A technika hónapja Alig egy hete kezdődött el a technika hónapja Sze- geden, de sikere máris le- mérhető. Már több kiállí- tás nyílt, jó néhány elő- adást ls tartottak. A fale-- mezgyár fűrészüzemében Lakó Ferenc részlegvezető, az Ingatlankezelő Vállalat- nál Balogh Péter, a városi tanács vb építési és köz- lekedési osztályvezetőjé- nek, a kábelgyárban Ka- kuszi Géza műszaki vezető előadására zsúfolásig meg- teltek a művelődési ter- mek. Nyilván nemcsak iro- daiakkal, hanem munká- sokkal is. így érték el cél- jukat ezek az előadások: azokhoz szóltak, azok szá- mára tárták fel a műszaki színvonal, a gazdaságos termelés fejlesztésének le- hetőségeit és feladatait, akiken a megvalósítás leg- inkább múlik. A helyszínen tartott, üze- mi rendezvények fontossá- gának hangsúlyozása egy- általában nem jelenti azt, hogy központi előadásokra, olyan megmozdulásokra nincs szükség, melyek el- sősorban a magasabb szak- képzettségű, műszaki be- osztású dolgozókat érdekli. A Faipari Tudományos Egyesület filmvetítéssel egybekötött klubdélutánja, amit az MTESZ-ben tar- tottak meg, szintúgy siker volt. Egyenlőre több példát még nem lehet felhozni, hiszen a technika hónapjá- nak legelején tartunk. A három nagyszabású köz- ponti előadás még hátra van, a textilesek két ki- emelkedő rendezvényére és az élelmezésiek országos húsipari ankétjára csak a hónap második felében ke- rül sor. Az üzemi előadá- sok zöme szintén csak ez- után hangzik majd el. A kezdet azonban bíztató, szép eredményeket ígér. Dunántúlon több út járhatatlan A Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium útügyi osztályának szombat délelőtti tájékoztatása szerint Vas és Zala megyében valamennyi út járhatatlan. Hóakadályok keletkeztek Szigliget környé- kén, a Tihanyi-félszigeten, Balaton boglár—Kaposvár, Balatonföldvár—Kaposvár, Pécs—Vajszló között, s a Dunántúlon sok összekötőút járhatatlan. Számolni kell azzal, hogy újabb akadályok keletkeznek. Szombaton hajnalban Pécs és Bátaszék között hóaka- dály miatt megakadt egy vonatszerelvény, szombat reggelre azonban megtisztí- tották ezt a vasútvonalat. Szombaton délelőtt nem volt fennakadás a vasúti közleke- désben. A vasút azonban ké- szenlétet rendelt el, hogy szükség esetén azonnal a veszélyeztetett területekre irányíthassa a hótakarítás- ban jártas pályafenntartási 1 munkásokat. (MTI) Miért kevés a hízó süldő? A SERTÉSTENYÉSZTÉS GONDJAIRÓL Volt idő, amikor a sertés- pestis és az orbánc volt a tenyésztő gazdák legvesze- delmesebb ellensége. A Sze- ged környéki tanyák, falusi parasztházak udvarainak szá- zaiból pusztult ki vész ide- jén a sertés. A kiváló oltó- anyagok és az olcsó, csak- nem ingyenes védőoltások el- terjedésével azonban örökre megszűntek ezek a járvá- nyos sertés betegségek. Új betegség tizedel Ma ismét egy új sertés- betegség. a fertőző gyomor- és bélgyulladás tizedeli állo- mányainkat. Több helyütt a kár mérete már ijesztő. 1962 —63 telén csupán a szegedi járásban közel 7 ezer darab sertés pusztult el leginkább fertőző gyomor, és bélgyul- ladásban. A kár nagyságát akkor érzékelhetjük igazán, ha látjuk, hogy a tavaly el- pusztult állomány az 1964. évi szegedi járási sertéshiz- lalási tervnek közel az 50 százalékát teszi. E veszteség nemcsak az ország húsellá- tására van komoly kihatás- sal, hanem a sertéstenyész- tés gazdaságosságára is. Szá- mos tsz-ben éppen az elhul- lás miatt oly magas a hízó millió forintot is meghaladja a kárösszeg. Q Nem a koncentrálu- mok miatt A tsz-nék jelenleg 75 anya- kocája van, s hogy elkerül- jél; a malaoelhullásban szin- te biztosra vehető téli vesz- teséget, egész fialási perió- dust kihagytak most. Nem fialtatnak télen, pedig köz- tudomású, hogy tenyészállat- nak ós híznivalónak egyaránt a télen született malac a leg- értékesebb. Kotormány Mihállyal, a szegedi járási tanács főál- lattenyésztőjével járjuk a tsz sertéstélepét, s kutatjuk a baj okát. Abban egyet kell értenünk Pataki Sándor el- nökkel, meg Rostás István főagronómussal, hogy egyál- talán nincs igazuk azoknak, akik' az antibiotikumokkal, koncentrátumokkal javított ^ _ táptakarmányok etetésére jacok számára gyanakszanak. Bebizonyoso- hőmérsékletet, dott ugyanis, hogy a gyo- mor- és bél gyulladást koráb- ban egyaránt megkapták itt azok a sertések is, melyeket egyszerű gazdasági takarmá- nyokkal tápláltak. Viszont az egészséges állatok a tápta- süldők önköltsége hogy a karmanyoktol naponta atla- roknak mindössze magas gosan 1 kiló 11 dekát híz- százalékát kellene tak, míg az árpával és ku- koricával hizlalt süldők csak napi 60 dekát gyarapodtak. veszteségeket még a felvásárlási árak sem pótol- hatják. Ide vezethető vissza, hogy a szegedi járás tsz-ei évről évre nem teljesítik te- nyészkocaállomóny-fejlesztési terveiket. Ugyanakkor a juh- é s a szarvasmarha-tenyésztés iránt mind nagyobb az ér- deklődés. E két állatfajtából rendszeresen túlteljesítik te- nyésztési terveiket a tsz-ek. Ez azzal is magyarázható, hogy a szarvasmarha- és juhtenyésztésben már sike- rült megoldanunk a lényeges állategészségügyi problémá- kat. Ugyanezt ma még nem mondhatjuk él a sertéste- nyésztésről. B Száshetvenegy pusztult el Az ok: hidegek az ólak Állatorvosok is megálla- pították, magunk is ezt lát- tuk, hogy a tsz sertéshizlal- mérsékletet. Megkívánja té- len is a minimális 16—18 Celsius-fok körüli hőmérsék- letet. HH Közel a jó példa Ezt a bajt elsőként a rösz- kei Kossuth Tsz gazdái is- merték fel a szegedi járás- ban. Jól téliesített szériás épületeikben most már télen is rendszeresen fialtatnak. Is- meretlen náluk a tömeges elhullás. Sertéstenyésztésük jövedelmezőségére jellemző, hogy 1963-ban 60 anyakocá- tól 1160 egészséges malacot választottak le, s most száz- ra egészítik ki az anyako- cák számát. Tehát iskola- példáért a szegedi járásból sem kell már a -világ végé- re* menni. Megszabadultak a sertéstenyésztés veszedel- mes rémétől a szatymazi Szabadság Tsz-ben is. Hideg napokon infravörös fényű lámpák szolgáltatják a ma- a szükséges Megfigyelhe- tő, hogy néha még táplálkoz- ni sem szívesen mennek el a lámpa alól. Az ilyesmit sok helyen afféle -szakem- berhóbortnak* tartják még, pedig nagyon tévednek. Az évente ismétlődő milliós ká- néhány a baj megelőzésére fordítani. Nem hallgathatjuk el eze- ket a szövetkezeti gazdákat, a népgazdaságot egyaránt sú- lyosan érintő állategészség- ügyi problémákat. Beszélni kell a sertésállományt pusz- tító gyomor- és bélgyulladás- ról minden fórumon, ahol a dájában rend, tisztaság ural- szövetkezeti mezőgazdaság kodik. Kifogástalannak mond- fejlesztése van napirendem ható a gondozók munkája is. A sok közül ezúttal csu- pán egy gazdaságot, a sán- dorfalvi Rózs a Ferenc Tsz helyzetét vizsgáljuk meg. 1961 óta — amint a vezetők elmondották — állandóan je- lenlevő veszedelmes kártevő a sertéstenyésztésben a gyo- mor- és bfagyulladás. Négy hónap alatt — októberben, novemberben, decemberben és januárban — 171 sertés pusztult itt el. Nem jobb az elhullási statisztika nyá- ron sem. A kár nagyságát növeli az, hogy az elhullott jószágok közül mindössze 14 darab volt a kismalac, a többi hízó sertés vagy Mzni való 6üldő volt. Jelenleg is 36 darab 8— 10 hónapos sertés van a -kórháznak* kijelölt akol- ban, melyek egy része ment- hetetlenül elpusztul. Csak az utóbbi négy hónap vesztesé- ge több százezer forintra rúg, ha viszont kihatásaiban vizs- gáljuk a kárt, akkor a fél- Magyar János állattenyész- tési brigádvezető mondta el Kiss Istvánról meg Petrács Istvánról, hogy néha még meg is siratják a szenvedő és menthetetlenül elpusztuló . jószágokat. Mi hát a baj oka? Tudo- mányos tény. hogy a gyo- mor- és bélgyulladás nem fertőző. Hogy mégis renge- teg sertés pusztulását okozza, annak egyedüli, s legfőbb oka a gazdaságainkban hosz- szú időn át elhibázott te- nyésztői munka és a rosszul téliesített, hideg, huzatos szerfás épületek. Amikor a gazdaságban jár- tunk, a külső hőmérséklet 6—8 Celsius-fok volt, a fiaz- tatórekeszekben mégis elgém- beredve, a hidegtől reszket- ve feküdtek a kismalacok. Az épület ereszei alatt meg- számlálhatatlan lyukon lát- hattunk ki a szabadba, s ez már a vétkes könnyelműség- gel határos dolog. Sem a Ró- zsa Ferenc Tsz-ben, sem más gazdaságban nem jutot- tak még kellő szóhoz azok a szakemberek, akik tényekkel bizonyítják: a fehér hússer- tés eredményes tenyésztésé- nek a kétszerkettője a szá- raz, világos, meleg, de mégis könnyen szellőztethető fiaz- tató. Ez a sertésfajta nem tűri el a 0 fok körüli hő- Csepi József Azonnal pénzhez jut, ha felesleges könyveit el- adja. Magas áron vásárolunk régi ég üj kiadású szépiro- dalmi, tudományos és if- júsági könyveket. Köny- vesbolt, Kárász u. és Du- gonics tér sarok. 1817 Megfagyott a vakolat Vita, beszélgetés, indoklás, vélemény — Már megint olyan mun- kát akarnak velünk csinál- tatni, aminek semmi értel- me. Most jöjjenek ide, ha bírnak, amíg friss bennünk a méreg. Majd mindent elmon- dunk! A Bolyai utca és a Tolbu- hin sugárút sarki emeletrá- építésen dolgozó kőműves- brigád egyik tagja, Gertner Vilmos kereste fel telefonon ezekkel a szavakkal a szer- kesztőséget. A normás „agitál" A második emelet előtt már néhány lépcsőfokkal meg kell állni, mert az utat vitatkozók csoportja torla- szolja el. Négy-öt kőműves és segédmunkás vesz körül egy bőrkabátos embert, aki han- gos szóval felel a nekiszege- zett kérdésekre. Már ott állok mögötte, amikor ezt mondja: — Nézzék, nem olyan sok az egész, legfeljebb harminc négyzetméter. Tudom, hogy leesik, de akkor is meg kell csinálni! Ki ez? — Halász Ferenc időelem- ző. Kitűnő agitátor!? Ali nem tetszik Gertnernek? Gertner Vilmost keresem. Már mondja is, ami lelkét nyomja: — Tegnap reggel érkeztünk ide. A második emelet ud- vari homlokzatának egyik részét kellett levakolni. Meg is csináltuk. Kijött Kiss Jó- zsef, a főépítésvezető, s azt az utasítást adta, hogy már ma simítsuk el. Bizonygat- tuk, hogy nem lehet, mert hideg van még ahhoz, de nem tágított. — És tessék: éjjel meg- fagyott a vakolat! Hiába me- legítenénk most, ha bejön a jó idő, lepotyog. Hát van ér- telme az ilyen munkának? Fáj az ember szíve, amikor látja, hogy kárt akarnak csi- náltatni vele. Lesimítják avagy sem? — Ha rákényszerítenek, igen. Persze-inkább nekünk fizetne!; ki ötszáz forintot, mint kötbér fejében ezre- ket. % A brigádvezető hallgat — Látja, az efféle szerve- zetlenségek miatt ultiznak néha a munkások, nem azért, mert nem akarnak dolgozni — szól közbe Bárkányi Ist- ván, egy másik kőműves. Az- után arról beszél, hogy míg őket állandóan a takarékos- ságra intik, rengeteg anyag megy veszendőbe mások fele- lőtelensége miatt Gertner és Bárkányi fel- váltva sorolja a példákat az érveket. Néha a segéd- munkások brigádvezetője is hozzáfűz egy-egy gondolatot. Kiderül, a két brigád fájlalja, hogy gyakran dobják át őket egyik munkahelyről a másikra, és sokszor nem biz- tosítják számukra a munka- feltételeket. A kőművesbrigád hét, a velük dolgozó segédmunkás- brigád hattagú. Javarészük csendben figyeli a beszélge- tést, s legfeljebb egymás kö- zött váltanak néhány szót. Vagy három lépésnyire áll a szakmunkások vezetője, Ter- hes István is. Nem tudni, hallgatása egyetértés vagy el- lenkezés? Nyilván nem akar a méltatlankodók közé ke- veredni. Trikozált ajánl a főépitésvezető Valóban: kinek van iga- za? Kiss József, a főépítés- vezető percig sem tagadja, hogy ő adott utasítást a va- kolat elkészítésére. — De azt is mondtam, a simításhoz használjanak tri- kozált. Akkor kisebb annak a veszélye, hogy később lehull a vakolat. Igaz, közben csü- törtökről péntekre virradó éjszaka fagyott, de hát ezt a kockázatot vállalnj kell. Miért? — A házat rövidesen át kell adni. Ha a második emeleti függőfolyosók falát nem vakoljuk most be, nem tudnak beköltözni a lakók, a KIK nem bír újabb munka- területet adni. Tehát az eset- leges kisebb kár árán na- gyobbtól szabadulunk meg. Az igazgató helyesen ítél — Az építőipar most más körülmények között dolgo- zik, mint azelőtt — mondja Sípos Mihály, a megyei épí- tővállalat igazgatója. — Ré- gen ősztől tavaszig nem va- koltak. Mi se szívesen tesz- szük, ami helyes munkaszer- vezéssel el is kerülhető. Nagy falfelületeket nem szabad té- len vakolni. De néha, mint a Tolbuhin sugárúti emeletrá- építés esetében is, ha a ha- táridő sürget, meg kell csi- nálni. Mindössze harminc négyzetméterről van szó, le- het, hogy itt-ott leválik majd a malter, mégis megéri. — A munkásoknak ettől függetlenül igazuk van. S csak örülni lehet, hogy ma- gukénak érzik az építkezés minden gondját-baját. Kár úgy tárgyalni velük, mint tet- te az .időelemző, hiszen nem kerül több időbe, ha rende- sen megmagyarázzák nekik, miért van szükség erre a lát- szólag értelmetlen munkára. Az igazgató azzal búcsúzik a főépítésvezetőtől, hogy az még délután kimegy az épít- kezésre, és szót ért a Terhes- féle brigád méltatlankodó tagjaival. F. K. Yeveléstudományi könyvkiállítás nyílt Szegeden Holnap ankétot rendeznek a tankönyvkiadásról Tegnap, szombaton délben ünnepélyesen nyitották meg az egyetemi könyvtár olva- sótermében a Tankönyvki- adó Vállalat fennállásának 15. évfordulójára rendezett neveléstudományi könyvki- állítást. A megnyitón részt vett dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József At- tila Tudományegyetem rek- tora, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vég- rehajtó bizottságának elnök- helyettese, Papp Gyula, a Szeged városi tanács végre- hajtó bizottságának elnökhe- lyettese, a Hazafias Nép- front és a Pedagógus Szak- szervezet képviselői, számos egyetemi oktató, középiskolai és általános iskolai tanár, egyetemi hallgató. Megnyitót dr. Ágoston György tanszék- vezető egyetemi tanár, a pe- dagógiai tudományok kandi- dátusa mondott. Ismertettea Tankönyvkiadó Vállalat fennállása óta végzett, a pe- dagógia és az oktatás szem- pontjából igen jelentős tevé- kenységét, és felhívta a résztvevők figyelmét a kiál- lításon elhelyezett pedagógiai és módszertani munkákra, tankönyvekre és segédköny- vekre. Ilyen gazdag anyagot elő- 1 ször mutat be vidéken a Tankönyvkiadó Vállalat. Mint képviselői elmondották, azért hozták Szegedre kiállí- tásukat, mert ebben a peda- gógiai központban különö- sen nagy érdeklődésre tart- hat számot. Itt tulajdonkép- pen valamennyi olyan köny- vet együtt talál az érdeklő- dő pedagógus, amely mun- kájában hasznára lehet — a gyakorlati foglalkozások iro- dalmát, a világnézeti neve- léssel kapcsolatos műveket, kiváló módszertani munká- kat, pj^Jyeket nem nélkülöz- het az oktatásban, nevelés- ben. A Tankönyvkiadó Válla- lat, a József Attila Tudo- mányegyetem, a városi ta- nács művelődési osztálya és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága által meg- rendezett kiállítást március 11-én, szerdán déli 12 óráig tartják nyitva, s naponta 10—19 óráig tekinthetik meg az érdeklődók. A kiállítás keretében már- cius 9-én, hétfőn délután 3 órakor ankétot rendeznek az egyetemi könyvtár olvasóter- mében neveléstudományi könyvkiadásunk problémái- ról. A kötetlen megbeszélést Bánfalvy József, a Radnóti Miklós gimnázium igazgatója vezeti be, majd az érdeklő- dők kérdéseire a Tankönyv- kiadó Vállalat vezetői vála- szolnak. Gyermekruha bemutató M a délután 5 órakor a „Csöpi" Gyermekruha Boltban Nagy Jenő utca 4. BELÉPŐDÍJ NINCS ! S 15 779 Négynapos autobuszkirandulas Pozsonyba és Briinnbe április 30-tól május 3-ig. (A SZEAC május 1-én a brünnl NB l-es csapatul jászik.) Részvételi díj: 658,— Ft. Jelentkezni lehet március 14-ig az IBUSZ-irodában. Klauzál tér 2. k. 142 0 0 OLYAN ZAMATOS. ÍZLETES A gyümölcsíz — dzsem! Meggy — sárgabarack — őszibarack Izek: Dzsemek: 1/2 üvegben 5.90 F t 1/2 üvegben 7.50 Ft l/l üvegben 10,— F t 1/1 üvegben 12.50 Ft A Szegedi Víz- és Csatorna- mű Vállalat felvesz gépész- technikust, vízműgépészt vfzmű telepvezetői munka- körbe. Fizetés megegyezés szerint. S. 15777 Vasarnap, 1964, március 8. DEL-MAGYARQRSZAG 5