Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Budapest, 2013. április 20. Föld Napja a REX Állatszigeten Két lábbal a földön Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
32
Embed
A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában · - magmás: mélységi (gránit) vagy kiömlési (riolit) – savanyú (riolit), semleges (andezit) vagy bázikus (bazalt);
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói,
helye a bioszférában
Dr. KOÓS Sándor
Budapest, 2013. április 20.
Föld Napja a REX Állatszigeten
Két lá
bba
l a
föld
ön
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
Talajtani és Agrokémiai Intézet
a TALAJ, ergo a Talajtan …
A Talajtan egy fiatal tudomány:
a mezőgazdasági termelés
fokozásának egy alapvető
tudományos háttere …
A TALAJ több millió éves:
a Föld szilárd kérgének legkülső
burka, vagyis a PEDOSZFÉRA
Tessedik Sámuel 1779 szarvasi Gazdasági Iskola
a talajok kialakulása, képződése, összetétele, felépítése, fizikai,
kémiai és biológiai tulajdonságainak és funkcióinak vizsgálata,
valamint osztályozása és elterjedésének tanulmányozása Két lá
bba
l a
föld
ön
a Talajtan … Társ- és segédtudományok
Geológia
Kőzettan
Ásványtan
Geomorfológia
Éghajlattan
Természeti földrajz
Hidrológia
Növénytan
Növényélettan
Mikrobiológia
Állattan
Kémia
Fizika
Ökológia
Földműveléstan
Térinformatika
Matematika
Általános talajtan Talajásványtan
Talajfizika
Talajkémia
Talajkolloidika
Talajbiológia
Talajgenetika
Talajföldrajz
Alkalmazott talajtan Talajművelés
Talajvédelem
Talajjavítás
Trágyázás talajtani alapjai
Öntözés talajtani alapjai
Talajtérképezés
Talajminősítés
Környezetvédelem talajtani alapjai
Két lá
bba
l a
föld
ön
a TALAJ
A talaj finnugor eredetű szó: telek, terület – a termőterület kiterjedése, és a minősége | talp + alj.
Alapvető tulajdonsága a termékenysége a növények számára kellő időpontban megfelelő mennyiségű és minőségű vizet és tápanyagot szolgáltasson a rajta élő növények számára, mellyel lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelődését.
Feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely központi helye a biogeokémiai körforgásnak, így az anyag és energiaáramlásnak.
Két lá
bba
l a
föld
ön
a TALAJ
hidroszféra litoszféra
bioszféra atmosztféra
A talaj a földkéreg legkülső
multifunkcionális része, mely különböző
tulajdonságokkal, tulajdonság-
együttesekkel és funkciókkal bír.
A többi természeti erőforrás
integrátora.
Két lá
bba
l a
föld
ön
a Talaj termékenysége
Azonos éghajlati feltételek mellett – részben – a talaj
tulajdonságai határozzák meg a termés mennyiségét és
minőségét.
Fizikai: szemcseméret eloszlás, szerkezet,
hőmérséklet, pórustérfogat, erózió
Szervetlen kémiai: T és S érték, mész
tartalom, pH, mikro- és makro tápanyagok
Biológiai: humusz, talajérettség, állatok,
növények gombák, baktériumok, CO2
Vízháztartási: víznyelés, vízvezetés,
víztartó-képesség
Két lá
bba
l a
föld
ön
a Talaj funkciói
Az anyag és energia (tápanyagok) átalakításának, körforgásának, illetve tárolásának színtere
Két lá
bba
l a
föld
ön
Tápanyag és víz biztosítása a rajta és/vagy benne élő élőlények számára
a Talaj funkciói
Két lá
bba
l a
föld
ön
Életteret biztosít a benne élő állatok és mikroorganizmusok számára
a Talaj funkciói
Há
rom
fázi
sú
po
lid
iszp
erz
re
nd
sze
r
Két lá
bba
l a
föld
ön
Tompító (pufferelő) és szűrő képesség
a Talaj funkciói
Két lá
bba
l a
föld
ön
Közeg az építmények és a közlekedés számára „… a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!”
a Talaj funkciói
Két lá
bba
l a
föld
ön
A szférákban végbemenő változások, illetve az emberi történelem emlékeinek megőrzése
a Talaj funkciói
Két lá
bba
l a
föld
ön
a TALAJOK nagyon különbözőek
Két lá
bba
l a
föld
ön
Magyarország genetikus talajtérképe
Két lá
bba
l a
föld
ön
Vaszilij Dokucsajev 1846 – 1903
Talajképző tényezők milyen talajok képződhetnek az egyes területeken
Talajképző folyamatok a talajok képződésének mikéntjét határozzák meg
Eltérő talajok kialakulása
A talajok képződése és fejlődése folyamatos, iránya-módja a talajképző tényezők és a talaj önfejlődésének hatására módosul. K
ét lá
bba
l a
föld
ön
Két lá
bba
l a
föld
ön
Szerves anyag Szerves-szervetlen kolloid komplex
Humusz
Holt szerves anyag
Mállásnak indult kőzet
Alapkőzet Alapkőzet Alapkőzet Alapkőzet
Mállott kőzet Mállott kőzet Mállott kőzet
A szint
C szint
A szint
C szint
B szint
A kőzet mállani
kezd
Szerves anyagból
humusz képződik
Kétszintes talaj
képződése: A és C
Háromszintes talaj
képződése:
A, B és C
Két lá
bba
l a
föld
ön
Fizikai: rétegnyomás, hőmérséklet, fagyhatás (2200 kg/cm2), kiszáradás, sókristályképződés (100 kg/cm2), növényi gyökerek nyomása (10–15 kg/cm2) oxidációval járó térfogat növekedés (vas) víz és szél aprózó hatása.
Trópusok: sok csapadék, savanyú pH: kaolinit típusú agyagásványok keletkeznek
Mérsékelt égöv: kevesebb csapadék, alkalikus: illit és montmorillonit típusú.
Biológiai: baktériumok, gombák, protozoák és a talaj mezo és makro faunája, illetve a talajban és a talajon lévő növényzet formálja a talaj szerves anyag készletét: humuszosodás folyamata – a talaj termékenységének egyik alapvető meghatározója.
Fizikai, kémiai, biológiai mállás
Két lá
bba
l a
föld
ön
A talajképződés tényezői
Dokucsajev öt tényező együttes hatását jelölte meg: