A szakképzési intézményeket érintő ágazatspecifikus és ...2017. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával

A szakképzési intézményeket érintő

ágazatspecifikus és keretjellegű

szabályozás változásai

KOZÁK ANDRÁS

KÖZNEVELÉSI SZAKÉRTŐ

A jogszabályi változások tematikai

áttekintése

A szabályozási háttérkörnyezet: az uniós és a nemzeti jogalkotás

ágazatspecifikus és keretjellegű normái

Uniós elvárások és jogi kötelezettségek az oktatás és képzés

rendszerének fejlesztése terén

A jogszabályi változások koncepcionális céljai

A szakképzési hozzájárulást és a támogatási tartalmakat érintő törvényi

módosítások

A szakképzési centrumok feletti fenntartói jogkörgyakorlás nóvumai, az

állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatkörének bővülése

A szakképző intézmények a tanügyi igazgatás és irányítás rendszerében,

a szakképzési feladatokat ellátó hatóság feladat- és hatáskörei


áttekintése

Új jogintézmény a szakképzési törvényben: az ágazati készségtanács

Választható tanulási utak a szakgimnáziumi képzésben: a mellék-

szakképesítés, szakmai tartalmakat erősítő kompetenciafejlesztés, tanuló-

előszerződés

A szakképzési megállapodás megkötésének új szabályai

Az ágazati képzési központok és az ágazaton belüli specializáció

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és oktatói vizsga

A szakmai gyakorlati képzést érintő változások

Nóvumok a szakképzés oktatásszervezési vetülete terén (maximális

óraszám, csoport-, illetve osztálylétszámok, a szakmai vizsgára bocsátás)


áttekintése

Foglalkoztatási tárgyú normák a szakképzésben (szakmai elméleti és

gyakorlati oktatók alkalmazásának specifikumai )

Új metódusok a szakképző iskolák tanfelügyeleti ellenőrzése és intézményi

önértékelése terén, különös tekintettel a 2018/2019. tanévtől a

szakképzési intézményekben kötelező Európai Szakképzési

Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerre (EQAVET)

A pedagógus-képzés és továbbképzés rendszerének átalakítása

Az új Nemzeti alaptanterv koncepciója és a tartalmi nóvumok

Átdolgozandó és új intézményi dokumentumok, szabályozó normák

(2016-2018)


áttekintése

A tanulmányok alatti vizsgák megszervezésére vonatkozó egyes, a

2017/2018. tanévben hatályosuló új szabályok

A nemzeti köznevelési törvény 2018. évi változásai – és az abból adódó

intézményi teendők

A közigazgatási hatósági és peres eljárások új szabályai az ágazati

kerettörvényben

Az illetménypótlékokat érintő változások 2018. január 1-től

A hatósági és a törvényességi ellenőrzés nóvumai

A tankönyvtörvény eljárási szabályokat érintő módosításai


áttekintése

A statisztikai adatszolgáltatás új rutinjai és az általános adatvédelmi

rendelet (GDPR) szerepe az adatvédelmi feladatok tekintetében

A 2018. évi központi költségvetési törvény köznevelési vonatkozású

normái

Releváns változások a foglalkoztatási tárgyú normák terén: a

közalkalmazotti törvény és a munka törvénykönyve módosításai

2018. január 1. napjához kötődő foglalkoztatási tárgyú munkáltatói

teendők a köznevelési intézményekben

A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése a jogrendből: az Oktatási Hivatal

éves férőhely-betöltött létszám jelentései


áttekintése

A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások szervezésének új szabályai

A 2018-ban lefolytatott minősítő vizsgák, minősítési eljárások és a 2019-es

eljárásokra történő jelentkezés fontosabb szabályai

A köznevelési intézmények bérdifferenciálással kapcsolatos feladatai

2018-ban

Az országos kompetenciamérés tartalmi kereteinek változásai

Az ágazati kerettörvény 2018. szeptember 1-jei módosításai

További változások a tanügyigazgatási és munkajogi szabályozás

köréből

A felnőttképzés aktuális kérdései

Szabályozási háttérkörnyezet:

a) nemzeti jogalkotás produktumai

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.)

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

(Tnktv.)

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)

2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról (Kp.)

2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról



2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Fktv.)

2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény

és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével

összefüggő egyes törvények módosításáról

2016. évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes

kapcsolódó törvények módosításáról

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról (Szht.)

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény módosításáról



2017. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló

2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról

2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az az azokkal

összefüggő tárgyú törvények módosításáról

2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)

2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló

törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb

törvények módosításáról

Szabályozási háttérkörnyezet: a) nemzeti jogalkotás produktumai

2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más


2017. évi LXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes


2017. évi CXCII. törvény egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési

törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról

2017. évi CXCVII. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

2017. évi CCII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.



2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.


326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli

rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.)

235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli

rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról (Nkt. Vhr.)


121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról

430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér

(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési feladatot ellátó hatóság

kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról

307/2017. (X. 27.) Korm. rendelet a közneveléssel összefüggő egyes

kormányrendeletek, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi

Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az általános közigazgatási rendtartásról

szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek

módosításáról


20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)

24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri

rendeletek módosításáról

27/2017. (X. 18.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények által

szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról

1184/2017. (IV. 10.) Korm. határozat a nemzeti köznevelés tartalmi

szabályozásának koncepciójáról és az azzal összefüggő egyes

stratégiai kérdésekről

1785/2017. (XII. 16.) Korm. határozat a „Fokozatváltás a felsőoktatásban

középtávú szakpolitikai stratégia 2016” elfogadásáról

Szabályozási háttérkörnyezet: b) acquis communautaire

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelete (2016. április

27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése

tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,

valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános

adatvédelmi rendelet)

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a szakképzés Európai

Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerének létrehozásáról (2018.

június 18.)

Az Európai Unió Tanácsának következtetései (2009. május 12.) az

oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai

keretrendszeréről (Oktatás és Képzés 2020)

Értelmezést segítő útmutatók a

jogszabályi változások értelmezéséhez

Uniós elvárások a szakképzési

rendszer hatékony működtetése terén

A munkaerő-piacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési

tartalom arányának növelése a szakképzés rendszerének valamennyi

szegmensében.

Jól képzett, a munkahelyi, munkaerő-piaci kihívásokhoz önállóan és

gyorsan alkalmazkodni képes szakemberek kibocsátása.

A gazdaság szereplői részéről felmerülő változó vagy új képzési

igények közvetlenebb, gyorsabb érvényesülésének lehetővé tétele.

A duális képzés kereteinek folyamatos szélesítése.

A nemzeti képesítési keretrendszerek innovációja az európai képesítési

keretrendszerhez kötődően (szakpolitikák közelítése).

Uniós jogi kötelezettségek az oktatás és

a szakképzés szabályozása terén

EURÓPA 2020: az Európai Unió tagállamainak az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésének stratégiai keretrendszere (Oktatás és

Képzés 2010 munkaprogram alapján).

Négy stratégiai célkitűzés:

a) az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása

b) az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása

c) a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás

előmozdítása

d) a kreativitás és az innováció fejlesztése az oktatás és a képzés minden

szintjén a vállalkozói készségeket is beleértve

Stratégiák – tagállami teljesítendő

feladatok: 1. Longlife learning

Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása terén előrelépésre van szükség

a) az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak végrehajtásában,

b) az európai képesítési keretrendszerhez kötődő nemzeti képesítési keretrendszerek innovációjában, valamint

c) a rugalmasabb tanulási lehetőségek fejlesztése terén.

Alkalmazni kell az Európai Mobilitásminőségi Chartában foglaltakat.

Szabályozás: a második szakképesítés megszerzésének ingyenessé tétele, a Szakképzési Hídprogram megszervezése, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyeinek javítása érdekében tett intézményes lépések (korai jelző és pedagógiai támogató rendszer).


feladatok: 2. A fenntartható fejlődés

Minden polgárnak biztosítani kell a kulcskompetenciákhoz való hozzáférést

az oktatás és képzés minden szintjén magas színvonalt biztosító hatékony

minőségbiztosítási rendszer működtetésével.

Az oktatási struktúra hatékonyságának növelése érdekében rendszerszintű

változásokra van szükség a következő területeken:

a) tananyagtartalom (pl. a szakmai és közismereti időkeret arányai),

b) képzési struktúra (intézményrendszer),

c) nevelés-oktatás új minőségbiztosított rutinjainak kiépítése.

Szabályozás: négyszintű középfokú intézményi szerkezet, kulcskompetenciák

fejlesztése, minősítés-tanfelügyelet-szaktanácsadás, EQAVET


feladatok: 3. Inkluzivitás és progresszió

Minden polgárt képessé kell tenni arra, hogy megszerezze és fejlessze a

foglalkoztathatóságához szükséges kompetenciákat és készségeket

függetlenül attól, hogy milyen szociokulturális státuszt foglal el.

Elő kell segítenie minden képzési foknak a tanulás támogatását.

Ösztönözni kell az aktív polgári szerepvállalásra és a kultúrák közötti

párbeszédre.

A különféle hátrányokat magas színvonalú befogadó és kisgyermekkori

oktatással kell kiküszöbölni.

Szabályozás: pre-tankötelem kiszélesítése (kisgyermekkori szocializáció

előtérbe kerülése), a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának pályázati

úton történő támogatása, SNI-integráció, lemorzsolódás elleni fellépés.


feladatok: 4. Az innováció

A vállalkozói kompetenciák preferenciája a képzésben.

Segíteni kell, hogy valamennyi polgár megszerezhesse a transzverzális

kompetenciákat (pl. digitális kompetencia, kezdeményezőkészség stb.),

valamint biztosítani kell a tudásháromszög (oktatás–kutatás–innováció)

működését.

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kreativitás kiteljesedésére.

Elő kell mozdítani a vállalkozások és az oktatási intézmények közötti

partnerségeket.

Szabályozás: tantárgyköziség előtérbe kerülése az egyes

kompetenciaterületeken, a tanulás tanulásának készségszintűvé

válása, a duális képzés erősítése.

Európai referenciaértékek: mit kell

elérni 2020-ra uniós szinten?

A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban

(iskolarendszeren kívüli szakképzés):

Biztosítani kell a felnőttek átlagosan legalább 15 %-ának az egész

életen át tartó tanulásban való részvételét.

Az alapkészségek tekintetében gyengén teljesítők felzárkóztatása:

Az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén

teljesítő 15 évesek arányát 15 % alá kell csökkenteni.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya:

A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya

érje el legalább a 40 %-ot.

Európai referenciaértékek: mit kell

elérni uniós szinten 2020-ra?

Az oktatást és képzést korán elhagyók (lemorzsolódók):

Az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 10 % alá kell

csökkenteni.

Kisgyermekkori nevelés:

A 4 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési

(tankötelezettségi) életkor közötti gyermekek legalább 95 %-ának részt

kell vennie a kisgyermekkori nevelésben.

A tagállamok arra kapnak felkérést, hogy vizsgálják meg nemzeti

prioritásaik alapján és a változó gazdasági körülmények figyelembe

vételével, hogyan és milyen mértékben tudnak nemzeti intézkedésekkel

hozzájárulni az európai referenciaértékek együttes eléréséhez.

Az ágazatspecifikus jogszabályi

változások koncepcionális céljai

A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelése, a szakmai

képzési tartalom egy részének választhatóvá tétele.

A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek

kiszélesítése és a finanszírozási feltételeinek javítása által a szakképzési

formában résztvevő gazdálkodó szervezetek és tanulók számának

növekedése.

A gazdasági szereplőknek a szakképzés szabályozási rendszerébe

történő közvetlenebb bekapcsolódási lehetőségének megteremtése.

A szakképzési kapacitások elosztásának, összehangolásának

egyenletesebb biztosítása.

A szakképzési hozzájárulást és a

támogatási tartalmakat érintő törvényi módosítások

A tanulószerződés megkötésére jogosult egyéb szervezetek számára bővül az

igénybe vehető kedvezmények köre azáltal, hogy a tanulószerződés mellett

az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén

is elszámolható, illetve visszaigényelhető a gyakorlati képzés költsége a

szakképzési hozzájárulás terhére [Szht. 2. § (1) bek. h) pont, 8. § (2c) bek.].

Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás,

amennyiben a teljesítési megbízott szakképző iskola az intézmény oktatási

azonosító számát is tartalmazza [Szht. 8. § (6) bek. a) pont ae) alpont].

A mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb tizenkettő hatályos

tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a kamara igazolja, hogy nem tud

más gyakorlati képzőhelyet biztosítani [Szt. 43. § (7) bek., 92/E. § (2) bek.].



A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, illetve az általa fenntartott

köznevelési intézmény az átlagbér alapú költségvetési támogatásra való

jogosultság szempontjából a nonprofit gazdasági társasággal, illetve

nonprofit gazdasági társaság által fenntartott köznevelési intézménnyel

esik egy tekintet alá [Nkt. 88. § (7) bek.].

A tanulószerződés megkötésére jogosult egyéb szervezetek köre bővült

a Szociális és a Pedagógia ágazatba továbbá a honvédelemért felelős

miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló

gyakorlati képzést szervező köznevelési intézményekkel és

a költségvetési szervként működő állami ménesgazdasággal [Szt. 43. §

(2) bek.].



A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének

a) a szakképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott

előirányzata tartalmazza a Szakképzési Hídprogrammal összefüggésben

felmerülő költségek biztosítására szolgáló keretösszeget is [Szht. 12. § k)

pont];

b) központi kerete felhasználható az alaprészből nyújtott támogatásokkal

összefüggő szakértői és egyéb adminisztratív díjak, kiadások valamint

költségek elszámolására [Szht. 18. § c) pont];

c) nevesítetten elkülönített része áll rendelkezésre a szakképző intézmények

fejlesztésére, beruházási és felújítási célú támogatására, melynek

felhasználásáról a miniszter dönt [Szht. 12. § e)-f) pont, 13. § (3) bek. a) pont].



Hatályon kívül helyezésre kerültek a nem főtevékenységként gyakorlati

képzést folytató hozzájárulásra kötelezettekkel kapcsolatos

rendelkezések annak érdekében, hogy a mikrovállalkozások számára

előnyösebb jogi szabályozás kerüljön kialakításra a kiegészítő csökkentő

tétel elszámolhatóvá tételével [2017:CXCII. tv. 6. § a)-b) pont].

A szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének támogatása

kikerült a költségvetési támogatások köréből azért, hogy azt normatív

támogatásként lehessen kezelni [Áht. 1. § 14. pont g) alpont].

A normatív támogatások részletes szabályait a szakképzésért és a

felnőttképzést felelős miniszter rendeletben határozza meg [Szt. 89. § k)

pont].

A szakképzési centrumok feletti

fenntartói jogkörgyakorlás nóvumai

Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképzési centrum feletti fenntartói jog gyakorlásában az állami szakképzési és

felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben – és nem

szervezeti és működési szabályzatában – foglaltak szerint vesz részt

[Szt. 4/C. § (6) bek.].

Szabályozási cél: AJB 866/2017. sz. jelentésben foglalt jogállamisági

kritériumoknak történő megfelelés (közjogi szervezetszabályozó eszköz

csak az adott szervezet tekintetében fejtheti ki joghatását, így a

fenntartó jogkör delegálása csak jogszabályban történhet).

Szervezeti statútum: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról

szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 5/A. §

Az állami szakképzési és felnőttképzési

szerv feladatkörének bővülése

Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv:

működteti a szakképzési centrumok pedagógiai-szakmai

tevékenységeit kiszolgáló egységes elektronikus tanügy-igazgatási

nyilvántartó és adatszolgáltatási rendszert,

központi szakmai-módszertani feladatkörében kutató és fejlesztő-

szolgáltató feladatokat lát el, valamint koordinálja az életpálya-

tanácsadási feladatok ellátásának elősegítésére a szakképzésért és

felnőttképzésért felelős miniszter által kijelölt és a szakképesítésért

felelős miniszter ágazati irányítási feladatait segítő kutató és fejlesztő-

szolgáltató intézet munkáját [Szt. 74. § (1) bek. e)-f) pont].

Koherencia: Szt. 72. § (3a) bek., 73. § (4) bek.

Kormány

miniszterOktatási Hivatal

OH POK Kormányhivatal

települési nemzetiségi egyházi és állami

önkormányzat magánfenntartó intézmény

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY

(szakképző iskola)

JÁRÁSI HIVATAL

Klebelsberg Központ

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési

Hivatal

tankerületi központok

A szakképzési feladatot ellátó hatóság

feladat- és hatásköre

Szervezeti statútum: 486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési

feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok

ellátásáról

A szakképzési feladatot ellátó hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH).

A hatósági feladatkörében eljáró PMKH feladatai:

összeállítja és gondozza a szakképzési névjegyzéket;

kidolgozza az egyes képzések indításához szükséges ajánlattételi eljárások

lebonyolításának eljárásrendjét és jóváhagyja a munkáltatói

igénybejelentésre induló képzéseket;

összesíti a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatait, majd

megküld az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) részére.

A szakképzési feladatot ellátó hatóság

feladat- és hatásköre

A PMKH a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatban:

a) kialakítja a vizsgaszervezési engedélyek országos jegyzékének adatbázisát;

b) biztosítja a központi feladatlapokat, melyeket eljuttat az intézményekbe;

c) megbízza a szakmai vizsga bizottságainak elnökeit és tagjait;

d) negyedévente megküldi a vizsgaelnöki jelentéseket az NSZFH felé;

e) a vizsgákról központi nyilvántartást vezet (törzslap-nyilvántartás);

A PMKH 2018. január 1. napjától nem rendelkezik másodfokú hatósági

jogkörrel a gyakorlati képző szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásba

vételével összefüggésben induló jogorvoslat tekintetében [2017: L. tv. 380. § b)

pont].

Új jogintézmény a szakképzési

törvényben: az ágazati készségtanács

2018. július 1-től az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek

a szakképzés és a felnőttképzés tartalmi szerkezetének folyamatos

fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerő-piaci igények és a képzési

kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatait ágazati

készségtanácsok képviselik [Szt. 80. § (1) bek.].

Az ágazati készségtanácsok számát, az általuk képviselt ágazatokat,

működésük szabályait a Kormány rendeletben határozza meg [Szt. 88. §

(3) bek. j) pont].

Az ágazati készségtanács taglétszáma legalább hét, legfeljebb

tizenkilenc fő, akiket az ágazat gazdasági szereplői választanak két évre,

egy főt pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak a testület

által meghatározott ügyrend alapján [Szt. 80. § (2)-(4) bek.].


Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri a saját

ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-

piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján

javaslatot tehet

a) az OKJ módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére,

b) az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére,

előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak,

céljainak tervezése, meghatározása érdekében [Szt. 80. § (7) bek.],

véleményt nyilvánít a szakmai és vizsgakövetelmények kiadását

megelőzően annak tervezetéről [Szt. 73. § (1) bek.].


A készségtanácsok elnökei tagjai a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak [Szt. 79. § (3) bek. b) pont].

Az ágazati készségtanácsok működésének koordinálását és a működés

feltételeinek biztosítását az országos kereskedelmi és iparkamara látja el [Szt.

80. § (5) bek.].

Az ágazati készségtanácsok feletti törvényességi felügyeletet a

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja [Szt. 80. § (3)

bek.].

Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét első alkalommal – 2018. július 1-

ig – az országos kereskedelmi és iparkamara javaslatára a szakképzésért és

felnőttképzésért miniszter jelöli ki [Szt. 92/E. § (5) bek.].

Választható tanulási utak a

szakgimnáziumi képzésben: a mellék-szakképesítés

A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

ágazatokban tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló

választásától függően a szakképzésről szóló torvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés

szerezhető [Nkt. 12. § (2) bek.].

A mellék-szakképesítésre vonatkozó választás lehetősége a szakgimnáziumi

tanulmányokat a 2016/2017. tanévben, valamint a 2017/2018. tanévben 9.

évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed [Nkt. 99/C. §].

Koherencia: az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet



A mellék-szakképesítés:

a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében

a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető,

az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott

szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon

megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy

részszakképesítés,

amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza [Szt. 2. §

24.a pont].

Koherencia: a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM

rendelet



A szakmai vizsgaszabályzatnak a választható mellék-szakképesítés

megszerzésével összefüggő speciális szabályait a Kormány rendeletben

határozza meg [Szt. 88. § (3) bek. i) pont].

Ha a komplex szakmai vizsga olyan mellék-szakképesítés megszerzésére

irányul, amelynek a szakmai és vizsgakövetelménye iskolai

előképzettségként érettségi végzettséget ír elő, úgy a szakképesítést

igazoló bizonyítvány csak az érettségi végzettség megszerzését követően

adható ki [Szt. 9. § (4) bek.].

Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a mellék-

szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi

végzettséghez kötött szakképesítés [Szt. 29. § (7) bek.].


szakgimnáziumi képzésben: a szakmai

kompetenciafejlesztés

A tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű

gyakorlat teljesítése céljából folyó képzésre irányuló tanulószerződés

megkötésének lehetőségét a jogalkotó kiterjeszti a szakgimnázium 11-12.

évfolyamán tanulókra is, melyre akkor kerülhet sor, ha a tanuló mellék-

szakképesítés helyett a szakképzési kerettantervben szereplő alternatív

gyakorlati órakeretet választja [Szt. 42. § (2) bek.].

A szakgimnázium tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött

tanulószerződés esetén a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett

pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére

irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési

évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli

juttatás havi mértékének ötven százaléka [Szt. 63. § (9) bek.].


szakgimnáziumi képzésben: a tanuló-

előszerződés

Az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április

időszakában a tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló tanuló-

előszerződést köthet a gyakorlati képzést szervező szervezettel, melyben a

felek tanulószerződés megkötésére vállalnak kötelezettséget [Szt. 47/A. §

(1) bek.].

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére

vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be a

szakképző iskola igazgatójának és a kamarának [Szt. 47/A. § (2) bek.].

A tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót azonos eredmény esetén

előnyben kell részesíteni a szakképző iskola által meghirdetett képzésekkel

kapcsolatos felvételi eljárásban [Szt. 47/A. § (5) bek.].


szakgimnáziumi képzésben: eljárási

szabályok

A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig

írásbeli nyilatkozatban választ a 11-12. évfolyamok kerettantervi irányáról

a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül [Szt. 22/A. § (1) bek.].

A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában

meghatározottak szerint – legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét

követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-

márciusi vizsgaidőszakra – jelentkezhet a mellék-szakképesítés

megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-

szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi

követelményeinek eleget tett [Szt. 22/A. § (2) bek.].

Intézményi teendő: pedagógiai program felülvizsgálata.

A szakképzési megállapodás

megkötésének új szabályai

A nem állami fenntartó nem a fővárosi és megyei kormányhivatallal,

hanem a szakképzésért es felnőttképzésért felelős miniszterrel kötött

szakképzési megállapodás alapján vehet részt – a költségvetési

hozzájárulás igénybevételének feltételeként – az iskolai rendszerű

szakképzési állami feladatok megvalósításában [Szt. 84. § (6) bek., Nkt. 88.

§ (6) bek.].

A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes

szabályait kormányrendelet határozza meg [Szt. 88. § (3) bek. f) pont].

A szakképző iskola átszervezése esetén a szakképzési megállapodást a

döntést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén

módosítani kell [Szt. 84. § (9) bek.].

A szakképzési megállapodás

megkötésének új szabályai

Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző

iskola nem állami fenntartója akkor is jogosult költségvetési hozzájárulásra,

ha szakképzési megállapodást nem kötött, feltéve, ha a fővárosban vagy a

megyében az Szt. vagy az Nkt. alapján szakképzési feladatellátási

kötelezettsége van [Szt. 84. § (7) bek.]

A szakképzési megállapodást kötött fenntartó költségvetési hozzájárulást

csak a szakmaszerkezeti döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés

tekintetében, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után

vehet igénybe [Szt. 84. § (5) bek.].

Szakképzési megállapodás megkötése az Szt. 84. § (6) bekezdése szerint

először a 2019/2020. tanévre vonatkozóan 2018. július 1-jétől lehetséges [Szt.

92/E. § (1) bek.].

Az ágazati képző központok és az ágazaton belüli specializáció

Az ágazati képző központ több gazdálkodó szervezet által létrehozott, a

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott

feltételeknek megfelelő gyakorlati képzést szervező [Szt. 2. § 51. pont, 89. §

l) pont].

Az ágazaton belüli specializáció a szakgimnáziumi ágazati képzés esetén

az adott ágazaton belül egyes szakképesítések vagy azok csoportjának

sajátos ágazati szakmai tartalma [Szt. 2. § 51. pont].

Az ágazati képző központban a szakképző iskolán kívül is megszervezhető

a szakképzés, azzal hogy a szakképző iskola fenntartójával kötött

megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati

képzésben is [Szt. 4. § (2) bek. a) pont, 25. § (6) bek.].

A kamarai gyakorlati oktatói képzés

és oktatói vizsga

A gazdálkodó szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó

szakemberek számára 2019. szeptember 1-től – bizonyos feltételek keretei

között – kötelezően előírásra kerül az oktatott szakképesítés komplex

szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető

adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai es kommunikációs

ismereteket tartalmazó kamarai gyakorlati oktatói képzés, mely kamarai

gyakorlati oktatói vizsga abszolválásával zárul.

Cél: a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára lehetővé

tenni a bekapcsolódást a gyakorlati képzésbe.

Tételes jogi meghatározottság: Szt. 2. § 20a.-20b.pont, 3. § (3) bek. e) pont,

31. § (1) bek. b) pont, 31. § (5) bek., 75. § (4) bek. d)-e) pont, 92/E. § (3)

bek.

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és oktatói vizsga

A kamarai gyakorlati oktatói képzés a gazdasági kamara által, az iskolai

rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező

szakmai gyakorlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó,

meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező

szakemberek számára szervezett képzés [Szt. 2. § 20.a pont].

A kamarai gyakorlati oktatói vizsga a kamarai gyakorlati oktatói képzést

lezáró, a gazdasági kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával záruló

vizsga [Szt. 2. § 20.b pont].

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga képzési és vizsgakövetel-

ményeit a gazdasági kamara dolgozza ki, továbbá szervezi a kamarai

gyakorlati oktatói képzést és vizsgát [Szt. 75. § (4) bek. d)-e) pont].

A kamarai gyakorlati oktatói képzés

és oktatói vizsga

Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételének kötelezettsége alól, aki :

mestervizsgával rendelkezik,

szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú

szakmai gyakorlattal rendelkezik,

szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint

legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,

vendéglátóipar ágazatba tartozó meghatározott gyakorlati képzést

folytat,

hatvanadik életévét betöltötte [Szt. 31. § (5) bek.].

A szakmai gyakorlati képzést érintő

változások: igazgatási szint

Amennyiben a foglalkozási napló vezetését a gyakorlati képzést

folytató szervezet csak valamely képzőhelyén mulasztotta el, az eltiltás

csak a mulasztással érintett képzőhely tekintetében áll fenn [Szt. 41. §

(6) bek.].

Hatályon kívül helyezésre került az Szt. 45. § (5) bekezdése, melyből

fakadóan a kamara azon döntése ellen, mely a gyakorlati képzés

folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásába

való felvételére irányul, igazgatási úton nem lehet jogorvoslatot keresni,

csak peres úton [2017:L. tv. 380. § b) pont].

Koherencia: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.

törvény 116. § (1) bek.

A szakmai gyakorlati képzést érintő változások: adatszolgáltatás

A szakképző iskola a szintvizsga megszervezésének elősegítése céljából

a szintvizsga tanévében október 15-ig továbbítja a tanulóira

vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére a szintvizsgában

érintett tanuló releváns adatait [Szt. 87. § (3) bek.].

A szakképző iskola az adatokban bekövetkezett változást követő öt

munkanapon belül tájékoztatja az illetékes gazdasági kamarát a

megváltozott adatokról, különösen arról, hogy a tanuló tanulói

jogviszonya megszűnt [Szt. 87. § (4) bek.].

Szabályozási cél: a szintvizsga hatékonyabb megszervezésének és

lebonyolításának elősegítése.

Koherencia: Szt. 28. §

Nóvumok a szakképzés

oktatásszervezési vetülete terén:

a tanügyigazgatási aspektus

A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában a gyakorlati képzésre

vonatkozó maximális csoportlétszám legfeljebb ötven százalékkal léphető

át, ha a gyakorlati képzés tanteremben folyik, így ez esetben a számított

létszám maximum 18 fő lehet [Nkt. 25. § (7) bek.].

A szakképző iskolában az elméleti képzési napokon – főszabály szerint – az

elméleti és a gyakorlati képzési órák együttes száma kiskorú tanuló esetén

a napi hét, nagykorú tanuló esetén a napi nyolc órát nem haladhatja meg,

és a gyakorlati képzési órákat lehetőleg egymást követően kell

megszervezni [Szt. 38. § (1a)-(1b) bek.].

A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő

szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette [Szt. 26. § (6a) bek.].

Nóvumok a szakképzés

oktatásszervezési vetülete terén:

a felnőttképzési aspektus

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként kell elfogadni azt az

eredményes vizsgát is, amelyet az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben

felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján, egyéb szakmai képzésként szerveztek, ha

a felnőttképzési szakmai programkövetelmény felépítése modulszerű, és

tartalmazza a vizsgáztatási szabályokat [Fktv. 12. § (3) bek.],

a felnőttképzést folytató intézmény jogosult a modulzáró vizsga Fktv. 11/A. §

szerinti szervezésére [Szt. 10. § (2a) bek.].

Mindez nem alkalmazható a szakképesítésért felelős miniszter által

meghatározott vizsgaidőpontokban központi tételsor vagy központi írásbeli

feladatlap alapján lefolytatott modulzáró vizsga esetében [Szt. 10. § (2b) bek.]

A foglalkoztatási tárgyú normák

újdonságai a szakképzésben

Szakképző iskolában az állandó alkalmazott létszám számításánál –

legfeljebb harmincszázalékos mértékben csökkentve – le kell vonni a

szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására óraadóként

határozott időre foglalkoztatott szakemberek létszámát [Szt. 30. § (4)

bek.].

Tényleges normatív tartalommal nem rendelkező egyes foglalkozatási

szabályok deregulációjára a közigazgatás közhatalmi aktusait érintő

bürokráciacsökkentés érdekében volt szükség [2017:XCXII. tv. 14. §].

Szabályozási cél: az Nkt. rendelkezéseinek változásaihoz igazodva

kerüljenek pontosításra a szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és

gyakorlati oktatást végző szakemberekre vonatkozó speciális szabályok.

A szakképző intézmények

tanfelügyeleti ellenőrzésének uniós

aspektusa: az EQAVET

Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer

(EQAVET) olyan referencia (viszonyítási) eszköz, amely segíti a

tagállamokat abban, hogy ösztönözzék, előmozdítsák és

folyamatosan figyelemmel kísérjék szakképzési rendszereik

folyamatos fejlesztését, európai szinten egyeztetett és elfogadott

közös referenciák alapján.

Alkotóelemei:

minőségbiztosítási és minőségjavítási/-fejlesztési ciklus

monitoring

mérőeszköz

A szakképző intézmények

tanfelügyeleti ellenőrzésének uniós

aspektusa: az EQAVET

Az ellenőrzési eszközöket – szakképző iskolában folytatott pedagógiai-

szakmai ellenőrzés során az EQAVET alapján elkészült ellenőrzési

eszközöket is figyelembe véve – az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az

oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá [Műkr. 152. § (2) bek.].

Az EQAVET alapján az Oktatási Hivatal által átdolgozott ellenőrzési

eszközöket a szakképző iskolában a tanfelügyeleti ellenőrzés során a

2018/2019. tanévtől kezdődően kell alkalmazni [Műkr.193. § (27) bek.].

Források:

http://www.eqavet.nive.hu/index.php?m=4

https://www.oktatas.hu/kepesiteseknyito/kepesitesek/eqavet

A pedagógus-képzés és továbbképzés

rendszerének átalakítása

A pedagógus életpálya-modell kibővül a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés minőségileg megújított rendszerével.

Életpálya-szakaszok: pedagógusképzés – pályakezdés – szakmai előmenetel fokozatai és folyamatos szakmai továbbképzés – életpálya befejező szakasza

Paradigma: a kompetencia-keretrendszer.

A pedagógus-továbbképzés átalakításának főbb elemei:

pedagógusképző felsőoktatási intézmények a szervezők

képzésben érdekelt felek hálózatos együttműködése (felsőoktatási intézmény – OH POK – köznevelési intézmény)

kreditpontrendszer átgondolása

A pedagógus-képzés és továbbképzés rendszerének átalakítása

A pedagógusképzés nóvumai:

gyakorlati év előzi meg a pedagógus szakképzettséget és

végzettséget tanúsító diploma kiadását, mely az alkalmazásnál

szakmai gyakorlatként kerül elismerésre;

hallgatókat fogadó partnerintézmények együttműködési

rendszerének kiépítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű

tanulókat magas létszámban nevelő-oktató intézményekre (oktatási

ágazati együttműködés);

módszertani képzési modul megújítása (komplex alapprogram).

Forrás: Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia

2016. Cselekvési Terv 2016-2020.

Az új Nemzeti alaptanterv koncepciója

és a tartalmi nóvumok

A Kormány a köznevelés tartalmi szabályozásának stratégiai feladataként

határozta meg az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kidolgozását, melynek

keretében

az emberi erőforrások minisztere a Kormány részére előterjesztést tesz,

a normaszöveg kidolgozása három tartalomfejlesztő munkacsoportban

(curriculum, digitális technológia, tudásterület) folyik;

az új Nat-ot – az arra épülő kerettantervekkel együtt – a 2019/2020.

tanévtől kell felmenő rendszerben bevezetni.

Cél: olyan koherens szabályozási rendszer megalkotása, amely a jelenleginél

erőteljesebben épít a pedagógusok szakmai tudására, s egyben megfelelő

kereteket biztosít a versenyképes oktatáshoz.



Koncepcionális elemek:

korszerű tudásanyag, mely a gyakorlati alkalmazhatóság szolgálatában

áll;

készségfejlesztés középponti szerepe, mérhető eredményesség a

versenyképes tudás kialakításában;

lexikális tudásanyag észszerű keretek közé történő redukálása;

digitális eszköztudás középponti szerepe a tanítási-tanulási folyamatban;

pedagógusok és tanulók jelenlegi leterheltségének csökkentése a

mennyiség és minőség kiegyensúlyozott arányának biztosításával;

szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonása.



Lényeges törekvésként fogalmazódik meg a kompetenciafejlesztés fogalmi

körének újragondolása.

Elvárás, hogy koegzisztencia érvényesüljön a pedagógus-képzés és

továbbképzés átalakításával.

Tartalmi koherencia szükséges a kerettantervi rendeletekkel, melyek kiadását

követően az iskolák helyi tanterveibe történő implementációja a tartalmi

szabályozás átalakításának utolsó fázisa.

Intézményi feladat: a pedagógiai program felülvizsgálata, melynek

legkésőbb a 2018/2019. tanévben meg kell történnie.

Támogató projekt: Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata

és átdolgozása (EFOP-3.2.15-VEKOP-2017. konstrukció)

Átdolgozandó és új intézményi

dokumentumok, szabályozó normák

(2016-2018)

A házirend felülvizsgálata:

A mulasztások igazolásának szabályozásánál rögzíteni kell, hogy a

tanulónak pályaorientációs célból tanítási évenként két napot lehet

igazoltan hiányozni a középfokú iskola 10-12. évfolyamain [24/2017. (X. 3.)

EMMI rend. 3. §, Műkr. 51. § (2) bek. e) pont] (hatályos: 2017.10.04.).

Az előrehozott vagy halasztott tanulmányok alatti vizsga intézményének

megjelenítése [24/2017. (X. 3.) EMMI rend. 4. § (1) bek., Műkr. 65. § (3)

bek.] (hatályos: 2017.10.04.).

A nevelőtestületnek a szülői közösséggel és az iskolai diákönkormányzattal

közösen célszerű egyben a házirend módosításának igényét, a

javaslatokat áttekinteni.


dokumentumok, szabályozó normák (2016-2018)

A munkaterv korrekciói:

Az 9-12. évfolyamon a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal

kapcsolatosan az intézményi statisztikai adatgyűjtést ki kell terjeszteni

e célcsoportra, s munkaköri feladatspecifikációt is célszerű

megfogalmazni, valamint intézkedési tervet kidolgozni [354/2016. (XI.

18.) Korm. rendelet 2. §, Nkt. Vhr. 26/A. § (2) bek.] (hatályos:

2016.11.19.).

Rögzíteni kell – amennyiben működik – az iskolai kórus időpontjait,

amely foglalkozás ideje alatt más tanórán kívüli tevékenység az

iskolában kórustagok számára nem szervezhető [20/2016. (VIII. 24.)

EMMI rendelet 2. §, Műkr. 2. § h) pont] (hatályos: 2016.09.01.).



A munkaterv korrekciói (folyt.):

Koncepcionális jelentőségű, hogy a munkaterv – és az ahhoz

kapcsolódó vezetői beszámoló az intézményi önértékeléssel

koherensen készüljenek el, hiszen azokat az intézményi és az

intézményvezetői tanfelügyeleti ellenőrzés indikátorként vizsgálja

[Műkr. 149. § (1) bek. c) pont, 150. § (1) bek. a) pont] (hatályos:

2015.04.22.).

Eggyel növekedett a tanítás nélküli munkanapok száma,

nevezetesen a pályaorientációs nappal, mely a 2017/2018.

tanévben kötelezően tervezendő [14/2017. (VI. 14.) EMMI rend. 5. §]

(hatályos: 2017.09.01.).



A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során az iskolai

tankönyvtári szabályzat korrekciójára kell sort keríteni [17/2014. (III. 12.) EMMI

rend. 32. § (5) bek.] (hatályos: 2017.04.11.).

Az önértékelési terv felülvizsgálata: a kötelező intézményi önértékelés

elvégzésének határidejéről szóló külön szabály hatályon kívül helyezése és a

minősített pedagógusokkal kapcsolatos kivételi szabály az önértékelés

intézményi ütemezésén lazított (2015-2020.) [53/2016. (XII. 29.) EMMI rend. 13.

§ b) pont, 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rend. 18. §, Műkr. 146. § (2a) bek.]

(hatályos: 2017.01.01, 2016. 09.01.).

A pedagógus önfejlesztési tervet nem három, hanem ötéves időszakra kell

tervezni [20/2016. (VIII. 24.) EMMI rend. 17. §, Műkr. 145. § (2a) bek.] (hatályos:

2016. 09.01.).



Helyi értékelési szabályzat elkészítése, mely a pedagógus szakképzettségű

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak gyakornoki

felkészítését és intézményi minősítő vizsgáját normalizálja. A szabályzatot az

intézményi honlapon közzé kell tenni. Első ízben a 2016/2017. tanévben

kerülhetett alkalmazásra [235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 7. §, Épr. 9. § (3)

bek.] (hatályos: 2016. VII. 30.).

Az oktatási igazolványok kezelési rendje intézményi szabályzatának

módosítása: a köznevelési intézmény törvényi kötelezettsége lett a

diákigazolványok jogosultak számára történő kézbesítése,továbbá a függő

hatályú végzés átadása (munkaköri leírások módosítása) [2016: CXXVII.

törvény 65. § (1) bek., Nkt. 46. § (15) bek.] (hatályos: 2017.01.01.).



A kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer meghatározása,

mely az intézményvezető által kidolgozott, s a nevelőtestület által

elfogadott intézményi szabályozó norma, az illetmény differenciálásának

objektív alapja [2016: LXXX. tv. 33. § (2) bek., Nkt. 65. § (1a) bek.] (hatályos:

2017.09.01.).

A pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatos változások:

együttműködési megállapodást kell készíteni a Mesterprogram/

Kutatóprogram megvalósítására, mely azokban az intézményekben

kötelező, amelyeknek foglalkoztatotti állományában Mesterprogramot vagy

Kutatóprogramot végrehajtó pedagógus van [235/2016. (VII. 29.) Korm.

rendelet 9. § (2) bek., 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. 9/B. § (4a) bek.]

(hatályos: 2016. VII. 30.).

A tanulmányok alatti vizsgák

megszervezésének a 2017/2018.

tanévben hatályosuló normái

Az osztályozó (beszámoltató), különbözeti, javító- és pótló vizsga

jogszabályban meghatározott időponttól eltérő időben történő letételét

az iskola igazgatója, független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a

megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetője a vizsgázó – a kiskorú

vizsgázó törvényes képviselője – írásos kérelme alapján engedélyezheti

[Műkr. 65. § (3) bek].

Az eltérő vizsgaidőpontról igazgatói határozat szükséges (alakszerű

közigazgatási aktus).

Jogalkotói cél: az előrehozott vagy halasztott tanulmányok alatti vizsga

intézményesítése.

Intézményi feladat: házirend módosítása, érintettek tájékoztatása.


megszervezésének a 2017/2018. tanévben hatályosuló normái

Középiskolában az érettségi tantárgyakból a tanulmányok alatti vizsgán

minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az

adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit

magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres

teljesítése [Műkr. 65. § (6) bek].

A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához

rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és

szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc [Műkr.

68. § (2) bek].

Intézményi feladat: munkatervi teendő meghatározása (szakmai

munkaközösségek, szaktanárok kidolgozzák az írásbeli vizsgafeladatok

sztenderdjeit).



Ha a tanuló a felnőttoktatásban tanulmányi időt rövidítő osztályozó vizsgát

kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább

harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a

vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal

vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri [Műkr.143. § (11) bek].

Ezzel koherensen megszűnt a vizsgát szervező intézmények azon

kötelezettsége, hogy az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát

megelőző legalább tíz nappal értesítsék az illetékes járási hivatalt [Műkr. 143.

§ (10) bek].

A vizsgabiztos feladata, hogy megvizsgálja, a vizsga előkészítése és

lebonyolítása során betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó

szabályokat [Műkr. 143. § (12) bek].



A kirendelt vizsgabiztos jogállása:

az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken szerepelnie kell;

részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az

osztályozó vizsga előkészítésében;

az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba

betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a

vizsgabiztossal köteles együttműködni;

megfigyeléseiről, megállapításairól jegyzőkönyvet készít, melynek egyik

példányát a vizsga befejezését követő nyolc napon belül az őt megbízó

megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjének, másik példányát az

intézmény vezetőjének juttatja el [Műkr. 143. § (13)-(14) bek.].

A nemzeti köznevelés törvény 2018. évi

módosításai és az abból adódó

intézményi teendők 2018. január 1.

Jogszabály-módosítás tartalma Intézményi teendő

A közigazgatási hatósági és peres eljárás új

szabályainak átültetése a normaszövegbe

Tanulók és szülők tájékoztatása a

diákigazolvány igénylésének új rendjéről

(adatkezelés rendjének változása)

Nemzetiségi illetménypótlék mértékének

emelése

Munkaszerződés, kinevezés módosítása

(munkáltatói aktus)

Szakgimnáziumokról szóló szövegben a mellék-

szakképesítések beiktatása

A tanulók és a nevelőtestület tájékoztatása a

mellék-szakképesítésekről: felkészülés

2018/2019. tanévben történő alkalmazásra

Szakképzés rendszerét érintő nóvumok

(oktatásszervezést érintő újdonságok)

Általános tájékoztatás

A nemzeti köznevelés törvény 2018. évi

módosításai és az abból adódó

intézményi teendők 2018. április 1.


A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése a

normaszövegből, az Oktatás Hivatal éves

férőhely-betöltött jogviszony státusról szóló

jelentéseinek új jogintézményként történő

beiktatása


2018. július 1.


Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével

kapcsolatos technikai korrekció


A közigazgatási hatósági és

peres eljárások új szabályai az ágazati

kerettörvényben

2018. január 1. napján léptek hatályba az új eljárási jogkódexek:

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)

Hatályon kívül helyezett releváns szabályozók:

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /XX. fejezet/

Módosító jogszabály: az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény

és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével

összefüggő egyes törvények módosításáról 2017. évi L. törvény


peres eljárások új szabályai az ágazati kerettörvényben

Fontosabb terminológiai változások:

bírósági felülvizsgálat → közigazgatási perben megtámadhatóság

[Nkt. 40. § (1) bek.]

jogerő → döntés véglegessége [Nkt. 21. § (7), (9) bek.; 38. § (5) bek.;

53. § (2) bek. h) pont, (8) bek. b)-c) pontjai; 58. § (5) bek.; 58. § (13)

bek.; 63/J. § (14) bek.]

bíróság → közigazgatási ügyben eljáró bíróság [Nkt. 38. § (4) bek.;

39. § (2) bek.; 40. § (3) bek.; 63/J. § (12) bek.]

fellebbezésre való tekintet nélkül → azonnal [Nkt. 58. § (5), (13) bek.;

79. § (7) bek.].



Az elsőfokú hatósági döntésekkel szembeni fellebbezéssel az új szabályok

szerint csak törvény kifejezett rendelkezése esetén lehet élni, így ez

átvezetésre kerül az Nkt. szövegébe [Ákr. 116. § (1) bek.].

Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények

működési engedélyezési eljárásának, valamint a pedagógiai

szakszolgálatok működésének szabályait kormányrendelet állapítja meg

[Nkt. 94. § (4c)-(4d) bek.].

Jogforrás: Nkt. Vhr. V. fejezet

A speciális nevelési szükségletű gyermekek, tanulók szakértői

véleményében foglaltakkal kapcsolatban jogorvoslati fórumként a

köznevelési feladatokat ellátó hatóság jár el [Nkt. 47. § (6) bek.].



A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban az ügyintézési határidő – negyvenöt nap helyett – három hónap, a nevelési-oktatási

programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetén négy hónap, míg

a többi esetben a teljes eljárásokra a hatvan napos ügyintézési határidő

érvényes [Nkt. 96. § (3) bek.].

A köznevelési intézmény fenntartója által hozott másodfokú döntés elleni

keresetlevelet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál kell benyújtani

[Nkt. 39. § (2) bek.].

Közigazgatási perben a soron kívüliség megállapítása a bíróság

hatásköre, amelyről a döntést az ügy összes körülményének mérlegelése

alapján hozza meg [Nkt. 63/K. § (3) bek., 99/H. §].



A fenntartói irányítás körében hozott jogsértő döntés is közigazgatási

perben támadható meg, s a keresetlevelet az eljárásra illetékes

bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetén a köznevelési

feladatokat ellátó hatóságnál kell benyújtani azzal, hogy a sikeresen

megtámadott döntés visszamenőlegesen válik érvénytelenné [Nkt. 40. §

(1) bek.].

A fenntartói irányítás jogszabálysértő voltának megtámadhatósága

eredményeképpen megállapított érvénytelenség esetén csak bíróság

hozhat további rendelkezéseket [Nkt. 40. § (3) bek.].

Az érvénytelennek nyilvánított döntés nem minősíthető érvényessé akkor

sem, ha az érvénytelenség oka egyébként megszüntethető [2017:L. tv.

384. § b) pont].



A diákigazolványok előállításának határideje tekintetében is az általános

szabály (ius generale) – 60 napos ügyintézési határidő – lesz érvényes a

korábbi 45 napos határidővel szemben [Nkt. 46. § (21) bek.].

Az egyházi, nemzetiségi és magán fenntartású intézmények fenntartói

támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó

bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a

kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem

indítható meg [Nkt. 96. § (3a) bek.].

A köznevelési feladatot ellátó hatóságnak a hatósági ellenőrzését követően

indult eljárásban hozott döntése ellen – kormányrendeletben meghatározott

hatósághoz – fellebbezésnek van helye [Nkt. 96. § (3e) bek.].

Az illetménypótlékokat érintő változások

2018. január 1-től

A nemzetiségi pótlék mértéke az illetményalap 15 %-a [Nkt. 8. mell. 7.

sor].

A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék címzetti köre

kiterjesztésre került azon pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra,

akik az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével

meghatározott heti munkaidejük legalább ötven százalékában

képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő

program keretében feladatokat látnak el, kivéve, ha a képesség-

kibontakoztató felkészítéshez adható többlettámogatás kizáró feltételei

fennállnak, vagy ha a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya a

feladatellátási helyen nem éri el az öt százalékot [Épr. 16. § (8) bek. b)

pont].

A hatósági és a törvényességi

ellenőrzés nóvumai

Az ügyintézési határidő 60 nap a 2018. január 1. napját követően induló

eljárásokban [Ákr. 50. § (2) bek. c) pont].

A hatósági ellenőrzés új tárgyköre a tanulói fegyelmi eljárás

megszervezésére, lefolytatására és a döntéshozatalra vonatkozó

rendelkezések megtartása [Nkt. Vhr. 38. § (1) bek. h) pont].

A törvényességi és hatósági ellenőrzés során a fővárosi és megyei

kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala által

hozott elsőfokú döntések ellen jogorvoslati fórumként az Oktatási Hivatalt

nem az ágazati kerettörvény, hanem a szervezeti statútum nevesíti

[121/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 4. §].

Háttérszabályozó: Ákr.

A tankönyvtörvény eljárási szabályokat

érintő módosításai

A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásokban:

az ügyintézési határidő három hónap [Tnktv. 3. § (5a) bek.];

függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog

gyakorlásáról [Tnktv. 3/A. § (1) bek.];

a hatósági jogkört gyakorló Oktatási Hivatal felügyeleti szerve az

oktatásért felelős miniszter [Tnktv. 3/A. § (2) bek.].

A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás és a

nevelési-oktatási program részeként jóváhagyott információhordozók és

feladathordozók tankönyvvé nyilvánításának rendjét a Kormány

rendeletben határozza meg [Tnktv. 5. § (2) bek. e) pont].

A köznevelési intézmények statisztikai

adatszolgáltatásának megváltozott

rendje

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott

– uniós normákkal harmonizált – új szabályok értelmében a statisztikai

adatátvételek során az adatforrás kezelője által rögzített adatokhoz

(másodlagos adminisztratív adatforrás) a Központi Statisztikai Hivatal

térítésmenetesen, statisztikai felhasználás céljából hozzáférhet.

Az adatforrás kezelője által kezelt és átadott adatok körét és az

adatátvétel részletes szabályait együttműködési megállapodásban kell

rögzíteni [Nkt. 44/C. §].

Együttműködési megállapodás tematikája: 2016:CLV. tv. 28. (8) bek.

Jogharmonizációs klauzula: Nkt. 101. §

Az általános adatvédelmi rendelet

(GDPR) szerepe az adatvédelmi

feladatok terén

Jogforrás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 a természetes

személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő

védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK

irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet,

GDPR)

Lényeges új követelmény: az előzetes tájékoztatás az adatkezelésről,

melynek teljes körűnek, könnyen érthetőnek, tömörnek és világosnak kell

lennie (‚jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság’).

Érintetti jogok: GDPR 15-22. cikk

Új jogintézmény: adatvédelmi incidens, melyet az adatkezelőnek

haladéktalanul továbbítania kel a felügyeleti hatóságnak.

Az általános adatvédelmi rendelet

(GDPR) szerepe az adatvédelmi

feladatok terén

Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak – amennyiben közfeladatot

látnak el – adatvédelmi tisztviselőt kell kijelölniük (GDPR 37. cikk).

Minden adatkezelő és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselője a

felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről

adatvédelmi nyilvántartást vezet (GDPR 30. cikk).

Intézményi feladat: az adatkezelési és adatvédelmi rutinok átdolgozása

Hasznos linkek a téma tanulmányozásához:

http://www.naih.hu/files/tajekoztato-ajanlas-v-2015-10-09.pdf

https://naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html

A 2018. évi központi költségvetési

törvény köznevelési vonatkozású normái

A köznevelés finanszírozására tervezett anyagi erőforrás 77 milliárd

forinttal több a 2017. évinél, melynek keretében előirányzott

az illetményalap differenciálására felhasználható bértömeg és

az előmeneteli rendszer pénzforrásainak alapja.

Az illetményalap számításának vetítési alapja: 101 500 Ft.

A közalkalmazotti illetményalap számítási alapja: 20 000 Ft.

Közalkalmazotti bértábla: 6. melléklet (változatlan)

Óvodai feladat-ellátás: 2. melléklet II. fejezet

A nem állami és a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók

köznevelési támogatási összegeit a 7. és 9. mellékletek tartalmazzák.

Releváns változások a foglalkoztatási

tárgyú normák terén

A szakszervezet reprezentativitását 2014. március 31-ével, ezt követően

minden ötödik év március 31-ével kell ismételten megállapítani, tehát

legközelebb 2022. március 31-én kell vizsgálni, hogy mely szakszervezetek

felelnek meg a jogszabályi kondícióknak [Kjt. 6/A. § (5) bek.].

A szakszervezetek reprezentativitását legutóbb 2017. március 31-i állapot

szerint kellett vizsgálni a Kjt. 6/A. § (5) bek. 2017. dec. 31-ig hatályos

normaszövege alapján.

A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi

alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos

következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi

állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a

munkaidő-beosztást megfelelően módosítani [Mt. 51. § (3) bek.].

Releváns változások a foglalkoztatási tárgyú normák terén

A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű évenként öt

munkanap pótszabadság jár [Mt. 120. § a) pont].

A megváltozott munkaképességű személy a rehabilitációs hatóság vagy

jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján az,

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése

alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű avagy legalább 40 százalékos

egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági

állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt;

akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről

szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt;

rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. l) pont].

2018. január 1. napjához kötődő

munkáltatói teendők a köznevelési

intézményekben

2018. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

138.000 Ft, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve

középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott

munkavállaló garantált bérminimuma 180.500 Ft [430/2016. (XII. 15.)

Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek.].

Ha a pedagógus végzettséggel vagy szakképzettséggel nem

rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

foglalkoztatott minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult, a

minimálbér vagy garantált bérminimum 107 százalékára kell az

illetményét, illetve a munkabérét korrigálni azzal, hogy munkáltatói

mérlegelés körében ez további 3 százalékkal megnövelhető [Épr. 32/A.

§ (1)-(2) bek.]


munkáltatói teendők a köznevelési intézményekben

A 2017. évben eredményes minősítő vizsgát tett vagy eredményes

minősítési eljáráson részt vett pedagógusokat vagy nevelő-oktató

munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettségű alkalmazottakat

a magasabb fizetési fokozatba kell átsorolni [Épr. 13. § (1) bek.].

A soros lépéseknek megfelelő garantált illetményt kell megállapítani a

jogosultak számára [Nkt. 64. § (5) bek.].

Az átsorolás kivételi szabályai:

Ha a pedagógus a munkaköréhez előírt újabb szakképzettséget

magasabb végzettségi szinten szerez [Épr. 13. § (2) bek.]

Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott pedagógus

szakképzettséget szerez [Épr. 13. § (3) bek.]


munkáltatói teendők a köznevelési intézményekben

Annak megvizsgálása, hogy van-e olyan pedagógus az intézményben,

akinek a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék az új

jogcím alapján jár.

A nemzetiségi pótlékra jogosultak esetén az illetményalap 5 %-os

emelése a munkaszerződés illetve a közalkalmazotti kinevezés

módosítása révén.

A pótlékjogosultságot meghatározó normák:

Pótlék megnevezése Eljárási szabály

Nehéz körülmények között végzett

munkáért járó pótlék

Épr. 16. § (8) bek. a)-b) pont

Nemzetiségi pótlék Épr. 16. § (6) bek. a)-b) pont

A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése

a hatályos jogrendből: az Oktatási

Hivatal férőhely-státusz jelentései

Kivezetésre kerül 2018. április 1-jei hatállyal az ágazati irányítás

szabályozásából a megyei (fővárosi) feladatellátási,

intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv.

Új jogintézményként a köznevelés-fejlesztési terv helyébe az Oktatási

Hivatal által az oktatásért felelős miniszter számára tankerületi

központ szerinti illetékességi bontásban készített, fenntartó típusa

szerint specifikált éves jelentései lépnek, melyek a nevelési-oktatási

intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő

gyermekek, tanulók létszámának alakulását foglalják majd

magukba [Nkt. 75. § (1) bek.].

A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése

a hatályos jogrendből: az Oktatási Hivatal

férőhely-státusz jelentései

Cél: a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges

miniszteri döntések előkészítése, szakmai megalapozása.

A nem állami szerv által alapított köznevelési intézmény nyilvántartásba

vétele során figyelembe kell venni az Oktatási Hivatal férőhely és

létszám alakulásáról szóló éves tankerületi szintű jelentéseit [Nkt. 21. § (2)

bek.].

Koherencia: Nkt. 75. § (1) bek.

A köznevelés-fejlesztési terv normaszövegből történő deregulálása

jogtechnikai jellegű pontosítások révén valósul meg [Nkt. 23. § (7) bek.

d) pont; 32. § (2) bek.; 50. § (8) bek.; 75. § (2)-(4) bek.; 78. § (1) bek. e)

pont; 94. § (4) bek. l) pont].

A tanulmányi és a külföldi iskolai

kirándulások szervezésének

megváltozott szabályai

Törvényi definíció szól a külföldi iskolai kirándulásról.

A külföldi iskolai kirándulás az azonos nevelési-oktatási intézménnyel

tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-

oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus vagy

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott

személy felügyeletével megszervezett, Ausztria kivételével

Magyarországgal nem szomszédos állam területére irányuló

térítésköteles kirándulás [Nkt. 4. § 15a. pont].

Az iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a kártérítési

felelősség általános szabályai szerint felel a tanulónak okozott, saját

érdekkörében felmerült károkért [Nkt. 59. § (3)-(3a) bek.].


kirándulások szervezésének megváltozott szabályai

A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében

felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek,

amelynek kedvezményezettje a tanuló [Nkt. 59/A. §].

A felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokat a

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:470-474. §-ai

tartalmazzák.

Magyarország területén kívülre irányuló autóbuszos kirándulást a

következő konjunktív feltételek érvényesítésével kell megszervezni:

A) autóbuszra vonatkozó kondíciók:

nemzetközi forgalomban 23:00 és 04:00 óra között nem

közlekedhet,


kirándulások szervezésének megváltozott szabályai

A) autóbuszra vonatkozó kondíciók (folyt.):

meg kell felelnie az emelt sebességgel való közlekedésre alkalmas

autóbuszra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeknek és megfelelő

hatósági engedéllyel kell rendelkeznie,

rendelkeznie kell digitális menetíró készülékkel (tachográf),

az autóbusz életkora nem haladhatja meg a 13 évet;

B) gépjárművezővel szembeni kötelező elvárás:

nem szenved obstruktív alvási apnoe szindrómában.

A kirándulást szervező iskola felelőssége, hogy csak olyan szolgáltatóval

köthet szerződést, amely igazolni tudja az előírt feltételek biztosítását.

A minősítési eljárásokra

vonatkozó fontosabb új szabályok

A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés

évét megelőző év június 30-ától kell biztosítani úgy, hogy a portfólió,

pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre [Épr.

11/A. § (1a) bek., 39/N. §].

Azoknak az ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolt

pedagógusoknak, akik 2016. július 1. előtt sikertelen minősítési eljáráson

vettek részt, 2018. március 31-ig kell jelentkezniük a megismételt minősítési

eljárásra, melynek 2019. december 31-ig kell megtörténnie fizetési fokozatba

sorolásuk véglegesítése érdekében [Épr. 36. § (4) bek.].

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló

eljárásokra vonatkozó különszabályok alkalmazására 2018. június 30.

napjáig van lehetőség [Épr. 39/B. § (3) bek., 39/F-39/H. §].

A köznevelési intézmények

bérdifferenciálással kapcsolatos feladatai

2018-ban

Nkt. 65. § (1a) bek. értelmében a 2017/2018. tanév során valamennyi

köznevelési intézmény nevelőtestületének el kell fogadnia a kompetencia

és teljesítményalapú értékelési rendszerként kidolgozott helyi szabályozást [2016:LXXX tv. 33. § (2) bek.].

Az elfogadott szabályozó norma eljárásrendre vonatkozó szabályai szerint

a munkatervben ütemezni kell az időarányos feladatokat (intézményi

munkaterv módosítása).

Az értékelés folyamatát, annak módszertanát – a minőségfejlesztés

sztenderdjeihez és a helyi elvárásokhoz mérten – összhangba kell hozni:

teljes körű intézményi önértékelés rutijaival (önértékelési szabályzat) és

az intézményi belső ellenőrzéssel (munkaterv).

A köznevelési intézmények mérés-

értékelési struktúra-modellje

minősítés

tanfelügyelet

Belső ellenőrzés

(IMIP)

Az országos kompetenciamérés

tartalmi kereteinek újdonságai

Új szabályozási metódus, áttekinthető struktúra, definíciók váltják a

korábbi esszéisztikus normaszöveget, mely orientálja az iskolák

pedagógiai felkészítő tevékenységét.

Logikai felépítés:

Alapdefiníciók (szövegértés, matematikai eszköztudás)

Szövegtípusok/Tartalmi területek

Gondolkodási műveletek

Tesztmátrix

Feladattípusok

Jogforrás: Műkr. 3. melléklet

Felkészülés a 2018/2019. tanévre:

az ágazati kerettörvény 2018. szeptember 1-jei módosításai

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény

szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működik

az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében [Nkt. 15/A. § (1a)

bek.].

Az iskola nyilvántartja, hogy a vele jogviszonyban álló tanuló hányadik

évfolyamon, mely országban vett részt határon túli kiránduláson [Nkt. 41.

§ (4) bek. g) pont; 44. § (5) bek. s) pont].

Megszűnik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulók tantárgyi és tantárgyrészi értékelés alóli felmentésének jogi

lehetősége felmenő rendszerben [Nkt. 56. § (1) bek.; 97. § (1a) bek.].



Nkt. 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony:

…

d) szakgimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó középiskolai

évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,

ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a

továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

e) szakképző iskolában, ha

ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését

követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam

elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,



Nkt. 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony (folyt.):

ec) az államilag elismert szakképesítést szerzett, szakközépiskolában

tanuló arról döntött, hogy továbbtanul az érettségi vizsgára felkészítő

tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam

elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,

ed) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná

vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a

tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges

feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

ee) a Szakképzési Hídprogramban, ha a nem tanköteles tanuló a program követelményeit teljesítette, vagy a tanulmányait félbehagyta.

További releváns változások a tanügyi

igazgatás köréből

Magyarországon működő szakképző iskola tagintézménye külföldön akkor

folytathat nevelési-oktatási, szakképzési tevékenységet, és ehhez

kapcsolódó kollégiumi ellátást, ha a működés helye szerinti állam belső

joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, és azt az oktatásért

felelős miniszter – a szakképzésért és a felnőttképzésért, valamint az érintett

szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – engedélyezi [Nkt. 90. §

(4a) bek.].

Megszűnt a megyei fejlesztési és képzési bizottság társelnöki tisztsége [Szt.

83. § (3) bek.].

A megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki

az Nkt. szerinti párhuzamos oktatásban is szervezhető szakképesítésekre

[Nkt. 81. § (3) bek.].

A felnőttképzés aktuális kérdései: a

törvénymódosítás koncepcionális

céljai

A felnőttoktatási törvény módosításával elérni kívánt célok:

munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése;

a felnőttképzés rugalmassá tétele és a kínálatvezérelt pozícióból

keresletvezérelt pozícióba juttatása;

az államilag elismert és a felnőttképzés keretein belüli egyéb

szakmai képzések egymáshoz közelítésének megvalósítása;

a vállaltok igényeinek érvényesülése annak érdekében, hogy

munkavállalóik át-, illetve továbbképzése lehetőleg minél rövidebb

idő alatt valósuljanak meg;

a szankciórendszer korrekciója a fokozatosság elve alapján.

A felnőttképzés aktuális kérdései: fogalmi korrekciók

A belső képzésben részt vevők köre bővül a munkáltató beszállítóinak,

valamint a partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalóival [Fktv.

2. § 2. pont].

Új definíciók: beszállító, beszállítói integrátor [Fktv. 2. § 4a., 4b pont].

Az egyéb képzés fogalma kiegészült azzal, hogy az 30 óra képzési időt

nem meghaladó időtartalmú bármely képzés is lehet, mely lehetővé teszi

bármilyen képzés egyszerűbb megvalósítását és az uniós támogatások

rugalmasabb felhasználását [Fktv. 2. § 5. pont].

Meghatározásra került a képzés megkezdésének időpontja, mely a

képzés első kontaktórájának vagy távoktatásban a tananyag képzésben

résztvevőnek történő megküldésének időpontja [Fktv. 2. § 17.a pont].

A felnőttképzés aktuális kérdései: input és output jellegű szabályok

Rögzítésre kerültek a felnőttképzési intézmény által szervezett modulzáró

vizsga szervezésének és dokumentálásának részletszabályai [Fktv. 12. §

(3) bek.].

Nyelvi képzéseket érintő változások:

előzetes tudás felmérésének eredményeképpen is lehetővé válik a

tananyagegységek alól történő felmentés [Fktv. 2. § 8. pont],

a távoktatás esetében a képzési idő legfeljebb harminc helyett több

mint felében történik a nyelvi képzésben való részvétel önállóan

(főszabály kiterjesztése) [Fktv. 2. § 27. pont].

nem szükséges a képzési szerződésben feltüntetni a vizsgaszervező

intézményt [Fktv. 13. § (3) bek. g) pont].

A felnőttképzés aktuális kérdései:

felnőttképzési intézmények változó

feladatai

Megszűnt a Felnőttképzési Szakértői Bizottság [2017:CXCII. tv. 56. § c) pont].

A felnőttképzést folytató intézmény külső értékeléséről kétévente maga

gondoskodik a minőségbiztosítási rendszerének megfelelően, melynek

kialakítását az NSZFH segíti [Fktv. 14. § (1)-(2) bek., 14/A. §].

A felnőttképzést folytató intézmények a 2018. március 31. napjáig esedékes

és a Felnőttképzési Szakértői Bizottság által nem elvégeztetett külső

értékelést 2018. december 31-ig kötelesek elvégeztetni [Fktv. 33/B. §].

A felnőttképzést folytató intézmények Felnőttképzési Információs

Rendszerbe történő adatszolgáltatásának köre bővült az egyéb szakmai

képzés, általános nyelvi képzés, egyéb vagy kombinált nyelvi képzés esetén

[Fktv. 15. § (1) bek. b) pont].

A felnőttképzés aktuális kérdései: hatósági szegmens

A felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételére

irányuló javaslatnak tartalmaznia kell:

a javaslatot benyújtó nyilatkozatát a szakmai végzettség megszerzéséhez

szükséges képzési tartalom szabadalmi vagy szerzői jogi oltalmáról vagy

annak hiányáról,

a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodul teljes átvétele

esetén a szakmai követelménymodulra vonatkozó megfelelő vizsgáztatási

szabályokat [Fktv. 18. § (4) bek. h)-i) pont].

A jogszabálysértés szankciórendszerének szigorúsága oldódik az ismételt és

a súlyos jogszabálysértés pontosításával, és a nagyobb hatósági mérlegelés

lehetőségével [Fktv. 20. § (5) bek. a) pont, (6b) bek., (11) bek. i) pont].

Köszönöm a megtisztelő

figyelmet!

A szakképzési intézményeket érintő ágazatspecifikus és ...2017. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával

Documents