A szokásos tartózkodási hely és a Hágai Gyermekelviteli ... · PDF fileA szokásos tartózkodási hely és a Hágai...

A szokásos tartózkodási hely és a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény

végrehajtása

dr. Kozák Henriett

Hágai Gyermekelviteli Egyezmény célja és alapelve

• A megsértett szülői felügyelet visszaállítása, a gyermekek azonnali, gyakorlatban minél hamarabbi visszavitelének biztosítása jogellenes elvitel vagy visszatartás esetén.

• Láthatási jog gyakorlásának tényleges biztosítása, megszervezése láthatási jog megsértése esetén

• Az azonnali visszavitel – (zavartalan láthatás) a gyermekek mindenek fölött álló érdeke

Joghatósági problémák• a gyermek szülői felügyelete iránti perben

joghatóság: főszabály szerint a gyermek szokásostartózkodási helye szerinti bg.

• A joghatóság hivatalból vizsgálandó

• jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitele iránti ügy előkérdése lehet a Magyarországon ugyanezen gyermek vonatkozásában indított szülői felügyeleti jog gyakorlása iránti pernek

• Joghatóság hiánya esetén a Pp. 130.§ (1) bek. a.)pontja alapján keresetlevél idézés kibocsátása nélkülielutasítása, vagy arra visszautalva a Pp. 157.§-alapján per megszüntetés.

Érdemi döntés folyamata, sorrendisége a jogellenes gyermekelviteli ügyben

• Megalapozottság vizsgálata:

1. gyermek kora

2. a szokásos tartózkodási hely megállapítása

3. Elvitel jogellenességének/jogszerűségének tisztázása

4. a felügyeleti jog tényleges gyakorlásának kérdése

Gyermek állampolgársága

• Miért kell magyar gyermeket külföldrevisszaadni?

• A gyermek állampolgárságának a jogelleneselvitel miatti eljárásban nincs jelentősége,

• Többes állampolgárság, európai migráció, amozgás és tartózkodás szabadsága miattiköltözés kérdése

Felfüggesztés?

• Jogellenes gyermekelvitel miattMagyarországon indult eljárás esetén a HágaiGyermekelviteli Egyezmény rendelkezéseszerint nem lehet dönteni az itt folyó szülőifelügyelet érdemét illetően, amíg nem születikhatározat arról, hogy a gyermeket az ezenEgyezmény szerinti eljárásban vissza kell-evinni.

Elvitel iránya döntő

• külföldről Magyarországra jogellenes elhozatalvagy ott visszatartás miatti visszavitel iránti kérelem (első fokon PKKB kizárólagos illetékesség)

• Magyarországról jogellenes elvitt gyermekekügye miatti eljárás (magyar központi hatóság:a Közigazgatási és Igazságügyi MinisztériumNemzetközi Magánjogi Főosztálya)

A visszaviteli eljárásban a vonatkozó jogszabály alkalmazása

• Elsődleges kérdés, hogy a gyermeket az Európai Unió egyik tagállamából vagy egy EU-n kívüli részes államból hozták-e?

• Ennek függvényében Hágai Gyermekelviteli Egyezmény, vagy annak és a Brüsszel II.a. r. együttes alkalmazása

• Brüsszel II. r. 11. cikke lényegében a multilaterális egyezmény uniós fenntartása

Brüsszel II.a. r. 11. cikk • Leszűkíti kérelem Egyezmény szerinti visszautasításának

lehetőségeit• Emiatt az alkalmazása óta kialakult bírói gyakorlat szerint

súlytalan kérelmezetti hivatkozások: � a kérelmező nem töltött elég időt a gyermekkel, csak a

munkájának és hobbijának élt, � agresszív, esetleg züllött életvitelt folytat, � többnyire a gyermek és a szülő anyanyelvi és beszélt nyelvbéli

különbsége � eddig az anya látta el a gyermeket, avagy a gyermek alacsony

életkorú� A gyermek verbális esetleg fizikai erőszak miatt

veszélyeztetettsége

Kié az utolsó szó?

• gyermek visszavitele iránti kérelem elutasításaesetén a Brüsszel II.a. r. alapján joghatósággalrendelkező bíróság a szülői felügyeleti joggyakorlása iránti jogvitában ezt követően iselrendelheti a gyermek visszavitelét.

• Ez a későbbi határozat külön eljárás nélkülismerhető el abban a tagállamban, ahováegyébként a gyermeket jogellenesen elvitték, ésamelynek a bírósága a gyermek visszaadásátmegtagadta.

Szokásos tartózkodási hely

• Legfőbb kapcsolótényező az európai családjogban mind a joghatósági, mind a kollíziós jogi rendelkezések körében

• Lényeges kérdés: házassági, szülői felügyelet iránti, tartási, öröklési perekben

• Autonóm, a tagállamok belső jogától függetlenül értelmezendő fogalom

• Nincs jogszabályi definíciója

Értelmezés módja

• a Hágai Gyermekelviteli és a Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény, illetve az „európai jog” szellemének megfelelően

• minden egyes ügyben egyedi mérlegeléssel

• Tények számítanak a leginkább

• Előnye: rugalmas, igazodik a mai életviszonyokhoz, független a lakóhelytől és az állampolgárságtól, és nem kell, hogy a jog által elismert és nyilvántartott tartózkodási hely legyen.

• Nehézsége: nehezen körülírható, értelmezése nem egységes, kevés fogódzó a gyakorlat számára

Értelmezés a felnőttek vonatkozásában

• „Érdekeltségi központ” meghatározása• Tényeken kívül számít az érintett szándéka is az

ott tartózkodással kapcsolatban, a költözésre/ott tartózkodásra ösztönző indokok

• releváns tény lehet még: a munkavállaló családi helyzete, az ott-tartózkodás időtartama és folyamatossága, munka- vagy megbízási szerződésének tartalma, családi kötődések + mindazon egyéb szándék,

• Házassági ügyekben hol van/volt a házastárs/akközös otthona,

Értelmezés gyermekek esetében

• A tartózkodással kapcsolatos szülői szándék vizsgálata nem evidens, ez függ egy adott állam gyakorlatától is.

• Magyar gyakorlat szerint a tények mellett a szülői szándék is mérlegelhető

• Releváns szempontok: az ott töltött idő hossza és rendszeressége, családi- baráti és kortárskapcsolatok, oktatás, nyelvi és egyéb szocializáció mindezek a gyermek korának figyelembe vétele mellett

Hágai Gyermekelviteli Egyezmény alkalmazása alapján a szokásos tartózkodási hely megállapításának

gyakorlata

• „vegyes” megközelítés: gyermekkel kapcsolatos tényadatokon kívül a szülői szándékot is figyelembe veszi a tartózkodással kapcsolatban.

• „szülői szándék” felöli megközelítés

• „gyermekközpontú” megközelítés

Az európai uniós értelmezés(Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata

alapján)• a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevétele ezen belül

valamennyi releváns ténybeli körülmény mérlegelése• Kulcsfogalmak: állandósság, tartósság, rendszeresség,

amely nem egyenlő a megszakítás nélküliséggel összességében időbeli tényezők.

• Releváns tények, körülmények különösen: tartózkodás időtartama, rendszeressége, a családi és szociális kötődések, beilleszkedés, gyermek életvitelének központja, az odaköltözés körülményei és indokai, állampolgárság, iskoláztatás helye, nyelvismeret,

• Mérlegelendő ezen túlmenően egyéb környezeti és akarati tényezők, mindezek a gyermek kora szempontjából is.

Időbeliség

• A szokásos tartózkodási hely megváltozásához szükséges az eredeti szokásos tartózkodási hely „elvesztése” és az új szokásos tartózkodási hely „megszerzése

• „szokásos” : előfeltétele állandó (tartós) vagy rendszeresen ott-tartózkodás (ez több, mint egy átmeneti idő, általában több hónap esetén)

• A tartósság mérlegelése során releváns: a gyermek életkora és a családi és szociális körülményei, megszakítható nyaralás, családlátogatás stb. végett, átmeneti távollét nem eredményezi a változást.

• Magyar gyakorlat: nem elég a néhány hónapos ott-tartózkodás, ha a család egzisztenciális biztonsága nem teremtődött meg, és a szülők nem alakítottak ki olyan közös otthont sem, amelyben a gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődése biztosított lett volna.

Környezeti, akarati tényezők

• Elsődlegesen függ a gyermek korától

• gyermek családi és szociális kötődései, társadalmi beilleszkedés; iskola, óvoda, baráti kapcsolatok, szabadidős tevékenység, nyelvismeret

• szülők szándéka az ott tartózkodással kapcsolatban pl. egyező szándék másik tagállamban való letelepedéssel kapcsolatban, megnyilvánulhat külső körülményekben is,

Gyermek életkorának jelentősége

• A gyermek szociális és családi környezet e ennek függvényében változó• Csecsemőknél főszabály: szociális és családi környezete megegyezik az őt

ténylegesen gondozó családtagjával - általában édesanyjával. Az anya szociális és családi környezetbe való beilleszkedése, nyelvismerete, esetleges munkavállalása illetve földrajzi és családi gyökerei is értékelendő tényezők, Költözés esetén az új szociális és családi környezetbe való beilleszkedésének feltételei rendkívül gyorsan teljesülhetnek.

• Kisgyermekek: döntő a családi környezet, a vele együtt élő, őt nevelő, róla gondoskodó személyek, + nyelvi szocializáció, gyermeknevelési intézményhez (óvoda, bölcsőde) kötődés, beilleszkedés

• Az iskoláskorú, továbbá kamasz gyermekek: családi kapcsolatok + kortárskapcsolatok, (iskolai, baráti, vagy akár sportkapcsolatok) rendszeres szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlásának helye

Bővebben a magyar értelmezési gyakorlatról

• „…..az a hely, amely huzamosabb ideig és akár a véglegesség szándéka nélkül is a szülő és a gyermek együttélésének a természetes és zavartalan helyszíne, ideértve a megfelelő közös lakást, a gyermeket eltartó szülő munkahelyét és azt a mikroközösséget is, ahová az adott időszakban a gyermek beilleszkedett. A szokásos tartózkodási hely a fenti feltételek megvalósulása esetén nem függ attól, hogy azt a felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők nem szánták véglegesnek”.

• „Vegyes „megközelítési mód: a szülők akarata, ráutaló magatartása tényállástól függően számít, de ált. kiemelt jelentősége van annak, hogy a család közös élettere hol alakult ki.

•

Egyedi kérdések:1.) a szokásos tartózkodási hely

megállapíthatatlan?!

• Az Európai Bíróság a Mercredi kontra Chaffeügyben kimondta: előfordulhat olyan, hogy egy gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, ilyen esetben pedig a gyermeknek a rendelet 13. cikke szerinti „jelenlétével” kapcsolatos kritérium alapján kell megállapítani melyik bíróság rendelkezik joghatósággal a szülői felelősséggel kapcsolatos ügy elbírálására.

2.) Egy gyermek két szokásos tartózkodási hellyel?

• A nemzetközi – ezen belül az Európai Bírósági -bírói gyakorlat elutasító ezzel kapcsolatban

• P. Cruz Villalón főtanácsnok a Mercredikontra Chaffe ügyben ismertetett állásfoglalásában kifejtette, hogy „jóllehet valaki rendelkezhet több „egyszerű” tartózkodási hellyel, csak egy szokásos tartózkodási helye lehet.”

3.) Vagylagos vagy konkuráló szokásos tartózkodási hely?

• a nemzetközi joggyakorlatnak szintén elutasító az álláspontja,

• De ismert olyan ítélet, amely azt állapítottameg, hogy a gyermeknek nyáronGörögországban, míg télen az EgyesültKirályságban van a szokásos tartózkodási helye

4.) Elsődleges és másodlagos szokásos továbbá vagylagos szokásos tartózkodási

hely?• a közös szülői felügyelet kapcsán

• Joghatóság szempontjából azonban a vagylagos szokásos tartózkodási helynek csak akkor van jelentősége, ha két tagállam között mozog ezáltal a gyermek,

• De az időbeliség, és környezeti tényezők segítségével a „szokásos” tartózkodási hely nagy valószínűséggel megállapítható

• Köszönöm a figyelmet!