I. SZERBIA HEMIPTERA-FAUNÁJA* (Fauna Hemipterorum Serbiae.) Dr. HORVÁTH GÉzÁ-tól. Ha valamely ország vagy terület faunáját, a fauna jellemét, kelet- kezését és kialakulását tüzetesebben tanulmányozni akarjuk, akkor nem szabad csupán csak magának az illető területnek lehetőleg pontos átkutatá- sára szorítkoznunk, hanem ki kell terjeszteni figyelmünket egyszersmind a szomszéd országokra és területekre is. A szomszédos területek faunisztikai viszonyainak ismerete és összehasonlító tanulmányozása egyik lényeges előfeltétele annak, hogy valamely fauna jellemző képét találóan megraj- zolhassuk és kellően kidomboríthassuk. így van ez hazánk faunájával is. A magyar fauna tanulmányozásá- nál a szomszéd országok faunáit nem mellőzhetjük, ismeretüket nem nélkülözhetjük. A Magyar Birodalom állatvilága — a tisztán mediterrán jellemű tengermelléktől eltekintve — mint tudjuk, három különböző jellemű és eredetű faunisztikai elemből áll, a mennyiben a közép-európai, a mediter- rán és a kelet-európai faunák keveréke. A mi a mediterrán elemeket illeti, már más alkalommal** kifejtettem, hogy azok nem az ádriai tenger mellékéről, hanem a Balkán-félszigetről kerültek hazánkba. Minthogy pedig a Balkán-félszigeten legközelebbi szomszédunk Szerbia, ennek állat- világa a magyar faunisztika szempontjából is kiváló figyelmet érdemel. Ez a körülmény indított arra, hogy hemipterologiai kutatásaimat és tanulmányaimat Szerbia faunájára szintén kitérjeszszem. Az alábbi sorokban mutatom be eredményüket. Szerbia Hemiptera-faunája eddig meglehetősen ismeretlen volt, jóval ismeretlenebb, mint akár Uj-Guinea, Madagaszkár vagy a Sandwich- szigetek e nembeli faunája. Csak kevés kutató gyűjtött eddig Szerbiában Hemipterákat s e miatt a szakirodalomban is csak igen kevés szerbiai adattal találkozunk. * Előteijesztette a szerző a M. Tud. Akadémia mathematikai és természet- tudományi osztályának 1903 április 20-án tartott ülésén. ** A magyar fauna keletkezése. (A magyar orvosok és természetvizsgálók Szabadkán tartott XXX. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Buda- pest, 1900. p. 523—526.) 1*
26
Embed
A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 1. (Budapest … · Van tovább 6 olá szerbiay faj meli. ismeretey ugya asn magyar tengermellékről, de sem a Bánságból se, am
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
I.
SZERBIA HEMIPTERA-FAUNÁJA*
(Fauna Hemipterorum Serbiae.)
Dr. H O R V Á T H GÉzÁ-tól.
Ha valamely ország vagy terület faunáját , a fauna jellemét, kelet-kezését és kialakulását tüzetesebben tanulmányozni akarjuk, akkor nem szabad csupán csak magának az illető területnek lehetőleg pontos átkutatá-sára szorítkoznunk, hanem ki kell terjeszteni figyelmünket egyszersmind a szomszéd országokra és területekre is. A szomszédos területek faunisztikai viszonyainak ismerete és összehasonlító tanulmányozása egyik lényeges előfeltétele annak, hogy valamely fauna jellemző képét találóan megraj-zolhassuk és kellően kidomboríthassuk.
így van ez hazánk faunájával is. A magyar fauna tanulmányozásá-nál a szomszéd országok faunáit nem mellőzhetjük, ismeretüket nem nélkülözhetjük.
A Magyar Birodalom állatvilága — a tisztán mediterrán jellemű tengermelléktől eltekintve — mint tudjuk, három különböző jellemű és eredetű faunisztikai elemből áll, a mennyiben a közép-európai, a mediter-rán és a kelet-európai faunák keveréke. A mi a mediterrán elemeket illeti, már más a lka lommal** kifejtettem, hogy azok nem az ádriai tenger mellékéről, hanem a Balkán-félszigetről kerültek hazánkba. Minthogy pedig a Balkán-félszigeten legközelebbi szomszédunk Szerbia, ennek állat-világa a magyar faunisztika szempontjából is kiváló figyelmet érdemel.
Ez a körülmény indított arra, hogy hemipterologiai kutatásaimat és tanulmányaimat Szerbia faunájára szintén kitérjeszszem. Az alábbi sorokban mutatom be eredményüket.
Szerbia Hemiptera-faunája eddig meglehetősen ismeretlen volt, jóval ismeretlenebb, mint akár Uj-Guinea, Madagaszkár vagy a Sandwich-szigetek e nembeli faunája. Csak kevés kutató gyűjtöt t eddig Szerbiában Hemipterákat s e miat t a szakirodalomban is csak igen kevés szerbiai adattal találkozunk.
* Előteijesztette a szerző a M. Tud. Akadémia mathematikai és természet-tudományi osztályának 1903 április 20-án tartott ülésén.
** A magyar fauna keletkezése. (A magyar orvosok és természetvizsgálók Szabadkán tartott XXX. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Buda-pest, 1900. p. 523—526.)
1*
4. D; HORVÁTH GÉZA
Az első gyűjtő, a ki Szerbiában a Hemip te rákra ügyet ve te t t r
dr. S C H M I D T - G Ö B L H E R M A N N osztrák entomologus volt a nrnlt század közepén. Az ő gyűj tése a lap ján irta le F I E B E R 1851-ben az első Hemip te ra -fa j t (Oxycarenus inermis) Szerbiából (Rhyncbotograpli ieen. p. 40.). ma jd 10 évvel később az európai Hemip te rákró l szóló művében * még 7 más fajt . ú. m. Hebrus pusillus F A L L . . Monanthia elongata F I E B . . brachycera F I E B . és crassipes F I E B . . Dictyonota lugubris F I E B . . Ophthalmicus mega-cephalus Eossi és Crocistethus ciereus F I E B . Ezekhez j á ru l t később még egy kabócza-faj (Tcttigometra fusca), melyet ugyanaz a szerző 1865-ben Belgrád mellől i r t le. (Verb, der zool.-bot. Gesellscli. AYien. XV. p. 563.) Ugyanakkor s ugyanonnan Tetligomelra atra HAG. név alatt még egy másik fa j t is leirt, de erről egy későbbi m u n k á j á b a n * kimutat ta , hogy tu la jdonképen szintén ú j faj (Tettigomeira atrata F IEB. ) volt .***
Mindössze csak a fennebb emlí tet t 10 faj volt Szerbiából ismeretes, midőn ezelőtt 20 évvel a szerbiai Hemip te ra - fauna kutatásához és tanul -mányozásához fogtam. Ez alatt az idő alatt négy izben volt. a lka lmam Szerbiát ily czélból meglátogatni . Két izben. 1883-ban és 1887-ben. Belgrád környékén ku ta t tam ; 1898-ban á t rándu l tam az Orsovával szemközt fekvő Tekija dunapar t i községbe. Legutóbb pedig. 1902-ben. Szerbia déli részét kerestem fel és ott U H L J Ó Z S E F m. nemz. muzeumi preparátor-segéd kíséretében Xis. Pirot és Yranja vidékén főleg Hemip te ráka t gyűj tö t tem.
Saját gyűj téseimen kívül még mások révén is kaptam vizsgálati anyagot Szerbiából. így 1883-ban dr. TÖMÖSVÁRY Ö D Ö N Golubácz és Dobra mellett . 1884-ben M E R K L E D E Negotin körül gyűj töt t számomra Hemipte-rákat. Azonkívül a lkalmam volt 1887-ben a belgrádi főiskola múzeumá-ban egy kisebb gyűj teményt megvizsgálni, melynek példányai t S Z P A S Z O J E -
VICS M L A D E N akkori assistens leginkább Belgrád környékén szedte össze. Sokkal je lentékenyebb Hemiptera-készlete van Szerbiából a szerajevói t a r tományi muzeumnak . melyet 1894-ben H I L F M Ó R I C Z Pozsarevácz Xis és Bela-Palanka tá ján , meg az utóbbitól délnek fekvő Szuha-Planina lej-tőin gyűjtöt t , és melyet szintén feldolgoztam.
Az ál talam gyűj töt t vagy feldolgozott szerbiai anyagból eddig még csak egyes elszórt adatokat közöltem különböző dolgozataimban. Az egész anyag -— a FiEBER-féle fajok hozzáadásával — az alább közölt jegy-zékben van rendszeresen összeállítva. Ebből az összeállításból kitűnik.
* Die europäischen Hemiptera. Wien, 1861. ** Les Cicadines d'Europe. (Revue et Magasin de Zoologie. 187(5. p. 113.)
*** A mult század 50-es éveinek vége felé dr. MAYR GUSZTÁV, akkor pesti reál-iskolai tanár is járt Szerbiában és Belgrád mellett szintén gyűjtött Hemipterákat (Verh. zool.-bot. Gesellsch. Wien. 1858. p. 568.), de gyűjtésének eredménye nem lett irodalmilag feldolgozva.
SZERBIA H E M I P T E R A - F A U N Á J A . 5
hogy Szerbia területén eddig összesen 545 Hemiptera-faj lett fel-fedezve.
Ez az 545 faj természetesen nem öleli még fel az egész szerbiai faunát, de már elégséges arra, hogy alapján Szerbia Hemiptera-faunájá-nak általános jel lemét megállapíthassuk. Annyit már most is kimondha-tunk. hogy a szerb királyság területén a közép-európai és mediterrán faunák találkoznak egymással, és hogy Szerbia Heiniptera-faunája e két fauna képviselőinek keverékéből áll. Kiválóan érdekesek ezek közül a mediterrán fajok, melyek elég nagy számmal lépnek fel, a nélkül azon-ban. hogy a faunának túlnyomóan mediterrán jellemet birnának adni. Valamint Szerbia flórájában a mediterrán régió örökzöld fái, bokrai és cserjéi hiányzanak, ép úgy hiányzik a faunájában sok oly alak, mely a mediterrán régiót jellemzi. így hiányzanak a többi között épen a dél-vidéki örökzöld növényeken élő, igen jellemző fajok. E tekintetben a szerbiai fauna teljesen megegyezik Dél-Magyarország, nevezetesen a Bán-ság és a Szerémség faunájával.
Szerbia Hemiptera- faunája általában véve a legszorosabban csatla-kozik hazánk faunájához, a mi már abból is kitűnik, hogy a Szerbiából ismeretes Hemipterák között mindössze csak 25 oly faj van, melyet a Magyar Birodalom területén még nem sikerült felfedeznünk. Ezek közül 6 faj (Derephysia lugens H O R V . , Gdoplatus crassipes E I E B . . Adelphocoris insignis H O R V . , Erythria seclusa H O R V . , Idiocerus balcanicus H O R V . ,
Tettigornetra lyncea H O R V . ) eddig kizárólag csak Szerbiában találta-tott ; három faj (Geocoris megacephalus Bossi, Zygina umbrata M E L I C H . ,
Acocepfialus tricinctus C U R T . ) Közép-Európában is honos ; egy faj (Ara-dus serbicus H O R V . ) Szerbián kívül csak Bulgáriában, egy faj (Megaloœ-leiis tibialis JAK.) pedig csak Dél-Oroszországban fordul elő. A többi 14 faj mind a mediterrán régióból szakadt ide s a következő: Crocistc-thus Waltlii F I E B . , Bothrostethiis eleuatus E I E B . , Macropterna inermis F I E B . , Rhyparochromus colon F U T . . Dictyonota lugubris F I E B . , Phyllon-tocheiln elongata F I E B . , Triphleps laticollis R E U T . , Calocoris Reuteri H O R V . , Sthenarus syriacus R E U T . , Aconura prolixa L E T H . . Chiasmus Gautschii T H E N . . Phantia subquadrata H . - S C H „ Tetligometra atrala F I E B . é s hi s pit In la F I E B .
Van továbbá 6 oly szerbiai faj. mely ismeretes ugyan a magyar tengermellékről, de sem a Bánságból, sem a Szerémségből. t. i. Lygaeus pandurus S C O P . , Commis luberculifer R E U T . , Dicyphus annulatus W O L F F ,
Cicadula erythrocephala F E R R . , Deltocephalus repletus F I E B . és Hystero-pterum grylloick's F A B R .
Igen valószínű, hogy mindezek az imént emlitett fajok vagy legalább nagyobb részük hazánk déli vármegyéiben szintén előfordulnak. Erre
10. D; HORVÁTH GÉZA
mutat az a körülmény is, liogy közülök egyik-másik már egészen közel déli határainkhoz lett felfedezve. így például a Calocoris Reuteri és Tetiigometra atrata Belgrádnál, a Lygaeus pandurus az Avala-hegység-ben, a Sthenarus syriacus és Tettigometra kispidula Pozsarevácz-nál stb.
Csupán csak Szerbiában és hazánkban talált fa jok: Tríphleps Hor-váthi R E U T . , Thamnotettix fraudulentus H O R V . . Doratura heterophyla H O R V . , Deltocephalus Chyzeri H O R V . , Pediopsis vicina H O R V . és Peltono-tellus punctifrons H O R V .
Ama nagy hasonlóság és szoros kapcsolat daczára, mely Szerbia és Dél-Magyarország Hemiptera-faunáját egymáshoz fűzi, a két ország fau-nájá t még sem lehet egészen azonosnak tartani. Ha a szerbiai faunát az e g é s z magyar faunával hasonlítjuk össze, a kettő között igen szembe-szökő különbségeket találunk. így mindenek előtt feltünhetik, hogy a szerbiai fauna aránylag szegényebb, mint a mienk : a Szerbiában eddig megfigyelt fajok száma a magyarországi fajok számának alig Vs részét teszi ki. Ennek egyik főbb oka bizonyára abban rejlik, hogy a szerb királyság nincs még annyira átkutatva, mint Magyarország, a melyről bátran állíthatjuk, hogy hemipterologiai tekintetben ez idő szerint Európá-nak legjobban és legegyenletesebben átkutatott országa. De ettől a körül-ménytől eltekintve. Szerbia Hemiptera-faunája már az ország csekélyebb terjedelme, továbbá topographiai és geologiai viszonyai miatt sem lehet oly gazdag, mint hazánké. Szerbiának nincsenek homokos pusztái, sem szikes területei s e miatt hiányzanak ott a dél-oroszországi pusztáknak ama jellemző képviselői, melyek a magyar Alföldön is honosak. Szerbiá-ban nem találunk konyhasós tavakat és sós területeket s e miatt hiába keressük ott azokat a halophil fajokat, melyek a mi erdélyrészi sós tavaink-ban és sós területeinken élnek. Végre az is lényeges körülmény, hogy Szerbia hegyei nem nyúlnak fel az alpesi régióba ; e miatt hiányzanak ott a Kárpátokban tenyésző havasi és észak-európai fajok.
- Mindezeket a hiányokat némileg ellensúlyozza a mediterrán fajok-nak aránylag nagyobb száma, a mit az ország délibb fekvésének kell tulajdonítanunk. A déli fajok nyilván az egei tenger partvidékeiről. Maczedóniából vándoroltak be Szerbiába. Bevándorlásuk fővonala a Yar-dár völgye lehetett, a melyből csak mérsékelt magasságú széles vízválasztó vezet a Morava völgyébe. Ettől nyugatra az Ibar, keletre pedig a Nisava völgyei segítették elő a bevándorlást. Megjegyzendő azonban, hogy ez a déli bevándorlás nem szorítkozott csupán a völgyekre és alacsonyabb hágókra, hanem széles övben alkalmasint még a magasabb hegységekre is kiterjedt. Ezt bizonyítja ama tapasztalatom, hogy Dél-Szerbiában a délvidéki fajok jó magasan felhúzódnak a hegyekbe. így például Ruplje
SZERBIA HEMIPTERA-FAUNÁJA. 7
környékén még 1000 méter magasságban (Crveni Breg bányatelepnél) is reá akadtam a Sciocoris viacrocephalus F I E B . , Gnathodus angustus T H E N
és Chiasmus Gautschii T H E N mediterrán fajokra.*
* A magyar fauna keletkezéséről szóló, már fennebb is idézett dolgozatom-ban még úgy vélekedtem, hogy a mediterrán állatfajok nagyobb része nem Szerbián keresztül, hanem talán a Balkán megkerülésével a Duna völgyén felfelé az aldunai szorosokon vándorolt be hazánkba. Dél-Szerbiában szerzett tapasztalataim alapján e véleményemet most oda kell módosítanom, hogy a mediterrán fajok, vagy leg-alább túlnyomó részük, bizonyára egyenesen Szerbia felől kerültek a magyar faunába.
26. Ncottiglossa pusilla GMEL. — Vranja. 2 7 . « leporina H . - S C H . — Topcider, Bipanj. 28. Stagonomus bipunctatus L. var. pusillus H . - S C H . — Pozarevac. 2 9 . « italiens GMEL. — Belgrad, Topcider, Bakovica, Poza-
revac, Dobra, Nié, Bela-Palanka. 3 0 . Eusarcoris aenus SCOP. — Belgrad, Bipanj, Golubac. 3 1 . « melanocephalus FABR. — Pozarevac, Golubac, Buplje. 3 2 . « inconspicuus H . - S C H . — Belgrad, Pozarevac, Golubac,
Palanka, Vranja. 44. Pcntatoma rufipes L. — Belgrad, Pozarevac. 45. Eurydema ornatwn L. — Belgrad, Pozarevac, Bela-Palanka. 46. « festivum L. — Sv.-Petka.
« oar. chloroticam HORV. — Bela-Palanka. « var. pictum H . - S C H . — Nis, Sv.-Petka, Pirot, Yranja. « var. decoratum H . - S C H . — Belgrad, Nis, B.-Palanka.
10. Copiant cornutum THUNB. — Golubac, Dobra, Nié. 11. Phyllontocheila Cardui L. — Negotin, Nié, Bela-Palanka. 12. « auriculata COSTA. — Pozarevac, Dobra. 13. « angustata H . - S C H . (brachycera F I E B . ) — Serbia (sec.
FIEBER) .
14. Phyllontocheila elonguta F IEB. — Serbia (sec. FIEBER).
15. « reticulata H . - S C H . — Pozarevac. 16. « capucina GERM. Sv.-Petka, Vranja. 17 . Catoplatus crassipes F IEB. — Serbia (sec. FIEBER).
logie. 1888. p. 177.) de feinina unica valde sordidata e Serbia descripsi. Quum nuper speeimina optime conservata utriusque sexus e Bulgaria aeeepi, liceat mihi descriptionem auetam et emendatam speciei hicce in lucem edere :
Fusco-niger ; capite fere aeque longo ac lato, subtilissime granulato, tuberculis antenniforis apice obtusis, extus muticis, tuberculis anteocularibus obsoletis ; antennis fortiter incrassatis, validis, articulo primo obscure ferru-gineo, articulis duobus intermediis dense subtilissimeque granulatis, articulo secundo ubique fere aeque lato et articulis duobus apicalibus simul sumtis breviore, articulo tertio secundo crassitie aequali et Ys breviore, articulo ultimo penultimo 1U breviore et, basi excepta, flavo-ferrugineo, apice summo griseo-puberulo ; rostro coxas anticas attingente, pallido, apice nigricante ;
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 1 3
pronoto longitudine sua duplo latiore et bemelytris paullo angustiore, lateri-bus medio late rotundatis, a picém' versus sat fortiter angustatis et subsinua-tis, basin versus leviter angustatis, marginibus obsoletissime crenulatis, levis-sime reflexis et angustissime flavo-testaceis, mox pone angulos anticos sub-rectos macula oblonga albida ornatis, margine portico sat profunde emargi-nato, carinis intermediis postice divergentibus, lateralibus subparallelis, omnibus subtilissime granulatis ; scutello elongato-triangulari, apice acuminato, flavo-testaceo, marginibus reflexis; hemelytris abdomine vix vei paullo brevioribus, et multo angustioribus, testaceo-venosis et reticulatis, corio basin versus magnam ad partem flavo-testaceo, margine costali ibidem fortiter ampliato, membrana fusco-nigra, fusco-venosa ; pedibus margineque postico segmento-rum connexivi flavo-testaceis ; ventre saepe plus minusve pallescente, spiracu-lis flavo-albidis. Long. 6—7 mill.
d". Segmento genitali subtus valde convexo, lobis lateralibus explanatis sursum flexis, valde approximatis, apice levissime distantibus, intus albido-limbatis, marline exteriőre rotundatis et basi inermibus ; lobis lateralibus segmenti ultimi abdominis a lobis genitalibus leviter distantibus, apice rotun-datis, marginibus subrectis.
$ . Segmento quinto ventrali margine postico medio leviter rotundato, linea media lateribus breviore ; segmento sexto ventrali praecedente medio Ve breviore et segmento genitali primo Ve longiore, apice medio truncato et longitudine sua circiter duplo latiore, lobis lateralibus apice rotundato-trunca-tis apicem segmenti genitalis secundi attigentibus ; segmento genitali primo apice leviter angulato-exciso et quam segmento secundo duplo longiore, lobis explanatis leviter reflexis, intus contiguis, basi cum lobis segmenti abdomina-lis ultimi conjunctis, margine exteriőre subrectis, apice late rotundatis.
Negotin. — Bulgaria (Stara-Planina). 4 . Aradíis corticalis L . var. annulicornis FABR. — Negotin. 5. « Betulae L. — Belgrad.
Var. campestris FALL. — Belgrad, Zarkovo, Pozarevac, Negotin, Nis r
Bela-Palanka, Yranja. 3 6 . Lygus ípervinus H . - S C H . var. cocóineus HORV. — Pozarevac. 37. « Ka-Imi L. — Belgrad. Pozarevac, Dobra, Nis, Bela-Palanka.
« « var. flavoiíkrius FABR. -— Bela-Palanka.
« « var. pauperatus H . - S C H . —• Pozarevac, Topolnica. 38. « rubicumlus FALL. -— Belgrad, Pozarevac, Nis. 3 9 . Poe&iloseytus cógnatm F IEB. — Zarkovo. Dobra. 4 0 . « vulneratus WOLFF. — Belgrad, Zarkovo, Pozarevac. 4 1 . « Asperulae F IEB. -— Nis, Bela-Palanka, Pirot. 4 2 . « ituifascial-us FABR. — Belgrad, Pozarevac, Dobra, To-
Nis, Bela-Palanka. 59. Orthocephalus vittipennis H . - S C H . — Nis, Bela-Palanka. 60. Strongylocoris leucocephalus L. — Belgrad, Rakovica, Pozarevac,
Dobra, Tekija, Nis, Kutina, Sv.-Petka, Pirot. 62. Haïtiens pusillus H . - S C H . — Topcider, Dobra. 6 3 . « saltator FOURCR. — Dobra. 6 4 . « luteicollis PANZ. — Dobra.
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 17
6 5 . Dicyphus paliidus H . - S C H . — RUPLJE.
66. « errans W O L F F . -— Ruplje. 67. « hyalinipennis BUBH. — Suha-Planina. 68. « Stachydis R E U T . — Golubac 69. « glob.ulifer FALL. — Dobra, Nis. 7 0 . « annulatus W O L F F . — Nis, Sv.-Petka, Vranja. 71. Cyllocoris histrionicus L. — Pozarevac. 7 2 . « flavoquadrimaeulatus D E GEER. — Belgrad, Pozarevac,
Negotin. 73. Globiceps sphegiformis Rossi. — Bela Palanka. 7 4 . « flavomaculatus FABR. F I E B . — Rakovica, Pozarevac, Tekija,
Nis, Bela-Palanka. 7 5 . Orthotylus marginalis R E U T . — Pozarevac, Nis. 7 6 . « flavosparsus SAHLB. — Belgrad, Ripanj, Nis. 77. Heterotoma rncriopíera SCOP. — Dobra, 7 8 . Heterocordylus tumidicornis H . - S C H . — Pozarevac, Bela-Palanka. 79. « Genistae SCOP. — Pozarevac. 80. Hoplomachus Thunbergi FALL. — Bela-Palanka, 81. Megalocoleus exsanguis I I . - S C H . — Dobra. 82. « tibialis JAK. — Nis. 8 3 . « molliculus FALL. — Suha-Planina. 84. « ochroleucus KB. — Rakovica, 85. Amblytylus nasutus KB. — Pozarevac, Tekija, Nis, Bela-Palanka. 86. « concolor JAK. — Tekija, Nis. 87. Marrotyhis quadrilineatus SCHRK. — Ruplje. 88. « Herrichii REUT. — Belgrad, Pozarevac. 8 9 . « Horváthi B E Ü T . — Dobra, 9 0 . « Paykulvi FALL. — Nis, Bela-Palanka, Vranja. 9 1 . Byrsoptera rnfifrons FALL. — Pozarevac. 9 2 . « cyl.indrirollis COSTA. — Bela-Palankh. 93. Phylus Coryli L. — Belgrad. 9 4 . Psallus variabilis FALL. — Pozarevac. 95. « simillimiis KB. — Pozarevac. 9 6 . « lepidus F I E B . — Pozarevac. 97. « diminiitus KB. — Topcider, Pozarevac. 98. Alractotomus tigripes M. R. — Bela-Palanka. 99. « Mali MEY. — Bela-Palanka.
• « var. Incticomis HORV. — Bela-Palanka. 1 0 3 . « Chrysanthemi W O L F F . — Pozarevac, Dobra, Tekija,
Bela-Palanka. 104. Plagiognathus fulripennls KB. —Belgrad: Rakovica, Dobra, B.-Palanka.
Annales Musei Nationalis Hungarici. / .
18. D; HORVÁTH GÉZA
1 0 5 . Plagiognathus arbustorum FABR. — Bela-Palanka. 1 0 6 . Chlamydatus pulicarius FALL. — Topcider, Bakovica, Pozarevac. 1 0 7 . « pullus B E D T . — Topcider, Ripanj, Tekija, Negotin,
Ruplje, Yranja. 1 0 8 . Neocoris Bohemani FALL. — Pozarevac, Nis. 1 0 9 . Campylomma Verbasci H . - S C H . — Belgrad, Ripanj, Nis, Bela-
Palanka, Yranja. 1 1 0 . Sthenarus syriacus REUT. — Pozarevac. 1 1 1 . « maculipes REUT. — Bela-Palanka. 112. « Rosen H . - S C H . — Pozarevac, Nis. 113. « Rotermundi SCHOLTZ. — Pozarevac.
S AUDID AE.
1. Saida saltatoria L. — Bela-Palanka. 2. « opacula ZETT. var. marginella P U T . — Pozarevac, Suha-
Planina. 3 . Saida pallipes FABR. — Suha-Planina.
« « var. dimidiata CURT. — Nis. 4. « arenieola SCHOLTZ. — Pozarevac. 5. « Xanthochila F I E B . — Pozarevac. 6. « cincta H . - S C H . — Pozarevac. 7 . « Cocksii CURT. — Pozarevac, Suha-Planina.
NAUCORIDAE.
1. Naucoris cimicoides L. — Pozarevac, Nis.
NEriDAE.
1. Ranatra linearis L. — Belgrad.
NOTONECTIDAE.
1. Notonrcta glauca L. — Belgrad, Zarkovo, Ripanj, Nis, Bela-Palanka. « « var. marginata MÜLL. — Nis.
2 . Plea Leachi Mc GREG, et KIRK. (minutissima FABR.). — Pozarevac.
CORIXIDAE.
1. Corixa Geoffroyi LEACH. — Bela-Palanka. 2 . « affmis LEACH. — Bela-Palanka. 3 . « lateralis LEACH (hieroglyphica DUF.). — Nis. 4-, « Sahlbergi F I E B . — Bela-Palanka. 5 . « limitata F I E B . — Nis, Pirot. 6. « striata L. — Belgrad.
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 19
7 . Corixa Fallénii F I E B . — Belgrad, Pozarevac, Nis, Bela-Palanka. 8 . « distincta F I E B . — Pozarevac. 9 . « nigrolineata F I E B . — Pirot.
1 0 . « coleoptrata FABR. — Suha-Planina.
J A S S I D A E .
1. Zygina Hyperici H . - S C H . — Buplje. 2. « Frauenfeldi LETH. — Sv.-Petka. 3 . « scutellaris H . - S C H . — Zarkovo, Ripanj, Topolnica, Nis,
pronoto dimidio breviore, obtuse angulariter producto, medio latitudine sua basali interoculari duplo et quam lateribus paullo longiore ; facie sulphurea ; fronte latitudine sua superiore vix longiore, lineolis lateraübus transversis purpureis ornata ; clvpeo dimidio apicali nigro ; pronoto longitudine sua minus quam duplo latiore, postice recto; homelytris latitudine maxima plus quam triplo longioribus, quarta parte apicem abdominis superantibus, subpellucidis,
20. D; HORVÁTH GÉZA
juxta nervös longitudinales et apice hyalinis, areola apicali secunda an-gusta, ruulto minus quam areola tertia versus discum adscendente ; alis-fumatis, nigro-venosis ; pectore et abdomine nigris, marginibus lateralibus angustissimis hujus pedibusque sulphur-üs, femoribus anterioribus basin ver-sus nigricantibus, unguiculis nigris. Long. 24/B mill.
Kutina, Sv.-Petka. E. aareolae FALL, affinis, differt statura magis elongata et angustiore,
lineolis frontis purpureis, nec fuscis vel nigris, facie et pedibus haud rufe-scentibus homelytrisque haud coriaceis, subpellucidis, multo longioribus et angustioribus nec non areola horum apicali secunda quam tertia multo bre-viore.
griseo-testaceus, subnitidus ; capite cum oculis pronoto vix latiore, vertice angulariter producto, latitudine sua basali interoculari sicut- etiam pronoto paullo breviore, medio quam lateribus dimidio longiore, vittulis duabus mediis posticis antrorsum leviter divergentibus et ante medium disci extensis, albidis, fusconigro-marginatis, lineola curvata utrinque inter vittulam mediam et ocu-lum maculisque sex minutis subtriangularibus marginis antici fusco-nigris ; fronte latitudine sua superiore V» longiore, fusca, vitta mediana lineolisque
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 21
arcuatis lateralibus flavo-testaceis, marginibus lateralibus versus basin clypei leviter rotundatis ; clypeo, genis et loris flavo-testaceis ; clypeo latitudine sua basali fere duplo longiore, apicem versus dilatato, medio fusco-vittato ; teru-poribus pallidis, macula infraantennali nigra ; antennis capite et pronoto simul sumtis paullo longioribus ; pronoto duplo latiore quam longiore, vittis quinque obsoletis albidis signato; scutello albido, fusco- vei ferrugineo-macu-lato ; homelytris retrorsum paullo angustatis, apice rotundatis, albido-venosis, areolis plus minusve nigro-marginatis, areolis apicalibus apice late nigro-limbatis ; pectore et abdomine nigris, lateribus illius, maculis marginalibus, interduin etiam limbo postico angusto segmentorum hujus pedibusque palli-dis ; maculis et lineis femorum et tibiarum annulisque tarsorum nigris. Long. 23A—374 mill.
cf. Homelytris abdomine paullo longioribus; valvula et laminis genita-libus nigris, plus minusve albido-limbatis ; valvula illa segmento ultimo ven-trali dimidio breviore, obtuse triangulari ; laminis genitalibus valvula genitali triplo longioribus, elongato-triangularibus, lobos hypopygii subtus omnino tegentibus, lateribus subrectis pallido-setosis.
Dobra, Kutina, Pirot, Yranja. — Occurrit etiam in Hungaria (Buda-pest, Baziás, Orsova, Mehádia).
77/ . tenui GERM, valde affinis et quoad picturas verticis simillimus, sed statura minore, vertice longiore, fronte fusca, homelytris minus elongatis et structura segmentorum genitalium maris mox distinguendus.
vertice pronoto fere Vs longiore, medio latitudine sua basali interoculari vix V* Let quam lateribus Vs longiore, punctis tribus vei quin que marginalibus, interdum etiam quatuor basalibus nigris notato ; facie transversim nigro-bifasciata ; fronte latitudine sna superiore 1 i longiore ; pronoto triplo latiore quam longiore, subtilissime transversim strigoso ; homelytris plerumque abbre-viatis, segmenta duo vei tria ultima dorsi abdominis detecta relinquentibus, coriaceis, obsoletissime rugulosis, apice rotundato-truncatis, areolis apicalibus brevissimis, fuscis, — vel rarissime completis ( $ ), apicem segmenti genitalis fere attingentibus, subhyalinis; dorso abdominis utrinque longitrorsum interrupt! nigro-lineato, segmentis serie transversa punctorum nigrorum minutorum remotorum notatis ; pectore et ventre nigris vel plus minusve nigricantibus, incisuris illius segmentisque huj us pallido-limbatis ; femoribus anterioribus nigro-bifasciatis, femoribus posticis nigro-lineatis, tibiis nigro-punctatis, tibiis posticis intus nigro-vittatis.
cf. Valvula genitali segmento ultimo ventrali l/s breviore, b re i t e r trian-gulari, apice obtusa ; laminis genitalibus valvula bac quintuplo longioribus, latis, apice rotundatis, pone apicem liypopygii distincte porrectis, margine superiore levissime sinuato ; stylis genitalibus nigris, apice uncinatis ; hypo-pygio segmento ultimo dorsali abdominis dimidio vel fere dimidio longiore, nigro-trimaculato, superne profunde exciso, lobis lateralibus inflexis, convexis, late rotundatis. Long. 4—41 « mill
Ç . Segmento ultimo dorsali abdominis linea mediana postice abbreviata nigra notato ; segmento genitali superne longitrorsum nigro-lineato ; segmento ultimo ventrali segmento penultimo duplo longiore, postice subtruncato, medio profunde et anguste exciso, angulis lateralibus subrectis ; vagina segmento hoc triplo et dimidio longiore, apice tertia sua parte exserta. Long. 51/*—51
/2 mill.
Ripanj, Topolnica, Nis, Sv.-Petka, Vranja. — Etiam in Hungaria meri-dional! (Horgos, Pétervárad) legi.
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 2 3
Statura D. impudicae IIORV. Homelytris formae brachypterae minus abbreviatis, stylis genitalibus maris apice uncinatis segmentoque ultimo ven-trali feminae medio profunde exciso ab omnibus congenericis distinctissima. Quoad structuram apparatus genitalis maris D. homophylae FLOR affinis, sed laminis genitalibus valvula genitali plus quam triplo longioribus et distincte ultra apicem hypopygii porrectis divergit.
7 9 . Deltocephalus interstinclus F I E B . — Kutina, Pirot, Buplje, Vranja. 8 0 . « languidus FLOR. — Sv.-Petka. 8 1 . « abdommalis FABR. — Tekija, Bela-Palanka. 8 2 . « hypochlorus F I E B . — Bela-Palanka. 83. « collinus BOH. — Belgrad, Zarkovo, Bipanj, Pozare-
vac, Topolnica, Nis. 84. Deltocephalus cephalotes H . - S C H . — Ruplje. 85. « striifrons KB. — Zarkovo, Nis, Sv.-Petka, Pirot. 86. Deltocephalus Chyzeri I IORV. — Forma macroptera : Homelytris
102. Euacanthus intemiptus L. — Belgrad, Tekija, Bela-Palanka, Ruplje. 103. « acuminatus FABR. — Belgrad, Tekija, Bela-Palanka. 104. Penthimia nigra GOEZE. — Golubac, Negotin. 105. Idiocems scurra GERM. — Belgrad, Pozarevac. 106. Idiocerus balcanicus n. sp. — Oblongus ; capite cum oculis pro-
noto paullo latiore ; vertice testaceo-ferrugineo, albido-marmorato, margine antico medio nonnihil nigricante ; ocellis inter se asque longe ac ab antennis distantibus ; fronte impunctata, glabra, leviter convexa, minus lata, medio late nigro-vittata, utrinque eburnea, superne cum temporibus flavo-ferruginea, lateribus rotundatis ; clypeo latitudine sua basali dimidio longiore, flavo-ferrugineo ; loris eburneis ; genis dense punctatis, nigris, apicem clypei haud attingentibus ; clava antennarum ( cf) nigra, seta terminali brevi ; rostro nigro ; pronoto impunctato, testaceo-ferrugineo, albido-marmorato, postice subrecto ; scutello ferrugineo, albido-consperso, medio vitta longitudinali et in angulis basalibus macula parva triangulari nigris notato ; homelytris fusco-castaneis, basin versus subcoriaceis, apicem versus subpellucidis et angustatis, margine costali vix reflexo-dilatato, clavo dimidioque basali et limbo lato costali corii distincte punctatis, macula pone medium illius ad suturam subrotundata maculaque bilobata transversa interna pone medium corii lacteis, subcallosis, guttulis nonnullis minutis huj us albidis, venis pone medium homelytrorum crassiusculis, fusco-nigris ; areola apicali prima 5-angulari, basin versus sub-hyalina, areola apicali secunda quam tertia breviore ; pectore et abdomine nigris ; pedibus testaceo-ferrugineis ; segmento ultimo ventrali apice subtrun-cato ; laminis genitalibus pallidis, linearibus, leviter curvatis, apice longius albido-pilosis, hypopygium paullo excedentibus. cf. Long. 4 mill.
Vranja. I. cxaltato FABR. haud dissimilis, differt oculis extrorsum ultra latera
pronoti minus prominentibus homelytrisque obscuris, magnam ad partem sub-coriaceis, distincte punctatis et maculis binis subcallosis, lacteis ornatis.
107. Idiocerus exaltatus FABB. — Bela-Palanka. 108. « of finis F IEB. — Vranja. 109. « lituratus FALL. — Pozarevac. 110. « albicans KB. — Pozarevac.
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 29
1 1 1 . Macropsis microcephalia, H . - S C H . — Nis, Sv.-Petka, Yranja. 112. Bythoscopus flavicollis L. — Belgrad. 1 1 3 . Pediopsis cerca GERM. — Nis, Bela-Palanka. 114-, « glandacea F IEB. — Bela-Palanka. 115. « vicina HORV. — Pozarevac. 116. « virescens FABR. — Pozarevac.
« « var. graminea FABR. — Belgrad, Bakovica, Nis, Sv.-Petka.
Var. notatifrons BEY. — Pozarevac. 117. Pediopsis scutellata BOH. — Pozarevac, Nis. I I S . « nana H . - S C H . — Belg.r, Topcider. Kutina, Sveta-Petka, Pirot.
« « var. cretacea F IEB. — Topcider, Bela-Palanka, Yranja. 119. Agallia sinuta M. B. — Belgrad, Nis, Pirot, Yranja. 1 2 0 . « reticulata H . - S C H . — Nis. 1 2 1 . « venosa FALL. — Belgrad, Topcider, Zarkovo, Dobra, Nis,
1. Tettigia Orni L. — Belgrad, Rakovica. 2. Tibicen haematodes SCOP. — Belgrad. 3 . Cicadetta annulata BRULL. — Nis. 4. « montana SCOP. •—| Belgrád. 5 . « Brulléi F I E B . — Topcider. 6 . « tibialis PANZ. — Topcider.
F U L G O R I D A E .
1. Tettigometra atrata F I E B . — Belgrad (sec. F IEBER) .
2 . « fiisca F I E B . — Belgrad (sec. F IEBER) .
3 . « dira HAGENB. — Pozarevac, Bela-Palanka. 4. « siilf/hurra M. R. — Pozarevac.
« « var. mend-ax HORV. — Ripanj. « « var. scutellaris n. — A typo differt : meso-
noto (apice imo excepto) maculaqne magna transversa media frontis nigris et vitta utrinque laterali verticis, pronoto fere toto tegulisque humeralibus fuscis; plaga mediana maculisque duabus parvis anticis postocularibus pro-noti flavis. — Bela-Palanka.
5. Tettigometra faseipes F IEB . — Pirot, Ruplje. 6 . « laeta H . - S C H . — Topolnica, Kutina, Sv.-Petka, Bela-
Palanka. 7 . Tettigometra varia F I E B . — Pirot. 8 . « hispidiila F I E B . — Pozarevac, Nis Sveta-Petka, Bela-
Palanka. Var. bimaculata F I E B . — Pozarevac, BelaPalanka.
10. Tettigometra lyncea n. sp. — Oblongo-ovata, sordide griseo-testa-cea, opaca, glabra, superne sat dense subtiliterque nigro-et fusco-punctata ; vertice pronoto aequilongo, latitudine sua basali interoculari Vs breviorer
antice angulato, medio quam lateribus fere dimidio longiore, griseo, vitta media latiuscula pallidiore ; fronte a latere visa versus apicem capitis distincte sinuata, versus basin clypei levissime convexa, fascia arcuata media nigra notata, supra hanc fasciam nigro-fusca, punctis parvis marginalibus et punctis tribus nonnihil majoribus mediis pallidis variegata, infra fasciam transversam nigram tota alba ; clypeo toto, antennis et apice rostri nigris ; pronoto lon-gitrorsum carinato, punctis duobus prope marginem anticum limboque angnsto postico nigris ; mesonoto in linea mediana subtilissime impresso, carinis late-ralibus sat distinctis, macula parva oblonga utrinque ad angulos basales nigricante ; homelytris apicem abdominis subsuperantibus, fasciis tribus obli-quis subinterruptis maculisque nonnullis obsoletis subapicalibus fusco-nigris
SZERBIA HEMIPTERA-FAL*NÁJA. 27
signatis, venis sat elevatis ; pectore et ventre nigris, plus minusve albido-pruinosis ; pedibus sordide flavo-testaceis, femoribus anterioribus postice, femoribus posticis apice tibiisque anterioribus intus nigris, femoribus anterio-ribus antice basin versus nonnihil nigricantibus, carinis tibiarum nigro-granu-latis. cf. Long. 4®/« mill.
Nis. 7'. griseolae F I E B . affinis, differt statura latiore, verfcice breviore, dirni-
dio inferiore frontis albo clypeoque toto nigro. T. sordidac F IEB. quoad colo-rem frontis et clypei similis, sed vertice distincte angulato aliisque notis mox distinguenda.
11 . Tettigometra sordida F I E B . — Nis Pirot, Yranja. 1 2 . Pliantia suhquadrula H . - S C H . — Sv.-Petka. 13. Myndus musivus GERM. — Pozarevac. 14. Helicoptera parnassia STAL. — Bela-Palanka. 15. Cixius nervosus !.. — Belgrad, Topolnica, Yranja.
« « var. fasciatus F I E B . — Belgrad. 16. « brachycranus SCOTT. — Nis, Sv.-Petka, Pirot. 17 . « pallipes F I E B . — Pozarevac, Pirot, Yranja. 18 . Hyalestlies obsoïctus SIGN. — Belgrad, Bobra. 19 . « luteipes F I E B . — Bakovica.
« « var. Scotti FERR. — Vranja. 2 0 . Oliarus splendidulus F IEB. — Belgrad, Ripanj. 21. « Panzeri Low. — Pozarevac. 22. « quinquecostatus DUF. — Bipanj, Bela-Palanka. 23. « cuspidatus F I E B . — Bipanj, Dobra, Tekija. 2 4 . « apiculatus F I E B . — Topcider, Bela-Palanka. 25. Dictyophora multiretîbidata M. B. — Topcider. 26. « ruropaea L. — Zarkovo, Bakovica, Ripanj, Nis, Sveta-