XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia A problémamegoldó képesség fejlesztése az általános iskolában Az Alkalmazott didaktika szakkollégium 2008-2009. évi kutatásai Szerzők: Adorjáni Ildikó– BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar-francia szak, II.év Homonai Judit – BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar-néprajz szak, II.év Kollégium- és témavezető: Dr. Kovács Zoltán– BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Módszertan Tanszék Szakértő: Wolf Ildikó– Apáczai Csere János Elméleti Líceum, iskolapszichológus Kolozsvár 2008. május 23 –24.
46
Embed
A problémamegoldó képesség fejlesztése az általános iskolábanetdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_Adorjani-Homonai.pdf · 2 „Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia
A problémamegoldó képesség fejlesztése az általános iskolában Az Alkalmazott didaktika szakkollégium 2008-2009. évi kutatásai
Dr. Kovács Zoltán– BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Módszertan Tanszék
Szakértő:
Wolf Ildikó– Apáczai Csere János Elméleti Líceum, iskolapszichológus
Kolozsvár 2008. május 23 –24.
2
„Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem jelenti, hogy képességeid
elhanyagold. Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél
teltebbé s összecsengőbbé teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő,
hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.
Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek, de a házba csak úgy
tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességednek mérete van,
s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek.”
Weöres Sándor
3
Az olvasóhoz
,, A jövő iskolája inkább olyan benyomást kelt, mint a realista színpad, a néző azt
hiszi, egy darab valóságos életet lesett meg, mindennapi emberek társalgását, s csak fokról
fokra jön rá, hogy ezt az életdarabot magasabb cél szerint választották és preparálták ki,
véletlenei mögött szimbólumok rögzítik a szabályszerűt, szereplői mögött egy-egy szétnyíló
életsáv van, amellyel a világ egy-egy aspektusa jön be az egyszerű szobába.” 1
Pedagógia törekvésünk és közös tevékenységünk szellemi iránytűjét egyrészt Németh
László, másrészt Weöres Sándor gondolataiból ötvöztük.
Közös célunk olyan tevékenységeket szervezni, amelyek nem csupán a képességek
fejlesztését szolgálják, hanem megerősítik a tudományok ösvényein botladozó gyerekeket
abban, hogy mindannyian egyformán fontosak vagyunk, hogy nem kiválóságra törekszünk,
hanem a tőlünk telhető legjobbat próbáljuk nyújtani. Épp ezért vállaljuk azt, amit az adott
téma, jelenség, kérdés kapcsán gondolunk, hisz mindez visszatükröz belőlük valamit, talán
egy olyan jellemzőt, ami építő pillére lehet a további tevékenységünknek.
A merj a magad értelmére támaszkodni!- felszólítás azonban önmagában nem
elegendő, mindehhez egy olyan atmoszféra megteremtése szükséges, amely értünk és általunk
születik, a mi együttlétünkért, ahol mindenki, és mindenki véleménye egyformán fontos.
Ezekhez a ,,hétköznapi” célokhoz egy olyan valóban mindennapi képesség fejlesztését
választottuk, mint a problémamegoldó gondolkodás képessége. Hiszen mindennapjainkat
problémák sokasága szövi át, és ha tudattalanul is, de folyamatosan problémahelyzetek elé
állíttatunk, azok gyors és hatékony megoldására kényszerülünk.
Ezt a témát és ezeket a gondolatokat választottunk céljainkul, akkor, amikor több
tudományterület képviselőiként (Adorjáni Ildikó, Homonai Judit-Boglárka a Bölcsészkarról,
Horvát Linda és Kovács Melinda a Pszichológia és Tanítóképző szakokról, és Pál Boglárka
Informatika szakról) didaktikai szakkollégiumba érkeztünk. Egy tizenegy fős V. osztály
tanulóival foglalkoztunk különböző tevékenységek során,2 Méreivel vallva, hogy,, Az
embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célra vonatkozik, hanem a tevékenység egész
szerkezetére. A nevelés és az oktatás viszonyát változtatja meg. A közvetlenül az értelemre
1 Németh 1985. 5. 2 Természetesen, egy előzetes méréssel kezdtük, amelyben felmértük, hogy milyen szintű tudással és gondolkodási képességgel rendelkeznek, majd a fejlesztő tevékenységek után köztes mérést végeztünk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a megfelelő irányba haladunk-e. A további tevékenységsorozatot pedig szummatív értékeléssel zártuk.
4
ható, tanító jellegű kiművelést háttérbe szorítja az inkább érzelmekhez szóló, jellemformáló
nevelés javára. Ez magyarázza, hogy a pedagógiai tudásra nézve más igényeket támaszt. Aki
elsősorban tanítani akar, annak számára a pedagógiának két fő fejezete van, az «amit» és az
«ahogyan»: anyag és módszer. Aki elsősorban nevelni akar, annak számára az «amit» és az
«ahogyan» a célt és a légkört jelenti”. 3
S csatoltuk mindezekhez az interdiszciplinarítást, arra törekedve, hogy a tantárgyak
közti átjárhatóság megpillantásával és megragadásával a divergens gondolkodás
kialakításához és fejlesztéséhez is hozzájáruljunk. Így próbáltunk érintkezési felületet találni
elsősorban a pedagógia és pszichológia között, kapcsolván mindehhez a nyelvészetet, az
irodalmat, a zenét, és természetesen a testnevelést! Ha személyiségfejlesztésben
gondolkodunk, tudnunk és hinnünk, kell hogy egyetlen tudományágnak sincs primátusa,
egyik sem fennebb való, és többet érő, csupán együtt, egymást támogatva és kiegészítve,
kollegiális munkaszövetségben működhetnek hatékonyan. Ha hisszük, hogy az iskola életének
életiskolává való alakítását csupán a gyermeki erőforrásokra való támaszkodás, az önmagunk
és diákjaink belső megújulása révén érhetjük el, akkor talán azt is könnyen megértjük, hogy a
pedagógia semmiképp sem létezhet pszichológia nélkül.4 De mint minden esetben, a
tudományközti csomópontokat keresve talán az a legmeggyőzőbb, ha egy olyan érintkezési
felületet találunk, amely mindannyiunk számára többé-kevésbé ismerős, és ez a közös
támpont nem más, mint mi magunk, én, te, Olvasó.....vagy bárki, aki föllapozza ezt az írást!
Hiszen rólunk szól, és általunk létezik minden tudományág. Belőlünk és általunk építkezik a
nyelvészet, az irodalom, a pedagógia, a pszichológia, és sorolhatnánk tovább.
Az én az, ami összekapcsolja ezeket a tudományágakat. Ha ebből a szempontból
vizsgálnánk, tanulnánk a tantárgyakra boncolt tudományokat, talán mindannyiunk számára
érdekesebb lenne. Felkeltenénk a vágyat a kutatáshoz!
Az interdiszciplinaritás, a vágykeltés pedagógiájának, a gyerekekben rejlő lehetőségek
hitében és szellemében egy megtörtént utazásra hívjuk az Olvasót, egy realista színpad
nézőjének, melynek szereplője bárki lehet, aki hisz az embertársaiban rejlő lehetőségekben!
Nézzük hát annak állomásait: elsőként a gondolkodás poliperspektivikus
megközelítésével foglalkozunk, majd rátérünk kutatási tevékenységünk részletes
bemutatására, problematizálására. A Rólunk írták fejezetben a kutatásunkhoz kapcsolódó
észrevételekről adunk rövid ízelítőt, a zárófejezetünkben az olvasótól búcsúzunk, a
mellékletünkben pedig a tevékenységi terveink olvashatók.
3 Mérei 1985. 52. 4 Bagdy–Telkes é.n. 7–11.
5
Gondolkodásunkról, avagy ,,Cogito ergo sum”
Az emlékezet után legemberibb képességünk, a gondolkodás fejlesztési lehetőségeiről
szólunk.5
„Mit jelent gondolkodni?” kulcskérdés megközelítésére tettünk kísérletet. A
kiindulópontot csoportunk, az V-es tanulók válaszai képezték. A válaszok összesítése során
kiderült, hogy a megkérdezettek 90%-a a gondolkodást elvontan, önmagától teljesen
függetlenül értelmezi. Például: ,,Gondolkodni egy eszes dolog. A tudósok használják☺”
Következésképpen szükségesnek láttuk olyan feladatsorok összeállítását, amelyek láttatják a
folyamat komplexitását, megismerő jellegét, hangsúlyozván azt, hogy ez a képesség velünk
születik és általunk működik, „együtt él velünk”. Érdemes felfigyelni a gondolkodás
többpólusú, a különböző tudományterületek szempontjából való megközelítésére, a folyamat
teljességének átláthatósága, illetve a hatékony és eredményes fejlesztése érdekében. Főként
azokra a tudományterületekre gondoltunk, amelyek képviselőiként végeztük kutatásunkat, a
problémamegoldó gondolkodás fejlesztését az V. osztályban: pszichológia, pedagógia, logika
és nyelvészet.
Először is a pszichológia perspektívájából elemezzük a gondolkodást, szem előtt
tartva, hogy a problémák észlelése, a megoldásukra való törekvés szövi át mindennapjainkat,
hiszen tudattalanul is folyamatosan problémamegoldó tevékenységeket végzünk. 6
Ezt követően a pedagógia szempontjából vizsgáljuk, mivel azt feltételezzük, hogy a
gondolkodás igen fontos szerepet kap a tanulásban, jelentősen befolyásolja azt, hogy
mennyire vagyunk önállóak, miközben szellemi munkát végzünk.
Harmadik lépésben a gondolkodást a logika szempontjából közelítjük meg, abból
indulva ki, hogy a problémamegoldás sikerességéhez nagy segítséget nyújt, ha tisztában
vagyunk a logika elemi szabályaival.
Mivel a fogalmi gondolkodás kizárólag az ember sajátja, kialakulása szociális eredetű,
a nyelv nélkül nem lehetséges7, a fejezet végén kísérletet teszünk ennek a szempontnak a
körbejárására is.
Minden alfejezetben az előbb feltett kérdésünkből indulunk ki, mely szerint „Mit
jelent gondolkodni?”. Igyekszünk körvonalazni, hogy e különböző diszciplínák sajátosan
5 Oroszlány 2007. 224. 6 U. ő, u. o. 7 U. ő, u. o., 250.
6
miként közelítik meg ezt a kérdést, kiemelve azokat az aspektusokat, amelyek kutatásunk
szempontjából meghatározóak
A gondolkodás pszichológiai megközelítésben
A gondolkodás „a problémák megoldása alkalmával megnyilvánuló megismerő
tevékenység”8, a köznapi használatnál szűkebb értelemben.
Problémáról viszont akkor beszélünk, amikor az adott helyzet „a rendelkezésre álló
információk puszta alkalmazásával nem oldható meg.”9 A probléma megoldása a még
hiányzó információkhoz vezető út megtalálásában rejlik.
Noha, néha rendezetlen, futtában, ösztönösen elkövetett próbálkozások révén, a
gondolkodás igénybevétele nélkül is meglelhetjük az utat, azonban szerencsés látni, hogy
gondolkodásról csak akkor beszélhetünk, ha„ a probléma megoldását célzó keresések
túllépnek a közvetlenül adott helyzeten, s ha az egyén emlékezetét, és a már korábban
kidolgozott fogalmak segítségét is igénybe veszi.”10
A továbbiakban azokat a szakaszokat ismertetjük és példázzuk konkrét kutatásai
tapasztalataink alapján, amelyek lehetővé teszik egy adott problémahelyzet feltérképezését,
megoldását:
• a probléma felmerülése
• a megoldás megkeresése
• a megoldás megtalálása vagy a sikertelenség megállapítása
• végső ellenőrzés és megoldás finomítása11
A felsoroltakhoz a példát a Gelert története12 című mű megbeszélésének szempontjai
alapján illusztráljuk.
A bennünket érdeklő folyamat kezdeti fázisa a probléma felmerülése, ebben a
szakaszban a probléma, mint valamilyen nehézség tudatosul az egyén számára, amelynek
leküzdésére hivatott. 13 Történetünkben14a problémát a herceg tette képezte.
8 Oroszlány 2007. 234. 9 Barkóczi 2007. 169. 10 Oroszlány 2007. 234. 11 U. ő., u. o., 235. 12 Fisher 2002. 23–25. 13 Oroszlány 2007. 234. 14 A walesi történet főszereplője a hűséges vadászkutya, Gelert. Gazdája, a herceg egyik vadásztútja alkalmával rábízta csecsemője védelmét. A farkas hirtelen támadását hűségesen hárító Gellért megsebesül. Az útjáról hazatérő herceg a vértocsa látványát a csecsemő bántalmazásának nyomaként értelmezte és hirtelen dühében meggondolatlanul cselekedett: beledöfte kardját a hűséges állat szívébe. A fájdalmas üvöltés hatására fölébredő gyermek és a bűnös farkas tetemének megpillantása döbbenti rá tettének igazságtalan voltára. Bűntudatában eltemeti hűséges kutyáját, és annak enyhítésére a helyet Gelert sírjának nevezi el.
7
A nehézség az empatikus viszonyulásban, a herceg tettének megértésében állt, illetve a
hirtelen düh szülte reakciók súlyos és visszafordíthatatlan következményeinek belátásában.
Léteznie kell egy, a nehézség leküzdésére ösztönző megfelelő motivációnak.
Esetükben már maga a téma aktualitása, a kialakított közvetlen hangulat és Kukucs is
motiváló erővel bírt. A téma aktualitását az egymáshoz való haragos viszonyulás, az egymás
iránti intolerancia magyarázza.
A kezdeti fázist a megoldás megkeresése követi. A keresés Oroszlány szerint
„gyakorlati, közvetlen manipulációk, vagy a gondolkodásban végrehajtott próbálkozások
alakját öltheti fel. A keresésben a hipotézisek, illetve ezek igazolására irányuló törekvések
sorozata valósul meg.”15 Ebben a szakaszban a gyerekek feltételezéseire, előzetes tudásukra
alapuló eredeti észrevételeikre, a történet által előhívott emlékképekre,
élményekre, benyomásokra igyekeztünk figyelni. Érdekes volt látni, egyrészt azt, hogy az
irodalmi kommunikáció mennyire az előzetes tudásunk, tapasztalataink, a bennünk lévő
élmények függvénye, és ezzel együtt a problémamegoldó készségünk mozgatórugója.
Másrészt, a szabad, de nem kötelezett véleményezés által létrejött légkört, melynek során
önmagukat és társaikat is motiválták. Ennek a hangulatnak a megteremtéséhez hozzájárult a
tevékenységeinket a kooperáció, a közösségépítés szellemében kísérő szabályrendszerünk:
„1. Mindenki kap lehetőséget a hozzászólásra
2. Ne szólj közbe, ha más beszél!
3. Közreműködj támogatón, segíts kiegészíteni a dolgokat!
4. Ne mondj semmi rosszat, ostobát vagy kellemetlent!
5. A hozzászólás senkinek sem kötelező!
6. Ne nevess ki senkit azért, amit mond!
7. Gondolkozz, mielőtt kérdezel!”16
Az erőfeszítéseket siker koronázta, a nehézség elhárulásával a megelégedettség érzése
lett úrrá a csoporton, annak köszönhetően, hogy a tevékenység során folyamatosan
ösztönöztük a gyerekeket a következőkre:
• ne csak rajtunk keresztül beszélgessenek egymással
• alakuljon ki adó és vevő közti szemkontaktus
• véleményeiket kapcsolják a már elhangzottakhoz
• érveljenek állításaik mellett
15 Oroszlány 2007. 235. 16 Fisher 2002. 18.
8
• tartsák tiszteletben mások véleményét
A szakirodalomban a problémamegoldás utolsó szakaszát a végső ellenőrzés és a
megoldás finomítása képezi. Ezt a mozzanatot egy további feladattal pontosítottuk: ,,Rajzolj
egy «dühös» arcot!” A saját düh kirajzolását azért tartottuk indokoltnak, mert éreztük a
bennük feszülő indulatot, dühöt, ami főként az egymáshoz való viszonyulásban nyilvánult
meg. A munkák az osztály előtt kerültek bemutatásra, elmondva azt, hogy kit ábrázol a dühös
arc, illetve, hogy miért haragos.
Összegzésképpen a gondolkodás, mint tudattalan folyamat a következőképpen
játék), emlékképek felidézésével ( a történet kapcsán feltett kérdések: Téged mi dühít fel?
vagy Rajzolj egy dühös arcot!), feladatelemzéssel (történet-feldolgozás).17
Gondolkodás pedagógiai megközelítésben
Mielőtt választ kapnánk a kérdésünkre („Mit jelent gondolkodni?”) látnunk kell, hogy
e két fejezet nem választható el egymástól, szervesen összekapcsolódnak, mivel a pedagógia
sohasem létezett pszichológia nélkül, ,,a mintaadó személyiségformálás nagy példáiban a
pszichológiát nem «segédeszköznek» tekintették és használták a nevelési rendszerek, hanem
meggyőződéses természetességgel választották «szövetséges partnerül» a nevelés légkörének
kialakításában, a mester-tanítvány viszony formálásában, a növendék személyiségének
tiszteletében és szolgálatában.”18
Kérdésünk megválaszolásában Pólya ( A problémamegoldás iskolája) és Lechnitzky
(Alkotó munkára nevelés) megállapítására alapoztunk, pedagógiai szempontjainkat pedig
írásaik alapján válogattuk. Megközelítésükben gondolkodni annyit jelent, mint egy problémát
megoldani. Minden ismert anyagot lehetőleg egy probléma megfejtésének eredményeképpen
kell nyújtani, mivel az értelmi készség csak gondolkodás útján fejleszthető. Mindez csak
akkor eredményes, ha a probléma a tanuló egész lelkületéhez szól. A probléma természetére
vonatkozóan elengedhetetlen, a gondolatindító, gondolatébresztő hatás, az aktuális energia, és
az önkérdő-önkifejező módon való megfigyelhetőség lehetősége. ,,E folyamatot kísérő
érzelmeket nem szabad a tanítás sikere érdekében figyelmen kívül hagyni, hanem fejleszteni
kell, hogy a tanítás életteljességéhez hozzájáruljanak.19 Lethnitzky gondolataihoz társítottuk
17 Az Oroszlány által megadott szempontok közül azokat soroltuk fel, amelyeket a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése során szemelőtt tartottunk. 18 Bagdy –Telkes é.n. 11. 19 Lechnitzky 1912.
9
Pólya a helyes gondolkodás kialakulásához vezető tanítás és tanulás egymással párhuzamban
lévő három alapelvét: aktív tanulás, motiváció, egymást követő fázisok (felderítés,
formalizálás, asszimilálás). Ezek alapján terveztük meg a tevékenység azon részét (elsősorban
történet-feldolgozás), amely a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését pedagógiai
szempontból érintette.
Az alapelveknek megfelelően a problémákból kiinduló tanítási módszert választottuk.
A leírtak alapján egy szempontrendszert dolgoztunk ki, melynek elemeire figyeltünk a
történet megbeszélésének megtervezésekor:
• ismertnyújtás egy probléma megfejtésének eredményeképpen
• gondolatébresztő, -indító és a tanuló lelkületéhez közelálló problémafelvetés
• a természetes párbeszédre való alapozás
• a probléma kapcsán felmerült érzelmek szabad kinyilvánítása
• a tanítás életteljességéhez való hozzájárulás20
Gondolkodás logikai megközelítésben
A logika központi kérdésünkre a következőképpen válaszol: ,,A logikus gondolkodás a
logika absztrakt szabályai szerinti gondolkodási műveletekkel történő problémamegoldás.”21
Ennek elemi szabályai vannak22, és az ezekre való reflektálás azért fontos, mert a
hétköznapi élet gondolkodási gyakorlatában is érvényesülnek. Habár elemi szabályokról
szóltunk, ami azt sugallja, hogy betartásuk nem nehéz feladat, szerencsés látni, hogy a
mindennapi gondolkodásban gyakran szembesülünk megsértésükkel.
Kutatási tevékenységünk során szem előtt tartottuk a logika elemi szabályainak érvényesítését
és ezzel egyidőben érvényesíttetését.
Elsősorban figyeltünk a feladatok utasításának pontos, világos megfogalmazására, a
lehetséges félreértések elkerülése érdekében. Ugyanakkor szemelőtt tartottuk a pontos,
világos válaszadást is. Ezért folyamatosan hangsúlyoztuk a fogalmak egyértelmű
meghatározásának fontosságát. Ezen belül nagy jelentőséget tulajdonítottunk a meghatározás
módjainak. Kezdetben többször is tapasztaltuk, hogy az általunk megfogalmazott utasítások
nem egyértelműek számukra, ezért kiemeltük a meghatározásban elkövetett hibákat is.
20 Az előzőkben már említettük, hogy pedagógia és pszichológia nem választható el élesen egymástól, ezért a kiemelt szempontok konkrét történetmegbeszéléssel való példázása elmarad, mivel ezt már hasonló szempontok alapján megtettük a problémamegoldás szakaszainak illusztrálásakor . Bővebben a Rólunk fejezetben is szólunk erről. 21 Barkóczi 2007. 169. 22 Oroszlány 2007. 237–239.
10
A meghatározás akkor bizonyult érhetőnek és számukra hozzáférhetőnek, ha föltártuk annak
minden attribútumát, és ezzel egyértelműsítettük.
Röviden példázzuk az előbb elmondottakat: eredetileg az egyik utasításunk így szólt:
,,Milyen emberi tulajdonságokra utalnak a lenti állatnevek?” A feladat relevanciájának
ellenére értékeléskor a teljesítményszint a vártnál jóval alacsonyabbnak bizonyult. Ezért
következő alkalommal, amikor a feladat szóbeli megbeszélésére került sor pontosabb
utasítással (,,Milyen emberre mondjuk azt, hogy...”Például majom, róka, stb.) a helyes
válaszok aránya jóval növekedett.
Aztán, második lépésben az érvelésünk és az érvelésük, a kijelentéseik
megindoklásának mikéntjére figyeltünk, pontosabban az érvek heterogenitására. Érvelésünk
sikeressége ész-és érzelmi érvek összehangolását feltételezi, melynek eredménye az
elfogulatlan ítéletalkotás. Mindezek elmondását azért tartottuk fontosnak, mert
alkalmazásukkal sokoldalúan vizsgálhatunk meg egy jelenséget, több szempontot
érvényesíthetünk annak értelmezésekor, és ezzel gondolkodásunk is differenciáltabbá válhat,
érvelésünk pedig meggyőzőbbé.
Noha a szakirodalom állítása szerint a logikus gondolkodás a logika absztrakt
szabályai szerinti gondolkodási műveletekkel történő problémamegoldás, a gondolkodás
hibáit ecsetelve Tamási Áronnal vallva arra törekedtünk, hogy ne essünk a racionalizmus
egyoldalúságába, ugyanis a gondolkodás tisztasága nem csupán a logikailag levezetett helyes
lépésekből áll, hanem jellemkérdés is: ,,Az ész a szándék szolgája, ki az «igen» és a «nem»
udvarát egyformán kisöpri.”23 Ezért óvakodtunk a pusztán logikai úton alkotott ítéletektől, ész
és szív összhangjának megvalósítására törekedtünk: ,,Mondják ugyan, hogy ésszel él az
ember, de aki csak azzal él, könnyen lesz az ördög cimborája. Vagy például az is megeshetik
véle, hogy a Júdás pénzén vesz magának kenyeret és bort, mialatt a hívők a magszaporított
bibliai kenyérből és halból lakmároznak, az örvendezők pedig a kánaáni mennyegzőn
boroznak. Nem tennétek, tehát helyesen, ha az észből királyt csinálnátok magatoknak. Arra
szoktassátok inkább, hogy a szívnek és a léleknek legyen a testvére, mert szív nélkül szárazak
lesznek a fa ágai, lélek nélkül pedig nem érnek meg a gyümölcsei.”24
Tehát, tevékenységeinket az elmondottak jegyében terveztük meg, íme egy kis
ízelítő: találós kérdések (Például, Állat vagyok, vízben élek, este a parton zenélek. Ki
vagyok?), békás fejtörő (racionális), A békakirály című történet. (emocionális, tanulsága: ,,
23 Tamási in: Oroszlány 2007. 240 24 U. ő., u. o.
11
Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!”). Ily módon kapcsolódott össze a tevékenységek
racionális és emocionális vetülete.
Gondolkodás nyelvi megközelítésben
Platón ,,Mit jelent gondolkodni?” kulcskérdésünkre a következőképpen válaszol: „A
gondolkodás az ember dialógusa önmagával”25 Az ő megállapítását követő pszichológiai
vizsgálatok is azt igazolták, hogy a gondolkodást lényegében a nyelvi kommunikáció fejleszti
ki és befolyásolja, mivel a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv.
Nap mint nap tapasztaljuk, de talán nem is tudatosítjuk, hogy bonyolult gondolatok
megfogalmazását, továbbadását, valamint értelmüknek megfelelő alkalmazását kizárólag a
nyelv segítségével valósíthatjuk meg. Ezért a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének
fókuszába kerülnek a találós kérdések, barkochbák, a közmondások, a történetek, a feladatok,
a különböző készségeket fejlesztő játékok (önismert- és társismert, esztétikai érzékenység,
nyelvi, szókincs, verbalizációs) és az érzelmek kifejezése.
Mindezekről bővebben a Rólunk fejezetben tárgyalunk.
25 Buda 1986.
12
Rólunk
Fejezetünkben kutatási munkánk nyolc tevékenységéről számolunk be: diagnosztizáló
mérés, Kozéki-féle személyiségteszt, szociális készségfejlesztés, gyakorló feladatlap, köztes
mérés, tematizált beszélgetés, nyelvi, szókincsfejlesztő és verbalizációs készségnövelő
játékok, végső mérés. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, mely személyiségtényezők
kedveznek, és melyek nem a tanulásnak, általában véve a gondolkodás fejlesztésének.
Hipotéziseink
1. A zárkózott, a kiegyensúlyozatlan, érzékeny, ingadozó hangulatú, idegeskedő, könnyen
lehangolódó, kiábrándult, ideges, zaklatott személyiségjegyek nem kedveznek a
problémamegoldó gondolkodás kibontakozásának. Aki viszont szereti a kockázatot, a
kihívást, tisztában van a veszélyekkel, értelmezni tudja a történéseket.
2. A szeretetteljes, empatikus viszonyulás vagy az ilyen sajátosság elősegíti a
problémamegoldó gondolkodást.
Pillantsunk bele a diagnosztizáló mérésre tervezett feladatlapunkba:
13
Név________________
Osztály_________
Keltezés__________
ÉRTELMEZZ!
1) Értelmezd a következő közmondásokat, esetleg írd le az általad ismert változatát!
Ne mondd soha, ráér holnap (japán közmondás)
A szem a szív tükre (kínai közmondás)
Egyetlen színész nem csinál színházat (kínai)
MAGYARÁZD MEG!
2) Mi történhetett? Indokold válaszod!
Egy cowboy bemegy egy vadnyugati kocsmába, és kér egy pohár vizet a csapostól. A
csapos ahelyett, hogy vizet adna, pisztolyt szegez a vendégre. A cowboy megköszöni, és
távozik. Mi történt, és miért köszönte meg a cowboy azt, hogy a csapos pisztolyt rántott?
Megoldás:
VÁLASZOLJ ÌRÁSBAN!
3) Válaszolj az alábbi kérdésekre a megbeszélt történet (Buddha és a hattyú) alapján!
a) Ki volt Buddha?
b) Buddháról azt írják, hogy együttérző természete volt. Mit jelent ez?
c) Miért gondolta Devadatta, hogy övé a hattyú?
d) Igaza volt- e a bírónak? Indokold válaszod!
e) Mi volt Buddha első tanítása?
JAVASOLJ!
14
4) Hogyan bánjunk az állatokkal? Te mit javasolsz?
A pedagógiai értékelésnek az értékelés funkciója és a folyamat időrendjében elfoglalt
helye szerint elkülönítettünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. ,,A
diagnosztikus értékelés (félévi és év eleji ellenőrzés) során- véli Szabó- Thalmeiner Noémi -
feltárjuk a tanulók tudás-és teljesítményszintjét egy-egy oktatási szakasz kezdetén. Az
értékelés során megállapítjuk, melyek azok a területek, melyeken a diákok jól teljesítenek,
illetve, hol találhatók hiányosságok a felkészültségükben. Mindezek feltárása lehetővé teszi a
csoportra, esetleg egyénre szabott nevelő-oktató stratégiák kidolgozását.”26
Az idézettek értelmében a feladatlapok értékelése során megállapítottuk, hogy a
legnehezebbnek a második feladat bizonyult, a legnagyobb teljesítményszint pedig a negyedik
feladatnál figyelhető meg.
Előzetes felmérés
0
0.5
1
1.5
2
2.5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11Tanulók
Közmondás Barkochba Történet
Ennek alapján három következtetést vontunk le:
• meg kell beszélni a Kukucskáló-teljesítményeket a jó megoldások felhasználásával
• foglalkozni kell a közmondásokkal, értelmezni kell őket, közösen, szóban
• barkochba-történeteket kell együtt megoldani
A következő ábra az egyéni teljesítményszintet ábrázolja:
26 Szabó- Thalmeiner 2007. 174.
15
0102030405060708090
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Az egyénenkénti teljesítmények és az órán tapasztaltak alapján azt feltételeztük, hogy az
alacsony teljesítményszint összefüggésben lehet a szociális készségeik fejletlenségével. Ezért,
második lépésben szükségesnek tartottuk ennek szakszerű bebizonyítását.
Felkérésünkre Wolf Ildikó, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum iskolapszichológusa
a Kozéki-féle személyiségtesztet végezte el a tanulókkal.
gondolkodást igénylő, verbális feladat: bizonyos betűvel keresztneveket, majd
növények, állatok neveit sorolták fel, különböző szavakat szinonimákat kerestek, majd
különleges kívánságokat találtak ki.
• Tárismeret fejlesztő játék: Szólíts meg itt és most! – A csoport körben ült. Sorban,
mindenki tekintetkapcsolatot vett fel társaival, és úgy szólította meg ahogyan spontán
kialakult, például: Helló! Hogy vagy? Judit! stb. A játék végén megbeszéltük, hogy ki
hogyan élte át a jelenetet.
A tevékenységre való reflektálás, a folyamatos beszélgetés ⁄megbeszélés azt a
felismerést ébresztette, hogy a gyerekek igénylik a játékot és az önmagukra, egymásra való
odafigyelést. Ezért a következőkben figyeltünk arra, hogy minden tevékenység alkalmával
jelen legyen egy-két szociális készséget fejlesztő játék. Úgy gondoltuk, hogy mindez 27 Birta- Székely 2006. 71. 28 Bagdy –Telkes é.n. 238, 232, 247, 222, 267.
17
nélkülözhetetlen, nemcsak a hangulat megteremtésében és megőrzésében, hanem a
problémamegoldó gondolkodás hatékony fejlesztése érdekében is.
A negyedik tevékenység egy szociális készséget fejlesztő, illetve egy mozgásos
játékból, és négy kognitív képességet fejlesztő gyakorlatból állt (szövegértés,
problémamegoldás).
Keltezés:
Név:
1. Milyen emberi tulajdonságokra utalnak a fenti állatnevek?
a. majom
b. tetű
c. róka
d. liba
e. disznó
f. görény
g. kiscsikó
2. Cirkuszban. A bohóc lép a porondra és elesik, a közönség nevetésbe tör ki. Miután feláll,
megbotlik egy vödörben, az egész közönség újra nevet. Végül a bohóc nekifut egy oszlopnak,
az összes jelenlévő nevet, kivéve Eriket. Miért?
3. Fejezzük be a szólásokat!
a. haja szála se.....
b. faképnél.....
c. egy tányérból.....
d. még a verebek is.....
e. még a lába is a földbe.....
18
f. még a kisujját se.....
4. Péter, Tamás és Gusztáv sétálni mennek. Hirtelen Gusztáv futni kezd, majd beleugrik egy
kacsaúsztatóba, és a kacsák után úszik. Végül kijön a partra, megrázza magát, és addig
futkározik, míg megszárad. Péter és Tamás ezt egyáltalán nem tartják különösnek. Miért?
Az első és harmadik feladat a szövegértés képességének fejlesztését, a második és
negyedik pedig a problémamegoldó képesség fejlesztését célozta meg. Értékelés során
megállapítottuk, hogy problémát okoz a feladat utasításának megértése, íráskészségük
fejletlen, ezért azt feltételeztük, hogy ugyanezen típusú feladatok újabb, játékosabb formában
nagyobb érdeklődést és teljesítményt eredményezhetnek.A köztes mérést, tehát már
,,tépegetés” formájában végeztük.
Minden kérdéshez három válaszlehetőséget mellékeltünk. A tanulók feladata az volt,
hogy pár perc leforgása alatt kiválasszák és kitépjék a helyes választ. Az ebben a formában
történő mérés magasabb teljesítményeket hozott, ezt az újszerűség, a játékosság, az oldottabb
hangulat és az utasítások hozzáférhetőbb megfogalmazása idézhette elő, és az eredmények az
ábrán láthatóan a következőképpen alakultak:
Köztes felmérés
0
0.5
1
1.5
2
2.5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11Tanulók
Közmondás Barkochba Történet
A közmondások és a történetértés kapcsán egyenletes fejlődés mutatkozott, de
fejlődést figyelhetünk meg a barkochba-történet megfejtésében is, hiszen az első
felmérésben produkált egyetlen részmegoldáshoz képest itt két helyes megoldás született. A
tevékenység során feltűnt, hogy a gyerekek igénylik a válaszok elmondását, megbeszélését is,
így a következő tevékenységet a beszélgetés jegyében terveztük meg, méghozzá egy olyan
téma kapcsán, amely folyamatosan problémák okozóját jelentette köztük és a
tevékenységeken.
19
A VI. alkalommal tematizált beszélgetésre került sor A düh című Fisher-történet
kapcsán. A történet-feldolgozást nonverbális imitációs játék (Adj hozzá egy mozdulatot)29,
közmondás-és színárnyalatgyűjtés előzte meg a történet témájához idomulva. A beszélgetés
során a következő kérdéseket jártuk körbe:
• Miféle kutya volt Gelert?
• Ki, és milyen ember volt a gazdája?
• Miért küzdött meg a kutya a farkassal?
• Mit gondolt, érzett és tett visszatértekor a herceg?
• Jó oka volt arra, hogy haragudjon Gelertre, te dühös lettél volna?
• Joga volt a hercegnek megölni kutyáját? Jogos egyáltalán megölni egy állatot?
• Mi a düh? Mit látnak és éreznek az emberek, amikor dühösek?
• Van a dühöngésnek bármi haszna? Téged mi dühít fel?
• Tudsz uralkodni haragodon? Hogyan?
• Ki szokott rád haragudni? Miért?
• Lehetséges minden ok nélkül dühöngeni? Lehetséges, hogy soha ne guruljunk dühbe?
A beszélgetés során az egyszerűbb kérdésekből indultunk ki, amelyek főként a
történetben elhangzott eseményekre vonatkoztak. A folytatásban a központinak számító ,,Mit
jelent a harag?” kérdés megbeszélésére tettünk kísérletet. Zárómozzanatként a bennük lévő
düh kirajzolását is fontosnak tartottuk.30
A beszélgetés módszerén alapuló tevékenység előnyét abban láttuk, hogy a gyerekek
szabadon, megkötések nélkül mondhatták el véleményeiket, megjegyzéseiket, észrevételeiket,
nem csak a történettel, hanem tapasztalataikkal, saját emlékeikkel kapcsolatban is, és mindez
barátságos, felszabadult, vidám hangulat kialakítását segítette elő.
A végső mérés előtti tevékenység a közmondásgyűjtés-, értelmezés és új
közmondások megismerésére irányult, mivel már megállapítottuk, hogy az ezekkel
kapcsolatos előzetes tudásszintjük minimális. Mindezt játékosan oldottuk meg:
• Közmondás elrejtése: Sorra négy gyerek ment ki a teremből. A bentmaradók
megegyeztek egy közismert közmondásban, melynek szavait elbújtatták egymás
között. A visszajött kitaláló sorba kérdéseket tett fel, melyekre társainak úgy kellett
válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szót változatlan alakban rejtsék el a 29 Az osztály körben állt, valaki elkezdett egy egyszerű mozdulatot, amit továbbadott a mellette állónak. Az hozzátett egy másikat, majd továbbadta. Minden soron következő játékosnak végig kellett csinálnia kezdettől az összes mozdulatot sorrendben. Aki tévedett kiesett a körből.–a nonverbális játékok célja a tevékenységre való ráhangolás 30 Lásd 8.o.
20
mondottakban. A kitalálónak rá kellett jönnie, hogy az elrejtett szavakban milyen
közmondást adtak fel.
• Közmondás, szólásmondás gyűjtése és lejátszása: érzékletes képi kifejezéseket,
közmondásokat keresett minden tanuló, amelyeket sorra eljátszottak. Mivel a
gyakorlat sok humoros mozzanatot hozott, megengedtük magunknak a felszabadult
játékot, nevetést.
• Csoportmunka: az osztályt létszám szerint két csoportra osztottuk. A feladat olyan
közmondások, szólások keresése volt, amelyek testrészek neveit foglalták magukba. A
győztes csapat a legtöbbet összegyűjtők közül került ki, és jutalmul mosolygós
arcocskát ábrázoló kitűzővel gazdagodott.
Akárcsak a többi tevékenység során, ez alkalommal is nyelvi intelligencia
fejlesztésével párhuzamosan a problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés képességének és
a szociális készségeknek fejlesztésére is sor került. Számunkra a tevékenység valódi
sikerélményét a hatékony csoportmunka jelentette, azért, mert első alkalommal szorgalmaztuk
ezt a tevékenységi formát, és kedvező lett az eredmény , a tanulók figyeltek egymásra és
képesek voltak együtt dolgozni.
A szummatív értékelésre a tevékenység keretén belül került sor, a diagnosztizáló
mérés analógiájára készült feladatlap alapján. Íme:
21
Név________________
Osztály_________
Keltezés__________
ÉRTELMEZZ!
Értelmezd a következő szólásokat!
JÓ ORRAVAN……………………………………………………………………………..
LÓGATJA AZ ORRÁT ……………………………………………………………………..
NEM LÁT MESSZEBB AZ ORRÁNÁL……………………………………………………
AZ ORRÁNÁL FOGVA VEZET……………………………………………………………
AZ ORRÁRA KOPPINT…………………………………………………………………….
NEM KÖTI AZ ORRÁRA……………………………………………………………………
BELEÜTI AZ ORRÁT………………………………………………………………………..
NEM DUGJA BE AZ ORRÁT ………………………………………………………………..
MEGORROL RÁ…………………………………………………………
VÁLASZOLJ ÌRÁSBAN!
2) Válaszolj az alábbi kérdésekre a megbeszélt történet (Öregasszony az ecetesüvegben)
alapján!
a) Mit gondolsz, miért nem szerette az öregasszony sem az ecetesüveget, sem a nagy házat,
sem a palotát?
b) Ti melyiket választanád az előbb felsorolt lakóhelyek közül?
c) Miért találta magát az öregasszony újra az ecetesüvegben?
d) Milyen tanácsot adnál neki?
22
e) Mire taníthatott a történet?
MAGYARÁZD MEG!
• Mi történhetett? Indokold válaszod!
Tamás elöl ül az autóban. Először nagyon lassan megy az autó, majd az autópályára érve
felgyorsul. Több előzés után az autó lekanyarodik a benzinkúthoz. Tamás még csak három
éves. Hogyan lehetséges ez?
• Találgass!
a.) Állat vagyok, vízben élek, este a parton zenélek. Ki vagyok?
b.) Vízben élek, brekegek, ismertek-e gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek. Ki
vagyok?
Mielőtt összegeznénk az eredményeket, nézzük a végső felmérés eredményeit az
alábbi grafikonon:
Utólagos felmérés
0
0.5
1
1.5
2
2.5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11Tanulók
Közmondás Barkochba Történet
Érdemes látni a teljesítményeket a képességek szintjén is:
Képességek
0
5
10
15
20
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11Tanulók
Szövegértés Történetértés Nyelvi intelligencia Problémamegoldás
23
Az eredmények kiértékelése
A grafikonokból a következőket állapíthatjuk meg:
• A közmondások értelmezése tekintetében a tanulók eredményei gyakorlatilag nem
változtak.
• A Barkochba-történettel kezdetben nagyon nehezen, de végül már rendkívül kreatívan
birkóztak meg. A fejlődés szembetűnő. A magyarázatot minden bizonnyal a módszer
megismerésével, a fejlesztéssel, valamint a feladat érdekes voltával lehet megadni.
• A történet alapján adott válaszok egy része a szövegértéssel, más része a
problémamegoldással volt kapcsolatos. A legelső történetben a kérdések egyszerűbbek
voltak, inkább a történetben elhangzott eseményekre vonatkoztak. Később már
megjelentek a Mi lett volna, ha ...? Mi történt volna? típusú kérdések is. A legtöbb
tanulónál egyenletes fejlődés mutatkozott meg.
Az utolsó grafikonból nyilvánvaló korrelációt vehetünk észre a szöveg megértése és a
probléma megoldása között. A felmérésünk alapján a tanulók nyelvi intelligenciája majdnem
ugyanolyan értéken mozgott. Viszont érdekes megfigyelni a történet értése, értelmezése és a
problémamegoldás közötti erős korrelációt. Ezek szerint az értő olvasás, az olvasottság, vagy
csak egyszerűen az értelmezett narratívumok megléte elősegítheti a tiszta matematikai
problémák megoldását is. Ezt a hipotézist érdemes lenne további kutatásokkal alaposabb
vizsgálatnak alávetni.
24
Végezetül, mérési adatainkat a tanulók Kozéki Béla-féle személyiségteszt segítségével
kapott adatokkal egészítettük ki, és feldolgoztuk az SPSS programmal is. A következőkben
ezeket az eredményeket és a belőlük levonható következtetéseket szeretnénk ismertetni.