- kedvezőtlen természeti viszonyok → 5-6 millió ember anyanyelve.

A politikai értelemben szétszórt tibetiek összefüggő területen, egységes kultúrában élnek:

- Tibeti Autonóm Terület: Bráhmaputra völgyében, mely 1951 óta a Kínai Népköztársaság része. Fővárosa: Lhásza.

- Kham (Szecsuan tartományban) és Amdo (Csinghaj tartományban): az Autonóm Területtől keletre, a Bráhmaputra-könyök és a Kuku-nor tó képzeletbeli vonalán

- Ladak: az Autonóm Területtől nyugatra. Ez a tibeti királyság 1834-ben vesztette el függetlenségét, akkor Dzsammu állam része lett.

- Himacsal Pradés: India szövetségi állama, Dharamszala székhellyel.

- Szikkim: India szövetségi állama, melynek fővárosa Gangtok. Ez a tibeti kis állam a 19. században vesztette el függetlenségét és lett India része.

- Észak-Nepál: a 3000 m feletti részeken csaknem kizárólag tibetiek élnek (legismertebbek a serpák).

- Bhután: egyetlen független tibeti állam.

Főbb nyelvjárások, nyelvváltozatok

A tibeti nyelvjárásokat leggyakrabban földrajzi elhelyezkedésük szerint szokás megkülönböztetni:

• Közép-tibeti nyelvjárások: Közép-Tibet három kerülete egyúttal egy-egy nyelvjárási csoport: Ngari, Cang, Ü. Az ü nyelvjáráson belül a lhászai az államigazgatás és a kereskedelem nyelve.

• Nyugati nyelvjárások: Nyugat-Himalája vidéke - Kasmír állam, Ladak és szomszédos tartományai. A legnagyobb nyelvjárás a ladaki.

• Déli nyelvjárások: Szikkimben és Bhutánban a déli nyelvet (lhoke) beszélik

• Keleti nyelvjárások: Délkelet-Ázsia nagy folyamainak forrásvidékén. Tájegység szerinti megkülönböztetésük alapján két jelentős keleti nyelvjáráscsoport: khami és az amdói (erős népességkeveredés)

• Északi nyelvjárás: a Brahmaputra folyóvölgyétől északra húzódó Csang-tang (Északi fennsík) nomád lakosságának (drokpa) nyelve

A tibeti nyelv tipológiai felosztása • Archaikus nyelvjárások: a tibeti szó(tag) ősi formáját őrzik - az egyetlen

magánhangzóhoz több mássalhangzó társul mássalhangzótorlódással (pl. bszgrubsz).

• Modern nyelvjárások: ezeket a torlódásokat megszüntették (pl. bszgrubsz → dup) és ezzel szükségszerűen együtt járt az ún. zenei hangsúly és a hosszú magánhangzók kialakulása.

• Az archaikus szótagkezdet mássalhangzói határozzák meg a hangmagasságot (magas vagy mély). Az archaikus szótagvég pedig a hanglejtést (emelkedő vagy ereszkedő) szabja meg.

A tibeti írásbeliség

• A legkorábbi emlékei a tunhuangi barlangból és a kelet-turkesztáni ásatásokból kerültek elő. A többsége vallásos jellegű.

• 7-14. század: többezer szanszkrit nyelvű buddhista művet fordítottak le tibetire. Ezek alkotják a tibeti buddhista kánon két gyűjteményét:

- Kágyur: „Buddha kinyilatkoztatásainak fordítása” (108 kötet)

- Tengyur: „A tanítások magyarázatának fordítása” (225 kötet)

• 11. századtól: eredeti tibeti művek keletkezése - jelentős mennyiségű, magas színvonalú, döntő többségében vallási tárgyú mű

• 17. századtól: a tibeti kolostori képzésben részesülő mongol szerzetesek is hozzájárultak a tibeti nyelvű irodalom gyarapításához .

A tibeti nyelv kutatása • A tibeti nyelv és műveltség megismerése Kőrösi Csoma Sándor (1784–

1842) átfogó és elmélyült kutatómunkájának köszönhető. Nyelvtana, tibeti–angol szótára, a buddhista terminológiai szótár angol fordítása, a tibeti műveltség számos területetét bemutató tanulmányai a mai napig alapvető értéket jelentenek, a kutatások kiindulópontjául szolgálnak.

• Magyarországon tibeti szakos képzés csak az ELTE-n, a Ligeti Lajos professzor által 1942-ben alapított Belső-ázsiai Tanszéken folyik, amely feladatának tekinti a tibeti műveltség sokoldalú, tudományos szemléletű megismertetését.

• Tibeti nyelvet oktatnak, illetve a tibeti kultúra egyes aspektusait tanulmányozzák A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen.

• A felsőokatatási intézményeken kívül az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményét is fontos kutatóhelyként tartjuk számon, itt őrzik Európa egyik legjelentősebb tibeti kézirat- és fanyomat-gyűjteményét, amelynek alapja Kőrösi Csoma Sándor tibeti hagyatéka.

Bibliográfia • Csoma de Kőrös, Alexander 1834a. Grammar of the Tibetan Language. Calcutta, The Asiatic Society

of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó 1984. • Csoma de Kőrös, Alexander 1834b. Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Calcutta, The

Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. • Csoma de Kőrös, Alexander 1910. Sanskrit–Tibetan–English Vocabulary: Being an Edition and

Translation of the Mahāvyutpatti. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó 1984.

• Das, Sarat Chandra 1902. A Tibetan–English Dictionary. Delhi, Motilal Banarsidass. • Denwood, Philip 1999. Tibetan. Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins Publishing Company. • Goldstein, Melvyn C. 1978. Tibetan–English Dictionary of Modern Tibetan. Kathmandu, Ratna Pustak

Bhandar. • Goldstein, Melvyn C. 1984. English–Tibetan Dictionary of Modern Tibetan. Dharamsala, Library of

Tibetan Works and Archives. • Goldstein, Melvyn C. 1991. Essentials of Modern Literary Tibetan. New Delhi, Munshiram Manoharlal

Publishers. • Jäschke, H. A. 1881. A Tibetan–English Dictionary. London, Routledge & Kegan Paul. • Krang-dbji-szun (főszerk.) 1985–1986. Bod–Rgja chig-mdzod cshen-mo. Peking, Mi-rigsz dpe-szkrun-

khang. • Suzuki, D. T. 1955-1961 (ed.): The Tibetan Tripitaka. Peking Edtion. Kyoto, Tibetan Tripitaka Research

Institute. • Terjék József 1988. Tibeti–magyar szótár. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. • Terjék József 1990. A klasszikus tibeti nyelv szerkezeti felépítése. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. • Terjék József 1995. Bod-szkad-kji szlob-deb. Rig-pa’i pad-ma rgjasz-pa’i nyin-bjed. Kézirat. • Tóth Erzsébet (szerk.) 1996. A bölcs és a balga. Klasszikus tibeti olvasókönyv. Budapest, Universitas.

Hasznos honlapok • Szótárak: - diamondway tibeti–angol szótár - nitartha tibeti–angol szótár - www.snowlionpub.com. • Linkgyűjtemények - szövegeket tibeti eredetiben vagy angol fordításban www.thuvienhoasen.org/index-english-4.htm - tematikus: a négy fő tibeti buddhista iskolához kapcsolódó linkek

egybegyűjtve: www.quietmountain.org/buddhism.htm - tematikus: szinte mindenről, ami Tibettel kapcsolatos: www.worldbridges.com/Tibet/links.html Tibetan Religious and Cultural Centers & Foundations: http://home.it.net.au/~murrayk/tib-centers.html The Tibetan & Himalayan Digital Library: http://www.thdl.org/ - vegyes linkgyűjtemény: www.digitalhimalaya.com/links.php

• Internet rádiók - Tibetan Buddhist Internet Radio www.lamrim.org - Radio Free Asia www.rfa.org • On-line tibetinyelv-oktató program http://www.learntibetan.net/index.htm • Könyvtár katalógusok http://www.worldtrans.org/CyberSangha/csindex.ht

ml • Letölthető szövegek Asian Classics Input Project http://www.asianclassics.org/ www.worldlibrary.net/ACIP