A területi egyenlőtlenségek durva és finom struktúrái

Területi egyenlőtlenségek(„durva” és „finom” struktúrák)

Nemes Nagy József (ELTE) – Tagai Gergely (MTA RKK)

MRTT Vándorgyűlés, Gödőllő, 2008

Az előadásrólA területi egyenlőtlenséga térnek, térbeliségnek, a területikutatásnak, a terület-(vagy épp a vidék)-fejlesztésnek isalapkategóriája, amiből egy előadás csak elemeketvillanthat fel, amelyek mindegyike önmagában isvizsgálható, értelmezhető, vitatható kérdések sorát veti fel.

1)Egy elméleti tétel1)Egy elméleti tétel2)Empirikus illusztrációk (szerény regionális tudományi eszköztárral)3) Gyakorlati tartalmú trendek, tények, tanulságok

Mindezt itt talán megengedhető (?) apró „regionalista elfogultsággal”.

1) Egyetlen elméleti tézis(„tiszta elmélet” –(„tiszta elmélet” –

kvantitatív és kvalitatív háttérrel)

Pozitív területi autokorreláltságú társadalmi térPozitív területi autokorreláltságú társadalmi tér

A területi kutatások utóbbi évtizedének egyik legalapvetőbb, empirikusan sokoldalúan bizonyított eredménye („a földrajz első törvénye” – Waldo Tobler nyomán):

A társadalmi tagoltság, a fejlettségi, jóléti egyenlőtlenség(annak bármely dimenziójában, bármely térségi szinten,a világméretű tagoltságtól a mikroterekig) a térbena világméretű tagoltságtól a mikroterekig) a térbenjellemzően nem mozaikszerűen, nem véletlenszerűenjelenik meg, hanem határozott „regionalizáltságban”,pozitív területi autokorreláltsággal („szegénynekszegény” - sőt! - „boldognak boldog” a szomszédja)

A térbeliség e „durva” determinációja minden „finom”társadalmi dimenzió mögött ott van – a tér nemmellékszereplő, aTÉR SZÁMÍT !

2) Empíria: kartográfiai „mozi”

(a térkép a területi kutatás „nyelve”)

A jól ismert mai („durva”) hazai regionális fejlettségi alapséma

(GPD/fő)

Szerk.: Tagai G.

Időtérkép: a megyék relatív fejlettségi szintjének maximuma (a GPD/fő országos átlaghoz

viszonyított értéke alapján, 1994-2005 között)

A fejlettségi tagoltság mögötti belső gazdasági erőtér(GDP-potenciál, 2005)

Szerk.: Tagai G.

Egy más nézet: a kelet-közép-európai gazdasági erőtér

(GDP potenciál, 2005)

Szerk.: Tagai G.

Kelet-Közép-Európa elvi gazdasági gravitációs vonzáskörzetei

(2005, GDP)

Szerk.: Tagai G.

3) Fejlesztési tartalmú trendek, tények és tanulságok

3.1. A „gyenge- közepes” fejlettségi szint éles tagoltsággal járéles tagoltsággal jár

(a kvantitatív területi elemzés nehezebb nyelvén)

A gazdasági fejlettség és a regionális tagoltság keresztmetszeti összefüggése (70 ország)

Növekvő regionális egyenlőtlenségek a kelet-közép-európai új EU tagállamokban (a GDP/fő szóródása, NUTS 3, %)

Ország 1995 2004 Változás

Lettország 37,9 58,0 20,1

Litvánia 13,6 27,6 14,0

Csehország 26,1 39,5 13,4

Észtország 32,4 44,8 12,4Észtország 32,4 44,8 12,4

Magyarország 40,4 49,7 9,3

Románia 28,8 36,8 8,0

Bulgária 33,1 40,8 7,7

Szlovákia 42,8 46,7 3,9

Szlovénia 22,3 25,7 3,4

Ausztria 30,1 28,5 -1,6F: Szabó P. 2008

3.2. A „vízfej”(térképek, számok, összefüggések)

Egy „trükkös” nézet -t opologikus térképGDP/fő, népességarányos alapegységekkel

Szerk.: Tagai G.

Egy „még trükkösebb” nézet -topologikus térképGDP/fő, GDP-arányos alapegységekkel

Szerk.: Tagai G.

A nem összemérhető nagyvárosi és az összemérhető régiós

nagyságviszonyok (népesség)

Városok Bp=1 Régiók Kö-Mo.=1

Budapest 1 Közép-Mo. 1Debrecen 0,12 É-Alföld 0,57Miskolc 0,10 É-Mo. 0,45Szeged 0,10 D-Alföld 0,48Pécs 0,09 D-Dunántúl 0,35Győr 0,08 Ny-Dunántúl 0,35Székesfehérvár 0,06 Közép-Dunántúl 0,39

Az egyközpontúság „kezelése”

• A dualitás feloldhatatlan (ugyanakkor a főváros maga is élesen megosztott, tagolt)

• Enyhítésének egyetlen esélye a kiterjedt térségeket érintő

regionális (és a régiókon belül policentrikus) fejlesztés,érdemi társadalomirányítási decentralizáció és nemabármifajta,elevekudarcraítélt „(ellen)pólus”-programbármifajta,elevekudarcraítélt „(ellen)pólus”-program

• A kormányzati koncepciókban formálódó városközpontúfejlesztési fordulat –az elfelejtett régióhelyett – a mifejlettségi szintünkön (és különösen az aktuális gazdaságiszituációban)stratégiai tévedés és veszélyes taktikai hiba(hiányzik mögüle a fejlett Európa kiegyensúlyozott vidékitérszövete) – A polarizáció hagyjuk a piacra, elég erőshozzá!

3.3.) A nemzeti és EU-támogatások területi hatásaiterületi hatásai

(térképek, számok nélkül - át a területpolitikához)

Magas szintű tagoltság, polarizáció - rásegítéssel

• Minden releváns kutatási eredmény ezidáig a hazaitámogatáspolitika területi gazdasági fejlettségidifferenciáló hatásátigazolja

• Egyedül az agrártámogatásoknak s az autópálya-fejlesztéseknekérezhető pozitív, stabilizáló társadalmi éstérségihatásatérségihatása

• Mindezt tetézi, hogy az EUregionális (!!!) fejlesztésialapjaiból támogatott fejlesztésekből mára lényegébenkimaradt a területi dimenzió(kiemelt központi projektek- éles bírálata mindez az elmúlt másfél évtized „EU-konform”-intézményfejlesztésének)

3.4) Az aktuális válság térbeli lefutása(hipotézisek)(hipotézisek)

A „fentr ől” induló krízis lefelé szivárog

• Minden eddigivel szemben: az elmúlt évek stagnáló, kissécsökkenő (területi) lakosságijövedelmi egyenlőtlensége –aminek meghatározó eleme volt az 50%-osközalkalmazotti béremelés - (is) ott van a mai belső

fiskális-gazdasági krízis mögött• A mai helyzet klasszikus esete az „átfogó és általános”

hatások feltartóztathatatlan térbeli megjelenésének – hanincsellenállni képes,decentralizálthatalmi struktúra(pl.nincsellenállni képes,decentralizálthatalmi struktúra(pl.régiók)

• Beindul a válságáthárító, térben is megosztó láncolat: apénzügyi szektortól (hitelfelvevők) – az exportorientáltfeldolgozóiparon át (bejárók) – a befagyó hulladékpiacig(„lomisok”)

• Az aktuális válságnak rövid távon a vidéken belüllefelénivelláló hatása várható, de közép- és hosszabb távon ezt aperifériák további leszakadása követheti majd, latin-amerikanizálódó társadalmi- és térszerkezettel.