A SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSTERVEZÉS ALAPJAI

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

1

A számítógépes termeléstervezés alapjai

A SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSTERVEZÉSALAPJAI

HEFOP-3.3.1-P-2004-06-0012

Prof. Dr. Tóth Tibor – Dr. Hornyák Olivér – Buza Ákos

Miskolci Egyetem

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

2


A termelésinformatika integrált alkalmazási rendszerei

Tóth Tibora műszaki tudomány doktora

egyetemi tanár

Miskolci Egyetem

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

3



AlapfogalmakInformatika, termelésinformatika, integráció, alkalmazási rendszer

Informatika: Az információ megszerzésével, továbbításával, tárolásával, feldolgozásával, megértésével és felhasználásával foglalkozó tudomány.

Termelésinformatika: A termelési rendszerek és folyamatok számítógépes modellezésével, tervezésével és irányításával foglalkozó alkalmazott informatikai tudományterület.

Integráció: Rendszerelemek koherens és kompatibilis összekapcsolása összetett (komplex) rendszer létrehozása céljából.

Alkalmazási rendszer: Több, önálló alkalmazásból álló informatikai (hardver/szoftver) rendszer, amely alkalmas változatos, hierarchikusan és heterarchikusan csatolt, szakmailag definiált informatikai feladat-csoportok megoldására, hálózati és interaktív ember-gép környezetben.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

4


• 50-es évek: CAD rendszer elméleti megalapozás (MIT,USA)• 50-es évek: Az NC vezérlés kifejlesztése (MIT,USA)• 1962: Az APT nyelv szabványosítása• 70-es évek: Az IBM COPICS rendszer kifejlesztése• 70-es évek: A CAPP rendszerek elmélete kialakul• 1978: A CIM paradigma megalkotása (J. Harrington)• 70-es évek: FMS rendszerek, a rugalmas gyártás paradigmájának kialakulása• 1980: A MAP és az MMS iniciatíva megalkotása• 1984: Az MRP II koncepció megalkotása (MIT)• 1988: A DEC megalkotja a MES koncepciót• 90-es évek: Az ERP rendszerek kialakulása, az SAP sikerei• 90-es évek: Az integrált műszaki-üzleti adatbázis (Oracle) • 1995-2000: A virtuális vállalat (VE) és az Intranet paradigmáinak összekapcsolódása• 2000-: A Java technológia sikerei, az EAI paradigma

A termelésinformatika tudományterületének fejlődéseInformáció elmélet, Számítástudomány, Informatika, Alkalmazott informatika


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

5


1960 1970 1980 1990 2000

Integration development

CIM

2010

MAP, MMS, TCP/IP, Profibus, CAN

Integration of manufacturing systems

NC, PLC, Robots, FMS, FASComputer Integrated Manufacturing

Network standardization

APT, CLD, IGES, STEP, SQLData Interfaces standardization

CIM-E

Integration of engineering processes

Computer Integrated Manufacturing andEngineering

CAD, CAPP, PPS, CAQ

CIM-EMBPR, MIS, ERP, MES Computer Integrated Manufacturing

Integration of management functionsEngineering and Management

Internet, HTML, Java, XML CIM-EMBe-business, SCM, CRM

Integration of business processes

Virtual Enterprise

Application components standardization

Computer Integrated ManufacturingEngineering, Management and Business

Enterprise modeling standardization

time

EAI Enterprise Application Integration

Számítógéppel Integrált Gyártás (Computer Integrated Manufacturing)

CIM


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

6


• Vállalati modell • Számítógépes alkalmazások

Vállalati funkcionális modellek és számítógépes alkalmazási területek

Termeléstervezés

Üzleti folyamatok, vállalatirányítás

Termék-tervezés

Techno-lógiaifolyamat-tervezés

Termelési folyamatok, gyártásirányítás

Integrált vállalatirányítási rendszer ERP

Termék-tervezőrendszer

CAD

Folyamat-tervező-rendszer

CAPP

Termelésirányító és végrehajtó rendszer MES

Termelés-tervezés

Termelés-tervezőrendszer

PPS


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

7


• Optimalizálás-elmélet– Feltételes szélsőérték feladatok– Lineáris programozás – Matematikai programozás– Dinamikus programozás (Bellman)– Játékelmélet (Neumann, Nash)

• Gráfelmélet– Hozzárendelési feladatok– Szállítási feladatok– Particionálási feladatok– Keresési feladatok

Termelésinformatikai alkalmazások elméleti háttere

Matematika: operáció-kutatás, optimalizálás-elmélet, gráfelmélet, számítás- és algoritmus-elmélet, numerikus módszerek,


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

8


• Mesterséges intelligencia (AI) módszerek– Logikai programozás (PROLOG)– Döntéselmélet, szakértő rendszerek – Evolúciós algoritmusok– Fuzzy-elmélet (Zadeh)– Korlátozás programozás (Constraint Programming)

• Adatbázisok elmélete– Relációk elmélete– Adatmodell-elmélet (Codd törvények)– Tranzakció-elmélet (SQL)– Objektum-orientált rendszerek


Informatika: információelmélet, programozás elmélet, AI módszerek, adatbázis elmélet, irányítás elmélet, hálózatelmélet


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

9


• Termelési rendszerek elmélete– Termelési rendszerek modellezése és szimulációja – Aggregált termeléstervezés – Ütemezés-elmélet– Kooperatív rendszerek (Agent theory)– Logisztikai rendszerek

• Technológiai folyamatok tervezése– Technológiai folyamattervezés elmélete– Automaták elmélete (CNC, PLC, ROC)– Rugalmas rendszerek elmélete (FMS)– Felügyelet és bizonytalanság kezelése


Termelési rendszerek: vállalat modellezés (enterprise modeling) , termelési rendszerek elmélete, technológiai folyamatok tervezése


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

10


Integrált alkalmazási rendszerek a mai termelés-informatikában


MA

MES

ERP

Termelési főterv

Anyag-szükséglet

tervezés MRP

Középtávú

ütemezés

Rövidtávúütemezés

SFC

CC FMSROC CNC

PLC

Minőség-

biztosítás

Vásárlói körmenedzsment

Beszállítói láncmenedzsment

Termelési

Kapacitás-tervezés

Termék-tervezés

Technológiai

folyamatoktervezése

Projekt-tervezés

NCProgramozás

Programelőkészítés

Szerszám-kezelési

rendszerMinőség-

szabályozás

SCADA

A termelésnyomon követése

Termelésitevékenységek irányítása

Gyártás

Darabjegyzék-tervezés

CRMSCM

TMS

CAPP

Pénzügyi

komponensek

PDA

Menedzsment információsrendszer

Marketing

komponensek

CAQA

SPC

Cellavezérlés,

CAE

gépsor-vezérlés

gyártó-Rugalmas

rendszer

Ellenőrzés ésadatgyűjtés DNC

PAC

MISkomponensek

BOMCAD PP

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

11


• Követelmény-elemzés

• Funkcionális tervezés

• Matematikai modellezés

• Algoritmus-tervezés

• Adatmodell-tervezés

• Input/Output specifikáció

• Rendszerterv készítése

• Programozás (Java, C++, MSVB, .Net)

• Tesztelés, verifikáció, validálás.

Az alkalmazás-fejlesztés fő szakaszai a termelésinformatikában


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

12


ILOG alkalmazásfejlesztő rendszer

Alkalmazásfejlesztő rendszerek

Modellezés, megoldó „gépek”, megjelenítő eszközök (visualization)

Application

Modellezés

Megoldó eljárás

Alkalmazás


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

13


Cash flow

Products Resources

Management strategy

Purchasing

Capacity plan Schedule Stock levelReadiness

Internal orders

Production control

utilizationsResources

Projects

External orders

plan

Productiongoals

Production planning

for delivery

Egy projekt-szemléletű termeléstervező rendszer követelmény-elemzésének koncepciója


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

14


Project

specifications

Actual constrains

Current schedule

ERP

A 4.2.1

A 4.2.2

A 4.2.3

A 4.2.4

scheduling

Optimized scheduleCurrent constrains

Actual cnditions

Project data

Project model

Capacity

A 4.2

Planner

Scheduling input file

Analysis of

Master Schedule

Customer orders

Product

Production data

Business goals General constraints Objective function

Order specifications

Master Schedule

Conclusions

Orders

Management

Similar

Starting conditions

ProTerv software

External capacity demand

Internal orders

Scheduling

Definition of

conditions

Project

planning

Modified schedule

actual

Runing projects

realizedprojects

Egy termeléstervező rendszer funkcionális modellje


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

15


Egy intenzitás alapú termeléstervező rendszer matematikai modellje

,,, ki

d

etki rttq

i

i

A projekt-tevékenység időigénye

iMi qtq 0 tp

rq

t

r

ik

iiM

i

i

A legkisebb időintervallum

az tevékenység elvégzésére

A tevékenység időablakaA termelési tevékenység intenzitása Időegység

k t

kk tyw min,

tytctxr kkki

kiki ,

,,

iii riqtx /

Viszonylagos tevékenység intenzitás

Kapacitás-korlátok

Optimalizálási cél meghatározásaSúly-faktor

Optimalizálásifeladat

Intenzitás -korlátok


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

16


Egy projekt alapú termeléstervező rendszer koncepcionális rendszerterve

Re-planning and rescheduling

of projects

Date base

Consistency checking

Scheduler engine

ERPProduction

Planningmodule

inputfile

Modelgeneration

Alternatives

Loader

Editor

outputfile

HMI

Detailed project

planning

Project work

for tender


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

17


Egy termeléstervező rendszer interaktív ütemező felülete

Alternatívák

Projektfeladatok Dátum vonal

ProjektekAzonosító


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

18


Egy változó intenzitásútermelés tervező rendszer feladat ütemterve

Projekt azonosítók

Feladatok munkaigénye

Aktuálisdátum vonal

Kapacitáshiány

Bizonytalanterhelés


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

19


Szereplők: - Felhasználók (user) - Informatika-oszt. rendszergazda - Integrátor, karbantartó - Fejlesztők, szakértők - Tanácsadók

Szolgáltatások: - Konfigurálás-menedzsment - Aktualizálás (up-grade, release mgmt.) - Változás menedzselés (change mgmt.) - Problémák megoldása - Hiba elhárítás (incident mgmt.) - Biztonság mgmt (security mgmt) - Vészhelyzet-kezelés - Auditálás - Fejlesztés

ITSM Information Technology Service ManagementAlkalmazás-szakértő

Rendszer-integrátor

Informatika-osztály

ITSM cég

Tanácsadó cég

Alkalmazási rendszerek üzemeltetése, karbantartása

U U…

modell eljárás szoftver

Felhasználók


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

20


Frederick Winslow Taylor

1856-1915

A termelési folyamatok tervezése és irányítása elméletének megalapozója. A tudományos termelés menedzsment megteremtője. Megalkotta a termelési rendszerek és folyamatok legalapvetőbb, ma is használt matematikai modelljeit. Kidolgozta a tömeggyártás elméletét és megvalósítható módszereit. Henry Ford-al a modern autógyártás egyik létrehozója.

A termelésinformatika meghatározó tudósa, a tudományterület megteremtője


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

21


A termelésinformatika néhány további nagy alakjaFrancois B. Vernadat Enterprise modeling and integrationJames Harrington Computer Integrated ManufacturingCarl Adam Petri Petri nets and modelsEugene Merchant Computer Aided EngineeringAndrew Kusiak Manufacturing AutomationSz. P. Mitrofanov Group technologyG. K. Goranszkij Theory of process planningJohn E. Buzacott Stochastic models of manufacturing systemsH. A. el-Maraghy Computer aided process planningJohn Little Modelling of queuing systemsHerwart Opitz Theory of machine toolsGottfried Stute Theory of manufacturing automation Hans-J. Warnecke Theory of corporate planning and controlH. Yoshikawa Computer Aided DesignG. Tagutschi Modelling and planning of manufacturing systemsEliyahu M. Goldratt Theory of constraintsHatvany József Gyártórendszerek elméleteMárkus András Mesterséges intelligencia módszerek


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

22


Köszönöm

megtisztelő

figyelmüket !


HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

23


•OLIVER

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

24


A gyártás fogalma

A gyártás (szűkebb értelemben) az ipari termelés anyagainak alkatrészeinek,szerelvényeinek és késztermékeinek előállítására irányuló, műszaki-

gazdasági tevékenységA gyártási folyamatok fő típusai:

– A gyártás magában foglalja:– a gyártás előkészítését, az anyagellátást, raktározást,– a technológiai folyamatokat,– a gyártás szervezését, irányítását, ellenőrzését,– a gyártási minőség biztosítását,– az üzemfenntartást, a karbantartást.

FOLYTONOS FOLYAMATOK DISZKRÉT FOLYAMATOK

ALKATRÉSZGYÁRTÁS SZERELÉS KISZERELÉS ANYAGELŐÁLLÍTÁS

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

25


Gyártásirányítás

• Definíció: A gyártórendszer olyan gépekből, kiszolgáló berendezésekből és irányító rendszerből álló, komplex technológiai objektum, amely anyagi, energetikai és informatikai erőforrások felhasználásával, gyártási rendelések alapján félkész- vagy kész -termékeket állít elő.

• Definíció: A gyártórendszerek irányítása (röviden a gyártásirányítás) olyan irányítási feladat, amely valós időben irányítja és felügyeli a gyártórendszerben zajló komplex gyártási folyamatokat. A gyártásirányítás az előre megtervezett és a gyártási programokban rögzített aktuális célokat igyekszik megvalósítani, alkalmazkodva a fellépő bizonytalanságokhoz és törekedve az eredmények adott feltételek (korlátozások) melletti optimalizálására.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

26


Gyártórendszerek irányítása

Háromirányú integráció:

• A gyártási folyamatok szekvenciális, azaz időben egymás után következő műveleteinek esemény-vezérelt megvalósítása.

• Egymás mellett, egyidejűleg (párhuzamosan) működő, gyártásirányítási feladatok összehangolása, szinkronizálása.

• Egymás alá és/vagy fölérendelt, egymástól hierarchikusan függő, gyártásirányítási feladatok integrált kezelése.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

27


A diszkrét gyártási folyamat fő részei

ALKATRÉSZGYÁRTÁS SZERELÉS

ALKATRÉSZ

RAKTÁR

KÉSZÜLÉK NORMÁLIÁK SZERELVÉNYEKNYERSANYAG

RAKTÁRTERMÉKRAKTÁR

MINŐSÉG ELLENŐRZÉS MINŐSÉG ELLENŐRZÉS

ANYAGELLÁTÁS KISZÁLLÍTÁS

GYÁRTÁSIRÁNYÍTÁS

SZERSZÁMOK EK

ÜZEMLOGISZTIKAANYAGMOZGATÁS

VÉGELLENŐRZÉS

PROGRAMOK PROGRAMOK

ANYAGELLENŐRZÉS

MŰSZAKI

TERVEZÉS MENEDZSMENT

FENNTARTÁS

CÉG

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

28


Gyártórendszer

CNC megmunkáló központokbólálló, automatizált, rugalmasgyártó rendszer. FMS.

Automatizált magas raktárAGV robotkocsikPalettás készülékekFúró-maró központokCNC vezérlésAutomatikus szerszámtárGyártásirányító rendszerLokális hálózat LANMinőségbiztosító rendszer

Magas raktár

Robobotkocsi

CNC megmunkálóközpontok

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

29


Irányító rendszerek struktúrája

• Centralizált

• Hierarchikus

• Heterarchikus

• Holonikus

CentralizáltHierarchikus Heterarchikus

Holonikus

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

30


Gyártórendszerek informatikája

A gyártásirányítás valós időben irányítja és felügyeli a gyártórendszerekben zajló gyártási folyamatokat. A gyártórendszerek irányításának hierarchiája ma általában négyszintű.

1.szint: Gyártórendszer vezérlők szintje (Manufacturing System Controller) (Műhelyirányítás (SFC), Rugalmas gyártórendszer irányítás (FMSC), stb.)

2.szint: Megmunkálórendszer vezérlők szintje(Machining System Controller) (Cellavezérlők (CC), Anyagmozgató-rendszer vezérlők (AGVC), Raktári rendszerek vezérlése (CAST), stb.).

3.szint: Munkahely- vagy gépvezérlők szintje ( Machine Controller) (Számjegyes vezérlők (CNC), Robotvezérlők (ROC), Mérőgépvezérlők (MMC), stb.).

4.szint: Folyamat-irányítók szintje (Process Controller)

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

31


A gyártásirányítás hierarchikus struktúrája

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint Gyártóüzem

Gyártócella

Folyamat

Munkahely

MESCC

CNC

LAN 1

LAN 2

LAN 3

Szenzor

PAC

Szervó

SFC

Cellavezérlő

Folyamatelem

Számítógépes

üzemirányítás

Berendezésvezérlő

vezérlőSC

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

32


Holonikus gyártórendszer struktúrája

HOLON

HOLON HOLON

Anyagáram

Információs áram

Ember Vezérlés

Funkció

Holonikus infrastruktúra

Piaci környezet

Menedzsmentholon

Alkatrész-gyártásholon

Logisztikaiholon

Szerelőholon

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

33


A gyártásirányítási szintek informatikai jellemzői

Név Tipikusadat méret

Tipikusdöntési ciklus

Tipikusszámítástechnikaiplatform

Tipikus irányításifunkciók

Műhely irányítás

1-10 Mbyte 1-2 perc PC, szerverUNIX, Windows 2000/XP

Gyártás előkészítés, rendelés,ütemezés, elosztás, felügyelet, döntések, hibaelhárítás.

Cellavezérlés

1-10 Kbyte 1-2 sec MunkaállomásIpari PCUNIX, Windows 2000/XP

Koordináció, szinkronizációanyagkezelés, státus jelentés

Munkahelyvezérlés

1-100 Byte 0,1-0,2 sec MikroszámítógépekIpari PC,RTOS

Operációk szervezése,vezérlése, végrehajtása, minőségbiztosítás

Folyamatirányítás

1-100 Bit 1-10 msec Mikrovezérlők,mikroprocesszorokRTOS

Helyzet szabályzás, mérés, gépi funkciók vezérlése, logikai funkciók

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

34


Számítógépes hálózatok a termelésben

ARPANET logical map circa 1977 forrás:The Computer History Museum

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

35


Számítógépes hálózatok topológiája

Teljes Sin (Bus) Csillag Gyűrű Fa

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

36



• Teljes rendszer:A teljes rendszer sok kábelt igényel. Nagy a redundanciája. Az elrendezés előnye a nagy megbízhatóság.

• Sín topológia A sín elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon vezetéket használnak, köztük semmiféle speciális sorrend nem adható meg, sorosan kapcsolódnak. Az elrendezés hátránya, hogy vonalszakadás esetén az egész hálózat használhatatlanná válik.

• Csillag topológia A csillag elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon csomópontra csatlakoznak. Az elrendezés előnye, hogy vonalszakadás esetén csak az adott gép válik használhatatlanná, és nem az egész hálózat. A többi gép továbbra is tud kommunikálni egymással.

• Gyűrű topológia A gyűrű elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egymást követő zárt láncba szerveződnek, így minden kapcsolódási ponthoz rendelhető egy előző és egy következő kapcsolódási elem. Előnye, hogy egyszeres vonalszakadás esetén a hálózat nem válik használhatatlanná és nincs leterhelt központi csomópont. Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gyűrűt szoktak alkalmazni a biztonság növelése érdekében.

• Fa strukúra:A fa rendszerben a csomópontok hierarchikus rendben csatlakoznak egy vagy több csomóponthoz, így alhálózatokat formálnak. Minden csomópont között csak egy útvonal van, amely kiesése az egész alhálózatot tönkreteszi, így hibatűrő kapcsolókat igényel. Előnye, hogy kis kábelezési költséggel nagy hálózatok is kialakíthatók.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

37



A nagy hálózatok alhálózatokba szervezhetők. Az alhálózatokat átjárók (Gateway), kapcsolók (Switch) és hidak (Bridge) köthetik össze. A sok csomópont, nagyobb távolságon fizikai jel-erősítést, szegmensekre bontást igényel. Ez az aktív HUB-ok és Repeater-ek (ismétlők) feladata. Az egységes elven, szabványos elemekkel felépített jól menedzselhető és karbantartható hálózatot strukturált hálózatnak nevezik.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

38


LAN hozzáférési módok

• Ethernet

– a csatornafigyelés üközés-érzékeléssel - CSMA/CD

• Token ring, token busz

– állomások közül csak egyetlen kapja meg a jogot az adás megkezdésére

• FDDI

– közegű lokális hálózatok első közeg-hozzáférési szabványa

• ISDN

– integrálja a hang és nem hangjellegű szolgáltatásokat

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

39


ISO OSI referencia modell

Hálózati szolgáltatások alkalmazások számára

Adatmegjelenítés, titkosítás

Számítógépek közötti kommunikáció

Valódi végpontok közötti kapcsolat

Címzés, útvonalválasztás

Közeghozzáférés (MAC)

Bináris jelátvitel

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

40


Számítógépes hálózatok a termelésben

A számítógépes hálózat kommunikációs csatornákkal összekapcsolt, autonóm működésre képes számítógépek, számítógép alapú terminálok és intelligens vezérlők olyan rendszere, amely a hálózat használói számára szolgáltatásokat nyújt.

A számítógépes hálózatok fő típusai:

– WAN Wide Area Network . Nagykiterjedésű hálózat. Egymástól nagy távolságra lévő csomópontokat tartalmaz. Internet, világhálózat.

– MAN Metropolitan Area Network. Városi hálózat. Lokális hálózatokat nagyvárosi méretekben összekapcsoló hálózat. Nyilvános és privát rendszerek. (PBX, X. 25, Frame Relay).

– LAN Local Area Network. Korlátozott távolságon (néhány km) elhelyezkedő, szorosan együttműködő csomópontokat tartalmaz. Intézményi és cég hálózatok.

– CAN Control Area Network. Automatizált berendezéseket és rendszereket irányító, számítógépes kontrollereket tartalmaz. (Cell bus, Field bus).

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

41


MAP

A Manufacturing Automation Protocol

– General Motors kezdeményezése

– üzemi hálózatok szolgáltatásainak szisztematikus felépítésére

– Token bus megvalósítás

– Egységes, szabványos kommunikációs rendszer

– Nyílt rendszer

– Tetszőleges beszállítótól származó eszköz beilleszthető (az eszközök csereszabatosak).

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

42


MMS

A Manufacturing Messages Specification:– Az OSI referenciamodell gyártási üzenet specifikációja – Biztosítja a számítógépek és vezérlőberendezések közötti szabványos

kommunikációt– Meghatározza, hogy az üzemi szinten milyen objektumtípusok fordulnak

elő– Objektum-orientált megközelítést alkalmaz – Az MMS objektumai között változók, események, figyelmeztető jelzések

és egyéb a gyártórendszer alkalmazásai szempontjából lényeges entitások vannak

– Az MMS definiálja mindazon szolgáltatásokat, amelyek felhasználásával az alkalmazások befolyásolhatják az objektumok viselkedését

– Definiálja az objektumok hálózati felületét

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

43


Hálózati protokollok

• ISDN

• RS232

• Ethernet

• Token ring

• FDDI

• NCP

• TCP/IP

• DNS

• DHCP

• FTP

• Gopher

• HTTP

• IMAP

• POP3

• Telnet

• NNTP

• SMTP

hornyak

Layer 1 protocols (Physical layer) * ISDN Integrated Services Digital Network * PDH Plesiochronous Digital Hierarchy o T-carrier (T1, T3 etc) * RS-232, a serial line interface originally developed to connect modems and computer terminals * SDH Synchronous Digital Hierarchy * SONET Synchronous Optical NETworking[edit]Layer 2 protocols (Data link layer) * ARP Address Resolution Protocol * ARCnet * CDP Cisco Discovery Protocol * DCAP Data Link Switching Client Access Protocol * Econet * Ethernet * FDDI Fiber Distributed Data Interface * Frame Relay * HDLC High Level Data Link Control * LocalTalk * L2F Layer 2 Forwarding Protocol * L2TP Layer 2 Tunneling Protocol * PPP Point-to-Point Protocol * PPTP Point-to-Point Tunneling Protocol * SLIP Serial Line Internet Protocol (obsolete) * StarLan * Token ring[edit]Layer 2+3 protocols * ATM Asynchronous Transfer Mode * Frame relay, a simplified version of X.25 * MPLS Multi-protocol label switching * Signalling System 7, also called SS7, C7 and CCIS7; a common PSTN control protocol. * X.25[edit]Layer 3 protocols (Network layer) * ARP Address Resolution Protocol * BGP Border Gate way Protocol * EGP Exterior Gateway Protocol * ICMP Internet Control Message Protocol * IGMP Internet Group Management Protocol * IP Internet Protocol version 4 * IPv6 Internet Protocol version 6 * MPLS Multiprotocol Label Switching * OSPF Open Shortest Path First * RARP Reverse Address Resolution Protocol * RIP Routing Information Protocol[edit]Layer 3+4 protocols * Xerox Network Services (XNS)[edit]Layer 4 protocols (Transport layer) * IL Originally developed as transport layer for 9P * RTP Real-time Transport Protocol * SPX Sequenced Packet Exchange * SCTP Stream Control Transmission Protocol * TCP Transmission Control Protocol * UDP User Datagram Protocol[edit]Layer 5 protocols (Session layer) * 9P Distributed file system protocol developed originally as part of Plan 9 * NCP NetWare Core Protocol * NFS Network File System * SMB Server Message Block (aka CIFS Common Internet FileSystem)[edit]Layer 7 protocols (Application layer) * AFP Apple Filing Protocol * BACnet Building Automation and Control Network protocol * BOOTP Bootstrap Protocol * DIAMETER, an authentication, authorization and accounting protocol * DICT Dictionary protocol * DNS Domain Name Service * DHCP Dynamic Host Configuration Protocol * FTP File Transfer Protocol * Finger, which gives user profile information * Gnutella, a peer-to-peer file-swapping protocol * Gopher, a precursor of web search engines * HTTP HyperText Transport Protocol, used in the World Wide Web * IMAP Internet Message Access Protocol * IRC Internet Relay Chat Protocol * Jabber, an instant-messaging protocol * LDAP Lightweight Directory Access Protocol * MIME Multipurpose Internet Mail Extensions * NNTP News Network Transfer Protocol * NTP Network Time Protocol * POP3 Post Office Protocol Version 3 * RADIUS, an authentication, authorization and accounting protocol * Rlogin, a UNIX remote login protocol * SSH Secure SHell * SIP, a signaling protocol * SMTP Simple Mail Transfer Protocol * SNMP Simple Network Management Protocol * Telnet, a remote terminal access protocol * TFTP Trivial File Transfer Protocol, a simple file transfer protocol * WebDAV Web Distributed Authoring and Versioningand secure versions of the above (HTTPS, etc.)

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

44


Az Internet és a World Wide Web

• Kliens-szerver koncepció

• A hypertext paradigmája

• A hypertext IP hálózatra való kiterjesztése

• Uniform Resource Locator (URL) szabvány

• Multimédia paradigma

• Hyper Text Transport Protocol (HTTP) szabályozása alatt.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

45


A Java, mint a WWW programozási nyelve

• A Sun Microsystem fejlesztése

• Objektum-orientált

• A tallózók Java virtuális gépek

• A program nem a szerver oldalon fut

• „Szabványos” Java kód (operációs rendszertől független)

• Biztonsági kérdések

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

46


Web-szolgáltatások

• WEB-szolgáltatások nem nyújtanak a a felhasználóknak grafikus felhasználói interfészt (GUI)

• elosztják az üzleti logikát az adatokat és folyamatokat egy hálózati, programozói interfészen (API) keresztül.

• Az alkalmazások az Internet protokoll feletti nyílt szabványokat használnak, többek között

• XML,

• SOAP,

• WSDL és

• UDDI szabványokat

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

47


A MES rendszerek

A Manufacturing Execution System hardver és szoftver komponensek összessége, amelyek vezérlik, irányítják és optimalizálják a gyártási tevékenységeket, a megrendelés elindításától a késztermék előállításán keresztül, egészen az elkészült termék kiszállításáig.

A komponensek begyűjtik és karbantartják az aktuális termelési adatokat, amelyek lekérdezése, kiértékelése segítségével a gyártási tevékenységeket optimalizálhatók. Létfontosságú információkat biztosít a gyártási aktivitásokról a döntéstámogató folyamatok számára.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

48


A MES rendszerek fő komponensei

• Függő, üzemi rendelések menedzselése: felügyeli a megrendeléseket. Az alapanyagokat a gyár megfelelő részlegéhez irányítja, hogy ott a termelőfolyamatok, műveletek megkezdődjenek.

• Technológiai folyamat-menedzsment: a munkafolyamatoknak a termelési terveknek megfelelő irányítása.

• Termelési finomprogramozás, ütemezés, újra-ütemezés: a termelési aktivitások egy rendezett sorrendjének előállítása, amely lehetőség szerint optimális termelési cél elérését garantálja.

• A feladatok erőforrásokhoz rendelése, felszabadítása, kiadása: irányítani, hogy ki, mikor, milyen géppel, milyen szerszámokkal mit csinaáljon, illetve nyomon kivetni, hogy éppen mi folyik.

• A termelési folyamatok nyomkövetése, adatgyűjtés: a termékek, sorozatok monitorozása, történeti adatbázis karbantartása, gépek, termelési folyamatok adatainak tárolása.

• Üzemi minőségbiztosítás: méri, nyomon követi és analizálja a termékadatokat, folyamat-jellemzőket, és ezeket összeveti az elvárt adatokkal.

• Üzemi teljesítmény analízis, értékelés, beavatkozás, menedzser indexek számítása, aktualizálása, jelentése: összehasonlítja a termelési célokat és a megvalósított eredményeket.

• Műhelyszintű fenntartó és karbantartó feladatok, menedzselése: megtervezi és végrehajtja a termelőeszközök állagmegóvásához szükséges tevéklenységeket.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

49


A MES rendszerek fő komponensei

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

50


1. Erőforrás allokáció és menedzselés, nyomon követés

Ez a funkció irányítja, menedzseli az alapanyag felhasználását, azok hozzárendelését a gépekhez, munkákhoz, anyagokat vagy más felszereléseket dokumentál, így segítve elő a munka megkezdését, és annak lefolyását. Lényegét tekintve logisztikai feladatokat lát el (nyomon követés), melyek többnyire a nyersanyagra, a nyersanyagokat megmunkáló eszközökre terjednek ki. A nyomon követés eredménye, hogy minden eszközről, illetve késztermékről bármelyik időpontban rendelkezésre állnak olyan adatok, melyek a műveletek, munkák elkezdéséhez és szintentartásához szükségesek.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

51


2. Műveletek ütemezése/finomprogramozása

Ütemezi a beszerzést és a megmunkálási műveleteket. A folyamatokat úgy ütemezi, hogy az adott gyártási művelet gördülékenyen kezdődjön el, ha elkezdődött, akadálymentesen folytatódjon tovább, majd hiba nélkül fejeződjön is be, figyelembe véve az átfutási idők minimalizálását. Bemenetei az adott megmunkálandó nyersanyagok és az azokat megmunkáló eszközök. Az ütemezés eredményeképpen előáll egy job-lista, melyben a nyersanyagokon elvégzendő műveletek, aktivitások sorozata található. Az aktivitásokat gyártás során ebben a sorrendben hajtják végre.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

52


3. Gyártási egységek feladatirányítása

A gyártás során előállított termékek telephelyen belüli, továbbá telephelyen kívül eső helyre történő szállítását, és a termékek nyomon követését végzi. Két, a gyártás szempontjából igen fontos „célszemélynek” biztosít adatokat. Az egyik a vevő, akinek arról ad információt, hogy az adott termék mikor kerül legyártásra, mikor készül el. A másik a gyártócella, aminek arról biztosít adatokat, hogy a termék mikor kerül az éppen aktuális cellába megmunkálásra, honnan érkezik – másik gyártócellából, másik megmunkálási helyről, raktárból, vagy esetlegesen külső helytől, szállítótól–, továbbá arról, hogy az adott termék a megmunkálás után, előreláthatólag mikor hagyja el a megmunkálási területet, és onnan hová kerül.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

53


4. Specifikáció menedzsment

A gyártási egységekkel összerendelt információkat irányítja, menedzseli, felügyeli. Ezek jelentések, űrlapok, rajzok, programrészek, kötegelt rekordok, munkafolyamat leírások, szabványos műveleti eljárások formájában jelennek meg.. Támogatja az előtervezési információk szerkesztését és karbantartja a specifikációk verziószámát. Tartalmazhat még a környezet megóvására vonatkozó instrukciókat, biztonsági és egészségügyi szabályokat, és olyan információkat, melyek a korrekciós eljárásokra vonatkoznak.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

54


5. Adatgyűjtés, adatszerzés

Feladata, hogy beszerezzen, gyűjtsön és karbantartson minden olyan információt, ami a legyártandó termék és környezete nyomon követésével, karbantartásával, gyártási múltjával továbbá más gyártási menedzsment funkciókkal kapcsolatosak. Adatszerzés céljából szkennerek és bemeneti terminálok kombinációját, illetve szoftver interfészeket, szoftvereket használhat. Az adatok a gyártási szinten származhatnak automatikus és manuális forrásból.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

55


6. Munkahely-, munkaerő menedzsment

Egy adott pillanatban, időkeretben megadja a személyzeti állomány éppen aktuális státuszát. Magában foglal idő és látogatottsági jelentést, tanúsítvány nyomon követést, továbbá képes közvetett, indirekt események naplózására, mint például a nyersanyag előkészítés. Ez a funkció, együttműködhet az erőforrás allokációval annak érdekében, hogy meghatározható legyen az optimális hozzárendelés.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

56


7. Minőségmenedzsment

A gyári munkafolyamatokból származó termék elemzéseket, és folyamat állapotokat, felméréseket biztosít, melyeket a gyári munkafolyamatokból származnak, annak érdekében, hogy biztosítsák a termék minőségellenőrzését. Ez a funkció tartalmazhat folyamatokon belüli termék kiértékelést, általános termék és folyamat nyomon követést és hibaazonosítást. Hibák esetén javaslatot adhat tevékenység a hibák felderítésére, illetve azok kiküszöbölésére, vagy a hiba okozta káros hatások csökkentésére. A minőségmenedzsment szerepe, hogy áthelyezi a hangsúlyt a termékek meghibásodásának kijavításáról, a hibák megelőzésére, továbbá a fokozatos minőségjavításra.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

57


8. Folyamat menedzsment

Gyártási folyamat megfigyelést, és/vagy automatikus korrekciót vagy döntés-hozatalt biztosít az operátoroknak, annak érdekében, hogy korrigálják a meglévő hibákat és javítsák a folyamatokon belüli tevékenységek színvonalát. Interfészt biztosít az intelligens eszközök és a MES lehetséges adatbeszerzése között. Szolgáltathat riasztás menedzsmentet is, ami biztosítja a gyártásban résztvevő alkalmazottaknak, hogy tájékoztatást kapjanak a folyamatoknak elfogadható értéken kívül eső változásairól, vészhelyzeteiről.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

58


9. Karbantartás menedzsment

Nyomon követi és vezérli a berendezések és eszköz karbantartási tevékenységeit, hogy biztosítsa azok rendelkezésre állását a gyártási műveletek elvégzésére, továbbá az ismétlődő, vagy megelőző karbantartás ütemezését biztosítja, és választ, riasztást ad a sürgős hibákra. Karbantartja az események, és hibák előfordulásának történeti listáját, annak érdekében, hogy segítse a hiba vagy az adott esemény meghatározását, diagnosztizálását.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

59


10. Termék nyomonkövetés és leszármaztatás

Biztosítja, hogy minden időpillanatban látható legyen, hogy hol folyik munka, továbbá megfigyelhetővé teszi a munka helyén lévő folyamatok, eszközök, emberi munkaerő rendelkezésre állását. Az állapot információk magukban foglalhatják, hogy kik dolgoznak az adott helyen, a szállítóktól származó nyersanyag összetevőket, sorozatszámokat, aktuális gyártási állapotokat, továbbá bármilyen riasztást, átdolgozást vagy más kivételt, amelyek a termékkel kapcsolatosak. Az on-line nyomon követési funkció egy egységnaplót állít elő a megfigyelt történésekről. Ez a napló teszi lehetővé a komponensek és az összes végtermék elkészülési folyamatának, eseményeinek felderítését.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

60


11. Teljesítmény-analízis

A gyártási tevékenységek eredményeinek aktuális jelentéseit biztosítja minden adott időpillanatban, továbbá lehetővé teszi a korábbi eredményekkel, illetve a vonatkozó követelményekkel, elvárásokkal való összehasonlítást. Ezek a teljesítményadatok olyan összetevőket foglalnak magukba, mint az erőforrás vagy tartalékok kihasználtságára vonatkozó mérések, készletek, eszközök rendelkezésre állásának adatai, elkészült termék ciklusideje, továbbá, hogy milyen mértékben alkalmazkodott az ütemezéshez és mennyire felelt meg a szabványoknak. Olyan információkat szolgáltat, melyek a különböző funkcióktól kerülnek begyűjtésre, és ezek a funkciók mérik a műveleti paraméterek értékeit. A funkció által kapott eredményeknek több megjelenési formája lehet, így például szöveges riport formátum, on-line teljesítménykiértékelés formátum, grafikonok, stb.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

61


12. Anyag-, és eszköz menedzsment

Ez eredetileg nem része a MESA funkciók listájának. Menedzseli az árukészletek, alkatrészek és eszközök mozgását, átmeneti és „végleges” tárolását. A mozgások előfordulhatnak a folyamati műveletek direkt támogatásánál, vagy más funkciók esetében, mint például a gyártóberendezések karbantartása és az új egységek telepítése.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

62


MES interfészek - A MES-től a külső alkalmazások felé

• Az ERP rendszerek a MES aktuális termelési adataival dolgoznak, mint költségek, megmunkálási idők, kihozatal, illetve egyéb termelékenységi adatok.

• A Supply Chain Management (beszállitói lánc kezelő) rendszerek a megrendelések aktuális státuszát, a gyártókapacitások rendelkezésre állását kérdezi le a MES-től.

• A vásárlókkal kapcsolatot tartó Sales (értékesítés, kereskedelem) szintén MES rendszereken keresztül figyeli a megrendelések alakulását, hiszen a kiszállítás ettől függ.

• A termék és folyamattervezés visszacsatolást kap a kihozatalról illetve a termék minőségéről.

• A folyatvezérlés utasításokat kap, amely a működtetést úgy szabályozza, hogy a vállalati szintű optimális működést garantálja.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

63


MES interfészek - A külső rendszerektől a MES felé

• Az ERP termelési tervei alapján történik a MES-ben a feladatok kiosztása

• A Supply Chain Management termelési főterve alapján történik a termelési finomprogramozás.

• A megrendelések, amelyek a termelési folyamatokat indukálják, a kereskedelmi részlegtől származnak.

• A termék és folyamattervezés állítja össze a gyártási instrukciókat, az űrlapokat, működési paramétereket, stb.

• A folyamatvezérléstől olyan adatok érkeznek, amelyek segítségével a pillanatnyi teljesítmény, működési környezet értékelhető.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

64


Modellezés Petri hálókkal

• A modellezett rendszerek viselkedésének leírásánál hasznos segédeszköz egy olyan grafikus módszer, amellyel megfelelően ábrázolni lehet a rendszerben lezajló tevékenységeket, azok bekövetkezésének oksági viszonyait.

• A folyamatok ütemezési szabályának megadására a Petri-hálókat alkalmazzák.

• A Petri-hálók definícióját 1962-ben vezette be Petri .

• Széles körben elterjedt módszerré vált nemcsak a folyamattervezési területen, hanem a szoftverfejlesztés területén is.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

65



Tavasz Nyárkezdet Nyár

Tél Télkezdet Ősz

Kora-tavasz

Kora-ősz

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

66



A Petri-hálók egy speciális gráfnak tekinthetők, amelyek az alábbi elemekből épülnek fel:

– feltételek (körök);

– események (téglalapok);

– átalakulások (irányított élek);

– jelzők (fekete pontok), az aktuális állapot jelzésére.

A Petri-hálók alapvető szabályai:

– Egy átmenet akkor következik be, ha a bemenetek mindegyike teljesül, azaz a bemeneti helyek súlyozottak.

– Egy átmenet végrehajtásakor az átmenet minden bemenetéről elvisz egy súlyt, míg minden kimenetére kitesz egyet.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

67



Speciális fogalmak, állapotok • Éheztetés: Olyan esetekben lép fel, amikor több átmenet verseng valamilyen erőforrás

eléréséért. Ilyen esetben azon átmenet, amely több erőforrás segítségével hajtódhat csak végre, ritkábban fog végrehajtódni, mivel a csekélyebb igényű átmenet mindig el fogja vinni a számára szükséges erőforrást.

• Kizárás: Olyan esetekben lép fel, amikor egyetlen átmenet sem tud végrehajtódni.

• Kezdőállapot: Kezdőállapotnak nevezzük mindazokat a helyeket amelyek kezdetben súlyozottak.

• Végállapot: Végállapotnak nevezzük mindazokat a helyeket, amelyekbe megfelelő működés esetén a végén súly kerül.

• Program terminálás: A Petri-hálóval modellezett rendszerünk terminál, ha minden végállapotnak kijelölt helyre súly kerül.

• Holtpont: Holtpont lép fel működés közben, ha a programunk egy nem terminális helyen válik működésképtelenné, azaz nem kerül minden végállapotba súly.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

68


Petri háló alkalmazása gyártórendszer modellezésére

M1(3)

M1(2)M1(1)

G3, G5 G4, G6

M1

M3

M2(2)M2(1)

G1 G3, G4 G5, G6M2(3)

G1

G2

G7

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

69


AZ INFOR:COM VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTÁSA

Buza ÁkosMérnök-informatikus

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

70


Tartalom

• Bevezetés

• Alapfogalmak

• Felületelemek

• Példafeladat

• Példafeladat megoldása

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

71


Bevezetés 1.

Ez a prezentációs anyag az egyetemeken folyó oktatáshoz nyújt segítséget a hallgatók számára, elsősorban a tantárgy alapjainak elsajátításában. A következő néhány oldalon a szokásos vállalati folyamatokról és az alapfogalmakról adunk áttekintést, míg a képernyőkivágások az alapvető eligazodást, a rendszer felületének kezelését segítik.

A tantárgy oktatása gyakorlati képzésben folyik, ezért fontos az önálló, egyéni munka és próbálkozás. Ennek megfelelően a képernyőn lévő adatok nem szó szerint, hanem értelemszerűen kezelendők, nem írhatja be egy közös adatbázisba mindenki ugyanazokat a kódokat!

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

72


Bevezetés 2.

A következő ábra egy termelő vállalat szokásos folyamatait mutatja. A gyakorlatok során ezek egyes részleteit van lehetőségünk megnézni. Egyszer értékesítőként fogunk dolgozni, aki a faxon, vagy telefonon érkező vevői igényeket rögzíti (vevői rendelés).

Máskor termelésütemezést végzünk, vagyis – nagyon leegyszerűsítve a dolgot – futtatjuk a diszpozíciót. Ennek eredményeképpen az infor:COM beszerzési- és gyártási rendeléseket hoz létre, melyeket úgy határidőz, hogy a vevő által kért időpont még tartható legyen (ha ez lehetséges).

A beszerző bőrébe bújva feldolgozzuk a rendszer által létrehozott beszerzési javaslatokat, illetve gyártásvezetőként leosztjuk a részletes feladatokat a munkásoknak.

A raktáros szerepét eljátszva egyrészt bevételezzük a megrendelt anyagokat, másrészt kiadjuk azokat az értékesítésnek, vagy a gyártásnak.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

73


Bevezetés 3.

A legyártott készterméket, vagy a beszerzett kereskedelmi árut eladjuk – ismét mint értékesítési munkatárs –, tehát szállítólevelet állítunk ki, gondoskodunk a raktári kivételezésről, végül számlázunk.

A teljes folyamat pénzügyi követése és feldolgozása része ugyan az infor:COM rendszernek, de tananyagunkban nem erre, hanem a gyártó vállalatok termelési folyamatára, valamint a költségek követésére tesszük a hangsúlyt.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

74


Bevezetés 4.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

75


Alapfogalmak – Törzsadatok 1.

• Törzsadatok: Egy vállalat életében szokásos, hogy egy adott vevővel, vagy termékkel többször is hasonló gazdasági folyamatot bonyolít (vesz, elad, egyeztet, ajánlatot kér / ad…), ezért célszerű a megfelelő információkat egyszer letárolni, és azt később gombnyomásra elővenni. A legfontosabb törzsadatok: vevők, szállítók, cikkek, munkahelyek. Minél több ilyen adatot határozhat meg maga az ügyfél, annál rugalmasabbnak nevezhetünk egy rendszert.

• Vevők: A vevők azok a partnereink, akik az előállított késztermékeinket vagy a beszerzett kereskedelmi áruinkat megvásárolják.

• Szállítók: A vevők beszerzés oldali párjai, alapanyagokat, kereskedelmi árukat vásárolunk a szállítóktól.

• Cikkek: A cikkek az alapanyagoknak, kereskedelmi áruknak, saját gyártású félkész- és késztermékeknek az uniója.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

76


Alapfogalmak – Törzsadatok 2.

• Munkahelyek: A munkahelyek azoknak az emberi és gépi erőforrásoknak az összefoglaló neve, amelyek az alapanyagokon és félkész termékeken történő különböző műveletek elvégzéséhez a rendelkezésünkre állnak.

• Forrásjegyzék: Gyártó cégeknél szorosan a cikkhez kapcsolódik a forrásjegyzék, ami az előállításához szükséges erőforrások, elsősorban anyagok és műveletek listája.

A törzsadatok tehát a rendszer alap entitásai, amelyek megléte és helyes értékei elengedhetetlenek a magasabb szintű folyamatok

helyességéhez.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

77


Alapfogalmak – Rendelések

• Vevői rendelés: Minden termelő vállalat abból él, hogy eladja a termékét. A vevők telefonon, faxon, vagy egyéb úton leadják rendelésüket, amit a rendszerben rögzítenünk kell.

• Beszerzési rendelés: Összesítjük (azaz helyettünk ezt megteszi a rendszer), hogy milyen alapanyagokra van szükségünk, és megrendeljük a szállítótól.

• Gyártási rendelés: Egy adott kész, vagy félkész termék létrehozásához szükséges anyagokat (alapanyag és félkész termék), valamint az elvégzendő műveleteket tartalmazza, határidőzve.

• Lehívásos rendelés: Éves, vagy negyedéves előrejelzést kapunk a vevőnktől, hogy egy adott cikkből mennyit fog várhatóan rendelni. Ezen igény alapján a gépek, dolgozók szabad kapacitásait a rendszer automatikusan foglalja.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

78


Alapfogalmak – Értékesítés

• EDI: Electronic Data Interchange, elektronikus adatcsere. Ha vevő nem telefonon, faxon, stb. küldi a megrendelését, hanem szabványos, elektronikus formátumban, akkor annak rögzítése lényegileg automatikusan megtörténhet.

• Vevői konszignációs raktár: Marketing okok miatt nem kérjük, hogy a vevőnk kifizesse a készletként nála lévő termékeinket, csak havonta kell egy listát küldenie, hogy mit adott már el. Ez lesz az általunk kiállított számla alapja.

• Szállítói konszignációs raktár: Hasonló a vevői konszignációhoz, csak a szereplők változnak.

• Proforma számla: A vámkezelés előírja, hogy minden áruhoz kötelező számlát adni, még prospektushoz is. Ha nem kérjük az árát a külföldi partnertől, akkor Proforma számlát állítunk ki.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

79


Alapfogalmak – Készletgazdálkodás

• Minimálkészlet-gazdálkodás: Vonatkozhat alapanyagra, félkész termékre, vagy késztermékre. Azt várjuk el a rendszertől, hogy gyártási- vagy beszerzési rendelést hozzon létre, ha a cikk mennyisége a jövőben várhatóan a megadott szint alá fog csökkenni.

• Raktárnapló: A rendszer minden egyes tranzakciót, amely a raktári készlet pillanatnyi állapotát befolyásolja, eltárol egy speciális táblázatban.

• MEO-készlet: Egy cikkre már a cikktörzsben előírhatjuk, hogy csak minőségi ellenőrzés (idegen áru átvétel) után kerülhet be a szabad készletbe. Ilyenkor a raktáros bevételezi, és a cikk a MEO készletbe kerül.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

80


Alapfogalmak – Költségkalkuláció

• Költségkalkuláció: Az infor:COM normatív elő- és utókalkulációt, valamint a főkönyvi elszámolásokon alapuló utókalkulációt tartalmaz. A normatív kalkuláció alapja a beszerzett cikkek ára (költsége), valamint a gépekre, munkahelyekre megadható anyag-, bér-, gép-, és egyéb költségek. A tényleges anyagfelhasználások és a tényidők teljes részletességgel gyűjthetők, tehát a kalkuláció alapját nem elsősorban a költségszétosztás, hanem a költségösszegzés adja.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

81


Alapfogalmak – Termelésütemezés 1.

• Durvatervezett rendelés: A termelésütemezés első szintje, a durvatervezett rendeléseket a rendszer szabadon áttervezheti, módosíthatja.

• Finomtervezett rendelés: A termelésütemezés második szintje, a finomtervezés során a termelésütemezést végző mérnöknek még van lehetősége a kezdési időpontok befolyásolására, megváltoztatására, ám ezeket az időpontokat a rendszer már nem módosítja automatikusan.

• Cikkmérleg: Egy cikknek a pillanatnyi raktárkészletét, valamint a jövőbeni készletnövelő mozgásait és készletcsökkentő mozgásait tartalmazza.

• Kapacitásmérleg: Egy adott munkahelycsoportnak a jövőbeni terheltségét mutatja heti bontásban, a kapacitások állnak szemben az elvégzendő feladatokkal. (durvatervezett rendeléseket is tartalmazza)

• Munkahelymérleg: Egy adott munkahelycsoport jövőbeni terheltségét mutatja percre pontosan, a kapacitások állnak szemben az elvégzendő feladatokkal. (csak a finomtervezett rendeléseket tartalmazza)

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

82



• Rendelésstruktúra: Egy vevői rendelés tételsora tartalmazhat olyan cikket, amit le kell gyártani, esetleg félkész termékekből kell összeszerelni. Ennek a rendszer által határidőzött lebontását láthatjuk a rendelésstruktúrában, többszintű termékstruktúra esetén is.

• Műszakterv: Megmutatja, hogy az év során melyik nap hány órát dolgozunk, mikor van szünnap, vagy elrendelt hétvégi műszak. Jellemző alapeset az 1-2-3 műszak, illetve a folyamatos műszak.

• Gépek, személyek száma: A rendszerben megadható, hogy az adott erőforrásból mennyi áll rendelkezésünkre, ami a tervezést is nagyban meghatározza.

• Párhuzamosan terhelhető egységek száma: Minden műveletnél megadható, hogy egyszerre hány gépen végezhető el az adott művelet.

• Száradási idő: A festett terméket még nem lehet csomagolni, de a festőgép szabad, és tovább dolgozhat a következő feladaton.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

83



• Előrehozási idő: Gyakran érdemes költségoldali megfontolásokból több különböző gyártási rendelés azonos műveleteit összevonni, és azokat együtt elvégezni.

• Átlapolásos gyártás: A tervezés paramétereinek beállításával lehetőség van arra, hogy az egymást követő műveleteket ne átfedés nélkül tervezze a gép, tehát nem kell minden esetben az első műveletnek befejeződnie ahhoz, hogy a második elindulhasson.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

84


Alapfogalmak – Gyártáskövetés

• Anyagmozgások követése: Minden anyagmozgásnak rendeléshez kell kapcsolódnia. Az események a raktárnaplóban rögzülnek, de gyártási rendeléshez kötődnek, így a költségkövetéshez pontos analitika áll rendelkezésünkre.

• Műveletek előrehaladásának követése: A következő fontosabb események jelenthetők: személy neve, érkezés, távozás, feladat kezdése, feladat részmennyisége kész, feladat megszakítva, feladat befejezése.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

85


Alapfogalmak – Vezetői információk

• Folyamatok áttekintése: Az infor:COM a rendeléseken keresztül kiváló áttekintést nyújt a napi folyamatok előrehaladásáról.

• Listák: Az adatbázisban lévő aktuális adatok tetszőleges csoportosításban összegezhetők, az így nyert információk a részletek nélkül is hasznosak lehetnek.

• Statisztikák: Nagyobb mennyiségű információ összegzéséhez viszonylag sok időre lehet szükség, esetleg az adatok összeszedése jelentősen terhelheti a szervert. Ennek elkerülésére az éves szintű áttekintések adatait napi rendszerességgel kigyűjthetjük egy külön adattáblába, automatizálva, éjszakánként. Ezekből a már részben összegzett adatokból gyorsan lehet bonyolult, átfogó elemzéseket készíteni.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

86


Felületelemek 1.

Rendszermodulok:• Értékesítés: a vevőkhöz kapcsolódó

funkciók• Konstrukció: a cikkek, munkahelyek,

forrásjegyzékek kezelése• Diszpozíció: durvatervezett rendelések

áttekintése• Pénzügyek: számlaszámok, számviteli

és pénzügyi információk lekérdezése• Gyártás: a gyártással kapcsolatos

műveletek,• Raktár: árufogadás, kiadás,

raktárkönyvelés, raktárnapló• Beszerzés: szállítókkal kapcsolatos

funkciók• Rendszerfunkciók: adatbázis

karbantartás, hozzárendelési táblák

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

87


Felületelemek 2.

A rendszerben elérhető funkciók eredményei a legtöbb esetben az adott séma szerint jelennek meg. Az ablak felső részén a betöltéshez szükséges legfontosabb információk jelennek meg, középen azok a tulajdonságok, amelyek az objektumot jellemzik, végül az alsó részen azok a részletes információk, amelyeket valamilyen szempontok szerint csoportosítani lehetséges. A különböző lapokat a Nézet menüpont egyes elemeivel érhetjük el. A Funkciók menüpont tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek az adott objektum működését befolyásolják, míg az Elágazás menüpontba vannak rendszerezve azon lehetőségek, amelyek kiválasztásakor minden esetben új dialógusok tűnnek fel

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

88


Példafeladat

Készítsünk egy új vevői rendelést, hozzunk létre minden szükséges törzsadat-objektumot, a vevői rendelést vezessük végig a rendszeren, automatikusan hozzuk létre a gyártási és beszerzési rendeléseket, rendeljük meg a szükséges anyagokat, majd ezek segítségével gyártsuk le az értékesítésre kerülő készterméket, végül adjuk el.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

89


Példafeladat megoldása

A megoldás lépései:

• vevő felvétele,

• szállítók felvétele,

• munkahelyek felvétele,

• cikkek (beszerzési, saját gyártású, értékesítési) felvétele,

• forrásjegyzék elkészítése,

• vevői rendelés elkészítése,

• durvatervezett rendelés létrehozása,

• finomtervezett rendelés létrehozása,

• beszerzési rendelési javaslat létrehozása,

• beszerzési rendelés létrehozása,

• árufogadás,

• gyártás megkezdése, visszajelentése,

• szállítólevél kiállítása,

• számlázás.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

90


Termékstruktúra

A feladatban szereplő saját gyártású termék felépítése legyen a következő:

művelet 2

késztermék

művelet 1

félkész termék

alapanyag 1 alapanyag 2

alapanyag 3 alapanyag 4

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

91


Vevő felvétele 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

92


Vevő felvétele 2.

Az első lépés tehát a vevő létrehozása, aki majd a késztermékünket megvásárolja. Fontos, hogy az adatokat helyesen adjuk meg, hiszen pontatlan adatokból kiindulva nem lehet pontos tervezést végrehajtani.

Új vevő felvételéhez a képernyő felső részén az Új mezőt kell kiválasztani.

Az új vevő létrehozásakor meg kell adni annak nevét, címét, a kapcsolattartót, fizetési és szállítási feltételeket, különböző cégjellemzőket.

A megfelelő adatok kitöltése után mentsük el az új vevőnket.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

93


Szállító felvétele

A vevők létrehozása után feladatunk a szállítók adatainak felvitele a rendszerbe, hasonlóan a vevők adataihoz.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

94


Munkahelyek felvétele 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

95


Munkahelyek felvétele 2.

A munkahelyek adatainál megadandó legfontosabb információk:

• egyedi vagy csoportos-e a munkahely,

• tervezési mód, azaz a munkahely tervezés szempontjából hogyan viselkedjen,

• műszakterv megadása,

• költségek megadása nagy fontossággal bír a költségkalkuláció szempontjából,

• csoportmunkahely esetén a csoport elemei,

• alternatív munkahelyek megadása,

• különböző várakozási és előkészítési idők,

• stb.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

96


Cikkek felvétele 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

97



Tekintve, hogy mind az alapanyagokat, mind a félkész termékeket, mind pedig a készterméket cikként kezeljük, így ezek mindegyikét létre kell hozni a rendszerben.

A cikkek létrehozásának első lépése a cikk szerepének meghatározása. A rendszerben található cikkek többféle szerepet is betölthetnek, ezek az értékesítési cikk, beszerzési cikk, saját gyártás, csomagolóanyag, eseti cikk, egységcsomag. Az értékesítési cikkek azok a késztermékek, amiket a vevőknek eladunk, ezzel szemben a beszerzési cikkek a szállítóktól vásárolt alapanyagok köre. Egy cikk egyszerre betöltheti az értékesítési és a beszerzési cikk jellemzőt is, az ilyen cikkek a kereskedelmi áruk. A saját gyártású cikkeket a vállalat maga állítja elő különböző alapanyagokból, ezek a félkész és a késztermékek.

A cikk szerepének magadása után a mértékegységet kell definiálnunk.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

98



A cikkek esetén a Költségek oldalon adható meg, hogy az adott cikk beszerzéséhez milyen költségek tartoznak.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy minden cikk esetén kötelező megadni, hogy az milyen csoportba tartozik. A rendszer addig nem is hajlandó a cikket elmenteni, amíg ezt a jellemzőt meg nem adjuk.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

99



A rendszer a cikkek elmentése során egy hibaüzenet formájában jelzi számunkra, hogy az infor:FINANCE modul nincs telepítve a rendszerben. Célunk ugyanis nem a pénzügyi és számviteli bizonylatok elkészítése volt, hanem a gyártás végigkövetése a rendszerben, így bizonyos pontokon hibaüzenettel találkozhatunk.

Ilyenkor az Igen gomb kiválasztásakor zavartalanul folytathatjuk elkezdett munkánkat.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

100



A beszerzési és értékesítési cikkek létrehozása után a saját gyártású cikkeket kell a rendszerben eltárolnunk. Hasonló információkat kell megadnunk a saját gyártású cikkek esetén is; ami azonban élesen különbözik az eddigiektől, az a gyártást leíró forrásjegyzék elkészítése.

Ehhez elsőként a félkész termékhez tartozó forrásjegyzéket kell elkészítenünk. A cikk betöltése után az Elágazás menüpont Forrásjegyzék menüeleméből érhetjük el azt az egyenlőre üres forrásjegyzéket, amiben felsoroljuk az alapanyagokat és a szükséges műveleteket.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

101


Forrásjegyzék felépítése 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

102


Forrásjegyzék felépítése 2.

A forrásjegyzék struktúra felépítésénél fordított logikát kell követnünk, ugyanis a forrásjegyzék lista első tagja az utolsó művelet, amit el kell végeznünk. A forrásjegyzék felépítésénél az 1 egységnyi félkész vagy késztermékhez szükséges alapanyagok mennyiségeit kell megadni, és az elvégzendő műveletek hosszát egységre vetítve. Minden egyes elemnél megadható előkészítési és várakozási idő, átadási idő és átadási mennyiség is.

A forrásjegyzék struktúra tartalmazza az alsóbb szintek műveleteit és alapanyagait is. Megtekinthető ugyanitt a csak a műveleteket tartalmazó műveletterv és a csak az anyagokat tartalmazó darabjegyzék is.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

103


Vevői rendelés elkészítése 1.

A vevői rendelés megadásakor ki kell választanunk a partnert, aki a vásárlást kezdeményezte, majd az általa kiválasztott tételeket kell megadnunk. Amennyiben a kiválasztott értékesítési cikk oldalán az Eladási árak lapon beállítottuk a megfelelő partnert, és hozzá a megfelelő árakat, úgy a rendszer azt onnan a mennyiség megadása után beemeli. Ha nem, akkor a rendszer ezt egy üzenettel jelzi számunkra, és közvetlenül kell megadni az egységnyi eladási árat. A kiválasztott tételeket a rendszer összegzi, és a megadott ÁFA kulcsok alapján bruttó összegeket is számol.

Amennyiben a vevői rendelést jól felparamétereztük, elkészíthetjük a vevői rendelés visszaigazolását, ami a rendelés rögzítését jelenti a rendszer szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy minden olyan objektum esetén, ahol különböző fázisokat kell végigjárnunk, a Funkciók menüpont Bizonylatok készítése menüeleme segítségével tudjuk a következő fázist elindítani.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

104



HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

105



A vevői rendelés különböző fázisait mutatja a képernyő közepén elhelyezett indikátorok, amelyek a rendelés visszaigazolást, a szállítólevél kiállítását, a kivétet és a számlázást mutatja.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

106


Durvatervezett rendelés létrehozása 1.

Amennyiben a partner elfogadta a vevői rendelést, a következő lépés a vevői rendelésből durvatervezett gyártási rendeléseket készíteni. Ezt a Funkciók menüpont Rendelés diszponálása elemmel végezhetjük el. A diszpozíciós paraméterek beállításakor a következő dialógus jelenik meg a képernyőn.

A dialógusban megadhatjuk, hogy a diszpozíciót mikorra határidőzzük, és hogy a rendelés hol jöjjön létre, a durvatervezett vagy a finomtervezett rendelések között.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

107



A diszpozíció eredménye tehát jelen esetben a durvatervezett rendelések halmaza, ám a rendszer automatikusan létrehozza a késztermék forrásjegyzéke alapján az összes művelet és alapanyag durvatervezett rendelését. Tekintve, hogy a rendelés automatikusan jön létre, így nem tudjuk annak azonosító számát.

Ilyenkor az adott rendelést a végtermék és a félkész termék azonosítója (cikkszám) alapján tudjuk betölteni.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

108



A durvatervezett rendelések halmaza azokat a nagyvonalú terveket tartalmazza, amelyeket a rendszer szabadon áttervezhet. Amennyiben azokat finomtervezett állapotba hozzuk, akkor azon már csak a termelésütemezésért felelős szakember módosíthat, saját felelőségére.

A diszpozíció tehát határidőzi a műveleteket és a beszerzendő alapanyagokat, amennyiben azok nem állnak a raktárban rendelkezésre. Ez alapján kapunk egy legkorábbi határidőt (LKoHi) és egy legkésőbbi határidőt (LKéHi), amely határidők között a műveletvégzést bármikor elkezdhetjük úgy, hogy a határidőink még nem fognak sérülni.

Ezeket a határidőket tetszés szerint átmozgathatjuk, és egy újabb diszponálással megvizsgálhatjuk, hogy a megadott időpontok reálisak-e. A rendszer egyes verzióiban már egy, a mai kor igényeinek is megfelelő, ütemező alkalmazás is helyet kapott (infor:APS), amivel grafikusan tudjuk mozgatni a különböző műveleteket. Erről az applikációról egy újabb dokumentumban ejtünk szót.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

109


Beszerzési rendelési javaslat létrehozása

Amennyiben a rendszer által megadott határidők megfelelőek számunkra, vagy azokat tetszés szerint átalakítottuk, úgy a durvatervezett rendeléseink anyagtételeit megrendelhetjük, és átadhatjuk a beszerzésnek.

Erre szolgál az anyagsorok esetében a rendelés újradiszponálása, ám azzal a különbséggel, hogy ilyenkor nem a durvatervezett rendeléseket, hanem a finomtervezetteket jelöljük meg a rendelés céljaként.

Ekkor az anyagok esetében létrejönnek a beszerzési rendelési javaslatok, amiket a beszerzés modulban vizsgálhatunk.

A rendszer koncepciója szerint automatikusan csupán rendelési javaslatok jönnek létre, ezt kell a beszerzőnek rögzíteni, és ténylegesen is rendeléssé alakítani.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

110


Beszerzési rendelés létrehozása

A beszerzési rendelési javaslatokat a Funkciók menüpont Megrendelések rögzítése / Automatikus elemmel konvertálhatjuk beszerzési rendelésekké.

A megfelelő értékek megadása után a beszerzési rendelést véglegesíteni kell, amit a Funkciók menüpont Bizonylatok készítése elemmel végezhetünk el.

Itt is hasonló indikátorok mutatják, hogy a beszerzési rendelésünk milyen állapotban van.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

111


Árufogadás 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

112


Árufogadás 2.

Ezt követően feladatunk a raktárban várakozni mindaddig, amíg a szükséges alapanyagok meg nem érkeznek.

Amikor ez az esemény bekövetkezik, akkor a Raktár modul Árufogadás menüpontjával tudjuk az árut a raktárba érkeztetni.

A kiválasztott cikk esetén meg kell adni a könyvelési kódot, azaz, hogy a bevét teljes, vagy részleges, ill. várt, vagy nem várt bevétről van szó. A könyvelési kód kitöltése és a célraktár megadása után a Funkciók menüpont Bevétkönyvelés elemével tudjuk az anyagot ténylegesen is lekönyvelni.

Mielőtt azonban elkezdjük a gyártási műveleteket, mindenképpen érdemes a beszerzési rendelést lezárni, ezt a Funkciók menüpont Bizonylatok készítése menüponttal tehetjük meg.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

113


Gyártásba adás, visszajelentés 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

114



Ezen a ponton a rendelésünket a Gyártás modul Gyártási rendelések menüpontjából érhetjük el. Hasonlóan a durvatervezéshez, a gyártási rendelés is automatikusan generálódott, így annak az azonosítóját nem ismerjük, ám a félkész és késztermékek cikkszámainak ismeretében azonosíthatjuk a keresett gyártási rendelésünket.

A gyártásba adást a Funkciók menüpont Gyártásba adás elemével tehetjük meg. Ekkor a rendelés állapota gyártásba adva állapotúra változik, ugyanakkor kinyomtatásra kerülnek a raktárból történő anyag kivételezésének dokumentumai és a különböző munkalapok is.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

115



Az infor:COM rendszerében a gyártásért külön programcsomag felel, ez az ún. TIME alrendszer. Ezt a Gyártás modulból közvetlenül elérhetjük. Az alrendszer alapgondolata, hogy a rendszerbe betáplált inputokat egy dedikált szerver gép állandóan fogadja, és feldolgozza. A feldolgozó processz a Gyártás modul ÜAR-feldolgozás menüpontjával indítható el.

Első lépésként indítsuk el a Gyártás modul Könyvelési párbeszéd menüelemével a gyártásjelentő processzt.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

116



Azonosítanunk kell a gyártási rendelésünket, amit a munkahelyszám révén könnyen megtehetünk. A művelet kiválasztása után a rendszer az adott rendelés állapotának megfelelő felületelemeket engedélyezi számunkra. Ez jelen esetben a művelet kezdését szimbolizáló Kezdés nyomógomb. Ezt kiválasztva meg kell adni a tervmennyiséget, majd az Ok gombbal megkezdődik a gyártás. Tekintve, hogy az ÜAR feldolgozás jelen pillanatban valószínűleg nem fut külön számítógépen, így nekünk kell azt elindítanunk. Ezt a Gyártás modulból indíthatjuk el.

Elindítás után a rendszer kijelzi a feldolgozott eseményeket, és a következő feldolgozás időpontját is.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

117



Az ÜAR feldolgozás után visszatérve a könyvelési párbeszédpanelhez, a rendszer a kiválasztott művelethez már más lehetőségeket kínál fel.

Ezek közül választva tudjuk az egyes eseményeket a rendszerrel közölni.

Tételezzük fel, hogy a gyártás hiba nélkül lezajlott, így a Vége gombbot kiválasztva ezt a rendszerrel közölhetjük. Nem szabad elfelejteni, hogy ezután a jelentés után is el kell indítani az ÜAR feldolgozást, hogy a rendszer lekezelje az eseményt.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

118


Szállítólevél és számla kiállítása 1.

HEFOP-3.3.1-2004-06-0012Miskolc, 2005-2006

Miskolci Egyetem

119


Szállítólevél és számla kiállítása 2.

A gyártás folyamata tehát befejeződött, következő lépésként térjünk vissza a vevői rendeléshez, ami az egész folyamatot indukálta.

Ott a Funkciók menüpont Bizonylatok készítése menüelemmel először a szállítólevél és a kivét bizonylatát készíthetjük el, majd ha a számla is kiállításra került, akkor ezt ugyanezen a módon tehetjük meg.

A vevői rendelésünk így véget ért. Az már a pénzügyi részleg feladata, hogy a szállítóktól beérkező számlákat kiegyenlítsék, és a vevőnek kiküldött számla ellenértékét a rendszerrel bevételezzék.

A SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSTERVEZÉS ALAPJAI

Documents