A társadalmi rétegződés

A társadalmi rétegződés

Általános szociológia

Bernáth Krisztina

Az egyének nem azonos módon veszik ki részüket az egészből, egyenlőtlenségek alakulnak ki a társadalomban.

Társadalmi struktúra

az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok (pl. alá- és fölérendeltség)

A struktúrát meghatározó tényezők

az egyén vagyonállapota, munkamegosztásban elfoglalt helye, szűkös javakhoz való hozzájutásának módja

az egyes kategóriák között érdekellentétek állnak fenn (ezek lehetnek objektíven adott, vagy tudatosult érdekellentétek)

ezek alapján tömörülnek tömbökbe (osztály, réteg, csoport)

A szociológia alapvető szemlélete

az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete

Egyenlőtlenségek

Horizontálisak: nem azonos dimenzióban merül fel a különbség

Vertikálisak: azonos dimenzióban, pl. jövedelmi különbségek

Az egyenlőtlenségek oka:

jövedelemszármazás, lakóhelyiskolázottság

Alapfogalmak

Társadalmi osztályA termelöeszközökhöz való viszonyok alapján

elkülönített társadalmi kategóriák Társadalmi réteg

a társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó fontos változók (jövedelem, foglalkozás, iskolai végzettség, stb.) szerint elkülönített társadalmi kategóriák

Elit a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő

politikai és gazdasági hatalommal egyszerre rendelkező szűk csoport

Egy vagy több dimenziós?

Két elméleti tradíció Marx

egy lényeges dimenzió: az anyagi javak elosztása

Weber figyelembe kell venni több dimenziót

Gazdasági osztályok Hatalmi osztályok Rendek-rangok

Elméletek

Harmónia a tagok együttműködése jellemzi a társadalmat

Konfliktus a társadalmak alapvető jellemzője, előre viszi a

társadalmat Csere

a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek Kényszer

a hatalommal rendelkezők diktálják a cserefeltételeket

Társadalmi formák

1. ősközösség (minden közös)2. osztálytársadalmak (a tulajdon

megjelenése után)3. kezdeti társadalmak (rabszolgatartók)4. feudális társadalmak (a föld az érték)5. kapitalista társadalmak (tudományos-

technikai forradalom után)6. polgári demokrácia

A társadalmi rétegződés

különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények, életmód dimenzióiban.

Fogalmak

OSZTÁLYOK a termelőeszközhöz való viszony alapján

definiált társadalmi kategóriákMarx szerint : munkások; kispolgárok,

tőkések, nagybirtokosok.Újabban kiterjesztik munkahelyi viszonyok

alapján kategorizálva (nemcsak a TE tulajdona, hanem az afölötti rendelkezés joga alapján menedzserek, munkások)

Fogalmak

RÉTEGEK foglalkozás, végzettség, lakóhely,

jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák

STÁTUSZCSOPORTOK olyan egyének, vagy családok, akik

együttvéve hasonló helyzetben vannak

Az egyenlőtlenségek alapforrásai

1. Az emberek közötti alapvető különbségek BIOLÓGIAI ADOTTSÁGOK

2. Az iparosodott társadalomban a GAZDASÁGI-TÁRSADALMI RENDSZER jellege, működése az egyenlőtlenség oka

3. Műveltség és iskolai végzettség terén fennálló hátrányok

4. Szegények rossz testi és lelki állapota

Az egyenlőtlenségek dimenziói:

jövedelem vagyon munkakörülmények lakásviszonyok lakóhely környezete műveltség szabadidő egészségi állapot

Szociáldarwinizmus: szükséges

Magyarázatai: szűk elitek tömegek az elit tehetségesebb, intelligensebb, előre viszi a társadalmat, kultúrát ELITISTÁK álláspontja

a társadalmi beavatkozás a jövedelem eloszlásba sérti a gazdagok szabadságjogait LIBERTARIÁNUS álláspont

a jövedelem eloszlás a társadalomban betöltött funkció fontosságának javadalmazása FUNKCIONALISTA álláspont

Egyenlő esélyek

A liberálisok ( USA ), szocdemek ( EU ) elmélete : mérsékelt egyenlőtlenségek elfogadhatóak, de az esélyek legyenek egyenlőek.

Az igazságos társadalom két fő elve : a társadalom minden tagjának joga van az alapvető

szabadságjogokhoz, mindaddig, amíg az más szabadságjogával is összeegyeztethető

az egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák, valamint esélyegyenlőség biztosítása

Kommunizmus

Marx, Engels szerint a teljes egyenlőség kívánatos.

Empirikus modellek

Jövedelem alapján sorba rendezzük a személyeketAz így elrendezett populációt felosztjuk

népesség egyenként tíz (decilisek) vagy öt (a húsz százalékát kvintilisek) magába foglaló egyenlő részre.

Megvizsgáljuk, hogy az így kialakított kategóriákon belül: a népesség a jövedelem hány százalékában részesedett, vagy mekkora az átlagjövedelem

34.3

23

18.2

14.4

10.1

39.1

22.2

16.9

12.98.9

0%

20%

40%

60%

80%

100% Legszegényebb

Negyedik

Harmadik

Második

Leggazdagabb 20%

Szintetikus megközelítések

Alsó osztály Közép osztály Felső osztály

Foglalkozás, jövedelem, életmód és értékrend alapján

Kék és fehérgallérosok (fizikai és szellemi munkások)

Azonos jövedelmi szinteken a differenciáció a jövedelem alapján megvalósított életmód és az ezáltal kifejezett értékrend adja.

Egyenlőtlen eloszlás

PresztízsHatalomAnyagi javak

Presztízs

A társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsültségRendek és rangok. Tisztségek és előjogokA megbecsültség eloszlásának történelmileg

és társadalmilag kialakult rendszere.Státus alapján kialakult rétegződési

rendszerek.Homogámia – a rang újratermelése a

házasság során.

Hatalom

Annak a valószínűsége, hogy A, akaratának megfelelően befolyásolja B viselkedését.Hatalom ennek a gyakorlása függetlenül attól, hogy

az akin a hatalmat gyakorolják miként viszonyul.Autoritás – legitim hatalom. B elfogadja azt, hogy A

hatalomgyakorlásának van valamilyen számára racionális alapja.

KarizmaRacionális munkamegosztás (koordinátori szerep)Tradíció

Anyagi javak

A tulajdon elosztásVitatott, több elméleti megközelítés

létezikHarmóniaelméletekKonfliktuselméletek

A rétegződés történelmi rendszerei

Rabszolgaság Kasztrendszer Rendi tagozódás Osztálytagozódás

Rabszolgaság

Jogilag is szentesített egyenlőtlenség rendszere.

Hatalmilag megalapozott, erőszakkal és jogilag bekódoltan fenntartott, de megváltoztatható.

Ideológiai próbálkozások: fajelméletek.Szabad – rabszolga.

Kasztrendszer

Jogilag, vallási ideológiában és világszemléletben gyökerező rendszer.

Az egyenlőtlenségek mind a társadalmi rendnek a vallásos szemléletében gyökerező megalapozása.

Merev áttörhetetlen határok, párhuzamosan egymásra tevődő társadalmak.

Rendi társadalmak

Jogilag megfogalmazott és érvényesített, vallási ideológia és világszemléletben által megerősített rendszer.

Az egyenlőtlenségek valamilyen mértékű elfogadottsága, mint a társadalmi rend alapja.

Korlátozottan, de nem lehetetlen módon létező mobilitási csatorna.

Osztálytagozódás

A piaci egyenlőtlenségi viszonyokban gyökerező rendszer.

Jogilag egyenlő személyek között fennálló viszonyok.

A rétegegyenlőtlenségek mellett létezik az esélyegyenlőség ideológiája, és a tényleges, de differenciált mobilitási esélyek.

Konfliktus-elméletek. Marxizmus

Marx és Engels.Magántulajdon.

Eltérő pozíciók a termelésben.Termelőeszközök tulajdonosai.Munkaerő birtokosaiA többletterméket a termelési folyamat aktív

összetevőjének, a munkaerő tulajdonítható.Ennek ellenére az elosztását a termelőeszközök

tulajdonosai ellenőrzik.

Harmónia-elméletek. Funkcionalizmus

Strukturalista-funkcionalista irányzat: Davis és MooreMunkamegosztás:

Eltérő funkciókEltérő fontosságEltérő beruházásDifferenciált juttatások

Bourdieu: tőkefajták

Anyagi tőkeTársadalmi/kapcsolati tőkeKulturális tőke

ObjektiváltElsajátítottIntézményesült

Könyvészet:

Andorka Rudolf: 156-172. o.

Anthony Giddens: 222-229. o.

Kolosi T. (2000) A terhes babapiskóta Budapest: Osiris Kiadó, 48-61. o.

Wehler, H.U. (2001) ‘Pierre Bourdieu. Az életmű magva’ in Replika 2001 (Tavasz-Nyár), 254-260. o.