A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium · 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ

1

A Mohácsi

Radnóti Miklós

Szakképző Iskola és Kollégium

Pedagógiai Programjának

mellékletei

(3 – 9.)

2

Tartalomjegyzék

3.számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei ………………………………. 2

4. számú melléklet Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára ................................................ 32

5. számú melléklet Kiegészítő szakmai programok szakközépiskolai osztályok részére ........ 33

6. számú melléklet Szakközépiskolai vizsgáztatás .................................................................. 38

7. sz. melléklet Nevelőtestület névsora ..................................................................................... 40

8. sz. melléklet Technikai alkalmazottak ................................................................................ 41

9. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége .............................................. 42

3

3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei

Irodalom

A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 irodalom tételt jelöl ki. (További szóbeli tételek

kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.)

A tételsor tematikai aránya

Szerzők, művek Tételek száma

Életművek 6

Portrék 4

Látásmódok 3

A kortárs irodalomból 1

Világirodalom 2

Színház-és drámatörténet 2

Az irodalom határterületei 1

Regionális kultúra 1

Összesen 20

I. Életművek (6)

Petőfi Sándor

Arany János

Ady Endre

Babits Mihály

Kosztolányi Dezső

József Attila

Az elvárások a következők: - Az életút, az életmű jelentős tényei.

- Kronológiai és topográfiai tájékozottság; a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a

pályakép főbb jellemzői; néhány kortárs megnevezése.

- A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között, a művek

elhelyezése az életműben, az adott korszakban.

- Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.

- Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése

II. Portrék (4)

A témakörbe sorolt szerzők: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel,

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc,

Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János

Az elvárások a következők:

- Az életmű néhány jellemzője kíséretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy

vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

- Memoriterek-legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek.

4

III. Látásmódok (3)

A témakörbe tartozik Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák

Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes és

Szilágyi Domokos munkássága. A lista bővíthető legalább két, a fentiekhez hasonló

jelentőségű szerzővel pl.: Juhász Gyula és Tóth Árpád költészetével.

Az elvárások a következők:

A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegretörő

értelmezésével.

IV. A kortárs irodalomból (1)

A témakör keretén belül legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művét kell értelmezni az

1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Az elvárások a következők: - Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban

- Nyomtatott szövegek, digitális közlés.

V. Világirodalom (2)

A téma az európai irodalom alapvető hagyományait összegzi.

Az elvárások a következők: - az antikvitás fogalma

- a Biblia

- A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-

két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

VI. Színház-és drámatörténet (2)

A színház és dráma különböző korszakaiból egy-egy mű értelmezése a követelmény az adott

korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében.

- Szerzők: Szophoklész, Shakespeare,Moliere

- Művek: Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

5

Magyar nyelv

Magyar nyelvi tételsor

A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak

alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő

témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek:

1. Ember és nyelv

2. Kommunikáció

3. A magyar nyelv története

4. Nyelv és társadalom

5. A nyelvi szintek

6. A szöveg

7. A retorika alapjai

8. Stílus és jelentés

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel

tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a

szaktanár dönt.

6

Matematika

A középszintű szóbeli vizsga tételei az alábbi listában szereplő elméleti anyagra épülnek

I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1. Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző

területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

2. Logika Logikai műveletek

3. Fogalmak, tételek

4. Kombinatorika

5. Gráfok

A negáció, konjukció, diszjunkció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek

pontos megfogalmazása.

A szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

II. Számelmélet, algebra

1. Számfogalom

2. Számelmélet

A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós

számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös

osztó, a legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

3. Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes

azonosságok alkalmazása.

4. Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű

hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása

egyszerű esetekben.

5. Egyenletek, egyenlőtlenségek

7

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolutértékes egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális,

logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

III. Függvények, az analízis elemei

1. Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-

függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény,

trigonometrikus függvények, abszolutérték függvény) és egyszerű

transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c. f(x), f(c. x)

2. Függvények jellemzése

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

3. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat.

Kamatos kamat számítása.

IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

1. Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

2. Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű

feladatokban.

3. Síkgeometriai alakzatok

a) Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra –

alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

b) Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

c) Sokszögek Szabályos sokszögek.

d) Kör A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

4. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp

8

5. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testeken

különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

6. Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris

szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái.

Vektor alkalmazása.

7. Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

8. Koordináta-geometria

Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

V. Valószínűség számítás, statisztika

1. Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

(kördiagram, oszlopdiagram)

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),

leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

2. Valószínűség-számítás

Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

9

Történelem

1. Források használata és értékelése

1.1. Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések

megfogalmazása

1.2. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése

1.3. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti

értelmezése

1.4. A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez

1.5. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból,

diagramokból, grafikonokból, kronológiákból

1.6. A tények és feltételezések megkülönböztetése

1.7. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása

1.8. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes

helyzete

1.9. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során

1.10. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi

események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet

1.11. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető

eseményekről és személyekről

2. A szaknyelv alkalmazása

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata

2.2. A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

3. Tájékozódás térben és időben

3.1. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken

3.2. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában

3.3. A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken

3.4. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése3.5. A történelmi tér változásainak

ismerete

3.6. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése

10

3.7. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének,

valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete

3.8. Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar

történelem legfontosabb eseményei között

3.9. Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása

4.1. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése4.2. Annak bizonyítása,

hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van4.3.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő

jelentőségének felismerése

4.4. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése,

mérlegelése

4.5. Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek

nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja

4.6. Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és

következményeiről

4.7. A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon

4.8. A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása

4.9. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása

4.10. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése

4.11. Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások

bemutatása

4.12. A magyar történelem sorsfordító eseményeinek többszempontú bemutatása

4.13. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény

alakulásában

4.14. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai,

következményei és a benne részt vevők szándékai

11

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

5.1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

5.2. Népesség, település, életmód

5.3. Egyén, közösség, társadalom

5.4. A modern demokráciák működése

5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

5.6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

12

B) TÉMAKÖRÖK

1. Az ókor és kultúrája

1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten

1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése

1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor

2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

2.2. A nyugati és keleti kereszténység

2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

2.4. A középkori városok

2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

3.2. A honfoglalástól az államalapításig

3.3. Az Árpád-kor

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

3.5. A Hunyadiak

3.6. Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

13

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása5.2. Az Erdélyi Fejedelemség

virágkora

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc

5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata

6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.3. A XIX. század eszméi

6.4. Az ipari forradalom és következményei

6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései7.2. A reformkori

művelődés, kultúra

7.3. A polgári forradalom

7.4. A szabadságharc

7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése

7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai

8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

8.9. A szocialista rendszerek bukása

14

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9.1. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői9.3. Művelődési viszonyok és az életmód

9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

9.5. Magyarország részvétele a világháborúban

9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás

10.2. A határon túli magyarság sorsa

10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

10.6. A rendszerváltozás

11. A jelenkor

11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

11.2. Az európai integráció története

11.3. A „harmadik világ”

11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai

12. A mai magyar társadalom és életmód

12.1. Alapvető állampolgári ismeretek

12.2. Etnikumok és nemzetiségek a

12.3. A magyarországi romák

12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

15

Idegen nyelv

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok

minden vizsgarészben tematikuson ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános

követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép szintre. A lista nem tartalmaz

külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

Témakörök

1. Személyes vonatkozások, család

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

- Családi élet, családi kapcsolatok

- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- Személyes tervek

2. Ember és társadalom

- A másik ember külső és belső jellemzése

- Baráti kör

- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Női és férfiszerepek

- Ünnepek, családi ünnepek

- Öltözködés, divat

- Vásárlás, szolgáltatások (posta)

- Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

- A városi és a vidéki élet összehasonlítása

- Növények és állatok a környezetünkben

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

- Időjárás

4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

- Diákmunka, nyári munkavállalás

- pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

- Napirend, időbeosztás

- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

- étkezési szokások a családban

- Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

16

- Gyakori betegségek, sérülések, baleset

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

- Kulturális események

8. Utazás, turizmus

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

- Nyaralás itthon, illetve külföldön

- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

17

KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg

szóban és/vagy írásban:

Helyzet Szerep

1. Áruházban, üzletben, piacon vevő

2. Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég

3. Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja

4. Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár

5. Ifjúsági szálláson, kempingben, panzióban, szállodában vendég

6. Iskolában tanuló, iskolatárs

7. Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, társ. tagja

8. Országhatáron turista

9. Orvosnál beteg, kísérő

10. Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda,

benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) ügyfél

11. Szünidei munkahelyen munkavállaló

12. Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista

13. Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél

14. Tömegközlekedési eszközökön

(vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) utas, útitárs

18

Biológia

Gyakorlati feladatok témakörei

1. Növényismeret (határozás, jellemzés, ökológiai igények)

2. Növényi szervek morfológiája

3. Társulások jellemzői, változásai

4. Ökológiai piramis, táplálékláncok, tűrőképesség vizsgálata

5. Nemzeti parkok

6. Állatismeret (felismerés, összehasonlítás, jellemzés)

7. Gombák vizsgálata, jellemzése

8. Zuzmótelep vizsgálata, jellemzése

9. Egysejtűek mikroszkópos megfigyelése, jellemzése

10. Szövettani mikroszkópos vizsgálatok — állati és növényi szövetek felismerése,

jellemzése

11. Mikroszkópos preparátumok (pl.: nyúzat) készítése, vizsgálata

12. Vérkenetek összehasonlítása

13. Emésztőnedvek vizsgálata (nyál, epe, pepszin )

14. Szerves (makro)molekulák kimutatása (szőlőcukor, keményítő, fehérjék), vizsgálata

15. Szén-dioxid kimutatása

16. Diffúzió, ozmózis

17. Kolloidok vizsgálata, adszorpció

18. Pulzus, vérnyomás mérése

19. Látás vizsgálata (reflexek, éleslátás, vakfolt)

20. Vitálkapacitás mérése

21. A csont vizsgálata, az ízületek felépítése, mozgásszervi elváltozások

22. Az emberi bőr, bőrelváltozások

19

Elméleti feladatok témakörei

1. A természetvédelem globális kérdései

2. Természetvédelem hazánkban, Nemzeti Parkok

2. A környezetvédelmi problémák:

a. Levegőszennyezés, szmog, savas esők, zuzmótérkép

b. A vizek tisztasága

c. Hulladékkezelés

d. Biogazdálkodás

e. A talaj védelme

3. Az egészséges lakóház

4. Populációs kölcsönhatások, populációk jellemzői

5. Társulások jellemzése

6. A bioszféra anyagforgalma

7. Az emberi tápcsatorna és az egészséges táplálkozás

8. A női test hormonális működése

9. Gyermekvállalás, fogamzásgátlás

10. Mutációk, Down-kór

11. A keringési rendszer felépítése, működése és egészségtana

12. Az emberi vér, vércsoportok

13. Az immunrendszer és megbetegedései

14. Vírusok, baktériumok, fertőző betegségek, védőoltások

15. Az emberi vázrendszer és egészségtana, a testmozgás jelentősége

16. Az ember légző szervrendszere és egészségtana, a dohányzás

17. Az emberi bőr egészsége és elváltozásai, a higiénia

18. A kiválasztó szervrendszer egészsége

19. Az emberi szem és a látás

20. Az emberi fül és egészségtana

21. Az idegrendszer

22. Stressz

23. Szenvedélybetegségek

24. A hormonális szabályozás (hormonok és gyakoribb betegségek — cukorbetegség)

25. Az emberi öröklődés, családfaelemzés, öröklődő betegségek

20

Fizika szóbeli érettségi témakörök

1. Mechanika

o Newton törvényei

o 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya

o 1.3. Mozgásfajták

o 1.4. Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások

o 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

o 2.2. Hőtágulás

o 2.3. Állapotegyenletek

o 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje

o 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban

o 2.6. Kalorimetria

o 2.7. Halmazállapot-változások

o 2.8. A termodinamika II. főtétele

3. Elektromosság és mágneses kölcsönhatás

o 3.1. Elektromos mező

o 3.2. Egyenáram

o 3.3. Az időben állandó mágneses mező

o 3.4. Az időben változó mágneses mező

o 3.5. Elektromágneses hullámok

o 3.6. A fény, mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

o 4.1. Az anyag szerkezete

o 4.2. Az atom szerkezete

o 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek

o 4.4. Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat

o 5.1. A gravitációs mező

o 5.2. Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

o 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei

o 6.2. Felfedezések, tudományok, elméletek

21

FÖLDRAJZ

Természetföldrajz

1. Földrajzi környezetünk ábrázolása. Naprendszer általános jellemzése.

2. Föld belső szerkezete.

3. Lemezmozgások, hegységképződés.

4. Lemezmozgások, vulkanizmus.

5. Földtörténet. Kőzetek csoportosítása.

6. Légkör felépítése, összetétele.

7. Ciklonok, anticiklonok, frontok.

8. Nagy földi légkörzés.

9. Tengervíz mozgásai és felszínformálása.

10. Felszín és felszín alatti vizek.

11. A földrajzi övezetesség kialakulása.

12. A forró övezet bemutatása.

13. A mérsékelt övezet bemutatása.

14. Talajok. Függőleges éghajlati övezetesség.

15. Európa természetföldrajza.

16. Amerika természetföldrajza.

17. Magyarország természetföldrajzi adottságai.

18. A Kisalföld és Alpokalja természetföldrajza.

19. A Dunántúli-középhegység természetföldrajza.

20. Az Északi-középhegység természetföldrajza.

22

Társadalmi-gazdasági földrajz

1. A világnépesség növekedése.

2. Transznacionális vállalatok.

3. Települések típusai, jellemzőik.

4. Gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság centrum és periféria területei.

5. Mezőgazdaság általános jellemzése.

6. Az EU kialakulása, működése.

7. Pénz a világgazdaságban.

8. Oroszország földrajza.

9. A mezőgazdasági termelés.

10. USA

11. Japán

12. Az EU magterületei.

13. Az Arab világ jellemzése.

14. Magyarország népesedési folyamatai, népesség összetétele.

15. Magyarország településhálózata.

16. Magyarország régiói.

17. Magyarország gazdasági szerkezete.

18. Magyarország közlekedésföldrajza.

19. Magyarország idegenforgalma.

20. Globális környezeti problémák.

23

Informatika

Információs társadalom

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

- értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,

képes - legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

- képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását

gyarapítani;

- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

- ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver

- A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű infor

matikában;

- ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

- ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

Informatikai alapok – szoftver

- A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

- tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

- ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

- ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

- tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;

- tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

- részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;

- ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és

szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

- tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima

szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített

objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

- tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

- legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;

- legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

- tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

- tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

- legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

24

- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan

karbantartani;

- tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

- nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

- a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

- Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;

- tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;

- tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

- tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

- tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

- tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;

- tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

- tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

- képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

- A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

- rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

- a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

- ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

- A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

- tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

- tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;

- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus

helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

- A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven

megoldani;legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;

- legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

25

Kémia

Általános kémia

1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer

2. Az elsőrendű kémiai kötések

3. Halmazállapotok és halmazállapot változások

4. Az oldatok

5. Kémiai átalakulások

6. Reakció kinetika

7. Protolitikus reakciók

8. Redoxi reakciók

Szervetlen kémia

1. A hidrogén

2. A halogénelemek és vegyületeik

3. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

4. A széncsoport elemei és vegyületeik

5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

6. A fémek

Szerves kémia

1. A szerves vegyületek általános jellemzői

2. Szénhidrogének

3. Halogéntartalmú szénhidrogének

4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek

5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

6. Szénhidrátok

7. Fehérjék

8. Nukleinsavak

26

Művészetek-ének-zene

1. Éneklés

1. 1. Népzene

1. 2. Műzene

○ középkor

○ reneszánsz

○ barokk

○ bécsi klasszika

○ romantika

○ századforduló

○ XX. századi és kortárs zene

2. Műelemzés

2. 1. népzene

2. 2. műzene

○ középkor

○ barokk


3. Zenetörténet

3. 1. Népzene

3. 2. Műzene

○ középkor

○ reneszánsz

○ barokk


○ romantika

○ századforduló


27

4. Zenefelismerés

4. 1. Népzene

4. 2. Műzene

○ középkor

○ reneszánsz

○ barokk


○ romantika

○ századforduló


5. Zeneelmélet

6. Dallamírás

○ barokk


○ stíluskörön kívül

28

Művészetek – vizuális kultúra

A) Alkotás

1. Vizuális nyelv

1. 1. A vizuális nyelv alapelemei

- vonal

- sík- és térforma

- tónus, szín

- tér

1. 2. Vizuális nyelvi elemek

- kompozíció

- kontraszt, harmónia

1. 3. Vizuális nyelv és kontextus

2. Technikák

- rajzolás

- festés

- kollázs

- nyomtatás

- makettezés, modellezés

- további technikák

3. Ábrázolás, látványelemzés

3. 1. Formaértelmezés

- arány

- forma, alak, karakter

- szerkezet, felépítés, működés

3. 2. Térértelmezés

- téri helyzetek

- nézőpont

- tármélység

- térábrázolási konvenciók

3. 3. Színértelmezés

- szín- és fényviszonyok

3. 4. Mozgásértelmezés

4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

- térviszonyok

- kompozíció

- színhatás

- érzelmek

- folyamat, mozgás, idő

- kép és szöveg

- vizuális információ

- tárgyak és környezet

29

B) Befogadás

1. Vizuális eszközök

1. 1. A megjelenítés sajátosságai

- vizuális nyelvi elemek

- térábrázolási módok

- vizuális minőségek

- látványértelmezés

- kontraszt, harmónia

- kontextus

1. 2. Technikák

2. Tevékenységterületek

2. 1. Vizuális kommunikáció

- folyamat, mozgás, idő

- kép és szöveg

- vizuális információ

- tömegkommunikáció

- médiakategóriák

- fotó, mozgókép

2. 2. Tárgy és környezetkultúra

- forma- és funkcióelemzés

- tervezési folyamat

- kézműves- és ipari tárgykultúra

- népművészet

2. 3. Kifejezés és képzőművészet

- művészeti ágak

- műfajok

- művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

- stílusjegyek

- alkotások és alkotók

- műelemző módszerek

- a mű tárgyi és kulturális környezete

30

Testnevelés és sport

A) Elméleti ismeretek témakörök

1. Magyar sportsikerek

2. A harmonikus testi fejlődés

3. Az egészséges életmód

4. Testi képességek

5. Gimnasztika

6. Atlétika

7. Torna

8. Ritmikus gimnasztika

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás

11. Testnevelési és sportjátékok

12. Természetben űzhető sportok

B) Gyakorlati ismeretek témakörei

1. Gimnasztika

2. Atlétika

- futások

- ugrások

- dobások

3. Torna

- talajtorna

- szekrényugrás

- felemás korlát

- gerenda

- ritmikus gimnasztika

- gyűrű

- nyújtó

- korlát

31

4. Küzdősportok

5. Úszás

6. Testnevelés és sportjátékok

- kézilabda

- kosárlabda

- labdarúgás

- röplabda

32

4. számú melléklet Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára

A 11-12. évfolyamon a jelentkezők számától függetlenül emelt szintű érettségire való

felkészítést nyújtunk a kötelező érettségi tárgyaiból:

○ magyar nyelv és irodalom

○ matematika

○ történelem

○ idegen nyelv

A tanulók minden tanév május 20-ig írásban jelentkezhetnek a következő

tanévre vonatkozóan az emelt szintű képzésre. E szándékukat szintén írásban

módosíthatják augusztus 20-ig.

A csoportba való be- és kilépés feltétele 18 éven aluli tanulóink számára a

szülői hozzájárulás.

A fenti jogokról a megfelelő évfolyamba lépést megelőzően szóban, az adott

évfolyamba lépéskor írásban ad a tanulók részére tájékoztatást.

A tájékoztatás a következőket tartalmazza:

○ a választható tantárgyak neve,

○ a tanár(ok) neve,

○ a heti óraszám, felkészítés szintje.

Az emelt szintű oktatást évfolyami szinten szervezzük a szükséges tanórák

beiktatásával. Kis létszámú igény (10 főnél kevesebb) esetén más

középiskolákkal megegyezésre törekszünk.

Amennyiben a jelentkezők száma nem éri el a minimális csoportlétszámot,

úgy az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a pécsi és megyei

középiskolákkal közösen oldjuk meg a következő módon:

Rajz és vizuális kultúra – Táncsics Mihály Gimnázium; Földrajz –

Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, ill. PTE Babits M.

Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskola; Kémia – . PTE Babits M.

Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskola, ill. Janus Pannonius

Gimnázium és Szakközépiskola; Fizika – Leőwey Klára Gimnázium;

Biológia – Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, ill.

Leőwey Klára Gimnázium; Mozgókép és médiaismeret – Pécsi

Művészeti Szakközépiskola; Testnevelés – Mecsekalja Oktatási és

Sportközpont; Dráma – Leőwey Klára Gimnázium;

A tanulónak módja van az általa – a 10. évfolyam végén – választott, emelt

szinten tanult érettségi tantárgy módosítására.

Erre csak a 11. évfolyam befejezését követően van lehetősége. Amennyiben a

tanuló módosított választásának megfelelő tantárgyat iskolánk emelt szinten

oktatja, úgy a 12. évfolyamon sikeres különbözeti vizsga letétele után kezdheti

meg tanulmányait. Abban az esetben, ha a módosítással választott tantárgyat

iskolánk nem oktatja emelt szinten, úgy a módosításra a Kisfaludy Károly

Gimnázium illetve a megye egyéb gimnáziumainak és Szakközépiskoláinak

hatályos szabályzatában foglaltak szerint van lehetőség.

33

5. számú melléklet Kiegészítő szakmai programok szakközépiskolai

osztályok részére

9. szakközépiskolai évfolyamok

a) Tanév első hetének programja

1. nap Ismerkedés az új osztálytársakkal, tantárgyak ismertetése és az

osztályban tanító pedagógusok bemutatkozása tanulás-

módszertani ismeretek

2. nap ismerkedés az iskolával a várossal, tanulás-módszertani

ismeretek

3. nap osztályprogram, tanulás módszertani ismeretek

A tanítási hét szervezői az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb

táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök -

helyettesekre hárul.

A diákokról rendelkezésre álló dokumentumokat az osztályfőnök

rendelkezésére kell bocsátani.

Az osztályfőnök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai

könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás-módszertani

ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a

tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelelőssel egyeztetve

a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni.

A három nap technikai és anyagigényét az osztályfőnökök a munkára

jelentkezés napján adják le a gondnoknak.

A részletes programot is erre a határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az

osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének le kell adni!)

Heti óraszám: 15 óra,

napi óraszám: 5 óra

34

10. szakközépiskolai évfolyamok


felkészülés tanulás-módszertani ismeretekből

tantárgyi követelmények ismertetése

tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat

Felkészítők az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a

feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök - helyettesekre hárul.

Az osztályfőnök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és

beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos

tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek

segédanyagok, a tankönyvfelelőssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell

beszerezni.

A hét technikai és anyagigényét az osztályfőnökök a munkára jelentkezés napján adják

le a gondnoknak.

A részletes programot – benne a csütörtök és pénteki nap órarendjét - is erre a

határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályfőnöki munkaközösség

vezetőjének le kell adni!)

Heti óraszám: 15 óra (10 óra tanulásmódszertan, 5 óra tantárgyi követelmények

ismertetése, illetve tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat)

Napi óraszám: 5 óra

35

Kiegészítő szakmai programok szakiskolai osztályok részére

9. szakiskolai évfolyamok


1. nap ismerkedés az új osztálytársakkal, tantárgyak ismertetése és

az osztályban tanító pedagógusok bemutatkozása

tanulásmódszertani ismeretek

2. nap ismerkedés az iskolával a várossal, tanulásmódszertani

ismeretek

3. nap osztályprogram, tanulás módszertani ismeretek

A tanítási hét szervezői az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok)

miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök - helyettesekre hárul.

A diákokról rendelkezésre álló dokumentumokat az osztályfőnök rendelkezésére kell

bocsátani.





beszerezni.


le a gondnoknak.

A részletes programot is erre a határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az

osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének le kell adni!)

Heti óraszám: 15 óra,

napi óraszám: 5 óra

10. szakiskolai évfolyamok

Tanév első hetének programja

felkészülés tanulás-módszertani ismeretekből

tantárgyi követelmények ismertetése

tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat

Felkészítők az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a

feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök - helyettesekre hárul.





beszerezni.


le a gondnoknak.

36

A részletes programot – benne a csütörtök és pénteki nap órarendjét - is erre a

határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályfőnöki munkaközösség

vezetőjének le kell adni!)

Heti óraszám: 15 óra (10 óra tanulásmódszertan, 5 óra tantárgyi követelmények

ismertetése, illetve tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat)

Napi óraszám: 5 óra

Az iskola 9. évfolyamos tanuló beilleszkedését segítő „ zsilipelő” program

A program három alapelvre épül

A program a szeptember és október hónapokat öleli fel.

Az első tanítási hónapban lehetőleg csak akkor értékeljük érdemjegyekkel a tanulói

teljesítményeket, ha azt a tanuló kéri, minden más esetben csak szóbeli értékelést

alkalmazunk.

A tanulói értékelés során a többi évfolyamban alkalmazott százalékos határokat alkalmazzuk.

A tantárgyi számonkérések során a feladatok erősségében a két hónap során a fokozatosság

elvét alkalmazzuk.

37

6. számú melléklet Szakközépiskolai vizsgáztatás

1. Célja

Egy egységes mérési rendszer alkalmazása a szakközépiskolai osztályokban. Képet kaphatunk

arról, hogy a különböző tanárok által tanított osztályok az azonos tantárgyakból hol állnak, és

rendszeres gyakorlási lehetőséget adunk az érettségire való felkészüléshez írásban (az írásbeli

érettségi tantárgyakból) és bizottság előtt szóban.

2. Írásbeli vizsgák

Minden tanév júniusában, a végzős osztályokban májusban (évzárás előtt) évfolyamonként

írásbeli számonkérés történik a 6.2.3.5.1. pontban megfogalmazottak szerint

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a kétszintű érettségihez igazodó dolgozatot állítunk

össze. Az értékelési szempontokat az érettségin használatos elvek határozzák meg.

Évfolyamonként azonos a dolgozat tárgya. A diákok az írásbeli témáját előre nem tudhatják.

Matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyból évfolyamonként szintén azonos

dolgozatot ír mindenki.

Az írásbeli dolgozatokat mindenkinek kulturált formában, lebélyegzett iskolai papíron kell

beadnia. A papírokról és a feladatról az érintett szaktanárnak kell gondoskodnia.

A javítás határidejére az iskola Házirendjében foglaltak érvényesek.

A dolgozatok kérdéseit a vizsga napján az érintett szaktanárok közösen beszélik meg.

A vizsgák beosztása a vezetőség által felkért csoport feladata.

Az írásbelik összeállításánál és értékelésénél a folyamatosan változó érettségi szabályzatot,

útmutatásokat figyelembe kell venni.

3. Szóbeli vizsgák

Szóbeli vizsgát, a 6.2.3.5.1. pontban foglaltak szerint az aktuális tanév rendjéhez igazodva

tesznek a tanulók.

Tantárgyai: - magyar nyelv és irodalom

- történelem

- az érettségire választott idegen nyelv

A szaktanárok közösen meghatározott időpontban megadott tételsor (10-15 tétel) alapján

vizsgáztatnak, melyet az adott szaktanár köteles a diákokkal a vizsga előtt legalább egy

hónappal közölni).

A szóbeli vizsgák az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott módon történnek (a tanulók

a tételt húzzák, felkészülési időt kapnak stb.)

Minden tanár készít a tételekhez „beugrót” (5 db kis kérdés alapvető! fogalom, név, évszám,

szavak stb.) Ennek célja, hogy a tanuló értékelése minél jobban közelítsen a valósághoz, ne

csak az adott tételhez tudjon hozzászólni. A tanuló a beugrókat ismerheti, de előre nem

tudhatja, hogy melyik tételhez melyik öt beugró tartozik.

A vizsgák előtt összeülnek az osztályokban tanító tanárok, és egyeztetik, hogy ki miből fog

szóbelizni. A vizsgáztatás koordinálásáért az érintett osztályfőnökök a felelősek.

A tanulók meghatározott időpontban tájékoztatást kapnak, hogy melyik két tantárgyból

fognak szóbelizni.

A szóbeliző tanulóknak a vizsgájuk napján délelőtt nincs tanítás.

38

A tanulók háromtagú bizottságok előtt felelnek.

A tanulók pontos tájékoztatása az osztályfőnökök feladata.

4. A vizsgák értékelése

A vizsgán szerzett jegy témazárónak megfelelő súllyal szerepel a tanuló értékelésénél.

Ha a tanuló a beugrókat nem tudja (kettőnél többet nem tud), a szóbeli vizsgát folytathatja, de

a megszerezhető legjobb érdemjegye csak közepes lehet.

Ha a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, a vizsgát a szaktanár és az érintett munkaközösség-

vezető által meghatározott időpontban pótolni köteles.

39

7. sz. melléklet Nevelőtestület névsora

1. Vajdicsné Gubritzky Magdolna

2. Mausz Mihály

3. Rittlinger Zoltán

4. Andrássy Zoltán

5. Apáti László

6. Bense János

7. Bertanicz Brigitta

8. Bohner Brigitta

9. Cseperka Ágnes

10. Dér László

11. Dittrich Melinda

12. Dudok Evelin

13. Földvári Adrienn

14. Gáll Csaba

15. Gerstné Steigerwald Krisztina

16. Heller Tamás

17. Hermann János

18. Hohmann Dénesné

19. Husz Béláné

20. Huth Árpád

21. Imréné Pólya Éva

22. Jágity Iván

23. Katona József

24. Kempf Anna

25. Kiticsics József

26. Kovácsné Török Erika

27. Krem József

28. Künsztlerné Pécsi Adrienn

29. Ladover Antal

30. Lakatos- László Gabriella

31. Magyarné Szabó Ildikó

32. Molnár Ágnes

33. Mosztbacher József

34. Müller Éva

35. Nagy Kálmánné

36. Pappné Fábián Réka

37. Pécsvári Réka

38. Pfeiffer Enikő

39. Pleskonics István

40. Radics László

41. Rideg Gáborné

42. Riegelman Zsolt

43. Rittlinger Mónika

44. Schäffer József

45. Sümegi József

46. Szabó Attila

47. Szögi Beáta

48. Tifinger Istvánné

49. Tóth Evelin

50. Tóth István

Kollégium

1. Heréb János

2. Hock Renáta

3. Kovács József

4. Szilva Ibolya

5. Vértes Ágnes

6. Vértes Rita

40

8. sz. melléklet Technikai alkalmazottak

1. Orbánné Kvála Mónika

2. Barta Tibor

3. Berki Lajos

4. Bombicz Gábor

5. Budovinszki Róbert

6. Csirkéné Bérci Sarolta

7. Dankó Attila

8. Győri Gábor

9. Havasi Eszter

10. Jerger J ános

11. Herczog Imre

12. Herczog Imréné

13. Kárászné Roth Györgyi

14. Kulutáci Istvánné

15. Málik Lászlóné

16. Müller Ferenc

17. Pirkhoffer Balázs

18. Pirkhoffer Istvánné

19. Schneider László

20. Tiszai Györgyné Györgyné

21. Tóthné Kröhnung Valéria

41

9. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége

Tanárok - szakok

1

magyar - népművelés - pedagógia

Mausz Mihály

1

könyvtár - magyar

Kovácsné Török Erika

2

magyar - történelem

Lakatos-László Gabriella

1

testnevelés - történelem

Schäffer József

2

testnevelés

Dér László

Künsztlerné Pécsi Adrienn

1

matematika - testnevelés

Katona József

1

földrajz - testnevelés

Mosztbacher József

1

földrajz - történelem

Rittlinger Zoltán

1

biológia - földrajz

Müller Éva

1

földrajz

Tóth István

1

kémia - matematika

Földvári Adrienn

1

kémia - matematika

Nagy Kálmánné

1

fizika - matematika

Hohmann Dénesné

1

fizika - matematika

Molnár Ágnes

1

fizika - informatika - matematika

Krem József

1

matematika - rajz és vizuális kultúra

Kempf Anna

1

informatika - matematika - fizika

Hermann János

1

matematika - programtervező matematikus

Gerstné Steigerwald Krisztina

1

filozófia - fizika matematika

Vajdicsné Gubritzky

Magdolna

1

angol - magyar - orosz

Cseperka Ágnes

1

angol

Dudok Evelin

42

1

német nemzetiségi

Pfeiffer Enikő

1

angol - német

Pleskonics István

1

német - történelem

Huth Árpád

1

angol - történelem

Pappné Fábián Réka

1

német - történelem - nemzetiségi német

Riegelman Zsolt

1

magyar - német

Rittlinger Mónika

1

építészmérnök

Gáll Csaba

1

mérnöktanár - faipari mérnök- műszaki szakoktató

Andrássy Zoltán

1

technika - közlekedésműszaki tanár

Apáti László

1

humán szervező - technika szakos tanár - műszaki szakoktató

Bense János

1

mezőgazdasági gépész üzemmérnök

Heller Tamás

1

közgazdász

Jágity Iván

1

közgazdász turizmus-vendéglátás

Tóth Evelin

1

kereskedelmi szakoktató - közgazdász tanár

Husz Béláné

1

kereskedelem szakos közgazdász

Bertanicz Brigitta

4

műszaki szakoktató

Kiticsics József

Ladover Antal

Radics László

Rideg Gáborné

1

kereskedelmi szakoktató

Magyarné Szabó Ildikó

1

vendéglátó szakoktató

Sümegi József

matematika főiskolai végzettség

matematika egyetemi végzettség

A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium · 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ

Documents