A magyar büntető eljárás történeti vázlata

A magyar büntető eljárás történeti vázlata

Rövid tudomány- és kodifikációtörténet

A főbb szakaszok

• 1. Árpádházi királyaink bűnvádi perjoga• 2. A Tripartitumtól az első kódexig• 3. A Bűnvádi Perrendtartás (1896. Évi

XXXIII. tc.)• 4. A II. Világháború utáni fejlődés• 5. Az új büntetőeljárási kódex koncepciója

és megalkotása

Mátyás 1486-os dekrétumaBÍRÁK ESKÜJE

Én N. esküszöm az élő Istenre ésaz Isten szent anyjára, szüz Máriáraés minden szentekre és az Istenkiválasztottjaira, hogy mindenelőttem perlekedőnek és mindenügyben, mely tisztemhez tartozik,minden személynek, tudniillikgazdagnak és szegénynekmegválogatása nélkül, kérést,jutalmat, kedvezést, félelmet,gyülölséget, szeretetet ésbarátságot távoltartva és félretéve,tehetségemhez képest mindendologban igaz és való törvényt ésigazságot fogok tenni s végrehajtásteszközölni, a mint azt Isten és ez őigazsága szerint megtennikötelességemnek ismerendem. Istenengem úgy segéljen és mindenszentjei. 

A Tripartitum (1514)„Nemes Magyarországnak törvényeit

törvényerőre emelkedett szokásait

készülvén leírni, elhatároztam, az előttem álló tárgyra nézve

némely megjegyzésre méltó dolgokat röviden előrebocsátani. Először is: az igazságról. Másodszor meg: a jogról és a

jognak felosztásáról. Harmadszor pedig: a törvényről és

a törvénynek nemeiről. Negyedszer: a szokásról és ennek

feltételeiről: Ötödször és utoljára: a jó biró és egyéb, az igazságos

törvényszolgáltatásra tartozó dolgokról, föltevén azt

a kérdést: vajjon a birónak a perben előadottak és bizonyítottak alapján kell-e ítélnie, vagy pedig lelkiismerete szerint úgy, a mint a dolgot maga tudja.

Kitonich: Directio MetodicaKitonich: Directio MetodicaKitonich János (ca 1560-Kitonich János (ca 1560-

1619)1619)Directio methodica Directio methodica processus iudiciarii iuris processus iudiciarii iuris consuetudinarii, inclyti consuetudinarii, inclyti regni Hungariae per M. regni Hungariae per M. Joannem Kitonich de Joannem Kitonich de Koztanicza = Koztanicza = Rövid Rövid igazgatás a Nemes igazgatás a Nemes Magyar Orszagnak es Magyar Orszagnak es hozzá tartozó Részeknek hozzá tartozó Részeknek szokott törveny folyasirólszokott törveny folyasiról

Szlemenics Pál (1817) Vuchetich Mátyás (1819)

Magyar reform-úttörők (Szemere és Széchenyi)

A „Stádium” (1833) 12 pontjának büntető eljárásjoggal kapcsolatos rendelkezései

• 5. Törvény előtti egyenlőség. • 6. Nemtelenek pártvéde. • 10. Törvény csak magyar

nyelven szerkesztessék. • 12. Ítéletek, tanácskozások

nyilvánossága.

Ideiglenes törvénykezési szabályok Ideiglenes törvénykezési szabályok (1860)(1860)

• 311. §-ból csak 9 rendelkezett büntető eljárásról311. §-ból csak 9 rendelkezett büntető eljárásról• „„A magyar büntetőtörvények és törvényes gyakorlat az A magyar büntetőtörvények és törvényes gyakorlat az

osztrák büntetőtörvénynél szelídebbek lévén, azok osztrák büntetőtörvénynél szelídebbek lévén, azok szerint lesznek a szerint lesznek a magyar törvények visszaállításamagyar törvények visszaállítása előtt előtt elkövetett bűntettek és kihágások elítélendők". Ezzel újra elkövetett bűntettek és kihágások elítélendők". Ezzel újra hatályba léptek a korábbi magyar jogszabályok. hatályba léptek a korábbi magyar jogszabályok. "Szerencsétlen lépés volt ez, mert a régi magyar "Szerencsétlen lépés volt ez, mert a régi magyar büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még általános büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még általános elvei sem voltak leszögezve." (Degré Alajos) Két kisebb, elvei sem voltak leszögezve." (Degré Alajos) Két kisebb, humánusnak tűnő intézkedést vezetett csak be: humánusnak tűnő intézkedést vezetett csak be: deklarálta az 1848-ban már a törvény előtti egyenlőség deklarálta az 1848-ban már a törvény előtti egyenlőség keretei között kimondott elvet, miszerint "a nemes és nem keretei között kimondott elvet, miszerint "a nemes és nem nemes között többé különbség nem lehet", továbbá nemes között többé különbség nem lehet", továbbá leszögezte, hogy "a leszögezte, hogy "a testi büntetéstesti büntetés alkalmazásának helye alkalmazásának helye bűntetteknél egyáltalán nem leend". bűntetteknél egyáltalán nem leend".

A Bp. (1896. évi XXXIII.tc.)főbb elvei

• - az anyagi igazság kiderítésének követelménye,• - a bírói függetlenség, a funkciómegosztás,• - a védelem szabadsága,• - a bizonyítékok szabad mérlegelése,• - közvetlen, nyilvános, szóbeli főtárgyalás, • - súlyosabb ügyekben vizsgálóbíró és esküdtbíráskodás, • - a jogorvoslat megengedése, kétfokú fellebbviteli rendszer.

A II. Vh. utáni fejlődés fontosabb állomásai

• 1945. évi VII. tv. a népbíróságokról• 1951. évi III. tv. (nyomozás, egyfokú

fellebbvitel, ülnökrendszer)• 1962. évi 8. tvr. ( lényeges tartalmi

változás nincs)• 1973. évi I. tv. (garanciális alapelvek

megjelenése, bűntetti és vétségi eljárás, az egyszerűsítés bővülése)

Az új (hatályos) Be előzetes koncepciója, vezérelvei

• jobban kell érvényesülnie a feladatok elkülönítése és ezen belül a funkciómegosztás elvének, világosan el kell különíteni a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság teendőit,

• arra kell törekedni, hogy a büntetőjogi felelősség kérdése a közvetlenség elvének tiszteletben tartásával elsősorban a tárgyaláson dőljön el,

• növelni kell a nyomozási bíró jogkörét, ám ugyanakkor bővíthető azoknak az ügyeknek a köre is, amelyekben egyesbíró jár el, vagy amelyek egyszerűsített eljárás keretében bírálhatók el,

• szélesíteni kell a sértett igényérvényesítési lehetőségét a pótmagánvád intézményének megteremtésével,

• biztosítani kell a kétfokú rendes jogorvoslatot. (2002/1994 (I. 17.) Korm. határozat)

A ma is zajló, folyamatos viták

• Kétfokú vagy egyfokú fellebbvitel,• Ítélőtáblák léte ill. száma,• Ügyészi diszkrecionalitás mértéke• Óvadék léte• Egyszerűsítés, gyorsítás (meddig

mehetünk el?) Milyen tartalékok léteznek még?