A permakultúra lényege...25 Bár a permakultúra-aktivisták munkájuk során nagyon is tudatában vannak ezeknek a gátló 26 tényezőknek, a permakultúrás stratégiák mégis

David Holmgren – A permakultúra lényege – piszkozat http://permacultureprinciples.com/freedownloads_essence.php

1

MAGYAR VÁLTOZAT 1

A permakultúra lényege 2

A permakultúra fogalmának és alapelveinek 3

áttekintése a Permaculture Principles 4

& Pathways Beyond Sustainability 5

című könyv alapján. 6

Írta David Holmgren 7

www.holmgren.com.au 8

9


2

A PERMAKULTÚRA VIRÁGA 1

A permakultúra a föld és a természet megőrzésére koncentráló erkölcsi és elvi 2

alapokból indul ki. Ahogyan fejlődik, egyre tágabb körben alkalmazza ezeket az 3

elveket, hogy összekapcsolja azt a hét fő területet, amelyek az emberiség számára 4

szükségesek az energialejtő átvészeléséhez. 5

6

7

"the flower comes here: 8

http://permacultureprinciples.com/hu/pc_flower_poster_hu.pdf" 9

10 A Permaculture Principles & Pathways Beyond Sustainability c. mű bevezetőjéből átvéve. Copyright © 2002. 11

12

A permakultúra fogalmát Bill Mollison és jómagam alkottuk meg a 1970-es évek 13

közepén, az ember számára hasznos évelő vagy önszaporító növények és állatok 14

egységes ám folytonosan változó rendszerének meghatározására1. 15

16

A Permaculture One-ban található, újabb keletű és a könyvre jellemző tágabb 17

értelmezést is visszaadó definíció szerint „a permakultúra olyan tudatosan alakított 18

tájat jelent, amely hűen tükrözi a természetben található mintákat és kapcsolatokat, 19

miközben bőven terem élelmet, rostokat és energiát a helyi szükségletek 20

kielégítésére”. A permakultúra az embert állítja a középpontba építményeivel és 21

szokásrendszerével együtt. Vagyis a permakultúrában megfogalmazott tartós vagy 22

fenntartható mezőgazdaság (permanent agriculture) eszméje egy tartós vagy 23

fenntartható kultúra (permanent culture) eszményképévé fejlődött. 24

25

26

A TERVEZÉSI RENDSZER 27

28


3

Sokunk számára a permakultúra fent említett meghatározása túlságosan nagy területet ölel fel ahhoz, 1

hogy igazán hasznos lehessen. Konkrétabban fogalmazva jómagam úgy látom a permakultúrát, 2

mint rendszerszemléletű gondolkodásmódok és tervezési elvek alkalmazását, melyek keretet 3

biztosítanak a fenti eszme megvalósításához. Sokféle nézet, képesség és életmód kapcsolódik benne 4

össze, melyeket újra fel kell fedeznünk és hasznosítanunk ahhoz, hogy általuk gondoskodni tudjunk 5

a szükségleteinkről, közben gyarapítva a természeti tőkét a jövő generációi számára. 6

Ebben a szűkebb, ám a lényegre összpontosító értelemben a permakultúra nem maga a táj, sőt 7

mégcsak nem is biokertészeti szakértelem, fenntartható gazdálkodás, energiahatékony építkezés 8

vagy ökofalvak kialakítása, hanem egy eszköz, melynek segítségével megtervezzük, létrehozzuk, 9

irányítjuk és fejlesztjük ezeket valamint az egyéneknek, háztartásoknak és közösségeknek a 10

fenntartható jövő irányába tett egyéb erőfeszítéseit is. A permakultúra virága bemutatja mindazokat 11

a kulcsfontosságú tárgyköröket, amelyek egy fenntartható kultúra létrehozása érdekében átalakítást 12

igényelnek. A permakultúra eredetileg a természet és a föld megőrzésére összpontosított: ez volt az 13

etikai és tervezési elvek kiindulási pontja és alkalmazási területe. Ezen elveket ma olyan további 14

területeken is alkalmazzuk, amelyek fizikai és energetikai erőforrásokkal vagy humán 15

szervezetekkel foglalkoznak (a permakultúra oktatása során ezeket gyakran láthatatlan 16

struktúráknak hívjuk). Néhány konkrét alkalmazási kört, alapelvet és megoldási módot, melyet a 17

permakultúra eme tágabb fogalmával társítottunk (legalábbis Ausztráliában), a virág körül 18

tüntettünk fel. Az etikai és tervezési alapelvekből kiinduló spirális fejlődési vonal a hét tárgykör 19

összefüggésére utal, a személyes és helyi szintről a társadalmi és globális szint felé haladva. A 20

spirál pókhálószerű felépítése az összerendeződés folyamatának képlékenységét és 21

változtathatóságát tükrözi. 22

23

A HÁLÓZAT 24

25

A permakultúra a fent említettekkel egyidejűleg egy egyénekből és csoportokból álló hálózat is, 26

mely a szemléletén alapuló megoldásokat minden kontinensen, gazdag és szegény országokban 27

egyaránt terjeszti. Miközben a tudományos világban többnyire nem ismerik el, az állami és üzleti 28

körökben pedig nem támogatják, a permakultúra aktivistái életük és tevékenységük permakultúrás 29

tervezési elvekhez igazodó újraszervezésével egy fenntarthatóbb jövőt alapoznak meg. Az apró 30

változások, melyeket így saját környezetükben elérnek, közvetlenül és közvetve hatnak a 31

fenntartható fejlődés, a biogazdálkodás, a megfelelő technológiák és a céltudatos közösségépítés 32


4

működésére. 1

2

A PERMAKULTÚRA TERVEZŐI TANFOLYAM 3

4

A hálózat legtöbb tagja elvégzett egy permakultúra tervezői tanfolyamot (PDC, Permaculture 5

Design Course), mely több mint 20 éve a permakultúra oktatás és inspiráció fő közvetítő közege 6

világszerte. A tanfolyam lelkesítő ereje olyannyira összekovácsolta a résztvevőket, hogy az egész 7

világra kiterjedő hálózatot már társadalmi mozgalomnak tekinthetjük. A tananyag 1984-ben készült 8

el, mivel azonban sokféle tanár adja elő, a képzések kerete és tartalma is eltérően alakul, ami a 9

permakultúrával kapcsolatos tapasztalatokat és értelmezéseket igen változatossá és helyfüggővé 10

teszi. 11

12

A PERMAKULTÚRA TERJEDÉSÉNEK AKADÁLYAI 13

14

Számos oka van annak, hogy az elmúlt néhány évtizedben a permakultúrás elveket tükröző 15

ökológiai fejlesztési megoldásoknak nem volt nagyobb a hatásuk. Néhány ezek közül: 16

• Az elterjedt tudományos kultúra, mely leegyszerűsíti és túlzott óvatossággal, vagy 17

egyenesen ellenségesen kezeli a holisztikus vizsgálati módszereket. 18

• Az uralkodóvá vált fogyasztói kultúra, melyet a jólét és fejlődés érdekében tett elhibázott 19

gazdasági intézkedések hajtanak. 20

• A (globális és lokális) politikai, gazdasági és társadalmi vezető csoportok, melyek 21

befolyásukat és hatalmukat veszíthetik el a helyi önrendelkezés és függetlenség 22

elterjedésével. 23

Ezek és az ezekhez kapcsolódó akadályok a különböző társadalmakban és eltérő összefüggésekben 24

más és más formában jelennek meg. 25

Az a hozzávetőleg ötmilliárdnyi többség, akik számára az alapvető szükségletek kielégítésének 26

költsége a tényleges jövedelemhez képest magas, rendkívül korlátozott mértékben tudna csak 27

valamilyen öngondoskodási formát megőrizni vagy újjáéleszteni. A helyi természeti erőforrások 28

népesség-gyarapodás szorításából következő kimerítése, az erőforrás-kitermelési technológiák 29

innovációi, az etnikai és népességvándorlási konfliktusok illetve az állami és vállalati 30

kizsákmányolás mind-mind csökkentették a régi, egymásra épülő, fenntartható rendszerek 31


5

termelékenységét és életképességét. Ugyanakkor a pénzügyi gazdaság növekedése több lehetőséget 1

biztosított a mezőgazdasági és gyári munkaerő számára, ami növelte a mérhető bevételt, azonban 2

nem vette figyelembe a jólét hanyatlását. A gyorsan növekvő városok lehetőségei 3

mézesmadzagként csábították el a vidéki embereket addigi lakóhelyükről. Ez a folyamat egy 4

középkori mesealak, Dick Wittington esetére emlékeztet, aki elhitte, hogy a korabeli London utcái 5

arannyal vannak kikövezve. 6

Az állam által nyújtott egészségügyi ellátást, oktatást és más szolgáltatások körét azonban alaposan 7

megnyírbálták az IMF és a Világbank által kikényszerített szerkezeti átalakítások. Az a rendkívüli 8

ebben a bukott gazdasági és társadalmi rendszerben, hogy mindenütt jelen van és ismétlődik. 9

Ugyanaz a hatalmi rendszer, amely kizsigereli és kihasználja a kevésbé tehetőseket, hamis 10

elégedettségbe ringatja a középosztály (elsősorban a Föld északi féltekéjén élő) megközelítőleg 11

egymilliárd tagját az élelmiszer, víz, energia és más alapvető javak átlagos jövedelemhez 12

viszonyított alacsony, sőt csökkenő árával. Mivel a világpiac nem továbbítja a jeleket az 13

erőforrások kimerüléséről és a környezet pusztulásáról, a fogyasztók nem szembesülhetnek azzal, 14

hogy szükség lenne egy önállóbb életvitel kialakítására, és eltűnik az igény az olyan állami 15

irányelvek létrehozására, amelyek előmozdíthatnák a szükséges változásokat. Az új és olcsó 16

árucikkek áradata oly mértékben buzdítanak a fogyasztásra, hogy az túltelítettséghez vezetett, 17

miközben a társadalmi tőke és jólét az 1970-es évekbeli tetőzése óta folyamatosan esik. 18

Egyértelművé válik a permakultúra radikális politikai természete, ha megnézzük a mindenáron való 19

gazdasági növekedés tétlen elfogadását, valamint az állam és a befolyásos szervezetek érdekeit, 20

melyek egy ilyen átalakulással hatalmukat veszíthetik. 21

22

AZ AKADÁLYOK HELYETT A LEHETŐSÉGEKET FIGYELJÜK 23

24

Bár a permakultúra-aktivisták munkájuk során nagyon is tudatában vannak ezeknek a gátló 25

tényezőknek, a permakultúrás stratégiák mégis inkább a lehetőségekre összpontosítanak, mint az 26

akadályokra. A permakultúra az átmenetet segíti a tudatlan fogyasztástól a felelős termelés felé, arra 27

építve, hogy az önállóság kultúrája, a közösségi értékek valamint számos elméleti és gyakorlati 28

készség a bőség romboló hatása ellenére fennmaradt. Ezeknek a láthatatlan erőforrásoknak az 29

azonosítása bármely permakultúrás projektben éppolyan fontos, mint a biofizikai és tárgyi 30

erőforrások felmérése. 31


6

Bár továbbra is a fenntartható „termelés” (élelmiszeré és más javaké) a permakultúra stratégia 1

elsődleges célja, mégis úgy tűnik, hogy hatékonyabbnak bizonyult abban, hogy utat mutasson az 2

úgynevezett „fenntartható fogyasztás” gyakorlata felé. Ahelyett, hogy erőtlen stratégiákkal 3

ösztönözne biotermékek vásárlására, a permakultúra úgy közelíti meg a kérdést, hogy egységbe 4

rendezi, közelebb hozza egymáshoz a termelés és a fogyasztás folyamatát, melynek középpontjában 5

a háztartásokban, helyi közösségekben élő aktív egyén áll. 6

A permakultúra ugyan a fenntartható fejlődés egy elvi kerete, mely az ökológia tudományából és a 7

rendszerszemléletű gondolkodásból indul ki, ahogy azonban a különböző társadalmakban és 8

összefüggésekben alulról jövő kezdeményezésként terjed, megmutatja, hogy gyakorlatias és 9

hathatós megoldások átvételével képes hozzájárulni a fenntarthatóság széles körökben való 10

elterjedéséhez. 11

12

KIINDULÁSI PONTOK 13

14

A permakultúra néhány alapvetésen nyugszik, melyeknek mind a megértésben mind az értékelésben 15

lényeges szerepük van. A permakultúra eredeti kiindulási pontjait megtaláljuk a Permaculture One-16

ban. Érdemes ezeket feleleveníteni: 17

• Az emberre, bár különös lény a természetben, ugyanazok a tudományos (energia) törvények 18

hatnak, amelyek az egész anyagi világot kormányozzák, beleértve az evolúciót is. 19

• Az ipari termelés korszakában a népességszám látványos megugrása, a hatalmas technikai 20

fejlődés és a modern társadalom minden új jellegzetessége elsősorban a fosszilis 21

energiahordozók megcsapolásából táplálkozik. 22

• A környezeti válság valóságos és olyan mértékű, hogy bizonyosan gyökeresen átalakítja a 23

modern globális ipari társadalmat. Ebben a folyamatban a világ növekvő népességének 24

nemcsak a jóléte, de a túlélése is közvetlen veszélyben forog. 25

• Feltételezik, hogy a jövőben a globális ipari társadalom és a népességszám az utóbbi néhány 26

száz év nagy változásaihoz képest lényegesen nagyobb hatással lesz a világ bámulatosan 27

sokszínű élővilágára. 28

• Annak ellenére, hogy a jövőben merőben új helyzettel fogunk szembesülni, a fosszilis 29

energiaforrások néhány generációváltás alatti kimerülése fokozatosan visszahozza azokat a 30


7

rendszertervezési elveket, amelyeket a természetben és az iparosodás előtti társadalmakban 1

figyelhetünk meg. Ezek a megújuló energiáktól és erőforrásoktól függenek majd (még ha 2

egyedi megvalósulási formájuk tükrözi is a helyi sajátosságokat). 3

A permakultúra tehát azon a feltevésen alapul, hogy az energia, és az erőforrások fogyasztása 4

folyamatosan csökken és a népességszám is elkerülhetetlenül visszaesik. Én ezt „energialejtő”-nek 5

hívom, hogy kiemeljem az energiának az emberi életben betöltött elsődleges szerepét. Emellett ez a 6

legkevésbé negatív ám világos kifejezés arra, amit mások „csökkenés”, „beszűkülés”, „hanyatlás” 7

vagy „kihalás” fogalmakkal illetnek. Ezt az energiaínséges jövőt egy lélegzetelállító léghajós 8

utazást követő lágy ereszkedésként is elképzelhetjük, amellyel hazajutunk a Földre. Természetesen 9

ez a föld az „energiadömping” következtében megváltozott, ezért a jövő éppolyan erőpróbát és 10

újdonságot jelent, mint a történelem bármely szakasza. Ha nyíltan elfogadjuk, hogy ez a jövő 11

elkerülhetetlen, választhatunk, hogy miként válaszolunk: idegesen harácsolunk, fölényesen 12

semmibe vesszük vagy leleményesen alkalmazkodunk. 13

Ezeknek az elvi alapoknak az alátámasztása több forrásból származik, ám az a meggyőződésem, 14

hogy egyértelműen különösen sokat köszönhetünk Howard Odum2 amerikai ökológus megjelent 15

munkáinak. Odum munkásságának a saját elképzeléseim fejlődésére gyakorolt máig ható befolyását 16

jelzem az ajánlásban és számos hivatkozással a Permaculture, Principles & Pathways Beyond 17

Sustainability című műben, valamint a David Holmgren: Collected Writings & Presentations 1978-18

2006 című kiadvány cikkeiben3. 19

A közelmúltban kiadott, a fosszilis energiahordozók nagyarányú kitermeléséről majd az azt követő 20

hanyatlásról szóló művek közül valószínűleg Richard Heinberg The Party’s Over4 (A bulinak vége), 21

találó című munkája adja a legjobb áttekintést a helyzetről és következményeiről. A kiadványban 22

igen helyesen köszönetet nyilvánít Cambell, Leherre és több nyugdíjba vonult, független kőolaj-23

geológusnak, akik az 1990-es évek közepén valódi tényeket tártak fel a világ fosszilis készleteiről, 24

és felhívták a figyelmet a tömeges felhasználás veszélyeire a véges olaj és gázkészletek mellett. 25

a permakultúra alapelvei 26

AZ ELVEK ÉRTÉKE ÉS ALKALMAZÁSA 27

A permakultúra alapgondolata szerint az általános elvek mind a természetes világ mind pedig az 28

iparosodás kora előtt létező fenntartható közösségek tanulmányozásából levezethetők. Ezek az 29

elvek egyöntetűen alkalmasak arra is, hogy nyomon követhessük a fenntartható föld-, és erőforrás-30


8

gazdálkodás alakulását, akár ökológiai és anyagi bőség, akár szűkösebb körülmények esetén. 1

Ahhoz, hogy az ökológiai korlátok mellett az emberi szükségleteket továbbra is kielégíthessük, 2

gyökeres társadalmi átalakulásra van szükség. Egy ilyen fordulat sok zűrzavarral, tévutakkal, 3

kockázatokkal és kudarcokkal jár. Úgy tűnik, kevés időnk van ennek a forradalomnak a 4

megvalósítására. Ebben a történelmi helyzetben jó arra gondolni, hogy van néhány széles körben, 5

sőt akár általánosan alkalmazható vezérelv. 6

A permakultúra elvei tömör kijelentések vagy jelmondatok, melyekre, mint egy ellenőrző listára, 7

támaszkodni lehet, amikor a tervezés és az ökológiát támogató rendszerek alakulásával kapcsolatos 8

elkerülhetetlenül összetett kérdéseket fontolgatjuk. Mindenre kiterjedő alapelvekről van szó, 9

azonban az eljárások, melyek során megvalósulnak, a helytől és körülményektől függően igen 10

eltérőek lesznek. Az alapelvek alkalmazhatóak személyes, gazdasági, szociális és politikai 11

viszonyaink átalakítására, amint azt a Permakultúra virág bemutatja, bár a rájuk épülő stratégiák és 12

módszerek sora az egyes területeken még kialakulóban van. 13

Az elveknek etikai és tervezésre vonatkozó csoportját különböztetjük meg. 14

A PERMAKULTÚRA ETIKAI ELVEI 15

Az etika szabályozza a túlélési ösztönt és az önérdek egyéb egyéni és társas rendszereit, melyek az 16

emberi viselkedés mozgatórugói bármely közösségben. Az etika a társadalmi fejlődés során alakult 17

ki és vezetett egy sokkal felvilágosultabb önérdek fogalmáig, ami egy szélesebb nézőpontot jelent 18

annak megítélésében, hogy kik és mely dolgok tartoznak a „mi” csoportunkba. Emellett az etikának 19

köszönhető az is, hogy hosszabb távon vagyunk képesek gondolkodni, ha el akarjuk dönteni 20

valamiről, hogy jó vagy rossz. 21

Ahogy nő az emberi civilizáció hatalma (az energiához való hozzáférhetőség következtében) és a 22

hatalom koncentrációja és mértéke a társadalomban, az etika szerepe is annál fontosabbá válik, 23

hogy biztosítsa a hosszú távú társadalmi, sőt biológiai túlélést. Ökológiai jelentősége helyezi az 24

etikát a társadalmi fejlődés középpontjába az energiaválság idején. 25

A tervezési elvekhez hasonlóan az etikai elvek sincsenek világosan kifejtve a korai permakultúra 26

szakirodalomban. A permakultúra tervezői tanfolyamok (PDC) létrejötte óta az etikát három átfogó 27

alapelvben foglaljuk össze: 28

• Törődés a földdel (a talaj, az erdők és a vizek gondozása) 29


9

• Törődés az emberekkel (gondoskodás saját magunkról, rokonainkról és a közösségről) 1

• Helyes elosztás (a fogyasztás és az újratermelés mértékének meghatározása, a fölösleg 2

újraelosztása) 3

4

Ezek az elvek közösségi etikai kutatások eredményeinek kivonatai, melyeket régebbi vallásos 5

társadalmak és modern együttműködő csoportok is alkalmaztak. A harmadik, sőt a második elv is 6

levezethető az elsőből. 7

Az etikai elveket úgy tanították és használták, mint a permakultúra elmélet egyszerű és nagyrészt 8

megkérdőjelezhetetlen erkölcsi alapját, mind a mozgalmon belül, mind pedig szélesebb körben a 9

hasonló gondolkodású emberek alkotta „globális nemzet” tagjai között. Még tágabb értelmezés 10

szerint ezek az elvek megegyeznek az összes hagyományos „helyi kultúrában”, melyek a történelem 11

folyamán az embereket a földhöz és a természethez kötötték. Figyelemre méltó kivételt ez alól 12

csupán a modern ipari társadalmak jelentenek. 13

Az, hogy a permakultúra a bennszülött, törzsi és helyi kultúráktól való tanulást helyezi középpontba, 14

annak köszönhető, hogy ezek a társadalmak viszonylag jó egyensúlyban éltek környezetükkel, és 15

hosszabb ideig fenntmaradak, mint az utóbbi idők bármelyik civilizációs kísérlete5. 16

Természetesen, amikor megpróbálunk etikus életet élni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a művelt 17

civilizációk kiváló szellemi és filozófiai hagyományait, sem a tudományos felvilágosodás és a mai 18

idők nagy gondolkodóit. Azonban a fenntartható, kevés energiát használó társadalom felé vezető 19

hosszú átmeneti időszak folyamán az értékeknek és elképzeléseknek mindenképpen szélesebb 20

skáláját kell figyelembe vennünk és lehetőség szerint meg is értenünk, mint amit az újabb korok 21

kultúrája közvetít6. 22

A TERVEZÉS ELVEI 23

A permakultúra tervezés tudományos elveit általánosságban az ökológia modern tudományában 24

találjuk, különösen annak „rendszerökológia” nevű ágán belül. Más szellemi tudományokban is, 25

főképpen a tájföldrajzban és az etnobiológiában vannak fogalmak, melyeket felhasználunk az elvek 26

felvázolásában. 27

A permakultúra tervezési elvei alapvetően abból a világfelfogásból származnak, amelyet 28

„rendszerszemléletű” és „tervezői” gondolkodásnak nevezünk (lásd 1. Elv: Megfigyelés és 29

kölcsönhatás). 30


10

A rendszerszemléletű és tervezői gondolkodás egyéb példái között szerepelnek a következők: 1

• A Whole Earth Review és a Stewart Brand által szerkesztett, még ismertebb Whole Earth 2

Catalogue nagy szerepet játszottak abban, hogy a kulturális forradalom – melynek része a 3

permakultúra is - legfőbb eszközeként mutassák be a rendszerszemléletű és a tervezői 4

gondolkodást. 5

• Edward De Bono7 széles körben ismert és alkalmazott elképzelései a rendszerszemléletű és 6

a tervezői gondolkodás széles tárgykörébe tartoznak. 7

• Hasonlóképpen a kibernetika8 tudományához, a rendszerszemléletű gondolkodás is egy 8

elvont és bonyolult tárgykör, mely szorosan összekapcsolódott a számítástechnikával és a 9

kommunikációs hálózatok, majd sok más technológiai alkalmazás megjelenésével. 10

A permakultúra és tervezési elvei kidolgozása során hatással volt rám a rendszerszemléletű 11

gondolkodás, azonban ez - kivéve Howard Odum ökológiai energetikáját - nem a szakirodalom 12

alapos tanulmányozásának köszönhető, hanem sokkal inkább annak a kulturális közegnek, 13

amelyben elmerülve saját tapasztalataimhoz hasonló élményeket élhettem át. Továbbá 14

meggyőződésem, hogy a rendszerszemléletű gondolkodás számos elvont értelmezésének megvan a 15

könnyebben érthető megfelelője az ősi kultúrák történeteiben és mítoszaiban, és kisebb mértékben 16

igaz ez minden olyan nép tudására is, amely még mindig a föld és a természet közelségében él. 17

Megfigyelhető, ahogyan a permakultúra etikai és tervezési elvei működnek körülöttünk. 18

Meggyőződésem, hogy annak ellenére, hogy a modern ipari társadalomban ezek nincsenek jelen, 19

vagy látszólag az ipari társadalom működésével éppen ellentétesek, nem érvényteleníti általános 20

jelentőségüket az energialejtőn lefelé vezető úton. 21

Miközben a permakultúra vezérelvekre hivatkozik, a legtöbb ember módszerek és eljárások 22

segítségével kerül kapcsolatba vele és ezek révén veszi hasznát is. E módszerek és eljárások az 23

adott rendszer méretétől, a társadalmi és ökológiai viszonyoktól és az érintett személyek 24

készségeitől, tapasztalataitól függően változnak. Tehát amennyiben az elvek célja, hogy útmutatást 25

adjanak a hasznos alkalmazások kiválasztásában és kifejlesztésében, akkor általánosabb 26

rendszertervezési fogalmakat kell jelölniük az átlagember számára érthető nyelven, a bölcsességgel 27

és józan ésszel összhangban. 28

A permakultúra szerteágazó rendszerét 12 alapelv köré csoportosítottam. Ez a tagolás jelentősen 29

eltér a legtöbb permakultúra oktatóétól. Az eltérés néhány esetben csupán hangsúlybeli vagy 30


11

formai; olykor azonban lényegi különbséget jelezhet. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, 1

hogy a permakultúra most van kialakulóban. 2

Minden egyes elv egy cselekvésre való felszólításként jelenik meg egy odaillő képecske kíséretében, 3

amely az elvhez kapcsolódó néhány lényeges szempont vagy példa ábrázolásával, vizuális 4

emlékeztetőként is segít. Az elvekhez egy hagyományos közmondás is kapcsolódik, amely egy 5

figyelmeztetés vagy tanulságos megállapítás. 6

Az elveken keresztül megnyílik az út a rendszerszemléletű gondolkodás labirintusába. Egy-egy elv 7

szemléltetésére használt példa más elveket is tükröz, így ezek csupán segítenek a megoldások 8

felismerésében, tervezésében és kidolgozásában. 9

10

1. ELV: Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek 11

„Ki-ki a maga szemével lát.” 12

13

A jó tervezés az ember és természet közötti közvetlen és kiegyensúlyozott kapcsolat függvénye, 14

melyben az alapos megfigyelés és a meggondolt lépések biztosítják az ösztönzést, az ötleteket és a 15

mintákat. Ezekre nem lehet magányos fejtöréssel rátalálni, csupán a tervezés tárgyával való 16

folyamatos és kölcsönös információcsere útján. 17

A permakultúra ezeket a feltételeket használja, hogy tudatosan és folyamatosan fejlesszen olyan 18

földhasználati és életviteli rendszereket, amelyek képesek fenntartani az emberiséget az energialejtő 19

időszakában. 20

A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató, alacsony népsűrűségű mezőgazdasági társadalmakban a 21

természetes környezet megadott mindent, ami a létfenntartáshoz szükséges. Emberi erőfeszítést 22

főként a betakarítás igényelt. Azokban az iparosodás kora előtti társadalmakban, ahol nagy volt a 23

népsűrűség, a mezőgazdaság termelékenysége az emberi munkaráfordítás mértékén és 24

folyamatosságán múlott9. 25

Az ipari társadalomban az élelmiszer és más javak előállítása és a szolgáltatások biztosítása is a 26

fosszilis energiaforrások folytonos nagyarányú felhasználásától függ. A permakultúrás tervezők 27

alapos megfigyeléssel és meggondolt lépésekkel azon igyekeznek, hogy az emberi képességeket 28

minél hatékonyabban vegyék hasznát, valamint hogy csökkentsék a nem-megújuló energiától és a 29


12

csúcstechnológiától való függőséget. 1

A konzervatívabb és társadalmilag kötött mezőgazdasági közösségekben néhány ember képes 2

távolságot tartva megfigyelni és értelmezni mind a hagyományos, mind pedig a modern 3

földhasználatot. Ez a képesség az új és célravezetőbb földhasználati módszerek kifejlesztésének 4

hathatós eszköze. Egy közösségen belül gyökeres változást elérni egy sereg ok miatt mindig nehéz. 5

A letisztult hagyományokban és a modern ökológiában gyökerező, helyben kialakult eljárások jobb 6

alapot adnak a sikerhez, mint egy kívülről behozott, előre meghatározott rendszer. Az ilyen helyi 7

példák gazdagsága ráadásul természetes ösztönzője lehet az újszerű megoldásoknak, melyek azután 8

máshol is erősítik a kezdeményezőkészséget. 9

Az új megoldások megtalálásához szükséges önálló, sőt eretnek, ám hosszú távú gondolkodás 10

elősegítése fontosabb, mint a jól bevált módszerek átvétele, másolása. A múltban a tudomány és a 11

városi jóléti társadalom volt az, amely elviselte, sőt támogatta az ilyen gondolkodást, míg a 12

hagyományos mezőgazdasági kultúra kíméletlenül elfojtotta. A poszt-modern jóléti társadalmak 13

korának zűrzavaros utolsó szakaszában a tudás tekintélyének rendszerei kevésbé átláthatóak, és az 14

ilyen önálló, a rendszerszerűséget jobban figyelembe vevő gondolkodás elszórtan jelenik meg a 15

társadalmi és földrajzi hierarchiában. Ebben az összefüggésben a jövőbeni tervezési megoldások 16

értékelésénél nem támaszkodhatunk címkékre és viselkedésmódokra, mint a jogosultság és 17

hasznosság fokmérőire. Ezért minden szinten egyre inkább a megfigyelésre és az érzékeny 18

cselekvésmódra való képességekre kell támaszkodni, hogy megtalálhassuk a legmegfelelőbb utat 19

előre. 20

A közmondás, miszerint „ki-ki a maga szemével lát”, arra emlékeztet minket, hogy az észlelés 21

mikéntje kihat a valóságra, és hogy mindig körültekintőeknek kell lennünk a kizárólagos igazságok 22

és értékek terén. 23

24

2. ELV: GYŰJTSD ÖSSZE ÉS TÁROLD AZ ENERGIÁT 25

„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!” 26

27

A földön évmilliárdok alatt keletkezett fosszilis energiakészlet irdatlan méretű kiaknázása 28

következtében példátlan bőségben élünk. E gazdagság egy részét arra használjuk, hogy a Föld 29

megújuló energiáit fenntarthatatlan mértékben kiaknázzuk. A túlzott kitermelés kedvezőtlen hatásai 30

javarészt a rendelkezésre álló fosszilis energiakészletek csökkenésével fognak megmutatkozni. 31


13

Pénzügyi nyelven szólva, amilyen meggondolatlanul éljük fel a globális tőkét, az bármilyen 1

vállalkozást csődbe juttatna. 2

Meg kell tanulnunk, hogyan takarítsuk meg és fektessük be a jelenleg fogyasztott vagy tékozolt 3

javak nagyobb részét, hogy gyermekeinknek és utódainknak elfogadható életük lehessen. Ennek az 4

elvnek aligha lehet világosabb erkölcsi alapja. Sajnos az érték, a tőke, a befektetés és a gazdagság 5

hagyományos fogalmainak nem vesszük hasznát ebben a feladatban. 6

A gazdagságról alkotott helytelen elképzelések oda vezettek, hogy nem veszünk tudomást a helyben 7

fellelhető megújuló és nem megújuló energiaforrások adta lehetőségekről. Pedig ezeket felismerve 8

és felhasználva biztosíthatnánk azt az energiát, amellyel újratermelnénk az alaptőkét, emellett 9

gondoskodni tudnánk az azonnali igények kielégítéséhez szükséges „bevételekről” is. 10

Lehetséges energiaforrások: 11

• Nap, szél és vízlefolyások 12

• A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tevékenységek során elpazarolt források. 13

A jövőbeni értékek legfontosabb hordozói között szerepelnek: 14

• Magas humusztartalmú termékeny talaj 15

• Évelő növényi rendszerek, különösen fák, melyek élelmet és más hasznosítható termést 16

hoznak 17

• Vízkészletek és vízmedencék 18

• Passzív napenergiát hasznosító épületek 19

A jóléti államokban a környezetvédő gondolkodás egyik legelterjedtebb kifejezése a tervezett 20

ökológiai helyreállítás, melynek a permakultúra tervezésben is megvan a létjogosultsága, ha az 21

embert a helyreállított rendszerek szerves részének tekinti. A sors fintora, hogy amikor a fejlett és a 22

fejlődő országokban az árucikkek csökkenő ára miatt a rosszabb minőségű vidéki területeket 23

magukra hagyták és más, nagy fosszilis energiaigényű művelési rendszerekkel helyettesítették, 24

akkor ezzel jelentősebb „modern vadvilágot” hoztak létre, mint a tervezett ökológiai helyreállítás 25

tette volna. Ennek az elhagyatottságnak van néhány kedvezőtlen hatása, mint például a 26

hagyományos vízgazdálkodás és a talajerózió-szabályozás összeomlása, vagy a bozóttüzek 27

gyakoribbá válása, máshol azonban lehetővé vált, hogy a természet meg nem újuló energia 28


14

ráfordítása nélkül újjáépítse a talaj, az erdők és a vadvilág biológiai tőkéjét. 1

Miközben az elv szempontjából fontos, hogy alacsony költségű és fosszilis energiaforrásokra is 2

támaszkodó modellekkel teremtsük újra a természeti tőkét, ugyanígy gondolhatunk a termelési 3

bőség nemzedékeitől származó kollektív tapasztalatra, tudásra, technológiára valamint szoftverekre, 4

mint a lehetőségek hatalmas tárházaira, melyek átalakítva segítségünkre lehetnek a tőke új, az 5

energialejtő korához igazodó formáinak megteremtésében. A fenntarthatósággal kapcsolatos 6

optimizmus nagy része a technológia és innováció alkalmazásából fakad. A permakultúra stratégiák 7

kiaknázzák ezeket a lehetőségeket, miközben megőrzik az egészséges kételkedését, mely azon 8

alapszik, hogy a technikai újítás gyakran „trójai falónak” bizonyul, azaz újabb nehézségeket idéz 9

elő. Túl azon, hogy a technikát józanul kell alkalmazni az új tőkevagyon létesítésénél, a technikai 10

újítások maguk is olyan vagyont jelentenek, amely az energialejtő idején fokozatosan el fog 11

értéktelenedni, ha lassabban is mint a fizikai eszközök és infrastruktúra. 12

„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.” A közmondás figyelmeztet, hogy kevés időnk van az 13

energia begyűjtésére és tárolására az átmeneti bőség szertefoszlása előtt. 14

15

3. ELV: ÉRJ EL HOZAMOT 16

„Az éhség rossz tanácsadó”, „Kedvetlen szánt üres hassal a szőke” 17

18

Az előző alapelv arra irányította a figyelmünket, hogy használnunk kell a meglévő vagyont, ha 19

hosszú távon akarunk befektetni a természeti tőkébe. Nincs értelme azonban erdőt telepíteni 20

unokáink számára, ha ma nincs elég ennivalónk. 21

E szerint az elv szerint bármely rendszert úgy kell megterveznünk, hogy az minden szinten 22

(beleértve a személyes szintet is) önállóságot biztosítson, azaz hatékonyan használja a begyűjtött és 23

eltárolt energiát a rendszer fenntartása és további energiagyűjtés érdekében. Tágabb értelemben ez 24

annyit jelent, hogy a hozam elérésében tanúsított rugalmasságnak és leleményességnek jut majd a 25

főszerep a növekedésből az energialejtő felé vezető úton. 26

Közvetlen és valóban hasznos eredmény híján bármit tervezzünk és alkossunk is, idővel semmivé 27

válik, míg az azonnali hozammal járó elemek tovább gyarapszanak. Mindegy, hogy a természetnek, 28

a piaci erőknek vagy az emberi mohóságnak tulajdonítjuk a dolgot – tény, hogy azok a rendszerek 29

szoktak felülkerekedni a többi alternatíván, amelyek a leghatékonyabban képesek hozamot elérni és 30


15

a létfenntartási szükségleteket leginkább kielégítik10. 1

A hozam, nyereség vagy jövedelem jutalomként jelenik meg, ami arra ösztönöz, hogy megőrizzük 2

és/vagy kiterjesszük a rendszert, mellyel elértük a hozamot. Ily módon a sikeres módszerek fognak 3

elterjedni. A rendszerelmélet nyelvezetében ezeket a jutalmakat „pozitív visszacsatolásnak” hívjuk, 4

melyek erősítik az eredeti folyamatot, vagy jelet. Ha komolyak a szándékaink a fenntartható 5

megoldások alkalmazásával, akkor olyan haszonra kell törekednünk, amely a siker, a növekedés és 6

a bővítés ösztönzője. 7

Jóllehet ez az elv magától értetődő a gazdálkodók és üzletemberek számára, számos társadalomban 8

megfigyelhető az a jelenség, hogy a növekvő jólét célszerűtlenül működő tetszetős környezet 9

kialakításához vezet gyakorlatias és hasznos megoldások helyett. A Bill Mollison által kialakított 10

eredeti permakultúra elképzelés, mely szerint a városi területeket élelemtermő és más hasznos 11

növényekkel kellene betelepíteni a haszontalan dísznövények helyett, szöges ellentétben áll mai 12

kultúránk szemléletével. A fejlesztési tervek többségének még a szegényebb országokban is az a 13

burkolt célja, hogy alkalmassá tegye az embereket a célszerű és hasznot termelő környezetkialakítás 14

szükségességének elkerülésére. Teszi ezt oly módon, hogy teljesen bevonja őket a világgazdaság 15

vezető hatalmai által irányított pénzügyi rendszerbe, ahol a „hozam elérése” egy korlátok közé 16

szorított és ártalmas folyamattá válik. A meggazdagodás újgazdag modelljét, melynek 17

elterjedésével kiszorult a célszerűség és a gyakorlatiasság, fel kell, hogy váltsa a jólét forrásának és 18

a siker valódi fokmérőinek becsületes elismerése. A fejlettebb országokban akár a kapitalista, akár a 19

szocialista rendszerekben, már több generáció óta bérből és fizetésből élnek az emberek, ami a 20

termelő tevékenység és a létfenntartás forrásainak rendkívüli térbeli eltolódását eredményezte. 21

Miközben középosztálybeli városi ausztráloknak segítettem szembenézni azzal a kihívással, amit 22

egy függetlenebb vidéki életmód jelent, rávilágítottam, hogy hasonló helyzetben vannak, mint 23

amikor üzletemberré válik valaki. Az utóbbi évtizedekben tapasztalt, többnyire rosszul működő és 24

hitvesztett „gazdasági ésszerűsítésnek” egyik szerencsés hozadéka volt az, hogy valamennyire újra 25

tudatosult bennünk, hogy minden rendszert termékenyre kell tervezni. 26

27

28

A permakultúra lényege...25 Bár a permakultúra-aktivisták munkájuk során nagyon is tudatában vannak ezeknek a gátló 26 tényezőknek, a permakultúrás stratégiák mégis

Documents