A Strukturális Alapok működése A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei A regionális politika céljai és alapelvei A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladatai feladatai Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási alapok feladatai alapok feladatai SA és KA költségvetésének értékelése SA és KA költségvetésének értékelése Győr Győr 2005. november 9. 2005. november 9. Ponácz György Ponácz György Márk Márk SAKK-tréner SAKK-tréner A prezentáció készítéséhez felhasznált anyag szerzője: Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs Tanszék
30
Embed
A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei
A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladatai Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási alapok feladatai SA és KA költségvetésének értékelése. Ponácz György Márk SAKK-tréner. Győr 2005. november 9. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A Strukturális Alapok működéseA Strukturális Alapok működése
A regionális politika céljai és alapelveiA regionális politika céljai és alapelveiA Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap
feladataifeladataiKözösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási
alapok feladataialapok feladataiSA és KA költségvetésének értékeléseSA és KA költségvetésének értékeléseGyőrGyőr
2005. november 9.2005. november 9.
Ponácz György Ponácz György MárkMárk
SAKK-trénerSAKK-trénerA prezentáció készítéséhez felhasznált anyag
szerzője:Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs
Tanszék
A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika célja:
Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.
A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Koncentráció:
A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni.
A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.
A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Partnerség:
A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.
A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Programozás:
A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében. 1989-től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3-6 éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.
A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Addicionalitás:
Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).
A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika további alapelvei: Szubszidiaritás:
A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”)
Decentralizáció: A döntéseket a központokból (centrumokból)
alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.
Strukturális Alapok
4 Strukturális Alap létezik:(Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.)
- Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF)
- Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF)
- Európai Szociális Alap (ESZA, ESF)- Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei
(HOPE, FIFG)
Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai Európai Regionális Fejlesztési Alap
(ERDF) /1975/ Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ Európai Mezőgazdasági Orientációs és
Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/
Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/
Kohéziós Alap /1993/
Strukturális Alapok
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió
támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével.
Az alap 1975-ben kezdte meg működését.
Az alap feladatai: Új munkalehetőségek teremtése, illetve a
meglévők megtartása. Az infrastruktúra fejlesztése.
Strukturális Alapok
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):
Az alap feladatai: A helyi fejlődés elősegítése. Oktatás, egészségügy finanszírozása. Helyi kutatás és technológiai fejlesztés
előmozdítása. Környezetvédelem elősegítése.
Strukturális Alapok
Európai Szociális Alap (ESZA): Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés
megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által.
Az alap 1960-ban kezdte meg működését.
Strukturális Alapok
Európai Szociális Alap (ESZA):Az alap feladatai:
Szakképzés. Indítóképzés. Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci
változásokhoz. Egyenlő esélyek megteremtése. Oktatás, tanárképzés.
Strukturális Alapok
Az EMOGA Orientációs Részlege: Célja: A mezőgazdasági struktúrák
alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása.
Az alap 1962-ben kezdte meg működését.
Strukturális Alapok
Az EMOGA Orientációs Részlege:Az alap feladatai:
Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése.
Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés.
Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Célja: a halászati szektor életképes
vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül.
Az alap 1993-ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére.
Strukturális Alapok
Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE):Az alap feladatai:
A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése.
A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése.
A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása.
Strukturális Alapok
A Strukturális Alapok szétosztása:
Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.
A Strukturális Alapok 3 célkitűzése
I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása.
II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása.
III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.
Strukturális Alapok költségvetése
A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk (2000-2006):
I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9 Mrd €, az Alapok 69,7%-a.
II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22,5 Mrd €, az Alapok 11,5%-a.
III. Célkitűzés: ESZA. 24,05 Mrd €, az Alapok 12,3%-a.
Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a 2000-2006 közötti időszakban.
Közösségi Kezdeményezések
Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5%-a jut 2000-2006 között az alábbi 4 programra:
INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA).
LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).
EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA).
URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA).
A Közösségi Kezdeményezésekben ’93-tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást.
Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.
Közösségi Kezdeményezések
Előcsatlakozási Alapok
PHARE program: Feladata a rendszerváltó közép-európai
országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása.
1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.
Előcsatlakozási Alapok
ISPA program:
Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.
Előcsatlakozási Alapok
SAPARD program:Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése.
Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.
Kohéziós Alap
A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani
A 2000-2006-os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.
Kohéziós Alap
A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.
A SA és KA költségvetésének értékelése 1989-1993: 63 milliárd ECU
1994-1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap
2000-2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap
az EU GDP-jének 0,46%-a
„áldozatvállalás” kérdése
Pénzügyi adatok
A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon)