A REÁLIÁK FORDÍTÁSA - tdk.uni-miskolc.hu · Vannak olyan kifejezések, szavak, úgynevezett kultúrszavak (más terminológiával: reáliák), melyek fordítása nehézséget

A REÁLIÁK FORDÍTÁSA

Konzulens: Dr. Dobos Csilla, egyetemi docens

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Írta: Honti Enikő

Fordító és tolmács–MA

Miskolc, 2010

2

A REÁLIÁK FORDÍTÁSA

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 5

2. A FORDÍTÁS 6

2.1. A fordítás meghatározása 6

2.2. A fordítás folyamata 7

2.3. A fordítás elemei és típusai 7

3. FORDÍTÁSI PROBLÉMÁK 9

4. EKVIVALENCIA 11

5. A REÁLIÁK 13

6. A REÁLIÁK FORDÍTÁSA 16

6.1. Földrajzi nevek 17

6.2. Épületek 17

6.3. Növénynevek 18

6.4. Állatnevek 20

6.5. Ételek 20

6.6. Öltözet 22

6.7. Közlekedés 23

6.8. Eszközök 23

6.9. Anyagnevek 25

6.10. Táncok 26

6.11. Hangszerek 26

6.12. Játékok 27

6.13. Nevek 28

6.14. Népnevek 29

6.15. Gúnynevek 29

6.16. Lakhely szerinti megnevezés 29

6.17. Pénz 30

6.18. Régies, népies szavak 31

6.19. Tájnyelv 34

6.20. Helységnevek 35

6.21. Településrészek 36

4

6.22. Tisztségek 36

6.23. Megszólítások 37

6.24. Katonai egységek 38

6.25. Fegyverek 39

6.26. Katonai rangok 40

6.27. Vezényszavak 42

7. ÖSSZEGZÉS 44

BIBLIOGRÁFIA 46

5

1. BEVEZETÉS

A fordításnak fontos szerepe van kultúránkban, a mindennapi életben is naponta találkozunk a

fordítással (pl. filmek, könyvek, reklámok fordításakor). De vajon mindent le lehet fordítani?

Vannak olyan kifejezések, szavak, úgynevezett kultúrszavak (más terminológiával: reáliák),

melyek fordítása nehézséget okoz. Ezek a szavak az egyik nyelvben léteznek, de egy másik

nyelv számára ismeretlenek.

TDK munkám során azt vizsgálom, hogy egy adott forrásnyelvi mű fordítása közben

milyen nehézségekkel találkoznak a fordítók, és ezeket hogy oldják meg. A kutatás korpuszát

egy forrásnyelvi magyar mű és annak két célnyelvi, angol és német nyelvű fordítása adja. A

forrásnyelvi mű Molnár Ferenc egyik közkedvelt és máig népszerű ifjúsági regénye, A Pál

utcai fiúk. Az angol nyelvű fordítás címe The Paul Street Boys, mely Louis Rittenberg

nevéhez fűződik. A német nyelvű fordítást Edmund Alkalay készítette el, mely Die Jungen

der Paulstrasse címmel jelent meg. A kutatás középpontjában az előbb említett reáliák okozta

fordítási nehézségek állnak.

A pályamunka első részében tisztázom a fordítás, a fordítási problémák, az ekvivalencia és

a reália fogalmát. Ezt követően példákon keresztül szemléltetem, hogy a fordítók milyen

megoldást alkalmaztak a forrásnyelvi műben előforduló reáliák fordításakor.

A forrásnyelvi műben számos példa található a reáliák fordítására. A TDK dolgozat

terjedelme azonban nem elegendő az összes példa bemutatására és elemzésére, ezért a

példákat csoportokra bontva elemzem, kiemelve egy-egy érdekes, kultúrspecifikus kifejezést.

A pályamunkában leginkább azt vizsgálom, hogy a reáliák fordítására a fordítók milyen

műveleteket használtak, meg tudták-e oldani a reália fordítását, úgy, hogy ne vesszen el a

reáliák jelentéstartalma. A reáliák szerepe meghatározó lehet egy műben, ezért fontos, hogyan

fordítják le. A nem megfelelő fordítás következményeként elveszhet a reália jelentéstartalma,

mellyel együtt elveszhet a szöveg specifikuma, esetleg mondanivalója is. Mivel két célnyelvi

szöveget vizsgálok, felmerül a kérdés, vajon a fordítók, Rittenberg és Alkalay ugyanazt a

megoldást alkalmazták-e a reáliák fordításakor.

6

2. A FORDÍTÁS

„Európában a fordítástudomány mintegy kétezer éves múltra tekinthet vissza”. (Tarnóczi

1966:13) A fordítás a XX. században terjedt el igazán, az emberek már nemcsak saját maguk

szórakoztatására fordítottak, hanem a megélhetésüket jelentette, szakmává vált a fordítás.

(Klaudy 1997 I:20)

Manapság olyan jelentősége van a fordításnak és a fordítói tevékenységnek, mint eddig

soha. A fordítás szükségessége, értéke és funkciója, a fordítói munka fontossága és a fordítás

szerepe kultúránk minden kommunikációs területén ismert lett. (Koller 2004:24)

2.1 . A fordítás meghatározása

Számos meghatározása van annak, hogy mi is a fordítás. „Vinay és Darbelnet azt írta, hogy a

fordítás két nyelvi rendszer kapcsolatba hozatala a fordító személyén keresztül. A két nyelv

közül azonban az egyik merev, adott alakban jelentkezik, míg a másik csak potenciális

lehetőség, vagyis alakítható”. (Tarnóczi 1966:182) Antal László tulajdonképp ugyanezt

fogalmazza meg: a fordítás során egy olyan tárgyat, mely egy adott nyelv jelrendszerével van

körülírva, át lehet írni egy másik nyelv jelrendszerével. (Tarnóczi 1966:183)

A fordításra vonatkozó elméletek közül kiemelném Dolet elméletét, amely öt szabályban

írja le, hogy mitől lesz jó egy fordítás. Először is a fordítónak ismerni kell a fordítandó mű

tárgyát és tartalmát. Ezen felül ugyanolyan szinten kell ismernie a forrásnyelvet és a

célnyelvet is. Harmadik szabályként állítja, hogy el kell vetni a szó szerinti fordítást. Dolet a

közlési szándéknak nagy jelentőséget tulajdonított, mert szerinte, a fordítónak a szöveg

tartalmát kell kifejezni. A negyedik aspektus szerint a fordítónak ismert kifejezéseket kell

használni és utolsóként említi, hogy a fogalmazásnak (tiszta, elegáns nyelvezet, szavak helyes

kapcsolása) is meghatározó szerepe van a fordításban. (Tarnóczi 1966:14-15)

Kazinczy Ferenc és Toldy Ferenc szerint a fordítás során azt is figyelembe kell venni, hogy

kinek szól a fordítás, és hogy mi a fordítás célja. A fordítás célját tulajdonképpen a

forrásnyelvi szöveg műfaja (pl. tudományos munka, regény, forgatókönyv, librettó stb.)

határozza meg. A fordítás rendeltetése pedig azt határozza meg, hogy egy nyelvközösségen

belül kiknek szól a fordítás. (Tarnóczi 1966:177)

7

2.2 . A fordítás folyamata

A fordítás egyfajta beszédtevékenység, mely során a fordító átteszi a forrásnyelvi szöveget a

célnyelvre (Simigné 2003:125), vagy ahogy Catford fogalmaz: a fordítási folyamat során az

egyik nyelvben található szöveget behelyettesítjük egy másik nyelvben találhatóval. (1965:1)

A fordítás folyamata egyirányú, a célnyelv irányába történik (Catford 1965:20) és egyfajta

alkotói tevékenység. A fordító a fordítási folyamat során állandóan döntéseket hoz azzal

kapcsolatban, hogy egy-egy mondatot hogy fordít le. Ezek a döntések többnyire szubjektívek,

csak a fordítón múlnak. Azonban a fordítások összehasonlítása során találunk olyan részeket

is, melyek megegyeznek két fordításban. Ezért feltételezik, hogy a fordítói döntéseknek

vannak objektív alapjai is, bár ezeket a mai napig nem sikerült teljes körűen meghatározni.

(Klaudy 1997 I:17)

Meg kell említeni továbbá azt is, hogy a fordítás folyamata rendkívül összetett. A fordító

először értelmezi, valamint elemzi a forrásnyelvi szöveget, majd csak ezután kezdi el a

célnyelvi szöveg megalkotását. (Klaudy 1997 I:73)

Klaudy Kinga nézete szerint „a fordító sosem fordított mást, mint szöveget, a fordítás

eredménye sohasem volt más mint szöveg. A fordítás folyamata sohasem volt más mint az

eredeti szöveg megértése és a fordítás szövegének megalkotása”. (1999:53)

2.3 . A fordítás elemei és típusai

A fordítói tevékenység esetében különbséget teszünk a fordítás eszköze és tárgya között. A

fordítás eszköze a forrásnyelv és a célnyelv, melyekkel a fordító dolgozik, míg tárgya a

lefordítandó szöveg, melynek értelmezése a fordító felelőssége. (Klaudy 1997 I:18)

A fordítási folyamat legfőbb elemei a nyelvi összetevők: a forrásnyelv és célnyelv, valamint

a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg. Ezen kívül meghatározóak a kommunikációs partnerek

(feladó, fordító, befogadó) és a szövegkörnyezet (kontextus) is, mely alatt a szövegek

megalkotásának körülményeit értjük. (Klaudy 1997 I:26)

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a fordítót sem, aki „a fordítástudományban […] mint

alanyi tényező szerepel” (Tarnóczi 1966:56), de mégsem tekintjük kétnyelvűnek, mivel nem

az a legfőbb vonása, hogy anyanyelvi szinten kommunikál két nyelven, hanem, hogy képes a

két nyelv között közvetíteni. (Klaudy 1999:42)

8

A fordításnak több típusát is meg különböztetjük. Fordíthatunk írott szöveget írásban vagy

szóban. Az utóbbit blattolásnak nevezik. És egy szóbeli szöveget is lehet szóban és írásban is

fordítani. Az előbbi közismertebb neve a tolmácsolás. (Klaudy 1997 I:29)

9

3. FORDÍTÁSI PROBLÉMÁK

A fordító számos fordítási problémával szembesül a fordítás folyamata során. Ezeket a

problémákat a lehető legadekvátabb módon kell a fordítónak megoldani, hogy a célnyelvi

szöveg olvasása ne okozzon problémát az olvasóközönségnek.

A beszédsajátosságok fordítása problémát jelent a fordító számára. A tájnyelvre vagy

rétegnyelvre jellemző sajátosságokat a fordítónak hűen kell visszaadni. A fordítás során

figyelembe kell venni, hogy két nyelv esetében a rétegződés nem azonos, valamint, hogy a

tájnyelv használata helyett ne a standard nyelvet használja a fordító. A vertikális tagozódásból

származó alá-fölérendeltségi viszonyok fordítása is hasonló problémát jelent a fordítóknak.

(Klaudy 1997 I:33-36)

Fordítási problémát jelenthet továbbá a mondások, aforizmák, hasonlatok, metaforák

fordítása (Koller 2004:34-37), valamint a szójátékok, a szóviccek fordítása, a

szövegkörnyezet hiánya, az eltérő háttérismeret, a fordítói módszer, a versforma, az elvont

vagy konkrét fogalom fordítása és a filozofémák. (Albert 2003:50-66) A fordítási probléma

oka lehet a kétértelműség is, melynek legfőbb okai az azonosalakúság és a többjelentésű

szavak. (Catford 1965:94)

A fordítási problémák tárgykörébe sorolandó a fordítás-fordíthatatlanság problémája is,

mely mai napig kérdéses. (Klaudy 1997 I:37) Wilhelm von Humboldt szerint „egy adott nyelv

egyetlen szava sem felel meg teljesen egy másik nyelv bármelyik szavának”. (idézi: Tarnóczi

1966:58) A probléma vizsgálata során különféle elméletek jöttek létre, melyek a nyelv és

valóság kapcsolatával foglalkoznak. (Klaudy 1997 I:37)

Alapvetőnek gondoljuk, hogy a valóság mindenki számára ugyanolyan, és a különbségek a

nyelvi kifejező eszközök terén keresendőek. (Klaudy 1997 I:37) Azonban „[…] a valóságnak

vannak olyan elemei, amelyeket a különböző nyelvek nem azonos módon részleteznek: az

egyik nyelv több kifejező eszközzel utal rá, mint a másik”. (Simigné 2006:99)

Tarnóczi állítása szerint, a valóságot néhány nyelv a többitől eltérően elemzi és tagolja, ami

a fordító számára az egyik legjelentősebb probléma a fordítás során. (1966:172-173)

Az emberi kapcsolatok és a nyelv, a gondolkodás és valóság kapcsolatának kérdése mindig

is foglalkoztatta a filozófusokat, pszichológusokat, antropológusokat, etnológusokat,

nyelvészeket és irodalomtudósokat. (Koller 2004:161-162)

10

„Humboldtnak az a gondolata, hogy az ember a környező valóságot a nyelv segítségével

ismeri meg, a nyelvi relativizmus szélsőséges elméletének kidolgozásához vezetett”. (Simigné

2006:18) Edward Sapir, amerikai nyelvész, hatásosan érvel állítása mellett, mely szerint

semelyik nyelvet nem lehet egzakt módon lefordítani. Ugyanakkor megállapítja, hogy a

nyelvek önmagukra sem fordíthatók le, mert nem létezik olyan szó az adott nyelvben,

melynek tökéletes ekvivalensét egy másik szó vagy kifejezés visszaadná. (Albert 2003:45)

A Sapir-Whorf nevéhez fűződő hipotézis a gondolkodással szemben a nyelv elsődlegességét

hirdeti (Simigné 2006:18), mely szerint a nyelv határozza meg gondolkodásunkat, azt, hogy

milyennek látjuk a világot. (Klaudy 1997 I:37) Ha elfogadjuk ezt az álláspontot, „akkor arra a

következtetésre jutunk, hogy mivel a különböző nyelvközösségek kultúrája lényegesen eltér

egymástól, a fordítás lehetetlen”. (Simigné 2006:18)

Egyesek szerint a különböző tárgyak érzékelését meghatározzák azok a szavak, melyeket a

tulajdonság leírására használunk. Ha abból indulunk ki, hogy a nyelv határozza meg a

valóságról alkotott képünket, akkor minden nyelvközösség különböző világképpel

rendelkezik. (Klaudy 1997 I:37)

Előfordul, hogy bizonyos jelenségek részletesebben vannak jelen az egyik nyelvben, míg

egy másikban csupán összefoglaló névvel illetik a jelenségeket. Erre nagyon jó példa a

névgazdagság, mely például megfigyelhető az eszkimók nyelvében, ahol a hófajtáknak

számos megnevezése van. „Az arabban a tevetartással, az oroszban a halfajtákkal, az olaszban

a tésztafajtákkal, az angolban a hajózással kapcsolatos tárgyaknak, fogalmaknak van kiterjedt

és részletező megnevezés készlete”. (Klaudy 1997 I:37) Ebbe a kategóriába sorolható a

színprobléma és az időtagolás problémája is. (Tarnóczi 1966:174-175) A különböző nyelvek

szókészleteiben fellelhető különbségek elég sokszor a kultúrák különbségeiből adódnak.

(Simigné 2006:103)

Georges Mounin, francia fordításkutató szerint a különböző megnevezések nem teszik

egyértelművé, hogy az embereknek különbözne a világról alkotott képük. Mindezt azzal

magyarázza, hogy egyes nyelvközösségeknél bizonyos szavak a köznyelv részét képezik, míg

más nyelvközösségek esetében a csekély használat miatt nem kerültek be a köznyelvi

szókincsbe. (Klaudy 1997 I:37-38)

A fordíthatóság mértéke függ attól, hogy a nyelvpárok melyik nyelvtípusba tartoznak, van-e

érintkezés a nyelvek között, milyen a nyelvközösségek kulturális fejlődése és hogy mennyi

információt kell egyszerre lefordítani. Ha a nyelvtípusok egymáshoz közeliek, van érintkezés

a nyelvek között, párhuzamos a kulturális fejlődés, és egy információt kell lefordítani, akkor a

fordíthatóság mértéke nagy. (Albert 2003:45)

11

4. EKVIVALENCIA

A fordítás folyamata során a fordító megfeleltetést, egyenértékűséget teremt a forrásnyelvi és

a célnyelvi szöveg között. Ezt a megfeleltetést vagy egyenértékűséget ekvivalenciának

nevezik. (Simigné 2003:147) „Más fogalma van az ekvivalenciáról az olvasónak vagy

hallgatónak, aki feltételezi az ekvivalenciát, más a fordítónak, aki megteremti az

ekvivalenciát, megint más a kutatónak, aki vizsgálja az ekvivalenciát”. (Klaudy 1997 I:89)

Vinay és Dalbernet meghatározásában az ekvivalencia-központú fordítás egy olyan

folyamat, mely során ugyanazt a jelenséget adjuk vissza, mint ami a forrásnyelvben szerepel,

csak épp teljesen más szavak használatával. A két kutató szerint az ekvivalencia a

legmegfelelőbb módszer például a szólások, közmondások és klisék fordítása esetén.

(Leonardi 2000)

Egy másik nyelvész, Roman Jakobson háromféle fordítást különböztet meg. Ezek az

intralingvális (nyelven belüli), az interlingvális (két nyelv közti) és az interszemiotikai

(jelrendszerek közti) fordítás. Jakobson szerint az interlingvális fordítás során a fordítók

szinonimákat használnak, így kizárható a teljes ekvivalencia. Mindezen felül, kizárja a

fordíthatatlanságot is, mert a fordító számos módszer közül választhat, és a fordító döntése,

hogy melyiket választja. (Leonardi 2000)

Catford ekvivalencia felfogásában megkülönbözteti a formális megfeleltetést és a szöveg-

ekvivalenciát. (Simigné 2003:148) A formális megfelelés olyan célnyelvi kategória, mely

megközelítőleg ugyanazt a helyet foglalja el a célnyelvi szövegben, mint amit a forrásnyelvi

kategória a forrásnyelvi szövegben. Szöveg-ekvivalens bármely célnyelvi szöveg, vagy

szövegrész, mely egyenértékű a forrásnyelvi szöveggel vagy annak egy részével, illetve akkor

és csak is akkor változik meg, amikor az adott forrásnyelvi szövegrész megváltozik. (Catford

1965:27-28) Catfordot kritizálták felfogása miatt, és azt mondták, hogy ő csak a mondatok

szintjén foglalkozik az ekvivalencia jelenségével. (Simigné 2003:148)

Catforddal ellentétben Nida az ekvivalencia szintjén a formális és a dinamikus

ekvivalencia között tesz különbséget. (Simigné 2003:148) És bár Catford és Nida is használja

a formális ekvivalencia fogalmát, mindketten más értenek alatta. (Klaudy 1997 I:93) Nida úgy

értelmezi a formális ekvivalenciát, hogy a forrásnyelvi szöveget formahűen kell visszaadni

(Simigné 2003:148), lényege az ´üzenet´ átadása mind formailag, mind tartalmilag. Ezzel

szemben a dinamikus ekvivalencia alapja az ekvivalens hatás (Leonardi 2000), vagyis hogy a

12

szöveg ugyanazt a hatást váltsa ki a célnyelvi olvasóból, mint amilyet a forrásnyelvi váltott ki

a forrásnyelvi olvasóból. (Simigné 2003:148)

Kade ellenben a szavak szintjén vizsgálta az ekvivalenciát. (Simigné 2003:148) Négyféle

megfeleltetést különböztet meg: a teljes, a fakultatív, a hozzávetőleges és a non-

ekvivalencia. (Klaudy 1997 I:91-95) Az első az egy az egyhez megfelelés, amikor a

forrásnyelvi kifejezésnek egy megfelelője van. A második az egy a többhöz megfelelés,

amikor a célnyelvi kifejezés több szóból áll a forrásnyelvi kifejezéssel szemben, mely csak

egy szó. A harmadik az egy az egy részéhez való megfelelés, ilyenkor a célnyelvi kifejezés a

forrásnyelvi szöveg egy részét fejezi ki. És az utolsó, negyedik csoport a non-ekvivalencia,

amikor nincs célnyelvi megfelelője az adott kifejezésnek. (Simigné 2003:147-148)

„Ha végigtekintünk az ismertetett felfogásokon, látjuk, hogy a nézetek főként abban térnek

el, mi az, ami feltétlenül átviendő az egyik nyelvből a másikba, mi az, ami feltétlenül

megőrzendő a fordítás során, mi az, aminek változatlanul kell maradnia, azaz, mi a fordítás

invariánsa?” (Klaudy 1997 I:97)

A fordítónak elsődlegesen arra kell törekedni egy fordítás elkészítésekor, hogy a

forrásnyelvi szöveg jelentéstartamát a lehető legadekvátabb módon visszaadja. Lehetőség

szerint a célnyelvi szövegnek tükrözni kell a forrásnyelvi szöveg formáját is. Ha az

ekvivalenciát a szavak szintjén vizsgáljuk, akkor a fordítónak minél pontosabban kell

visszaadni az adott kifejezés jelentését. Ha a forrásnyelvi szövegnek létezik ekvivalense a

célnyelvben, akkor mindenképpen azt a megfelelőt kell használni a fordítónak a fordításban.

Azonban ha az adott kifejezés nem létezik a célnyelvben, akkor a fordítónak azt kell szem

előtt tartani, hogy minél tökéletesebben megmagyarázza az adott kifejezést, vagy egy

majdnem ugyanazzal a jelentéstartammal rendelkező kifejezéssel helyettesítse be.

13

5. A REÁLIÁK

A fordító gyakran találkozik az ekvivalens nélküli lexika, más szóval a non-ekvivalens lexika

fordításának problémájával. Az ekvivalens nélküli lexika egyik fontos csoportját a reáliák

alkotják.

A reália definícióját többféleképpen határozták meg, melyek között vannak szűkebb és

tágabb meghatározások is. (Forgács 2004:39) Klaudy Kinga meghatározásában a reália azon

tárgyak gyűjtőfogalma, melyek egy-egy kultúrára, nyelvközösségre jellemzőek, és egy másik

kultúra számára ismeretlenek. (1997 I:36) A reália „[…] latin eredetű szó, az elképzelt,

tudatunkban létező fogalmak helyett a valóságban létező tárgyakat, és azok megnevezését is

jelöli.” (Simigné 2006:104) A reáliákat definiálják kultúrafüggő elemként is, mely esetben a

kultúra fogalmát olyan szinten kell kezelni, mint a reáliáét. (Forgács 2004:40) Kultúrtárgyak

lehetnek az ételek, italok nevei, ruhák elnevezései, táncok megnevezése stb. (Klaudy 1997

I:36)

Mivel a reália nemcsak azt a tárgyat jelöli, mely egy-egy kultúrára sajátosan jellemző,

hanem magát a szót is jelöli, mellyel az adott kultúrtárgyat megnevezzük, ezért a reália

fogalma kétértelmű. (Klaudy 1997 II.:60)

A reáliákat több csoportba lehet osztani. A csoportosításnál a Szergej Vlahov és Szider

Florin által meghatározott formát veszem alapul (Tellinger 2003:59):

I. Földrajzi reáliák:

1. Geográfiai képződmények

2. Ember alkotta földrajzi objektumok

3. Endémiák (szűk területen előforduló növény és állatfajták)

II. Néprajzi reáliák:

1. Mindennapi élet reáliái

a) Ételek, italok

b) Öltözet

c) Lakhely, bútor, edény

d) Közlekedési eszköz

14

2. Munkatevékenység reáliai

a) Foglalkozásnevek

b) Munkaeszközök

c) Munkaszervezés

3. Művészet és kultúra

a) Zene és tánc

b) Hangszer

c) Színház és szereplők

d) Ünnepek, játékok

e) Szokások, rituálék és szereplőik

4. Etnikai reáliák

a) Népnevek

b) Csúfnevek, gúnynevek

c) Lakhely szerinti megnevezések

5. Mértékegységek és pénzek

a) Mértékegységek

b) Pénzek

c) Népies megnevezések

III. Társadalmi-politikai reáliák:

1. Közigazgatás, államberendezés

a) Közigazgatási egységek

b) Települések

c) Települések részei

2. Hatalmi szervek

a) Irányító szervezetek

b) Irányító személyek

3. Politikai élet

a) Politikai tevékenység és szereplői

15

b) Társadalmi szervezetek és szereplőik

c) Társadalmi mozgalmak és szereplőik

d) Rangok, titulusok, megszólítások

e) Oktatási intézmények

f) Osztályok, rétegek, kasztok

g) Politikai szimbólumok

4. Katonai reáliák

a) Katonai egységek

b) Fegyverek

c) Mundér

d) Katonai rangok, beosztások

16

6. A REÁLIÁK FORDÍTÁSA

Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy a reáliák fordításakor milyen megoldást alkalmaznak a

fordítók, hogy leküzdjék a nyelvek közötti különbségekből adódó nehézségeket. A

fordítóknak többféle megoldás áll rendelkezésére a reáliák fordítására. A fordító választásán,

döntésén múlik, hogy az adott szövegkörnyezetben melyik lehetőséget választja, belátása

szerint melyik módszer alkalmazása nyújtja a lehető legadekvátabb megoldást, hogy célnyelvi

olvasó ugyanúgy értse meg a fordítást, mint a forrásnyelvi szöveget a forrásnyelvi olvasó.

A reáliák fordításakor a fordítónak egyfajta univerzális tudással kell rendelkezni, mivel a

reáliák fordítása tükröt ad a fordítói munkáról. (Tellinger 2003:58) A reáliák fordítását is a

fordíthatatlanság mellett szokták felhozni. Mivel bizonyos tárgyak egy kultúra számára

ismeretlenek, azokat nem lehet annak a kultúrának a nyelvére lefordítani. (Klaudy 1997 I:38)

Emiatt tartották fontosnak a kultúrák megismerését, a kulturális ismereteket, melyek

szükségesek a fordítási nehézségek megoldásához. A fordítónak kultúra közvetítő szerepet is

be kell töltenie, mérlegelnie kell, hogy a célnyelvi olvasóközönségnek és a forrásnyelvi

olvasóközönségnek milyen háttérismereteik vannak. (Tellinger 2003:68-69)

Bizonyos esetekben, ha ezeket a kultúrszavakat nem fordítják le, csak egyszerűen átírják,

mindenképp szükséges lábjegyzet használata a fogalom megmagyarázására, különben a

célnyelvi olvasó nem fogja megérteni a szöveget. A megfeleltetés némi veszéllyel jár, hiszen

elveszhet a reália dúsító szerepe. A reáliák fordításának megoldására szolgálhat az is, ha a

nyelvközösségek bővítik ismereteiket egymás kultúrájáról, így egyes reáliákat tudnak

valamihez társítani. A reáliák tehát nem a fordíthatatlanság bizonyítékai, hanem rámutatnak

arra, hogy a reáliák fordításakor a célnyelvi közönség reáliáiból kell kiindulni és nem pedig

fordítva. (Klaudy 1997 I:38-39)

A reáliák fordításakor a fordítónak több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen

tényező a reália szerepe. Ha nincs jelentősebb szerepe a reáliának az adott műben, akkor

leginkább a kihagyás, vagy az általános fordítás műveletét alkalmazzák a fordítók. Ha viszont

meghatározó szerepe van a reáliának a műben, célszerű körülírást vagy magyarázó betoldást

alkalmazni. (Klaudy 1997 II:63)

A dolgozat további részében a reáliák fordítását csoportokra bontva vizsgálom. Ennek

alapját Vlahov és Florin csoportosítása nyújtja, de példáimnak megfelelően változtattam rajta.

17

6.1. Földrajzi nevek

(1) […] ami délelőtt amerikai préri volt, délután Magyar Alföld, esőben tenger, télen az

Északi-sark, […] (Molnár 69)

[…] which in the morning was their American prairie, in the afternoon their Magyar

Lowlands, in rain their sea, in the winter their North Pole […] (Rittenberg 88)

[…] das vormittags amerikanische Prärie war, nachmittags ungarische Tiefebene, das,

wenn regnete, ein Meer vorstellte, im Winter den Nordpol […](Alkalay 89)

A fenti példában két földrajzi név is szerepel, az egyik az amerikai préri, a másik a Magyar

Alföld. Az angol célnyelvi szövegben fordító kétféle fordítási technikát alkalmazott. Az egyik

a szókölcsönzés egyik fajtája, a tükörszavak használata, mely azt jelenti, hogy a reália

elemeit fordítja le a fordító (Tellinger 2003:65), mely az amerikai préri fordításában

figyelhető meg. A másik a szókölcsönzés másik fajtája, a részeleges tükörszavak, mely

részben fordítás, részben transzliteráció (Tellinger 2003:66), használata. Ezt alkalmazta

Rittenberg a Magyar Alföld fordításakor. A magyar szót változtatás nélkül átvitte az angol

nyelvbe, míg az alföld kifejezés fordításakor tükörszót használt. A német célnyelvi szövegben

a fordító mindkét kifejezés fordításakor a tükörszavakkal történő fordítást választotta.

6.2. Épületek

(2) A Múziumban tegnap megint einstandot csináltak! (Molnár 12)

Yesterday, in the museum, they pulled that einstand stunt again. (Rittenberg 16)

Im Museum haben sie gestern wieder Einstand gemacht! (Alkalay 14)

A Múzium a múzeum régies kifejezése. Mindkét célnyelvi szövegben behelyettesítést

használnak a fordítók, mely a célnyelvben létező elemek használatát jelenti. (Vermes

2004:14) Azonban egyik célnyelvi szövegben sem érzékeltették a fordítók, hogy a

forrásnyelvi szövegben régies megnevezés szerepel. Ennek valószínűleg az lehet az oka,

hogy a múzeum kifejezés formailag alig tér el a régies megnevezési formától.

(3) Ez akkor volt, amikor találkoztam veled a Ludovikánál? (Molnár 57)

18

It must have been the day I met you near the Ludovican Officers’ Traning College.

(Rittenberg 74)

War das damals, als ich dir beim Ludoviceum begegnete? (Alkalay 73)

A Ludovika, egy akadémia, katonai felsőoktatási intézmény. Az angol célnyelvi szövegben

Rittenberg a betoldás műveletét választotta. A jelentések betoldása azt jelenti, hogy a fordító

az eltérő háttérismeretekkel rendelkező olvasóközönségek miatt kibővíti a forrásnyelvi

kifejezést, hogy a célközönségnek is érthető legyen. (Klaudy 1997 II:100) Jelen esetben a

fordító az akadémia teljes nevét fordította le. A német célnyelvi szövegben az iskola latin

megnevezését használta a fordító.

6.3. Növénynevek

(4) Besurrantak, és elbújtak a nagy ciprusok mögé. (Molnár 47)

They darted in and hid behind some tall cypress trees. (Rittenberg 60)

Sie schlüpften hinein und versteckten sich hinter den großen Zypressen. (Alkalay 60)

Az angol fordításban a betoldás műveletét használja a fordító, azáltal, hogy a ciprusok helyett

a ciprus fák kifejezést használja a célnyelvi szövegben. A német célnyelvi szövegben a

behelyettesítés műveletét választotta a fordító.

(5) Hosszú ládákban a páfrány és mimóza tenyészett. (Molnár 47)

In oblong boxes were mimosas and ferns. (Rittenberg 61)

In länglichen Holzbehältern wurden Farnkräuter und Mimosen gezogen. (Alkaly 60)

A páfrány és a mimóza fordításakor mindkét fordító más-más műveletet választott. Az angol

célnyelvi szövegben Rittenberg a páfrányt behelyettesítéssel, a mimózát a felcserélés

műveletét alkalmazva fordította le. A jelentések felcserélése azt jelenti, hogy a célnyelvi

szövegben használt kifejezés jelentése nem ekvivalens a forrásnyelvi szövegben használttal.

(Klaudy 1997 II:117) Az angol kifejezés jelentése sámánfa. Rittenberg azért választhatta ezt a

megoldást, mert a sámánfa a mimózához hasonlóan a hüvelyesek rendjéhez és a

pillangósvirágúak családjához tartozó növényfaj. Ezzel szemben a német célnyelvi szövegben

Alkalay mindkét kifejezés fordítására a behelyettesítés műveletét választotta.

19

(6) A középső rész nagy kupolája alatt pedig legyezőlevelű pálmák meredtek fölfelé, s

délszaki növényekből valóságos kis erdő állott itt. (Molnár 47)

Under the dome of the centre house stood tall fan-leafed palms, surrounded by a

veritable forest of tropical vegetation. (Rittenberg 61)

Unter der großen Kuppel des Mittelbaus reckten Fächerpalmen ihre Blätter, und hier

war auch ein ganz kleiner Wald von exotischen Pflanzen. (Alkalay 60)

A legyezőlevelű pálmák és a délszaki növények fordítására mindkét fordító azonos stratégiát

választott. A fordítók a behelyettesítés műveletét használták a legyezőlevelű pálmák

fordításához. A délszaki növények fordításakor pedig a jelentések felcserélését alkalmazták.

Az angol célnyelvi szövegben a trópusi növényzet kifejezés szerepel, míg a német célnyelvi

szövegben az egzotikus növények kifejezést használta a fordító.

(7) Aztán megint magnóliák, babérok, narancsfák, óriási páfrányok. (Molnár 47)

Then magnolias, laurels, orange trees, and giant ferns. (Rittenberg 61)

Rundum Magnolien, Lorbeerbäume, Orangenbäume, riesige Farne. (Alkalay 60)

A (7)-es példában szereplő növényneveket fordításakor leginkább a behelyettesítés műveletét

használják a fordítók. Ezen kívül használják még a felcserélés, betoldás műveletét. Az angol

célnyelvi szövegben csak a magnólia fordításakor használja a fordító a jelentések

felcserélését, mert azt liliomfának fordítja. A többi növénynév fordításakor a behelyettesítés

műveletét alkalmazza. A német célnyelvi szövegben a babérok fordításkor betoldást használ

a fordítót azzal, hogy a babérfák kifejezést használja. A többi növény esetén a célnyelvi

megfelelőket helyettesíti be.

(8) Szaladtak vissza az akácfa mellé, ahol bemásztak a düledező palánkon. (Molnár 49)

They ran back toward the acacia trees where they had come in across the rickety fence.

(Rittenberg 64)

Sie liefen zur Akazie zurück, bei der sie über die morsche Planke hereingeklettert waren.

(Alkalay 63)

Az akácfa esetében nem egyezik meg a fordítók által választott fordítási művelet. Az angol

célnyelvi szövegben a fordító a behelyettesítést választotta, míg a német célnyelvi szövegben

20

a fordító a kihagyás műveletét használja, csak akácnak a fordítja a kifejezést. A jelentések

kihagyása olyan lexikai művelet, mely során a forrásnyelvi kifejezést vagy teljesen, vagy

részben hagyja ki a fordító a fordításból.

6.4. Állatnevek

(9) Megrázta magát, mint a vízzel leöntött pincsikutya. (Molnár 49)

He shook himself like a drenched poddle. (Rittenberg 63)

Er schüttelte sich wie ein begossener Pudel. (Alkalay 63)

A pincsikutya egy kisméretű kutyafajta, melynek fordításakor mind az angol, mind a német

célnyelvi szövegben uszkárnak fordították, a felcserélés műveletét használva, mivel az uszkár

is lehett kisebb méretű, bár nem ez a legfőbb jellemzője.

6.5. Ételek

(10) A Csele titokban törökmézre alkudott egy szomszédos kapu alatt. (Molnár 8)

Csele, unobserved by his mates, was haggling over the price of a piece of halvah near

the gate. (Rittenberg 11)

Csele feilschte bereits in einem benachbarten Haustor um türkischen Honig. (Alkalay 9)

A törökméz egy sütőben készült édességféle. Az angol célnyelvi szövegben a fordító a halvah

kifejezést használta, mely az angolban egy sűrű nugátos édesség neve. Mivel az angol

kultúrában nem ismert a törökméz, így a fordító egy ahhoz jellegében hasonló édesség

nevével oldotta meg a fordítási problémát. Ezt a fordítási műveletet analógiás fordításnak

nevezeik. A német célnyelvi szövegben szószerinti tükörfordítást alkalmazott a fordító.

Ezzel azonban az a baj, hogy az olvasó az általánosságban ismert mézre fog gondolni, és

mivel a török jelző is előtte áll, azt fogja hinni, hogy vagy Törökországban készítik ezt a fajta

mézet, vagy az elkészítés módja miatt nevezeik töröknek. Ez azonban téves, hiszen a

törökméz egy édesség neve.

(11) Egy krajcár a nagy darab medvecukor, és ugyancsak egy krajcár az árpacukor.

(Molnár 8)

21

A large bar of licorice costs no more than a penny, nor a lump of rock candy.

(Rittenberg 11)

Einen Kreuzer kostet ein großes Stück Bärenzucker, und auch ein Stück Gerstenzucker

kostet einen Kreuzer. (Alkalay 9)

A medvecukor is egyfajta édesség, melynek alapanyaga az édesgyökér kivonat. Az angol

célnylevben van ekvivalense, a licorice, így a fordító a behelyettesítés műveletét használja.

Azonban a német célnyelvben nincs ekvivalense, így ott Alkalay ismét tükörfordítást

alkalmaz. Az árpacukor is egy édesség neve, mely árpakivonattal vegyített cukorka keskeny

rúd formában. Egyik célnyelvben sincs ekvivalense, így a német célnyelvben a fordító a

tükörfordítást használja mint az eddigiekben. Az angol célnyelvben viszont a fordító itt is az

analógiás fordítást használja, mint a (10)-es példában, utalva arra, hogy egy édességről van

szó, illetve, hogy milyen állagú. Kemény cukorkának fordította Rittenberg az árpacukrot.

(12) Sőt egy krajcár az úgynevezett diákabrak is, mely apró staniclikba van osztva, s mely a

legízletesebb keverékek egyike. (Molnár 8)

In fact, for a penny one can also buy what is known as “student fodder”, a delectable

concoction wrapped in small pokes. (Rittenberg 11)

Ja, sogar “Studentenfutter” kostet einen Kreuzer, das, in kleine Tüten gepackt, zu den

schmackhaftesten Gemischen gehört. (Alkalay 9)

A diákabrak egyfajta erdélyi csemege, mely főtt étel is egyben. Mindkét célnyelvi szövegben

tükörfordítással fordították le, de idézőjelbe tették, jelezve, hogy nem szószerint értendő,

hiszen a kontextusból kiderül, hogy ez egy ízletes étel.

(13) Van ebben mogyoró, mazsola, malagaszőlő, cukordarabka, mandula, utcai szemét,

szentjánoskenyér-törmelék és légy. (Molnár 8-9)

It is a mixture of nuts, raisins, candy, almonds, dirt, bits of seedcake and dead flies.

(Rittenberg 11)

Es gibt darin Haselnüsse, Rosinen, Malagatrauben, Bonbons, Mandeln, Straßenstaub,

Bruchstücke von Johannisbrot und Fliegen. (Alkalay 9)

A malagaszőlő a mag nélküli mazsola elnevezése. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg

nem tesz különbséget a magos és mag nélküli mazsola közt, egyszerűen csak a mazsolának

22

fordítja. A fordító a kihagyás műveletét használja. A német célnyelvi szövegben nincs

ekvivalense a mag nélküli mazsolának, ezért a fordító tükörszavakkal fordítja le. A

szentjánoskenyér egy fa termése, melyből lisztet készítenek, és abból pékárukat. Az angol

célnyelvi szövegben magos tésztaként, a jelentések felcserélését alkalmazva, utal rá a fordító.

A német célnyelvi szövegben pedig behelyettesítést használ a fordító.

(14) Nemecsek leült egy kőre, ette a kenyérhéjat, és várta a többit. (Molnár 19)

Nemecsek seated himself on a rock, munched his bread and waited for the others to

arrive. (Rittenberg 25)

Nemecsek setzte sich auf einen Stein, verzehrte seine Brotrinde und wartete auf die

anderen. (Alkalay 24)

A kenyérhéj fordítása esetén, az angol célnyelvi szövegben Ritenberg egyszerűen kihagyta a

héjat, és helyette csak kenyérnek fordított. Ellenben a német fordító ugyanúgy, kenyérhéjat írt

a célnyelvi szövegben, tehát behelyettesítést alkalmazott. A magyarázat arra, hogy az angol

célnyelvi szövegből kihagyta a fordító a héjat, az lehet, hogy az angol kultúrában a kenyér

nem ugyanazt a fajta kenyeret jelenti, mint a magyar kultúrában. Az angol kultúrában a

kenyér szóval nem a kemencében sütött kenyérre utalnak hanem, az úgynevezett ´toast

kenyérre´.

6.6. Öltözet

(15) A szolgálatkész kis Csengey, az első pad első odaugrott hozzá, és fölsegítette rá a

felöltőt. (Molnár 52)

Little Csengey, top of the class, obligingly jumped up to help the professor put on his

topcoat. (Rittenberg 67)

Der diensteifrige kleine Csengey, der Ertste in der ersten Bank, sprang zu ihm hin und

half ihm in den Mantel. (Alkalay 66)

A fordítás során az angol célnyelvi szövegben a jelentések felcserélését alkalmazta a fordító,

a felöltő helyett a felsőkabát kifejezést használva. A német célnyelvi szövegben is a

felcserélést választotta a fordító, aki a kabát kifejezést használta.

23

6.7. Közlekedés

(16) Megállj – szólt Boka –, te lóvonaton menj haza. Nesze, adok pénzt! (Molnár [51])

Wait a minute, said Boka. Here is some money. You’d better go home by tram.

(Rittenberg 65)

Halt, sagte Boka, fahr mit der Straßenbahn nach Hause. Da hast du, ich geb dir das

Geld. (Alkalay 65)

A lóvonat, az a kocsi melyet lovak vontatnak síneken. Az angol célnyelvi szövegben

Rittenberg a teljes átalakítás műveletét alkalmazva a villamos kifejezést használja. A német

célnyelvi szövegben is, hasonlóan az angol nyelvű fordító választásához, Alkalay a villamos

kifejezést használja. A teljes átalakítás művelete során a jelentések felcserélődnek, de olyan

módon, hogy látszólag semmi köze nincs egymáshoz a célnyelvi és a forrásnyelvi

kifejezésnek. (Klaudy 1997 II:133)

(17) Hanem az én papám orvos, és délelőtt komfortáblin jár a betegekhez, […] (Molnár 57)

My dad is a doctor and every morning rides by cab to call on his patients. (Rittenberg 73)

[…] aber mein Vater ist Arzt und fährt vormittags mit der Droschke zu den Kranken.

(Alkalay 73)

A komfortábli egy egylovas bérkocsi. Az angol célnyelvi szövegben a fordító felcserélést

alkalmaz, a konflis kifejezést használja. A német célnyelvi szövegben is felcseréli a

jelentéseket a fordító, a bérkocsi kifejezést használva. (Az angol nyelvű szövegben a cab

kifejezést manapság a taxi megnevezésére használják.)

6.8. Eszközök

(18) Volt abban bicska, spárga, golyó, rézkilincs, szög, kulcs, rongy, noteszkönyv, srófhúzó,

meg még Isten tudja, micsoda. (Molnár 41)

There you could have your choice of jack-knife, twine, agates, nails, keys, brass door-

knobs, rags, note-books, corkscrews, and heaven knows what not. (Rittenberg 53)

24

Da gab es ein Federmesser, Bindfaden, Kugeln, eine Messingklinke, Nägel, Schlüssel,

Lappen, ein Notizbuch, Schraubenzieher und der Himmel weiß was noch alles.

(Alkalay 52)

A srófhúzó a csavarhúzó régies elnevezése. A német célnyelvi szövegben Alkalay a

csavarhúzó ekvivalensét használja, tehát behelyettesíti a célnyelvi lexémát. És bár a

csavarhúzónak van ekvivalense az angol célnyelvben is, Rittenberg mégsem azt használja,

hanem a dugóhúzó kifejezéssel a teljes átalakítás műveletét.

(19) Kinél van spárga? (Molnár 40)

Who’s got a piece of cord? (Ritteberg 53)

Wer hat einen Strick bei sich? (Alkalay 52)

A spárga egyfajta kötöző eszköz, melyet a forrásnyelvben, a magyarban gyakorta használnak

a mindennapokban. A célnyelvi szövegben a fordítók felcserélést, illetve az angol célnyelvi

szövegben a fordító betoldást is használt. Az angol célnyelvi szövegben egy darab kötélnek

fordította Rittenberg, míg a német célnyelvi szövegben Alkalay kötélnek fordította.

(20) […] izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy

gyönyörű, smaragdzöld csík, […] (Molnár 5)

Into the colourless flame of a Bunsen burner upon the classroom desk there suddenly

burst a flash of a bright emerald; […] (Rittenberg 7)

[…] in der farblosen Flamme der Bunsenlampe ein herrlicher smaragdgrüner Streifen

aufleuchtete […] (Alkalay 5)

A Bunsen-lámpa az iskolákban használt laboratóriumi gázégő. Az angol célnyelvi szövegben

a felcserélés műveletével Bunsen-égőnek fordította a fordító. A német célnyelvi szövegben a

fordító a szókölcsönzést használta, és tükörszavak használatával oldotta meg a fordítást.

(21) [...] Boka becsukta a kicsiny, piros bőrrel bevont zsebtintatartóját, melynek igen ügyes

szerkezete volt, úgyhogy sose folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebre vágta az

ember; […] (Molnár 5)

Boka drew a crimson leather case over his miniature pocket inkwell, an ingenious device

which would never leak, save when carried in one’s pocket. (Rittenberg 8)

25

[...] Boka verschloß sein kleines, mit rotem Leder überzogenes Taschentintenfaß, das so

geschickt konstruiert war, daß niemals die Tinte daraus floß, außer, wenn man es in die

Tasche steckte, [...] (Alkalay 6)

Régen az emberek zsebükben vagy zsinórra akasztva vitték a tintát üveg, vagy fém tartóban.

Ez volt a zsebtintatartó. Az angol célnyelvi szövegben a behelyettesítés műveletét választotta

a fordító a zsebtintatartó fordítására. Ugyanígy a németben is a behelyettesítést használta a

fordító.

6.9. Anyagnevek

(22) [...] a Barabás pedig minden szemérem nélkül terítette a pad alatt térdére a

viaszkosvásznat, nagyság szerint rakván bele a könyveket, [...] (Molnár 6)

Barabás quite brazenly spread an oil-cloth wrapping across his books according to size.

(Rittenberg 8)

[...] und Barabas breitete unter der Bank ganz schamlos das Wachstuch auf seinen Knien

aus, räumte die Bücher der Größe nach ein [...] (Alkalay 6)

A viaszkosvászon barnás színezetű, virágos asztalterítő, mely mosható, illetve törölhető. Az

angol célnyelvi szövegben a fordító a teljes átalakítás műveletét használja, az olajos

ruhaanyag csomagoló kifejezéssel fordította le. A német célnyelvi szövegben is ezt a

műveletet alkalmazva Alkalay viaszkendőnek fordította.

(23) [...] a Boka hamar zsebre vágta a piros tintatartót, melyből, a zsebet megérezve, rögtön

szivárogni kezdett a szép kék antracén. (Molnár 6-7)

[…] and Boka quickly put away his crimson inkwell from which, immediately upon the

first touch of a pocket, there began to drip a beautiful blue liquid. (Rittenberg 9)

[...] Boka verschloß rasch den roten Tintenbehälter, aus dem, sowie er die Tasche füllte,

sofort die shcöne blaue Anthrazentinte heraussickerte. (Alkalay 7)

Az antracént tinták, színezékek gyártásánál használják, színtelen vagy igen gyengén sárga

színű, lemezes kristályos vegyület. Az angol fordításban Rittenberg generalizálást

alkalmazva egyszerűen folyadéknak fordította. A generalizálás műveletével a fordító a

26

célnyelvi szövegbe általánosabb kifejezést használ, mint amilyen a forrásnyelvi szövegben

előfordul. A német célnyelvi szövegben pedig a fordító az antracén tinta kifejezéssel adta

vissza a szó jelentését, tehát betoldást alkalmazott.

6.10. Táncok

(24) Nemecsek pedig, aki leghátul állott, örömében egy csendes kis csárdást táncolt, hogy ez

egyszer nem őt írják be a könyvbe. (Molnár 24)

Nemecsek, standing hindmost in the group, was so overjoyed at the thought that for once

his name was not being entered that he tripped a silent csárdás. (Rittenberg 32)

Nemecsek aber, der ganz hinten stand, tanzte vor Freude darüber, daß diesmal nicht er

aufgeschreiben wurde. (Alkalay 30)

A (24)-es példában a forrásnyelvi műben a csárdásnak, mint tánctípusnak fontos jelentősége

van, hiszem ez egy jelelgzetes magyar néptánc fajta. Az angol célnyelvi szövegben a fordító

átvette, transzliterálta a csárdás szót, mellyel a tánc jellegzetességét akarta megtartani. Ezzel

szemben a német célnyelvi szövegben a fordító kihagyást alkalmazott.

6.11. Hangszerek

(25) […] épp ebben a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy

zongora-verkli, […] (Molnár 5)

But, at the same triumphant moment, exactly at a quater to one, there intruded the sound

of a hurdy-gurdy in a neighbouring courtyard. (Rittenberg 7)

[…] genau in dieser Minute des Erfolges erklang vom Hof des Nachbarhauses ein

Leierkasten […] (Alkalay 5)

A zongora-verkli egy gyerekeknek gyártott sípláda, olyan hangszer mely egyszerre több

szólamot is játszik. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg analógiás fordítást használva

tekerőnek fordította, utalva arra, hogy ahhoz, hogy hangot adjon ki tekerni kell. A német

célnyelvben is hasonló megoldást alkalmazott Alkalay, aki zenélő ládának fordította a

kifejezést.

27

6.12. Játékok

(26) Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a labda a realistáké volt, és azok

nem engedték. (Molnár 13)

First we thought of playing baseball in Eszterházy Street, but the ball belongs to the boys

of the Real school and they wouldn’t give it to us. (Rittenberg 18)

Wir wollten zuerst in der Eszterhazygasse Schlagball spielen, aber der Ball gehört den

Realschülern, und sie haben es uns nicht erlaubt. (Alkalay 16)

A méta egy hagyományos magyar labdajáték, amit ütőkkel játszanak. Az angol célnyelvi

szövegben a fordító az angol nyelvjárási területen ismert és közkedvelt labdajátékhoz, a

baseball-hoz hasonlítja (analógiás fordítás) és a fordításban ezt alkalmazza. A német

célnyelvi fordításban az ütős labdajáték kifejezés szerepel, ezzel mintegy körülírva a

kifejezést, a betoldás műveletét használta a fordító.

(27) Kérlek – mondta -, én úgy hallottam, hogy ők ilyenkor este vannak ott a szigeten, és

rabló-pandúrt szoktak játszani. (Molnár 30)

I understand that they’re usually on the island at about this time, playing some game of

highway robbery. (Rittenberg 40)

Ich habe gehört, daß sie um diese Zeit gegen Abend auf der Insel zu sein pflegen und

Räuber und Gendarmen spielen. (Alkalay 38)

A rabló-pandúr egy játékfajta elnevézése, melyet a gyerekek gyakran játszanak. Az angol

célnyelvi szöveg betoldást használva magyarázza meg, hogy az egy útonállós rablós játék. A

német célnyelvi szövegben tükörszavakkal, szókölcsönzést használva fordítja le a kifejezést a

fordító.

(28) Közlegény, menjen a raktárba, és hozza elő a labdát meg a levattát! (Molnár [29])

Private Nemecsek, go to the store-room and get the ball and bat! (Rittenberg 37)

Infanterist, gehen Sie ins Magazin und bringen Sie den Ball und die Schläger! (Alkalay

36)

28

A levatta az ütő megnevezése, melyet a (26)-os példában említett méta játszásához

használtak. Mindkét célnyelvi szövegben ugyanazt a megoldást alkalmazzák a fordítók. A

jelentések felcserélésével ütőként fordították le.

6.13. Nevek

(29) A zászló mellett, jobb lábát az erőd falára téve, állott fönn Áts Feri, a rettenetes Áts Feri,

mindnyájuk ellensége, a füvészkertiek vezére. (Molnár 20)

There he saw, standing beside the flag, his right foot resting on a rampart, Feri Áts –

Terrible Feri Áts – arch foe of the Paul Street Boys and leader of rival gang. (Rittenberg

27)

Dort oben stand, neben der Fahne, den rechten Fuß auf die Brustwehr gestützt, Franz Ats,

der fürchterliche Franz Ats, ihr Feind, der Anführer der Jungen vom Botanischen

Garten. (Alkalay 25)

Ebben a példában megfigyelhető a személynevek fordítása. Mindkét célnyelvi szöveg az adott

kultúra szerint használja a neveket a fordítók, vagyis az angol és a német kultúrában is a

keresztnév áll elől nem pedig a vezetéknév, mint a magyar kultúra esetében. Az angol

célnyelvi szövegben a fordító transzliterálta a nevet. A német célnyelvi szövegben viszont a

fordító a behelyettesítés műveletét alkalmazta a keresztnév fordításakor.

(30) A víz mind kifolyt a szőnyegre, mikor a Mandi fürdött. (Molnár 56)

Of course, all the water leaked out when the canary was getting its bath. (Rittenberg 73)

Das Wasser lief auf den Teppich, als Männchen badete. (Alkalay 72)

A forrásnyelvi szövegben szereplő Mandi, egy madár neve. Az angol forrásnyelvi szövegben

Rittenberg a generalizálás műveletét alkalmazza. Elhagyja a Mandi nevet, s helyette egy

általánosító kifejezést, a kanárit használja, mellyel így a célnyelvi olvasó számára nyilvánvaló

lesz, hogy egy madárról van szó. A német célnyelvi szövegben Alkalay a teljes átalakítás

eszközét használva emberkének fordította a Mandi nevet, mely igen nagy eltérés a

forrásnyelvi szöveghez képest. Valószínűsíthető, hogy a fordító nem talált semmilyen hasonló

kifejezést a célnyelvben.

29

6.14. Népnevek

(31) Valami vidám magyar nóta volt, [...] (Molnár 5)

It was a rollicking magyar melody [...] (Rittenberg 7)

Es war eine heitere ungarische Melodie, [...] (Alkalay 5)

Az angol célnyelvi szövegben a fordító átvette a magyar kifejezést, transzliterációt

alkalmazott. A forrásnyelvi szövegben jelzőként szerepel, és mindkét célnyelvben van

ekvivalense, mégis csak a német célnyelvi szövegben alkalmazta a fordító az ekvivalens

német kifjezést, vagyis a német célnyelvi szövegben a fordító a behelyettesítés műveletét

választotta..

6.15. Gúnynevek

(32) A „pocok“ szó aztán megtette a hatását. (Molnár 27)

The word “rat” had the desired effect. (Rittenberg 35)

Der “Schlappschwanz” wirkte. (Alkalay 33)

A fenti példa jól szemlélteti a teljes átalakítás műveletét. A forrásnyelvi szövegben a pocok

szót negatív jelentéstartalommal használja az író. Az angol célnyelvi szövegben ehelyett

Rittenberg a patkány szót használja, mely szintén negatív jelentéstartalommal bír. A német

célnyelvi szövegben sem hagyta meg Alkalay a pocok kifejezést, helyette egy szintén negatív

jelentéstartalmú szót használt, mellyel a gyávákat szokták illetni.

6.16. Lakhely szerinti megnevezés

(33) Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek

a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a

szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas

házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. (Molnár 17)

You handsome, robust country lads of the wide open spaces, who need only one step

outside your doors to be close to limitless meadows, under a marvellous vast canopy of

blue; you whose eyes have grown accustomed to great distances; you who are not

30

trapped in tenements – you cannot possibly know what a vacant lot means to a city-bred

child. (Rittenberg 22)

Ihr schönen, gesunden Schuljungen des Flachlands, die ihr nur einen Schritt zu machen

braucht, um auf der unendlichen Ebene zu sein, unter dem wundervollen blauen Zelt, das

Firmament heißt, die ihre Augen an die großen Entfernungen, an den Blick in die Weite

gewöhnt habt, die ihr nicht zwischen hohen Häusern eingepfercht lebt, ihr weißt gar

nicht, was den Budapester Schuljungen ein leerer Bauplatz bedeutet. (Alkalay 20)

Az alföldi diákok forrásnyelvi szöveg fordításánál, az angol célnyelvi szövegben körülírást,

betoldást használ a fordító: a széles, nyitott területek vidéki fiataljai. A német célnyelvi

szövegben azonban nyoma sincs a körülírásnak, a fordító behelyettesítést használ. A pesti

gyerek forrásnyelvi kifejezés az előző kifjezés ellentéte. A német célnyelvi szöveg a magyar,

forrásnyelvi szöveghez hasonlóan jelzőként használja a városnevet azzal a különbséggel, hogy

Budapestet ír és nem Pestet, hogy a célnyelvi olvasó maradéktalanul megértse a kifejezést. Itt

Alkalay a betoldást és a transzliterációt ötvözte. Az angol célnyelvi szövegben azonban a

vidék és város ellentétére fókuszál a fordító, így nem tartja fontosnak külön kiemelni, hogy

melyik város, ezért ismételten a betoldás műveletét választja, és a fordításban a városban

nevelkedett gyerek kifejezés szerepel.

6.17. Pénz

(34) Ez olyasvalami volt, mint amikor valaki azt álmodja, minden forint egy százast ér.

(Molnár 10)

It struck him as fantastic as when one dreams that a pound is worth a hundred.

(Rittenberg 14)

Ungefähr so, wie wenn jemand träumt, daß jeder Gulden einen Hunderter wert sei.

(Alkalay 12)

A forint magyar fizető eszköz. Rittenberg a font kifejezést használva fordította le az angol

célnyelvi szövegben, analógiás fordítást használt. Azért választotta ezt a megoldást, mert a

font az angol fizetőeszköz neve. A német fordításban a forint kifejezés célnyelvi ekvivalensét

használva (behelyettesítés) fordította le a fordító, és nem a német fizetőeszköz, a márka

kifejezését használta.

31

(35) A törökméz ára tudvalevőleg az egész világon egy krajcár. (Molnár 8)

It is a fact generally known that halvah sells for the same price the world over – that is,

for a penny. (transl. Rittenberg 11)

Auf der ganzen Welt kostet der türkische Honig bekanntlich einen Kreuzer. (Alkalay 9)

A krajcár kis értékű ezüst- és rézpénz volt, melyet a délnémet államokban is használtak, így a

német célnyelvi szövegben teljesen ekvivalens szót tudott használni a fordító. Az angol

nyelvterületen nem volt használatos a krajcár, ezért a fordító az ottani kultúrában használatos

kis értékű pénzfajtát, a pennit használta a fordítás során.

(36) Aztán két darab ötkrajcáros bélyeg, egy zárt levelezőlap, két darab egykoronás

okmánybélyeg, nyolc új toll és egy színes üveggolyó. (Molnár 57-58)

Then came two five-penny postage stamps, a sealable postal card, two revenue stamps,

eight brand new pen-points and a coloured agate. (Rittenberg 74)

Dann zwei Stück Briefmarken zu fünf Kreuzer, eine Briefkarte, zwei Urkundenstempel

zu einer Krone, acht Schreibfedern und eine farbige Glaskugel. (Alkalay 74)

A (34)-es és (35)-ös példákhoz hasonlóan jártak el a fordítók a krajcár fordítását illetően. A

korona fordításakor a német célnyelvi szövegben behelyettesítést alkalmazott a fordító. A

korona az osztrák-magyar monarchia pénzneme volt, így a német nyelvjárásban van

ekvivalense. Az angol célnyelvi szövegben az állami bevétel szót használva a fordító a teljes

átalakítás műveletét alkalmazza.

(37) Mindenekelőtt egy forint negyvenhárom krajcár került elő. (Molnár 57)

First of all he produced a forint and forty-three krajcárs. (Rittenberg 74)

Zuerst kamen ein Gulden und dreiundvierzig Kreuzer zum Vorschein. (Alkalay 74)

A (34)-es, (35)-ös és (36)-os példáktól eltérő a forint és krajcár kifejezés fordítása a (37)-es

példában. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg az eddigiektől eltérően nem az analógiás

fordítást alkalmazza, hanem a transzliterációt. A német célnyelvi szövegben Alkalay

ugyanúgy, mint eddig a behelyettesítést használja.

6.18. Régies, népies szavak

32

(38) Tülköltek a lóvasúti kocsisok, valamelyik udvaron dalolt egy cselédlány, de egészen

mást, mint amit a zongora-verkli játszott. (Molnár 5)

Conductors of horse cars blowing their sirens. Somewhere a housemaid singing a tune

quite unlike that of the hurdy-gurdy. (Rittenberg 8)

Man vernahm das Trompeten der Pferdebahn, in irgendeinem Hof trällerte ein

Dienstmädchen, aber eine ganz andere Melodie, als sie der Leierkasten spielte. (Alkalay

6)

A forrásnyelvi mondatban a tülköl szóval a dudálást fejezik ki. Ezt sem az angol, sem a német

célnyelvi szövegben nem tudták volna ilyen megfelelővel visszaadni, ezért a fordítók

felbontották a szót. A szószerinti angol fordítás szerint fújták a gőzsípjaikat. A német fordító

pedig a következőképpen bontotta fel a forrásnyelvi szót, hallották a trombitákat.

(39) [...] mert Csele gigerli volt, [...] (Molnár 5)

For Csele, you see, was a fop. (Rittenberg 8)

[...] denn Csele war ein Geck, [...] (Alkalay 6)

A gigerli szóval illették azt az embert, aki feltűnően öltözködött. Az célnyelvi szövegekben

nincs ekvivalense, ezért mindkét esetben olyan kifejezést használtak a fordítók, amelyek

jelentése közel áll a gigerliéhez, tehát felcserélést alkalmaznak. Az angol célnyelvi szövegben

a piperkőc szót használta a fordító, mellyel azokat illetik, akik a kelleténél több időt

foglalkoznak külső megjelenésükkel. A német célnyelvi szövegben a fordító a Geck szót

használta, mellyel a hiú emberek szokták illetni.

(40) Ez a Csele nővérének a színházi gukkerja – mondta, és belenézett. (Molnár 38)

These opera glasses belong to Csele’s sister, he said and looked through them.

(Rittenberg 50)

Das ist das Opernglas von Cseles Schwester, sagte er und setzte es an die Augen.

(Alkalay 49)

A gukker régies kifejezés, távcsövet jelent. Jelen esetben egy színházi távcső, mely kicsi és

kifejezetten a színházban használják, hogy az erkélyből jobban lássák az előadást. Mindkét

célnyelvben, az angolban és németben is létezik a színházi látcső kifejezés, így az ennek

33

megfelelően, behelyettesítéssel az ekvivalens lexémákat használják a fordítók. Azonban

semmilyen utalást nem tesznek arra, hogy a forrásnyelvi szövegben a színházi látcsövet régen

használt kifejezéssel fejezték ki.

(41) A kalyiba előtt lópokróc volt a földön, és ezen aludt édesen a tót. (Molnár 19)

On a horse blanket in front of the shack lay the Slovenian watchman, sound asleep.

(Rittenberg 25)

Vor der Holzbude war eine Pferdedecke ausgebreitet und darauf schlief der Slowake

den Schlaf der Gerechten. (Alkalay 23)

A kalyiba a kunyhó megnevezésére szolgál. Mindkét célnyelvi szövegben a felcserélés

műveletét használták a fordítók. Az angol célnyelvi szövegben kunyhónak, a német célynelvi

szövegben fabódénak fordították a kalyibát. A lópokróc fordítása esetében a célnyelvi

szövegekben a szókölcsönzést használva tükörszavakat használva fordították le a kifejezést a

fordítók.

(42) Mikor Csónakos meglátta őket, beugrott a ladikba, a partnak támasztotta az evezőt, hogy

minden pillanatban kész legyen az indulásra. (Molnár 45)

Csónakos saw them coming and quickly jumped into the boat, leaning the oars against

the bank so as to be ready to shove off at a moment’s notice. (Rittenberg 59)

Als Csónakos sie erblickte, sprang er in das Fahrzeug, stemmte das Ruder an das Ufer,

um jeden Moment zur Abfahr bereit zu sein. (Alkalay 58)

A ladik a csónak népies elnevezése. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg felcserélést

alkalmazva a csónak kifejezést használta a fordítás elkészítéséhez. A német célnyelvi

szövegben pedig Alkalay az általánosítást használva járműnek fordítja a forrásnyelvi

kifejezést.

(43) Véges-végig nagy levelű, kövér törzsű fák állottak nagy, zöld dézsákban. (Molnár 47)

Throughout the length of the house, in large green wooden tubs, gigantic trees reared

their heads. (Rittenberg 61)

Überall standen großblättrige Bäume mit dicken Stämmen in großen, grünen Kübeln.

(Alkalay 60)

34

A dézsa fából készült tárolóedény. Az angol célnyelvi szövegben a fordító betoldást

használva körülírja a kifejezést, mert a fa kád kifejezést használja a célnyelvi szövegben. A

német célnyelvi szövegben a vödör kifejezést használva, a jelentések felcserélésével oldja

meg a fordító a dézsa fordítását.

(44) És a kis szőkének volt egy angyalos szerencsekrajcárja, amit egy pilulásskatulyában

hordott magával. (Molnár [51])

To all of this was added Nemecsek’s own lucky penny, which he kept in a small box.

(Rittenberg 65)

Und der kleine Blonde besaß einen Engelkreuzer, den er in einer Pillenschachtel bei sich

trug. (Alkalay 65)

A pilulásskatulya egy kis dobozka volt, amiben gyógyszereket tartottak. Az angol célnyelvi

szöveg csak kis doboznak fordította Rittenberg, a felcserélés műveletét használva. A német

célnyelvi szövegben a fordító behelyettesítést használt.

6.19. Tájnyelv

(45) Az is azt kiáltotta, hogy: „Elmegyung!” (Molnár [29])

The boys laughed as the Slovenien, in an effort to imitate them, threw his hat in the air

and roared, with a pronounced foreign accent: „We go dere!” (Rittenberg 37)

Er warf seinen Hut in die Luft und brüllte: „Gehn mer hin!” (Alkalay 36)

A forrásnyelvi műben az elmegyungot a tót mondta, aki a felvidékről származik és ott a

magyar nyelv egy dialektusát beszélik. Ezt a tájnyelviséget mindkét célnyelvi szövegben

érzékeltette a fordító.

(46) Csak jertek mindenütt utánam! (Molnár 34)

Just follow close behind me. (Rittenberg 45)

Folgt mir nur nach. (Alkalay 43)

A jertek szót csak egyes vidékeken használják, így tájszólásnak számít. Ebben az esetben

azonban a fordítók nem tartották fontosnak, hogy ezt hangsúlyozzák, ezért egyik célnyelvi

35

szövegben sem jelzik, hogy a forrásnyelvben ezen a helyen az író tájszólást használt. A

fordítók felcserélést használnak, mindkét célnyelvi szövegben a követni igét használva

fordítják a jertek utánam kifejezést.

6.20. Helységnevek

(47) A Múzeum-kertet hívják így. (Molnár 13)

By “museum” was meant the lawn surrounding that public institution. (Rittenberg 17)

So nannten die den Garten des Museums. (Alkalay 16)

A Múzeum-kert a forrásnyelvi mű szerint egy helységnév, mely még ma is létezik. A német

célnyelvi szövegben birtokos szerkezetként felbontást alkalmazva a múzeum kertjeként

fordította le a fordító. Az angol célnyelvi szövegben körülírást, betoldást alkalmazva a

forrásnyelvi szöveget a következőképp fordította a fordító: a közintézmény füves területe.

(48) A grund… (Molnár 17)

The grund… (Rittenberg 22)

Der grund… (Alkalay 20)

A grund beépítetlen vagy esetleg füves telek, a regény egyik kulcsszava. Mivel meghatározó a

regény szempontjából egyik célnyelvi fordításban sem fordították le, vagy írták körül. A

fordítók transzliterálták a kifejezést

(49) Mielőtt még ők ide fognak jönni, mi fogunk elmenni hozzájuk a Füvészkertbe! (Molnár

28)

Even before they come here, we’ll pay them a visit, right in the Botanical Gardens!

(Rittenberg 37)

Aber ehe sie hierherkommen, wollen wir zu ihnen gehen, in den Botanischen Garten!

(Alkalay 36)

A (49)-es példában a füvészkertet mindkét fordító ugyanazt a megoldást alkalmazva fordította

le. Az angol és a német célnyelvi fordításban is betoldást használva körülírták a kifejezést,

botanikus kert szerepel a fordításokban.

36

6.21. Településrészek

(50) A lárma messze halt el, valami józsefvárosi kis utcácskában. (Molnár 50)

The uproar subsided only in the distance, in an alley somewhere in the Josephtown

district. (Rittenberg 65)

Allmählich verklang der Lärm in irgendeinem Gäßchen der Josefstadt […] (Alkalay 64)

Az (50)-es példában a fordításhoz a fordítók a behelyettesítés műveletét alkalmazták mindkét

célnyelvi szövegben.

(51) […] és kimentem vele a Tisztviselőtelepig, […] (Molnár 57)

I rode to the end of the city […] (Rittenberg 73)

[…] und fuhr bis zur Beamtenkolonie […] (Alkalay 73)

A Tisztveselőtelep fordításakor mindkét célnyelvben más-más megoldáshoz folyamodtak a

fordítók. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg betoldást alkalmazva a város vége

kifejezést használja. A német célnyelvi szövegben Alkalay azonban a szókölcsönzést

használja.

6.22. Tisztségek

(52) Ezt csak ma délelőtt tudta meg az elnök az iskolában, a latinóra után, mikor a pincében,

ahol a pedellus a vajas kenyeret árulta, Nemecsek félrehívta, és mindent elmondott neki.

(Molnár 83)

He had learned of it only that morning soon after the Latin period. He had been in the act

of buying a slice of buttered bread at the school lunch counter when Nemecsek called

him aside and told him about it. (Rittenberg 104)

Das erfuhr der Präsident erst heute vormittag in der Schule, als ihn Nemecsek nach der

Lateinstunde, im Souterrain, wo der Schuldiener Butterbrötchen verkaufte, beiseite rief

und ihm alles erzählte. (Alkalay 104)

37

A pedellus kapusi és hivatalszolgai teendőket ellátó személy az iskolákban. Az angol

célnyelvi szövegben a fordító kihagyást alkalmazva elhagyta a tisztség megnevezését. A

német célnyelvi szövegben felcserélést használva iskolaszolgának fordította le a fordító.

(53) Mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem

rágta. (Molnár 55)

Before that it was in charge of Kolnay, who was also treasurer. But he let it dry up. He

never chewed on it. (Rittenberg 71)

Früher hat ihn der Kolnay aufbewahrt, denn er war der Kassier, bei dem aber ist er

vertrocknet, weil er nie gekaut hat. (Alkalay 70)

A pénztárnok kifejezés lefordítására az angol és a német célnyelvben is analógiás fordítást

alkalmazva próbáltak megoldást találni a fordítók. Az angol és német célnyelvi szövegben is

pénztárosnak fordították a kifejezést. Ez forrásnyelvi szempontból, helytelen, mert a

pénztáros a forrásnyelvben nem ekvivalens a pénztárnok kifejezéssel.

(54) A Barabás a pecsétőr. (Molnár 59)

Barabás is guardian of the seal. (Rittenberg 75)

Barabas ist der Siegelverwahrer. (Alkalay 75)

A pecsétőr fordítását tekintve nem egyezik meg a fordítók által használt módszer. Az angol

célnyelvi szövegben Rittenberg betoldást használva (a pecsét őre), mintegy megmagyarázza

a kifejezést. Ezzel ellentétben a német célnyelvi szövegben Alkalay tükörszavakat használva

fordította le a kifejezést.

(55) Jegyző úr! (Molnár 68)

Mr. Recording Secretary! (Rittenberg 86)

Herr Schriftführer! (Alkalay 87)

A jegyző úr esetében az angol célnyelvi szövegben betoldást alkalmaz a fordító, és lejegyző

titkár úrnak fordítja. A német célnyelvi szövegben írásvezető úrnak fordítva felcserélést

használt a fordító.

6.23. Megszólítások

38

(56) Lapulj meg, papuskám. (Molnár 37)

Down on your belly, laddie. (Rittenberg 48)

Leg dich nur flach hin, mein Junge. (Alkalay 46)

A papuskám egyfajta vicces megszólításként funkcionál ebben a kontextusban. Az egyik

gyerek mondja a másiknak. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a laddie kifejezést

használta, mellyel leginkább a skót nyelvjárásban szokták a férfiakat szólítani, különösen a

fiatal fiúkat. A német célnyelvi szövegben Alkalay inkább az egyszerűségre törekedett, és

egyszerűen fiamnak fordította a papuskám kifejezést. Mindkét célnyelvi fordítás esetén teljes

átalakítást használtak a fordítók.

(57) Ebben lakott a tót, aki éjszaka a fát őrizte, hogy el ne lopják, vagy föl ne gyújtsák.

(Molnár 18)

In it lived the Slovenian night watchman, who was held responsible for possible thefts

and fires in the yard. (Rittenberg 23-24)

Darin wohnte ein Slowake, der nachts das Holz hütete, damit es nicht gestohlen oder

angezündet werde. (Alkalay 22)

A tót régebben a szlovákok és szlovének külső neve volt. Érdekes, hogy a célnyelvi

szövegekben mindkét népnév előfordul. Az angol célnyelvi szöveg a szlovén népcsoportot

veszi ekvivalensek, míg a német célnyelvi szöveg a szlovákot. Ennek oka talán a földrajzi

elhelyezkedésből adódik.

(58) Rácz tanár úr becsapta a könyvét, és felállott a katedrán. (Molnár 52)

Professor Rácz slammed his book shut and rose on the rostrum. (Rittenberg 67)

Professor Racz klappte sein Buch zu und stand vom Katheder auf. (Alkalay 66)

A forrásnyelvi szövegben a tanár úr megszólítás szerepel. Mindkét célnyelvi szöveg a

professzor kifejezéssel cseréli fel. A magyar iskolarendszerben, a felsőoktatási

intézményekben tanító, vagy tudományos körökben mozgó személyek megszólítására

használt kifejezés a professzor, melyet a célnyelvi szövegekben használnak a fordítók.

6.24. Katonai egységek

39

(59) Fönn állott? A citadellán? (Molnár 22)

You mean he stood up there? On our citadel? (Rittenberg 29)

Er stand oden? In der Festung? (Alkalay 27)

A citadella az erőd megnevezése. Az angol célnyelvi fordításban a fordító transzliterációt és

konkretizálást alkalmaz a fordítás során, a mi citadellánk. A német célnyelvi szövegben

felcserélés műveletét hazsnálja a fordító, mivel erődnek fordította a citadellát.

(60) Ez a két négyszög, amelybe A és B van írva, jelenti a kapu védelmére rendelt két

zászlóaljat. (Molnár 87)

This square here, with the letters A and B, represents the two divisions detailed to defend

the gate. (Rittenberg 108)

Diese beiden Viercke, die mit A und B bezeichnet sind, bedeuten die beiden Bataillone,

denen der Schutz des Tores obliegt. (Alkalay 108)

A zászlóalj szárazföldi katonai egység. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg szakasznak

fordította, felcserélést alkalmazva. A német célnyelvi szövegben Alkalay szintén a felcserélés

műveletét alkalmazta.

(61) Ha még egy szót szólsz, haditörvényszék elé állítalak! (Molnár 88)

If I hear another word out of you, I’ll have you court-martialled! (Rittenberg 108)

Wenn du noch ein Wort sprichst, stelle ich dich vors Kriegsgericht. (Alkalay 109)

A haditörvényszék igazságszolgáltató katonai szerv. Az angol célnyelvi szövegben

behelyettesítéssel, az angol ekvivalens kifejezést használja a fordító. A német célnyelvi

szövegben szókölcsönzést használva, tükörszavakkal fordítja le a fordító.

6.25. Fegyverek

(62) A másik kettő odaugrott melléje, s az alkonyat gyér világosságánál látták, hogy az a

valami – egy tomahawk.(Molnár 38)

40

His companions bounded over close to him, and in the meager light of sunset they

discovered this something to be an Indian tomahawk. (Rittenberg 49)

Die beiden andern drängten zu ihm hin und erkannten beim shcwachen Licht der

Abenddämmerung, daß dieses Ding ein – Tomahawk sei. (Alkalay 48)

A tomahawkot szerszámként és fegyverként is használták. Leginkább az indián népcsoportok

körében volt elterjedt a használata a régi időkben. Baltához, fejszéhez hasonló. Eléggé

elterjedt volt ez az eszköz, így egyik célnyelvi szövegben sem módosítottak rajta, csupán

transzliterálták fordítók. Az angol célnyelvi szövegben a fordító konkretizálást is

alkalmazott, azzal hogy a tomahawk elé tette az indián jelzőt, jelezve ezzel a fegyver eredetét.

(63) Olyan szekerceféle, aminővel a regények tanúsága szerint az indiánok szoktak

hadakozni. (Molnár 38)

His companions bounded over close to him, and in the meager light of sunset they

discovered this something to be an Indian tomahawk. (Rittenberg 49)

Es war eine Art Beil, wie es nach den Romanen die Indianer bei ihren Kämpfen zu

benützen pflegten. (Alkalay 48)

A forrásnyelvi szöveg megmagyarázza, hogy mi is az a tomahawk. Az angol célnyelvi szöveg

a magyarázatot nem tartalmazza, kihagyást alkalmazott. A fordító azzal, hogy az indián jelzőt

a tomahawk elé rakta, kifejezte a jellegét, és mivel az amerikai történelem ismert az angol

nyelvjárási területen, feltételezi, hogy az olvasóknak nincs különösebb magyarázatra

szükségük, megfelelő háttérismerettel rendelkeznek a tomahawkról. A forrásnyelvi szöveg

szekercéhez hasonlítja a tomahawkot, ami egy kisebb fajta fejsze elnevezése a forrásnyelvben.

A német célnyelvi szöveg a fejszefajtának fordította szekecét, a fordító a felcserélés műveletét

alkalmazta. Így a német célnyelvi közönség is pontosan tudni fogja, mi is a tomahawk.

6.26. Katonai rangok

(64) Közlegény, menjen a raktárba, és hozza elő a labdát meg a levattát! (Molnár [29])

Private Nemecsek, go to the store-room and get the ball and bat! (Rittenberg 37)

Infanterist, gehen Sie ins Magazin und bringen Sie den Ball und die Schläger! (Alkalay

36)

41

A közlegény a rangjelzés nélküli katona megszólítása. Az angol célnyelvi szövegben

Rittenberg kétfajta műveletet is alkalmaz a fordítás során. Az egyik a felcserélés,

közkatonaként fordítja a közlegény kifejezést, a másik pedig a betoldás, mert a tisztség után

megnevezi a viselőjét, jelen esetben Nemecseket. A német célnyelvi szövegben a fordító a

teljes átalakítás műveletét használja, gyalogosnak fordítja a kifejezést.

(65) Alássan jelentem, hogy a fegyvertárunkból hiányzik az a piros-zöld zászló, amit

kapitány úr a Pál utcaiaktól zsákmányolt. (Molnár 72)

I beg to report, sir, that there seems to be missing from the arsenal that red and green flag

which you, sir, had plundered from the Paul Streeters. (Rittenberg 91)

Ich melde gehorsamst, daß aus unserem Waffenmagazin die rot-grüne Fahne fehlt, die

der Herr Hauptmann von den Jungen der Paulstraße erbeutete. (Alkalay 91)

A kapitányi tisztséget mindkét célnyelvi szövegben más műveletet választva fordította le a két

fordító. Az angol célnyelvi szövegben a generalizálás műveletével, az uram kifejezést

használja a fordító. Ezzel ellentétben a német célnyelvi szövegben Alkalay a teljes átalakítás

műveletét használja. A százados úr kifejezést használja, amelynek van forrásnyelvi

ekvivalense.

(66) A C és D zászlóalj a Mária utcába küld őrszemet. (Molnár 88)

Divisions C and D will send a patrol into Maria Street. (Rittenberg 110)

Die Bataillone C und D entsenden Vorposten in die Marienstraße. (Alkalay 110)

Az őrszem kifejezés fordításakor az angol célnyelvi szövegben a fordító a járőr kifejezéssel

cseréli fel a forrásnyelvi szövegben szereplő kifejezést. Ezzel szemben a német célnyelvi

szövegben nem a felcserélés műveletét választja a fordító, hanem a behelyettesítést, mivel az

előőrszem kifejezést használja.

(67) Mint fegyvertáros, mikor idejöttem, megnéztem a romban a tomahawkokat és a

dárdákat. (Molnár 72)

As officer in charge of the arsenal, I made an investigation in the ruins and found all

the tomahawks and lances untouched. (Rittenberg 91)

42

Als Verwalter des Magazins kontrollierte ich, als ich herkam, die Tomahawks und die

Speere in der Ruine. (Alkalay 91)

A (67)-s példában Rittenberg a betoldás műveletét alkalmazva fegyvertári szolgálat

tisztjeként fordítja le a fegyvertáros forrásnyelvi kifejezést. A német célnyelvi szövegben a

fegyverraktár kezelője kifejezést használva szintén a betoldás műveletével fordítja le a fordító

a forrásnyelvi kifejezést.

6.27. Vezényszavak

(68) Hapták! (Molnár 19)

Attention! (Rittenberg 25)

Habt acht! (Alkalay 23)

A hapták vigyázzállást jelent, vagyis erre a vezényszóra a katonáknak vigyázzállásba kell

állni. Az angol célnyelvi szövegben teljes átalakítást alkalmazott a fordító, ugyanúgy, mint a

német célnyelvi szövegben. Az angol célynelvi szövegben is, és a német célnyelvi szövegben

is a figyelem kifejezést használják a fordítók.

(69) Hátra arc! (Molnár 80)

About face! (Rittenberg 101)

Kehrt euch! (Alkalay 102)

A hátra arc vezényszót az angol célnyelvi szövegben a behelyettesítés műveletével,

ekvivalens kifejezést használva fordítja le a fordító. A német célnyelvi szövegben a fordító a

felcserélés műveletét választja és a megfordulni kifejezést használja a fordításban.

(70) Indulj! (Molnár 80)

March! (Rittenberg 102)

Marsch! (Alkalay 102)

Az indulj parancsot mindkét célnyelvben a menetelni kifejezéssel cserélték fel a fordítók

43

(71) Abcug Kolnay! (Molnár 67)

Down with Kolnay! (Rittenberg 85)

Abzug Kolnay! (Alkalay 86)

Az abcug indulatszó, mely azt jelenti, le vele. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a

felcserélés műveletét alkalmazza a fordításban. A német célnyelvi szövegben pedig a teljes

átalakítás művelete figyelhető meg, bár a szóalakból arra következtetnénk, hogy a fordító

szókölcsönzést használt. A német Abzug szó jelentése levonás.

44

7. ÖSSZEGZÉS

Egy fordítás elkészítése során a fordítók mindig szembesülnek nehézségekkel, problémákkal.

Az egyik ilyen probléma a reáliák, kultúrspecifikus szavak fordítása.

Molnár Ferenc ifjúsági regényében, A Pál utcai fiúkban számos reália található. Ezeknek a

szavaknak, kifejezéseknek a fordítása problémát okoz a fordítóknak. Az angol és német

célnyelvi szöveg elkészítése során Louis Rittenberg és Edmund Alkalay többféle megoldást

alkalmazott a reáliák fordítására.

A két célnyelvi szövegben másként oszlik meg, hogy milyen megoldást részesítették

előnyben a fordítók. Rittenberg az angol célnyelvi szövegben leginkább a jelentések

betoldását, a jelentések felcserélését és a behelyettesítés műveletét alkalmazta. Tehát a

legtöbbször vagy megmagyarázta a reália jelentését, vagy, ha volt célnyelvi ekvivalense,

akkor behelyettesítette a fordításba, esetleg egy hasonló jelentéstartamú kifejezést használt.

Rittenberg alig használta a szókölcsönzés műveletét, melyet Alkalay elég sok esetben

alkalmazott a német célnyelvi szöveg elkészítésekor. Azonban Alkalay fordításában nem volt

mindig célravezető a szókölcsönzés használata, mert sokszor elveszett a reália jelentése vagy

más jelentést kapott, mint például a törökméz fordítása esetén. Alkalay Rittenberghez

hasonlóan a behelyettesítés és betoldás műveletét is gyakran alkalmazta a szókölcsönzés

mellett.

A művek vizsgálata során megállapítható, hogy a német célnyelvi szövegben a fordító

sokkal inkább törekedett arra, hogy visszaadja az eredeti mű formáját is. Rittenberg szinte

majdnem minden esetben felbontotta a hosszú, több soros mondatokat.

A fordítók csak ritkán választották ugyanazt a megoldást a reáliák fordításakor, melynek az

lehet a legfőbb oka, hogy az angol célnyelvi szövegben a fordító sokkal inkább arra

törekedett, hogy az angol kultúrában nem létező kifejezéseket valami olyan kifejezéssel adja

vissza, mely jelentése hasonló a forrásnyelvi kifejezéshez, vagy körülírja a kifejezést. A

német célnyelvi szövegből ez a fajta törekvés hiányzik, és a fordító sokszor ’egyszerűen’

tükörszavak fordításával oldotta meg a problémát.

A fordítások többnyire következetesek, azonban Rittenberg egy ponton következetlen volt.

Ez a következetlenség a pénzek fordításánál figyelhető meg. Az angol kultúrában szereplő

pénzegységek neveit alkalmazta mindenhol, kivéve egy helyen, amikor transzliterálta a

45

forrásnyelvben szereplő pénzegységek nevét, mely zavaró lehet a célnyelvi közönség

számára.

Összességében elmondható, hogy a fordítók legtöbbször különböző megoldást alkalmaztak,

egy adott reália fordításakor, mert másként gondolkodnak, mást tartanak szem előtt, illetve

másra törekednek a fordítás során. Mindkét fordításban a behelyettesítés és a betoldás

műveletének használata dominál. Ezek azok a megoldások, mellyel a fordítók a lehető

legjobban egyértelműsíteni tudták a forrásnyelvi műben szereplő reáliákat.

46

BIBLIOGRÁFIA

Albert Sándor. (2003) Fordítás és filozófia: a fordításelméletek tudományfilozófiai problémái

& filozófiai szövegek fordítási kérdései. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 154 o. ISBN 963 9372

69 2

Catford, J. C. (1965) A linguistic theory of translation: an essay in applied linguistics. ©

1967 London: Oxford University Press. viii, 103 o.

Forgács Erzsébet: Reáliák és fordításuk Garaczi László műveiben. In: Fordítástudomány:

tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása

témaköréből, 6. (2004) 2. sz. 38-56 o.

Klaudy Kinga. (1997) A fordítás elmélete és gyakorlata: angol/német/francia/orosz

fordítástechnikai példatárral. 3. bőv. kiad. Budapest: Scholastica Kiadó. 417 o. ISBN 963

85281 3 3

Klaudy Kinga. (1997) Fordítás I.: bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica

Kiadó. 247 o. ISBN 963 85281 8 4

Klaudy Kinga. (1997) Fordítás II.: bevezetés fordítás gyakorlatába angol/német/orosz

fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica Kiadó. 285 o. ISBN 963 85281 9 2

Klaudy Kinga. (1999) Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica Kiadó. 208 o.

ISBN 963 85912 6 9

Koller, Werner. (2004) Einführung in die Übersetzungswissenschaft. 7. kiad. Wiebelsheim:

Quelle & Meyer Verlag. 343 o. ISBN 3-494-01379-9

Leonardi, Vanessa. (2000) Equivalence in translation: between myth and reality.

http://accurapid.com/journal/14equiv.htm Letöltés dátuma: 2010.10.21.

Nord, Christiane. (2003) Textanalyse und Übersetzen: theoretische Grundlagen, Methode

und didaktische Anwendung einer übersetzungsrelevanten Textanalyse. 3. kiad. Tübingen:

Julius Groos Verlag. iv, 284 o. ISBN 3-87276-649-X

Simigné Fenyő Sarolta. (2003) Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc: A Miskolci

Egyetem rektora. 262 o.

Simigné Fenyő Sarolta. (2006) A fordítás mint közvetítés. Miskolc: Stúdium Rendezvények

és Nyelvtanfolyamok. 187 o. ISBN-10: 963-06-1489-8

Tarnóczi Lóránt. (1966) Fordítókalauz: a szakirodalmi fordítás elmélete és gyakorlata.

Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 529 o.

47

Tellinger, Dusán: A reáliák fordítása a fordító kulturális kompetenciája szemszögéből. In:

Fordítástudomány: tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata

és oktatása témaköréből, 5. (2003) 2. sz. 58-70 o.

Vermes Albert: A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúra-specifikus kifejezések

fordításának vizsgálatában. In: Fordítástudomány: tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi

közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből, 6. (2004) 2. sz. 5-17 o.

Források:

Molnár Ferenc. (1994) The Paul street boys. ford.: Rittenberg, Louis. 2. bőv. kiad.

Budapest: Corvina Kiadó. 208 o. ISBN 963 13 3801 0

Molnár Ferenc. (1999) A Pál utcai fiúk. 35. kiad. Budapest: Móra Könyvkiadó. © 1996. 169

o. ISBN 963 11 7515 4

Molnár Ferenc. (2002) Die Jungen der Paulstrasse. ford.: Alkalay, Edmund. Budapest:

Corvina Kiadó. 212. o. ISBN 963 13 5180 7