Területi Status Quo Elemzés (Regional Status Quo Analysis (RSQA)) A hagyományos mesterségek, mint kulturális örökség innovatív megújítása és felértékelése a fiatalok bevonásával, egy dinamikusan fejlődő korban a városi régiók versenyképessége és vonzereje javítása érdekében Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata területén „A Szőlő és Bor Városa” 2017. március 31.
85
Embed
A Szőlő és Bor Városa” · logisztikai helyzetet, a Duna, mint szállítási útvonal közelségét és a közlekedési kapu (közút, vasút) jelleget. Már a Monarchia idején
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Területi Status Quo Elemzés (Regional Status Quo Analysis (RSQA))
A hagyományos mesterségek, mint kulturális örökség innovatív
megújítása és felértékelése a fiatalok bevonásával, egy dinamikusan
fejlődő korban a városi régiók versenyképessége és vonzereje javítása
érdekében
Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata területén
Az általános iskolai ellátást 11 intézmény biztosítja, amelyekben mintegy 3400 gyermek tanul
(Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola, Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és
Általános Iskola (Iskolaközpont), Kozmutza Flóra EGYMI, Rózsakerti Demjén István Református
Általános Iskola, Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola, Baross Gábor Általános
Iskola, Bartók Béla Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gádor Általános Iskola,
Herman Ottó Általános Iskola, Hugonnai Vilma Általános Iskola, Kolonics György Általános Iskola,
Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola).
Jelen elemzés szempontjából nagyobb jelentőségűek a kerületi közép- és felsőfokú intézmények.
A középfokú oktatásban mintegy 1200 fiatal vesz részt az alábbi képzőhelyeken:
• Budai Nagy Antal Gimnázium
• Kempelen Farkas Gimnázium
• Tomori Pál Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
• Vidékfejlesztési Minisztérium Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola
A borászati hagyományok révén a projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű a kerületben
működő középszintű borászati képzőhely és tangazdaság jelenléte (Soós István Borászati
Szakközépiskola és Szakiskola). Az iskolában szőlész-borász szakmunkás és technikus képzés,
illetve OKJ-s borászati felnőttképzés egyaránt folyik. Az iskola saját minőségi borokat állít elő és
rendezvényhelyszínt is biztosít a tangazdaság központi épületében és pincéjében, illetve
igyekszik részt vállalni a kerület turisztikai törekvéseiben: a borászathoz kapcsolódó nyílt
rendezvényeik vannak (pl. Márton napi libavacsora), megjelennek a kerületi rendezvényeken (pl.
Borfesztivál), ilyenkor standjuk is van és a pincészet is nyitva áll.
A tanulói állomány az ország minden részéből érkezik. A kerületen belül nincs különösebb
preferenciája az iskolának a fiatalok körében, de ez országos jelenség: nem igazán keresettek a
szakmunkás képzések, jóval népszerűbb a gimnáziumi képzés, így az iskola létszámhiányal küzd.
2 Magyarországon a bölcsődei ellátás a szociális ellátás része és nem az oktatási, a helyi, gyermeket vállaló fiatalok életét érintő jelentős igény és a munkavállalás lehetőség miatt feltüntetése ugyanakkor indokolt.
8
A fizikai dolgozó szakmák leértékelődése a fiatalok szemében itt is megjelent, ebből következik
az a sajnálatos jelenség is, hogy az iskolában végzettek sokszor nem mutatnak affinitást a borász
szakmához és a gyakorlati tudással is gondok vannak, ezért a pincészetek - bár
munkaerőhiánnyal küzdenek - gyakran nem tudják alkalmazni őket.
Az iskolában végezte borászati tanulmányait több azóta híressé vált magyar borász.
A kerület egyetlen felsőfokú oktatási intézménye a 2004-ben alapított, magánfenntartásban
működő Tomori Pál Főiskola, amely a Schindley-kastélyban működik. Gazdasági, nemzetközi és
bölcsész főiskolai képzés, továbbá OKJ-s, illetve másoddiplomás képzések érhetők el, emellett
64 szobás kollégium is biztosított.
B. A TERÜLET KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE (ÁLTALÁNOS JELLEMEZÉS)
1.7. Fő kulturális örökségi helyszínek a területen
Budafok városközpont
Budafok városközpontja bár városképileg eklektikus a
"régi" és az "új" épületek keveredése révén,mégis
részben műemléki környezetet képvisel, és mint
kerületközpont is értékes, fejlesztendő
településrész, amely elsődleges funkciója a "city"
jelleg, a kerület agórája, találkozóhelye, egyben
intézményi és szolgáltatási központja kell legyen.
Ezen, a kulturális örökség hasznosítását is szolgáló
tervezett fejlesztések közül megvalósult a Szomszédok piaca projekt létesítése és
térrendezés, télen korcsolyapálya a Piactéren), ugyanakkor további jelentős fejlesztésekre
van szükség, amelyek közül a legfontosabbak:
• Városház tér és környékének rendezése, fejlesztése.
• Belvárosi forgalomcsillapított városközpont kialakítása a Kossuth Lajos utca – Mária
Terézia utca környékén.
• Savoyai Jenő tér és környékének rendezése, a park közösségi funkcióinak fejlesztése
• Péter-Pál utca és környéke rendezése - Vigasságok utcája; a Czuba-Durozier-kastély
turisztikai célú hasznosítása klasszikus mulató kialakításával (utóbbi értékesítésre
került, a beruzázó magánházak létrehozását tervezi).
Borhegy, Budafoki Borváros
A budafoki központi területtől délre, a Duna-
parthoz szinte kifutó dombokon koncentrálódott
korábban a helyi szőlőtermesztés és borászat, itt
alakították ki a terjedelmes pincerendszereket. A
szőlőtermesztés már régen megszűnt, de a pincék
léteznek: egy részük hasznosítatlan, jelentős
részükben bort tárolnak a helyi kereskedők, illetve gombatermesztés is folyik. A vendéglátás,
9
kóstoltatás is jelen van a pincékben (pl. Borkatakomba, Borváros-Záborszky Pince, Garamvári
Szőlőbirtok Pezsgőpince, Katona Borház, István Bortrezor stb.), ezeken a helyeken szervezett
formában, csoportok részére van lehetőség bor- és pezsgőkóstolásra, vacsorázásra, gyakran
kulturális rendezvények keretében. Rendszeresen nyitva tartó pincészetek, nyitott pincék
viszont 1-2 kivételt leszámítva nincsenek, így nem alakulhatott ki a napjainkban pedig egyre
divatosabb és nagyobb táborral rendelkező borkóstolásra, kulturális programokra,
eseményekre épülő borturizmus. Itt egyelőre csak az eseti, szervezett programok a
jellemzők. A Borhegy különleges adottsága a Duna közelsége - személyhajók fogadására
alkalmas kikötő létesítése esetén akár a gyalogos megközelítés is lehetséges.
A terület kulturális örökségre épülő, azt a helyi közösségi életbe és a turizmusba bekapcsolni
szolgáló példaértékű fejlesztés a Budafoki Borváros létrehozása. A magántulajdonban lévő
Záborszky Kúriához kapcsolódó pincerendszer - amely a 120 km-esre becsült budafoki
pincerendszer része - hasznosítására mintegy 300 millió Ft EU-s támogatással, magántőkéből
megvalósult fejlesztés. A projekt eredményeképpen a szerteágazó, mintegy 10 ezer m2-es
pincerendszerben bor skanzen, borutca és szőlőhegyi kápolna került kialakításra, muzeális,
faragott hordósorokat állítottak ki, a bortermelő régiókra jellemző borokkal és
pincehomlokzatokkal bemutatkozik Magyarország 22 borvidéke, illetve 6 borrégiója, továbbá
a borászathoz kapcsolódó mesterségek is megismerhetők egy színvonalas panoptikum jellegű
bemutatóhelyen. Kerületi fiatal művészek bemutatkozásának is teret ad a helyszín.
Tárlatvezetés, kóstolók, borászati bemutatók és egyéb rendezvények színtere is a földalatti
Borváros.
Törley-negyed
Budafok talán elsőszámú nevezetessége egyben a helyi
turizmusfejlesztés húzóattrakciója az ún. Törley-negyed,
ahol ma is a híres Törley pezsgőket készítik (Törley
Pezsgőpincészet Kft.). Az 1882-ben alapított gyár ma 66%-os
részesedéssel piacvezető Magyarországon, az évi mintegy 23
millió palack pezsgő és 14 millió palack bor mintegy 1/3-a
külföldön kerül értékesítésre.
A Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont 2012. június 16-án
nyílt meg, itt attraktív viszonyok között lehet végigkövetni a
pezsgőkészítés történetét, módját, a pezsgőzéssel
kapcsolatos érdekességeket, majd kóstolásra is van mód a
Zsolnay-teremben. A Pezsgőboltban meg is vásárolhatók a
termékek. A Látogatóközpont a Borfesztivál, vagy a
Múzeumok Éjszakája alkalmakkor megnyílik a látogatók előtt
és ilyenkor több ezer vendéget fogadnak. Éves szinten,
szervezett keretek között mintegy 15 ezer látogatója van.
A területen található további, fejlesztendő értékek a Törley Mauzóleum és a Pálmaház.
Oroszlános udvar
A Budafoki városközpont mellett, műemléki, kiemelt
környezetben található az Oroszlános udvar. Korábban a
Törley birtokhoz tartozott, a leégett Savoyai kastély helyén
alakították ki, mint ipari, gazdasági célú épületegyüttest,
10
ahol téglaboltíves pince, csarnokok, egykori lovarda épület, a volt kastély gazdasági
épületei, U alakban körbefogott udvar találhatók. A kapukat ma is kőoroszlánok őrzik. A volt
Törley pezsgőtöltő csarnok, az alatta található pince, valamint a területen lévő egyéb
épületek kizárólagos önkormányzati tulajdonban vannak, az épületek védettek így
forgalomképességük korlátozott.
Az épületegyüttes csak részben és nem ideális módon hasznosított: volt itt egy múzeum - az
Álomautó kiállítás - amely a közlemúltban bezárt. Ma gokartpálya működik itt. A terület - és
egyben a XXII. kerület - legrangosabb, 2016-ban 27. alkalommal, minden szeptemberben
megrendezésre kerülő és mintegy 50 ezer fő látogatót vonzó eseménye a Budafoki Pezsgő- és
Borfesztivál.
Az Oroszlános udvar intenzívebb és a helyi hagyományoknak jobban megfelelő hasznosítására
több elképzelés és tanulmány is készült, ezek közül megemlítendők a projekt szinten már
kidolgozott Kárpát-medencei Borászati Központ kialakítása, illetve a „Pezsgőváros”
kialakítása elképzelések.
Rozárium - Budatétényi Rózsakert
Magyarország legnagyobb rózsakertje és génbankja. Az állami fenntartású területen 1200
rózsafajta mintegy 7000 példánya virágzik májusban, 2,5 hektár területen. A kert
rózsavirágzás idején látogatható.
Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola Tangazdaság Szőlőskert és
Borpincészete
A terület legfőbb értéke, hogy az iskola mintegy 4 hektáros szőlőültetvénye ma az egyetlen
szőlőterület, amely emlékeztet a hajdanvolt kiterjedt budafok-tétényi szőlészetekre. Az
oktatást szolgáló tevékenységek mellett a borászathoz kapcsolódó eszközök bemutatása
ésminőségi bortermelés is folyik a pincészetben, valamint rendezvényhelyszíneiken
(borospince, rendezvényterem) hétvégeken közösségi rendezvények (esküvők, céges
rendezvények stb.) zajlanak.
Mementó Park (Szoborpark)
A kulturális örökség egy sajátos, nem a tradicionális mesterségekhez kapcsolódó, de
turisztikai desztinációként is számon tartott helyszín, ahol a szocializmus jelképeit, szobrait
gyűjtötték össze, miután azt az eredeti helyszínekről a rendszerváltás időszakában
eltávolították.
1.8. A kulturális örökség szerepe a terület gazdaságában
A XXII. kerület bővelkedik jelentős potenciális vonzerőt képviselő, különleges és egyedi kulturális
örökségekben, örökségi helyszínekben. Ezek markánsan az évszázados hagyománnyal rendelkező
borászati kultúrával és pezsgőkészítéssel kapcsolatosak. A kulturális örökség gazdasági
hasznosítása tekintetében szét kell választani a turisztikai vonatkozású és az egyéb hasznosítási
módokat. Utóbbi tekintetében főleg a nagy kiterjedésű pincék gazdasági hasznosítása
intenzívnek mondható, és a bortárolás, borkészítés és borlogisztika ugyanúgy igen jelentős
11
múlttal rendelkezik, illetve jelenleg is leköti a pincekapacitások nagyobb részét. Több jelentős,
országos és nemzetközi szintű borászati cég rendelkezik itt saját tulajdonú vagy bérelt logisztikai
kapacitásokkal.
Ehhez képest a turisztikai-vendéglátó és kulturális hasznosítás inkább marginálisnak mondható. A
kulturális vonzerők többsége alulhasznosított, nem jut el a célközönséghez, sok esetben a
látogathatóság sem biztosított megfelelően, ezért nem képesek ellátni funkciójukat sem a helyi
identitás erősítése, sem a turisztikai vonzerő-potenciál kialakítása tekintetében. A kerület 2008-
ban elfogadott Turizmusfejlesztési Koncepciójában3 szereplő megállapítás ma is érvényes:
"Budafok-Tétény számtalan meglévő, illetve turisztikai attrakcióvá fejleszthető
adottsággal rendelkezik: (...) Ezen értékek összehangolt fejlesztésére azonban
mindezidáig nem került sor, így jelenleg a kerület gyenge turisztikai pozícióval
rendelkezik: a vendégszám, a vendégéjszakák száma – bár javuló tendenciát mutat – más
peremkerületekkel összehasonlítva is alacsony, a látogatókra néhány órás (egy-egy
attrakció megtekintésére korlátozódó), maximum fél- illetve egynapos tartózkodási idő a
jellemző. Ebből kifolyólag a kerület nem jelent vonzó befektetési célterületet a
turisztikai beruházásokhoz, így a turizmus élénkítéséhez alapvetően szükséges
peremfeltétel, azaz a fogadóinfrastruktúra kiépülése sem történt meg az elmúlt
évtizedekben.
A jelentős hatókörű attrakciók hiánya, a ki nem épült turisztikai infrastruktúra, a
háttér-infrastrukturális tényezők problémái, valamint a marketingtevékenység és az
együttműködések erőtlensége következtében a kerület fővároson belüli periférikus
elhelyezkedését nem tudja ellensúlyozni, így jelenleg Budafok-Tétény nem jelenik meg –
értékének megfelelően, karakteres módon – Budapest kínálatának szerves részeként a
turisztikai piacon."
Természetesen vannak megvalósult, működő jó példák a kulturális örökség turisztikai-kulturális
jellegű hasznosítására. Ezek közül kiemelendő:
• a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál,
• a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont létrehozása,
• a Budafoki Borváros létrehozása a Záborszky Kúriához kapcsolódó pincerendszerben,
• több kisebb-közepes borászat pincékben kialakított rendezvényhelyszínei (lásd alább!).
A kerület helyi vállalkozásainak csak szűk köre az, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik
a kulturális örökség hasznosításához, és az ebben rejlő előnyökre építi vállalkozását. A kulturális
örökségek közül természetesen a borászat az, amely a leginkább alapot szolgáltat a
vállalkozásoknak. Ugyanakkor a helyi borászatok leginkább borkereskedelemmel, borlogisztikával
3 Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületének turizmusfejlesztési koncepciója, 2008
12
foglalkoznak, a borkóstolás, a kiskereskedelmi értékesítés, a kóstolásra épülő vendéglátás még
szinte alig jellemző.
A helyi kulturális örökség - elsősorban a borászat és pezsgőkészítés - hasznosítására épülő
vállalkozások:
Vállalkozás és
helyszín
Nyitott
pince4
Bor-pezsgő kóstolás lehetősége Megjegyzés
Törley Pezsgőpincészet
Kft.
Budafok városközpont
szomszédságában
nem Csoportos és egyéni formában -
előre bejelentett, illetve szabott
időpontban - a Törley Gyűjtemény
és Látogatóközpont megtekintése
és vezetett pinceséta keretében
A Törley pincészet és a
pezsgőkultúra
bemutatására
koncentráló elsősorban
kulturális program,
pezsgő kóstolási és
vásárlási lehetőséggel.
Lics Pince
Budafok városközpont
nem Bornagykereskedés, szervezett
formában borkóstoltatás az 1738
m2-es történelmi borpincében - az
Etyek-Budai és a Szekszárdi
Borvidékek boraival, mintabolt.
A Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál
ideje alatt egyéni vendégeket is
fogad.
Bornagykereskedés,
szervezett formában
borkóstoltatás,
mintabolt teljes saját
borkínálatból
Borváros-Záborszky
Pince
Nagytétény
Nem
Előre bejelentett tárlatvezetés
csoportok és szabott időpontokban
egyéni vendégek részére,
borkóstolás, vendéglátás a
mintegy 10 ezer m2-es
pincerendszerben, akár 350 fő
fogadására is alkalmas.
Idegenforgalmi és
kulturális centrum,
borászati bemutatók,
Borutca
4 Előzetes bejelentés nélkül, nyitva tartási rend szerint működő pince
13
Garamvári Szőlőbirtok
Vinárium
Nagytétény
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással, 80-100
ülőhellyel.
Pezsgőpince,
színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
Promontor
Kertvendéglő
Budafok városközpont
nem Éttermi környezetben lehet helyi
és regionális borokat kóstolni
Színvonalas étterem,
rendezvényhelyszín
Varga Pincészet
Nagytétény
nem Nagytétényben iroda és
nagykereskedelmi raktár működik
(borlogisztika)
Országosan több
telephellyel
rendelkező
borgazdaság.
István Bortrezor és
Pince
Nagytétény
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással
Színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
Borkatakomba Étterem
Nagytétény
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással
Színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
14
Katona Borház
Nagytétény
nem Előre bejelentett borkóstolási
lehetőség csoportoknak
Elsősorban
borkóstolókat kínáló
pince
István Tanya Vendéglő
Budafok városközpont
nem Étterem, szervezett kóstoltatás
nincs
Kisvendéglő jellegű
étterem
Magdolna Borklub és
Rendezvényház
Budafok városközpont
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással
Színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
Kőnig pince
Nagytétény
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással
Színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
Seybold-Garab Pince
Budafok
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással
Színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
15
Hélemann Borpince
Nagytétény
nem Előre bejelentett rendezvények és
csoportok fogadása, éttermi
vendéglátással, kóstolással
Színvonalas vendéglátó
és rendezvényhelyszín
Forrás: saját gyűjtés
A fenti táblázat a XXII. kerületben működő jelentősebb, a helyi borászati hagyományokhoz, bor-
és pezsgőkultúrához, a kiterjedt pincerendszere hasznosításához, borkóstoláshoz,
vendéglátáshoz kapcsolódó jelentősebb vállalkozásokat mutatja be. Fontos pozitívumként
kiemelni, hogy létük, működésük alapja a kulturális örökség hasznosítása, az évszázados múltú
borászati tradíció. Ez ugyanakkor sajátos, Budafokra és Budatétényre jellemző módon jelenik
meg, hiszen itt saját bortermelés már hosszú idő óta nincs, ezért a történelmi léptékben is
fontos borlogisztikai, bortárolás és nagykereskedelem kerül előtérbe. A vendéglátásban pedig
dominálnak - szintén a megörökölt sajátos adottságú, méretű pincerendszerek hasznosítására - a
nagyobb létszámú, szervezett csoportok, rendezvények fogadására alapozó szolgáltatások. A
felsorolásból jól látható, hogy csaknem az összes vállalkozás a vendéglátás ezen ágára épül. E
helyszíneken külön-külön akár 100-200 fő, összesen ezres nagyságrendű létszám egyidejű éttermi
fogadására és kóstoltatására van lehetőség, ezt több helyszínen összekötik kulturális kínálattal
is. Megtalálhatók továbbá fix időpontokban,előre meghirdetett rendezvények is, mint pl. a
Márton napi libavacsoraa Soós István iskola pincészetében vagy a Kőnig pince programjai (évente
5-6 alkalommal nagyszabású rendezvények: Tavaszi fesztivál, Ökörsütés, "disznóvágás", Sramli
party stb.).
Rendszeresen nyitva tartó "nyitott pince" ugyanakkor egy sem található a kerületben, mint ahogy
az is jellemző, hogy a fenti vállalkozások döntően a vendéglátáson alapuló turizmushoz
kapcsolódnak, és szálláshelyeket egyik vállalkozás sem kínál.
A fentiek alapján tehát a kerület turizmusa elsősorban a rendezvényturizmusra épül, amelynek
célcsoportjai leginkább kerületi, budapesti, illetve a környező települések lakosai. Szervezett
turista csoportok fogadására is van példa, ugyanakkor a szálláshelyek hiánya révén a
vendégéjszakák száma a kerületben igen alacsony, így a turizmusból származó bevétel nagy
része nem itt csapódik le.
A Budapest központi kerületeiben az elmúlt években nagy mértékben felfutó turisztikai
forgalomnövekedés a XXII. kerületben nem érezteti hatását: ebben szerepet játszik a távolság és
16
a nehézkes megközelítés (a hajóval történő megközelíthetőség hiánya!), de a kulturális örökség,
a helyi vonzerők bemutathatóságának alacsony szintje és gyenge marketingje is.
1.9. A terület munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági potenciálja
A vizsgált terület munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági potenciáljának megítélésében három
tényező fontos szerepet kap:
• a lakónépesség képzettségi színvonala, 2011. évi népszámlálás alapján;
• az álláskeresők száma, korcsoportos megoszlása
• az álláskeresők iskolai végzettsége
1. A lakónépesség képzettségi színvonala
Az adatgyűjtés módszertanára tekintettel csak a 2011. évi népszámlálási adatokra lehet
támaszkodni.
A kerületi lakosság iskolázottsága magasabb az országos átlagnál, mert jelentősen magasabb a
középfokú (érettségi) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ugyanakkor e
tekintetben valamelyest elmarad a budapesti átlagtól. Összességében a kerületi lakosság
képzettségi színvonala megfelelő a foglalkoztatási potenciál szempontjából.
2. Az álláskeresők száma, korcsoportos megoszlása
Forrás: KSH, Területi statisztika
A kerületi álláskeresők abszolút számában is – illeszkedve a munkanélküliségi ráta jelentős
csökkenéséhez – nagymértékű csökkenés volt 2011 és 2015 között. A csökkenő tendencia mögött
azonban növekedés is tapasztalható volt az idősebb korcsoportoknál (2013-ban 46-50 év; 56-60
0
50
100
150
200
250
21-25éves(fő)
26-30éves(fő)
31-35éves(fő)
36-40éves(fő)
41-45éves(fő)
46-50éves(fő)
51-55éves(fő)
56-60éves(fő)
2011. év
2013. év
2015. év
17
év). A kedvező országos, fővárosi és kerületi foglalkoztatottsági helyzet 2015-ben már újra
csökkenést eredményezett valamennyi korosztályban.
Az álláskeresők számának csökkenése mellett fontos annak ismerete, hogy az egyes
korcsoportokat milyen arányban érinti a munkanélküliség.
Az álláskeresők aránya korcsoportonként
Forrás: KSH, Területi statisztika
Megállapítások:
• 2015-ben a legmagasabb arányt az 56-60 éves korcsoport képviselte az álláskeresők között;
• mivel 2011-ben az 51-55 éves korcsoport képviselte a legmagasabb arányt, ezért kijelenthető, hogy ennek a korcsoportnak tagjai öregedtek egy korcsoportot, azaz megközelítőleg ugyanazon emberek kerestek állást 2011-ben, mint 2015-ben;
• lényeges változás, hogy a fiatalabb korosztály jelentősen kisebb arányban képviselt az álláskeresők között;
Az álláskeresők száma, iskolai végzettsége
Forrás: KSH, Területi statisztika
0
100
200
300
400
500
600
2011. év
2013. év
2015. év
18
Valamennyi végzettség esetében csökkent az álláskeresők száma 2011 és 2015 között. Az álláskeresők számának csökkenése mellett fontos annak ismerete, hogy a különböző végzettségű embereket milyen arányban érinti a munkanélküliség. Az álláskeresők aránya végzettség szerint
Forrás: KSH, Területi statisztika
Megállapítások:
• a vizsgált időszakban, két évben nem történt kardinális változás a tekintetben, hogy a különböző végzettségű embereket milyen arányban érinti a munkanélküliség;
• a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűek vannak jelen legnagyobb arányban az álláskeresők között;
• az országban is tapasztalt szakemberhiány visszatükröződik a kerületi adatokban is, mivel a szakmunkás végzettségűek aránya 2%-al csökkent.
1.10. A kulturális örökség hasznosítása / rekonstrukciós projektek az elmúlt 15
évben
A projekt címe A finanszírozás
forrásai
A beruházás
nagysága
Outputok
Budafoki
szomszédok piaca
2015
Fővárosi TÉR_KÖZ
Pályázat
Önerő: Budafok-
Tétény Budapest
XXII. kerület
Önkormányzata
916 4904 000 Ft Új modern piacépület
üzlethelyiségekkel
Új városi főtér
Parkoló
Télen jégpálya
Nagytétény központ
komplex
rehabilitációja
2013
KMOP-5.2.2/B
Önerő: Budafok-
Tétény Budapest
XXII. kerület
Önkormányzata
1 068 147 123 Ft Új kulturális központ
az egykori mozi
helyén,
A Szelmann-ház
felújítása és bővítése
A régi zsinagógából
könyvtár kialakítása
19
Városközpont
megújítása
Budafoki Borváros
2012
KMOP +önerő: 300 000 000 Ft
+ önerő (Békési)
Idegenforgalmi és
kulturális központ a
Záborszky Pince
egységeiben,
Pestis kápolna
felújítása
Skanzen-szerű
Borutcakialakítása,
amely Mo.
10borvidékét jeleníti
meg,
Borászati múzeum
létrehozása
A Stáció lépcső és a
Budafoki Kálvária és
környezete
rehabilitációs
jellegő megújítása
Fővárosi TÉR_KÖZ
pályázat
Önerő: Budafok-
Tétény Budapest
XXII. kerület
Önkormányzata
88 060 000 Ft A Stáció és
környezetének
revitalizálása, az
állomások
restaurálása, Bibliai
játszó tér (közösségi
tér) kialakítása
20
C. AZ IPARBAN ÉS MESTERSÉGEKBEN MEGJELENŐ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
BEMUTATÁSA A TERÜLETEN
1.11. A gazdasághoz kötődő kulturális örökségi helyszínek
A Budafoki Pezsgő és Borfesztivál a XXII. Kerület legismertebb és legnagyobb érdeklődést kiváltó
rendezvénye, amely közvetlenül a helyi kulturális örökségre épít, mind szellemiségében, mind a
fesztivál helyszíne tekintetében (Budafok városközpont - Kossuth Lajos utca, Oroszlános Udvar,
Savoyai Jenő tér, 2016-ban a Szomszédok Piaca projekt keretében létrehozott új köztér, a
Piactér stb.). 2016. szeptember 3-4-én 27. alkalommal rendezték meg a borfesztivált, egyre
növekvő érdeklődés mellett: 6 helyszínen 18 borászat kínálta termékeit és 4 színpadon léptek föl
neves előadóművészek. Borfesztivál nem lehet meg szüreti felvonulás nélkül, a Magyar
Borrendek vezetésével a Szent Lipót templomtól a Záborszky Pincéig vonult a színes kavalkád.
Kiemelendő, hogy a borfesztivál időszakában a helyi pincék, borászatok is megnyitják kapuikat a
fesztivál látogatói előtt és lehetővé válik az "utcáról betérő" kóstolás, pl. Törley, Garamvári
Szőlőbirtok, Lics, Záborszky Pince, Magdolna Borklub stb., illetve megjelennek a standok között
(pl. Soós István borászati iskola pincészete). A borfesztivál színvonalát a helyi vagy helyi
érdekeltséggel is bíró (pl. Katona Borház, Kőnig Pince, Lics Pince, Garamvári Szőlőbirtok,
Sauska, Szeleshát stb.), illetve országos és nemzetközi szinten is ismert, nagynevű
vendégborászatok is emelik (pl. Gere Tamás és Zsolt, Laposa, Vesztergom, Zsirai stb.).
A fesztivál látogatóinak száma évről évre nő, 2016-ban mintegy 55 ezer fő volt (több, mint a
kerület lakossága). A fesztivál egyre nagyobb mértékben vonzza a külső látogatókat is, míg 2012-
ben még a kerületi lakosok voltak többségben (51%), azóta ez az arány egyre inkább a külsős
látogatók felé mozdult el: 2016-ban a kerületi lakosok aránya 37%, az egyéb budapesti
kerületekből érkezőké 49%, 11% jött Budapest vonzáskörzetéből és 7% vidékről. Jellemző, hogy a
vendégek között magas a diplomások aránya, illetve több a női, mint a férfi vendég. A
korosztályok közül a legmagasabb arányban 2016-ban a 41-60 évesek képviseltették magukat
(korábbi években a 26-40 évesek aránya volt a legmagasabb), míg a 25 év alattiak aránya
mindössze 9% volt 2016-ban, korábban ez az arány magasabb volt (pl. 2014-ben 26%). A
borfesztivál jellegének elmozdulása a minőségi borok kóstolása és erősebb kulturális jelleg felé
lehet az egyik oka, hogy a közönség korösszetétele a középkorúak felé tolódott el.
A külföldiek aránya jelenleg még alacsony.
21
Népszerű kerületi rendezvény a Futafok. Az ősszel megrendezésre kerülő sportesemény
központja a Campona bevásárlóközpont parkolója. Gyerekek és felnőttek különböző távokon
nevezhetnek a futóversenyeken. 2016-ban mintegy 10 ezer részvevő mellett több., mint 4 ezer
fő nevezett a versenyre. A Futafok döntően a kerületi lakosok futóversenye.
A Soós István Borászati iskolában leginkább lakossági és üzleti rendezvényeket tartanak, a
férőhely kapacitás 150 fő, évente 5-10 ezer fő is megfordul a tangazdaság
rendezvényhelyszínein.
1.12. Rövid bemutatás: program tervezetek, képzések, bemutatók a fiatalok
számára
A kerületben a kifejezetten a fiatalok számára szervezett programok száma viszonylag szerény.
A programok szervezése inkább kisebb civil szervezetek, illetve egyházak köré szerveződik.
Ilyenek pl. a Frizbi Egyesület, amely főleg rászorulók számára szervez kisebb-nagyobb
programokat, legutóbb a nagytétényi városközpont rehabilitációhoz kapcsolódó több ún.
miniprojektet valósítottak meg: ádventi, karácsonyi rendezvények rászorulóknak, kerületi
disznóvágás, egészségnap, közösségi kézműves programok stb. Megemlítendők a Budafok-Tétény
Baráti Körök Egyesülete, vagy a Nagytétényi Polgári Kör is.
A különböző egyházak gyerek és fiatal csoportoknak egyaránt szerveznek közösségi programokat.
Jelentős ifjúsági programszervező a kerületben működő Prohászka Ottokár Cserkészcsapat is.
A borászati kulturális örökséghez kapcsolódóan is találhatók a kerületben programok és
rendezvények, ám ezek nem, vagy nem kizárólag a fiatalok részére szerveződnek. A XXII. kerület
részben "alvóvárosként" is működik, ebből is adódik, hogy a helyi fiatalok jellemzően Budapest
más kerületeibe, a belvárosba szervezik szabadidős programjaikat.
Megrendelésre szervezett, turisztikai programok - lásd fentebb - több helyszínen is működnek,
pl. Törley Látogatóközpont, Borváros, Soós István Szakiskola tangazdasága, egyéb pincészetek.
22
A Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban rendelkezésre álló infrastruktúra jó
dottságokat nyújt aközösségi programokhoz. Ugyanakkor nehéz feladat a fiatalok elérése, a
programstruktúra fiatalok számára is vonzóvá tétele.
1.13. A helyi iskolák és képzési intézmények közötti együttműködések
bemutatása
Az iskolák, képzőhelyek közötti együttműködések tekintetében a helyi kulturális örökség
hasznosításához leginkább kapcsolódó Soós István Borászati iskola ilyen irányú tevékenységei
érdekesek a projekt szempontjából. Az iskola minden módon igyekszik a borászat iránti
érdeklődés felkeltésére, kedvcsinálásra a fiatalok körében. Ennek érdekében motiváló céllal pl.
nyílt napokat - ezeken pl. lángossütés, ízfelismerés, borcímke bemutató, üdítőkészítés -, Márton
napi rendezvényt, borversenyeket, stb. szerveznek. A fiatalokat is érintő programok a kerület
más középiskoláinak tanulói számára is elérhetők.
Az iskola tanárai népszerűsítő előadásokat - pl. bortörténet - tartanak a kerület más
középiskoláiban, a Tomori Pál Főiskolán.
A borkultúra,a borászkodás szeretetét nem lehet elég korán kezdeni: az iskola ismeretterjesztő
tevékenységet végez, általános iskolákban tartanak "tanulógyűjtő" programokat, amelyek részét
képezi az is, hogy a tanárokat, diákokat busszal szállítják a tangazdasághoz, ahol borászati
bemutatókkal, előadással fogadják őket. Egyéb beiskolázási rendezvényeken, osztályfőnöki
órákon, tankerületi rendezvényeken is részt vesznek a szakiskola oktatói a borászati hagyomány
terjesztése és a tanulótoborzás érdekében.
A iskolának több helyi pincészettel van szervezett kapcsolata (pl. Törley Pezsgőpincészet), ahol
a diákok a működő, termelő pincészetek életébe pillanthatnak bele.
1.14. A fiatalok igényeinek kielégítésére szolgáló projektek bemutatása
A fiataloknak szervezett programokról, rendezvényekről az 1.2. fejezetben már esett szó. A
közösségeket, a kerületi lakókat érintő szervezett programok jellemzően nem kifejezetten és
kizárólagosan a fiatalokat érintik. Ugyanakkor vannak olyan projektek, amelyek célcsoportjai
jellegükből adódóan inkább a fiatalok, ilyen pl. az új piacépülethez és piactérhez kapcsolódó
jégkorcsolyapálya.
23
1.15. A fiatalok által vezetett helyi vállalkozások és szolgáltatások
együttműködései a kulturális örökségekkel
A kerületben több a borászati kulturális örökségre építő, fiatalok által vezetett vállalkozás is
működik, ezek közül kiemelkednek az alábbiak:
Lics Pince
A pincészet jó példa a generációkot átnyúló családi gazdálkodásra, az értékteremtésre és annak
átadására a fiataloknak. A Lics Pincészetet 1990-ben alapították Lics László és neje. A Budafok
központjában megvásárolt, közel 240 éves pincét felújították, ma itt 13 000 hl tárolókapacitás
található, továbbá borkóstolásra és rendezvényekre kialakított vendégtér, illetve mintaüzlet. A
borászat az Etyek-Budai és a Szekszárdi Borvidékeken rendelkezik szőlőbirtokokkal, Budafokon
érlelik, tárolják, illetve árusítják és kínálják is a bort. A fiatal generáció - Lics Balázs és Judit -
folytatni szeretnék a szüleik által felépített borászat további sikeres működtetését.
Promontor vendéglő
A budafoki városközpont frekventált pontján a múltban is étterem működött, majd több
évtizedes zárva tartásután nyitott újra ki a patinás étterem, amely küldetése szerint a minőségi
borkultúra erősítését is célként tűzte ki. Az étterem egy nagy cégcsoport tulajdonában van, de a
működtető személyzet -az üzletvezető, a séf - ambiciózus, de komoly szakmai múlttal
rendelkező fiatalok, akik a minőségi vendéglátásban, a modern elvárások és a helyi tradíciók
ötvözetében látják a perspektívát. Az étterem tudatosan épít a helyi, budafoki vállalkozásokkal
való együttműködésre, igyekszik beszerzéseit helyi vállalkozóktól rendelni, a borkínálatot helyi
borászatokkal biztosítani.
1.16. A megcélzott hagyományos gazdasági tevékenységek jellege: élő
tevékenységek, eltűnőben lévő hagyományok, már csak turisztikai
attrakciók
A budafoki, tétényi borászattal kapcsolatos évszázados kulturális örökségre jelenleg is élő,
prosperáló gazdasági tevékenységek épülnek: helyi és nagy kapacitású országos borászatok,
bortárolás-logisztika és borkészítés, pincei rendezvények, kulturális események stb. A több tíz
km-es pincerendszer jelentős része ma is hasznosítva van, és döntően bor- és pezsgőkészítéssel,
tárolással kapcsolatos tevékenységekre.
A borászati hagyomány az évszázadok során sokat alakult, fejlődött, változott.
Ma is élő, tradícióval rendelkező, komoly gazdasági potenciállal rendelkező tevékenységek:
• Borkészítés, pezsgőkészítés.
• Bortárolás, raktározás.
• Borhoz kapcsolódó kulturális rendezvények, szervezett borkóstolás.
24
• Borospincék egyéb autentikus hasznosítása, pl. gombatermesztés.
Hajdan létező, de mára teljesen eltűnt, a kulturális örökségez sorolható hagyományos
tevékenységek, amelyek már nem feltámaszthatók (objektív okokból):
• Helyi szőlőtermelés, helyben termelt szőlőre épülő borászkodás.
• Hajóépítés, fahordó gyártás.
• Duna-parti "vigalmi negyed", budapesti "Grinzing".
• Dunai (vízi) borszállítás.
Korábban létező, mára csaknem megszűnt, feltámasztásra érdemes hagyományok,
tevékenységek:
• Nyitott pincék, borkóstolás (nem csak szervezett módon és a borfesztivál idején).
• Szüreti felvonulások, borünnepek, egyéb hagyományápoló rendezvények.
1.17. Üzleti start-upok lehetőségeinek,finanszírozásának bemutatása
Nem releváns
1.18. A tevékenységek vonzóbbá és versenyképesebbé tételét célzó
társadalmi és üzleti erőfeszítések
A XXII. kerületi ITS "A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők" c fejezete szerint:
Budapesttel együtt a főváros egységei is, kerületei is Magyarország innovációs centrumának
számítanak, ami köszönhető a magas képzettségi színvonallal rendelkező aktív munkaerőnek.
Budafok-Tétény, tradicionálisan ipari profilú városrész lévén, számíthat az ipari és szolgáltató
szektorban is az egyre képzettebb, ugyanakkor megfizethető munkaerőt kereső hazai és a
nemzetközi színtérről."
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a kerület gazdaságából hiányoznak a hightech iparágak és a
K+F tevékenység sem jellemző.
A helyi, kulturális örökségre épülő vállalkozások hálózatosodással igyekeznek növelni
versenyképességüket. Erre jó példa a helyi borászatok által 1992-ben létrehozott Promontórium5
Borlovagrend, amely tagja a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének. A Borlovagrend
célja "a mindennapi életben a szőlő és bor jelentőségének újbóli megismertetése,
elfogadtatása." A Borlovagrend minden évben nyilvános fellépést tart a Budafoki Pezsgő- és
Borfesztiválon. Tagjai között ismert borászok, művészek, egyéb jeles közéleti személyiségek is
találhatók, ami erősíti a rend érdekképviseleti jellegét.
Szintén tagja a fenti országos szövetségnek az 1987-ben alapított Chevaliers Törley Pezsgőrend,
amely az első pezsgőrend volt a világon. A Pezsgőrend elsősorban a magyar pezsgőgyártás nagy
alakjának, Törley Józsefnek állít emléket. Tagjai közé csak avatási szertartás révén lehet
5 Promontórium: Budafok korábbi neve
25
bejutni, ahol magas szintű a pezsgőkre vonatkozó tudásról kell tanúbizonyságot tenni. A rend
célja a kulturált pezsgő- és borfogyasztás terjesztése, a bor és a Törley pezsgő szeretetének és
kulturális szerepének erősítése.
A XXII. kerületi Önkormányzat kerületfejlesztési céljai közé emelte, hogy a kerület váljon
Budapest "Bornegyedévé", és nyerje vissza azon korabeli létező szerepkörét, hogy Budapest és a
régió más térségeiből hétvégenként jelentősebb vendégközönség áramlik ide, hogy a nyitva tartó
pincészetekben bort kóstoljon. Jelenleg ezen törekvés feltételei nem adottak, nincsenek nyitott
pincék, de az Önkormányzat igyekszik támogatni és ösztönözni a borászati vállalkozásokat a
kóstoltatás-vendéglátás üzletágak fejlesztésére, pl. buszjáratot működtet az egymástól távol
eső, szétszórtan elhelyezkedő pincészetek között, megkönnyítendő azok elérhetőségét.
A kerület turisztikai célú elérhetőségének egyik legnagyobb hiányossága, hogy a
menetrendszerűen járó ún. "BKV hajók" nem jönnek le a kerületig. A BKV-BKK hajójárat
beintegrálása a kerület megközelítésébe nagy mértékben javítaná a helyi vonzerők
hasznosíthatóságát, ezért annak biztosítása mind a kerület vezetőinek, mind a helyi vendéglátós
vállalkozásoknak alapvető célkitűzése.
Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzat honlapján, Facebook profilján
(http://budafokteteny.hu;
https://www.facebook.com/pg/budafokteteny/about/?ref=page_internal) nem jelenik meg
kellően markánsan a kerületi kulturális örökség, a borászatok és pezsgőkészítés kultúrája, az
ezen weboldalakat böngésző vagy rákereséssel oda kerülő látogató nem kap támpontot az itteni
ezirányú attrakciókról, programokról, kulturális és egyéb lehetőségekről, sem pedig az esetleges
üzleti kapcsolódási pontokról. Az internetes megjelenésben rejlő marketing lehetőségeket tehát
a kerület még nem használja ki kellően hatékonyan. Kivétel ez alól a borfesztivál honlapja
(http://budafokiborfesztival.hu), ahol színvonalas megjelenés és gazdag tartalom támogatja a
fesztivál ismertségének növelését, itt a honlap idegen nyelven való olvasásának lehetősége
nevezhető meg hiányosságként.
Budafok-Tétény büszkén viseli a „Szőlő és Bor városa“ címet, bár ma már nincsenek
szőlőterületei és így "saját" bora sem (kivétel a tangazdasági szőlészet és borok). Van ugyanakkor
gazdag és élő borászati hagyomány, amelyre ma is működő borgazdaságok és vendéglátás-
rendezvényturizmus épül; van 100 km-nyi egyedülálló pince, amelynek egy része már mai is
kulturális és borászati célokat, vendéglátást szolgál; van nemzetközi hírű pezsgőkészítő üzem,
jól csengő, bevezetett márkanévvel; de a Budafok-Tétényre évszázados időtávban jellemző
borlogisztika is fontos gazdasági ág a kerületben és országos borkereskedelmi és termelő
hálózatok rendelkeznek itt bázissal (Sauska, Varga Pincészet stb.). Mindez alapot ad a szlogen
tartalommal való megtöltésére, amelynek ugyanakkor két legfőbb eleme ma még hiányos,
fejlesztésre vár: ez a mai keresleti igényeket kielégítő kínálat a borturizmus terén, és az ezt
sikerre vivő tudatos marketing tevékenység.
26
D. JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTÉR
• A kulturális örökség hasznosítását meghatározó jogszabályi háttér
A Kormány 378/2016. (XII.2.) az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában
működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról,
valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló Kormányrendelete értelmében a Forster
Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Forster Központ) 2016.
december 31. napján jogutódlással megszűnik.
E rendelet értelmében a Forster Központ által ellátott
- a kulturális örökség elemeinek nyilvántartásával kapcsolatos hatósági és egyéb
tevékenységgel;
- a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel kapcsolatos hatósági és
egyéb tevékenységgel;
- a világörökséggel, a nemzetközi ügyekkel;
- az állami elővásárlási jog gyakorlásával;
- a tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével;
YouInHerit 1. Regionális Stakeholder Találkozó – Magyarország
Időpont: 2017.01. 26. 15.-17 óráig
Meghívott szervezetek:
• Bitay Gergő – sommelier
• Budapest Főváros Önkormányzata
• Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány
• Kempelen Farkas Gimnázium
• Eötvös Loránd Tudományegyetem
• Lics Pincészet
• Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt
• Soós István Borászati Szakképző Iskola
• Tomori Pál Főiskola
• Záborszky Pincészet
Távolmaradását jelezte:
• Törley Pezsgőpincészet Kft.
Szervezők részéről:
• Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata
• 2G Város Térség Kft
• HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.
1. Az esemény elején Szepesfalvy Anna alpolgármester köszöntötte az jelenlévőket, majd
elmondta, hogy a kerület terve, hogy Budapest bornegyedévé váljon, amelynek
eléréséhez van vezetői szándék, kiváló adottságok és ez a projekt a célhoz remekül
illeszkedik a borászat, a szőlészet és a fiatalok hármas megjelenése miatt.
A cél eléréséhez az egész projektfolyamat hozzájárulhat, viszont szükség van a
különböző nézőpontokra és ezért fontos, hogy sok résztvevő működjön közre ebben a
projektben, ami által egyedülálló attrakciót hozhatunk létre.
2. Kiss Edina (HBH) bemutatta a projektet, a nemzetközi partnerséget és a következő 3 év
munkafolyamatát (lsd. prezentáció)
78
3. Galli Károly és Guzmics István (2G VárosTérség Kft) bemutatta a projekt kutatási
eseményeit a helyzetelemzéstől (Status Quo Analysis) a Regionális Akciótervek és
Regionális Eszközkészletek (Regional Action Plan, Regional Toolkit) elkészüléséig (lsd.
prezentáció).
4. A kutatás kapcsán nyílt beszélgetés indult el a kulturális örökségekről, azok
hasznosításáról, a turisztikai helyzetről és ezek fiatalokkal történő kapcsolatáról. A
beszélgetésben hozzászólók az alábbi megállapításokat tették:
Erősségek
• Soós István Borászati Szakképző Iskola: egyedülálló a mintagazdaságuk, hosszú ideig ők
készítették többek közt Budapest borát
• Lics Judit: a bor, a pezsgő és a pincészetek megkülönböztetik Budafok-Tétényt a többi
kerülettől
Gyengeségek
• Magyar Turisztikai Ügynökség: kerületben csak kisebb magánpanziók vannak (de ez sem
igazán), nincs hotel; a borturizmust nagyon nehéz mérni, nincsenek ilyen bontású
szakstatisztikák
• Itt van a legnagyobb fahordó a világon, ami egyedülálló attrakció lehetne, de egyre
romlik az állapota, félő, hogy az enyészeté lesz
• Záborszky Pincészet: nem könnyű a kulturális célokat is szolgálni képes pinceterek (mint
örökség) működtetése, bemutatása (gazdaságossági probléma – támogatni kellene
valamilyen módon); probléma még, hogy ezzel nehéz megszólítani a fiatalokat
• A tanulóknak nehéz csatlakozni a helyi pincészetekhez
• Szepesfalvy Anna: a kerületben elszórtan, nagy távolságban helyezkednek el a
pincészetek, így nehezebb biztosítani a kiegészítő szolgáltatásokat, a turisták
közlekedését
• Ha valaki idejön a kerületbe, nem igazán tud egy jó pohár bort meginni (minimális
fejlődés azért megfigyelhető)
• Soós István Borászati Szakképző Iskola: nem vonzó a fiataloknak a szakközépiskolai
oktatás, a szakma tanulása, mindenki gimnáziumba megy, de a felnőttképzésben is
vannak lehetőségek, illetve tapasztalata az iskolának
• Záborszky Pincészet: a gyermekkorosztályok érdeklődését nagyon hiányolják, nem igazán
ismerik meg a lakóhelyüket, kevés a csoportos látogatójuk, pedig felajánlják az
iskoláknak a lehetőséget
Lehetőségek
• Tomori Pál Főiskola részéről felmerült a kérdés, hogy: létezik-e kerületi
vonzerőleltár/értéktár? Ebből ki lehetne indulni a turizmus fejlesztésében.
• Önkormányzat válasza, hogy van, de nem eléggé hozzáférhető, ezt a jövőben fejleszteni
lehet
79
• Borászathoz kapcsolódhat a gasztronómia is, ami által erősebb turisztikai attrakció jöhet
létre
• Szepesfalvy Anna: meg kellene viszgálni, hogy az önkormányzat hogyan tudná támogatni
ezeket a vállalkozásokat
• Fiatalok vállalkozóvá válását ösztönözni kell
• Bitai Gergely: Nem csak borászként lehet a borturizmusból, borászatból megélni, ha nincs
szőlő/kezdőtőke, akkor lehet pl. sommelier a fiatal
• Soós István Borászati Szakképző Iskola: a diákokat gyakran „küldik” más borvidékek
pincészeteihez gyakorlatra
• Tomori Pál Főiskola: fontos volna egy borutca létrehozása, hogy koncentrált módon
legyen elérhető a helyi kínálat – ezzel lehetne igazán vonzóvá válni (minta: Villány, Eger,
Etyek)
o De: nehézség, hogy versenyképességi régióként itt nem érhetők el EU-s pályázati
források
• Szepesfalvy Anna: kérdés, hogy le lehet-e „csalogatni” a pincészeteket – ez alapvető
kérdés, számos érv és ellenérv létezik
• Tomori Pál Főiskola: a helyi pincészetekkel mindenképp szükséges interjúzni (erre a
projekt keretében lesz lehetőség a szerk.)
• Főváros: mivel lehet megszólítani a külföldi turistákat? Erős hívó szóra van szükség,
továbbá lényeges, hogy „közelebb kell hozni” Budafokot a belvároshoz (ehhez
lehetőséget kínál a Duna, mint közlekedési folyosó fejlesztése)
• Deutsch Anita: fontos volna, hogy meg tudjuk mutatni a világraszóló értékeinket
• Tomori Pál Főiskola: ez tekinthető akár egy kerületen belüli tematikus út kialakítási
igényének is
• Nemzeti Turisztikai Ügynökség Zrt: példaképek kellenek a fiatalok elé (ebbe komoly
központi energiákat is kell tenni), ez segítheti a megszólításukat, az egyes szakmák
vonzóvá tételét
• A képzésbe bele kellene vinni, hogy lássák a fiatalok a vállalkozói létben rejlő
lehetőségeket. Fontos ugyanakkor, hogy 40 éves kor alatt fiatalnak tekinthető a
vállalkozó, nem feltétlenül egyből iskola után kell vállalkozni
• Gadácsi Miklós: maga a bor sem divatos a fiatalok körében; a pezsgőben inkább lehet
fantázia
• Lics Pincészet: fontos lenne, hogy a helyi éttermekben legyen helyi borból választék, ez
presztízskérdés
• Turisztikai Ügynökség: a Törley, mint komoly gazdasági erő bevonása kulcskérdés, mert
nagyon sok minden az ő tulajdonukban volt (jelezték távolmaradásukat halaszthatatlan
elfoglaltságuk miatt)
• Tomori Pál Főiskola: döntően levelezőseik vannak, korábban terveztek olyan
másoddiplomás képzéseket (kb. 1 éves), mely a hobbi és a szakma határán egyensúlyozna
(pl. borkulturális szakértő); célszerű az idősebb, késő 20-onéves korosztályokat
megcélozni
• Tomori Pál Főiskola: szabadbölcsészet szakra lehetne betenni egy szabadon választható
tárgyat, mely a helyi kulturális értékeket mutatná be; emellett OKJ-s képzések is
indulhatnának (pl. idegenvezető); a beiskolázási tájékoztatójuk hátoldalán lehetne egy
helyi kulturális értékeket bemutató összefoglaló
80
2. sz. melléklet
A projekt címe:
YouInHerit - A hagyományos mesterségek, mint kulturális örökség innovatív megújítása és felértékelése a fiatalok bevonásával, egy dinamikusan fejlődő korban a városi régiók versenyképessége és vonzereje javítása érdekében. MIT IS JELENT EZ SZÁMODRA? SZÁNDÉKAINK SZERINT AZT, HOGY A KERÜLETEDBEN JOBBAN FEJLŐDIK A GAZDASÁG, JOBB ÉS MINŐSÉGIBB LESZ AZ ÉLET, NAGYOBB ESÉLLYEL TALÁLSZ HELYBEN KEDVEDRE VALÓ MUNKÁT, VAGY INDÍTHATOD EL SAJÁT VÁLLALKOZÁSODAT! MINDEZT SEGÍTHETI, HA A XXII. KERÜLETI NAGY HAGYOMÁNYOKKAL BÍRÓVÁLLALKOZÁSOK - MINT A BORÁSZAT VAGY A PEZSGŐKÉSZÍTÉS - IS FEJLŐDNI, NÖVEKEDNI KÉPESEK, EZÁLTAL MUNAHELYEKET LÉTESÍTENEK EZZEL PÁRHUZAMOSAN TÖBB LESZ A KULTURÁLT SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉG, RENDEZVÉNY, A BORKÓSTOLÁSI HELYSZÍN, ÉS TÖBB LESZ A TURISTA IS, AKIK SZÍNT VISZNEK A KERÜLET ÉLETÉBE, ÉS NEM MELLESLEG REMÉLHETŐLEG SOK PÉNZT KÖLTENEK EL ITT. HA A XXII. KERÜLETBEN ÉLSZ, AZ ÉLETKOROD 14 ÉS 35 ÉV KÖZÖTT VAN, MOST ENNEK A KÉRDŐÍVNEK A KITÖLTÉSÉVEL SEGÍTHETED A PROJEKT SIKERES MEGVALÓSULÁSÁT ÉS KICSIT TALÁN SAJÁT JÖVŐD SIKERESSÉGÉT IS - ITT, BUDAPEST XXII. KERÜLETÉBEN! Kérjük kövesd az útmutatást minden egyes kérdésnél!
Kontakt adat: Wintsche-Mikesch Viktor, pályázati koordinátor
Elérhetősége: +361-2292611/145
2017. február
KÉRDŐÍV
81
VÁLASZADÓ ADATAI
I. VÁLASZADÓ ATTITŰDJE A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ HAGYOMÁNYOS MESTERSÉGEKHEZ
6. Melyek a kedvenc időtöltéseid? (Kérjük, jelölj meg pontosan hármat az alábbi válaszlehetőségek közül!)
a.) olvasás
b.) kreatív tevékenységek (művészetek és kézműves tevékenységek stb.)
c.) sportolás, túrázás, kirándulás
d.) kulturális örökségi helyszínek, múzeumok látogatása, helyi hagyományok megismerése
e.) színház/mozilátogatás
f.) tv nézés / számítógép / internet / videó játékok
g.) egyéb, például: ………
7. Általában mennyire érdeklődsz a kulturális örökség / a lakóhelyed helyi hagyományai iránt?(Kérjük, csak egy válaszlehetőséget húzz alá!)
1 - egyáltalán nem érdekel 2 – kicsit érdekel 3- közepesen érdekel
4 – nagyon érdekel 5 -ez a fő érdeklődési területem 8. Mennyire érdeklődsz a lakóhelyedre jellemző régi, hagyományos szakmák, mint kulturális örökség iránt?(pl. borászat, pezsgőkészítés, hordókészítés stb.)(Kérjük, csak egy opciót húzz alá!)
1 - egyáltalán nem érdekel 2 – kicsit érdekel 3- közepesen érdekel
4 – nagyon érdekel 5-ez a fő érdeklődési területem
1.) Nem: a.) Férfi b.) Nő
2.) Kor: a.) 14-18 b.) 19-24 c.) 25-35
3.) Végzettség (befejezett): a.) általános iskola
b.) szakképzettség érettségi nélkül
c.) középiskolai végzettség (érettségi)
d.) szakképesítés (OKJ) érettségivel (nem felsőfokú)
e.) felsőfokú képzettség (BSc., MSc., PhD. stb.)
4.) Lakóhely: a.) XXII. kerület Budafok-Tétény
b.) más budapesti kerület
c.) közeli Pest megyei (agglomerációs) település
d.) vidéki nagyváros (megyeszékhely)
e.) egyéb vidéki település
5.) Jelen állapot: a.) középiskolai tanuló
b.) felsőfokú képzésben tanul (nappali vagy levelező)
c.) posztgraduális képzésben vesz részt
d.) pályakezdő/ karrierépítő - munkavállalóként
e.) pályakezdő/ karrierépítő – vállalkozóként
f.) munkanélküli
82
9. Milyen gyakran látogatod a helyi kulturális örökségi helyszíneket, múzeumokat, kiállításokat, eseményeket a kerületedben?
a.) soha
b.) voltam már némelyikben, és nem tervezek több látogatást
c.) voltam már némelyikben, és tervezek további látogatást
d.) rendszeresen látogatom ezeket a helyeket
10. Ismersz Budafokon olyan helyszínt / múzeumot / intézményt / eseményt, amely a helyi hagyományos mesterségekhez kapcsolódik? Különösen pl. borászatok, pincészetek, pezsgőkészítés, Rozárium stb.
a.) igen, és legalább egyikben már jártam is
b.) igen, de még egyikben sem jártam
c.) nem 11. Amennyiben Budafokon jártál már ilyen helyen / eseményen - azaz az előző válaszod a. -, hogyan értékeled tapasztalataidat az alábbi táblázatban megadott szempontok alapján?
Ha a válaszod b.) vagy c.), kérünk, gondolj valamely hasonló élményedre a térségben és úgy töltsd ki a táblázatot! Kérjük, értékeld a szempontokat 1-től 5-ig és tegyél pipát a megfelelő rubrikába! Az Általad értékelt hely vagy esemény megnevezése: …………………………………
1- borzalmas 2- nem túl jó 3- közepes 4- jó 5 - kiváló
A hely elérhetősége (információ, közlekedés)
A hely általános hangulata
A technikai felszereltség minősége - beleértve a vizuális élményt, interaktivitást
Szolgáltatások (pl. büfé)
Személyzet (segítőkész, szakmailag felkészült?)
Kapcsolódó programok (vezetett túrák, bemutatók, aktív programok)
12. Melyik tényezőnjavítanál és hogyan?
JAVÍTANÁL RAJTA?
1. IGEN
2. NEM
Hogyan javítanád a fenti táblázatban értékelt helyet (vagy eseményt)annak érdekében, hogy jobban
inspirálja a fiatalokat (a Te generációdat) és vonzóbb legyen számukra? Várjuk ötleteidet!
A hely elérhetősége (információ, közlekedés)
A hely általános hangulata
A technikai felszereltség minősége - beleértve a vizuális élményt, interaktivitást
Szolgáltatások (pl. büfé)
Személyzet (segítőkész, szakmailag felkészült?)
83
Kapcsolódó programok (vezetett túrák, bemutatók, aktív programok)
II. VÁLASZADÓ ATTITŰDJE A HAGYOMÁNYOS SZAKMÁKHOZ, MINT A MEGÉLHETÉS ÉS FOGLALKOZÁS/HIVATÁS FORRÁSAI
13. Honnan származnak az ismereteid a lakóhelyedre jellemző hagyományos szakmákról? (pl. borászat, pezsgőkészítés, hordókészítést stb.)
a.) család (szülők, nagyszülők stb.) b.) iskola c.) helyi újság
d.) egyéb média(tv, internet stb.) e.) kulturális / turisztikai kiadvány
f.) sehonnan, nincsenek erről ismereteim 14. Véleményed szerint a térség(Budafok, Budapest és környéke) kulturális örökségével és hagyományos szakmáival kapcsolatos információk jellemzően hozzáférhetők?
a.) Nem hozzáférhetők b.) csak ha valaki speciálisan érdeklődik
c.) közepesen hozzáférhetőek d.) jól hozzáférhetők 15. Hogyan értékeled a saját életedben a munkavállalás ill. munkavégzés lehetőségét egy kulturális örökségi helyszínen, kapcsolódó eseményen vagy egy jellemző helyi régi mesterséghez kapcsolódó munkahelyen pl. borászatban vagy pincészetben?
a.) teljességgel lehetetlen b.) lehetséges c.) nagyon is lehetséges 16. Ha az értékelés b. vagy c. a 15. kérdésnél - milyen pozícióban tudod elképzelni a részvételedet egy helyi kulturális örökség helyszínen / hagyományos mesterségek eseményen?
a.) kutató / vezető szakember b.) rendezvényszervező / animátor
b.) kreatív munkatárs d.) az adminisztrációban e.) a menedzsmentben 17. Látsz bármiféle üzleti lehetőséget a Budafokra jellemző régi szakmákhoz kapcsolódóan (pl. borászat) a helyi gazdasági életben?
a.) egyáltalán nem b.) csak egy keveset c.) sok lehetőséget látok 18. Hogyan értékeled a hagyományos szakmákba való üzleti bekapcsolódás lehetőségét?
a.) teljességgel lehetetlen b.) elképzelhető c.) komoly esély van rá 19. Ha az értékelés b. vagy c. a 15. kérdésnél - - milyen pozícióban/szerepben tudod elképzelni a részvételedet az újraélesztett hagyományos szakmákhoz / üzleti lehetőséghez kapcsolódóan?
a.) önfoglalkoztató (a saját vállalkozásodban)
b.) fizikai / betanított munkás(más vállalkozásában)
20. Mennyire érdekel olyan végzettség megszerzése, amely segítene abban, hogy a helyi hagyományos gazdasági tevékenységekkel /szakmákkal kapcsolatos munkahelyeken tudj elhelyezkedni? (pl. borászat, pezsgőkészítés, hordókészítés)
a.) egyáltalán nem érdekel b.) közepesen érdekel c.)nagyon érdekel 21. Van arról információd, hogy hol szerezhetsz a helyi hagyományos szakmákkal (pl. borászat) kapcsolatos speciális képzettséget, szaktudást?
a.) igen
b.) nem
84
22. Van arról információd, hogy hol kaphatsz támogatást a helyi hagyományos szakmákhoz kapcsolódó saját vállalkozásod beindításához?
a.) igen
b.) nem
III. TOVÁBBI KÉRDÉSEK
1. Ha a kerületi önkormányzat létrehozna egy helyi művészek alkotásait bemutató gyűjteményt (kerámiák, festmények, stb.), akkor azt meglátogatnád?
2. Ha igen, akkor hol kellene lennie ennek a gyűjteménynek?
Budafok
Budatétény
Nagytétény
3. Milyen programnak kell megvalósulnia egy borral kapcsolatos kerületi rendezvényen, hogy inkább
azt válaszd a belváros helyett, egy péntek vagy szombat estén?
4. Ha szeretnél visszajelzést kapni a kutatás eredményéről vagy érdekel a projekt további sorsa, akkor kérlek itt add meg email címedet.