A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez ... · A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez. Petõfi Sándor. BAK SÁRA rajzai 2 A ... a korona,

2010. MÁRCIUSLIV. ÉVFOLYAM

609. SZÁM

A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi nagy híréhez.Petõfi Sándor

BAK SÁRA rajzai

2

Ahegyi út egyik gödrébõl egy ágyút és a hozzá tar-tozó lõszer-kocsit igyekeztek kiemelni a tüzérek.Se a lovak, se az ökrök nem bírtak a teherrel.

Bem tábornok serege itt vert tábort egy éjszakára,hogy hajnalban támadásra induljon.

A tábornok a térkép tanulmányozásába mélyedt.Apró termetû, dühös természetû ember volt. Szeme

villámokat szórt a legcsekélyebb hibáért. Egyedül ak-kor lágyult el a tekintete, ha ránézett a Kossuth-huszá-rokra és a tüzérekre, Gábor Áron fiaira. De most mégrájuk is haragudott: mit kínlódnak annyit egy nyomo-rult ágyúval!

A tábornok sátrában vaskondérba helyezett parázsigyekezett meleget teremteni. Bem apó felállt, tenyeréta parázs fölé tartotta.

– Hû, de hideg van! – morogta.Hirtelen oldalt nézett. Egy gyerek állt a térképasztal

mellett!– Mit keresel itt? – reccsent rá Bem apó.

A legényke olyan nyugodtan állt,mintha világéletében tábornokok kö-zött töltötte volna szabad idejét. Pa-rasztgyerek volt, amolyan erdei em-berke, öltözéke bocskor, posztónad-rág, birkabekecs, s akkora bárány-bõr kucsma a fején, hogy azon mármosolyogni kellett. Lehetett úgy ti-zenkét éves. A félelmet nem nagyonismerhette, mert nyugodtan vála-szolt:

– Balta Mózsi a becsületes nevem.Medgyesrõl jöttem.

– Jól van – bólintott a tábornok el-mosolyodva –, én meg Bem tábor-nok vagyok.

– Tudom – intett a gyerek –, azértjöttem. Maga talán okosabb, mint atüzérei.

– Mi a bajod velük?– Elzavartak az ágyútól. Nem bol-

dogulnak vele. Mondtam, adjanakkötelet, csinálok én olyan emelõt,hogy menten útra kerül. Erre nevet-tek, és elzavartak. Én meg bebújtamazon a lyukon, és most itt vagyok. Azágyút mégsem lehet a gödörbenhagyni! Az ilyen gödröt hívják nálunkmedvevésznek. Abból ugyan nem ke-rül ki semmi, csak úgy, ahogy miszoktuk, erdei emberek!

Bem apó meghatódva nézett a gye-rekre. Ez igen! Legényke még, ésmáris ember. A sátorbejáró felé kiál-tott:

BEM APÓ

KISDOBOSA

DÉKÁNY ANDRÁS

1848. március 15-ére emlékezünk büszkeséggel Ropog, hosszan ropog

Csatárok fegyvere,Ágyúk bömbölnek, hogyReng a világ bele;Te ég, te föld, talánMost összeomlotok!Elõre, katonák,Elõre, magyarok!

Petõfi Sándor: Csatában

3

– Hé, Micki, ide hozzám!Máris tábornoka elõtt állt Mic-

kievic (Mickievics), Bem apó minde-nes õrmestere. Megdöbbenve me-redt a gyerekre:

– Hát ez hogy került ide?A tábornok felmordult:– Úgy, hogy kendtek nem õrzik jól

a tábornoki sátort! Vigye ezt a gye-reket az ágyúhoz, és mondja meg atüzéreknek, Bem apó üzeni, fogadja-nak szót a gyereknek!

– Parancsára! – vágta ki feszesenMickievic õrmester.

Mózsi, ahogy a katonáktól látta,kezét a kucsmája széléhez érintette.Tisztelgett. Bem apó ugyanígy tett.Most a legényke szeme megakadtvalamin. Egy dob, igazi hadidob volta sátorbejáró mellé állítva. Csillogottaz oldala, villogott rajta az összes fe-szítõcsavar. Piros-fehér-zöld három-szögecskék díszítették a peremét.

– Csudaszép dob! – sóhajtott agyerek.

– Az bizony – mondta a tábornok,és biztatóan veregette meg a fiú vál-lát. – No eredj, segíts, ha tudsz!

Mire hajnalodott, elõtte állt Micki-evic õrmester, mögötte pedig az er-dei legényke.

– Tábornok úr, jelentem, a GáborÁron tüzérek hetes ágyúja a helyénvan! Sikerült kiemelni.

Balta Mózsi nagy komolyan intett:– Kiemeltük. Sikerült. Megmond-

tam, így lett.Akkor csatolta éppen a kardját

Bem apó, s már kérette a lovát is. Rá-mutatott a legényke csúcsos kucs-májára:

– Mondd, gyerek, kell neked az asüveg?

Balta Mózsi meglepõdött.– Bizony kell, mert benne van a fe-

jem!– Én meg azt mondom, cseréld el

ezzel, ni! Jó nagy koponyád van, nemesik le róla!

Leemelte az egyik közelében álló

Kossuth-huszár csákóját. Nagy nevetés közben a kucs-ma a huszár, a csákó a legényke fejére került. Most adobra mutatott:

– Megvernéd, ha parancsolnám?Ekkor már Balta Mózsi a mennyekben érezte magát.– Megverném? De mennyire! Értem én a dobolást.

Az erdõben fûzfadobbal adunk hírt.– Hát akkor, fiam – mondta Bem apó, és intett a tisz-

teknek –, parancsomra te adod meg a jelt a támadásra.Gyerünk!

Micsoda mozgás, jövés-menés volt odakünn! Lova-sok vágtattak, gyalogosok meneteltek. Az ágyúkat fel-vontatták a hegyoldalra. A derengésben és a hó világí-tásában elég jól lehetett látni.

Bem apó a lovára pattant. Ott állt mellette boldogan,kalapáló szívvel Balta Mózsi, a sereg új dobosa. Szeméta tábornokra függesztette.

– Verd! – hangzott a parancs.És Balta Mózsi rávágott a dobra. Belezengett a hegy,

a völgy, a környezõ erdõk. Kürtök harsantak. Ágyúkdörögtek.

– Elõre! – harsogta Bem apó.– Elõre! – harsogta ezer és ezer torok.Rohamra indultak a honvédek, hogy elsöpörjék az el-

lenséget.És Bem apó lova mellett egy kislegény szaladt bol-

dog lihegéssel. Verte a hadidobot csatára, diadalra!Így lett Balta Mózsi erdei legényke Bem apó kisdo-

bosa.

olt egyszer egy város.Ennek a városnak volt széle ésközepe. Úgy is mondhatjuk, hogy

ami a szél és a közép közt volt, az volt aváros.

Ahol a közepe volt a városnak, odamindig kiállt egy ló, a ló hátára mindigfelült egy király, a király fejére mindigkerült egy korona, a koronára pedigmindig ráfészkelõdött egy galamb.

Olyanok voltak, mint egy kockából ra-kott vár, csak mégsem.

Ha megunták az egymáson üldögé-lést, leevickéltek a helyükrõl, megdör-zsölték zsibbadt lábukat, aztán mennikezdtek, mendegéltek, három lépést:elöl ment a galamb, utána a korona, az-tán a király és legvégül a ló.

Ahogy így mentek, ott a városban, aztlátták, hogy orruk elõtt ablak nyílik, shogy abban a nyílásban fagylaltok gom-bóckodnak szép illatozással, annyiraszéppel, hogy gyorsan venni kell belõ-lük, ott, a cukrászdában.

Hát vettek egy-egy gombócot.

Nyalogatta a gombócot a galamb, a korona, a ki-rály, a ló, s ahogy nyalogatták, bizony a szájuk körös-körül fagylaltos lett, szép illatozású, ragacsos. Akkora galamb, a korona, a király és a ló gondolt egyet –leginkább a ló gondolt, õ többet, kettõt is gondolt –,odasorjáztak a szökõkút köré, beklappogott a ló aszökõkút közepébe, arra a felére ült, ahol kijön a víz,jól bedugta, lett nagy spriccolás, lehetett mosakodni.

A galamb, a korona, a király megmosakodott, majda király ült a szökõkútnak arra felére, ahol kijön a víz,megspriccoltatta, hogy a ló is megmosakodhasson.

Aztán továbbindultak, mentek, mendegéltek, há-rom lépést, amikor egy kalaposbolt elõtt megtorpanta korona:

– Mennyi másféle fejrevaló! Nahát! Jéééé – s mireészrevették a társai – a galamb, a király és a ló –, háta korona már ott forgolódott a kirakatban, ölelgette apávatollas lila fejrevalót, vállon veregette a bakter-sapkát, barátkozott.

Befészkelõdtek a többiek is a boltba, a ló a hátárafeküdt, négy patájára pördített egy-egy kalapot, for-gatta, forgatta õket, cirkuszista volt. A galamb megbelehuppant egy felfordított kalapba, és himbálózott.

A király várt egy kicsit, nézelõdött, s amikor úgylátta, senki sem figyel rá, leemelt a polcról, majd fejé-re igazgatott egy mozdonyvezetõ-sapkát, kicsi piro-sat, fényes fekete simléderrel – nagyon szerette vol-na, ha egyszer mozdonyt vezethetne –, végül letette,a koronája után nyúlt, kiemelte az ismerkedõ fejreva-lók ölelésébõl, visszanyomta két kézzel a nagy fejére,és kivonultak valamennyien a kalaposboltból.

VVOLT EGYSZER EGY

VÁROS

MÁTÉ ANGI

4

Mentek, mendegéltek, három lépést, míg egynagy postaláda elé érkeztek: nem volt levél náluk,sem képeslap nem volt, néztek egymásra – a galamb,a korona, a király és a ló –, s mindannyian azt érez-ték, jó lenne küldeni valamit, valamerre.

Akkor odaálltak a nagy, piros láda nyílásához, éssorban belemondtak egy-egy fontos mondatot. Tud-ták, hogy ezeket a fontos mondatokat aztán a postá-sok széthordják, oda hordják, ahová kellenek, mertvannak helyek a világban, ahol már évek óta, réges-régen ezekre a fontos mondatokra várnak.

Miután belemondták a fontosat a piros ládába, is-mét menni kezdtek, három lépést mendegéltek,majd visszaálltak a tér, a város közepére. Legalul állta ló, megfeszítette a lábát, megvizsgálta, maradt-efagylaltragacs a szája szélén, belenézett a városba,elõreszegte a fejét. A lóra ráült a király, kihúzta ma-gát nagyra, a korona ráerõsködött a magát nagyra-húzó király fejére. És legvégül ráröppent a koronáraa galamb, fejét szárnya alá dugta, álmos volt.

Lehetett nézni õket, ott a város terén. Olyanok vol-tak, mint egy szobor.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai

LÁSZLÓ NOÉMI

ZÛRZAVARZÛRZAVARÉn már nem tudom, mi az:nyár, õsz, tél, tavasz.

Meghatározni kockázatos.Egyik nap forró, másik fagyos.

Kiég a fû, kiönt a folyó,virág virít, és szállong a hó,

kóró zörög a zöld dombokon,tél, tavasz, nyár, õsz? Nem is tudom.

Üde vagy száraz, sárga vagy barna,várni, élni vagy halni akarna –

kifordul magából, mintha nevenem kötelezhetné semmire se,

mintha mindegy lenne, hogy holnapvetnek, aratnak, gyapjút tilolnak,

szõlõt kötöznek, havat sepernek.Minden évszak egy makrancos gyermek.

5

6

Élt valamikor régen egy ember, akiarról volt nevezetes, hogy mindenta világon pompásnak talált, soha

egyetlen pillanatra sem hagyta el a jóked-ve. Még a legnagyobb ínség közepettesem.

Mit gondolt ez az ember egy szép napon, mitnem, csak fogta magát, kerített valahonnét egydarab gyalult deszkát, s nagy ákombákom be-tûkkel rárótta: GONDTALAN XAN*, és kiszö-gezte az ajtajára. Hadd tudja meg ország-világ,ki éli életét a szerény lakban.

Történt, hogy a királynak arrafelé vitt az útja,s meglátta az ajtóra szegezett feliratot.

– Ki-miféle szerzet ez? – kérdezte kísérõitõl.– Felséges királyunk, ez az ember arról ne-

vezetes, hogy semmiféle szükségben se hagyjael a jókedve, semmi, de semmi ezen a világonnem okoz neki gondot.

– Megálljatok, hé! – mondta a király. – Szóvalõkelme gondtalanul éli világát, miközben jóma-gam, az ország koronás fõje azt se tudom, mittegyek a teméntelen sok gondtól. Majd gon-doskodom én róla íziben, hogy legyen egy ke-véske gondja.

Legott hívták Gondtalan Xant, s a király elévezették. Szegény feje azt se tudta, mi történt,mit jelentsen ez a nagy úri népség.

– Hallom, gondtalanul éled napjaidat –kezdte a király a szót. – Így van?

– Így, felséges királyom – felelte õ.– No, akkor keresek én neked tüstént

gondot. Három napon belül három kér-désre felelj nekem. Elõször: mennyitnyom a hold? Másodszor: hány nap azégbe vezetõ út? Harmadszor: mennyitérek én?

Szegény Xan törte a fejét, töprenkedett,ám hiába sorolgatta a király kérdéseitelölrõl is, hátulról is, kiokosodni sehogysem tudott. Kiment a közeli hegyre, s ottjárt föl s alá nagy gondjában. Egy ju-hásszal találkozott ott, aki látva õt, nemállta meg szó nélkül:

– Miféle gond emészt, komám, téged, akiörökké oly vidám vagy?

Gondtalan Xan elõadta, hogy s mint jártameg õfelségével, s hogy már csak egyetlen napvan hátra a kitûzött idõig.

– Örömest megmondom én neked – így ajuhász. – A holdnak négy negyede van, ami, hajól összeszámoljuk, egy egész. Ennyit nyomkereken a hold. A második kérdésre ez lesz afelelet: innen az égig egyetlen nap az út, mertegyetlen fogadó sincs, így ha tetszik, ha nem,nincs hol megállni. Harmadjára pedig a királyhuszonkilenc pénznél többet nem ér, mert haJúdásnak harmincat adtak Jézus elárulásáért,akkor a király ennél csakis kevesebbet érhet.

Hej, szertelen jókedve támadt erre Gondta-lan Xannak. Megszabadult az emésztõ gondtól,és most megint gondtalan telhetnek napjai.Szedte hát a lábát, s ment a királyhoz. Õfelségecsak ámult a nagy bölcsesség hallatán. AmikorGondtalan Xan becsülettel megvallotta, hogyez a nagy bölcsesség bizony nem az õ fejébõlbuzgott elõ, magához hívatta a pásztort, ésmindkettejüket az udvarban tartotta, amíg csakéltek.

GONDTALAN XANASZTALOS LAJOS

Még sok vidám galegó mesételolvashattok, ha megrendelitek a Napsugártól a Stúdium KiadóMesetarsoly soroza-tának elsõ kötetét. Az ára 6 lej.

*Xan (Sán) – a Jánosgalegó megfelelõje

BAK SÁRA rajzai

Tarka virágnakIllata kábít,Édes a méz, mitKelyhe kínál;Lebben a lepke,Röppen a méh –Sok kicsi vándor Kedvese ajkánCsókra talál.

Újra születtünk,Zöld lobogóval,LepkefogóvalTáncra megint!Csókot a földnek,Csókot a fának,Csókot a rügynek,Mert a hatalmasÉgi JövendõHírnöke mind!

Dsida Jenõ

LACKFI JÁNOS

A VILÁG A VILÁG TÁNCATÁNCA

Száraz kóró áll a réten,Nem tört össze még a télen,Néha rezdül a feje,Így köszön mindenfele, Hogyha valaki jönne.

Éledezik sok zöld fûszál,Köztük lengõ szellõ kószál,Zsibongó hangya szalad,Sok-sok apró pillanat,Borzong a mezõ szõre.

Fû és kóró illeg-billeg,Ringatózni látod mindet,Szöcske cikkan: cimbalom,Fény jár a domboldalon,Rezzen a csikó bõre.

Lót-fut fel-alá a ménes,Fejét rázza, jaj, de kényes,Ezer lábú nagyharang:Kong a domb és száll a hant,Lábuk karikáz döngve.

Fa alatt egy kisfiúcskaPuffadt képpel fújja-fújja,Feszül rajta a gúnya,Bizsereg a furulya,Cseng-bong a világ tõle.

Hegyek-dombok összefognak,Mázsa-súllyal megforognak,Nótát harsog a patak,Zörgõ cintányér a nap,Táncuk dübörög körbe.

7SZABÓ ZELMIRA rajza

Manó Bogár Sün Sámuel mellett szu-nyókált, és egy szép történetet álmo-dott. Elmeséljem nektek? Hát persze,

hogy elmesélem.Álmában egy lila színû üvegpalotában állt,

körülötte apró, lila hajú tündérek szaladgáltakfel s alá a lila csigalépcsõn. Tündérpapucsukmár szakadófélben volt a sok rohangálástól.Bogár sosem látott még ennyi pici tündér-lányt. Mindegyiken lila ruha, a jajgatásuk is li-la, még az orruk hegye is lila volt.

– Megkérdezhetem, miért szomorkodtokennyire? – szólt Bogár.

– Ne lábatlankodj itt! – ráncolta a homlokátegy fátyolos szemû kistündér.

– Talán segíthetek – kedveskedett Manó Bo-gár –, kérlek, mondd el, mi bánt titeket!

– Tündérkirályunk leánya, Tarapka, nem al-szik már három napja. Hiába éneklünk, hiábaöleljük, hiába ringatjuk, nem tudjuk elaltatni.Egyre csak sír, de nem jön álom a szemére –sopánkodott a lilahajú.

– Ne szomorkodj, kistündér, vezess engem akirályhoz. Én segítek Tarapkán – nyugtattaBogár a tündért.

A lilahajú abbahagyta a sírást, és már ugrál-tak is felfele a kanyargós, lila lépcsõn. A tün-dérkirály a királyi konyhában üldögélt, forrókakaóját kortyolgatta, és szomorúan szipogott.

– Felséges királyom, Manó Bogár vagyok,segíteni szeretnék neked – mondta Bogár,ahogy belépett a lila konyha ajtaján.

Fortély Forr igencsak meglepõdött a kismanó láttán. Palotájában még sosem jártakmanók.

– Hogyan? – kérdezte legörbülõ szájszéllel.– Csak bízd rám! Vezessetek Tarapkához –

mosolygott a manó.Tarapka a kiságyában sírdogált. A tündérek

körülötte sürögtek-forogtak, énekeltek, ringat-ták, de semmi nem használt. Még az anyukájase tudta megvigasztalni, és elaltatni.

Manó Bogár leült Tarapka mellé, megsi-mogatta a fejét, és mesélni kezdett:

– Hol volt, hol nem volt, túl a Gombóche-gyen, élt egyszer egy csodaszép kistündér,akit Tarapkának hívtak. Nem volt nála szebbtündérlány az egész világon.

Tarapka egyszeriben abbahagyta a sírást,magához ölelte a babáját, és le sem vette a sze-mét Manó Bogárról. Bogár folytatta a mesét:

– Nemcsak szép volt, de kedves is. Sosemfintorgott, ha spenót volt ebédre. Nem félt azegerektõl, és soha nem itatta õket.

MANÓ BOGÁRÁLMODIK

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

8

TOLNA ÉVA

TTAVASZVÁRÁSAVASZVÁRÁSA Tavasznak három fiakészül a nagy útra,Március, a széllel béleltkabátjába bújva.Április, sok meleget gyûjtfedeles kosárba,Május, arany esõcseppjéttarsolyába zárja.Márciusnak szelek szárnyánsietõs az útja,tréfáskedvû Április mégvíg nótáját fújja.Májussal a kis tündérekegyütt fuvoláznak,esernyõjük nincsen, ezértgyakran el is áznak.Tavasz-fiúk, siessetek,a gyerekek várnak,erdõn, mezõn a madaraknektek citeráznak.Csupa virág lesz a világ,ha a Nap feléled.Tavasz apó, fiaiddalköszöntünk ma Téged!

9

Tarapka sápadt arca kipirult, szája szélénmosoly ficánkolt. Akkorát ásított, hogy ámu-latukban a tündérek is nyitva felejtették a szá-jukat. Bogár nem hagyta abba a mesélést:

– Történt egyszer, hogy egyedül sétálgatotta Lombgyûrû erdõben. Egyszercsak valamifurcsa nesz ütötte meg a fülét…

A kis manó itt be is fejezte a mesét, mert Ta-rapka már mélyen aludt.

– Mi történt? – kérdezte értetlenedve a tün-dérkirály.

– Mesét mondtam – nevetett Bogár.– Mi az a mese? – A mese egy kitalált, gyönyörû történet.

Mindenki szereti. Neked sohasem meséltek? –csodálkozott a kis manó.

– Nem – mondta szomorúan a tündérkirály.– Sebaj, ezután mi, manók majd mesélünk

nektek. Én mesemanó vagyok, akárcsak a test-véreim. Miénk az erdei mesegyártó mûhely,ahol a szebbnél szebb meséket keltjük életre.

– Taníts meg engem is mesélni! – kérte a lilatündérkirály.

– Visszajövök és megtanítalak, de most mársietnem kell. A testvéreim biztosan aggódnakértem.

Az álom véget ért. Manó Bogár felébredt.Sün Sámuelt látta maga mellett. Eszébe jutott,hogy otthon már biztosan keresik. Kipattant amohaágyból, és hazaindult.

UNIPAN HELGA rajzai

AFelvidéken, Nyitra városában halt megSzent László, a magyarok legkegyesebbkirálya. Nagy bánat, nagy siralom tá-

madt az egész kereszténységben, mikor halá-lának híre terjedt. Mély gyászba borult egészMagyarország: három esztendõn át díszes öl-tözetet senki sem viselt, táncot senki se járt, vi-gasságot sehol sem rendeztek.

Szent László király úgy rendelkezett, hogyholttestét Nagyváradra vigyék, ott helyezzékörök nyugalomra a templomban. De halálaután a fõemberek tanácskozni kezdtek, vajon

teljesíthetik-e a szent király végsõ rendelkezé-sét. Mert nagy nyári meleg volt, s abban a me-legben a holttest olyan hosszú utat nem tehet.Ezért az egyik úr azt mondta:

– Vitessük a szent király holttestét Székesfe-hérvárra, ott nyugszik a többi magyar királyis. Ebbe a többiek is beleegyeztek, a szent tes-tet szekérre tették, és elindultak Székesfehér-vár felé. Este a szálláshelyen mind elaludtak –de nem aludott az Isten! Amikor a halottkísé-rõk hajnalban felébredtek, a szekeret seholsem látták! Minden utat, minden helyet bejár-tak, de meg nem találták.

Végre arra az útra tértek, amely Nagyváradfelé vezet. Hát halljatok csodát! Ott megpillan-tották a szekeret. De nem barmok vonták, ha-nem Isten angyalai taszították.

Amikor a halottkísérõk ezt a csodát látták,mindnyájan leborultak, és Istent dicsérték.

Ezután kételkedés nélkül Nagyváradra men-tek, és a szent testet, amelynek a hõség nemárthatott, a templomban eltemették.

10

Hun falu makettje – „A kis történészek”csapat: CsegõdiCsongor és NemesKristóf, a nagyváradiDacia Iskolából

LENGYEL DÉNES

SZENT LÁSZLÓHALÁLA

Elmondta a nagyváradi Szabó Yvett 2009 májusában a marosvásárhelyi OrszágosRegemondóversenyen.

A „Jurtalakók” sókerámiája a nagyváradi9-es Iskolából

A balánbányai 1-es Iskolatavalyi IV. B osztályának

krepp kompozíciója

Attila – a nagyváradiSzent László Líceum„Ügyi” csapatánakplakátrészlete

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTU

NK

BÓ

L

��

VETÉLKEDÕ

��

11

SZÉKELY GÉZA rajzai

Valamikor régen volt az ozsdolai erdõn egy vár.A magas hegyet, amin állott, Várbérc névenismerik ma is Ozsdolán. A várat már rég el-

felejtette a nép, pedig régen még alagút is vezetett kialóla. Ezen át menekültek veszély idején a várbeliek.

Egyszer János a Várbérc tetején kaszált. Odavártakomáját kalákára, de az nem érkezett. Estefelé oda-került egy másik ember.

– Mit csinálsz, János? – kérdezte.– Várom a komám – feleli az.De biz eljött késõ este, és a komája nem érkezett.

Egyedül kellett elvégeznie a két hétig tartó takarót.Mondogatták is a népek a faluban: János vár a Bér-cen. Így lett a hegy neve Vártóbércbõl Várbérc.

Ozsdolán még két másik helynév is van: OzsdolaVára és Várnyakmege. Ozsdola Vára a Csihányosorrán volt, Sánc pusztája felett, ahol meszes kövek,fal nyomai fedezhetõk fel ma is. A Várnyakmegehelynév Ozsdola várával vagy a Kuún Kastéllyal kap-csolatos, az ide lenyúló hegynyak hátulsó részét je-lölte. Eredete elveszett a századok során.

AZ OZSDOLAIVÁRBÉRC

Régen az iskolában, mikor a gyere-keket megkérdezték, hogy mirõlhíres a falujuk, mindenkinek tud-

nia kellett, hogy Ozsdola híres a cseresz-nyéjérõl, tudtak mesélni az ozsdolai gyé-mántról, a Kõlikról, az 1000 éves hársfá-ról, a Vadleány kútjáról, az Óriáskõrõl, aGyilkos göbérõl, a Fokhagymásról, a Ká-dár útról.

A falu szívében, fenyõk által szegélye-zett dombon, a templom közelében állotta Kuún család õsi fészke. A kastélyt kö-rülvevõ nagy kertben van egy bõvizû for-rás, a Vadleány Kútja, mely még a legna-gyobb szárazság idején is ellátta a falutvízzel. Egykor a kunok õsanyja, a „vadle-ány” is ehhez a kúthoz járt inni. A grófmeglátta a gyönyörû szép leányt, akitnem nagyon lehetett megközelíteni.Cselt agyalt ki: a forrás mellé egy fél párpiros csizmát tett. A csizma megtetszett alánynak, mindkét lábát beledugta, ígynem tudott elszaladni a gróf elõl, aki meg-szelídítette, és végül feleségül vette.

Ennek az asszonynak a leszármazottjavolt Kuún Ilona, Bethlen Miklós felesége.A lakodalmat Ozsdolán tartották 1668.június 11-én.

A VADLEÁNYKÚTJA

Gyûjtötte Palkó Erika Éva ozsdolai II. Bosztálya, Proboteanu Norbert és Lázár Szilamér:

12

Ha varázspálcám lenne, senkinem lenne beteg, és mindenki

boldog lenne. Nem csúfolódnánakés nem verekednének egymással.Minden ember a napos oldalrólnézné az életet. Mindig sütne az énnapom, és este mindig ragyogna azén holdam.

Naphegyi-Boldis Zsuzsanna,Nagyvárad

Ha varázspálcám lenne...Válogatás a Communitas Alapítvány rajzpályázatára érkezett munkákból

Nagyon jó lenne, ha négy domb létezne, mindegyi-ken egy évszak: tavasz, nyár, õsz, tél. Mert akkor

a Tavasz dombon virítanának a virágok a zöld, sely-mes fûben, a Nyár dombot aranyló búzakalász-tengerborítaná. A harmadik, az Õsz domb nagyon színeslenne a lehullott falevelektõl. Tél dombon mindig le-hetne szánkázni, hógolyózni és hóembert készíteni.

Milyen jó lenne, ha mind a négy évszak szépsé-gét ugyanabban az idõben lehetne élvezni.

Anca Ágnes, Nagyenyed

Rutter Szidónia, Borszék

Miklós Nóra,Székelykeresztúr

Kányádi Orsolya,Nagygalambfalva

Bálint Kinga, Csíkszereda

Váta Bíborka,Csíkszereda

Astalîº Andrea, Parajd

Zörgõ Norman,Szilágycseh

13

Horga Mónika, zimándújfalui tanítónénitõl tanultuk: vágjatok ki 12 egy-forma méretû piros, 5 zöld, 4 fehérés egy nagyobb fehér pöttyöt. A képszerint hajtogassatok, és ragassza-tok belõle kokárdát. Ha a hátára biz-tosítótût ragasztotok, viselhetitek ahajtókátokon, mint Petõfiék.

Kiss Gabriella tanító néni érbo-gyoszlói II. osztálya a tájképetkivasalt anyagdarabkákból, apillangót préselt levélbõl ra-gasztotta, és festékkel, papírkol-lázzsal egészítette ki.

Doloczki Márta tanító néni osz-tálya a szatmárnémeti Hám Já-nos Iskolaközpontban kivágottkét nagy zöld és 10 kisebb lilapöttyöt. Mindenik kör felét azalapra ragasztotta, a másik fe-lét ráhajtotta.

KKookkáárrddaa

TTaavvaasszzii

kkééppeekk

IIbboollyyaa--üüddvvöözzlleett

Mezõbajról kaptuk a tavasziszalvétatartót: kettõbe hajtottzöld kartonból vágd ki a hóvi-rág-bokrot, majd a fehér kelyhetúgy csíptesd rá, hogy egyúttal akét csúcs is összefogódjék.

SSzzaallvvééttaattaarrttóó

VAJNÁR ILONA rejtvénye

14

Az 1848-as forradalmárok az 1789-es franciaforradalom jelszavait tûzték zászlajukra. Ezt a három szót, a rejtvény megfejtését

küldjétek el a szerkesztõség címére.A Rejtvénykirály

AFEBRUÁRIREJTVÉNY-PÁLYÁZATmegfejtése:

Húshagyó,

húshagyó,

itt maradt

az eladó.

Nyertesek:Láposi

Róbert,Ördöngös-

füzes;Keresztes

Csaba,Sarmaság;

BálintBoglárka,

Nagy-bodófalva;

a csíkjenõ-falvi III.

osztály, anagyváradi

F. SchillerIskola IV. A,a szatmár-

németi D. Pop

Iskola III. Cosztálya.

Fafajta Bõkezû IA japán vi-rágrendezésmûvészete

Névelõ

Nagyszülõszülõje H

Illatosvirágú faSomfánálpáratlan

betûiFAKADÁS

Friss

Ásványifûszer

Fémpénz

Gabonabetakarítása

G

Állóvíz

Végtag

100 fokonteszi a víz

FÁY

Liter

Kérdõ-szócska

Cérnája

ZURBOLÓ

Egye!

Végültanul!

VörösmartyMihály

megzené-sített verse

A biológia,a földrajz,a matek

is ez

Megelégel

Végülnapi!

Tejtermék

Restell(ÁTALL)Középenszalad!

Hangtalanulvarr!

Kunyhófedelénekanyaga

Ef!

Bõg aközepén!

Jajgat

Ébrednikezd!

Magasnövény

Hajítom

Kalácsjelzõje

Lerközepe!

Végül várod!

Oroszlán-név

Nagy Annanévjegye

Á, ..., cé

Kezéveljelzi

Iluska, hamegnõ

Tüzes kérdés

(két szó)Talál

... fõtt, egy-fajta húsféle

Tûznyelv

Tömnikezd!

Tél közepe!

Nulla

Körközepe!

Tinta,régiesen

Habvég!

Személyesnévmás

Kerekítõ

�

�

�

��

��

��

��

��

�

��

�

�

�� �

� �

�

�

�

�

1

�

�

�

23

�

�

�

� �

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

��

�

�

�

�

�

�

�

�

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

!HHaavvoonnttaa

55 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

�NN

YYEERRTTEESSEEKK

15

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

7

8

9

TTAALLÁÁLLDDKKII!!

HAHOTA☺ ☺A skótok állítólag roppant

fukar emberek. A viccbeliekmindenképpen.

�

A skót felesége így szól a fér-jéhez:

– A fiunk már két napja ugyan-azt a nyalókát szopogatja.

– Nem baj – mondja a férj –,tanuljon csak meg spórolni az agyerek.

– Rendben van, de legalábbkibonthatnád neki.

�

Két skót találkozik:– Megkaptad a levelem?– Azt, amelyikben 10 fontot

kérsz?– Igen.– Még nem kaptam meg.

�

– Miért rakja a hûtõbe a skóta szõnyeget?

– Hogy kirázza a hideg. �

Az angol, az ír meg a skót el-határozzák, hogy közös vacso-rát rendeznek.

– Én hozom a húst! – mondjaaz angol.

– Én hozom a tésztát! – szólalmeg az ír.

– Én pedig hozom az öcsé-met! – kontráz a skót.

�

A skót házat épít, ám az épü-let egy részére nem épít tetõt.

– Itt miért nincs tetõ? – kérde-zi a szomszédja.

– Mert itt lesz a zuhanyozó. �

Két skót beszélget:– Nem vennéd meg a pizsa-

mámat?– Miért akarod eladni?– Mert éjjeliõr lettem egy

üzemben.�

– Apu, tudnál adni négy fon-tot?

– Menyit mondtál, fiam? Hár-mat? Nesze, itt van kettõ, vá-lassz...

A

S

V

Ö

N

A

G

L

N

B

P

U

N

SZ

Balogh Zoltán, DeákGellért, Kovászna; FazakasAndrea, Gyergyószentmik-lós; György Anetta, Maros-szentgyörgy; Juhász Ervin,Tasnád:

1. Három meg három 2.Mutatja az idõt 3. Szelídellentéte 4. Férfi ruhadarab5. Ollós állat 6. Nem ül 7. Há-lóban a labda

�

Bende Beáta, GyörgyBarbara, Zabola; Tigriscsapat, Torda:

1. Hideg évszak 2. Anyópárja 3. Kemény fém 4. Nálalennebb 5. Rengeteg 6. Ló-csemege

�

Bálint Alexandra Dóra,Magyargoroszló:

1. Kerti szerszám 2. Aki-nek nem ..., ne vegye magá-ra 3. Becézett Katalin 4. Azelején 5. Nem fiú 6. Fáksokasága 7. Madárruha

�

Mares Hanna, Nagybá-nya: mesefigura.

1. Bal ellentéte 2. Vigyá-zott rá 3. Serdülõ becézve 4.Átlátszó anyag 5. Ének, nép-dal 6. Kisebb hegy 7. Enniva-ló 8. Ravasz állat

�

Szabó Beáta, Maroskeresztúr: mesefigura.1. Tata párja 2. Helyeslõ szó 3. Lábbeli 4.

Szomjas 5. Játékmedve 6. Nagyon szeretne7. Csecsemõk „pipája” 8. Udvar, kert bejárata9. Hatvan perces

Szilágyi-Székely Zsu-zsa, Magyarlapád:

1. Fohász 2. Erõdítmény 3.Izomban lakozik 4. ..., pecc,kimehetsz 5. Hoz ellentéte 6.Szalad 7. Csapadék

1. Február 2. Boldog névnapot! 3. Farsang4. Ügyes vagy! 5. 1-D, 2-A, 3-D, 4-B 7. Álarc8. galambada, kacsacsa, tangólya 9. csár-dás

FEBRUÁRI MEGFEJTÉSEK

A ddeecceemmbbeerrii,, zzssíírrkkrrééttááss módszert ügyesen pró-

bálta ki: SSzzáánnttóó IIzzaabbeellllaa, Marosvásárhely (1); a zzaa--

bboollaaii IV. B, Beke Boróka rajza (2); a ccssííkkbbáánnkkffaallvvii

III. osztály, Tamás Csongor rajza (3). Könyv lesz

a jutalmuk.

TTii TTii

mmoonnddmmoonndd----

ttááttookkttááttookk

A küsmödi óvódásokaranymondásait Szabó

Éva óvó néni küldte be:�

Andi a piacon (játék köz-ben): – Tessék, tessék! Vantonhal, szárazhal, csirkehal! Óvó néni: – Milyen az a

csirke hal? Andi: – Hát pingvin!

Antal: – Esõ lesz, mert fáj a.... fogam.

Dénes: – Óvó néni, mi egy-szer Lalikával találtunk egyizmos tököt! – Milyen az az izmos tök? Dénes: – Olyan erõs volt,

hogy alig tudtuk szétvágni!

Andi: – Te Dédó! A pasik-nak nem kell hajgumi...nekik nincs hajuk!

Ágota (aki 5 éves): – Óvónéni, képzelje el, hogy ma-máéknál betettem egy pár-nát a blúzom alá, és mamáékazt hitték, hogy állapotosvagyok!

Csíkbánkfalva, CsedõMagdolna tanító néni:

– Gyerekek, mondjatok va-rázsigék segítségével felszó-lító mondatokat.Elvira jelentkezik:– Abrakadabra, a tanító né-

ni gyorsan tûnjön el!�

Amargittai harmadikosok, Kovács Katalin tanító

néni tanítványai érdekes, fújásos technikával ké-

szült képeket küldtek. Ezek a mûvek egyetlen

sablon (pl. lepke) és szórófejes festék segítségével ké-

szültek, de szép alkotások születhetnek úgy is, ha fes-

tékbe mártogatott szivacsdarabká-

val, fogkefével-szitával vagy akár

színes ceruzával fested körül a sab-

lont. Munkádat és a tavaszt türelmet-

lenül várom,

Maszat Mûvész

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

12

3

16

Minden betûpárból csak egy betût kell kiválasztanod, ésezeket összeolvasnod, hogy soronként egy-egy virág nevét al-kossák.

�

Keresd meg abetûpárokat, éshúzd ki valameny-nyit. A magányosbetûkbõl egy érde-kes növény nevétrakhatod ki (egybetût kétszer kellhasználnod).

HHKK ÕÕÓÓ VVJJ SSII TTRR ÁÁÉÉ FFGG

DDNN ÉÉÁÁ RRGG CCUU EEII SSGG ZZÜÜ

MB

B ÉÉ

D

DK

KI

ÓZ

A

ÖÖ

DDGG ÓÓÁÁ NNLL ÁÁII ÉÉAA

SSTT ÕÕUU KKLL ÉÉII PPNN OOÁÁ KKNN

„SZÜLÕFÖLDÖN MAGYARUL”

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSNEVELÉSI-OKTATÁSI VALAMINT

TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE

A pályázat célja: a romániai magyar nyel-vû oktatás és nevelés anyagi támogatása. A pályázók köre: Nevelési-oktatási, valamint Tankönyv- és

taneszköz-támogatásban részesülhet az apályázat benyújtásáig 18. életévét benem töltött kiskorú, aki Romániában mû-ködõ oktatási intézményben alap- vagyközépfokú tanulmányait magyar nyelvenfolytatja; valamint az, aki fakultatív ma-gyar nyelvû oktatásban részesül, és lakó-helyén nincs megfelelõ szintû magyarnyelvû oktatás.A támogatás összege és jogcíme:

A. NEVELÉSI-OKTATÁSI TÁMOGATÁS

– Gyermekenként 20.000 Ft-nak megfelelõ

lej összegû Nevelési-oktatási támogatás-

ban részesülhet a saját háztartásában kis-korú gyermeke(ke)t nevelõ szülõ/neve-lõszülõ minden olyan kiskorú gyermekeután, aki:1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-

si intézményben magyar nyelven ta-nul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);

2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.

B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZTÁMOGATÁS

– Gyermekenként 2.400 Ft-nak megfelelõ

lej összegû Tankönyv- és taneszköz támo-

gatásban részesülhet a saját háztartásá-ban kiskorú gyermek(ek)et nevelõ szü-lõ, amennyiben a kiskorú gyermek(ek):1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-

si intézményben magyar nyelven ta-nul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);

2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.

Mindkét (A. és B.) támogatás a 2009-2010.tanévben egy alkalommal igényelhetõ.A fentiek szerinti jogosultságok igazolá-sa, valamint az alábbi pályázati feltételekteljesítése esetén az A. és B. pontokbanmegjelölt támogatás együtt pályázható,egyidejûleg is elnyerhetõ.

Pályázási határidõ:Jelen pályázati felhívás alapján a 2009-2010. tanévben igényelhetõ támogatá-sokra 2010. február 15-tõl április30-ig terjedõ idõszakban folyamato-san lehet pályázni.A 2010. április 30-a utáni postai bélyegzõ-vel beérkezõ pályázatok érvénytelenek.

Pályázati feltételek:• megfelelõen kitöltött pályázati adatlap• kötelezõen csatolandó mellékletek:a.) a pályázó szülõ vagy nevelõszülõ sze-mélyazonossági igazolványának fénymá-solata;b.) a kiskorú gyermek(ek) születésianyakönyvi kivonatának vagy 14 év fe-letti kiskorú személyazonossági igazol-ványának fénymásolata;c.) Amennyiben a kiskorú családnevenem egyezik meg a pályázó szülõ/neve-lõszülõ családnevével, mellékelni kell akövetkezõ dokumentumok valame-lyikének fénymásolatát eset szerint:1) válás esetén a válásról és a gyermekjogállásának megváltoztatásáról szóló bí-rósági végzés;

2) gyámok és nevelõszülõk esetében anevelõszülõ megbízásáról szóló hatóságidöntés.d.) a kiskorú gyermek iskolalátogatásiigazolásának eredeti példánya, amelytartalmazza az adott osztály/tagozat/cso-port tannyelvének megjelölését (az iga-

zolások kibocsátására vonatkozó típuskér-

vény a pályázati csomagban mellékelve);e.) a moldvai magyarok magyar tannyel-vû oktatásban való részvétele esetében,iskolalátogatást igazoló irat, vagy ennekhiányában a Moldvai CsángómagyarokSzövetsége által kiállított magyar tannyel-vû oktatást igazoló irat eredeti példánya.A „Szülõföldön Magyarul” támogatásiprogram lebonyolításában az Iskola Ala-pítvány együttmûködik a Romániai Ma-gyar Demokrata Szövetséggel.A pályázati csomag beszerezhetõ: azRMDSZ helyi szervezeteinél, a megyeiTájékoztató irodáknál.A pályázatok leadása: ajánlott postaiküldeményként az Iskola Alapítvány pos-tafiókcímére kell küldeni 2010. ápr. 30-ig.Ez a cím a pályázati borítékon található.A pályázat elbírálása és a támogatásfolyósítása:A pályázatokat az Iskola Alapítvány kura-tóriuma bírálja el 30 napon belül, amelyhatáridõ hiánypótlási felhívás esetén egyalkalommal további 15 nappal meg-hosszabbítható. A döntésrõl a pályázókataz Iskola Alapítvány levélben értesíti. Atámogatás folyósítására – minden feltételteljesítése esetén – az elbírálást követõ60 napon belül kerül sor, a pályázati adat-lapon megjelölt módozatok szerint.További tájékoztatás munkanapokon1000– 1400 között a 0-800-800-137-es, a Romtelecom hálózatból ingye-nesen hívható telefonszámon, [email protected] e-mail címen, vala-mint a megyei Tájékoztató irodákbanigényelhetõ.

17

Töltsd ki a szó-virágot, majdolvasd sorba az elsõ betûket.Mindegyik meghatározás aközépen levõ A-ban végzõdik.

�

1. Ravasz állat2. Szaglószerve3. Madárgyomor4. Tréfa5. Abba az irányba6. Illatos, szúrós virág7. Italra vágyik8. Dal9. Hosszúcsõrû madár

1

9

LY

2

3

ZS

8

56

4

A

7 Nem elég, hogy össze-keveredtek a betûk, azegyik szónak semmi ke-resnivalója a többi közt:kakukktojás. Keresd meg!

�

AZSÓRNAGOROSZÛGEFLIMOLINEKIC

PÁNTULISZÁRCIN

Az édesanyákat májusban,a tanítókat júniusban kö-szönti a Napsugár, de az újtavaszban szeretettel gondo-

lunk minden kislányra, nagylányra, nénire, aki aNapsugár barátja! És minden hûséges levél-írónkra: Kiss Evelin, Péntek Sára, Sárvásár;Csomós Júlia, Mátyás Erzsébet és István,Szamosardó; Nagy Obed György, Szilágynagy-falu; Sorbán Csilla, Szalacs; Szabó Gabriella,Tenke; György Anetta, Marosszentgyörgy;Gábor Brigitta, Názna; Zoltán Henrietta, Kéz-divásárhely; Lázár Henrietta, Mezõbaj; KristófMónika, Marosludas; Bereczi Tamás, Székely-szentkirály; Berszán-Árus Dániel, BodóTímea, Gyergyószentmiklós; Fángli Géza,Orbán Zsófia, Marosvásárhely; Deák Ber-nadette, Kovászna; Szilágyi Gréta, Nagybánya;Nagy-Bíró Csenge, Bálványosváralja; Maro-zsán Antónia, Halmi; Orbán Stefánia, Brassó;a balánbányai 1-es Iskola IV. B; a szászrégeniA. Maior Gimnázium IV. B; a gyergyószentmik-lósi Vaskertes Iskola II. A; a nagyváradi D.Cantemir Iskola III. E; a szatmárnémeti A.Popp Iskola II. és III. B, a D. Pop Iskola III. C; anagybányai N. Iorga Iskola IV. F; a négyfalusiZajzoni Rab István Líceum III.; a csíkszentdo-mokosi Márton Áron Iskola IV. B; a csíkszere-dai Petõfi Sándor Iskola III. C; a székelyudvar-helyi Tamási Áron Gimnázium III. A; a kézdivá-sárhelyi Petõfi Sándor Iskola III. B; a sepsi-szentgyörgyi Váradi József Iskola II. D és IV. E;a marosvásárhelyi G. Coºbuc Gimnázium IV. Cosztálya; a marosugrai II. B; a szamosardóiIV.; az ozsdolai II. B; a marosludasi III. C; abalavásári III; a szilágypaniti IV.; a szalárdiIV. B; a magyarkiskapusi III.; a kibédi III.; akovásznai III. B; az árpádi III. B; a halmi II–III.osztály; a magyarhermányi, a bitai, a magyar-lapádi, az érkörtvélyesi kisiskolások.

Januári megfejtések: 1. levélváltás: levél és a ráadott válasz, szóváltás: összeszólalkozás, hangvál-tás: a zenében a hangfekvés, párbeszédben a vi-szonyulás megváltozása, színváltás: színdarabbanegy új színpadkép, az életben a vélemény megvál-tozása, pengeváltás: vívás, átvitt értelemben rövid,heves vita. 2. Be-fész-kel-te ma-gát a töb-bi kis-ping-vin kö-zé, és el-a-ludt. Reg-gel me-gint el-in-dul új ka-lan-dok fe-lé. 3. J: juh, jég, fürj, bojt, bojtár,papagáj, háj, cserje, pajtás, fejsze. Ly: lyuk, Ibolya,Mihály, fogoly, gulyás, gally, boly, gereblye, sólyom.

Nyertesek: Molnár Andor-Olivér, Balánbánya;a hármasfalusi III. B osztály; a marosvásárhelyiN. Bãlcescu Gimnázium V. C; a L. Rebreanu Gim-názium III. E osztálya.

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

Januári „lila” megfejtések: Néhány „sarkvidéki”

hónapnév: didergetõ, szélviharok, napaltató, jégbefa-

gyó, jóllakás hava, fehér bocsok születésének hava,

pingvintáncok hava, fókaölés, zsírraktározás hava. Af-

rikában: kánikújév, aszályhozó, felfortyasztó, faégetõ,

júnílus, forró szelek, fekete karácsony hava. Vallások

jelképei: A2, B7, C1, D5, E4, F3, G6. Nyertesek:Szász-Zsiga Nikolett, Kalotaszentkirály; MadarasSzilvia, Kibéd; a marosvásárhelyi Dacia Gimnázi-um IV. E osztálya.

Mészely József „márciusi” fel-adatai alapján:

1. Írjátok le röviden a követke-zõ szavak jelentését: kokárda, mente, dol-mány, sujtás, kantár.

2. Válasszátok ki minden sorból a kakukkto-jást (figyelem, a szempontok változnak). Ezekkezdõbetûjébõl a '48-as huszárok fejfedõjénekneve alakul ki.

A. fülbevaló, csuha, karperec, gyûrû, gyöngyB. csizma, kapu, csibe, huszár, árvalányhaj C. fogoly, bagoly, karéj, Gergely, királyD. suhint, vágtat, küzd, óvatos, gyõz

3. A szabadságharc hõsének nevét olvashatjá-tok ki azoknak a szavaknak az elsõ szótagjából,amelyek nem rokonai a harcol igének:

háborúskodik, megvív, gátol, küzd, borzongat, csatázik, ámul, hadakozik,

rongál, ölremegy, összecsap

18

Szólj, szám!

Izszány Botond, Zabola

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

A Napsugár is támogatta a Mesevetélkedõ Szatmár megyeidöntõjét, mely élmény volt a gyerekeknek és a rangoszsûrinek egyaránt – számolt be a szervezõ Mircea EliadeIskola nevében Román Melinda tanító néni.

Olyan jó, hogy mikor kinyitom az új Napsugárt, kapok ben-ne feladatot meg sok mást. Köszönöm!

Ambrus Krisztina, CsíkszeredaA székelykeresztúri Vox

Rádió Palánta tehetségku-tató versenyére 39-en neveztek be, köztük a NO-SZA DuÓ, vagyisSzabi és én. Szabi dobol, én gitározok és énekelek – retró zenét. Agyermek kategóriának mi lettünk a gyõztesei! El sem tudom mon-dani, mekkora volt az örömünk.

Firtos Norbert, SzékelykeresztúrTetszik a Napsugár, szeretjük benne a sok érdekes mesét, ver-

set. Örülünk a rejtvényeknek, vicceknek, az új ötleteknek kézi-munkából és rajzból. Szeretnénk mi is bemutatni falunkat a Nap-sugár olvasóinak, most dolgozunk az anyag összegyûjtésével.

Elekes Karola, Bod Judit, Vizsuly Zsanett Csilla, AlbisItt a tavasz, indulhattok kirándulni, mint a szászrégeni Al.

Ceuºianu Iskola III. B osztálya és Asztalos Tünde tanító néni.

Iskolánk I–IV. osztálya szer-vezett egy szavalóversenyt.Nagyon szép verseket szavaltak. Most készülünk a mesevetélke-dõre, és nagyon izgulunk. Balázs Boglárka, Gyergyóremete

Várjuk továbbra is rangos, szép lapjaikat. Szigeti Anna-Máriatanító néni és a marosvásárhelyi G. Coºbuc GimnáziumIII., IV. osztálya.

Nem tudok eléggé hálás lenni, hogy tanítványaim munkáit ennyire értékelitek. Ennyire tehetsége-sek lennénk, vagy inkább a bizonyítani akarásunk az, amivel kiérdemeljük a sok odafigyelést, hogyvalahol a végváron egy maréknyi kis magyar gyerek tud és akar magyar lenni, magyarul érezni, gon-dolkozni, szeretni és néha magyarul hallgatni.

Bartha Denise tanító néni és a tordaharasztosi kisdiákokKedves Napsugár! Teljes létszámmal (vagyis 27-en, a tancival 28-an) megren-

deltünk, és örömmel, szívesen lapozgatunk, olvasgatunk. Szeretettel ölel, és küldia kupakemberkét a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum IV. osztálya ésKulcsár Margit tanító néni

A gróf Teleki Sándor cserkészcsapat kis-cserkésze vagyok. Sokat játszunk, kirándu-lunk, tanulunk a természetrõl. A kiscser-késztörvényeket betartom, mivel cser-késznek készülök.

Mares Hanna Blanka, NagybányaCserkész vagyok, mint még sok más gyerek. Minden télen

sítáborba megyünk. A tavaly Maroshévízen sûrû fenyvesekközött laktunk. Ott tanultam meg sízni, remélem, az idén foly-tatom. Borbándi Zsuzsanna, Magyarlapád

�Szántó Izabella,Marosvásárhely

19

20

Érdemes elgondolkodni azon,mennyivel egyhangúbb len-ne az étlapunk, és mennyi-

vel színtelenebbek lennének virá-goskertjeink, ha lelkes embereknem gazdagították volna élõvilá-gunkat más földrészek kincseivel.

Ázsiának köszönhetjük a teát, a kölest, in-nen származik a kajszi- és õszibarack, a szilva,a cseresznye és az eperfa, a szarkaláb, a kan-kalin, a bazsarózsa, a hortenzia, a kamélia, akrizantém és sokféle fûszer.

A közhiedelemmel ellentétben a tulipán õs-hazája nem Hollandia, hanem Perzsia (a maiIrán), ahol napjainkban is vadon él. A perzsák-nál a vörös tulipán a szerelmi vallomás jelképevolt, és mint annyi más mese és legenda virá-ga, ez is vércseppbõl keletkezett: „Ahol a tuli-pán nyomába ér a ifjú tavasznak, ahol felemelipiros kelyhét, ott halt meg Ferhad szerelmibánatában, Sirinért epekedve, és szívénekkönnyével pirosra festette a sivatagot!”

A tulipán Perzsiából Törökországba került,ahol az uralkodóház címervirága lett. Innen ju-tott aztán Hollandiába. Itt valóságos „tulipán-láz” tört ki. Emberek mentek tönkre vagy sze-reztek mesés vagyont tulipánhagymával ke-reskedve. A magyar népmûvészetnek õsidõkóta alap-motívuma a tulipán.

Amerikának az akácfát és számos élelmi-szer-növényünket meg dísznövényünket kö-szönhetjük. Chile és Peru a hazája a krumpli-nak, a paradicsomnak és a töknek de a do-hánynak is. Mexikóból került hozzánk a kuko-rica, a napraforgó és a bab.

Bár a spanyol hódítókat elsõsorban az aranyutáni sóvárgás sarkallta, késõbb arra is voltgondjuk, hogy néhány zsák kukoricát és bur-gonyát vigyenek a hajójukra. Ám az aligha ju-

tott eszükbe, hogy ezek a növé-nyek valamikor többet fognak érniaz aranynál, s a kenyér mellettszinte mindennaposak lesznek azeurópai ember asztalán.

Kezdetben ezek a növényekexotikus különlegességeknek számítottak. Aspanyol fõnemesek, a grandok kertjében egy-egy virágágyás közepén ott díszelgett néhánytõ kukorica, és XVI. Lajos francia király egyudvari fogadáson krumplivirággal a gomb-lyukában jelent meg.

A kukorica egyik magyar neve, a tengeriarra utal, hogy a tengeren túlról érkezett.Arany János szép balladájának a címe is ez:Tengeri-hántás. A székelyek a kukoricát mégtörökbúzának is nevezik, jeléül annak, hogyhozzánk török közvetítéssel jutott el.

UTAZÓNÖVÉNYEK

BITAY ÉVA

CSI

LLA

G I

STVÁ

Nra

jzai

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Januári megfejtés: 1. – õz, 2. – róka, 3. – nyúl.

Könyvjutalmat nyertek: Deák Zsolt Tibor,Gyergyóújfalu; Csorvási Tímea, Marosszent-györgy; Tankó Elõd, Szentegyháza; a szalárdiIV. B osztály.

Honnan származik akakaó? Õshazájában kikés hogyan fogyasztották?

A v

ilág

legs

zebb

gyá

ra:

oxig

én k

észü

l be

nne!

22

Magyarkecel a megyeszék-hely Zilahtól délnyugatra, aKrasznát Zilahhal összekötõ,

aszfaltozott út mentén, a Kólicka-patak völgyébe települt, vegyes la-kosságú község. Keleten a Nagy-hegy dombsora, a szõlõvel borítottHajnalhegy határolja.

1968 óta községközpont, hozzátartozik Felsõkecel,Egrespatak és Gurzófalva. A négy falu összlakossága3078 fõ, ebbõl 67,22% román, 30,66% magyar és2,12% roma nemzetiségû.

A községben ókori nyomokra bukkantak: a RómaiBirodalom tornyokból, bástyákból kialakított védõ-vonalára. Falunk elsõ okleveles említése 1341-bõlvaló. A Kecel nevet Petri Mór a török „kopasz” szó-ból eredezteti. A közelben van is egy Kopasz nevûdomb. Valószínû, hogy a helységnév a Keceli-Szelecsaládtól származik, akik a XIV. századtól a XVI.századig birtokolták a falut. Késõbbi birtokos nemesek voltak itt a grófTeleki, gróf Toldalagi, a Szentmarjai, Matolcsi, Komornyik, Hari, Szõllõsicsalád.

A mezõgazdaság jelentett és jelent ma is biztos megél-hetést. Számos pálinkafõzde mûködik. A szilva másik ha-gyományos feldolgozása az üstökben estétõl hajnalig tartólekvárfõzés. A pásztorkodásnak is jelentõs múltja van,napjainkban is több nyáj legel a magyarkeceli határban.

Mûemléktemplomunkat 1498-ban kezdték építeni. Azeredetileg katolikus falu egyszerre tért át a reformátushitre 1567-ben. Viszonylag jó állapotban fennmaradt agótikus sekrestyeajtó, a szentségtartó fülke, szentély csil-lagszerû boltozata, a csúcsíves diadalív, a 8 külsõ támpil-lér, köztük a kõrácsos ablakok. 1920-ban a hajó kazettás

mennyezete leszakadt. Azóta van fehérre meszelt mennye-zete. Az orgona- és legénykarzat mellvédjét stilizált tuli-pán- és rózsamotívumok díszítik.

A harangláb 1775-ben készült, de lehet, hogy még ko-rábbi. Szakállszárítója tulipános faragású. A kettéosztotttornác, a finom vonalú, krinolinszerû eresz elegáns megje-lenést kölcsönöz neki. A fiatornyok késõbbiek. Jelenlegiharangjai 1766-ban és 1792-ben készültek. 1974 ótaVicsai Ferenc a lelkipásztorunk. 1995-tõl újonnan épültgyülekezeti ház is várja a híveket.

Itt születtem

Magyarkecelmadártávlatból

Szeretünk templomba járni

A templom és a harangláb

23

1745-tõl felekezeti iskola mûködött itt. Az államioktatás 1948 után indult be. A faluban ma csupánelemi iskola és óvoda mûködik román és magyarnyelven. Az iskola épületét 2007-ben újították fel.

Nálunk a népi kultúra nem merült feledésbe. A sta-férungos ládákban megõrzött népviselet, az esztová-tán szõtt kendõkkel, szõnyegekkel, agyagedények-kel díszített szobabelsõk festõi látványa elbûvöli azidelátogatókat.

2005-ben felelevenítettük aszüreti mulatságot. A református templomban megköszön-tük az Úrnak a termést, és hogy erõt adott az egész évimunkához. A népviseletbe öltözött lányok és fiúk szeke-reken végigjárták a falut, daloltak, énekeltek, mindenkitmeghívtak az esti mulatságra, ahol színdarab, néptánc,közös nótázás, majd hajnalig tartó bál várt a falu népére.

2006-ban és 2007-ben hagyományõrzõ napokon mutat-tuk be az aratással kapcsolatos munkálatokat, a kenyér-sütést, kóstolgattunk különbözõ lisztbõl készült finomsá-gokat. Sikerült berendezni egy hagyományõrzõ szobabel-sõt, verandát, kamrát és udvart régi szerszámokkal.

Mi, gyermekek tanító nénink irányításával hétvégeken,sokszor vakációs napokon is összegyûlünk, egyházi éne-keket, népdalokat, verset, néptáncot, színdarabot tanu-lunk, rajzolunk, kézimunkázunk, és kiállításokat is szer-vezünk munkáinkból.

2005-tõl rendezik meg falunkban a Meszesi Néptánc-fesztivált, mely bizonyítja, hogy románok és magyarokegyütt tudnak élni, dolgozni és ünnepelni. A községháza,a helyi tanács, az iskola, az egyház, a kultúrotthon, akönyvtár harmonikusan együttmûködik az itt élõ közös-ségért.

Magyarkecel lakóinak szorgalma, vendégszeretete közismert. Az utóbbi években a szalmafede-les paticsházakat új villák váltják fel. Falunk 2008-ban két parkkal és játszótérrel is gyara-

podott, útjait felújították. A festõi táj, a tiszta le-vegõ, a kén-bikarbonátos gyógyvíz erõs érv arra,hogy fellendülhessen a faluturizmus, hogy gyógy-fürdõvel rendelkezõ üdülõteleppé válhasson Ke-cel. Már most lehetõség van vadászatra, horgá-szatra, lovaglásra.

Falunk tele van természeti szépségekkel, azegészség forrása. Szeretettel várunk mindenkit!

A varsolci tánctalálkozónis részt vettünk

Felújított iskolánk

Régi parasztház szobabelsõje

Összeállította Hari Tünde Hajnalka tanítónõ,a magyarkeceli gyermekek és ifjak

Hogyan forrhatott össze ez a két szó? Hiszen az ipar rideg mester-ség, a mûvészet pedig szenvedélyes hivatás. Az iparmûvészet híd ekettõ között. A formatervezés vagy design (dizájn) célja az, hogy

csészénk, ruhánk, könyvünk, autónk ne csak használható, hanem szép islegyen. Az õsi és a népi kultúrában a mester még mûvész is volt, de mun-káit nem azért díszítette, hogy cifrábbak, eladhatóbbak legyenek, hanem

azért, mert igényelte a szépet, meg akarta mutatni tudását, és üzenni akart. Ugyanis minden mo-tívumnak jelentése volt, s ezt az egész közösség ismerte. Népünk évszázadok sõt -ezredek ótamûvésze sok mesterségnek.

Ezeréves arany, ezüst tarsolylemezek, veretek, csatok, korongok so-kasága bizonyítja a magyar ötvösök messze földön híres mûvészetét. Alemezt meleg szurokra tették, úgy domborították bele az õsi jelképeket.

Késõi utódaik, az erdélyi magyar és szász öt-vösök is remekmûveket alkottak. A nagysze-beni Sebastian Hann dísztálja 1700 körül ké-szült.

A tûzzománc készítésének titkát a kelták, aszkíták, a magyarok hozták be Európába. A re-kesz- és sodronyzománcon fém körvonalakrajzolják ki a mintát, és határolják el a színeket.A XV. században egész Euró-

pa „magyar sodrony” néven ismerte ezt a technikát.Egriné Nagy Enikõ, kolozsvári tûzzománcmûvész2002-ben készült Életfája rekeszzománc.

Ur városában 6000 évvelezelõtt már csengett a su-mér kovácsok kalapácsa.A kovácsok a zord vasatfegyverré, a lakatosok dí-szes kapuvá, kilinccsé, sa-rokpánttá kalapálják. Azegri Vármegyeház rokokó vascsipke kapu-ját Fazola Henrik készítette 1761-ben. Azárából tekintélyes birtokot vásárolhatott.

Misztótfalusi Kis Miklós a betûmet-szést mûvelte páratlan mûvészi tökéletes-

séggel. Amszterdamban a legelismer-tebb nyomdász volt, hazájában bíró-ság elé állították. Alkotásai Európa ér-tékes könyvmûvészeti kincsei, betûit ma is használják.

Korábban a festett üvegablak fõleg a gótikus, a mozaikképa bizánci templomok dísze volt, a szecesszió idején lakóházak-ban, középületekben is megjelent. Róth Miksa alkotásaiMexikóban, Osloban, Hágában, Marosvásárhelyen is látha-tók. Íme egy mozaikrészlet a budapesti Széchenyi-fürdõbõl.

Magyar iparmûvészek

24

25

A faragott, festett, intarzia-betétes, nehéz tölgy-fa bútorokat az idõ nem, csak a szú vagy a tûzemészthette el. Ezt a 270 éves barokk könyvszek-rényt szerencsére egyik sem.

Hajdan a paloták termeinek falát kézzel varrtvagy szõtt, mesés mintázatú és színezésû gyapjú-szõnyegek, gobelinek (goblenek) borították. AXX. században Ferenczy Noémi újította meg amagyar gobelin- és kárpitmûvészetet.

A kovásznai GazdánéOlosz Ella gyapjúszõnye-gei mûvészi folytatásai aszékely szövõasszonyok ál-tal ma is õrzött tudásnak ésmotívumkincsnek.

Mûvészek voltak a hajdani takácsok, ruhatervezõk,varrónõk is. A díszmagyar fõúri viselet, de szabásában, díszítésében a nép-viseletet idézi. A történelmi és a népi jelleg ötvözõdik néhány mai ruhater-

vezõ modelljeiben is. Hasonlít-sátok össze Brandenburgi Ka-talin 1626-ban készült díszruhá-ját Simó Júlia, illyefalvi ruha-tervezõ egyik alkotásával.

Az aranymûvesek, kristályfaragók mûvészienmegmunkált ékszereket, kegy- és dísztárgya-

kat remekeltek. A szecesszió korának ékszereikisebb anyagi értéket, de több eredetiséget hor-doznak. Elõbbire XV. századi püspöki bot, utób-bira igazgyöngy-zománc melltû a példánk.

A habán kerámiamûvészet Apafi fejedelem-sége idején virágzott Erdélyben. Finom színezé-sû, virágos edényeik, csempéik közül sok meg-õrzõdött.

A herendi porcelán-gyártás 180 éves. Ma isvirágzik, ám kézzel fes-tett, papírvékony porceláncsodáik oly értékesek,hogy kevesen tudják megfizetni.

A pécsi Zsolnay család porcelángyára 150 évekápráztatja el a világot a színes-mázas kerámiával,majolikával, porcelánnal, köztük szökõkutak, többváros középületeinek tetõcserepei, díszburkolata.

Zsigmond Emese

Anövényeket a Jóisten adta nekünk, hogy tápláljanak, öltöztes-senek, hajlékul szolgáljanak, meleget adjanak. Hogy a holtrögöt megkössék, és élettel töltsék meg, az ember lelkét pe-

dig magasba röpítsék, és szépséggel, színnel ajándékozzák meg.A növény az egyetlen élõlény, amelyik képes holt ásványokból

építeni saját élõ testét, és közben életet adó oxigént is termel. Acsoda a levelek pici vegykonyhájában történik egy zöld varázsszer,a klorofil segítségével. Erre sem az állatok, sem az ember nem ké-pes. Növények nélkül megfulladnánk, és éhen halnánk (ahúsevõk is, hiszen azok növényevõkkel táplálkoznak). A növények

viszont jól megvannak nélkülünk. Sokkal régebb jelentek meg a Földön, mint az ember, és hanem tanulunk tõlük mértéket, élettörvényt, túl is fognak élni minket.

Hogyan ismerkedhetett az ember a növényekkel? Megkóstolta: egyiktõl jóllakott, a másik-tól csikart a hasa, a harmadiktól elmúlt a hasfájása. Megismerte a tápláló, a mérgezõ és a gyógyí-tó növényeket. Megpróbálta elszakítani a növény szárát: nem engedett, rostok tartották. Ezeketösszefonta-szõtte kötéllé, hálóvá, takaróvá, ruhává. A villámsújtotta fa fényes és forró volt: az em-ber melegedett, húst sütött, világított a lángjával. Felfedezte a tüzelõt, a fáklyát. Elõször a fa lomb-ja alá húzódott, késõbb ágából-levelébõl hajlékot épített, szerszámot, fegyvert, csónakot faragott.

ÉÉlleettffaa ééss vviilláággvviirráágg

Mibõl van a sarlójuk, a vízhordóedényük, a

nõk gyöngye?

Amint megismerte, az ember azonnal termesz-teni, nemesíteni, a maga javára alakítani kezdte anövényeket. És egyre változatosabban hasznosí-totta minden részüket. A képen egy 8000 évestelepülés lakói gabonát csépelnek, magot tör-nek, kosarat kötnek, kendert tilolnak, fonnak.

A világ sok-sok országában a búza, a rozs, az ár-pa, a zab, másutt a kukorica, a köles, Távol-Kele-

ten a rizs a mindennapi „kenyér”. Ezekbõl kását fõznek, a magvakatlisztté zúzzák, és lepényt, kenyeret sütnek belõle.

Az emberiség közel felének a rizs a fõ tápláléka, millióknak abból isalig egy maréknyi jut. A legenda szerint Isten szíve megesett az éhezõembereken, és fogait egy mocsárba szórta, ahol azok rizsszemekké vál-toztak. A rizset azóta is vízzel elárasztott földeken ültetik, nevelik. Ezt amunkát nehezebb gépesíteni, mint a többi gabona termesztését. Ma avilágon évente nagyjából ugyanannyi rizs, búza és kukorica terem,mindenikbõl 250 millió tonna. Csakhogy a rizs jóval több verejték árán,mint a másik kettõ.

26

Dél-Amerikában a krumpli és sokféle rokona is mindennapi eledel. A föld-részt meghódító spanyolok Európába is hoztak belõle. Kezdetben agazdagok dísznövénye volt, ám jött a hír, hogy hazájában fontos táplálék, hátitt is megkóstolták – a mérgezõ, zöld bogyótermését. Árulás! Máglyára aveszélyes, idegen növénnyel! Ám egy koldus azt gondolta, hogy inkább a fur-csa növénytõl hal meg, mint az éhségtõl, és kikapart a hamuból egy ropo-gósra sült – krumplit, a finom, föld alatt növõ gyökérgumót. Európa azótasem tud betelni vele, csak abban különböznek népei,hogy kinek van többféle receptje az elkészítésére.

Van, ahol a hideg, máshol a szárazság, a terméketlen talaj vagy a túlné-pesedés miatt kell keményen megküzdeni minden falatért. Óceánia szi-getein viszont földi paradicsom volt, míg a „civilizált” világ mohósága felnem borította értékrendjüket, életvitelüket. A dús trópusi táj mûvelésnélkül is megteremte a bennszülöttek élelmének java részét, lakásnakvalóját, csónakját, háncs-

szoknyáját, virágdíszét, még a kenyeret is szinte készen a lá-buk elé pottyantotta. A kenyérgyümölcs alakja dinnyéhez, ízea búzakenyéréhez hasonlít. Éretlenül szedik le, a belét szele-tekre vágják, levélbe tekerik, és kövön megsütik. Egy évig is el-áll. Három kenyérfa termése elég egy embernek egész évre.

A pálmafák külön mesét érde-melnének. Nemcsak árnyékot,

kunyhót, csónakot, szoknyát, legyezõt adnak, datolyát, kókuszt, ba-nánt teremnek, hanem kenyeret is. A hottentották Afrikában a kaf-ferpálma törzsének belét sütik meg kenyér gyanánt. A szágópálmatörzsének belét rostán átnyomják, a szemcséket zacskóban rázzák,hogy gömbölyûek legyenek, majd egy kicsit megpörkölik. Egy pál-mafából egy mázsa gyöngyszágót nyernek.

A magasabb szintû földmûvelést, az öntözõrendszert, a vetésforgótmár a sumérok is ismerték. Az ókori Egyiptomban csatornákkal,vízemelõkkel növelték meg a termõterületet. A gabonának csak a kalászát vág-

ták le sarlóval, a szalmát késõbb húz-ták ki a földbõl. Faekéjüket ökrökhúzták. A nílusi nád belébõl papi-ruszt potyoltak. A szõlõbõl bort er-jesztettek. A képen épp préselik. Rá-jössztök, hogyan?

A maják és az aztékok csatornahálóza-tot építettek, melyen úszó kertek, csi-nampák virultak. Ezeket öntözni nem,csak gondozni kellett. Kenyerük a kukori-calepény, a tortilla, fûszerük a paprika, a va-nília, zöldségeik a bab, paradicsom, avoká-dó, csemegéjük a kakaóbabból fõzött, nemédesített, folyékony csokoládé, boruk akaktusz erjesztett nedve volt.

A ti családotoknak hánykenyérfát kellene ültetnie?

27

A cukor is növényi eredetû: nádból, répából, szõlõbõl, Észa-kon juharból vonják ki. Csak 150 éve terjedt el általánosan.Azelõtt mézzel édesítettek, a cukor csak a királyok csemegéjevolt.

Aszalt gyümölcs, aszú bor. Kezdetbencsak frissen gyûjtött gyümölcsöt evett azember. Aztán a rájött, hogy a napon meg-

ráncosodott bogyó édesebb, és tovább áll. Felfedezte az asza-lást, szárítást. Régi tartósítási módszer még a sóval, ecettelvaló savanyítás, a befõzés, újabb a konzerv, a fagyasztás.

Az elsõ erjedt szõlõszemet még kiköpte õsünk, de aztán rá-jött, hogy a pezsgõ, savanykás lé üdít, bódít. A sumérok márhatezer évvel ezelõtt ismerték a bor- és a sörkészítés titkát.Büszkék lehetünk arra, hogy a leghí-resebb magyar bort, a tõkén aszaló-dott szemekkel édesített tokaji aszúta Napkirály, XIV. Lajos a királyok borá-nak, a borok királyának nevezte.

A paprika magyar fûszer – szoktuk mondani. Ételeinkbe za-matot és színt, Kalocsának, Szegednek hírt, nevet, Szent-Györ-gyi Albertnek Nobel-díjat hozott. Ám a maja indiánoktól Euró-pába került paprika nemzeti jelképe a mai Mexikónak, a spa-nyoloknak, a baszkoknak is.

A fûszereknek is van történetük. Az elsõ aromás ágacska vé-letlenül pottyanhatott a kondérba, aztán keresgélni és termesz-teni kezdte az ember, vidékenként mást és mást. Nálunk agazdasszonyok kiskertjében rozmaring, bazsalikom, tár-kony, majoránna, kapor, csombor virított. A Keletrõl hozottfûszerek viszont az aranynál is drágábbak voltak. Az értük

folyó hajszának köszönhetjük a legtöbb föld-rajzi felfedezést: Marco Polo a szárazföldönKínába, Kolumbusz Kristóf a tengeren Amerikába jutottel, miközben a fahéj, a bors, a gyömbér hazáját kereste.

A kávécserje Afrika növénye. Van, akinek keserves megél-hetést, másoknak mesés vagyont terem. A belõle fõzött feketeleves nélkül ma már a világ egyetlen sarkán sem tudnakfelébredni a hajszolt, fáradt felnõttek. A teát India, Ceylon, In-donézia lakói õsidõk óta gyógyitalként isszák. Európába a hol-land és angol gyarmatosítók hozták be.

A gyógynövények ismerete minden népkultúrájának része. A „füvesemberek” tudá-sa nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött.Ezt a gyógyszeripar két évszázada rombol-ja, de a hagyományos közösségekben meg-õrzõdött, és ma ismét egyre népszerûbb. Agyógynövényeket a legtöbb országban tör-vény védi.

Hogy hívják acsípõs mexikói

paprikát?

Melyik olaszvárosból indulta legtöbb hajó

Keletre?

28

Az ember százfélehasznot húz a növé-nyekbõl, de egyre

ritkábban gyönyörködikbennük. Tanulni tõlük pe-

dig egyáltalán nem akar. A régiek a Teremtõ ajándéká-nak és üzenetének tekintették a füveket, fákat, virágo-kat. A legõsibb ázsiai kultúrákban és a magyar népmû-vészetben szinte azonos módon a fa az élet és a világjelképe: gyökere a földbe kapaszkodik, ága az ég felémutat, és világvirágot, tulipánt nyílik, mely kelyhénekbölcsõjében ringatja, piros színével ünnepli, koronaformájával bölcsen uralja az életet.

Zsigmond Emese

29

1. KERESZTSZEMES 2. SZÕTTES3. ÍRÁSOS 4. VAGDALÁSOS

A B C D

Az erõsrostú kender, len mellett az ember egy olyan növényt is ta-lált a Jóisten kertjében, melynek kontya a juh gyapjához hasonlított.Logikus nyelvünk nem véletlenül nevezi gyapotnak ezt a növényt.Hiába van százféle mûszál, ma is ebbõl készül a puha, egészségespamutholmi. A fonás, szövés titkára õsidõk óta a világ minden tájánrájöttek az asszonyok, akik a kelmefestés,díszítés mûvészei is lettek.

Az Amazonas õserdeje a Föld tüdeje. Mohó emberek irtják ezt is,mint minden erdõt. Csak a pillanatnyi haszonra gondolnak, nem tö-rõdnek azzal, hogy egész bolygónkat veszélyeztetik. Ti ne legyetekilyen felnõttek. Ültessetek fát, virágot.

A fából nemcsak épület, jármû, bútor,edény, szerszám készül, hanem papír, aparatölgybõl dugó, a gumifából gumi is.

A világ legalacsonyabb fája, agrönlandi fûz a fagyban, szélbencsupán öt centiméterre tud „felma-gasodni”. A világ legnagyobb virá-ga 7 m magas, 75 kg, és 40 éventeegyszer, mindössze három napig vi-rít Mexikóban.

Párosítsd a díszítésmódot

a nevével.

Elolvadt a hó,Elment tél apó.Rügyeznek a fák,Nyílnak az ibolyák.Nagy a tócsa az udvaron,Benne brekeg béka asszony.

Mikola Beáta, Zilah

Szép tavasz, gyere,véget ért a tél,és gyere!Úgy unom már a telet!Barka, bimbózz,mert itt a tavasz, nincs hó.

Mihály Bernadett, Lövéte

Itt a tavasz, úgy vártuk,Kinn a szabadban játszunk.Ugróspárga, hinta, labda,Jaj, de jó kint, a szabadba’.

Vass Réka Barbara, Székelyudarhely

Bányai Petronela,Szatmárnémeti

Nagy Tímea Melinda, Brassó

Gál Edina, Érmihályfalva

A kis hóvirágHirdeti, hogy jön!Jön! Jön! A tavasz.A kis harangjaHirdeti, hogy ideje virulni,Hogy ki kell csírázni.

Albert MárkA távolban hófoltok,sütött a nap, jó volt ott.Alattam kikerics, lila a táj,s a levegõben tavasz fújdogál,s utána nyár, aztán az õsz,majd a tél, és újból elölrõl.

Incze Áron

Láposi József, ÖrdöngösfüzesStruguraº-Fazakas Ildikótanítványai a marosvásárhelyi7-es Iskolából:

Tavasszal minden felkel,Nagy akkor a szerelem.A madarak csicseregnek,Szép fészket építenek.

A vízesés kiolvadt,Táncolnak már a halak,A mókusok vidámak,Fáról fára ugrálnak.

Nõ a réten már a fû,Táncol már a kis güzü.A gyíkok is vidámak,Õk is szépen táncolnak.

Ambrus Adrienn

30

Virág, virág, szép a világ.Ha nem lenne virág,nem lenne szépa világ.Kis Izabella, Gyergyóalfalu

Tavaszodik, jaj, de jó!Itt is, ott is pillangó.Nyiladoznak hóvirágok,Ember, állat ismét boldog!

Szigeti Szilvia, Tasnád

Virág Andrea, Marosvásárhely

�

Jöjj el, jöjj el,várva várunk,hogy eltegyük végre szánunk.Hideg helyett hozz meleget,napsütötte, kék eget.

Mierluþ János, Szalárd

Irkafirka

31

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: [email protected]õ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

E lap-számtámo-gatója:

Címlap: BAK SÁRA

Szeretem a tavaszt, mertsokat játszunk kint a testvé-reimmel és a barátaimmal.Gyakran megyünk kirán-dulni a fenyvesbe. Néha aszüleink is eljönnek.

Domokos Gábor Erik, Goroszló

Szállnak a madarak,Õsszel messze szállnak,Tavasszal visszaröppennek,S nekünk kikeletet hirdetnek.

Mali Róbert, Vámfalu

Napsugár, Napsugár,Osztályunk téged vár,Napsugarat olvasni,Sok jó munkát tanulni.Márciusi jó napok,Napsugarat olvasok.

A marosbogáti tavalyi negyedikesek

Itt a tavasz, eljött már,Örül a sok kismadár.Ha erdõben kelsz és jársz,A kakukkot hallod már.Ne késs, ne késs olyan sokat,Szednénk már a virágokat.Ibolya és hóvirágDíszíthesse a szobám.Szilágyi-Székely Zsuzsa, Magyarlapád

Vágjátok ki, és ragasszátoknevetek mellé a gyûjtõlapra. MÁRCIUS

�Eljött a várva várt tavasz,Minden gyermek szereti azt.A réten a labdát kergetik,A dombon a kankalint szedik.Kató Sarolta, Csíkszentdomokos

Molnár Zselyke,Marosbogát

Bartha Izabella, Sepsiszentgyörgy

Ráduly Brigitta, ÉrmihályfalvaTrif Norma, Szatmárnémeti

Nagy Alíz, Csíkszereda�

�

�

Szép tavasz, szép tavasz,te elûzöd a telet.Csiripelõ madárkákat

ébresztesz fel.A pillangók a mezõk felett

repdesnek.Nagyon várunk téged,mind felnõtt, mind gyermek.Zöldellõ füvet teremtesz,virágokat ébresztesz.

Rausch Bianka Krisztina, Gyergyószentmiklós

Irkafirka

Szabó Tamás, Kovászna

Jánó Hermina, Ozsdola

Nyíri Péter Nándor, Bukarest

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSA

Kulcsár Erika Renáta, Gernyeszeg

Mihály Bea, Ozsdola

Czéczei Szilárd, Szilágypanit

Huszárgyerek szereti a táncot – ezvolt a címe a kolozsvári Heltai GáspárKönyvtári Alapítvány által tavalymeghirdetett rajzpályázatnak. Ímenéhány a legszebb alkotások közül.