RENÉ LABAT A SUMÉR ÉS AKKÁD ÉKJELEKRÖL A PÁRIZSI L’ÉCOLE des HAUTES-ÉTUDES TANULMÁNYI IGAZGATÓJA MANUEL D’ÉPI- GRAPHIE AKKADIENNE c. MÜVE ALAPJÁN BUDAPESTEN i976-ban FORDÍTOTTA US SZERKESZTETTE dr. ZAKAR ANDRÁS SZATMÁRI GARFIELD, N J. USA. 1976.
RENÉ LABAT
A SUMÉR ÉS AKKÁD
ÉKJELEKRÖL
A PÁRIZSI L ’É C O LE des H A U T E S -É T U D E S T A N U L M Á N Y I IG A ZG A TÓ JA M A N U E L D’ÉPI- G R A PH IE A K K A D IEN N E c. M ÜVE A LA PJÁ N BU D A PESTEN i976-ban F O R D ÍT O T T A US S Z E R K E S Z T E T T E
dr. ZAKAR ANDRÁS
SZA TM Á RI G A R FIE L D , N J . USA. 1976.
1976-ban: ERDÉLY ÉVÉ BE N
Kiadta: SZATMÁRI ISTVÁN
P.C.SOX "H", Garfield, N.J. 07026. USA.
Készítette: TURAN PRINTING AND BINDERY P.O.BOX "H" GARFIELD. NJ.. USA 07026
a
CO'P.
s♦-1
i .
Fr .1;
ro &-•
-=< a
ö 03w ö
M d
<U Í4S lí
f-'
M
I*-3
iTVCH
A fflfigyar octörtánet ás a sumer nyelTtudoizÁn^ 'területén ad— dttS e lé r t erednáijBk lényegéuen nje^pnutatták,ho^y a kaukázusi sza- b ir /Bubartu/,szavárd népen ksreszttll a ma^yarsá^ népi IssqpcBolat- bRn á l l t a lolyarJcDs népével,a suiuer nyelv és a magyar nyelT közö tt p a ilg Jelentoe s z ó tá r i és nyelvBzerkezetl rokonság á l l fenn. Ennek a kapcsolatnak az irányára vonatkozólag azonban nem nditlltek f e l eijyórtelHü bizonyító kok, A magyar rovás irfas J elein ek a tanulmányozása már régebben fe lí i iv ta a f ig i ’clList arra a Jelenségre,hogy ezek a J e lek a eur^r ék lrás-Jelekkel szintén Jelen tés kapcsolatot matatnak,de ez a kapcsolat reic annyira az ékirás-Jelekkel,hanem inkább azok Ssi,kezd 5 form áival mutat rokonságot,Az. 6 st,n yilván több népnél és a fö ld egyrástó l tá v o li to rllle ie in fe lta lá lh a tó képjelekt ő l cda.kltották k i a sur.erok a nádiróveesz-? adottságainak Dtegfeleiben iiliveltec^knek megfelelő lelenényosség^e l e l5 - ször a képi fó rju k a t utánzó é k je le s fo galo iL iráB je leket,szó ta^ eleket,hangtani k iegészitokfit.E zt a fo lja rja to t te tő zte be az Írás későbbi fejlőd ébe során az egyes hangoknak megfelelő J e lek nagalkotá- aa.EgésEen váratlan u l az irástudoirány fe jlő d ése s z o lg á lta to tt adatokat arra vonatkozóan,hogy a fe jlő d é s irányát pontosabban követhessük nyonKm,
A rrult század végső harmadában Torraa Z só fia e rd é ly i Bfflt- gyar régésznő Tordaa vidékén nagyszáma Jelekkel b e ra jz o lt kő i l l . agyag-darabokat ta lá lt,T ízek v iz sg á la ta alapján m egállapitotta,hogy k ls -á z s iP .i,e lő á z s ia i nUvelődés nyoicait b izo n y ítjá k ezek a le le te k .A kutatást később KBzép-Burópára is k ite r je s z te tte és az eredinéyek- r ő l szaknai kiadványaibar' és krm^ireBszuBi J elentése>i»en i s beszámolt b izon yítva azt,hogy Burópit az indo-európai rllveltBéget megelőzően ~ S lő -ázsla l művelődési hat.lsok érték. Torma Z só fia eredményeinek ig a z i Jelentőségére azonban csak akkor ébredt rá a világ ,am ikor a ko lozsvári muzeum igazgatója 1961-ben három agyag táblácskára, bukliant ásatások során és ezeken a táblákon a fe lfed ező NsVlassa a folyamközi sumer ir á s je le ö ie z hasonló vésetekat t a lá l t ,
A fe lfe d e z é s k ö zzé té te lé t nagy tudományos v i t a követte, melyben ré s z tv e tt Adsan Palkensteln,!!. Sz.Hud, T,Sz.paszek,V#Titov és
Bokaa taások.Az elenzéB lényegbt Borisz Parlov Így f o g la l ja Oesse
a "TatÁrlalc Üzenete* cl£ű ts^ulLjányábaa /Tahnlka — Molodazs 1. 1973* 1 2 .BzáBi 56-61.old./J
"A Szovjetunió TucIonányoE AlcadéiaÜJa Búgáezetl Zat^zete. laioratdrlurnárcik Bu i eroló cs CiierLjiiztójí: rjlután eloibezta az öesze- g y ü jt t t t rízii'í!^ot,ez3kre a ktvotlusz tóté B e k re J u to tt;
1 . A tjutárlcikl táüldc&liáL h e ly i ^r-^ádtUfSzéleslcűraen el> te r je d t Irá B tííllség i rdnöEzc:r dar?ibjal,
2 , IvtSy tá'blác&la szSvege 3ia t 3r.i totorcet soro l fol,SLa0ly motíeőyczlk a DzseDdet-Tíaazr surer városbcl 6zánnazd " lis tá v a l" ,v a lA - mlst a magyar !2 röE-laű.turtlhoz tartozó tsw etérl ^ ecsétta l.
Az ezen táblácskán 1c t6 Jeleket az 6rasu tat5 J^Írásáv a l ellenkezS irányban kB ll olvasni.
4 . A f e l i r a t ta r ta lc á t /ha sujaerUl olvassul^/ oegerCBltiaz ugyancsak Tatárlikon cieg ta lá lt,fe ld a ra b o lt f á r f i t' tom maradv^ya.
5. A h e ly i Sauí isten neve roegfelel a ctuner Uoziau ietan- nek«5z t a táblácskát Így fo rd íto ttá k le :"A na^^yvenedik nralkodáBl évben Saua isten szájának rittiáliBtín ToegágattUk a törzsfffnököt.ö a tiz e d ik . ■
VHáíJOsaá vá lt,h eg y csak a TordaR-Vlncsa kultúra sgáaz emlék-együttesének /Tatárla,k is ide ta rto zik / tanulmányozáBa v ih e t kDzclebb bennünekát a hároa agyagtábla re jté lyén ek a feltárásához*.
A Qzerzo azután lo irJa,hogy "T atárlaktól 2o k»-re van a Tordajb donibaBelseJe zá rja magába a n e o lit id?3zalö>él származó koraj. földnilves te lep et.A docibon nár a icult század vége óta ásnak, de t e l jesen még nem tá rtá k fel.M ég akkor fe lf ig y e lte k a régészek azokra a képirásos Jelekre, aiselyek az e d é n y é r e ö é k e s z e r e p e lte k .D g y a n - ilyen J elek et ta lá lta k a Tordas—sá l rokon jTjgoszj-aviai Vlncsa n e o lit— k o ri telepU lésrS l származó cserépdarabokon Í 8 ...EáBŰbb a tord asi domb szerencsétlen IdSszaMja kerü ltjeg y pata,k,inely m eííváltoztatta madrét,csaknem te lje se n elmosta. 1961-ben a régészek nwr a ta lá r la k i /Tartairia/ do?*on Jelentek itieg. ■/ü.o./.
A továbbiakban a szerzS elmondj a,hogy a ásatás végén bukkantak Tatárlakán agy gödör fene kán, mely hamcval v o lt te le ,S a i bálvány—szobrocskákra,tengeri kagylóld)ól készü lt kaiparacre és a három agyafetáblácskára,amelyeket kápirásoB Jelek boritottak.lLíal- le ttU k ta lá ltá k meg egy fe ln ő tt eraber szétd a ra b o lt,ég ett csontjait^
■A táblácpliákat he2yi g^yagból tó B z lte t té t .A Jeleket csak az egyik old^Llra v it té k f» l.A z 5s l ta tá r la ü a k IráBtechnlliáJa Igen eísyBzer'lnek blacrnyultja rajzos je le k e t g le s tArjcgya l karcolták bele a nyer^ a,azután tái»lics'i:á>:at Idézették. • .A J elek e»-lákeztottok a tordas-vlTicBal cserép töredékek e l fe k a t lt e t t J e le lré .A hasoTílóság Bokat ?nor(i.A ta tá r l'ik l Irásbelleág ne»a elffznány n élU ll J ö tt lé tre ,h ^ e r: a VlrsES ban-tótil toltixra képirásoe IráBbellBŐgének ré szét a lk o tta ,a a e ly az l,k,e.V ,ávesTe(i közepén éo a VI.év9zreá e— le jén te r je d t e l,A Balkénon pjz elaff földrüvea te lep ü lések w6q elz 1 *
k.e,VI«évezrodbe3i Jelentek meg,ezer év e lt e lt é v e l pedig már egásK D élkelet és BB^sép-Burőpa területén föld^Kiveléesel foglallraztak*. A fő gabonaféle az árpa vo lt.A z V.évezred végére n»gjelennek fia elsS agyagbél v e r t házak. •/U.o./.
A továbblald>ól kltUnlk,hogy a ezerző azej^lntl^totemek" ta la j donképpen képírás-Jelek. "Ha 08 szehasonl lt ju k a n i táblácskáink J e le i t azon r i t u á l is edényen ta lá lh ató ábrázolásokkal,anely a JSzBeradet-Naszrl ásatásoknál kerü lt e l5 , ismét szembetűnik a csodála to s hELSonlóság/A suzner táblácskán lev6 elsS J e l á U a t f e j , le g in kább kecskét ábrázol, a niásodik skD iplót,a hant)ad.ik nyllvánvaléan ember v a ^ egy istenség fe j é t , a negyedik h a lat sziaboU zál,aB ötöd ik J e l valam iféle éplttoényt,a hatodik madarat. tehát fe lté te le & - hetJük«hogy a táblácskán ábrázolt totev-iek; "kecske", "stoip 16", ■dáimn" "h al", "Blxgödör", "madár",
A ta tá r la k i táblácskák toteriel iiencsak hogy megegyeznek a Etimerekkal,hanem ugyanolyan egymáeutánságban is helyezkednek e l .Ez vajon mógegy oeglepS v é le tle n volna7Mlnden b lzo rm j^ n em ,..a totemek ha^onlésága és egymás után következése a ligh a vé letlfm ,A rra a gondolatra vezet,hogy Tatárlak és Dzsemdet-Naszr lakainak v a llá so s e llsp ze lé B e l egy közös tő rő l száraaznak.Eh3iez hasonlóan,sajátos knlcs van kezünkben a ta tá r la k i Írásb eliség magfej tés éhez: bár nem tudjuk, mit Írta k , de már tudjuk,níllyen eorrendben k e ll olvasntmk.Ezért a f e l ir a to t meg le h e t feJto n l,h a az őrajnutatcval e lle n té te s Irányban, a táblán ta lá lh a tó n y ílá s mentén o lva ssu k ..,
A J ele k ezáma az egyes negyedeidben nem nagy,Ez a zt Jelentig hogy a ta tárlaJd táblácskákon ta lá lh ató lrás,alsárcBak az archaikus Bumar Írásb eliség ,id eograflku s v o lt ,te h á t a szó ta g je le k és a nyelvta n i mutatók még nem lé te z te k benne,A kerek táblácskára a küvetke-
zSlLdt Ixtálc:4- KON KA. SA. DOULA. P l. IDIM. KABA I."A négy koxnéayző /Tcaeto/ Ssius is te n ,a nagyeszU nemzet-
eéij^o t iB z te le tsra Fje^éfi^tatt "lil a f « l l r a t írtalEoTIsíaét a ‘Tár em litatt DMandat-Haczari
do lunientuíiral vethetjük Cssza a táLlÁcstílt,arDoly azoknak a fop£5>- nffknek a l i s t á j á t tartalm azza,akik a aasy neiizetsés-csoportot vezették . Lehatsége a, hogy ilyen vezeto-rSpcipnok vo lt.ik Tatárlakán ia?De van más haBcmléság ie .A tatárl^ikiak reltratuktraa bauo is te n t eml í t ik * s a2, ibten nevét utíi'an'i;£y ál)réaolJák,rcint a BiuDarek.
hát k ik volt:ak Tatárlalsa o c i la k ó i,a k ik az V.évazrod:- ben "Bxuoarul* Írtak , akkor, sisikor Sumer még nem is lé to z a t t7A Buoerelc a lSd el voltakTNébány tudós úgy vé li,h o g y az 6B-euzzarek as l .k .e . X7-ZII.évezredakban le v á lta k az 3d í Zauká^uson tú l Ial35któl,nik0&- bán nihagyták Qruriiát és Elírd is s tanba nantek. Vajon hogy tudták átadn i irábbelibégliket Ijólkilet-Burópa népeinek?.••
A BalMn S si lakossága észravehatő hatást gyakorolt E is- á z s ia kulturáJára.SilönOsan Jól nyomon követhatS kaposolatuk a V i^ cea-Tordtsi »tílveltséágel a karámián ta lá lh ató kápÍrásos Jolak a la ^ Ján.Héha a viisosaivsl. te ljesen azonos Jólakat ta lá lta k a legendás Trójábea / i .k .e . III,évezred, eleje/.Ugyanakkor isegjelannak ezek a ‘ a lak Zisáz&is. ruás körzateiber is .A 'ulncual irásb o lisó g tá v o li v is a z - h&cgját tajtalvfiazaa az ő s i Eréta képtrása is .E gyet k a l l értenünk V. Titov szo v jet ajxheolcguB azon fe lté to lc z t íévol,hogy az égei-ten gari országok priiiJ.tiv Írásbóliségénak t^ökere I.k#e. IV.évazradball B;ilkánig n yú lik v is s z a , s tis e^^yáltalán nem a tá v o li PolyaiukBi befo- l;-ása a la t t a la ln ilt ki,m int ahogy azt korábban bizonyos kutatók f I té te le z té k .
Uirdelihez tudni lsí»ll:a bcJ.kánl Vincsar-rüvoltség létrehoz ó i az i.k « e . V.tüvo;;r'r .lbar JTlsázyl£’: Loresctül behatoltak Kurdisz- tánba éc Huzlsztánba, ahol nlntogj' elő-sioiaprok gyeiként leteleped.tek. Eljben a körzetben ?xararosun ki^-akul “ z a Ta5p irá o o s,56-elám i Írás— 1)011305,airely e^j'^aránt közel á l l a sunerhez ép a tatárlaklhoz l e . '
P el\et?d ik a ki?vetkortetés;a sumer Irásbelipég fe lfed azffl -bárr-ennyire paraAoxornak ie heng^ik - nem a 8wir»prak voltak,liarea a Balkán lakóle^oiíjáberí h0G;’'?r. i r ri^y^j.'ézbntnénk oea r!áskfnt,hosy &2 i .k .0 . l^.évosrcd végére d a tá lt'le£ (j8ibb IráBbeliség Suarbni • - gécz en váratlan u l ét' telJoBer k i f e j l e t t fozmában J e le s tk a s e tt? ! en- Berek /aljárcsak a b?.bllúnialak/'cBRk Jó tacltvényok voltalc«akik á t v e tté k a balk&ni népektől a képírást éa to v á b b fe jle szte tté k a z t tfla-
^ B a á ./ D .o ,/ ,
e a
0
d
X (
DA oo
Ö- »
* -»*l»«(irif tmrrtcM' l Mj«lniUI xilGk • had k«vM.■Mrly > bvofa irMntM immH. ,.4Mr:i lillM teMnavllla.
A fó r.ti összohasonlitő táblázat,m ely Perlov id é ze tt cikkében is nesJolent /1975/ ezerepűl Badiny Jóa Ferenc könyrében ■/The Suaerian Wonáer,aiienos Aires 1974/ is a 36.o ld alon ,Jól mutatj a a magyeir ro vá sírá ssa l megállapithaxó cejsfelolőséaoket,Az e lső v íz sz in te s sorban a z betűnél fe ltü n te te tt sianér ős-képjel f e j lő déstörténetének n ir.ltó t á lla p o tá t írutHtja, a harmadik sorban o t t van az Ugiila je le /gy betűnél/ valamint a fé lk ö r és benne a kereszt je le mint a sumér azer. szónak ékírásos /I/ formája /^J>"/ gyökere.A le g alsó sorban ta lá lju k az á ld o zati tüzet ^tartú babot / l.b betűnél/valamint a kDlő Nap k ép je lé t /l.N betűnél/. As olvasatban fe ltü n te
t e t t P l min' í hant^érték szerepel a t betűnél f ü l i l l , bölcs/e ség/ je len té s s e l.
B iztos,hogy ?.z Írás fe jlő d é sé t sokkal szélesebb távlatban kellene vizsgálm jnk,hiezon ennek alapján tudunk fogalrüat a lkotni a beszéd,a n yelv,az erberi gondolkodás fe jlő d é sé rő l is .B iz to s , hogj' a tudósítások egyes txilaásait^ lenyesve az ókor sok meglepő szakmai tudásáról, nesterfogásokról, kohó ip a ri, vegyipari eredményekről van már eddig la isneretünk.A sumerek f e j l e t t csato m í^ p itési,to ro n y- i l l - vá r- és h ázép ítési tudással érkeztek a Folyarközbe.Az edények,házi f e ls ze re lé se k, eazközö k,szerszánok, bútorok, nyiliozáró szerkezetek, a k ilin c s ,sa ru , zár,vizeraelők, z s ilip e k s tb .a z t mutatják,leleményes kézü^ gyességükíSzelleT^s találékonyságuk hosszá idők ta p a sz ta la ti tudásának alapján épült f ö l /V.ö. ;Botula Id a '3x:ir:erian Technology az Annual Report Smithsoniaa In stitu tio n 1959" c,kötőtűben/. AzóI2. történ t meglepő f e l f e d ű zése Ízről Alexahdr Jorbovszklj / O r s z á í f ; - V i l & g , 1 9 7 6 / t u á ó s i t »
ELŐSZÓ
Az asszÍTológiával kapcsolatos munkához szükséges eszközök egyre növekvő száma és ezek legnagyobb részének beszerzési nehézsége arra indított, hogy a tanulóknak és szakmabeli kutatóknak olyan kézikönyvet bocsássák rendelkezésére, melyben sűrített formában megtalálhatják az akkád ékírásos szöveg olvasásához szükséges föl világosi tásokait
Nem akarom azonban egyáltalán azt, hogy valaki félreértésben legyen azokat a határokat illetően, melyeket ennek a munkának a számára szándékosan megszabtam. Mert ez a jelek fejlődésének csak lényeges lépéseit adja és csak azokat az ideogrammákat (szó-, helyesebben szótagjeleket) tartalmazza, melyeket az akkád írnokok általában használtak. Ezért, noha azok bizonyos részleteit tökéletesíti vagy kiigazítja, nem tudja helyettesíteni sem, Ch. Fossey: ”1’E- volution des CAinéiformes”, sem Deimel vagy Howardy szótagjelek szótárai c. műveket. Azokat a pontosabb meghatározásokat, melyeket kötelességemnek vettem fölemlíteni, a hangtani értékek alkalmazási adatait vagy a szótagjelek sajátosságait illetően, csak tisztán jelzésként szabad fölhasználni: vagyis ez az érték kerül legsajátosabban fölhasználásra ebben a korban és ilyen szótagjel előszeretettel szerepel az ilyen fajta szövegekben. Részletesebb megkülönböztetés, úgy vélem, több nehézséget okozott volna mint hasznot. Ahhoz tartottam magamat, hogy ez a kézikönyv mindenekelőtt világos és gyakorlati legyen, minden jel számára az olvasó csak egyet választhasson a neki szükséges föl világosi tások összességét iigyelembe véve.
Elgondolásom szerint ez a kézikönyv eredetileg bizonyos mértékig kiegészítésül kell, hogy szolgáljon annak a Szótagjegyzéknek új kiadásához, melyet Fr. Tluireau-D angin szerkesztett. Az ő Homofónok ( \zonoshangzások) müve megjelenése óta különböző tudósok nagy szamu új értéket javasoltak: szükséges volt nemcsak ezek rendszeres osztályozása, hanem ezek helyességének igazolása is. Ez az a feladat, amelyre a kiváló asszírológus szentelte magát lelkiismeretességével és hozzáértésével, mely ót jellemezte. Sajnálatos módon a halál nem engedte meg neki, hogy ezt bevégezze.
Ennek a kézikönyvnek a teljessége érdekében kötelezve voltam annak az értéknek, melyet Thureau-D angin fűzött egy rendszer fönntartásához, melynek sikerült a sumer- akkád átírásokba olyan szabatosságot és világosságot vinni, ami minden tudományos munkában nélkülözhetetlen.
A kérdésnek ezt az oldalát annál kevésbé hanyagolhat
tam el, m ert néhány tudósnál bizonyos elégedetlenség jelentkezett az átírás szabályaival szemben, melyek szerintük túl szigorúak voltak. Neliézményezték ugyanis, hogy ezek a szabályok elleplezik bizonyos nyelvjárási írásmcxlok sajátos arculatát. Ez a kritika, úgy érzem, nem állja meg a helyét. Bármil:>en is áll a nyelvjárás, az írás föltárja mind a puszta írásmódnak, mind a liangtannak a tényeit. Sőt T hureau- -Dangin rendszerének ésszerű alkalmazása pontosan megengedi az ilyen megkülönlxiztetést, föltéve, hogy az átírás maga adja meg az elindulást a jelenségek két rendjét illetően. Az írásmód pontatlansága csak a kiejtés visszautasítását árulja el. Ami azt a nehézséget illeti, mely csupán a- nyagi természetű és amit jelenthet a néha terjedelmes megemelt számjelzések alkalmazása, ez nem látszik feliilmúlni annak az átírásnak előnyeit, mely pontosan tükríizi az eredeti ékírást.
Bármiként is álljon a dolog, tartoztam az eltávozott Mester emlékének, hogy folytassam, ugyanabban a szellemben. melyben ő dolgozott, azt a művet, melyet ő lényegesnek tartott tanulmányaink előrehaladása érdekében. Köszci- nettel tartoztam kortársaimnak és barátaimnak Nougayrol és Jestin uraknak a fenntartás nélküli ragaszkodásukért, mellyel engem segítettek és azért a részvételükért, melyet szívesen vállaltak az igazolás hálátlan munkájában, melynek azok a jegyzetek, amik a jegyzékemet követik, alkotják bizonyító darabjait.
Ezt a kézikönyvet, rmelyet először saját tanítványaim használatára terveztem, sokkal szélesebb hallgatóság is í- gényli. Mégis azt kívánom, hogy ez maradjon meg az ő számukra hűséges vezetőnek, ”tanuló társnak”, aminek eredetileg szántam,
R e n é L A B A T Párizs, 1948. január.
BEVEZETÉS
I. A J elek eredete és fa jlg d é se
Aa. óklrás a legjelentősebb Írásrendszer,am elyet az ókorban a Zözel Keleten ha.sználtak.Neve a J e le k alalsjából ssám azlk , melyírk az elsS o r ie n ta lis tá k /keletkutatók/ á l t a l ismert szövegekben,úgy lá tsz o tt,h o g y szegekből vagy ékekből,1 1 1 . ilyen alaka e le mekből vannak összetevő.Eésőbb,a sokkal régibb olonányok fe lfe d e zé sé v e l kitűnt,hogy az Írásnak ez a formája nem v o lt e lső d leges,h anem e llen kezőleg ,fe jlő d ésén ek végső form áját J e le n te tte .i:é g ls a hagyomány alf^^Ján folsrtatólag használták e zt a k ife j ezé st:é k lrá s a rendszer egészére.
Dél-Uezopotámiában a sumerek ta lá ltá k f e l időszámításunk kezdőpontja e lő t t mintegy 35oo-ben és e z t követően Jelentős s ikerek et ért el.Három évezred felyamán használata e lte r je d t fokozatosan egész Elő-Ázslában Blámtól K ^padóclálg és Örményországt ó l Egyiptomig.Szelmek a tájaknak minden népe a^t mint a mezopotám iai mllvelődés s z á l l í t ó já t ismerte.í^gyesek,az akkádok,hurriták, az ó-elám iak ,H ittlták s tb .s a já t nyelvük á tírá s á ra használták,mások, a kánaániak«elámiakj per zsák stb . a zt á ta la k íto ttá k és leegyszerűs ítv e a s a já t használatukra uj Írásokat a lko ttak b e lő le .
Az Urukról e ln evezett korszakban /Kr, e lő t t 35oo körOl/ Jelen tek meg a sumerek á l t a l I r t e lső okmányok.Az Írás akkor nagyon kezdetleged v o lt , való d l rajzokból v o lt ösüzetéve,plktogran2nokból /kepjelekből/,m elyek maguknak a tárgyaknak a képét ábrázolták;
nád pálaa edény “ ^dar comb fe j
■ ^ ^ W ^ Ö V
c s i l la g eke hegy ns ) szarv nemek, stb.
Ez a ra jz mindenesetre vá zla to s,d e a v á z la t a Bzemléletesség terllletén marad, Zg7 van ez. például akkor Is,m ikor 32 lmok. egy á l la t |‘e jé t r a jz o lja le,nagánaűc az állatnSLk a helyébe:
eh eertéa szaicár ökOr b ika r6ka,Btb.Bizonyos Jelek vonásai hagyományos J o lleg o t üia-
tatnaJt,mely megtalálható a korabeli vagy a zt köivetlen ü l mogelS- z5 képi m űvészetben,ilyen a kéznek a r a jz a ,a tá v la t h iánya,a té r
b e l i kép s ík ra v e t ité s e :
kert,gyümölcsös föld,mez6í /öntöz5-á r -kokkal és csatornával/
karám a Jószág szám ára,stb.
Ezek m e lle tt a közvetlen ábrázolások m e lle tt a sumer Írá sb e lisé g bizonyos számú u n .’ utaló” ö ssze té te lek et /"é- vo ea trices"/ is a lkalm azott:to jás egy fekvő szárnyas m e lle tt su- gaJJ.ta a létrehozás J e lentését,vonalkák egy fé lk o r a la t t u ta lt a sötétségre,m ely az ég boltozatából e s ik le ,é s ennélfogva az é js z a kára és a feketére,M ég elvontabb módon:két párhuzamos vonal Jele z te a baxát és a barátság gond olatát,két egymást metsző vonal a különbözőséget és az e llen ségecked ést,stb .
Sokáig a zt h itték ,h o gy bizonyos Jeleket tu lte r - J ie lte k sok vonalkával vnló elhalm ozással,hogy J elezzék annak a gondolatnak m egerősítését,m elyet ezek a J elek k ife je z te k .E z é rt a téved ésért maguk a sunerek és az akkádok v o lta k fe le lő s e k , a k i i e
zeket a je le k e t "gunu" /nyomaték/ né-vmcel nevezték,az egyszerű
je le k m ellett,am elyekből - úgy lá t s z ik - eredtek.A valóságban ezek kezdetben liUlOnállé je le k voltak,melyekben a r a jz i nyomaté k ered eti r é s z le te t á b rá zo lt: saj átos je lleg e 't,h a ln a k az Ikráa z á s á t ,e r e z e te t ,fe jfe d ő t stb.
Ellentétben azzal,am i megtörtént például az egyiptomi h ie r o g lif re n d szerre l,a sumer k é p je l-Írá s nem maradt v á l- tozatleaa.Elég gyorsan m egváltozott és a kezdetleges ra jzo k la s - sanVént fellsm erhetetlenekké váltaJc.ügy lá ts z ik ,k é t ok támogatta e z t a fe jlő d é st,E lő sz ö r ,a z Írnokok á l t a l használt anyag,Ue- 2opotámiában a kő r i tk a és a pergamen megőrzése nehéz, írá s ra fő ként agyagtáblácskákat használtak. Sőt a f r i s s agyagon nehéz, v o lt a pontos és kanyargós vonalak másolása és különösen a kezdetleges képjelek görbélé . Továbbá az Iróvessző, amikor jo b b ró l b a lra éa a lu lr ó l f e l f e lé é r in te tte az agyagot zavaró horzsolásokat o- kozott.A z Írnokok tehát m egkísérelték a r a jz körvonalainak sza - kaszolo’a és szeletelőre való sz é ttö ré sé t, de még megelégedtek a f e lü lr ő l le fe lé és b a lró l jobbra haladó bévéséselikel,akár tervszerűen, akár m ellékesen.Nyilvánvaló,hogy a kő nem je le n t e t t ugyanolyan nehézségeket a kőfaragó vésője számárai a k ő fe llr a t mindig i s jobban ragaszkodott a hagy0mány0ldi02,mint az agyagra Írás.De ariTiaV a károsodásnak az árán,hogy hamarosan érthetetlenné v á lt , fokozatosan meg k e l le t t h a jo ln ia a fo lyó Írás uJ formál e lő t t .
Egy második ok - a2 olvasmány irányának a v á lto zása -k e lle tt ,h o g y egyébként is m eggyorsítsa e zt a fe jlő d ést,H a a k lassziko s é k lrá st szabályszerűen b a ls ó l Jobbra o lv a stá k ,a le g régibb emlékművek egészen más szokást bizonyítanak .A Zeselyű- stálén például az Írás v íz s z in te s szeilagckba van beosztva és amikor folyamatosak ezek,akkor jobbról b a lra és fe lü lr ő l le fe lé olva^- sandók-A még felism erhető tárgyak le term észetes helyzetűkben j e lennek meg;a növény v íz s z in te s als?)on,az edények a talpukon,a növények á llv a ,E z az, elrendezés elég sokáig megmarad a kövön,megtalá lh ató Hammurapl törvénykönyvében és némely későbbi legendában.Az egész más v o lt a helyzet.Ném ely szöveg kétségtelen ü lő r z i a r é g i szokástj de ezek r itk á k , és már nagyon korán, a Fara kor-
B z £ ü r t ó l ,a z Í r á s t m á r v í z s z i n t e s e n o l v a s t á k é s b a l r ó l j o b b r a .E b
b ő l l E Ö v e t k e z e t t ,h o g 7 a tá rg y a la * ífo liv e l á t j u k á b r á z o l v a , egy n e g y e d
k ö r r e l b a l r a f o r g a t v a : Í g y e l d ő l v e k e v é s b ó k i f e j e z ő v é v á l t a k é s
e n n á l f o g v a s o k k a l fo g é k o n y a b b a k k á v á l t a k b i z o n y o s s z a b á l y o z á s
s z á m á r a :
7Z7I
4c.«T>-
« «r j
Amikor az akkádok a sumerektől á tv e tté k aa 6 i - rá8rendszerUkat,ajaQgött már több százados fe jlő d é s á l l t .A kezdetleges ra jzo k a legtöbbször fe lism erhetetlen ek v o lta k és a je le k nek csupán je lkép es értelnük v o lt és az Írás vá lto zá sa is hangsúlyozottan sokkal nagyobb egyszerűsítés irányába haladt,I'inda- m ellett ennek a fejlőd ésn ek a folyam ata nem v o lt egyforma.A többé kevésbé gyors áta laku lás időszakára az egy helyben val6 topogás korai következtek,v?^yis a régleskedő visszahanyatlások.A két ák- kád e tn ik a i csoport,az asszíro k és a babilénialalc egymástól különállóan fejlődtek,szám os érintkezésük és a bab ilón iaiak ja vá ra szolgáló tolnyomó befo lyás e lle n é r e ..
I t t nincsen szándékunkban tanulmányozni a sumer J elek átalakulását.Csupán megjegyezzük,hogy a kezdetleges ra jzo k B zéttördelése folyamán megsokszorozták a vonalakat és az ivdarai- bokat,m ielőtt vállalkoztaJc volna az á lta lán o s egyszerü sitésre.A J ele k egyszerűsítésének a gondja az akkádoknál marad a főszaliály. AnélklH,hogy a törekvések ré sz le te ib e mennénk,irJinely irá n y íto tta ekkor az Írás fejlődésót,m egjegyezhetjük,hogy ez a törekvés a fe jlő d é s t abba az irányba vitte^hogy
1/ csökkentse az é k je le k számát miközben k ia la k ito tta az ögyes Jeleket:
2/ szabályozza a J e l á lta lán o s a la k já t Ylaszavezetve annak elem eit párhuzam os,vízszintes vagy merSleges vonalalcra:
3/ a Jelnek mogszaJjJa a "ezem élyisógét" elemeinek egy J e lle g zetes ré szé v e l, amely állandó marsul vagy leg a láb b is pontosan f e l ism erheti, míg a J e l többi része ö tle tsze rű esetleg es módosításokat szenved e l;
4/ bizonyos mértékig J el-család o kat alkosson,ami néha v é le tlen hasonlóságon alapul,am i azonos formát szab meg:
f -^ le g ú ja b b
A ” ^ “ ^ < ’
Sgy á lta lán o s szeinpontból az a s s z ír J e l szabályosabbá,négyszögletesebbé, merevebbé Igyekszik v á ln i ,a lehető legjobban kiküszöbölve a mellékes vonalakat a párhuzamos ékjele k Javára. A b a b iló n ia i J e l e zze l szemben haj lé konyább, finomabb maradjbizonyos kisebb elemei mozgalmasságot,a viszonylagos szánnak és formának bizonyos szabadságát 3r z lk meg.HüségesebU is marad a r é g i J e l á lta lán o s vonalához:
b a b iló n ia i asB zlr 4 v -
f i— / r
«■«
►— h :« « < . , t4 í-H W «
Egyébként az elemek bizonyos elrendezése az aaz- Bzlrok. s a já t ja , más ok. a b ablló n la lk é. l^y ez a b a b iló n ia i je lc s o - port ,n e ly különböző jelekben közös,m egfelel az asszírban a
b a b lld n la l i< ^ *ffrT
a ss z ír1
Í 6 > -
Hlndenesetre azonban tévedne a z ,a k i az előzőkb ő l a zt következtetné,hogy az akkád Írás fe jlő d é se szigorú sz8b- bályoknak engodelnieskadett és egységes vonalat követett.Ugyanabban a korszakban az emb€>r g y á rá n ellentmondó uJ Itásokat ts^aszi- tál.Példaképp á llja n a k I t t azok a különlegességek,m elyeket I .^ r- taxerxes k ése l szótaggyüj teméij© tartalm az. I t t a következőket táplá lju k :
e g y fe lő l bizonyos elemek Írásának a végsőkig való leegyszerű sítésére Irányuló törekvést: T^\^*^lrnak h e ly e tt , 9 , J im á k h e l y e t t ,^ i m á k h e l y e t t , im á k helyett,^ fj^ ,^ im ak h e ly e tt ,s tb | összekeverik a szomszédos
fonnakat: éo ^ ^
^ «tb,
loáBfelől az. ellenkező törekvés is je len tk ezik ,h o gy önkényesen bonyolu lttá tegyen más jelform ákat;
- S í ^
>—^ = 3 aí“í ^ >= ,Cr-
Z'íJE; jnl6kápp‘?ji téves volna fe ltó te le z n i, hogy (iZ7 íiílDtt kor37*ala'."k e^r -jzlcoruan és általánosan érvényegr iráeró''- f o lo l r.ec.Ner cüstad elfeledj teni,hogy az agyagon az ék lrta f c l ; ’ 5i:.ápiai: ecTnáet kivető ezövegek je le li ritkán tö - !ré.''etopen hasonlói:. Min'len Irnolmak meg vsn a s a já t "kezevo- náaa,aiely töblé va^y ksT<í''3'bé gcadoaitöbhé vagy kevésbé aka- ( éüiDcae.
A klasB.;:lkus korban eű é k je le k egyszerű, eleaek- b51 t^vő'^jiek összetfU jgw legeu ,vízszin tes,ferd e jelek,m elyeknek f<?Jel a rér:2leteket ille tő e n ,a 2 Iróvesszo nyomását követően, lehetnek finoman m egszabott^ vagy szélesen k ité rja d 3 k;
Ezelmek a különböző elemeknek kapcsolódása minden je ln e k sa játo s sze rk e ze te t ad.UagkülönWztstendŐk:1/ az egyszerű jelokPíi^^— cvn.,2/ a TeattSzütt 3 dlalc ^ ai. ntSj:3/ az ö ss ze te tt Jelek,m elyek láft kiilönbÖ2.ő J ó l agymásbakapcso-
lódása utjá n alakulnak k i:^^Tszá.1 + ^ kenyér/
>— "iniii" /k-jl^száj + Tf vlzí/"könnyek,sIm i" /^^ v í z , s z e m /"növényi o laj " / ^ o la j + fa /
4 / a bonyolu lt je le k ,v a g y "gunxigitott" je le k ,v a g y is olyanok, amel 'ek m e lle tt gunu álL.A2 akkád korszakban a gunu csigán 1- rás—elem vo lt,m ely n élkü lö zö tt minden valóságos je le n té s t és önmagában véve nem v o lt önálló lé te .A gunu általában hái'om vagy négy v íz sz in te s vonás alakjában je le n tk e zik ,v a g y két-három függőleges vonrJLból á ll ,v a g y három ferde fe jb ő l egy é k je i fe j in ,vagy végűi három ékj e l- fe jb ő l:
^ gunu a Jelhez. • r f r ö «
• 1 ^ 4 - " < ]■ > -
L um VAJ uox
^^iíuntt a V - J T Jelher.1/ V
P W " ^ *
• /jtt-
Meg k e l i j egyezni,hogy az akkádok nőm o riz tá k megv a l^ e n n y i gunxisitott J elet,m ely a sumer iráshan megvolt^íc t 4'2
«/> "beleolvadt az egyazeriip----- (T je ib e ,e a a b abilón iaiaka okkal nagyobb számban ta rto ttá k mog a zo k a t,r ln t az assztrokj ás végüJL,ez a két nép ner. mindig ugyanazon a módon J e le zte a gunutj
a e sz ir b a b i a é n l a l ^ ^ J Í ,
5/ Az ö ssz e te tt és a bonyolult Je le k között le h e t h ely et b iz to s íta n i bizonyos J eleknek,melyek a nun / elemmel vannak negerüsitvo,m elyek továbbá kétségtelen ü l flit^getlen l é t t e l és értékkel rendelkezngk,de,ugy lá ts z ik ,a z összetételekben minden valóságos J olentésükot e lv esz te tték ;valóságos J o lentésükot e lv esz te tték ;
6/ Kezdetben az ékírásos J eleket egyiket a másik után különállóan Írtá k le.M égis szórványosan találkozunk néhány J o l-kap cso lat- t a l / llg a tu rá va l/ .E zek azonban r itk á k és főként alacsony korszakokban és J ó l meghatározott kifejezésekben;
S S ^ . - i J (■ “ f - ' í í ^ » )
lg), a^ -^ -n<xs
___SZ9leu I cida
^ E 2 H . V T ( - r = ^ K « ' ^ T
I I . A je le k értéke
Hlnthogy a öuaer iréa lényegében"fogalomírás" v o lt ,v a
g y is minden j e l egy kép lévén,abban egy meghatérozott értelm et hordozJtt| ehhez az al25>V9t5 értékliez csatlako ztak a leszárm azott Jelentések,rokon je le n té se k vagy rokonértelmü. szavak /szinonimák/
p— = 1^ j rílentése^széj ",de "beszéd", "fog", "b eszéln i","k iá lta n i" 1b , stb . f«4” "ég" és " is te n i" ,s tb .Szén Jelontének mindegyikének természetesen m egfelelt egy külön sző: / \
;KA száj , INBl beszéd, Zü fo g , DÜG4 b e sz é ln i, OU k lá lta n lj;AN éfi, DINQIH is te n i
Ulndamellett a sumer fogalom irás-rendszer kevésbé v o lt Bzigoru,mlnt például a k ín ai ir á 3 ,llár egy bizonyos hajlandóságot m utatott a fonetizmushoz /hanglráshoz/,vagyis a jelekÉtm int egyszerű hangokat és nem mint szavakat töreked ett alkalmazni, A fo o- kok egyike,m ely a t i s z t a fogalomírás fe ljegyzésén ek e zt az e lv é t háttérbe szo rlto ttíi,k é tsó g ta lsn ü l az a törekvés vo lt,h o gy bizonyos szövegek értelm ét szabatossá tegye világosan kifejezvén e zze l a mondat nyelvtani szerepét,m ely az első feliratokban,m elyek még kezdetlegesek voltak,szigorúan véve k i nem f e je z e t t maradhatott.A prefixumok /eloképz6k/,Bz\ifflxumok /utóképzők,apagok/ és In fira mok /belragok/ nem f e le l t e k meg világosan egy meghatározott je ln e k sem. Hogy ezeket J e lezn i lehessen "a homonlmla /azonos alakíl,de különböző je len tésű szó/ kibúvójához k e l le t t folyam odni,vagyis eteket p ó to ln i olyan J elekkel,m elyeknek,eltekintve az értelm étől,ugyanaz a k iej tésük v o lt , így az AN ig e i előképző hangtanllag k ife j ezhető v o lt a»k^ J ellel,m ely,m in t lá ttu k , az "ég" Jelentésben AN-nak v o lt k ie j tendő.
Amikor az akkádok kölcsönvetták a sm ere k tő l az 6 Írásrendszerűket, olyan Írá ssa l ta lá ltá k magukat szemben,mely nagyobb-- ré s z t k étségtelen ü l fogalom írás v o lt,d e már e l v o lt kötelezve a fonotlzrais irányában,Ezt a hajlandóságot a fonetlznushoz az akkádok még Jobban nyomatékozták,anélkül,hogy lemondtak volna bizonyos J e le k fogalomirásos h aszn álatáró l,Srre ők természetesen hajlandók v o lta k amiatt,mert az ő n yelvü k ,flek tá ló A a^ gzéváltoztató/ és s l -
1/A szokásnak megfelelően i t t és a következő lapokon a sumer szavakat nagy betűkkel Írju k ,aa akkád szavakat folyamatosan és aláhúzva. Az ékezetek és a számok o sztá lyo zást J e lö ln ek ,lásd később.
mulékony lévén ookkal kevésbé v o lt alkalffiaBjUiliit a sumer,mely atjglutlnáló /ragozó/ és icorev,a fogalomlráa Játékos magközelité se lre . Annál nagyobb szabadsággal te tté k est,m ert a Jelek érté kei,m elyek a Bumerben szavakat J e le n t e t t e k ,a k k á d f ü l számára csupán egyszerű hangok voltak .
Az Írásnak az egyik nyelvből egy másikba való átvéte le mindazonáltal több problémát v e te tt fe l.B iz to sa n nama fo galom jelek alkalmazása terén. Elég v o l t bjz akkádban az l lu " is te n i" J ó l á l t a l s u g a llt tárgyat vagy J e le t 1 1 1 .fogalmat olvasni a
/sum. DDIQIE/ h e ly e tt , "szá ja t a>- y ^ /sum.ZA/ h e ly e tt , kas^ u "megfog, meg támad." a-^/sum.EUH/ h e ly e tt , a szöveg á l t a l kívánt n yelvtan i alakba helyezve a szót,A szótár m egszerkeszté- séhez az ónban, vagy is a nyelvüknek m egfelelő hangtani értékek ©- legendő számban való b izto sítá sáh o z az akkádóknak kettős nohéz- Béggel k e l le t t megkUzdeniök:
elsősorban kitűnt,hogy a s\amer anyag egyszerre nagyon szegény éa g ya k o rla tila g használhatatlan értékekkel v o lt z su fo l- va,Nagyon szegény v o lt abból a tényből kifolyóan,m ert szókészle te egyszótagoakbül áÜván nem v o lt vá lto zato s és sok azonos a- laku,de különböző Jelentésű szavakból á l l t / A "v íz " , Á "kar",
"helyezni",Ag " t iz " ,B tb .j ZU "h elyezn i,a lap itan i",zÓ "enni",KD "tisztán ak lenni",2D^ " e l v á g " , s tb ./ |a bőség v isa o n t osak l á t ^
ssólagos,minthogy minden esetben ezeknek a homofon /azonos hangzású, de e ltérő Jelentésű szó/értékek kSzűl pusztán egy i s meg tudott f e le ln i az akkádok számára,hogy a szóbanlevő 3zót<..got á t í r já k /a.ku. s tb . / .Egyébként a kétszótagu értékek,m int p l . BüLCJH, LAGAB,DIfIGia,stb, és még inkább a még súlyosabb értékek valójában használhatatlanok vo lta k , akár azért,m ert ezek nagyon k ivételesen kiürültek használatba, akár mert nyilvánvalóan összeférh etetlen ek v o lta k a szomita szó szerkezetével. A nagyobb kényelem okából az- akliádok tehát az egyszótagu értékekhez ta r to ttá k magukat és e l hagytak sok azonos hangzású,de e lté rő Jelentésű értéket,D e 32.Így rendelkezésükre visszamaradt anyag e légte len lévén különféle eljárásokhoz k e l le t t nyulnlok,hogy a zt megszaporitsák és a szükséges válto zato sságo t és hajlékonyságot b iz to s itsá k j
a másik nehézség,melyet le k e l le t t győzniök az ak-
kádóknak,oáG Bzcz^cntből adódott.Abbsn a tónyben gyökerezett, hogy hangtani Ezen5)Ontból. a kát nyelv észrevehetően különböz ö tt egynástcl.A z akkád bizonyos hangjai nem lé te z te k a cucer- bün,óö Biegforditvei,Az alábbi tá b lá zat lehetővé te sz i,h o g y szánba vegyük ezeket a különbségeket.
M ielőtt azonban Labat tá b lá za tá t közölnénk,bevezetésként á lljo n i t t A is t le itn e r József Héber nyslvtanábön kö- zöXt táb lázata a héber hangokról és azok o sztályozásáról/ 14 , 1 ./ .
A héber nyelv mássalhangzói:/hangok/ajakh. la b ia - ' l i a
fogközh.interdcn
t a l i a
fogh. den ta l i a
foghush.alv eo la-
r i a
torokh..p a la ta -
l i a
h átsó t.v e lá r is
gégeh,la r in -g a lia
zöngétl. cW - At(h) ~ID t K ’zöngés ■n.ír(b) — — — —
zöngétl. /I fc Q >3 — TT ^zöngés n !r 1 d. T ^ — 'X ^ — y ^
szonörák, lig tű enfatikus
.d á k :Z;. -O' r
•i3
Labat tá b lá zata a suner és akkád hangokról / I 5 .I ./ :
nsássalh. ío cclu siv 1 esplüZTl;
eonor^zfirseB '
jnerca ,
/■OTDirárs■ firr ib s it
sonor.,^önsé^
rneima .
llk T ld .orrh,szájh ,
f é l isag.
SUB1^ all dt á b l á i .
Pn
in té r dent.
dent,
(L
t
prepa-la t a l .
rK
LpJria l .
P
l7CL. d o r1
a .
t•fc
p a l .v e i,
K
en-
•2./3 b
■Z//>,/>
vO
V//)
!
rttí. /TV /m. /tL11
u/>
magánh.
gégeh.ü e l e ő d . S a ;náso4e.
Jegyzetek a k ie jté sh e z; ' záró hangalak vagy hangrés-bevágás, hangürt Jelez /rnsly eltűnni törokszlk/,ugy ejtendő ki,m int a nÓEctben a hízigBulyos vngy szigeteli) magánhangzók /be*achten/ vagy a franciában a "j*on al*un" -ben. - g ,n in d ig kemény /a fra n cia g?rg/. - kz GEfatikusok /t,q^(néha k-nak Írva ), §J j e l - le-yz^ rá ju k egy gégejelenEsg /h irtelen r^egállás a kirobbanás u- tán?/,m ely k is é r i a Ezájüregben vé g b e vitt tagolást./L ehetséges, hogy az s a f fr ik á ta le sz /zár-réshang/; **■?./-5 ,néma fogközhang- zó,mlnt az angol th- a "th ing"-ben. - s,mindig kemény,mlnt a franciában a stir. - s , j é s l t e t t s. - a,kiejtendő,m int a fra n c ia ch /chat/. - h k i ejtendő, mint a német ch a beachten-ben. - s , kiejtendő,m int a fra n c ia &one-b3a . - a,vö.em fatikusok. - /u/, Eiássalhan^ós ou / fra n c ia ouate/. - y /l/,mássalhangzós i / a fra n cia yeux/, - u ,kiejten dő:ou . - e ,k iejten d ő é.
A legrégibb szövegek ó ta bizonyos akkád hangok ccupán csökevények voltak a gyors átalakulás u tjá n ; I />e/,B />s/. - A fél-magánhangzók; w és y Igen korán hajlariosak v o ltak a megsemmlsülésrajhasonlóképpen a könnyű gége-raásealhgr.gsó; ’ gyakran e ltű n t a kiejtésben.
Bizonyos kor szakokban, némely occlu siv /zárt ?/ spiránssá v á lt ; b t vagy w; k -r hj t S| t - a /jegyezzük meg e z t a k ie j t é s t b , k , t , t - v ö .a héber begadkefat mássalhangzókat, melyek pont n élkü l spiránsok!/.
J ó lle h e t az Írás nem ő r iz te meg a nyomait,nem le h e te tlen,hogy az akkád Ismert néhányat a többi gégehangok / h ,h ,í/ vagy hát só torokhangok /g/ közül,m elyek a szemltában közösek.
Az utóbbi /'L^a.t/ két oszlopnak egybevetéséből l é nyegében következik:
1/ aj! akkád nem t a l á l t a sumer Írásban semmit, ami megengedte volna nekÍ,hogy pontosan á t í r j a az emfatikusokat: t ,s ,q .j
2/ az ő hat spiránsának vagy rokonsilnak z ,a ,á ,B ,s , I számára nem rendelkezhetett m ással,csak azokkal a jelekkel,m elyek a bárom suDíir hangot: z , b,S je lo ltó k -
3/ véglil lE meg k e l le t t elégednie az egyetlen sumer ^ -val, hogy l e í r j a a ' és h hangokat /talán a*" és h hangokat is / .
Szék kátsógtelonUl k&ryelr.otlen iilányossások, de önnek fontosságát neia szabad tú lo zn i.A z ,a k i s a já t anyanyolvén olvas vagy ir,nagyon is megelégedhetett egy "bizonyos megkö- z e l ité s s ö l a nyelv Írásrendszerét illetően^-^iaa Írás su g a llj a a szavakat,még inkább akkor,ha a valóságbaai nem adja meg azokat, magyarázható,hogy kezdetben az akkádok csak a legkisebb Uj itásokra szo rítk o ztak és leggyakrabban megelégedtek a sumer anyag íehetö legjobb elrendezésével.Az eaifatikusokat ille tő e n ,a z o k a t egyszerűen á t ír tá k ,a kezdőhagzét - éve fl^r/sleiabe, akár a zöngés,akár - sokkal ritkábban- a zöngétlen m egfelelővel:
du/-^, d l/ t i , ga/qá, za/sa, z í/ a i k i/(ií, kn/íiuA véghangot i l le tő e n ,a kérdés nem vetődött fö l,m ert,
megengedve / l. alább/,hogy a végső roássalhangzó megkLllonbözte- tá s nélkül le h e te tt zöngétlen vagy zöngés,elég v o lt nekik,hogy megadják az emfatíloiP olvasás lehetőségétrag/ak/aq.,ad/-5,t/at, a^/ae/ajij, s tb ,
A spiránsokat ille tő e n ,te o k a t a következő raódon osztották f e l :
2 ,3 ,s a sumer z - v e i k erü lt á tírá s ra I " s - e l " "á ,s " s *• " "végül nem lá t ta k semrailyen nehézséget abbr«,hogy a sumer
^ egyszerre fed te az ö h és ' hangjukat /amit ők réha mégis j e lö l te k egy r i tk a magánhangzóval/.
Alkotó ero feszitésü k fő eredménye aiz első nehézség megol- dásáb^n á ll,m e ly a m e g tis z títo tt sumer szőtagtár szegénységéből éa hajlókonyiiág-híányábcl eredt.Hogy hiányosságukat orvosolják.
1/ így van az,hogy a sumer maga sohasem érezte annak szükségeBoégét,hogy külön je le k e t alkosson az a ,o ,ö /?/,ü /?/,g/?/, ^g,z számára.Vö, hasonlóképpen a franciában, g if le / g a r e ,c a r / c ir c , homme/hacae, s tb •
2/ J ó l é r t s ü k ,i t t egy hangértéknek kezdő /vagy végső/ hangzójáról van szó és nem egy szóéról.
az akkád Írnokok különféle eljárásokhoz folyamodta]^/:1/ mint hangtani értékeket alkalmazták az akkád foga
lomírás je le ilíjm e g rö g z ite tt formában:
id a j e l / o ld a l’*/ h e ly ett,a k k , idu
i s a ” /"fa "/ " akk. igu
e l a^ i^ T T " / " t is z ta " / " akk. e l lu ,s tb .
2/ egy hangtani legyező lehetősége:uii a4ja az ^ ,e h , ih /A^<4 í f/ ,s tb . m egszületését,
lehetőséget b iz to s ítv a rá, A folyamat Idilönösen termekeny v o ltaz JL-ben levő sumer értékek ^ -re és ^ -re történő kettéosztására*r i>re l i > l e , dl> de, s tb .
3/ a zöngés és zöngétlen fe lc s e ré lé s e :a kezdőhangban: baj-pá,bi>pí,tl;>dl,tu>du,da>tá,stb.a záróhangban: ab;^ap, ad>at/at/, lb>Ip, ud;>ut/tt/,
ug>uk/un/ , l l g > l l k /> llci/, dam tám, s tb .4 / a kezdő vagy végső magánhangzó vagy mássalhangzó
lekopása: Sifi> s i ,tám /<dan/> ta>|, zum>zu /gu/a, utg>tu
5/ az seg ítség év el némely é rték k iszé le sítése ,m e ly a rra v o lt szánva, hogy kényelmesen lehessen á t I m i mimmác ló v a l /-ja/ egy szónak végső hangzóját ^ e g^es szám aűLanyesetében:
zum /»—/ .bum />-& ’ "J/ , s ^ óasszírban/.
1/ 3bbön a tárgyban vö.Pr. Thureau^Langlh kitűnő oldar- l a l t S y llab a lre akkadlen,Slőszó I-III,m elynek i t t a lényegét adjuk.
2/ A j e l a la k ja haiyeaen;
I I I , Az ékírásos szöveg olvasása
A/ A J elek
Az akkád Irásban^^egy J e le t le h e t olvasni hangtanllaf^ vagyis mint egy egyszerű, hangot kur,az Ik-kur-ban, mát a sal-m at-ban, stb/ vagy mint fo.^alomj o lo t /- < matu "ország", aa^u "hesysóg",Btb,Ha a J e lek legnagyobb része mutatja Is e zt a kettős alkalm azást,közülük némelyiknek csak hazigtanl értéke van,mások viszo n t a szövegekben csak mint fogalom jelek ts ilá l- haték^Ezen a két lehetőségen k ívü l egy é k lr á s l J e l egyaránt szo lg á lh a t determlnatlvumként /szómeghatározásként/ és hangtani kiégé szItő kén t.
1/ Hangtani értékek. Gyakran megtörténik, hogy ugyanannak a Jelnek több értéke van /polifón ia,többértéküség/.V iszont nem rltka ,h o gy lagyanaz az értéke van több Jelnek Is /honofónla,o^y- f ormahangzás/,
Egy J e l többértéküségének több oka van.Láttuk,hogy egy aumer fogalom jel nemcsak a kezdetleges r a jz á l t a l su g a llt fo g a lmat képviseli,hanem még egy bizonyos számú k£5>csolt,rokonértelmü, leszárm aztatott J e le n té st Is /pollszém la,több. Jelentésű szd/.
,aml a sz á ja t J e le n ti / Z A / ,fe lid é z i azonkívül a fog /ZU/, b eszéln i /Düö^/,beszél /IRIU/,stb.fogalm át Is,A szöveget követve,
T olvasható v o lt KA,ZÜ,DU04, D íllí,stb .-n ek la.A zonkívül az e red e tileg különböző J e le k egyetlen Jelben kerülvén összevonásra, term észetes,hogy ez a J e l önm^ában véve ö sszeg yű jti az e ltű n t Jele k különböző érté ke lt;BAl)>-<> k in y itn i /— </,TIL bevé^eznl / 4— / ,stb .
Uég ha a sumer fogalom jelek több Jelen tése és bizonyos Jeleknek ö sszefo g la lá sa részben meg Is magyarázza az a sszlr-b a b l- ló n la l Bzótagtár p o lifó n iá já t /többhangzás/,ennek mégis,úgy lá ts z ik , hogy a legfőbb oka maguk az akkádok á l t a l a lk o to tt értékek sokfé- leaége. így ^ olvash ató sag-nak /a r é g i sumer érték;SAO f e j / , de aak, Bao, &ak, Sag, Baq /a sag-ból lestárm aatatott értékek/-nak la ,
r5| /uJ é rték < résu fe j/ ,a tb ,^^ ;hur /a r é g i sumer érték;EUR ország, hegy/, qur /< knr/,mat /ak-
1/ természetesen a sumerban Is /Z.A ./
kád erftdetü érték; n a ^ ors2ég/,^ad ^Sadu hegy/ ,nBA / le szá rmazva a mát -ból/,ladT "^ ,sad /leszármazva a Sad-ből/fStb,
Az értékek egyf ormahangzása abból a tényből ered, hogy a nagyrószt egyszótagu szavakból á lló sumer nyelv számos azonos alakújáé különböző Jelentésű szó t tartalm azott,m elyeket természetesen lílilönböző Jelekkel adtak v iss z a ; A v i z /^^ / ,L kar / ^ J / ,s tb .| A B ablak / ^ W /, ÁB tehén /^ :r/ ,B tb .j U tiz:/< /»^ ^ /f=?IT^/íU és /cTt-J^ J/iStb. I t t Í3 az akkád értékek megszaporodása észrevehetően megnöveli aa egyformahangzást.
Az akkád h a n g á r t é k é k t a r t a l m a z z á k ;
a/ Qz a b c é r t é k e i t , l e s z ü k i t v e a m a g á n h a n g z ó k á t í r á
s á r a ; a /T? , ^ T / . i / ^ / » e u / < ,m s = ,< f ^ . Bizonyos k o r s z a k o k b a n m é g is m e g á l l S 5 ) i t h a t ó n é liá n y k é t - b e t ü s é r
t é k a b c - B h a s z n á l a t a ,m e l y e k b e n ,e g y o d ü l ,a m á s s a lh a n g z ó s z á m i t ;
n / s M /,/u/8 /«4-/,/a/l ZteJíI/./u/i/^qd^y/l/n / 8 ^ = ^ / » / á / a / ^ / . P l . iar-a a -ru -/ i/a -il » ia o ru s il. Ezek a "megtört"-nek nevezett J elek 3z ábc-s folyamat fé lén k vázla t á t alkotják,am ely sohasem te r je d t tovább.
b/ n y ito tt szótagértékek: a b ,a d ,ir ,s tb .jb a ,d a ,r u ,s tb . c/ zá rt szó tagérté kék: h ar,mur, l i h , t a r , mis,s tb . d/ kétszótagos értékek, ilyen tipusuak; ta ra , reme,para,
s tb ./ r itk a értékek és alacsony korszakból/ vagy fo l-fogalom irásos Játék révén sze rezté k ;s a r r u az ié a r r u - b an, amat a ti-a n a t-b an ,alu a su-alu-ban.stb..m elynek használata még inkább k iv é te le s .
f'lndazok a hangtani értékek, melyeket a szó tagtárak összességének tá b lá z a ta i tartalmaznak,nem helyezhetők ugyanarra az al8^ra. ^Igyesek folyamatos használatban vannak,mások kevésbé gyakoriak;némelyekkel minden korszakban találkozi2nk,mások csak mulékony hullámként Jelentkeznek.
2/ Fogalomirásos értékek.-Az akkád fogalom jelek leg nagyobb része természetesen sumer als^okból ered.A szavak minden cso p o rtja:Ig e,fő n év,m ellék n év,e lö ljáró szó ,h a tá ro zó ,stb .irh ató ék- l i .á s s á l: kaaádu megtámad,matu o r s z á g , rabu n agy,^ ^ JJ ia tu k iv ü l,^ ^ » -d a n n is nagyon,stb. Ezeknek a szavaknak mindegyi- két olyan n yelvtan i forma sz e r in t k e l l o lvasn i, amit a szöveg meg- ü v á n . 1/ i t t természetesen "k ie jté sü " értendő /Z.A ./.
követel; ^ isaJcan a h e ly .a^ktm elhelyeztem ,sakln e l var h elrezre, B tb.j«<U sax matl az ország királya,de<^<<< mát s a r r l a klrályriak az országaistb.Uegldllönböztetüiik egyszerű fogalonj e le k e t,c e lv e k e t egyetlen j e l ad meg,és ö ssze te tt fo galo m jeleket,n elyet két vagy több J e l a la k it k i.E zek között egyesek egy e red e tileg bonyolult J e le n té st fe jezn ek k i nésu oroszlán ,vagyis "hatalnaskutya" s ls u 16 , vagyis hegyi szacár Alláz:KDBBjyímások,ugy látszik ,e lL en kező leg,h o gy elemeikben minden f e l bontás számára v isszavezeth etetlen ek iísa k a h e lyettes fejedelem istb ./
Ezek m e lle tt a szabályos fogalom jelek m elle tt akkádok néha használtak á l-fo galom jelek et,megmerevedett és v á lto z a t ls r akkád szavaka| .vagy gyököket: BAH-bAR barbaru farkaa,^^^^
|]JJ]IiOIlA“ ® urate kancák,és r e j t e t t fo galo gd eleket,a J e lek t e l jesen mesterséges csoportj a,melynek a m egfele lő jét önkényesen határo zták meg: ezek r itk á k és egyáltalán csak a beavatottak számára fe n ta r to t t szövegekben taJ ál haték.
Bár minden fogalom jelnek kezdetben meg v o lt a sa já t szem élyisége,m egtörténik,hogy az im okok Játszanak k é t J e l azonos hangzásával. A exsmérok sem m ulasztották e l alkalmazni értékeknek e zt a fe lc s e r é lé s é t az azonos hangzású Jelek kö zö tt /GI/N/ és 0 1 ,stb ./é s valóban,az a ssz lr-b a b tló n ia l fogalomírásban meg vannak ennek nyomai.J3e az akkádok maguk és s a já t vezetőjük néha kihaszn á ltá k a fo lyam atot,Így az anyának fogalom jelét / ,unni réha fe lh a szn á lták az umzmi "meleg" le irá s á ra i az er^Su "vágyódni" fo g a lo m irá sje lé t az erésu "művelni" /»f» /-b ő i kölcsönzi, a rabü "megtámadni" a rabu "nagy" /^í>—/ - t ó l ,e r ^ u "felhősnek lenn i" az erebu "belépni" / X / -tő lja a uJbabilóniai korban éu^ti "ez, ez i t t " Így Íródik: /vagyis su/m/áti "nevek"/.Néha ez a fo galom jel Játék egy szónak csak egy részére von atkozik ,így a Ee'lndu /remu szánalommal lennl/gzámára ez az. lrás:S IB -in -d a /vagyis r e ' i /p ászto r/-ín -d u /,stb .
1/ A magyar fo rd ítá s pontosan tudja követni a szórendet; k irá ly a az országnak, országa a királynak, továbbá:szacara a heg:,T:ek. Vagyis o lő l á l l a b ir to k ,a nomen regona,az Irányító s z ó ,e z t követi a b irto k o s,a nomen rectum,a^ ir á n y íto tt szó/atatus constructus/. / Z.
2/ A J e l alalcja helyesen:
3/ Szőcsopor1>"cegh.atároző]^ /DetermlnatlTünok/. - Vannaűt bizonyos ek irás jelGlc,nielyekat a hanstsini vagy fogalom irésos é rtekeiken kivül,m elyeket felvehetnek,m int egyp'sorU. Írásos segédeszközöket alkalmaznak,hogy megkönnyítsék az o lvasást.S zék a szé- csoport-meghatározők és hangtani k ie g ó sz it5k«A szécsoport-meghatáro- a6k,mint a k ín ai ku lcsok ,azt je lz ik ,h o g y mely csoportba tartoznak azok a szavak,m elyeket megj elöM k. Ezek közUl egyeaak m egelőzik a szó t, mások követik . Jelenló tűk nem mindig kö te le ző , é a ha főként egy fogalomii'ásj e l l e l összekapcsolva találkozunk velük,n in cs kl> zárva,hogy egy hangtanllag i r t sz ó t i s kísérnek.A magas akkád korszakban lehetséges,hogy azok közül,melyek a szó e lé v o lta k helyezve , nénelyeket valóban k ie jte t te k / a statu s conatructusban: a tríl, mat, sad,a tb ./ ,d e nagyon hanar csiagpán cs?^ Írásos mesterfogás értékük v o lt .
a/ S lő reh elyezett szócsoport-meghatározók.A mai átírásokban vagy zárójelben je lö l jü k v a g y ~ fe lü lír t betűkkel? y "egy": a f é r f i tulajdonnevek előtt:leggyakrabban az á tírások
ban ®/®3^culin-hlmnemü/,^g^ I se g ítsé g év e l: °N ua-Istar, °Hu-za-l\;ai.
— " f é r f i " : f é r f i k ö re v e k e lő t t /etn lksii,fog la lk ozás nevek, E tb ./,8 u m .^ ^ akk.® °^ :aalíl^ ^
"nő*: női tulajdon- vagy köznevek e lő t t és néha az e lver ^ /absztrakt/ e lő t t i az á t ír á s akár sum,®®°®.akk,^^” ^^^“,
aJoár egyszerűen csak . Amat-Nuskui ^ ^ ^ ^ l5partu f o n ó l á n y . sah-maS-tua fe lfo rd u lá s .
" is te n i" : is te n i tulajdonságokat je lz ő főnevek e lő t t i akk. ^ 1 átírásban néha egyszerűen ^:^A^sur
/az is te n i/ AibSur.^ _ y "hónap":a hón^ok nevel e l ő t t , s u m . a k k - ^ ^ : a x a h
—T Niaaa /hónapja/," c s il la g " : a c s illa g o k nevel e lő t t ,a c s i lla g á llá s o k és
bolygók e lő t t i s u m . a k k .31r lu a . ^ * ^ ^kalamanu Satum us. ^^^ z l b ^ l t u a liérleg .
1/ A "d ln glr" szónak nem "Isten",hanem " is te n i" fogalcr;
m egjelölésként való fo rd ítá s a neglndoklását 1 . "A 5u- Eicr h itv ilá g és a B ib lia " c.könyben /Z.A ./.
"város": városok n evel e l51rb,SLun.^^^,aklu®^; AS^urAááur /városa/.
/"ország": az országok, nevel előtt,STain.^™^,akk.™^*;°^*4 < J Aáávjz A ssz ír ia .
\"h.egy";a hegyek nevei e lő t t ,s u m .a k lu ^ ^ ; ^ ^ ^ im in fa Sim lrrla hegye.
T5 "v ls fo ly á s" : fo ly ó k nevel e lő ttjfo ly a n o k és cuatorráke iő tt:su n .^ ‘ ,akk.’^^:*^^ I d ig la t A T ig ris .
’*növíny,fll": mezei növények,füvek,zöldség nevei e lő tt : BUB.’^,akk.^®“*; menta.
"fa" fá k és fá b ó l készü lt tárgyak előtt:sum.®^^,akk,
^ erlnnu. cédrus, ^ kuasű, szék,trónus ^ A "nád":a nádak nevei és hajlékony szárakból fo n t tárgyak
e lő t t ; sum. aktu : *^hinnu káka-faj ta , ^ isa a n u kosár, * ^ buru gyékény,fonat /nádból/,
"kő";kövek és kőból való tárgyak nevei e lő t t : eubí? ' ,akk,abaa.abaa^^^ ^ / l ^ i s / , a b a n ^ / f e l i
rato s k ő l ^»-cyY "ré s " ;a különféle r é z fa jtá k és résb ő l készü lt tárgyak
nevei ^ l ő t t : a k k ^ ;^ ^zarlnu orichalque / 7/,®^Hamgusu k is lábas /rézből/.
ygny "nűia,anyag": ruhadarabok nevei előtt,sxun.^^,akk.®'^^^^; ^ ^^^ \ a h l 3ptu ing.
"bőr";bőrből való tárgyak e lő tt;su m .^ °^ ,a k k .°^ ^ :”^ ^ á d a tömlS.
■hns": huBok és te strészek nevei e l ő t t ; sü n ,^ ^ ,a k k .® ^ ;^^ i n l t t u l^ o c k a ,s tb .
Van még néhány szócsopo£t-Eeghatározó,mely valójában úgy tekinthető,m int a fo g a lo n lx á sje l r é s z e és e zé rt nem ig é n y li a különleges J^elölést az akkád f o r d i t á B b a n . Szek:J^ ^ ^ 3yí5)Ju/szövat/ /sun,Sia,akk, sÍ£aW/,haJó * ÍTT /sPE,i;Á,akk.eloT3Pu/.fo n o tt t á r -
g y a k j^ .^ /sum,SA,akk,r lk s u /j szamár,négylábú /sum,AirS2,akk,im e r u / . m Jiah,ürü, 85)rómaxha / s u m . ü T T f , iggneru/.
b/ szőcecpor’t-mej^atároaők.Szék magukban fo g la ljá k a valóságos szőcsoport-meghar-
tározókat;^ "h al"; a halak nevét kö veti /sum, ZD^,akk. n ^ u / .
"madár":a madarak nevét követi /Bum,líüSBIí,akk, iggűru/.
<THT " fö ld " ;a tá ja k n eveit k ö veti /sum.KI.akk.ir g itu /igyak- ram kettősen kerül alkalmazáara aa e lS re h e lye ze tt “ ^^szócsop ort-m eghatározóval; °^^AAáur^ As sz i r ia .
V "zöld n övén 7zet,kert";a hüvelyes vetemsnyek n eveit kö- vöti/suia.^AH/jnéha k ettes alkalmazásra kerül az elSrehe.lyezott ^^szóccoport-m eghatározőval.
Szók a szócBoport-meghatározck is tekinthetők a foga- lo m irá sje l részeinek és rendszerint nincsenek megjegyezve a fo rd i- oánban ill,á t ír á s b a n ,k iv é v e a ^ - t ,t io ly e t a ha^ocány alapján megtartanak a tá ja k megnevezése után.
- N yelvtani szócsoport-meghatározók;'fpw- "többesség" /sun.MBá/,többess2áno t
"többesség" /sun.MS/,többosszáEOt je ie c ."te lje s s é g " /sum.HÁ/,tcbbesssá:-ot je le i*
►- ”eS7/é3/ egy /sum.DiDLI D ILI-LILI/to::esiánc- : o lez. "kattff" /sün.MIN/,a kettSsszámot ;;el::l./sum.KÁU/ kö veti a számok r*evét./sum.KAU/,u2U
( ("tA]-All/ az osztó száaaeveiat licTeti.Bzek a szócsoport-meghatározók levés csak sumer k ife
jezé se k eszközei o lv ile g csak a fogalom lrásjeleket é r in th e tik és nem k e ll azokat átírni,m inthogy az akkád ^ ő h a j litá s a iv a l f e je z i k i a n yelvtan i Jelentést,am ire azok utalnak: m. an ilu "a^ emberek",SH^s q_ata/n/"a két ké:i",atb.H ógia,talán a szabatosságnak talán fe le s le g e s gondosságából,a szorzók többsége J e lö l i ezeket átIrásában; anílu^^ , gátá^, stb . Mindenesetre meg k e ll jegyezni,h ogy a számnevek számára a sumer klTeJezóa UI—I-KÁU "első nap" nem ker ü l ilyen formában fo rd ítá sra ; fiim-l-kám,három tőszámaal k o ll fo3>- d ita n l /^^^/pahra, vagy a toozámnéwel az esetnek m egfelelően.
4 / Hangtani k ieg észítő k . - Bgy J e l különböző fogalomlráí J e le értékeinek k iv á la sztá sá t megkönnyítendő,a sumereknek szokásuk
v o l t hangtani k ieg é szítő k seg ítség év el a azé utolsó mássalhang- zójénak pontos Eeghatározása.A leggyakrab'üaii ez a Bássalhangzó egy e s e t- vagy más ragnak a hordozója v o lt , így !>f ,mely egyszerre je la n te t t OIM lRt, Is te n it és -HA nem v o lt olvasható másként mint DDíQIR-BA,mlgw>^ -NA e zt az o lvasato t követelte : An-NA.Az akkádok megőrizték, a hangtani k ieg észítő k használa t á t . J ó lleh et aaokat kevésbé rendszeres módon alkalmazták. így ők nemcsak a fo g alo m irá sje let tudták meghatározni je l le g é t i l l e t ő en,hanem anna k utolsó szó ta g ja o lvasását i s szabatosan m egjelöl- ték.lllnthogy a< “ Jelnek fogalom irásjel értéke sadu hegy,matu ország, kas adu megtámadni,ha e z t Írták;
, világosan Jelezték,hogy sorjában e zt k e l le t t olvaBni: ^adu^,matim^^ /vagy mátátim^^/,lkSud^^'^/vagy akiáud ‘ /,akaJ&áad /vagy ik a á ^ a d ^ /,stb .,h a a szöveg megengedte a v á la s ztá s t a különböző lehetőségek között.
Néha a hangtani k ieg é szitő ,a h elye tt,h o g y követné,mege lő z i a fogEű-onirásJoletiebben az esetben a szónak a kezdete az, amit aa im ok pontosan meghatározRaidónak ta r to tt ; ° * iflatir-gip ll.Az is megtörténik,mindenesetre ritkán,hogy mlud^a szókezdet mind a szóvég e l vsa lá tv a hangtani k ieg ész ítő v el; — u^anni— '
A folyamat még tovább haladtával,ném ely im ok a lk a lmazta e z t magánaJt a szónak a belsejében,hogy egy egyszerű szótagnak az olvasását^m egvilágitsa,m ikor úgy tűnt neki,hogy annak Írása kétértelrrü: ta s^ te -m id , ak-sud^^, ab-^^ lu l, an-* % u t ,gÍ£^^- p r u , s tb .
A hangtani k iegészitő szorítkozhat egyetlen egy betűre A db
/sar-me / ,ism ételh et egy t e l jg s szót?got /egy vagy két J e l fe lh a szn álásával; i l p j i — . lnaditt^ ^ , b ^ g l l ^ '" - -tuE.ism éte lh eti egy szó fontosabb r é s z é t /a afcna tum° - --^ ^ / és mehet egészen addig,hogy a fogalom irásj elnek "hangtani pénzjértéket" ad, akkor ezek valóságos g losszák /sorközi vagy lE p szé li J egyzetek/,m lnt p í ^
Bizonyos hangtani k iegészit^ k je le n lé te addig a hagyományos pontig J u to tt Bpiogy,ugy mondj ok, szerves részévé v á lt a fo - galom irásjelnek és nem f e l e l meg többé mindig a szöveg szükségleteinek/ g l ^ , ir ;g ltl m ^ . i r s i t i / .
Ha egy szó végén ta lá lk o z ik ,a szócsoport neghatározó
n megelőzi ittazroa^ °® ""^ /.
reviiiesen megelőzi a hangtani k ie g é sz ito t /natum^
B/ A szőtag
A hangtanilag i r t czavak különálló szótagokra vannak fe lb o n tva,n elyek akár n y ito tta k , akár zártakx i-kaá-Sad, ik-Sud vagy i-ka^a^aa/-ad, Ik-^u-ud.Aaok as Íráso k ,celyck nogtördolik a BZüta g o k a t,e lv ile g s::abálytalanok és különleges szándéknak f e l e l nek megi Így ií^-al, iS-ag valójában iti* a l, i^*gm-o t ábrázol.A k iv ite le k : i-rab-ain, ni~ka-BS/-ad~u.,ni--pSr-a^u-nl osak lá tsa ó la g o - saii, a s - ^ ,- u ,- u n i /onergiTais éa kÖtoEcdbelt/ lévén végződések és mintegy függetlenek«^Í20ny0ü korokban sa Írnokok m égis,kivéte lesen , alkalraazták e s t az Írásmódot /t?^^^n-í^Etb./nfím más ok- ból,ugy lá tE z ik ,n in t aa ered etiségre való törekvésből.
Ijgyltngr.ak a megkettőzése vagy hározaszoros ism étlése leg többször a zt je lz i ,h o g y ea a magánhangzó hossau: tar-a/"bUj ta - a - a^bu “ tabu.
C/ A szó
Láttuk,liogy egy szó le írh a tó hangtanilag, vagy fogalom írás- je le k k e l /id eografiku san /.Jólleh et határozott szaLály nem urslko- dott,ugy lá t s z ik , aa egyik vagy a másik Írásmód meé,vál?-£ -t=í .2r., mégis az im okolm ál m egállapíthatók bizonyos uralkcdc s::cji£0k, melyek egyébként v á lto zta k szövegfajták és korok ezer i r t . levéln ek a szerkesztő je csaknem te lje se n elhanyagoltja azokat a fogalom irásjeleket,m elyek nincsenek a mindannyi használatban, míg a jegyes az á lt a la k i á l l í t o t t h iva ta lo s 0'í2::án70kban hosszú id eig megőrzi a többé kevésbé le e g y sz e rű s íte tt sumer formulákat. Logikusan úgy tünnék,hogy a fogalcm irásjöleknek olyan nértékben kellene eltünnlök, amilyen mértékben távolodunk a sumer hagyományoktól.Ez nem Így vaa,csak részben és bizonyos fa jtá k esetében,A t i s z t a szó ta g írá s,b izto s,h o g y sok e lőn yt kínált:gyorsan megtai- nulható és viszon ylag könnyen olvasható v o lt,d e a fo galo m jelírás.
anr.ak számára, aki a nehézségek f ö lö t t úrrá l ő t t , a té r és 8lz idő f e l e t t i gaz:dálkodásnak sok előnyét b iz to s íto tta .E z é r t van az,hogy ezt m egtaláljuk csaknom t is z ta állapotábaji a pecsétvés— riökaknél. Egyébként a f ogalomirásj e lekkel e l le h e te t t vonni az okmányokat a profán szemek e lő l . Ebből eredt,hogy olyan szövegek,® melyek folyejnatos olvasásra voltak szánva,nevez^etesen azok,melyek sumer hagyományokból m eritettek , kezdetben gazdas f ogalomirásj elekt ő l t ő i olyan hangtani Írásmódhoz ju to tta k el,m ely csak néhány hagyományos fogalom irásjelnek engedett h ely etíe llen kezőleg az ezoteriku s /csak beavatottaknak szánt/ mionkák,vallásos,jövendőmondó, mágikus stb,szövegek,melyek sokkal eredetibb fogalmakat adtak v is z - E z a ,fo rd íto tt fe jlő d é s t mutatnak:a kezdetben világos ira to k fokozatosan homályosakká válnak olyan fogalom irásjelekben,m elyek gyakran a végletekig vannak h a jtv a .
Jó lleh et,h og y ,az á lta lán os szabály s z e r in t ,a szavak függetlenek,noha az ember ta lá lk o z ik olyan kifejezésekkel,m elyek az írá s révén szorosan összeforrtak /sandhi/; a a - tu r -r i /S lÉat - u r r i/. ís -3 g r-h l-* -ls /= i s s i ahi^/ ,ge-he-rSr-bi /• peher-rabi/, Nu- hi-lum /=■ Kuh-llum/ jStb .
D/ A mondat
Az ékirásban az egyiic szó á ltalában nincs elvá- l?jBstva a tö b b itő l, sem a mondatok egymástól.De kezdetben egy szó nem lé p e tt é t az egyik sorból a másikba és gyakran egy sornak t e l je s értelm e van.Ha az nagyon hosszúnak biz£>nyul,az írnok f o ly ta t ja azt a szélen vagy a másik oldalon vagy a f o l j ’-ta tá st á tv e ti a következő sor jobb s z é lé re .Ha viszont azt l á t ja előre,íjogy a szöveg nagyon rövid,akkor magának a sornak a belsejében hagy egy vagy több helyet szabadon oly módon,hogy az utolsó j e l ennek a sornak a végére kerüljön.
Nincsenek különleges je le k a pontozásra.I egis a függőleges szeg,némely szövegben,egy f a j t a vesszővel ér f e l ja jövsndőmon- dásokban egy m egállni)itás kezdetét j e l a i .A ^ vagy j e l a kommentárokban /magyarázatokban/ e lv á la s z t ja a szó t a m agyaxázatátólja
j e l j e l z i egy gondolatnyi vagy fejleraónynok a végét,-fogy re k e llje n aegisaiétolni e iy vagy több szó t,a z Írnokok a mi d itto va^y ugyanaa,stb,szavunk K in tájára alkalniEizták a Tf v a g y < | ^ ”b is"/k étszer/ je le t,r itk á b b a n a ^ je lo t .S g y t ö r lé s t g y a k r a n j e l e z .
S/ Az okmányok ált^dános elrendagéae
Az oszlopokra sz-^t nem válcisztü tt táblákon az Írás általában párhuzacosan von'.il a legrcvidííbb uéret irányábsn,Az a ss z ír korban a párna alakú táb.lákon az i tá s leggyakrabban a fő ten gely irányában vonul,A sz ív alakú okrányokon minden irányban helyezkedik e l , a sorok se j egyíorniák goe párhu^azEonak,
Azok a táblák,m elyek egy bizoni'os hosszúságot meghaladnak függőleges vonalakkal ozzlopokrc:. vannak szétosztva,A z előoldalon az első oszlop a bpJ.oldali,A hátoldalon ellen kezőleg, az oszlopok rondje nagy válto zato sságo t m ta t,A zo k a t néha b a lró l, néha jobbról kozdvo olvassuk,miután negford ítottuk a tá b lá t a iá r az alsó sz é le körül úgy,hogy a liátlap te te je aa e lő c ld a l a ljá r a támaszkodik,akár a b a l szé le körül.líás otoányok esetében a sorrend az e lő o ld a l,a s z é l és a hátlap.
Bármely méretű táblán a v íz sz in te s vonások szolgálnak gyakran az írá s vezetésére,S z a sa játo s voráB,ugy lá t s z ik fokoza^ tosan megszűnt,anélkül,hogy pcr.tossx neg lehetne állapit& xii a megk ö ze lítő időrendet.A szokás változó v o lt az okzányok fají:ájár.ak m egfelelően,így az első b ab ilón ia i dinasz cia a la t t a szerződések ritkán szabályosak, a le v e le k , ellenkezőleg,vsaknem mindig és a gazdasági szövegek gyakran.Követkosésképpen ez az elrendezés kevésbé gyakori le t t ,v é g ü l is sem a levolek,sem a szerződések,sem a gazdar- pági szövegek nem mutatják e st többé aa u jb a b iló n ia i korszaktól a eeleucida korig.A kőbe v é s e tt felir£*tok minden korLaai p;lnc Babilonban,mind Asszíriában szabályo.'^ottak.
Az üres té r két vonás között a szövegnek megosztását je l z i ,A nem szabályozott oknányokbajx egy egyszerű vonás v á la s z tj a e l a paragrafusokat, fe j ez eteket és a versLViakokat,
Assumak,NÍ2iivének éa Uruknak nagy irodalmi táb lái t k is háromszögalaku vagy kerek hézagok d ís z ít ik . EgyenlStlentll oszlanak e l a tá b la kUlönböz5 részein és betöltenek gyakran egykét t e l je s sort.Legtöbbször,úgy lá ts z ik ,c s a k arra vannak szánva, ho^ b e tö ltsé k az Írá ssa l e l nem fo g la lt helyeket.
Az Itnokok néha b e ille sz te n e k a szövegbe je g y ie te k e t, magyarázatokat vagy megjegyzóseket,melyeket rendszerint k is je le k k e l Írnak a sor fö lé vagy ritkábban a sor alá.Ha a szöveg hiányosságot mutat törés következtében,az im o k nem k í s é r l i meg annakpótlását,bárm ilyen köjinyU lenne a ^ ly r e á llitá s c o d a J x ja megjegyzés formájában* es-su " fr is s tö ré s" ,é s utódai megismétlik a meg
je g y z é s t Ilyen formábanBizonyos gondozott táblákon m egjelö lik a sorokat
tizen k én t,a szöveg b a lo ld alára odajegyezve a lo -e s számot / ^ /.3z a számozás valószín űleg a z lm o k m iatt tö rtén ik : eszköz számára,
hogy b e b iz to s ítsa magát,ne ugorjon á t egy so rt.Sok okmány k e lte z é s t tartalmaz^A szerzSdések,a le v e le k
b o ríté k a i,a z okiratok legnagyobb része pecsétlenyom attal van h ite le s ítv e . Gyakran a tá b la a ljá n ,a vonal a la tt,m ely le z á r ja a szöve- get,blzonyos számú J elzés szerepel,m elyek összességét kolofozmak /a mü kiadására vonatkozó adatoknak/ nevezzük.Ha egy mü több táb- lá rS L te r je d ki,mindenegyes tá b la k o lo fo n já t megelőzi a következő táblának e ls5 sora /csa lé tek -so r vagy catch -1 iné/,kivéve természetesen az utolsó táb lát,m ely e z t a szó t hozza: vége /ZAO-TIL-LA-Br-SB/.
17. A mai kézikönyvek
a/ A je le k osztályozása
Az akkádok e lk é s z íte tté k a J elek összességének és aaok értékeinek a tá b lá it is.D e azok az al8?>elvek,melyeket alkalmaztak nem nyújtanak elegendő pontosságot,am ellyel a mai tudomány m egelégedhetne.Szért az asszlrológusok már korán arra kényszerü ltek , hogy az é k lrá s je le k e t több rendszerességgel o sztá lyo z- zák.A nagyobb, v ilágo sság okából egyedül a z t a formát v e sz ik f i gyelembe, melyet az u j-a s s z ir korban haszn áltak ,82. osztályozás á ltalános rendjeként alkalmazva e z t az egymásutánt:
Az osztályozésnaűc ez az alapelve kerül fo ly ta tó la g alkalnazáara egy J e l minden ré sz é t i l le t ő e n .31?szőr fe ls o ro lju k azokat a Jeleket,m elyeknek elsS eleme egy v íz s z in te s szeg és csak miután kim erült minden kombináció,ami előadhatja magát,az alább m egjelö lt menetrend s z e r in t ,a J e l második,azután a harmadik
r é sz é t l l l at San^K- t — , ^ . m 4 -,
csak azután térünk rá a két kezdő v lzs z ln te a szegre i>—Eizután a háromra , stb ./,m ajd a négyre / ^ , stb,/.A zután ar- zokra a Jelekre térUnk,melyek egy d ő lt szeggel kezdődnek / ^ f^ , ^b'^siVjmaJd amelyek k e ttő ve l / ^ / ,hárommal ,s tb ,/ éa
néggyel /.Azután következnek azok a Jelek,m elyek kezdetét
egy,majd több. szegfej a lk o tja •),<<;<C<( stk/*A fe lso ro lá s végződik a z o k ig a Jelekkel,m elyek es^,azután kettő,három ,stb, függőleges szeggel kezdődnek.Ezt az o sztá lyo - zást,néhány apró v á lto z a ttó l e lte k in tv e , az asszirológusok rgyönte- tüen elfogadták.
b/ Az azonos haj\S2ásu,de e ltérő je len tésű szavak osztá lyozása.
Amint lá ttu k , as akkád Bzótagtár^/bizonyos számú több jjolhez tartozó közös értéket tarta ln az/ a;T? T k u:
,a t b ./ .Pontos v o l t ,avégbul,hogy az á t ír á s tükrözze hűségesen az. e re d e ti á k irá s je le t,eze k n e k az azonos hangzásoknak sa játo s J e lö lé s s e l való megkülönböztetése.EUlön^^ző szerzek kevésbé kövctke- zetea k ísé r le te lu tá n , Fr.Thureau Dangln á l t a l az ő "S ylla b a ire ac- cadien"/1926/ éa "Homophonea sumérlens" c,müveiben a já n lo tt rendszerének sik erü lt, e lk e rü lt megkapnia csaknem valamennyi szavazatot. Ennek előnye,hogy összefüggő és egyszerű,a legkevesebbre s z o r íto tta a mesterséges m egjelöléseket és lehetőséget blztoBÍtott,hog7 cinder.- egyea sorozathoz automatikusan lehessen hozzákapcsolni slr.der uj homofon é rték e t. Bz a rendszer a következő alapelveken rju^ szik:
1/ Az osztályozás közös a sumerre és az akkádra.2/ A homofonok a szövegekben való alkalmazásuk gyakorisága
sz e r in t vannai sorrendbe á l l í t v a .
3/ A leggyakrabb homofon nem v is e l magán seEsnlfüle megkülönböztető J e le t ja második Jobbra dűlő, a harmadik ba lra dűlő vonással van m egjelö lve,a negyediktől kezdve szám-imtató különbözteti meg
1/ természetesen a sumer is / Z.A-/
az eg nnáa után következő értékeket: a ,á ,a ,a^ ,a^ ,a^ ,8 tb .4 / Ha honofónok kétszőtagnak vagy tt>bti-Bzőtaguak,a vonások
rendszere fo lytató d ik , a szé vég é lg ,m ie l6 tt bekövetkezne a szácijel^- lé s t rmiup,tuma, ui!W, mnun,uriup, umun^,Btb.
kar adln , kaxadín, kar axiln, karádln, kaxadln, kár adln, s tb ,5/ Azok a többszótagu értókek,m elyek egy egjrszerü értékből
Bzármaznak,ugyanazokkal a negktllOnböztető Jelekkel /vonás vagy B ám/ vannak e llá tv a , mint az egyszerű érték:
mar /muru/, mur /nruru/ ,r:^ /iguru/,B tb. gur,gnr,gur /gbni/ ,sur^ ,gur^/guru^/,atb.
6/ Ha a negyedik vagy ötödik kótszótagu homofónnak nincs egyszótagu megfelelője,szemben az első hárommal,számukra Igénybe- vesszUk a Jábbra U l .b a lr a dűlő vonást az utolsó szó tagon, m ielőtt a szám jelzésekre kerítenénk a so rt:
mur /muru/ ,m^ /muru/ ,m^ /nMru/ ,mnru, mam, curu^,mur^7/ Bz az á t írá s az Írá sb e liség té n y e it J e lz i és nem a k ie j
té s átmeneti vá ltázásE L lt.így ,Jó lleh et a bizonyos korokban a spiráns hur-kónt l e t t k ie j t v e ,e s t az értéket nem te k in tjü k a ^ur / i^ ^ / homofónjának,Én mégis megemlítettem e z t a spiráns k ie jt é s t a hagyományos kur Írásmóddal.
8/ Az értékek osztályozása v á lto za tla n .Ha meg van az egyetértés,hogy egy é rték tévesen k e rü lt be egy so ro zatb a,azt tö r l ik , de az a zt követő értékek megőrzik m utatóikat éa a v is s z a u ta s íto tt érték helye üresen marad,
Megj eg yzéa. Labat Ism ételten u ta l A*Delmel "Lautwert* dér Z e llsch rlftze lch n en in sumerlschen, aJckadlschen und hetOdtlschen Texten?193o, ,valamlnt"Sumerlach-AkkadlBches O lo s s a r jl^ . c.müvel- re.A z e lső mü rövid clme:"Sumerlsches Lezijcon;Homa,193o* >o^nek a fe n t v á z o lt rendszer s z e r in t ö s s z e á llí to t t ék jel-tarta lom jegyzékét la közli.Labatnak Bzóbanlevő szótára tartalm azza I .a J e le t ,I I . a J e l hangtani érték ét,a2 é rték h e ly i és Időrendi a d a ta it/ I II ./ ,é s I7 ,a fogalom irásjel-értókeket,pl.P^— A3 /sumer/,Isten /2Ü£kád/,ezek Jelen tését:" egy]|valamint azokat a különleges Jeleket,m elyek a zt mu- tatJák,hogy az értékek milyen J e lle g ű szövegekben fordulnak e lő .
Bzek se g ítsé g év e l elolvashatok az é k ja le s szövegek.A külö n fé le ragok,képzők,névutók,határozószók s t b . f e lő l Igen Jó f e l v i lá g o s ítá s s a l sz o lg á l dosztonyl Kálmánnak a legújabb ko n trasztív módsz e rre l sze rk e szte tt magyar-sumer összehasonlító szótára,m ely a
“'L lctlonnalre sumer lenne e t granmalre comparée"Párlz3,1975 c.müvének egy fe je z e te / 2.A ./
T ifivn tő lcB lg rag o k / e l g ^ é V , b e i r t ó le,T G Ó B z t o n y i l o l - l o 5 . 1 . /
- a C| t l x t o k ű B e B e t r a g . - - a n l x t o k v i í z o n y r a 6 k l e g é B z l t 5 , a r e c t u m - r e g o n a s o r r e n d b e n ,a r e c e n s v é g é n , P l . J ó z s i h á e a , a 6 z s l k a l a p j a / a k s j ^ s o l ó r á b s a H i a n g z ó / . - 8 5 4 .
-a/á t>;a reBzesülü /partlclplrus/ rag ja . — M;iA Jalea részeslllffj6,0/ 2J rrult részesülG ;va,váj 3/ A/á^/v/é Irányuló, á t a la k ító rag p l. :lróvíL lo tt,k o vé v á lt j 4 / az I t t ,o t t m ollett Irányuló rag p l . : láji,oda. - 369-
- a l S;az állandÖBuláa előr<igja p L .: al-iaa-en. l!j e l az állandósuláa e lo rag ja / e lo lg ó je / ,a fe n n á llá st f e je z i ki,néha a gyakorit^ móddal együtt p l . : elplrion,el-gondolkDdlkj2/ ó l /lge/| á l l fen n á ll. - 874 .
-ba S:/a b l-a ö B S z e v o n á s a ,birtokos és helyhatározóeset / lo c a t l- v u f i / rag/ = a z S b e lse je . - -baB,-ben helyhatározaS e e e t r a g j
-ba,ba Irányuló rag p l . :Sopronba. - 8 6 1 .
ba-ra- S :ö sazetett I g e i e lC r a g ,t iltó fhB x- old al/ - M* p l , f é l r e - iB ra e r . - 8 6 2 .
—e S: nntató névutó és je lo n ld ejü ig e i elSrag. - )»• 1 / ez /= e/ nutató névnásj 2/ népies és ré g i Ig ei névutó a Jelenben p l . :I t t v a g y o k e , l t t a N y u g a t i p á l y a u d v a r e . - 64Ó .
-é ,-g é S: náelk lehetséges "blrtokoa - Jí:ua. p l . : 3.páé,azállan é . - 8 5 5 «
- é / l S: Igei elS rag ,n ely hajIsndóságot fe je z ki le f e lé . - lí: e l—távoloclást és ro r lá s t /alacsonjaib érték fa lé Irányulást/ kife jező Igei előrag p l, re lz lil llk . - 86o.
e-dű Si az /óhajtó mód/j ő vő Idejű képzője. — lír ré g i jövő Idő kép
ző; —end. “ 8753- -eá S: a többesszám ra g ja . - M: ö 3 B 2 / e / , r é g l ; össz/ve/ előlge,m e^ ^
több elem együttesét fe je z i k lj ösaz/e—s é g / , Összeg /v.ö . :U^SA/. -glm/dlm S: nlnt,minőségében. - Mr ként,képen /fin n u g o r,o szty .:ksn
kép esség ,leh ető ség ,a lt.csagat. :kem m érték./- 863.-ne Si/leini/melyIk? /kl-iaa-ae merre?/ - íir mely? kérdő éa vonat
kozó névmás. - 866 me-da S: /me-ud-da ö6azevonása/,nlkDr. - lí: midőn /régi/ /ml-ldő/n
összevonása/,acdLkűr. - 868.-moS,me-oB S: többesszám ragja . - M: 1/ máa/lX/j 2/ más/odllí/ a
tö b b k e z d e t e i m ás /főnév/ képe,mása / B o k s z o r o B l t á a / . e 6 4 .
mi S: ld.7 /SL. í l / 7oa/ - I': wl7 ,micsoda? “Tww S :ii5ol elől^épzff, k ife j ez liajlrudÍBásot f c l f o lé . - U| /rágV
nlgt— o l5kr;pzö /ol51^e/,Halotti ‘beszédben: nlgttzotoztia,/mai/ sy ;s-,3ii£j k lfe jfl^ l a brréGzéctíbe-^elJesüléBt /a tö - taSlotcsebb felé* “ 859.
na- 3: tU tc e lcrag . - }*: no tiltó^parímt'Bcló* - 850.-na S : nutatő ré-ruté. - í'iL/rúgi/ nel i™elj 2/ n i f j 3/ léa
/ igei sjH'k/,nézz\ t n i főnévi l^ enév Tcépző /eredetében tju- ta té Bzó/. ~ 84B.
--no,-«-ne S| töVbeeszétc rrí{5. — ??• e-rm ji/a-nnyi ,mlnt tópzC:nyl r^nnyiaéget,többségiét fe je z k i m ellébaévi ső t főnévi értelemben. ~ 847-
-ng vagy ge Sr többes szán ig e i képzője. - Ht -/u/nk p l . rutazxmk# ugyanakkor blrtokOB szenélyrag /főnévi és ném ásl/ p l, j apánkrháznnk.*~ 875»
-ni/-/-;-, S : b irtokos és helyhatározó rag /DeimeliUisc. «p.2./ - M: na. -on,-enj-ön p l. :Budapesten." 873-
-n i,-a r-n l vagy e-ne/anne S: egyes szám 3, 8zenólyU ige képző - M;ua, p l . : megy-enj vagy-on.“ 872.
-na 3 : névmási széközi /Inflxua/ ré s ze se se trag , gyakran birtokosvagy tu la jd on lté esetrag,m ely gyakran elmaradhat, - U ;ua.l/ a magyar ak,ttk#mely bővít egy ered eti --n a ,-^ a -t,h aso n lít a sumer -k a birtokoa ragra, de lehet,hogy ez a snraer ag /tenni/ igegyök m egfelelő je. | 2/ - n á l , - r é l ,a végső 1 mássalhangzó könnyen lekopik a nagy Sírban, mint a véghangzék a sumerben.A k2Q)csolódé Je le n té s / -n ál,-n él/ a részeE ^ő e - setraggal szomszédos értelmű. *“ 849.
—r a 3 : részesesetrag . — U; ua.és irányuló helyhatározó rag p l , r Kasaárajvlainire,vlm l száraára,J avára,kárára: rá előrag /elő- ige,mely irányuló és részesítő p l. :öröldll hagy v la k lre ,tö re lt- ez lk vlmiro.Sumerbcn néha irányuló helyhatározó rag is p l . t k i-S a r -ra = a világra^ ~ 852,
-ra^i 3 j szétválasztó rag:-apólrtól.- M; -ró l,-rő l,helyrő l,B zeraélyro l.;^ -B e ,es 3 : /szövegekben/ uB,-aa p l.;u d -u l- l l -a -a a = minden időre irá
nyuló rag /Időben is/ , - lilához,-harz,-höz / igei gyök:’ioz/nl/j 2/ -BŐ,-só képző vagy névutó sorszám vagy helyhatásozó lem ben,p l,: el-eő,utols-só,raell-BŐ ,hát-3Ó ./A S,-ban eáe Ifl!^.
- t a S: hHtáronó eset /ablatlrur./,távolodás értelb ea , - IJtua.- t 6 1 , - t r i j r > é p i e F , e i i : t í * , t u * j t c l /Igc/jtávol / f tnnugor:tnolla/|2/ nu ltldejti lc<^5n'*ps5:i:iond-ott/6/jldíJboll t á v o l : . á g : 6 t a . - 8 5 6 ^
- t a ^ S ; l i P l y h a t á r o a í - c t t , - t t t t , - o t t v á r o B n e v e k o b » -
p l. ;PácBett| 2/ i t t , o t t /liatáros^Bzó/.TovábbáiiaallBtl:, l3oly-t,a2 a jtó k b ?lo ld al~ t nyLlrak. - 857-
HU / u l,la / S : nu->\i2L,narcain ta^ad^Bzú. — U: ua.ne&fne.ÖBbzetételbafnt BU+lnlm S;nei>-beszád U: nemajBzláv nyelvelá)en:njama ua. 876. - n2t-n2/-9u S: na-Cüa-üU = nem család = özvegy, - M; xiei/v-sztll - özvegy. 887.
1-g a ,ln -ga ,an -g a StlíegerosltS bz6. - V.: Ige ■ boczéd 877- lg l- la , lg l - e n Gi n e g e r S s i t e i i i j B ? t , u J r a , b l z t o 8 . - 1£: Igenjnagycm,
b i z o n y 878.du és sg St negJ?íenik,kCv8x, IráS^ZljCBelifeizik. - U? ua. oozog^
takar,bog-oz,köt-öSiboi>-ul,BÍifl-ul. S79.
* • , « . 1A rriOLggo-r ro\>^aSira£> K(i4x-so[a.t:a o.5 r^^{-va Kec?je^e.KUei
L U p KI rÖl s -je Ip-K K pí R labat sio trái'a a io p ján G-o 6Z-I ^
bon^L K PUO«>CLPCL rp y/asr-jeiek ein Lekez,het o vg(./ ZaiarAr! dráe, 19 75/
a ,a a A 5t' o^art'- teij'esság, legfőbb sA5\ hcmál^,5ct-f c
Lstenc HÓLromsók.3 DU tar\nLj 229b X 2 ^ ^ , ^ T T f KÓfo part-,9ü.e 3 7 6
, X cctegen^eilenié^e-s &o^ NLl ta^adás^nej noUg 7^
I ^— a 5 Lbben I D lL I
b a k
c é l ^
CS H
c s a tt
dCn9;rtürvaier
í ®e lm e t * x
í(-030 ty
9
S c x b y a
9i) +gyu la .
O , D , l ^ T LU6ÜD,GUDj KttJU roVLCÍ,('nil<ót)
G-lKiN .KŰrCnpo gór005^
KiR Kargau csLfibiorCt:^Karcsú -483
DÍN&ÍR l i y i.£>t:ej>í éi
AN Aqmg Q3^e(J m a3as A3
UO U* \Jn\M /nop^óloeooma omiKor
e- ABALU isiA-ritI
^ I I J ^ T DDL) LiTimeru jafi,a.pro 'LU'tl j i s z á g 5 3 7
PU, bojiu ( f Q -)c50 -p , K u lc s 2 2 9 GA(&] tenni. G-ADAKttjJK ö té n y ^ ^ 3 0
PA a.ru 0-0) habbu i^ot'Jo^afU6rULAo>lti ve iérEN6I ihioJ^o (£ o :te ^ ;^ h ety to ^ rti
h í K-Oc n yn ü h a U h ü ) ; A H A - U n eUneAsKüV
h<xl
^ elp u 5 z t u t
Li r
( í . c ) D ite n ^ e g ^ e o lü lva tó
J e z ü b
k ^ fo td ,v i:a é K ,e la sVCerP széi^hfelj ,áoM kt-J>t/R- hcLtgr
cmDor^
LU Q/nClu em ber. veTí>enqes Kózajé^lenT
A
MM
3 3 0
3BA
<✓ AA» A. 'm ^
majgyoJ' (orstoug)
n ( b . ' o ' ,“ KdojNíLp '
ny [)
o„ OPf-1,XX -K
NONÜZ ptlu tojcLS.KiCsi-K(s kacöOL
kOR j ao lQ fOngbü or3zas\ „ g tiCLÍoTdu nf>fe tdL'FhcLci|ra.3 CQ paJota , URi AKKű U (xKkQjal URl' oroJTüí |S!l Í5 S
UD. nap.Lolö viharUm Nfl.p ' 379
n y u g v ó N a p so^et,m e9 s>ei>zelt4 Z7
orrIIo r
clrav/tda^ j únn ; pG .nta
rö>/ia
5 A sátoP 5LI (La) legfobh 22S
SZ I sicxLfa ^ = r 1 rioiiü, t’o-ni.ttü t> íjXtelné,feiejTiel ^ s i r n r / kos/^b íé:p^ ö
i.!u /4ÍP~ GE.STO,PÍ uznu PúlTÁL bölcbesGQti.(Q.a(f4;) írm4rté.K ' ' 383
ty t t^uKU M ix i ^ u h l KÜ 51Í ^ 6 0 ( ^ ) Kílt:^(:o,moly5 6 Z
Ű ^ ut £RÍM katona, szokmunKaó^fén) 393
V M vilyu DILÍM (ralka '2>1 T
H ^ á r 3 , 1 , M D U P v H L a k o L ; T u G r u h a , w . -T“ tf HUN('&A) n^ü3oo(t (t-0 .
21S Y 7-iand.áf y*'
52)6 . . 53?
^£.,rtA4 oax^elÖLrás döntés, bfe-bx lnil, ftg^e-lem; totbfcs jel 53Z