A termodinamika II. főtétele a környezettudományokban Entrópia, extrópia, exergia Tremmel Bálint Gergely ELTE-TTK, környezettudomány MSc 2010. évi Kari Környezettudományi Konferencia ELTE Környezettudományi Centrum 2010. november 26.
A termodinamika II. főtétele a
környezettudományokbanEntrópia, extrópia, exergia
Tremmel Bálint GergelyELTE-TTK, környezettudomány MSc
2010. évi Kari Környezettudományi Konferencia
ELTE Környezettudományi Centrum
2010. november 26.
Bevezetés
Cél
egyszerű bevezetés
jól használható mennyiségek
Termodinamika
a folyamatokra vonatkozó természettörvények
→ 0. – 3. főtétel
1. főtétel → energiamegmaradás
2. főtétel → irreverzibilitás
A termodinamika I. főtétele
Összeköthetőség léte:
Megfelelő hőközléssel és
munkavégzéssel minden
állapot elérhető
Két állapot között:
dU = dQ + dW = állandó,
vagyis az ábrán
dQ1 + dW1 =
dQ2 + dW2 =
dQ3 + dW3 (stb.)
V
T
Vk
Tk
Vv
Tv1
2
3
A termodinamika II. főtétele
Összeköthetőség iránya
„A hő magától soha nem megy
a hidegebb helyről a melegebb
felé.” (Clausius)
Matematikailag
Monoton függvény (csökkenő)
Ábrák
felső: dQ = 0, dW ≠ 0 (dV = 0)
alsó: dQ ≠ 0, dW = 0.
V
T
Vk
Tk●
V
T
Vk
Tk●
A felső ábra kiterjesztése (Farkas-lemma)
■ kiindulási állapot (fekete pont)
■ kvázisztatikus adiabatikus folyamat (aranysárga görbe)
■ adiabatikusan elérhető (zöld csíkozású), ill. ily módon el nem érhető (pirosan csíkozott) térrész
V
T
●
dQ = 0
dW ≠ 0
(dV ≠ 0 is)
Az ekaentrópia (e) bevezetése
Ábra: valódi (irreverzibilis) adiabatikus munkavégzés V’ rögzítése → T’ úgy viselkedik, mint az entrópia → monoton nő
T’ jelölésről áttérés e-re
ekaentrópia = olyan, mint az entrópia (Sir Ralph Howard Fowler)
Vegyük észre! Az ímént épp ilyesmit kerestünk.
V V V
T T T
T’T’
T’
V’ V’ V’
●●
●
● ●●
Az ekaentrópia megváltozása
Hőközlés
(ábrák)
Munkavégzés
e választható úgy, hogy E = T (abszolút hőmérséklet)
ekkor e* = S (abszolút entrópia)
VdQ C dT E de
dQde
E
dQdS
T
0
dQde
E
de
Az entrópia mint az egyik ekaentrópia
Kérdés:
Csak ez az egy ekaentrópia rendelkezik számunkra kedvező
tulajdonságokkal? (matematikailag jól kezelhető)
Válasz:
Adiabatikus munkavégzés → csak ez (S)
Izolált rendszer (II. főtétel) → több is (S*)
1 2
1
e S
pS K U V N a U b V c N K
T T T
A legáltalánosabb entrópia felírás (S*)
Konstans paraméterek (K1, K2, a, b, c, ...) megválasztása
hol legyen a konkrét S* függvény maximuma/minimuma → (S*)’=0
példa:
1
1 1
1 1
1 10 ,
S U U K U a UT T
dSK a K a
dU T T
Néhány konkrét S* függvény
Kérdés: Milyen konkrét S* függvényeket
érdemes bevezetni?
Válasz: Ahol S* a maximumát/minimumát
∞ energiasűrűség(entrópia → )
aktuális ill. földi (hipotetikus) egyensúlyi környezet(extrópia →
)
állapotában éri el.
0 01
0 0 0
11, , , ,
pK a b c
T T T
T
Π
T0
1 1, 0K a b c
T
S
0
Entrópia-extrópia-exergia – grafikusan
A nemegyensúlyi állapotból
balra indulva
dW < 0 (rendszer végez munkát)
jobbra indulva
dW > 0 (környezet végzi a munkát)
felfelé indulva
dU = 0 (kiegyenlítődési folyamatok)
elérhető és elérhetetlen
állapotok
S(U) (a többi extenzív rögzítve)
U
S
Π
S
B
Unon-eq
(Ueq)
Ueq’
Seq
Snon-eq
(Seq’)●
Entrópia-extrópia-exergia – képletekkel
Entrópia
Extrópia
Exergia
1 pS U V N
T T T
0 0
0 0 0
1 1 p pU V N
T T T T T T
0 0 0 0B T T T S p p V N
Köszönetnyilvánítás
Szeretném megköszönni témavezetőmnek,
dr. Martinás Katalin
tanárnőnek, hogy bevezetett engem a termodinamika
általam korábban nem látott, nem ismert, izgalmas
világába.