A magyarországi homokterületek ritk gombafajaia és érdeke ...publication.nhmus.hu/pdf/Studia/StudiaBotHung_1973_Vol_8_3.pdf · Studia.Bot. Hung VIII. 1973. . A magyarországi

Studia.Bot. Hung. V I I I . 1973.

A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. I.

B A B O S N É G R E S K O V I T S Margit Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest

ABSTRACT: As a p r e l i m i n a r y s tudy , sho r t d e s c r i p t i o n s o f f u n g i g rowing on sandy a reas , p u b l i s h e d as new species i n the l a s t decade, are g i v e n . Data concern ing the d e s c r i p ­t i o n , occurrence and h e r b a r i a l data o f the spec ies : Ca lo - cybe obscur i s s ima , Inocybe a g a r d h i i , I . d e v o n i e n s i s , I . pnaeoleuca, L e u c o p a x i l l u s t r i c o l o r , Panaeolus cyaneacens, P lu teus p e a r s o n i i and Rhodocybe~f"allax are f u r t h e r sub­m i t t e d .

Magyarország homokterületeinek, elsősorban a Magyar Alföldnek érdekes, gazdag gombavilágát HOLLÓS kutatásai nyomán (1903, 1913, s t b . ) ismerhették meg a mikológusok.

Az utóbbi évtizedekben fo ly ta tódo t t e vidék gombavegetációjának fe l tá rása , f a j a i n a k begyűjtése. BOHUS (1969, 1970a, b , 1 9 7 1 , 1972) és BABOS (1968) új kalaposgomba f a j o k a t publikáltak (Aga-r i c u a b r e s a d o l i a n u s . A. pseudopratensis , A r m i l l a r i a r i c k e n i i , C o r t i n a r i u s moserianus, Hebeloma ochroa lb idum. Inocybe a e r u g i -nascens, L e p i s t a l u s c i n a v a r , p a r v a ) , s számos Európában r i t k a gombafajt i s megf igye l t ek (BOHUS, 1962, 1969, 1970a, b : A g a r i -cus d e y l i i , A. máskae, C o r t i n a r i u s c e p h a l i x u s , L e u c o p a x i l l u s l e p i s t o i d e s /= Tricholoma pannonicum/, Rhodophyllus e x c e n t r i -cus; BABOS 1969, 1970: L e p i o t a echinacea, L . p a l l i d a , L . p u l ­v e r u l e n t a, L . t ómentella, L . wichanskyi ) .

Je len do lgoza t további r i t k a vagy érdekes f a j o k a t i s m e r t e t . A közölt anyag herbáriumi példányai a Természettudományi Múzeum Növénytárában találhatók.

Az a l f ö l d i homokterületek természetes növénytársulásainak és

ü l t e t e t t erdeinek mikocönológiai feldolgozásával,gombaökoló­

g i a i v i z sgá la táva l KQNECSÏÏI (1952-1953, 1954-1955, 1 9 6 1 , 1964)

f o g l a l k o z i k .

Az utóbbi évtizedben újként már l e i r t homoki taxonok a követke­

zők :

Agar icus b resadol ianus BOHUS. Püves akácosokban, akáccal k e v e r t nyárasokban helyenként seregesen megjelenő c s i p e r k e . A Campes-t e r - c s o p o r t f a j a , azonos a P s a l l i o t a campest r i s v a r , r a d i c a t a VITT. sensu BRES.-sel (BRESADOLA 1931 , P i g . 8 2 7 ) . K a l a p j a füst­szürkés -szürkesbarna, odanyomott szálas-pikkelyekkel d i s z i t e t t . A lemez é le f e r t i l i s . Tönkje kissé bunkóalaku, bázisán fel tűnő micélium-istrángok vannak. Húsa fehér, gyengén rozsdásodó. Spó­rája e l l ip t ikus- to jásdad , 6-7 x 4 -4 ,8 m i k r o n .

Agar icus pseudopra tens is (BOHUS) BOHUS.Bolygatott homokta la jon , k e r t e k b e n , parkokban, nitrogéndús akácosokban megjelenő gomba. Külsőleg Agar icus campester-re emlékeztet, de a Xanthodermus-csopor tba ta r tozó f a j . K a l a p j a fehéres-szürkés, szürkésbarnás, pikkelykékre-pikkelyekre felszakadozó. Lemezei f i a t a l o n élénk rózsaszínűek. Tönkje aránylag röv id , fehér , egyenletesen vas tag vagy kissé bunkós. Gallér ja ket tősszélü. Húsa a tönk bázisában krómsárgára szineződik. Szaga gyengébb, vagy erős ebb, k a r b o l r a vagy t intára emlékeztető. Spórája tojásdad, 5 ,1 -6 ,9 x 4 ,2 -5 ,3 m i k r o n . A marginális s e j t e k bunkóalakúak.

A r m i l l a r i a r i c k e n i l BOHUS. A homoki akácosok helyenként tömege­sen e lőforduló f a j a . Sz ineiben hasonló az A r m i l l a r i a l u t e o v i -rens-hez , tönkje azonban rövidebb és erősen gumós, spórája pe­d i g k i s e b b , gömbölyded (3 ,5 -5 x 3-4,5 m i k r o n ) .

C o r t i n a r i u s moserianus BOHUS. Ül t e t e t t homoki tölgyesben (Quer-

4

eus r o b u r ) f o r d u l t e l ő . Közepes termetű, fehér szinü, gumós vagy peremesen gumós tönkü f a j . P i a t a l o n az egész gombát fehér velum b o r i t j a . Ez később i s j ó l látható f o l t b a n megmarad a k a ­lap közepén. A lemezek f i a t a l o n tejeskávé szihüek. Öregen vagy megszáradva a gomba barnás l e s z . Spórája p o n t o z o t t , papucsala­kú, 8-10 x 4,5-5 m i k r o n .

Hebel orna ochroalbidum BOHUS. Hebeloma c r u s t u l i n i f o r m e habitusú f a j , de e l t é r t ő l e a következő termőhelyi és a l a k i tulajdonsá­g o k k a l : homoki nyárasokban te rem, k a l a p j a vi lágosabb, fehéres , a közepe halvány okkeres szinü, csaknem s z a g t a l a n , Í z e t l e n . A szintén nyárasokban termő H. popul inum ROMAGTí.-től i s v i l ágos szinével és nem keserű i z é v e l választható j ó l e l .

Inocybe aeruginascens BABOS. A homoki nyárasok, borókás-nyára­sok, nyárfával k e v e r t akácosok és nyáras-tölgyesek g y a k o r i gom­bája Magyarországon. Ka lap ja rozsdásokkerbarna-rozsdabarna-na-rancsosokker , többnyire élénk szinü; a közepén l e h e t - f ő l e g az öregebb példányokon - olajos-kékeszöldes árnyalat i s ; a k u t i k u ­l a selymesen f é n y l ő , a közepe sima, a széle f e l é sugarasan szá­l a s . Tönkje nem gumós vagy kissé gumós, féhéres-krémszinü, m i ­nimális, zöldes r e f l e x s z e l , később többé-kevésbé p i szkos o l a j ­vagy kékeszöld szinü l e s z . Ugyani lyen zöldes árnyalatú l e sz a tönk húsa i s . Szagtalan vagy kissé spermat ikus szagú. Spórája elliptikus-mandulaalakú, 7-10 x 4-5 m i k r o n . A lemez élén és lapján sok k r i s t á lyos c i s z t i d á v a l .

L e p i s t a l u s c i n a (PR.) SING. v a r , pa rva . BOHUS. Homoki akácosok­ban boszorkánykörökben vagy sorokban , seregesen megjelenő, k i s termetű, szabálytalan alakú, görbe tönkü vál tozata a L e p i s t a l u s c i n a - n a k . Az egész gomba p i szkosokke r , p i s z k o s barnásokker, világosbarna vagy p i s zkos barna szinü. Szaga l i sz t sze rü vagy k e l l e m e t l e n .

Homoki termőhelyekről származó, Magyar CET sz ág terü­ l e t é r e új gombafajok

Calocybe obscur i ss ima (PEARS.) MOS.

Magyarországon eddig két alkalommal sikerült gyűj teni . Mindkét helyen nagy példányszámban, seregesen f o r d u l t e l ő . F a j i öná l ló ­ságát a gazdag, t e l j e s e n egységes anyag alapján nem l e h e t b i ­zonytalannak t e k i n t e n i . A Calocybe ion ides - tő l - mely f a j f o r ­májának, i l l e t v e változatának tekintet ték korábban (Calocybe i o n i d e s forma conicosporum (METRÓD) KÜHN, et ROMAGN., T r i c h o l o - ma i o n i d e s v a r , obscur i s s ima PEARS.) - nemcsak szinben tér e l , hanem megjelenésmódban i s . 1972. I X . 26.-án Gödöllő környékén egyszerre s ikerült gyűjteni a két f a j t . A C. i o n i d e s egyenként, elszórtan f o r d u l t e lő a homoki tölgyerdőben, a C .obscur i s s ima- t v i s z o n t seregesen, nagy mennyiségben szedtem egy h e l y e n , aká­cosban, ugyanolyan körülmények közö t t , min t 1970. I X . 19-én Csévharaszt on .

Az i r o d a l o m (KÜHNER - ROMAGNESI 1953, JOSSERAND 1959, HORA I 9 6 0 ) fenyőerdőben termő fa jnak i r j a ugyan a C. o b s c u r i s s i m a - t . de a magyarországi akácosokban más o lyan f a j o k a t i s gyűjtünk, ame­l y e k máshol elsősorban fenyőerdőben fo rdu lnak e lő ( p l . Ramaria o c h r a c e o v i r e n s ) . Hasonlóság talán a fenyőerdei és az akácosok­ban l é v ő termőhely között a vas tag avartakaró l e h e t , melyben e-gyes s z a p r o f i t o n f a j o k egyaránt j ó l megtalálják é l e t f e l t é t e l e i ­k e t .

Ka lap : 1,4-4 cm; púposán k i t e rü lő , a széle f i a t a l o n kissé alá­haj ló; i b o l y á s l i l á s árnyalatú szürkésbarna, a közepe csaknem feketésbarna, egy sötét kalapú Melanoleuca-ra emlékeztet; f e l ü ­l e t e nagyon finoman de re s . Lemezek: 1,5-3 mm szélesek; sürün-ál lók; tönkhöznőttek vagy kissé lefutók; fehérek-krémszinüek. Tönk: 2-5 x 0 ,2 -0 ,5 cm; l e f e l é kissé elkeskenyedő vagy egyen le ­tesen vas tag ; többnyire kissé görbe; sz ine a kalapéhoz hasonló, i b o l y á s l i l á s árnyalatú szürkésbarna; hosszant szálas; a báz is -

micéliumot az avar erősen b o r i t j a . Húsa féhéres-krémszinü, a tönk kérgében ibolyásli lás-szürkésbarna,az idős példányok tönk­jében többé-kevésbé barna ;a tönkben szálas szerkezetű; a k a l a p ­ban a lemezek f ö l ö t t nagyon vékony. Erősen l i s z t szagú, l i s z t -izü. Spórák: h i a l i n o k , többé-kevésbé megnyúlt e l l i p t i k u s a k , s i ­mák, 5-6 ,2 x 2 , 5 - 3 , 1 mik ron méretűek ( 1 . ábra) .

Herbáriumi adatok: Csévharaszt , Pest megye, akácosban ( R o b i n i a . Sambucus). 1970.

I X . 19. l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - SUNHEDE S. Gödöllő, Pest megye, akácosban, 1972. I X . 26. l e g . : BABOS M.

Inocybe a g a r d h i i (LUND) ORTON

A Magyar Al fö ld homokterületeinek egy ik g y a k o r i és tömegesen e-lőforduló Inocybe f a j a . Az e d d i g i megfigyelések s z e r i n t a Duna-Tisza k ö z t i homokhátságon és a Duna s z i g e t e i n terem tavasztól őszig .

LANGE (1939) Dániából közöl te S a l i x caprea a l ó l , Angliában pe­d ig a homokdűnéken S a l i x repens a l a t t t e r m e t t (ORTON, I 9 6 0 , PEGLER - YOUNG 1972) . Hazánkban f ő l e g homoki nyárasokban f o r d u l e l ő , de található nyáras-borókásokban, ü l t e t e t t homoki fenyőer­dőkben és n y i l t homokpuszta gyepben i s . KONECSNI szóbel i k ö z l é ­se s z e r i n t e társulás nedvesebb r é sze in , S a l i x r o s m a r i n i f o l i a - s helyen i s gyűj tö t te .

Kalap : 1,2-8 cm; e l e i n t e kissé púpos-domború, majd k i t e rü lő , el laposodó, a közepe kissé púpos, l apos vagy bemélyedő; széle f i a t a l o n kissé aláhajló; sz ine e l e i n t e v i l á g o s okkerbarnás, ké­sőbb okkerbarna , az idősebb példányok lehe tnek élénk rozsdás­okker- rozsdabarna szinüek i s ; f e l ü l e t e finoman nemezes-gyapjas, később szálas-nemeze s, végül néha csapzo t t szálas-pikkelyekre szakadozik szét vagy csupaszodé.A kalap szélén f i a t a l o n f á t y o l -maradványok vannak. A ka lap bőre csaknem egészen lehúzható. L e ­mezek: 1,5-9 mm szélesek; tönkhöz nőttek, f o g g a l lefutók vagy lefutók; f i a t a l o n o l a j o s árnyalatú agyagbarnák, később sötéteb-

bek, végül sötét dohánybarnák; az élük v i l á g o s . Tönk: 1,5-6 x 0 ,3 -1 cm; többnyire egyenletesen vas tag vagy l e f e l é kissé k e s ­kenyedő; egyenes vagy kissé görbe; szálas gal lérkája magasan á l l ó ; a gallérka a l a t t a tönk erősen szálas-gyapjas, később szálas-pikkelykés i s ; a tönk csúcsa korpás-deres; a tönköt bo­r í t ó c o r t i n a szine barnásokkeres, hasonló a kalap szinéhez, de kissé vi lágosabb. Húsa: bamásokkeres, o l a j o s okkerbamás. Sza­ga nem j e l l e g z e t e s vagy kissé spermat ikus . Spórák: barnássár­gák, elliptikusak-babalakúak, 8,5 - 10,9 - ( 1 1 , 7 ) x 4,7 - 6 , 2 - ( 7 ) mikron méretűek. A marginális s e j t e k bunkóalakúak, ritkábban hengeresek, vékonyfalúak ( 7 - 8 . ábra) .

Herbáriumi adatok: S z e n t e n d r e i - s z i g e t , K i s o r o s z i környéke, Pest megye," fenyőül te t ­

vényben (Pinus n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) és környékén, fát lan területen i s . 1969. V I . 1 1 , V I . 27. l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - KISSZÉKELY GY.;

Csepe l - s z ige t , Szigetújfa lu környéke, Pest megye, nyárasban, 1970. V I . 2 1 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E . ;

PelsŐpakony, Pest megye, nyárasban, 1965. V I I . 9. l e g . : FERENCZ

I . ; Csévharaszt , Pest megye, nyárasban, 1963. V. 30. l e g . : BABOS M.

- BOHUS G. - KOÏÏECSNI I . ; borókás-nyárasban ( Jun ipe ro -Po-

puletum a l b a e ) , 1967. V I . 20. l e g . : BABOS M. - BOHUS G. -

KONECSNI I . - VÉSSEY E . ; 1967. I X . 2 7 . l e g . : BABOS M. - BO­

HUS G. - VÉSSEY E . ; akácos-nyárasban, 1969. V I . 16 . l e g . :

BABOS M. - VÉSSEY E . ; homokpuszta gyepben (Festucetum v a ­

ginái: ae d a n u b i a l e ) , 1 9 7 2 . V. 18. l e g . : BABOS M. - ..KONECSNI

I . ;

Tatárszentgyörgy, Pest megye, fenyőerdőben (Pinus n i g r a ) , I 9 6 4 . I X . 2 3 . l e g . : BABOS M. - BOHUS G. ; vegyeserdőben (Populus ás Pinus n i g r a ) , 1969. I X . 12 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E . ; f i a t a l fenyőültetvény füves részén, 1971. X. 8. l e g . . : BA­BOS M. - VÉSSEY E . ;

Törökfái , Bács-Kiskun megye, vegyeserdőben (Populu3 és Pinus n i g r a ) , 1969. I X . 4 . l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E.

A n g l i a S a l i x repens-es homokdűnéin é lő f a j , mely ORTON ( i 9 6 0 ) le i rása és ábrái alapján j ó l azonosítható a Duna egyik s z i g e t é ­nek homokján és a Magyar A l f ö l d meszes homokján több he lyen i s gyűjtöt t Inocybe f a j j a l .

Magyarországon - hasonlóan az előbbiekben e m i i t e t t Inocybe a-g a r d h i i - h o z - nem S a l i x repens a l a t t t e r m e t t , hanem Populus és Pinus n i g r a ültetvényekben f o r d u l e l ő . Ezekben a homoki erdők­ben kedvező időjárási v iszonyok esetén f a j - és egyedszám t e k i n ­tetében egyaránt gazdag Inocybe vegetációt találhatunk.

Kalap : 1,6-5 cm; domború vagy kissé kúpos, de tompa púppal, ké­sőbb kiterülő-púpos, végül l e h e t ellaposodó i s . P i a t a l o n az e-gész k a l a p o t piszkosfehéres fá tyo l b o r i t j a , s i l y e n k o r még a fátyolba tapadt homok i s f e d i , a kalap szélén pedig csipkés f á ­tyolmaradványok vannak. Ahogy a velum a kalap széle f e l ő l kez ­dődően szálasan-pókhálószerüen kezd f e l s z a k a d o z n i , előtűnik a barnásokker, sugarasan-szálasan szétszakadozó k u t i k u l a . Később a velum szintén piszkos okkeresre szineződik,apró pikkelykékre­f o l t o k r a szakadozik szét , de a ka lap közepét sokáig egybefüggő­en b o r i t j a . A ka lap széle többé-kevésbé behasadozó. Lemezek: 1,5-6 mm szélesek; felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek; e l e i n t e fehérek-fehéresek, majd v i lágos agyagszinüek, szürkés agyagsz i -nüek, helyenként lehetnek o l a j sárgák i s ; élük fehéres. Tönk: 1 ,8-5,5 x 0 , 3 - 1 , 1 cm; egyenletesen vas tag vagy kissé gumós; e-gyenes vagy kissé görbe; e l e i n t e fehér, később helyenként okke­r e s r e , halvány kalapszinüre vá l toz ik (az egyik anyagnál nyomás­r a másnap húsrózsás árnyalatú l e t t ) ; f e l ü l e t e többé-kevésbé f i ­noman s z á l a s-C3ikozott , a csúcsán fehéren de res -pe lyhes , egy-egy példányon csaknem végig szemesés-pelyhes a tönk; a bázismi-célium fehér. Hús: fehér-fehéres , a preparálás a l a t t kissé ba r ­n u l ; szaga kissé spermatikus vagy nem j e l l e g z e t e s , l e h e t gyen­gén olajszerű i s ; i ze nem különös. Spórák: barnás sárgák, e l l i p -tikusak-babalakúak, 1 0 , 9 - 1 6 , 3 - ( l 8 , 4 ) x 6 - 7 , 8 - ( 8 , 5 ) mikron mére­tűek. A marginális c iszt idák vál tozatos méretűek és alakúak

(bunkó, kör te , hólyagalakú, s t b . ) , vékony vagy vastagfalúak, e-gyesek murikátuaak; a f a c i a l i s ciszt idák vastagfalúak, muriká-tusak ( 9 - 1 1 . ábra) .

Herbáriumi adatok: S z e n t e n d r e i - s z i g e t , K i s o r o s z i környéke, Pest megye, fenyőül te t ­

vényben (Pinus n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) tömegesen, 1969. V I . 1 1 . , V I . 27. l e g . : BABOS M. - BOHUS G. - KISSZÉKELYI GY.;

I saszeg , Pest megye, nyárasban, 1971 . V I . 28. l e g . : BABOS M. -VÉSSEY E . ;

Ócsa, Pest megye, nyárasban, 1967. V I . 1 9 . l e g . : BABOS M. - VÉS­SEY E. ;

Tatárszentgyörgy, Pest megye, fenyőerdőben (Pinus n i g r a ) és nyárfával k e v e r t fenyőerdőben, 1964. I X . 23. l e g . : BABOS M. - BOHUS G. ;

Törökfái , Bács-Kiskun megye, vegyeserdőben (Populus és Pinus n i g r a ) , 1969. I X . 4. l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E.

Inocybe phaeoleuca KÜHN.

A Franciaországból 1955-ben l e i r t gomba e z i d e i g csak Svájc (PURRER-ZIOGAS 1965) és Németország (STANGL 1971) t e rü le té rő l i s m e r t . E d d i g i termőhelyi a d a t a i ( p a r k , lombosfák, P icea , La- r i x ) újabbakkal egészithetők k i . Az a l f ö l d i meszes homokon nyá­rasban, nyárfával k e v e r t ü l t e t e t t tölgyesben (Quercus r o b u r ) és egy Pinus n i g r a - P. s i l v e s t r i s állomány szélén t e r m e t t .

K a l a p : 2-3,5 cm; félgömbalakú, tompán púpos majd k i t e rü lő és csak kissé púpos, l e h e t szabálytalan alakú i s ; a széle aláhaj­l ó , kissé betört ; sz ine szép gesztenyebarna, barna; közepén a gyenge f á t y o l t ó l l e h e t fehéren deres; sima, a széle f e l é f i n o ­man sugarasan szálas , az öregebb példányokon durvább szálakra i s szétszakadozik, helyenként mezőcskékre i s r epedez ik . Leme­zek: 1-5 mm szélesek; tönkhöz nőttek vagy felkanyarodók; e l e i n ­t e fehéresek, fehéresszürkések, majd agyagszinüek, végül o l a j ­barnák. Tönk: 2 , 5 - 5 , 5 x 0 ,3 -0 ,8 cm; többnyire egyenletesen vas­t a g ; fehér , helyenként l e h e t barnás árnyalatú i s ; végig deres -10

finoman szemcsés. Hús: fehér; szag ta lan vagy gyengén s p e r m a t i -kus szagú. Spórák: barnássárgák, e l l i p t j k u s - mandulaalakúak, ( 8 ) - 9 , 3 - 1 0 , 9 - ( l 3 , 2 ) x 5 , 4 - 6 , 2 - ( 7 ) mikron méretűek. A ciszt idák murikátusak, többé-kevésbé vastagfalúak, h i a l i n o k vagy halvány sárgák (12-13. ábra) .

Herbáriumi adatok: Mende, Pest megye, ü l t e t e t t tö lgyes (Quercus r o b u r , Populus)

1966. X. 20. l e g . : BABOS M. - BOHUS G.; Ócsa, Pest megye, nyárasban, 1965. V I . 15. l e g . : BABOS M. - PE­

REN CZ I . - VÉSSEY E . ; Tatárszentgyörgy, Pest megye, ü l t e t e t t fenyőerdő szélén (Pinus

n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) , 1971 . X. 8. l e g . : BABOS M. - BOHUS G.

L e u c o p a x i l l u s t r i c o l o r (PECK) KÜHN.

E gombát korábban a nyugat-európai i r oda lom ritkának i r t a (KON­RÁD - MAUBLANC 1948, KÜHNER - ROMAGNESI 1953) . MICHAEL - HENNIG (1964) szintén min t r i t k a f a j r ó l számol be ró la , de meg jegyz i , hogy egyes termőhelyein (Franciaország,Svájc, Németország) nagy példányszámban i s gyűj töt ték. SINGER - SMITH (1942) s z e r i n t É-szak-Amerikában i s hasonló az előfordulási gyakorisága, h e l y e n ­ként nem r i t k a , seregesen termő f a j .

Magyarországon az utóbbi évtizedben érdekes megfigyeléseket t e ­hettünk ter jedésével és termőhelyével kapcso la tban . A Magyar Alföldön, meszes homokon Csévharaszt környékén gyűj töt te e l ő ­ször KONECSNI 1964. I X . 11-én. Pusz ta i tölgyesben t e r m e t t . E természetvédelmi területen végze t t mikocönológiai munkája során megállapi tot ta , hogy a L . t r i c o l o r i t t évrő l -évre több termő-f o l t o n ta lá lha tó , egyre növekvő mennyiségben. 1971-ben Bugacon i s megtalálta hasonló körülmények között .

Az i roda lom s z e r i n t e gomba lomberdőben, fő l eg tö lgy a l a t t t e ­rem. SMITH (I949) közlése s z e r i n t f eke te áfonyás (Vaccin ium m y r t i l l u s - o s ) erdőben f o r d u l e l ő . Romániában, Brassó környékén

11

1964. V I I I . 13-án valóban i l y e n termőhelyen gyűjtöttük, egy sa­vanyú ta la jú , Vaccinium m y r t i I l u s - B r u c k e n t h a l i a a p i c u l i f o l i a - s tö lgyes mohás részen (BABOS - LÁSZLÓ - SILAGHI 1968) . KONECSNI szóbeli közlése s z e r i n t 1972-ben Magyarországon i s e lőfordul t savanyú t a l a j o n Szigetvár (Baranya megye)környékén ( l e g . : LÁSZ­LÓVÁRI J . ) . Nagyon érdekes, hogy a száraz a l f ö l d i terüle ten, meszes homokon, v a l a m i n t savanyú ta la jú , csapadékban gazdagabb termőhelyen - tehát tág ökológia i -cönológia i határok között -előforduló f a j nem g y a k o r i b b . Termőteste nagy méretű, fel tűnő és o lyan b i z t o s morfológiai bélyegekkel r e n d e l k e z i k , hogy köny-nyü megtalálni és f e l i s m e r n i . A t e l e p e k év rő l -év re rendszeresen f e j l e s z t e n e k termőtestet , tehát nem p e r i o d i k u s előfordulású, s i g y evve l sem l e h e t i n d o k o l n i aránylag r i t k a előfordulását .

Ka lap : 6-14 cm; domború, szélesen púpos, majd lapos ; a széle begöngyölt, majd a láhaj ló ; finomabb vagy erősebb, röv id , r i t ­kánálló bordákkal d i s z i t e t t ; szine okkeres , okker , okkerbarna , tejeskávészinü, rozsdásokker, helyenként l e h e t testszinü vagy kénsárgás árnyalatú i s , szárazon hamvas barna , borvörösesbarnás l e s z ; nemezes, helyenként f inoman r epedeze t t i s l e h e t . Lemezek: 3-10 mm szélesek; sürünállók,sok rövid lemezkével; tönkhöz nőt­tek vagy kissé felkanyarodók és a tönkre f o g g a l lefutók; f i a t a ­l o n kénsárgás, később okkeres-p iszkos sárgás szinüek; szárazon, a herbáriumban világosabb-sötétebb borvöröses, l i l á s szinüek. Tönk: 3,5-7,5 x 1-3,5 cm, a l u l 2-4,5 cm; elég zömök; gumós, bunkóalakú, kivételesen l e h e t csaknem egyenletesen vas tag i s ; f e lü l e t e nemezes; fehér-féhéres-krémszinü, helyenként okkerba r ­nás-sárgás árnyala t ta l , vagy k i s rozsdás f o l t o k k a l . Hús:, vas ­t a g , kompakt, pa t t anva tö rő ; fehér-fehére s, a tönkben l e h e t kissé okkeres i s ; a tönk f e l s ő részében vizfol tos-márványozott ; megszárítva kissé barnásra, borvöröses árnyalatúra szineződik. Szaga különféle , l e h e t k e l l e m e t l e n , kissé olajszerű vagy P o l y - porus-szerü, máskor v i s z o n t n incsen különösebb szaga. Ize j ó . Spórák: h i a l i n o k , e l l i p t i k u s a k , finoman pon tozo t t ak vagy f i n o ­man varangyosak, 5 , 4 - 7 - ( 8 , 5 ) x 3,9-5,4 mik ron méretűek, a m i l o i -dok ( 2 . ábra ) .

Herbáriurai adatok: Csévharaazt, Pest megye, p u s z t a i tölgyesben (Pestuco-Quercetum

r o b o r i s d a n u b i a l e ) , 1965. I X . 2 . l e g . : KONECSNI, I . ; 1965. I X . 7. l e g . : KONECSNI I . - ÖKÖRDY J . ; 1970. V I I . 17. l e g . : RIMÓCZI I . ; 1 9 7 0 . V I I I . l e g . : VERSEGHY K. - SIMON T . ; 1970. V I I I . 8. l e g . : BABOS M.

Panaeolus cyanescens BERK, et BR.

BERKELEY - BROOM 102 évvel e z e l ő t t , 1871-ben i r ták l e e megké­külő f a j t Ceylonból. OLÁH (1970) monográfiája s z e r i n t a h a l l u ­cinogén gombák közé t a r t o z i k , e l t e r jedés i te rü le te Dél-Amerika ( B r a z i l i a , B o l i v i a ) , Közép-Amerika, F l o r i d a , a Fülöp-szigetek és I n d i a , s egyszer kivételesen e lőfordul t Európában, F r a n c i a -orazágban i s . Magyarországon valószinüleg b e h u r c o l t f a j l e h e t . Két termőfolt ját ugyanis a Budapest i Nemzetközi Vásár p a v i l l o n -j a i közö t t , gyepkockával b o r i t o t t területen ta lá l tuk , ahol meg­előzően külföldi országok, évekkel korábban p l . B r a z i l i a , I n d i a és Vietnam k i á l l i t á s i anyaga v o l t e l h e l y e z v e .

A kékülésen kivül b i z t o s mikroszkopikus bélyegek segí t ik e lő meghatározását, i l y e n j e l l e g z e t e s murikátus c i s z t i d á i mindössze 3 trópusi Panaeolus f a j n a k vannak (P.cyanescens, P. t r o p i c a l i s , P .cambodgiens is ) . A meghatározást OLÁH GY.M. p rofesszor úr v o l t sz ives e l l e n ő r i z n i .

Ka lap : 1 ,5-3,5 cm; félgömbalakú, harangalakú; fehéres , fehéres­okkeres , v i l á g o s p i szkosbarna , egyes példányok - megszáradva a termőhelyen, - f eke te szinüek i s ; a szé le l e h e t áttetszően b o r ­dás, helyenként behasadozó i s . Lemezek: 2-3 mm szélesek; e lég r i tkánál lók; feketésszürke-szürkésfekete szinüek; az élük f e ­hér. Tönk: 5 ,5 -11 x 0 ,2 -0 ,3 cm; karcsú; az al ján k i s gumóval; l e h e t csöves; fehér, szürkésfehéres, szürkés, l e f e l é barnás; a f e l ső része fehéren deres és hosszant cs íkozot t ;a bázis fehéren nemezes; a csúcsán ér in tésre megkékül. Hús: nagyon vékony, a kalap közepében és a tönk csúcsában a vágásfelületen megkékül, a tönkben egyébként fehéres , l e f e l é ped ig barnás szinü. Szaga

13

nem különleges ,eset leg kissé retekszerü. Spórák: barnásfeketék, nem át látszóak, simák, nagy cs i rázási pórussal, a l a k j u k c i t r o m ­r a emlékeztető, méretük 12 ,8-14 ,7- (15 ,6) x 7,5-10,9 m i k r o n . A f a c i a l i s c iszt idák sárgásbarnák,murikátusak, vastagfalúak, OLÁH (1970) s z e r i n t i "E tipusúak" (5-6. ábra) .

Herbáriumi adat : Budapest: Város l ige t , füves h e l y e n , 1972. V I I I . 25. l e g . : BABOS

M. - BOHUS G.

P lu teus p e a r s o n i i ORTOH

Első példányait PEARSOH gyűjtöt te 1949-ben, új fajként azonban ORTOH i r t a l e 1960-ban. Magyarországon első alkalommal 1957-ben került e l ő , s az ország több pontján azóta i s rendszeresen gyűjthető. E r i t k a f a j nem fatönkökön nő, hanem t a l a j o n vagy pedig a t a l a j b a n , t a la j fe l sz ínen korhadó l e h u l l o t t ágakon, k i ­sebb fadarabkákon. Életmódja i s a r r a u t a l , hogy a homoktalajhoz n i n c s serami kötöt tsége, s ezt b i z o n y i t j a az i s , hogy a f e l s o ­r o l t - homoki - herbáriumi adatokon kivül kötöt t t a l a j r ó l i s i s m e r t , a Budai hegységben 4 he lyen ta lá l ták . Herbáriumi anya­gunk r e v i z i ó j á t ORTON P. D. professzor úr végezte e l .

Ka lap : 2 ,5 -6 cm; domború, majd k i t e rü lő , l apos vagy kissé pú­pos; szine sötétszürke, egérszürke, feketésszürke, feketésbar­na, néha barna-szürkesbarna; a k u t i k u l a többnyire erősen, suga-rasan-szálasan szétszakadozó, néha v i s z o n t csak f inom p i k k e l y -kékre-szálacskákra-szemesékre szakadozik szét a f e l b ő r . (Egyes példányok kalapbőre Inocybe fajokéra, másoké v i s z o n t a T r i c h o - loma t e r r e u m - r a emlékeztetnek. ) A k u t i k u l a szétrepedezése az évrő l -évre ugyanazon a termőhelyen gyűjtöt t példányoknál i s kü­lönböző mértékű. A kalapbőr repedéseiből előtűnik a kalap fehér húsa. Széle hajlamos a berepedezésre. Lemezek: 3 - 7 - ( l 4 ) mm szé­lesek ; felkanyarodók; sürünállók; f i a t a l o n krémszinüek, rózsa­színűek, végül hússzinüek lesznek . Tönk: 2 ,5-8 x 0 ,3 -1 ,2 cm; e-gyenes vagy kissé görbe, a l u l néha kissé gumós i s l e h e t ; fehér; sima vagy f inom szürkés-feketés-barnás pikkelykékkel-szálacs-14

kákkal többé-kevésbé d í s z í t e t t . Hús: fehér . I z e , szaga nem j e l ­l e g z e t e s . Spórák: halvány rózsaszínűek, rövid e l l i p t i k u s a k , egy nagy o l a j cséppel, 6 ,2 -7 ,8 x 5»4-7 mikron méretűek. Kissé na ­gyobbak, fő l eg szélesebbek, m i n t az ORTON á l t a l megadott spóra­méret: 5-7 x 4-5 mikron ( 3 . áb ra ) .

Herbáriumi adatok: Budapest: Város l ige t , parkban , füves h e l y e n , 1957. V. 23. l e g . :

BABOS M. ; 1968. V. 15 . l e g . : BABOS M . ; 1964. I X . 30. l e g . : BABOS M. ; 1964. X. 29. l e g . : BABOS M. ;

Csévharaszt, Pest megye, akácos-nyáras, 1967. V I . 20. l e g . : BA­BOS M. - BOHUS G. - KONECSNI I . - VÉSSEY E . ;

Hortobágy, Hajdú-Bihar megye, ü l t e t e t t tö lgy-kőr i s erdő (Quer- c u s - F r a x i n u s ) . 1970. I X . 3. (13 példány) , l e g . : BABOS M. -VÉSSEY E.

KONECSNI nem publikált mikocönológiai f e l v é t e l e z é s e i és herbá­r i u m i a d a t a i s z e r i n t Csévharaszt on a különféle homoki erdőkben (Festuco-Quercetum r o b o r i s danub i a l e , Conval la r io -Querce tum r o - b o r i s danub ia l e , Querceto-Ulmetum hungaricum, akácos-nyáras) a következő időpontokban f o r d u l t e lő a Pluteus p e a r s o n i i : 1963.V. 1 4 . , V I I I . 2 1 . , 1964. I X . 1 3 . , 1965. V I I I . 2 . , V I I I . 7 . , I X . 2 4 . , 1967. V I . 1 5 . , V I . 2 0 . , I X . 20.

Rhodocybe f a l l a x (QUEL.) SING.

A nyugat-európai területen r i t k a (KONRAD - MAUBLANC 192 4-1933, LANGE 1939 , KÜHNER - ROMAGNESI 1953) , a b r i t kalaposgombák j e g y ­zékében gyakorisági adat nélkül szerepel (DENNIS - ORTON - HORA I 9 6 0 ) . Az i r o d a l o m s z e r i n t lomb- és fenyőerdőben f o r d u l e l ő .

Magyarországon a homoki akácosokban g y a k o r i , r e n d s z e r i n t 1-2 m átmérőjű k i s boszorkánygyürükben terem a korhadó akácavarban. Sok micéliumtelepe l ehe t ezekben az erdőkben, mert kedvező idő ­járás esetén s z i n t e fehér l ik az avar a Rhodocybe f a l l a x és a hasonló megjelenésű C l i t o c y b e dea lba ta termőtestektől . Az aká-

cosok egyébként más Rhodocybe f a j o k (R. t r u n c a t a , R. p o p i n a l i s , R. n i t e l l i n a ) számára i s kedvező termőhelyek.

Ka lap : ( l , 2 ) - 2 - 4 - ( 5 ) cm; lapos vagy bemélyedő tö lcsé res , l ehe t kissé púpos i s ; szabályosan ke r ek ; fehér , l e h e t kissé sárgás árnyalatú i s , majd t e s t s z i n e s - o k k e r e s ; s ima , porcellános f e lü ­letű vagy koncen t r ikusan finoman berepedeze t t . Lemezek: 1-2 mm szélesek; sürünállók; lefutók; f i a t a l o n sárgásak, majd rózsás­sárgásak, végül okker -p i szkosokker szinüek. Tönk: 1,5-4 x 0 ,2-0 , 5 - ( 0 , 6 ) cm; többnyire f e l f e l é kissé vékonyodó, de a bázison többé-kevésbé megvastagodó i s l e h e t ; fehér vagy kissé okkeres; finoman nemezes; a fehér bázismicélium az avar t erősen össze­fogja.Hús: vékony; fehér-fehéres . Ize kesernyés-keserű. Spórák: h i a l i n o k , elliptikusak-mandulaalakúak, f i n o m , r i t k a szemcsé­zet tséggel d i s z i t e t t e k , 5 , 4 - 7 - ( 7 , 8 ) x 3 , 5 - 4 - ( 4 , 7 ) mikron mére­tűek ( 4 . áb ra ) .

Herbáriumi adatok: Pamuk, Somogy megye, akácosban, 1942. V I I . 23-26. l e g . : SZEMERE

L. ; Budapest: Pes t lőr inc , vegyes ü l t e t e t t lomberdőben ( R o b i n i a , Po-

p u l u s . Quereus) , 1965. I X . 22. l e g . : FRANKÓ A . ; Mende, Pest megye, akácosban, 1968. I X . 1 7 . l e g . : BABOS M. - BO­

HUS G. - PERENCZ I . - VÉSSEY E . ; I saszeg , Pest megye, akácosban, 1966. X. 3 1 . l e g . : BABOS M. -

BOHUS G.; 1967. I X . 23. l e g . : PERENCZ I . - VÉSSEY E . ; Ü l l ő , Pest megye, akácosban, 1966. X. 4. l e g . : BABOS M. - VÉS­

SEY E . ; Csévharaszt, Pest megye, akácosban, 1970. V I I I . 8. l e g . : BABOS

M. ; Alsó paie ony-Óc sa, Pest megye, akácosban, I 9 6 4 . I X . 2. l e g . : PE­

RENCZ I . ; Bugac, Bács-Kiskun megye, vegyeserdőben (Pinus n i g r a , Populus,

Quercus), 1968. X. 8. l e g . : BABOS M. - VÉSSEY E; Haláp, Hajdú-Bihar megye, akácosban, 1951. I X . 20. l e g . : KALMÁR

Z. (Más tipusú termőhelyről kevés adata van Magyarországon; a Bu­da i hegységben Fageto-Ornetum hungaricum társulásban és vegyes-

1 . tábla - Table 1 . 1 . Calocybe obscur i ss ima; spórák - spores . 2 . L e u c o p a x i l l u s t r i c o l o r ; spórák - spores. 3. P lu teus p e a r s o n i i ; spórák - spo­r e s . 4. Rhodocybe f a l l a x ; spórák - spores. 5. Panaeolus cyanes­cens; spórák - spores. 6. Panaeolus cyanescens; f a c i a l i s c i s z -tidák - p l e u r o c y s t i d i a .

erdőben, a Soproni-hegységben vegyeserdőben f o r d u l t e l ő kötött t a l a j on. )

B A B O S , M . : Rare and interesting fungus species of the Hungar ian sandy areas. I .

M y c o l o g i s t s became acquain ted w i t h the Gasteromycetes o f the Great Hungarian P l a i n th rough the i n v e s t i g a t i o n s o f HOLLÓS (1903). I n the l a s t decade the i n v e s t i g a t i o n of the fungus v e ­g e t a t i o n of the area has been con t inued . BOHUS (1969, 1970a, b , 1971 , 1972) and BABOS (1968) p u b l i s h e d new taxa (Agar icus b r e - s ado l i anus , A. pseudopra tens i s , A r m i l l a r i a r i c k e n i i , C o r t i n a ­ r i u s moserianus, Hebeloma ochroa lb idum, Inocybe aeruginascens , L e p i s t a l u s c i n a v a r , pa rva) and seve ra l o ther European r a re species were observed and p u b l i s h e d (BOHUS 1962, 1969, 1970a, b; BABOS 1969, 1970 ) . This paper g ives a d e s c r i p t i o n o f f u r t h e r r a r e and i n t e r e s t i n g spec ies . The h e r b a r i a l specimens are t o be found i n the c o l l e c t i o n o f t he B o t a n i c a l Department o f the Hun­g a r i a n N a t u r a l H i s t o r y Museum.

Calocybe obscur iss ima (PEARS.) MOS. - ( P i g . 1 . ) . Cap and stem v i o l e t - g r e y b r o w n , l amel l ae whi te -c reamy. I t resembles a smal l Melanoleuca apecies w i t h dark cap. We succeeded i n c o l l e c t i n g i t i n l a rge numbers i n sandy Robinia f o r e s t s . I t i s descr ibed by KÜHNER - ROMAGNESI ( 1 9 5 3 ) , JOSSERAND (1959) and HORA ( i 9 6 0 ) as a species o f con i f e rous f o r e s t s . Hungarian Robin ia f o r e s t s , however, f r e q u e n t l y harbour species which occur f i r s t of a l l i n con i fe rous woods. These species w i t h o u t mycor rh iza p robab ly f a ­vour the l i t t e r cover of b o t h the Robin ia and con i f e rous f o ­r e s t s .

Inocybe a g a r d h i i (LUND.) ORTON (P igs . 7 - 8 . ) . S i m i l a r to I . d u l ­ camara, but stem w i t h a f i b r i l l o s e r i n g z o n e . I t i s a species o f the sandy areas o f the Great Hungarian P l a i n , o c c u r r i n g o f t e n and i n grea t numbers. I n Hungary, i t grows mos t ly i n Populus f o r e s t s , but i t can be found also i n Junipero-Popule tum, i n p l a n t e d sandy pinewoods (Pinus n i g r a , P. s i l v e s t r i s ) , and i n open sandy s teppe-grass lands (Pestucetum vaginatae d a n u b i a l e ) .

2 . tábla - Table 2. 7. Inocybe a g a r d h i i ; spórák - spores. 8. Inocybe a g a r d h i i ; mar­g i n á l i s s e j t e k - marginal c e l l s . 9- Inocybe devon iens i s ; spórák - spores . 10. Inocybe devon i ens i s ; f a c i a l i s c isz t idák - p l e u r o -c y s t i d i a . 1 1 . Inocybe devon i ens i s ; marginális c iszt idák - che 1 -l o c y s t i d i a . 12. Inocybe phaeoleuca; spórák - spores. 13 . I n o c y ­be phaeoleuca; c iszt idák - c y s t i d i a .

I n the more humid p a r t s o f t h i s a s s o c i a t i o n , i t occurs a l so at s i t e s w i t h S a l i x r o s m a r i n i f o l i a . LANGE (1939) pub l i shed i t f rom Denmark w h e r e . i t grew under S a l i x capreat accord ing t o ORTON ( I 9 6 0 ) and PEGLER - YOUNG (1972), i n England i t may be found on sand dunes,under S a l i x repens . Accord ing t o the obse rva t ions made i n our c o u n t r y , i t i s not bound t o S a l i x species,

Inocybe devoniens is WALLACE ap ORTON ( P i g s . 9-11. ) . Cap when young f u l l y covered w i t h an o f w h i t e velum becoming l a t e r t o r n i n t o p ieces ; c u t i c l e b rowni sh -ochre , r a d i a l l y f i b r i l l o s e . Spo­res e l l i p s o i d - b e a n - s h a p e d . M a r g i n a l and f a c i a l c y s t i d i a v a r y i n g . I t s h a b i t a t i s s i m i l a r to t h a t o f I . a g a r d h i i , o c c u r r i n g i n sandy Populus woods and Pinus n i g r a p l a n t a t i o n s . I t does not occur o f t e n , though i n some places we can f i n d i t i n abundance.

Inocybe phaeoleuca KUHN. ( P i g s . 1 2 - 1 3 . ) . Cap n i c e ches tnutbrown-brown, f i n e l y or c o a r s e l y r a d i a l l y f i b r i n ö s e . Stem e q u a l , w h i ­t e , here and t h e r e s l i g h t l y b rownish , e n t i r e l y p r u i n o s e - p u l v e -r u l e n t . Spores e l l i p s o i d - b e a n - s h a p e d . C y s t i d i a m u r i c a t e . We c o l ­l e c t e d i t i n p l a n t e d sandy oakwoods (Quercus r o b u r , Populus) and Populus woods, moreover on the f r i n g e of p l an t ed pinewoods (Pinus n i g r a , P. s i l v e s t r i g ) .

L e u c o p a x i l l u s t r i c o l o r (PECK) KÜHN.(Pig. 2 . ) . T h i s conspicuous, r a t h e r l a r g e fungus may be e a s i l y i d e n t i f i e d a l so on the bas is of h e r b a r i a l specimens by i t s l ame l l ae be ing when f r e s h y e l l o w ­i s h - l i g h t ochre and becoming a f t e r d e s i c c a t i o n wine r e d d i s h -p u r p l i s h . Accord ing t o the data o f SMITH (1949) i t occurs i n N o r t h America i n f o r e s t s w i t h Vaccinium m y r t i l l u s . We c o l l e c t e d i t i n a c i d i c h a b i t a t s - oak - fo r e s t w i t h Vaccinium m y r t i l l u s -B r u c k e n t h a l i a s p i c u l i f o l i a also i n Rumania (BABOS - LÁSZLÓ -SILAGHI 1968) . I n the Great Hungarian P l a i n i t occurs , however, even i n two spots on d r y , calcareous sand s (Csév ha rasz t , Bugac) . According t o the o b s e r v a t i o n of KONECSNI, i t shows a tendency to expand i n Pestuco-Quercetum r o b o r i s danubia le f o r e s t s and can be c o l l e c t e d i n ever growing s i t e s . The t h a l l i r e g u l a r l y develop f r u i t b o d i e s , so t h e i r r a r i t y cannot be exp la ined by a p e r i o d i c a l occurrence.

Panaeolus cyanescens BERK, et BR. ( P i g s . 5 - 6 . ) . Upper pa r t o f

stem ou t s ide and i n s i d e as w e l l as f l e s h of cap t e n d i n g to b l u e .

Spores l a r g e . F a c i a l c y s t i d i a m u r i c a t e , w i t h a t h i c k w a l l and a

y e l l o w i s h - b r o w n c o l o u r . According to the monography of OLÁH

(1970) , the range of t h i s hallucinogène species comprises Bra ­

z i l , B o l i v i a , Cen t r a l America , F l o r i d a , the P h i l i p p i n e s and I n ­

d i a . On one occasion i t was e x c e p t i o n a l l y found i n France. I n

Hungary i t may be only a newly i n t r o d u c e d s p e c i e s , f a r two g ra s ­

sy s i t e s were found between the e x h i b i t i o n p a v i l i o n s of the Bu­

dapest I n t e r n a t i o n a l F a i r , where some years ago a r t i f a c t s from

B r a z i l , I n d i a and Viet-Nam had been e x h i b i t e d . The d e t e r m i n a t i o n

of the fungus was k i n d l y r e v i s e d by GY.M. OLÁH.

P lu teus p e a r s o n i i ORTOH ( P i g . 3 . ) . I t grows on the s o i l surface

or r o t t e n wood i n the s o i l . C u t i c l e of cap dark g r e y - b l a c k i s h -

g r e y - g r e y i s h b r o w n , r a d i a l l y f i b r o u s or t o r n i n t o sca les . The

r e v i s i o n of the h e r b a r i a l m a t e r i a l was k i n d l y done by P. D. 0R-

TON. I t occurs r e g u l a r l y i n i t s h a b i t a t s , i t was o f t e n c o l l e c ­

t e d by myself i n parks and g ras s l ands , w h i l e KONECSNI r e g u l a r l y

observed i t i n seve ra l sandy a s s o c i a t i o n s a t Csévharaszt (Fes-

tuco-Quercetum r o b o r i s d a n u b i a l e , Conva l la r io -Querce tum r o b o r i s

d a n u b i a l e , Querceto-UImetum hungaricum, and Robinia-Populus f o ­

r e s t s ) . I n the Hortobágy 13 specimen were found on r o t t e n tw igs

i n a Quercus-Fraxinus f o r e s t .

Rhodocybe f a l I a x (QUEL.) SING. ( F i g . 4 . ) . Cap g e n e r a l l y r o u n ­

ded, w h i t e , w i t h a porcelaneous sur face , g labrous or c o n c e n t r i ­

c a l l y cracked. Lamellae d e c u r r e n t , y e l l o w i s h when young, l a t e r

becoming r o s y - y e l l o w i s h and f i n a l l y d i r t y ochre . Taste b i t t e ­

r i s h - b i t t e r . Spores f i n e l y punc t a t e . Accord ing t o l i t e r a t u r e ,

i t m o s t l y occurs i n deciduous and con i f e rous woods. I t o f t e n

occurs i n our coun t ry i n the l i t t e r of sandy R o b i n i a f o r e s t s ,

growing i n r i n g s w i t h a d iameter of 1-2 metres .

I r o d a l o m - References

BABOS, M. (1968) : Eine neue I n o c y b e - A r t i n Ungarn. Inocybe ae-ruginascens n . sp. - Pragm. B o t . , 6:19-22.

BABOS, M. (1969): Studies on Hungarian L e p i o t a spec ies , I I I . Rare L e p i o t a spec ies . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. N a t . Hung. , 61:157-164.

BABOS, M. (1970): Zajimavé a vzácná bedla L e p i o t a w ichansky i P i l â t V Madarsku. - Ceská Myko log ie , 24:217-219.

BABOS, M. - LÁSZLÓ, K. - SILAGHI, G. (1968): C o n t r i b u a i l a cu -noasterea macromice te lor r a r e d i n Romania. - S t u d i i s i cercetâri de B i o l o g i e , Ser. B o t . , 20:197-202.

BOHUS, G. (196I) : P s a l l i o t a s t u d i e s , I . C r i t i c a l species , c r i ­t i c a l no tes . - Ann. H i s t . - n a t . M u s . Nat . Hung. , 53:187-194.

BOHUS, G. (1962): A kalaposgombákra ( A g a r i c a l e s - r e ) vonatkozó r e n d s z e r t a n i és ökológiai v izsgála tok eredményei,V. - Bot . K ö z i . , 49:246-250.

BOHUS, G. (1966): L e u c o p a x i l l u s Ar t en i n Ungarn. - Pragm. B o t . , 4:33-42.

BOHUS, G. (1969): Agar icus s t u d i e s , I I . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Na t . Hung. , 61:151-156.

BOHUS, G. (1970a): A kalaposgombákra ( A g a r i c a l e s - r e ) vonatkozó r e n d s z e r t a n i és ökológiai vizsgálatok eredményei, V I . -Bo t . K ö z i . , 57:13-22.

BOHUS, G. (1970b): I n t e r e s s a n t e r e C o r t i n a r i u s - A r t e n aus dem Karpaten-Becken. - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat. Hung . , 62: 137-148.

BOHUS, G. (1971): Agar icus s t u d i e s , I I I . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat . Hung. , 63 :77-82.

BOHUS, G. ( 1972 ) : Hebeloma s t u d i e s , I . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat . Hung. , 64:71-78.

BOURSIER, M. (1925): L e u c o p a x i l l u s nov. gen. - B u l l . Soc. Myc. P r . , 41:391-393.

DENNIS, R.W.G. - ORTON, P.D. -HORA, P.B. ( i960) : New check l i s t of B r i t i s h Aga r i c s and B o l e t i , I - I I . - Trans. B r i t , my c o l . Soc. Suppl . I -225.

FURRER-ZIOGAS, C. (1965) : Inocybe phaeoleuca Kühner. - Schw. Z e i t s c h r i f t f . P i l z k u n d e , 43:21-24.

HEIM, R. ( I 9 3 I ) : Le genre Inocybe . - Encyclopédie Mycologique I . P a r i s , pp. 429.

HOLLÓS, L . (1903): Magyarország Gasteromycetái. - Budapest, pp. 264.

HOLLÓS, L . (1913): Kecskemét vidékének gombái. - Math, és Term. t u d . K ö z i . , 32/3:1-179.

HORA, P.B. ( I 9 6 0 ) : New check l i s t o f B r i t i s h A g a r i c s and B o l e -t i , I V . - Trans . B r i t , myco l . Soc. , 43:440-459.

JOSSERAND, M. (1959) : Notes c r i t i q u e s sur quelques champignons de l a région Lyonna i se , V I . - B u l l . Soc. Myc. P r . , 75:359-404.

KONECSNI, I . (1952-I953): Adatok Gyömrő környékének kalaposgom­báihoz. - Orsz. Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 2:209-217.

KONECSNI, I . (1954-1955) : Ujabb adatok Gyömrő környékének gom­báihoz. - Orsz. Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 3:365-371 .

KONECSNI, I . ( I 9 6 I ) : Adatok néhány kalaposgomba f a j ökológiájá­nak ismeretéhez. - Orsz.Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 5:167-182.

KONECSNI, I . (1964): Gombaökológiai és cönológiai v izsgá la tok , I . Adatok az akácerdőkben termő nagygombafajokról. - Orsz. Mezőgazd. Minőségvizsg. I n t . Évk., 6:331-350.

KONRÁD, P. - MAUBLANC, A. (1924-1933) : Icônes se lec tae fungo-rum, I I I . - P a r i s , P l . 200-299.

KÜHNER, R. - ROMAGNESI, H. (1953) : P lo re a n a l y t i q u e des cham­pignons supérieurs. - P a r i s , pp. 556.

KÜHNER, R. - ROMAGNESI, H. ( 1955 ) : Compléments à l a "F lore Ana­l y t i q u e " , V. Inocybe le iosporés cys t i d i é s . Espèces n o u v e l ­

l e s ou c r i t i q u e s . - B u l l . Soc. Na t . . d 'Oyonnax , 9, Suppl .

1:1-95.

LANGE, J . E. ( 1 9 3 9 ) : F l o r a A g a r i c i n a Danica, I V . - Copenhagen,

pp. 119.

MICHAEL, E. - HENTTIG, B. (1964): Handbuch für P i l z f r e u n d e , I I I .

- Jena, pp . 285.

MOSER, M. (1967): Die Röhrlinge und B lä t t e rp i l ze ( A g a r i c a l e s )

i n GAMS, H . : K l e i n e Kryptogamenf lo ra , I I b / 2 . - S t u t t g a r t , pp. 443.

OLÁH, Gy. M. (1970 ) : Le genre Panaeolus. Essa i taxonomique et p h y s i o l o g i q u e . - Rev. Myc . , mémoire hors-sér ie 10:1-273«

ORTON, P.D. ( I 9 6 0 ) : New check l i s t of B r i t i s h Agar i c s and B o l e -t i , I I I . - Trans . B r i t , mycol . Soc. , 43:159-439.

PEGLER, D.N. - YOUNG, T.W.K. (1972) : Bas id iospore form i n the B r i t i s h species of Inocybe. - Kew B u l l e t i n , 26:499-537.

SINGER, R. (1961): The A g a r i c a l e s i n modern taxonomy. - Wein-heim, pp. 915.

SINGER, R. - SMITH, A. H. (1942) : A monograph on the genus Leu-c o p a x i l l u s B o u r s i e r . - Papers of the Michigan Acad.of Se i . A r t s and L e t t e r s , 28:85-132.

SMITH, A. H. (1949) : Mushrooms i n t h e i r n a t u r a l h a b i t a t s . -P o r t l a n d , pp . 626.

STANGL, J . (1971): Über e i n i g e R i s s p i l z e Südbayerns. - Z e i t ­s c h r i f t f . P i l z k u n d e , 37:19-32.

Érkezett : 1972. december 6. BAB0SNÉ GRESKOVITS MARGIT Természettudományi Múzeum

Növénytára I I46 Budape st

Vaj dahunyadvár