A Szintetizator a Zenei Gyakorlatban

7/27/2019 A Szintetizator a Zenei Gyakorlatban

1/115


2/115

K


3/115

Lek

tor

ta

:

D

ec

sn

yi

Jn

os

s H

orv

h

Istv

Illu

sztr

i

k:

Ba

nay Gb

or

F

ot

k:

Mn

A

ndr

Az

1

2

s

6 sz. fot

a Magyar

Rdi

Elektronikus

Zenei

Stdi ja,

mg

az

5 sz. fot

a

Magyar Hanglemezgyt

Vlalat

szvessgb l

ksz lt.

1985

Kruza

Richard

Banay

Gor

SBN 963 330 5527

Felel s kiad a

Zenemkiad

Vlalat

igazgat ja.

Zenemnyomda, Budapest.

85/35374

Felel s

z t Kormy

Imre.

Felel s

szerkeszt Czigy Gyula.

Mszaki szerkeszt

Bir

Mia.

Mszaki Vezet

T th

B

Megjelent

7,75 A/5

v

terjedelemben.

Z

6

234

985


4/115

7

sszefoglal

A

polifon

szintetizorok

a

fejl ds

tja

91

7 1

A

programozhat

szintetizorok

Komputeres

vezrls

94

8

A

szintetizor

gyakorlati

hasznata

97

8 1

Szintetizi

ksrletek

97

8 1

1 Hagyomnyos hangszer hangza 98

8 1 2

Hangeffektus

szzaj

102

8 1 3 Speciis

elektronikus

effektus

104

8 2

H i

stdi

kialakta

106

9

Az

elektronikus

zene

noti s

problm

107

10

Szakkifejezsek

r vidtsek

111


5/115

sok

hibt,

elengedhetetlen l

sz ksges

az

l

kpzelt

hangz

s az azt lrehoz

elektroni

kus folyamat k z tti

tudati kapcsolat kialakt

sa.

Ezt

nevezz k

a

szintetizor

tudatos

prog

ramoznak.

K nyv nk

olyan

zenszek szma

ksz lt,

akik

b vebb

elektronikai ismeretek

nk l

is

komplex

tudanyagra szeretnnek szert

tenni,

mind a

szintetizorjk

technikban,

mind pedig

a

zene

alapvet

elemeinek lrehozban, a

programozban.

A

k nyv

a

szintetizor

m

k dsnek

alapelveir l

is nyjt talnos

felvi

lgostt,

de

emellett

a

Magyarorszgon fo r

galomban

lv ismertebb hangszertpusokat is

felsorolja.

Az utols fejezetekben

a

szintetiz

torok

fejl dsnek vhat tendencit,

vala

mint

a

legjabb

tpusokat ismertetj k.

Nhny gyakorlati

pda,

szintetizi ksrlet

lera

utn

egy

szakkifejezs-gyjtemnnyel

zjuk

k nyv nket,

a

szintetizorok

angol

nyelv

kezelsi

utastait,

a

hangszereken t

lhat jel lseket

igyekezt nk

itt

a

magyar

fordtban is k zrthet vtenni. A k nyv f l

adata az, hogy hozzuljon

a

mai magyar

z

neirodalom

elektronikus zenvel kapcsolatos

ezirny

hinyossgainak p tlhoz.

Bzunk

benne, hogy

k nyv nk Segtsget nyjt az

r

dekl d olvas knak

a

szintetizor

megisme

rse

s

kezelse tern.

Ebben

az

esetben

siker

koronta fadozainkat.

8


6/115

elmetben)

kpes

lenne

p1

percenknti

1200-as

pulzusszmra,

akkor

frekvencia

13

=

20

Hz

lenne,

Ebben

az

esetben m

nem

k l nl

szvdobbanokat hallannk,

hanem

egy

fo

lyamatos,

nagyon

my zenei

hangot.

Ha

pe

dig a szv 26 400-at

verne

percenknt,

akkor

frekvencia

2OO

= 440

Hz lenne,

vagyis

a

norm

A

hangon

sz lna

Az

ampiitd , vagyis

a

hangrezgst

ler

g r

be

cscsainak

egymt l

val

tvolsga

hat

rozza

meg a

hanger t.

A

pozitv s

negatv

fe

sz

Itsgcscsokkal

mrhet

jellemezhet

fesz ltsg id grafikon

tgassgval

egye

nes

arnyban

n

a

hanger

is. 2.

bra)

A

hangrezgseket

ler periodikus

vagy

aperio

dikus

g rbknek mindig jellegzetes

alakja

van,

amely

mindig

z

adott tpus

hangra

jllem

z .

A hang

tpus,

hangszn

termszetesen

nem

a

k znapi

rtelemben

vett my magas

hangsznt,

hanem azt

a

hangzfajt,

speci

lis

sznezetet, amely p1.

a

rzfv s,

von s,

fa

fv s

stb.

hangszerekre

jellemz )

sz

taluk

keltett

hangrezgst

ler

g rbe alakja,

az

n.

hullmalak

hatozza

meg.

A fuvola

hangja

Pl.

egszen

ly,

majdnem

tiszta

szinuszhullm

maI rhat

le,

mg

pI.

a

klarinra

a

ngysz g

rezgs

hang

a jellemz .

3.

bra)

A

h

A

k

m

d

v

r

l

z

A

a

l

z

b

t

m

m

n

A

s

v

h

v

m

A

H

b

m

2. bra

K l nb z

ampiitd j

szinuszrezgsek

u

u

3.

bra

K l nb z

hullmalakok

szinuszrezgs p1.

fuvola)

tAAAA

Lr1

r9n

t

vvvv

f rszrezgs

p1.

rzfv sok,

vonok)

LJUUU

ngysz grezgs

p1. klarin)

t

ngysz gimpulzus

nyelvspokra Jellemz )

10


7/115

ko

r

a

h

ang

er

v

toz

t

=

am

piit

d

mo

dul

ci

z

5

.

bra

gra

fiko

nja

rja

le.

se

A

zon

go

rab

illen

ty

le

tse

kor

rez

gs

be

j v

hr

az

onn

al

a

telj

es

a

mp

lit

d j

r

ezg

st

hoz

za

l

re,

ma

jd

a rez

gs

f

oko

zat

osa

n

zru

sra

cs

k

ken

.

jra

le

tv

e

a

bi

llen

ty

t,

a

fol

yam

at

l

lr

l

kez

d d

ik.

a

r

Az

o

rgo

na

ha

ngk

elt

se

m

tp

us

:

a

bill

enty

le

nyo

m

ak

or

k

iny

l

sp

szel

ep

le

veg

t

eng

ed

a

s

pba

,

a

me

lyn

ek

re

zg

nye

lve

azo

nna

l

a

telj

es

am

pli

td

j

rez

gs

t

ho

zza

l

re

,

de

e

z az

am

p

lit

d

k

ons

tan

s

m

ara

d

eg

sz

en

add

ig,

m

g

a

bi

llen

ty

t

l

eny

om

va

t

artj

uk.

F

ele

nge

dve

a b

il

len

tyt

,

a sp

sze

lep

a

zon

nal

elz

j

a

a

l

eve

g

j,

a

ha

ngr

ezg

s

a

zon

na

l

m

eg

sz

nik.

Biz

ony

os

ha

ng

zo

ka

t

ne

mc

sak

amp

lit

d

-,

han

em

f

rek

ven

ciav

t

oz

Is

k

sr

het

.

Il

yen

p1

a

heg

ed

j

kn

a

lka

lma

zot

t

gl

issa

nd

o,

a

rez

g

hr

h

ossz

na

k

fol

yam

ato

s

r v

idt

se,

am

i

k

or

a

ha

ng

f

oly

ama

tos

an

m

aga

sab

b

les

z.

5

bra

Am

pi

itd

m

odu

l

i

b

ra

A

le

t

tt

han

go

k

ampiitd vtozainak

br

o

la

zo

ng

ora

eset

be

n

7

bra

z

a

mp

lit

d

id

be

li

v

to

z

ain

ak

br

ol

a

t sec

t se

1

2


8/115

2

br

A

ha

ng

spe

ktru

ma

.

Fe

lhan

go

k,

f

elha

rm

oni

kUs

Ok

.

Or

gon

a

Zon

gor

a

Ha

az

el z

ek

be

n

t

gya

lt

am

pli

td

v

toZ

sok

gr

afik

on

jain

a

r

ezg

s

c

sc

sait

foly

am

a

to

s

vo

nal

lal

k t

j k

s

sze

,

sz

int

n

lin

e

is

f

gg

vn

yt

ka

pun

k.

12 .

bra

Eze

ket

a

f

ggv

ny

g

rb

ket

m

ive

l

m

in

teg

y

beb

urk

olj

k

a

z

amp

lit

d -

v

agy

f

rek

ven

cia

g

rb

ket

>,

ss

zef

ogl

al

nv

en

b

urk

ol

g r

bk

n

ek

ne

vez

z k

.

A

k

l n

b

z

h

ang

sze

rek

han

g

z

m

ind

je

lleg

zet

es

id

be

li

v

toz

k

sr

i

s

e

zek

et

m

in

d

Je

lleg

zet

es

b

urk

ol

g r

bk

kel

le

het

le

rn

i.

1

3.

br

a>

A

k

l n

b

z

hul

lm

ala

kok

hoz

,

m

in

t

z

el

z

ek

be

n

t

gya

itu

k,

k

l n

b z

h

ang

sz

nez

et

t rto

zi

k.

E

nn

ek

z

a

z

o

ka,

hog

y

a

k

l

nb

z

hu

l

l

ma

lak

okh

oz

k l

nb

z

s

pek

tru

m,

ze

nei

rte

l

emb

en

a

k

l n

b

z

fe

lha

ngo

k

ssz

ess

ge

t r

t

ozik

.

A

f

elha

ng

ok

ln

ye

ge

a

k v

etk

ez

:

H

a

p

1

egy

1

10

H

z-es

A

h

ang

ot

v

izs

gu

nk

meg,

ez

fizikai rtelemben egy tszta

11

0

Hz-

es

szi

nus

zre

zg

ssel

l

erh

at

.

Azo

nb

an

a

te

rm

sze

tbe

n

tisz

ta

szi

nus

zos

h

ang

s

oha

n

em

for

dul

el .

M

in

den

ha

ngs

zer

ke

ltett

e

ha

ngb

an

me

g

ta

lh

at

k

m

,

el

tr

re

zg

ssz

m

ha

ngo

k

Is

ame

lye

k

az

n.

a

lap

rez

gs

n,

a

lap

han

gn

t

m

h

g

n

m

h

A

a

A

t

h

m

t

h

h

v

t

g

v

s

A

s

A

e

m

I

II

t

14


9/115

4

b

ra

k

l n

b

z

h

ull

ma

lako

kh

oz

tarto

z

f

eh

ang

ok

rezg

ss

zm

a,

s

a

fe

lha

ngo

k

am

pii

t

d

v

iszo

ny

i

A

k

l

nbs

g

a

fe

lhan

go

k

a

mp

lit

d v

isz

ony

ba

n

van

:

a

n

g

ysz

gim

pu

lzii

s

fel

han

gja

inak

f leg a

nagy rezgsszm

magas

felhangok

nak

) az

am

pii

td

ja

n

agy

obb

,

m

int

a

fr

sz

rez

gs

n

.

gy

a

n

gys

z g

imp

ulz

us

in

ten

zv

m

aga

s

fe

lha

ngj

ai

f

nye

seb

b

ha

ng

rz

et

ke

ltik

.

Biz

on

yos

f

m

rez

g r

end

sze

r

t

ha

n

g

sze

rek

h

ara

ngo

k,

go

ng,

t

rian

gul

um

,

s

t

o

lya

n

f

elh

ang

oka

t

is

pr

odu

k

nak

,

am

elye

k

nem

eg

ysz

er

en

a

z

a

laph

ang

eg

sz

sz

m

t bbsz r sej,

hanem

p

7/2-,

4szeresej

s

eze

k

a

felh

an

gok

oly

an

int

enz

ve

n

sz

ln

ak,

hog

y

nh

a

te

ljes

en

el

fed

ik

az

ala

pha

ngo

t.

A

z

ily

en

jell

eg

fe

lha

ngo

k

a

f

m

es

han

gz

o

k)

e

lek

tron

iku

s

el

l

t

a

alk

alm

as

a

sz

inte

tjz

tor

ok

R

ING

M

OD

UL

` T

OR

egy

sg

e,

a

me

lyet

a

ks

bb

iek

ben

rsz

let

esen

f

ogu

nk

t

gy

aln

i.

s

sze

fog

l lv

a ze

nei

h

ang

forr

o

k,

a

zen

ei

ha

ng

ok

t

par

am

er

ei,

s

azo

kna

k

a

fizik

a

n

has

zn

ato

s

m

egf

elel

i:

Han

gm

aga

ss

g

Fre

k

v

enc

ia,

H

an

ger

Am

pli

tcl

Ha

ngs

zn

eze

t

Hul

lm

ala

k,

F

elh

ang

ok=

Spe

ktr

um

,

Ze

ne

i

ha

ng

P

eri

odi

kus

re

zg

s,

Z

aj

A

per

iod

ikus

r

ezg

s,

A

han

gz

i

d b

eli

v

toz

a

i

M

odu

l

i

s

bu

rko

l g

rbe

.

3

h

A

g

t

v

t

s

m

k

n

r

A

o

sz

irnj

sz

n

gys

z g

f

r

szre

zg

s

ng

ysz

g

imp

,


10/115

zor billentyzetre

p

bmilyen

hangrend

szer

ska,

vagy

egy-egy

billentyre

Is

tet

szsszerinti

frekvenciaspektrum,

azaz

nem

a

12-fok ska hangjaib l,

hanem

bmilyen

frekvenci hangokb l

l

akkord

is

rvihe

t .

A

klasszikus

rtelemben vett

szintetiz

torok,

amelyek

alkalmasak

a

tempert

hang-

rendszerb l

val

kilpsre

p1.

MOOG

Ill/C.

AKS,

VCS3 ,

z

elektronikus

zene

mnden

te

r letn

hasznhat k,

azonban a

szintetiz

tor-elven mk d

berendezsek t bbsge

ke

vs kivellel

p1. SC I

Prophet 1O

csak a

tem

pert

hangrendszerben, gy

teh

csak

az

elektronikus komolyzene bizonyos ter letein,

valamint

a

k nnyzene

pop,

jazz ter letn

hasznhat .

K nyv nk terjedelme

s

jellege

miatt a

tovbbiakban

f leg

az

ut bbi hang

szertpusokkal

fogunk

foglalkozni.

A szintetizorok, mivel

a

hangz k l nb z

alapvet

sszetev it kell

el ltaniuk,

maguk

is

k l nb z jelleg,

alapvet egysgekb l,

n.

modulokb l vagy panelekb l p lnek

fel.

A hang

magassgokat

frekvencikat

elektro

nikus

rezgskelt kkel,

oszcillorokkal

lehet

el ltani. Az oszcillorok

frekvenci

leg

egyszerbb

ton

egy

12-fok

tempert ska

hangjainak

megfelel

zongorabillentyzettel

lehet

vezrelni.

Az

oszcillorok

n.

alap-hul

lmalak rezgseket ltanak el , t bbnyire

szinusz,

frsz,

ngysz g, homsz g

alak

jeleket.

A

j l k

ampiitd vtozait

legk nnyebben

egy

vtoztathat

er sts

er st vel

tudjuk

el ltani,

s gy

a

kvnt id beli amplitd

folyamatokat lrehozni,

18


11/115


12/115


13/115


14/115


15/115


16/115


17/115


18/115


19/115


20/115


21/115


22/115


23/115


24/115


25/115


26/115


27/115


28/115


29/115


30/115


31/115


32/115


33/115


34/115


35/115


36/115


37/115


38/115


39/115


40/115


41/115


42/115


43/115


44/115


45/115


46/115


47/115


48/115


49/115


50/115


51/115


52/115


53/115


54/115


55/115


56/115


57/115


58/115


59/115


60/115


61/115


62/115


63/115


64/115


65/115


66/115


67/115


68/115


69/115


70/115


71/115


72/115


73/115


74/115


75/115


76/115


77/115


78/115


79/115


80/115


81/115


82/115


83/115


84/115


85/115


86/115


87/115


88/115


89/115


90/115


91/115


92/115


93/115


94/115


95/115


96/115


97/115


98/115


99/115


100/115


101/115


102/115


103/115


104/115


105/115


106/115


107/115


108/115


109/115


110/115


111/115


112/115


113/115


114/115


115/115

A Szintetizator a Zenei Gyakorlatban

Documents