A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET ........................................................................................................... 3 A.I ÜZEMELTETÉS 3 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 A.II ÁLLAPOTFENNTARTÁS 4 A.II.1 KARBANTARTÁS 4 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 5 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 5 A.III ESEMÉNYEK 5 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 5 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 6 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA......................................................................................... 6 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 6 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 6 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 7 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 8 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 8 B.II.2 BALESET-ELHÁRÍTÁS 9 B.III KOCKÁZAT 9 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 9 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 10 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 10 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG ...................................................................... 11 C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 11 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 11 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 12 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 12 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 14 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 15 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 15 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 15 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 16 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................ 17
20
Embed
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói · 2014-08-04 · A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói 2 BEVEZETÉS A biztonsági mutatók rendszere (BMR) olyan
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
A. NORMÁL ÜZEMMENET........................................................................................................... 3
A.I ÜZEMELTETÉS 3 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 A.II ÁLLAPOTFENNTARTÁS 4 A.II.1 KARBANTARTÁS 4 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 5 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 5 A.III ESEMÉNYEK 5 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 5 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 6
B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA......................................................................................... 6
B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 6 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 6 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 7 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 8 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 8 B.II.2 BALESET-ELHÁRÍTÁS 9 B.III KOCKÁZAT 9 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 9 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 10 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 10
C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG...................................................................... 11
C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 11 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 11 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 12 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 12 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 14 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 15 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 15 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 15 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 16
A biztonsági mutatók rendszere (BMR) olyan muta-tók összessége, amelyek jellemzik az erőmű bizton-ságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000–2001. években kiala-kított és 2002-ben bevezetett biztonságimutató-rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erő-művet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi sze-mélyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a stra-tégiai mutatók szintje és a specifikus (jellemző) mu-tatók szintje. 2004-ben 72 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke összehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásá-val kiszámítható a fölsőbb szinten lévő mutatók pont-értéke. A pontérték alapján minden mutató besorolha-tó a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), fi-gyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tar-tomány (piros).
A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2004. évi éves értékeit mutatja be a 18-20. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartal-mazza.
Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre van-nak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legrosszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi.
A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerül-nek kiszámításra.
A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét.
A kiadványban előforduló rövidítések magyarázata:
WANO (World Association of Nuclear Operators) Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége PWR (Pressure Water Reactor) nyomottvizes reaktor OSART (Operational Safety Review Team) Üzemel-tetés Biztonságát Vizsgáló Csoport CDF (core demage frequency ) zónakárosodási gyakoriság
ZÜHR – aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer
KÜTSZ – kiegészítő tápvízszivattyú
MÜSZ – Műszaki Üzemeltetési Szabályzat
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
3
A. NORMÁL ÜZEMMENET
A.I Üzemeltetés
A.I.1 Nem tervezett kiesések
A.I.1.1 Rendelkezésre állás (WANO-mutató)
A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítménykiesésekkel csökkentett termeléshez vi-szonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karban-tartásának színvonaláról.
84,588,0
84,5
89,485,9
91,6
86,187,5 87,3 88,6
85,8
70,2
87,1
74,8
50556065707580859095
100
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Rendelkezésre állás, %
WANO median paksi átlag A paksi atomerőmű rendelkezésre állása 2003-ig igen jó volt, évek óta a világátlag feletti értéket mutatott. 2004-ben a mutató értékét a 2003. évi üzemzavar még jelentős mértékben befolyásolta, hiszen a 2. blokk visszaindítását a hatóság csak augusztusban engedélyezte.
A.I.1.2 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató)
A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. (Ide tartozik az a veszteség is, amikor a tervbevétel és a termeléskiesés között nem telt el legalább négy hét.) Mértéke főleg a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, eseten-ként a tervezés hiányosságára utal.
2,20,6
1,81,0 1,40,3
1,62,3
1,5 0,51,8
18,5
2,0
11,2
0
5
10
15
20
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Nem tervezett termeléskiesések aránya, %
WANO median paksi átlag
A 2004. évi érték oka jelen mutatónál is a 2. blokki esemény miatt bekövetkezett termeléskiesés volt.
A.I.1.3 Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállá-sok nem tervezett csúszása
Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállások nem tervezett csúszása [nap]
17.8
3.0
6.07.0
0
5
10
15
20
2001 2002 2003 2004
A nem tervezett csúszások oka az 1. blokkon történt FKSZ (fő-keringtetőszivattyú) -tűzeset és a 3. blok-kon a főjavítása alatt bekövetkezett különböző meg-hibásodások és tömörtelenségek.
A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma
Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma
36
58
30
46
0
10
20
30
40
50
60
2001 2002 2003 2004
A nem tervezett termeléskiesések száma összesen 36, a blokkok közötti megoszlása pedig: 14; 4; 4; 14.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
4
A.II Állapotfenntartás
A.II.1 Karbantartás
A.II.1.1 A javító karbantartások száma
A tárgyi évben 3925 volt a javító karbantartások száma (az előző évi 4093-mal szemben), amely csök-kenés egyrészről a jobban tervezett megelőző karban-tartási tevékenységre, másrészről a 2. blokk hosszú idejű állására vezethető vissza.
Javító karbantartások száma
4884
5675
44654093 3925
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
2000 2001 2002 2003 2004
A.II.1.2 Az elvégzett és ütemezett javító karbantartások aránya
A.II.1.3 A késve elvégzett javító karbantartások aránya
A késve elvégzett hibaelhárítások aránya
25.2%
26.0%25.7%
24.8%
22.4%
21%
22%
23%
24%
25%
26%
2000 2001 2002 2003 2004 A késve elvégzett hibaelhárítások aránya 22.4% volt, ami javulást jelez, és kedvező az elmúlt néhány év javuló tendenciája is.
A.II.1.4 A megelőző, illetve megelőző és javító karban-tartások aránya
Megelőző karbantartások aránya
78.8%
76.7%
82.2%
81.3%
77.3%
75%
76%
77%
78%
79%
80%
81%
82%
83%
2000 2001 2002 2003 2004 A mutató értéke romlott, aminek elsődleges oka, hogy bizonyos ABOS4T besorolású berendezések kikerültek a megelőző karbantartási körből.
A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok
aránya
Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya
3.3%
1.4% 1.
7%
2.6%
2.97
%
0%
2%
4%
2000 2001 2002 2003 2004
A mutató trendje kedvezőtlen. A 2004. évi növek-ményhez hozzájárultak a viszonylag magas számban sikertelenül zárult szuperkontroll-vizsgálatok.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
5
A.II.2 Anyagminőség
A.II.2.1 A vegyészeti mutató (WANO-mutató)
A legfontosabb szennyeződések koncentrációját kö-veti figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. A WANO-metodika szerinti érték évek óta 1.
A BMR-ben az érték számítása kissé eltér a nemzet-közi összehasonlítás érdekében számolttól. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát.
Vegyészeti index
1.28 1.34
1.52
1.07
1.26
1.04
1.33 1.341.
42
1.44
1.68
1.131.
29
1.231.
42
0.0
1.0
2.0
2001 2002 2003 2004
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
A.II.2.2 A ciklusszám kihasználási mutató A.II.2.3 A gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya
A.II.3 Fizikai gátak állapota
A.II.3.1 Üzemanyag-megbízhatóság (WANO-mutató)
Ez az index a primer köri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi uránszennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag-inhermetikusság mértékének kifejezésére. Az adatok az utolsó ne-gyedévre vonatkoznak.
1,0
4,3 4,3
0,2
3,2 3,5 3,4
17,8
0,7 1,20,5
1,80,4 0,8
0
5
10
15
20
korr
igál
t I-1
31-e
s akt
ivitá
s
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Üzemanyag megbízhatóság, Bq/g
WANO PWR median paksi átlag A 2004. évi blokki értékek (0.07; 2.919; 0.19; 0.049) rendre nagyságrendekkel a hatósági korlát (104 Bq/g) alatt vannak. A grafikonon a négy blokk átlaga sze-repel.
A.II.3.2 A primer kör tömörtelensége
A primer körben az elmúlt évben nem fordult elő tömörtelenség.
A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása
A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörségvizsgálatoknál mért szi-várgásértékeket. (A megengedett érték 14.7%/nap.)
Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alap-ján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon megfelelőek, az előző évihez hasonlóak voltak 2004-ben.
Hermetikus tér szivárgása [%/nap]
10.9
9%
6.10
%
5.81
%
5.68
%
6.01
%11
.40%
12.2
0%
12.2
0%
10.1
6%
9.79
%
6.00
%
5.78
%
5.58
%
4.93
%
5.68
% 6.67
%
6.46
%
5.63
%
6.05
%
5.32
%
0%
3%
6%
9%
12%
15%
2000 2001 2002 2003 2004
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
A.III Események
A.III.1 Jelentett események
A.III.1.1 Jelentésköteles események száma
2004-ben 54 esemény került társasági kivizsgálásra mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat vo-natkozó 1.24 irányelve szerinti jelentésköteles ese-mény. Ez a szám nagyobb ugyan, mint a 2003. évi, de az érték az előző évek átlagának szintjén van.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
6
Jelentésköteles események száma
5449
45
5852
76
67
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2000. év elejétől azonos a jelentési kritérium, így a 2000. évvel kezdődő időszak adatai hasonlíthatók össze jelentősebb korrekció nélkül. A 2000–2003. évek átlaga 50.75, melynél a 2004. évi adat kissé magasabb. A kép azonban kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2. blokki 24 eseményből 14 olyan jelentésköteles esemény volt, amely közvetlenül ösz-szefüggésben van a 2. blokki 1. sz. aknával. Ebből a 14 eseményből 9 esemény volt a 2-es aknánál elhe-lyezett neutronfluxus-ellenőrző rendszeren előfordult határérték-túllépéssel kapcsolatos.
A.III.1.2 A közvetetten jelentésköteles események száma
Ilyen esemény 2004-ben 475 volt. Ezen eseményeket a hatósági előírás szerint nem szükséges kivizsgálni, és elég csak negyedévenként, összesítve jelenteni.
Közvetetten jelentésköteles események száma
475
91 105
221
308
231
344
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A közvetetten jelentésköteles események számában a legjelentősebb arányt a Műszaki Üzemeltetési Sza-bályzat (MÜSZ) hatálya alá kerülések száma képvi-seli. A MÜSZ hatálya alá kerülések száma az évek során folyamatosan növekszik, mivel az üzemviteli operatív személyzet egyre nagyobb hangsúlyt fektet a MÜSZ hatálya alá kerülések felismerésére. Ezt a dokumentációs rendszer módosítása is elősegítette.
A.III.2 Egyéb események
A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma
Belső (szakterületi) kivizsgálások száma
99
87
5444
71
92
66
0
20
40
60
80
100
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2004-ben a szakterületi kivizsgálások száma 99 volt, amely jelentős növekedés az előző évi 66-hoz képest. Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érin-tett szakterület végez a biztonsági szervezet közre-működésével.
A.III.2.2 Hatóságnak beküldött egyéb eseményjelentések száma
B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA
B.I Biztonsági rendszerek és berendezések
B.I.1 Működések
B.I.1.1 Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató)
A WANO-mutató a 7000 kritikus órára jutó automa-tikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás-tranzienseket, ame-lyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A BMR-mutató az ÜV-1 működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg a reaktor kritikus állapotá-ban, nemcsak az automatikus, hanem a kézi működte-téseket is figyelembe véve.
0,7
0,5
0,7
0,9
0,6
0,2
0,9
0,5
0,7
0,9
0,7
0,3
0,6
0,00
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma
WANO mean paksi átlag A reaktor kritikus állapotában 2004-ben nem történt ÜV-1 védelmi működés.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
7
B.I.1.2 ZÜHR-működések száma
Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2004-ben sem történt.
B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer műkö-
déseinek száma
2004-ben biztonsági villamos rendszer működése nem következett be.
B.I.1.4 ÜV-3 működések száma
ÜV-3 működések száma
4
1
3 3
9
6
2
0
2
4
6
8
10
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Az ÜV-3 működések száma az elmúlt évek csökkenő trendjét megszakítva az elmúlt évek átlagára növeke-dett.
B.I.1.5 KÜTSZ-működések száma
Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő tápvízszi-vattyú indítására 2004-ben sem volt szükség.
B.I.2 Rendelkezésre állás
B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma
Biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma
43
53
30
47
0
10
20
30
40
50
60
2001 2002 2003 2004
Az üzemképtelenségek száma összesen 47 volt, amely érték jelentős növekedésnek számít a 2003. évi 30 darabhoz képest. Az üzemképtelenségek rendsze-renkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR - 2, kis-nyomású ZÜHR - 2, sprinkler - 1, üzemzavari tápvíz- és lehűtőrendszer - 5, dízelgenerátor – 37. Látható, hogy a magasabb értéket a dízelek okozzák. Ezen értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is.
B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása
(WANO mutató)
A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelke-zésre nem állás fokát jelzi). A WANO a TH, RR és QD rendszerekre képez mutatókat. A BMR-ben to-vábbi két rendszer (TJ és TQ) is részt vesz a mutató képzésében.
1,0
0,0
0,4
0,0
1,0
0,1
1,0
0,30,5
2,1
0,6
0,3
0,70,5
0
0,5
1
1,5
2
2,5
[10-3
]
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása
WANO PWR median paksi átlag
A TH-rendszer rendelkezésre állása az előző évihez hasonló nagyságrendű volt 2004-ben.
1,0
0,70
1,0 0,97 1,00,91
1,0
0,06
0,5 0,52
1,0
1,76
0,7
0,15
0
0,5
1
1,5
2
[10-3
]
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Üzemzavari tápvízrendszer rendelkezésre állása
WANO PWR median paksi átlag Az RR rendszer rendelkezésre állása egy nagyság-renddel javult az előző évhez képest.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
8
2,0
1,08
3,0
1,08
2,0
3,07 3,0
1,18
2,1
0,95
4,1
1,64
0,7
3,58
00,5
11,5
22,5
33,5
44,5
5
[10-3
]
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Üzemzavari villamos betáplálás rendelkezésre állása
WANO median paksi átlag
A QD rendszert jellemző mutató alakulásához – a tavalyihoz hasonlóan – jelentősen hozzájárult, hogy nőtt a hibafeltárás vagy hibaelhárítás céljából az üzem közben elvégzett berendezéskivételek száma.
B.I.2.3 Próbák során felfedezett biztonsági rendszerek
üzemképtelenségeinek aránya
Próbák során felfedezett biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek aránya
7.0%9.4%
20.0%
29.8%
0%
10%
20%
30%
2001 2002 2003 2004 Pozitívum, hogy 2004-ben újra sikerült növelni a mutató értékét.
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 A dízelgenerátorok sikeres indítása arányának muta-tójánál némi romlás tapasztalható, ami azonban nem jelentős.
B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága
Biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága
99.7
0%
100.
00%
99.7
2%
100.
00%
98.8
0%
100.
00%
100.
00%
100.
00%
99.7
1%
97.7
7%
98.8
4% 99.5
0%
99.4
% 100.
0%
100.
0%
100.
0%
96%
100%
2001 2002 2003 2004
TH TJ TQ RR
A szivattyúk működési megbízhatósága a korábbi évekhez hasonlóan igen jó.
A képen a nagynyomású ZÜHR-szivattyú látható.
B.II Felkészültség
B.II.1 Üzemeltető személyzet
B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya
Sikertelen hatósági vizsgák aránya
2.7%
1.1%
5.0%
3.3%
0%
2%
4%
6%
2001 2002 2003 2004
A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli személyzet felkészültségére utal. 2004-ben a köve-telmények szigorodása ellenére javulás tapasztalható.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
9
B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya
Sikertelen társasági vizsgák aránya
0.0%1.1%
2.3%
5.1%
0%
2%
4%
6%
2001 2002 2003 2004
Az előző mutatóval ellentétben romlás látható a tár-sasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázási eredményességében. A személyzet fiatalítása miatt 2004-ben több volt az olyan első vizsgázó, aki még nem érte el a munkakör betöltéséhez szükséges tu-dásszintet.
B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma
Oktatási intézkedések száma
11
22
29 29
0
5
10
15
20
25
30
2001 2002 2003 2004
Az eseménykivizsgálások oktatásra vonatkozó javító intézkedéseinek száma 29 volt a múlt évihez hason-lóan.
B.II.2 Baleset-elhárítás
B.II.2.1 Baleset-elhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott javító intézkedések átlagos száma
A baleset-elhárítási gyakorlatok során tett észrevéte-lek átlagos száma évek óta növekszik, ami arra ve-zethető vissza, hogy a gyakorlatokon a szigorúbb értékelések során az eddigieknél kisebb jelentőségű eltérések is rögzítésre kerültek.
A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. Ismétlődő hiányosságok évek óta nem fordultak elő.
B.II.2.3 Baleset-elhárítási oktatáson részt vevők aránya
Balesetelhárítási oktatásokon résztvevők aránya
95.8
%
95.9
%
94.6
%
90.5
% 92.4
%
88.8
% 91.4
%
80%
90%
100%
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A baleset-elhárítási gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 95.9% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket.
Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott javító intézkedések átlagos száma
0.5
2.7
1.5
2.0
2.8
0
1
2
3
200 200 200 200 200
B.III Kockázat
B.III.1 Konfigurációs kockázat
B.III.1.1 MÜSZ-korlátozás hatálya alá kerülések száma
Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de meg-szegése nem következik be, mivel az előírt intézkedé-
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
10
sek végrehajtásával a határértéket vagy az előírt álla-potot helyre lehet állítani.
MÜSZ hatálya alá kerülések száma
486
369
143 168
239268
329
050
100150200250300350400450500
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A mutató 2004-ban minden eddigi értéket meghaladó volt, ami a MÜSZ-korlátozás hatály alá kerülés rög-zítési fegyelem javulásának eredménye, de összefügg az üzem közben végzett hibafeltárási és hibaelhárítási tevékenységek miatti berendezés kivételek számának növekedésével is.
B.III.1.2 MÜSZ-sértések száma
A beszámolási időszakban mindössze egy alkalom-mal következett be MÜSZ-sértés. Az érintett ese-mény során az 1. blokkon felmelegítés nélküli hideg pótvíz került a primer kör három hurkába.
MÜSZ sértések száma
5
1
9
2 2
4
3
0
2
4
6
8
10
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
B.III.2 Kezdeti események
B.III.2.1 Kezdeti események száma
A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a léte-sítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavat-kozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet.
Kezdeti események száma [db/blokk]
1.25
1.5
0.5
1
0
0.5
1
1.5
2
2001 2002 2003 2004
B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség
B.III.3 Zónasérülési kockázat
B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (üzemi)
A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni refe-rencia-időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) mértékével jellemzi az erőmű biz-tonságnövelő tevékenységét.
A blokkok zónasérülési gyakorisága (üzemi)
2.92
E-05
1.30
E-05
1.31
E-05
1.30
E-05
1.30
E-05
1.36
E-05
1.40
E-05
1.40
E-05
1.40
E-05
1.40
E-052.60
E-05
1.30
E-05
1.35
E-05
1.40
E-05
1.40
E-052.
80E-
05
2.30
E-05
1.34
E-05
1.30
E-05
1.30
E-05
1.E-06
1.E-05
1.E-04
2000 2001 2002 2003 2004
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
Az elmúlt években nem történt olyan mértékű átala-kítás, amely érdemben befolyásolta volna az üzemi CDF értékét.
B.III.3.2 A zónasérülési valószínűség leállási állapotban
A blokkok zónasérülési gyakorisága (leállási)
2.80
E-05
2.81
E-05
1.30
E-05
6.50
E-06
2.80
E-05
2.81
E-05
1.30
E-05
6.50
E-06
2.80
E-05
2.81
E-05
1.30
E-05
6.50
E-06
2.80
E-05
2.81
E-05
1.30
E-05
6.50
E-06
1.E-06
1.E-05
1.E-04
2001 2002 2003 2004
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
11
A főjavítás és üzemanyag-átrakás alatt a CDF értéke 6.5⋅10-6, amely érték mindegyik blokkra érvényes.
B.III.3.3 A zónasérülési valószínűség (tűz)
A blokkok zónasérülési gyakorisága (tűz)
5.30
E-06
5.25
E-06
4.50
E-06
4.50
E-068.20
E-06
8.21
E-06
3.30
E-06
3.30
E-06
9.02
E-06
9.20
E-06
9.20
E-061.57
E-05
6.30
E-06
6.30
E-06
1.E-06
1.E-05
1.E-04
2001 2002 2003 2004
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
B.III.3.4 A zónasérülési valószínűség (elárasztási)
A blokkok zónasérülési gyakorisága (elárasztási)
9.10
E-06
9.05
E-06
8.50
E-06
8.10
E-06
7.10
E-06
7.09
E-06
3.80
E-06
3.30
E-06
8.23
E-06
9.00
E-06
9.10
E-06
1.85
E-06
3.90
E-06
3.90
E-06
1.E-06
1.E-05
1.E-04
2001 2002 2003 2004
1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk
C. BIZTONSÁG IRÁNTI
ELKÖTELEZETTSÉG
C.I Emberi tevékenység
C.I.1 Eltérés a tervszerű állapottól
A terület mutatói a munkatervezés, valamint a nem tervezett állapotok kezelésének megfelelőségét jelzik.
C.I.1.1 Ideiglenes módosítások száma
Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irá-nyítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken – az érvényes megvalósulási tervtől, az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paramé-terektől vagy kapcsolási értékektől – az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes mó-dosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglege-síteni kell.
Ideiglenes módosítások száma
129 128
176
138
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
2001 2002 2003 2004
A módosítások száma a 2003-as kiugró év után visz-szatért az átlagos szintre.
C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma
MÜSZ hatálya alóli felmentések száma
4
2
3
5
0
1
2
3
4
5
6
2001 2002 2003 2004
C.I.1.3 A tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések
száma
Tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések száma
258229
323
207
0
50
100
150
200
250
300
350
2001 2002 2003 2004
Az elmúlt években – a 2003-as rendkívülinek minő-síthető évet kivéve – a mutató folyamatos javulást mutat.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
12
C.I.2 Emberi tényező C.I.2.1 MÜSZ sértések száma
C.I.2.2 Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma
Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma
21
16
7
13 1314
13
0
5
10
15
20
25
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma 16 volt 2004-ben.
C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya
Utasítások be nem tartásának aránya
42.9%
76.9%
61.9%
31.3%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
2001 2002 2003 2004
A mutató alakulása arra utal, hogy javul az utasítások betartási fegyelme.
C.I.3 Sugárvédelmi program hatékonysága
C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépéseinek száma
Sugárterhelés kivizsgálási szint túllépések száma
0 0
2
1
0
1
2
3
4
2001 2002 2003 2004
Sugárterhelés kivizsgálási szint túllépésre mindössze-sen 1 alkalommal került sor 2004-ben, ami a sugár-védelmi előírások betartását jelzi.
C.I.3.2 Kollektív dózis (WANO-mutató)
A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett egésztest-besugárzásból eredő külső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke.
0,74
0,59
0,74
0,51 0,55
0,91 0,89
0,63 0,670,73 0,71
0,93
0,60
0,46
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Kollektív dózis, személy*Sv/blokk
WANO PWR median paksi átlag A filmdozimetriai ellenőrzés alapján 2004-ben a kol-lektív dózis 1807 személy∗mSv volt, amelyhez to-vábbi 3.4 személy∗mSv belső sugárterhelésből adó-dott. További 40.5 személy∗mSv volt a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterhelése. A teljes, 1850.9 személy∗mSv kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 34%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 66%-kal részesedtek.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
13
C.I.3.3 A magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma
Magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma
5
3
0 00
2
4
6
2001 2002 2003 2004
Ez a mutató azon technológiai eseteket jelzi, amelyek kiegészítő sugárvédelmi intézkedéseket igényeltek. Az elmúlt két évben nem volt ilyen eset.
C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások
Folyékony és légnemű kibocsátások
0.27%
0.0%
0.5%
1.0%
2001 2002 2003 2004
A korábbi években a légnemű és folyékony kibocsá-tások külön kerültek értékelésre. A jogszabályi kör-nyezet (új kibocsátáskorlátozási rendszer bevezetése) változása miatt a mutató definíciója és képzése mó-dosításra került. 2004-ben nem volt jelentős többlet-kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történ-tek. A sugárvédelmi osztály a kibocsátási és a meteo-rológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználá-sával 2004-re is elvégezte a lakossági többlet-sugárterhelésének számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó lakossági többlet-sugárterhelés 2004-ben 54 nSv, ami jól egy-bevág a 2003 előtti évek adataival. Ezt az 54 nSv sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból.
C.I.3.5 Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív
hulladékok térfogata
A lepárlások mennyisége 2004-ben összesen 231.1 m3 volt.
Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata [m3]
165
260
375.6
231.1
0
100
200
300
400
2001 2002 2003 2004
2004-ben átadásra került a kibővített folyékony ra-dioaktív hulladékokat tároló tartálypark.
C.I.3.6 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív
hulladékok térfogata
A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelye-zésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. Értéke az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott.
Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata [m3]
219
152
136
104 12
8
221
132
0
50
100
150
200
250
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A 2003. évi magasnak mondható érték után 2004-ben majdnem a korábbi évek szintjére esett vissza a szi-lárd hulladék mennyisége.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
14
C.I.3.7 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata
Nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata [m3]
3.05
2.39
0.640.
34
1.68
3.54
1.77
0
1
2
3
4
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A mutató térfogategységben adja meg az erőmű át-meneti tárolóhelyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét. A 2004-es magas értéket a 2. blokkon elvégzett közbenső rúd cseréjéből szár-mazó hulladék (2.072 m3) okozta.
C.I.4 Ipari biztonsági program hatékonysága
C.I.4.1 Baleseti munkaidő-kiesés aránya
Ez a mutató azt jelzi, mekkora munkaidő-kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munka-időhöz képest. A mutató a tavalyi évben 0.08% volt, ami az előző évihez hasonló érték.
Baleseti munkaidő kiesés aránya
0.10
1%
0.07
4%
0.08
3%
0.08
0%
0.0%
0.1%
0.2%
2001 2002 2003 2004
C.I.4.2 Baleseti mutató (WANO mutató)
A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórá-ra eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát.
0,42
0,72
0,42
1,22
0,32
0,98
0,33
1,08
0,31
1,05
0,16
1,10
0,11
0,77
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
200 000 munkaórára eső üzemi balesetek száma
WANO median Paks Míg a világátlag folyamatos csökkenést mutat, addig nálunk a mutató 1999-ig folyamatosan romlott, utána 2003-ig 1 körüli értéken szóródott. A kiemelt figye-lem és a megtett javító intézkedések 2004-ben ered-ményre vezettek, sikerült a mutatót jelentősen 1 alá szorítani.
C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya
Nem valós tűzriasztások száma
76
10287
123
93
161150
0
30
60
90
120
150
180
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A tűzjelző rendszer 5305 érzékelőjéről 102 téves tűzjelzés érkezett 2004-ben.
C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma
Tűzesetek száma
2 2
0
3
22
5
0
1
2
3
4
5
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2004-ben két, technológiai rendszert érintő tűzeset fordult elő. Az egyik az 1. blokk 2. FKSZ hőszigete-lésére került olaj égése, a másik pedig villamos ív által előidézett tűz a 31CB rendszeren.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
15
Égési nyomok az 1. blokk 2. FKSZ hőszigetelésén.
C.II Javulásra törekvés
C.II.1 Önértékelés
Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiz-tosítási ellenőrzések mennyiségét és hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.1 A független belső auditok végrehajtási aránya
C.II.1.2 A független belsonsági ellenőrzések
C.II.1.3 A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma
Független belső auditok által feltárt eltérések száma [db] ill. átlagos száma [db/audit]
40
17 17
61
163
4.92 4.50
0
20
40
60
80
100
120
140
160
1998 1999 2000 2001 2002 2003 20040
4
8
12
16
A mutató képzése 2003-ban megváltozott, az eltéré-sek abszolút száma helyett az egy auditra jutó eltéré-sek átlagos száma került bevezetésre.
C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma
Független belső auditok által feltárt eltérések száma [db] ill. átlagos száma [db/ell.]
3936
17
5248
0.09
0.15
0
15
30
45
60
1998 1999 2000 2001 2002 2003 20040
0.1
0.2
0.3
A mutató képzése az előző mutatóhoz hasonlóan 2003-ban változott meg. 2004-ben megnövekedett az egy auditra jutó eltérések átlagos száma.
C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása
C.II.2.1 Az ismétlődő események száma
Ismétlődő események száma
20
12
20
14
11
7
4
0
5
10
15
20
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A mutató értéke lecsökkent, mivel a tavalyi dózistúl-lépéses esetek száma radikálisan lecsökkent. A muta-tó értékében jelentős részt képvisel a 2/1. aknába telepített neutronfluxusmérő-rendszer zavarérzékeny-ségéből számazó események halmaza. C.II.2.2 A hasznosított külföldi események aránya
C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése
Kivizsgálások átlagos késése [nap]
6.82
10.0
0
10.5
6
7.27
0
5
10
15
2001 2002 2003 2004 Az átlagos késés mértéke 2004-ben 7.3 nap volt.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
16
C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások
Kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya
67.4
%
65.5
%
52.6
%
78.2
%
74.2
%
74.4
%
59.6
%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2004-ben a kivizsgálások késésben levő javító intéz-kedéseinek részaránya 65.5% volt. C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intéz-
kedéseinek részaránya
Belső auditok késésben lévő javító intézkedéseinek részaránya
68%
46%
60%
55%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
2001 2002 2003 2004 A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 55% volt.
C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásá-nak átlagos késése
Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése [nap]
18.0
8
28.7
3
17.0
721.0
5
28.6
0
24.2
0
19.8
0
0
5
10
15
20
25
30
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A kivizsgálások során elhatározott javító intézkedé-sek végrehajtásának átlagos késése 28.7 nap.
C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásá-nak átlagos késése
Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése [nap]
35.3
9
15.2
1
21.5
3
22.7
6
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2001 2002 2003 2004 A belső auditok során elhatározott javító intézkedé-sek végrehajtásának átlagos késése 22.8 nap.
A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói
17
ÖSSZEFOGLALÁS
A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi aján-lások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelése-kor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékel-tük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO-mutatókat.
A 2003-ban a 2. blokk 1. sz. aknájában főjavítás alatt bekövetkezett súlyos üzemzavar következményei még 2004-ben is jelentős mértékben érzékelhetők jó néhány, alapvetően nem blokk-, illetve reaktorspecifikus biztonsági mutató 2004. évi alaku-lásán. A 2. blokk sikeres visszaindítása azonban ösz-szességében hozzájárult a mutatók javulásához.
A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a PA Rt. négy blokkja 2004-ben is alapvetően a Mű-szaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2004-ben blokktól függően 1,3⋅10-5–1,4⋅10-5 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének.
Az üzemanyag-megbízhatósági mutató, a primer kör tömörségét jellemző mutató és a főjavításról vissza-indult blokkokon elvégzett integrális tömörségvizsgá-latok eredményei alapján elmondható, hogy a nukleá-ris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionálnak.
A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma az előző évihez képest némiképp nőtt, de a növekmény nem jelentős.
Reaktorvédelmi működés 2004-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható.
Kiemelt figyelem kísérte 2004-ben is a munkabaleseti mutató alakulását. A 2003. évi WANO TSM ajánlá-sai alapján kidolgozott intézkedési terv végrehajtása nagy részben befejeződött 2004-ben. A végrehajtott intézkedéseknek is köszönhetően 2004-re sikerült lényeges javulást elérni a mutató értékében.
A bemutatott statisztikákat és értékelést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az erőmű üzemelő és leállított blokkjainak biztonsága a 2004. évben is megfelelő volt. A 2.
blokki 1. sz. akna tisztítótartályában lévő sérült üzemanyag biztonsági funkcióinak biztosítására (au-tonóm hűtőrendszer és vészbórozó rendszer kiépíté-se) és ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítottunk.
A 2004. év kiemelt feladatai között szerepelt a sérült üzemanyag eltávolításának fontos lépéseként az elvi engedélykérelem összeállítása és benyújtása a szak-hatóságok felé. A munka eredményességét jelzi, hogy a magyar nukleáris hatóság 2005 júniusában megadta a helyreállítás elvi engedélytét. A szerződött orosz partnerek megkezdték a helyreállításhoz szükséges eszközök gyártását.
Az erőmű nemzetközi megítélését a külső vizsgálatok megállapításai és tapasztalatai alapján mérhetjük le. A 2001-ben lebonyolított NAÜ–OSART-vizsgálat jelentős számú (32) észrevétellel zárult, amelyek felhívták a figyelmet az üzemeltetés vezetői módsze-reinek fejlesztésére, a munka- és sugárvédelmi gya-korlat, valamint a tevékenységek minőségének javítá-sára. A nem túl pozitív kicsengésű OSART-jelentés sem indította el azokat a folyamatokat, amelyek a 2003-as 2. blokki súlyos üzemzavar bekövetkeztét megakadályozták volna. Az esemény magyar nukleá-ris hatóság, NAÜ és WANO általi kivizsgálása rámu-tatott az átalakítási folyamat, a biztonsági kultúra, a külső munkavállalók felügyelete és a sugárvédelmi értékelés területén meglévő hiányosságokra. A ki-vizsgálások során feltárt hiányosságok kiküszöbölé-sére hozott Átfogó Intézkedési Tervben megfogalma-zott feladatok többsége 2004-ben végrehajtásra ke-rült. Az intézkedések közül hosszabb időt igénylő Szervezeti Működésfejlesztési Program lépései fo-lyamatosan kerülnek megvalósításra. Az erőmű veze-tése 2005 elején vállalta a NAÜ–OSART-utóvizsgálatot, amelynek célja annak felmérése volt, hogy az erőmű jó irányban halad-e a korábban meg-állapított hiányosságok felszámolásában. A vizsgáló-csoport megállapította, hogy a paksi atomerőmű által végrehajtott intézkedések kézzel fogható előrelépést eredményeztek, és a korábbi vizsgálatok által felve-tett összes kérdést vagy maradéktalanul megoldották, vagy kielégítő előrehaladást értek el. A mostani érté-kelés a 2001-ben és 2003-ban tett, összesen 80 aján-lás 71%-át teljesítettnek, 29%-át pedig megfelelő előrehaladásúnak minősítette. Ez az eredményesség kiemelkedőnek nevezhető az eddigi OSART-utóvizsgálatok statisztikáját tekintve.
Az eredmények igazolják, hogy a paksi atomerőmű elkötelezett a biztonságos üzemeltetés iránt, és hogy a nukleáris biztonság abszolút prioritást élvez az atomerőműben.