A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása az Európai U nióban

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása az Európai

Unióban

Sopron, 2005. március 17Halász GáborOrszágos Közoktatási Intézet

Az előadás tartalma

1. Mi jellemzi az Európai Unió politikáját a sajátos nevelési igényekkel (SNI) rendelkezők oktatása területén?

2. Melyek az SNI tanulók oktatásának jellegzetes trendjei Európában (integrációs folyamatok)?

3. Milyen hazai kihívások járnak az EU tagsággal?

Mi jellemzi az SNI politikát az Európai Unióban?

Az SNI területén az EU-ra jellegzetes célokat és értékeket képviselő, koherens politika jellemző

1. E politika régebben kialakult, igen stabil és fontos része a közösségi vívmányoknak

2. E politika mögött sok aktív, elkötelezett szereplő van, akik azt effektív módon viszik előre

3. Ugrásszerűen fejlődnek azok az eszközök, amelyekkel a közösségi politika a tagállamokban érvényre juttatható

Az EU SNI politikája az oktatásban/1

• A tágabb kontextus:– Az SNI ügy nem csak oktatási ügy, hanem egy

átfogó politika része, amely általában a fogyatékkal élőkre és a kirekesztődéssel fenyegetettekre vonatkozik

– Az EU kompetenciája a diszkrimináció elleni küzdelemben az alapszerződésből fakad

– E politika része az EU szociális és foglalkoztatási politikájának (ahol erős eszközök vannak)

– A befogadó felnőttek nevelése és a felnőttkori integráció megalapozása rendkívül erős külső társadalmi elvárás az oktatás felé

– A közös oktatási SNI politika kezdetei – Tanácsi állásfoglalások és programok az integrációról a 80-as években

– Oktatási Tanácsi (miniszteri) határozat az integrációról (1990) – a közös oktatási integrációs politika

– A fogyatékkal élők az oktatási programokban

– Az SNI és a lisszaboni folyamat

– Oktatási Tanácsi (miniszteri) határozat (2003) a fogyatékkal élő tanulók egyenlő esélyeiről

Az EU SNI politikája oktatásban /2

SNI trendek az Európai Unióban/1

• SNI sokféle definíciója• Orvosi/biológiai megközelítéssel szemben

nevelési/társadalmi megközelítés (social construct)

• A legtöbb országban kiemelt politikai cél az integráció

• Integrációnak többféle módja és mértéke van

• Integráció tudásháttere és kapcsolatrendszere

• Korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká alakulnak

SNI trendek az Európai Unióban/2

• Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási programoknak

• Az ISCED1 és az ISCED2/3 szint között jelentős eltérés van

• A szülők szerepe erősödik

• Decentralizációhoz való pozitív viszony

• Finanszírozásra kiemelt figyelem

• Az SNI oktatást a normál oktatás pedagógiai megújításának eszközeként tekintik

Hazai kihívások és feladatok/1

• bekapcsolódás az EU által támogatott szervezetekbe és folyamatokba

• megfelelő egyensúly az integrálás és elkülönült kezelés között

• az integráció társadalmi elfogadottsága (szülők)• tanári kompetenciák és iskolai szervezet

fejlesztése• a legjobb SNI intézmények bázisán szakmai

támogatási rendszerek kiépítése• minőségpolitika és integrációs politika

összekapcsolása

Hazai kihívások és feladatok/2

• a finanszírozási megoldások folyamatos kiigazítása

• összekapcsolás helyi szociális és foglalkoztatási politikával

• a társadalmi és biológiai/pszichikai hátrányokkal kapcsolatos integrációs mozgalmak kapcsolata (OOIH) (szinergia és/vagy rivalizálás)

• ESZA lehetőségek kihasználása (NFT HEFOP)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!