IIUNG. KÖZL. 16. ÉVF„ 1. (58.) SZ. 791—807. L. NOVI SAD—ÚJVIDÉK ÖQ5 1984. M Á R C I U S ETO: 01—497.1=945.11 A MAI JUGOSZLÁVIA TERÜLETÉRE VONATKOZÓ CIKKEK JEGYZÉKE A TEMESVÁRI RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÉRTESÍTŐJÉBEN (1875—1917.) VÉKONY LÁSZLÓ Egészségügyi Központ, Szabadka Közlésre elfogadva: 1983. nov. 16. A TEMESVÁRI RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÉRTESÍTŐJE 1873-ban alakult meg a Délmagyarországi Történelmi Régészeti Társulat. Kezdetben évente egy Emlékkönyvet adtak ki, majd — mivél ez kevésnek bizonyult — 1875. januárjában megindították a Társulat Történelmi és Régészeti Értesítőjét. Megjelentek benne értekezések, tárcák, jelentések ásatásokról, kongresz- szusokról, Egyveleg címmel apróbb hírek, beszámolók a havi választmányi gyűlésekről. Ez utóbbiakat kihagytam, mivel minden kötetben megtalál- hatók. Nem csupán délmagyarországi híreket közöltek, emiatt az Archaeologiai Értesítő 1878. III. füzete támadja is a folyóiratot. 1885-ben a Társulat alapszabályait a kormány megerősíti, s ezután mint a Délmagyar országi Régészeti és Történelmi Múzeumtársulat Közlönye jelenik meg, Régészeti és Történelmi Értesítő cím alatt, új folyamként indulva. Jegyzetek: 1. TRTÉ. 1875. (3.) 2. TRTÉ. 1885. (3.) 1875. Löcsardt Nándor: Francovilla és Franco- horion. Értekezés. 1875. /127./ Miletz János: Temesvár hadászati je- lentőségéről történelmünkben I. Má- ' tyás király haláláig. Értekezés. 1875- 15 , 61./ Varga Ferenc: Szeged városának viszo- nyáról Délmagyarország szőlőművelése és borkereskedelméhez a XIV. és XV. századokban. Értekezés. 1875. /80./ Ortvay Tivadar: A Kund kapitányság. Értekezés. 1875. /157./ Miletz János: Chronológiai adatok á ma- gyar királyok tartózkodásáról Temes- váron. Értekezés. 1875. /171./ Miletz János: A dragsinai földvár. Tárca. 1875. /190./ 1876. Miletz János f : Temes és Arad-vármegyék történelmi és régészeti emlékei. Ér- tekezés. 1876. /128., 165./ 1
12
Embed
A MA JUGOSZLÁVII TERÜLETÉRA E VONATKOZÓ CIKKE …epa.oszk.hu/02400/02401/00026/pdf/EPA02401_Hungarologiai... · 2013. 9. 11. · Milleker Bódog Geschicht: de könr e. Freistadt
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
I I U N G . K Ö Z L . 16. ÉVF„ 1. (58.) SZ. 791—807. L. N O V I S A D — Ú J V I D É K ÖQ5 1984. M Á R C I U S
E T O : 01—497.1=945.11
A MAI JUGOSZLÁVIA TERÜLETÉRE VONATKOZÓ CIKKEK JEGYZÉKE A
TEMESVÁRI RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÉRTESÍTŐJÉBEN (1875—1917.)
VÉKONY LÁSZLÓ
Egészségügyi Központ, Szabadka
Közlésre elfogadva: 1983. nov. 16.
A TEMESVÁRI RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÉRTESÍTŐJE
1873-ban alakult meg a Délmagyarországi Történelmi Régészeti Társulat. Kezdetben évente egy Emlékkönyvet adtak ki, majd — mivél ez kevésnek bizonyult — 1875. januárjában megindították a Társulat Történelmi és Régészeti Értesítőjét.
Megjelentek benne értekezések, tárcák, jelentések ásatásokról, kongresz-szusokról, Egyveleg címmel apróbb hírek, beszámolók a havi választmányi gyűlésekről. Ez utóbbiakat kihagytam, mivel minden kötetben megtalál-hatók.
Nem csupán délmagyarországi híreket közöltek, emiatt az Archaeologiai Értesítő 1878. III . füzete támadja is a folyóiratot.
1885-ben a Társulat alapszabályait a kormány megerősíti, s ezután mint a Délmagyar országi Régészeti és Történelmi Múzeumtársulat Közlönye jelenik meg, Régészeti és Történelmi Értesítő cím alatt, új folyamként indulva.
Milleker Bódog: A Nérának régi magyar neve 1906. 182.1
1907. B.I.: Az országos felügyelőség jelentése
a délmagyarországi gyűjteményekről 1907. 1112.1
1908. Berkeszi István: Vidéki múzeumaink. Ér-
tekezés. 1908. 159.1
Berkeszi István: Újabb leleteink repertó-riuma 1908. /139./
Milleker Bódog: Geschichte der Kolonie Báziás. Könyvszeemle. 1908. /152./
1909. Berkeszi István: Temesvári művészek.
Értekezés. 1901. II.I
796
A. T E M E S V Á R I R É G É S Z E T I T Á R S U L A T É R T E S Í T Ő J E 797
Berkeszi István: Bánsági kincskeresők a XVIII . században. Értekezés. 1909. /145./
A hód Délmagyarországon. Tárca. 1909. i m . [
1910. Berkeszi István: A vattinai arany kincslelet.
Tárca. 1910. /143./
Baróti Lajos: Adatok Délmagyarország történetéhez 1910. 1156.1 •
1911. Baróti Lajos: Frigyes Ágost szász választó-
fejedelem magyarországi hadjáratai. Ér-tekezés. 1911. II.I
1912. Baróti Lajos: Frigyes Ágost szász válasz-
tófejedelem magyarországi hadjáratai. 1912. /I./
Orosz Endre: Jelentés -a csókái Kremenyák nevű őstelepen 1908. év nyarán végzett ásatásról. 1912. 127.1
1913. Milleker Bódog: Délmagyarország közép-
kori földrajza. I. rész. 1913. I—II. füzet.
Baróti Lajos: Bánsági német iskolák múlt századbeli kimutatása 1890. 156.1
Baróti Lajos: Jelentés a Bánság 1731,-iki összeírásáról, különösen a becskereki, pancsovai, új-palánkai, verseci kerü-letekről 1890. /189., 229./
Baróti Lajos: A bánsági legrégibb német település története 1892. / I I . , 53./
Baróti Lajos: Újabb adatok a bánsági legrégibb német telepítésről. Értekezés. 1894. 141.1
Baróti Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII . századi történetéhez 1895. I I—III . füzet. 1896. I I—III . füzet.
Milleker Bódog: A törökök első betö-rései Dél-Magyarországba Zsigmond és Albert királyok idejében, Keve és Krassó vármegyék megszűnése (1393-— —1439.) 1913. 13.1
1914. Milleker Bódog: Délmagyarország közép-
kori földrajza. II . rész. 1914. I—IV. füzet. •
1915. Magony József: A világháború és Dél-
magyarország 1915. II.I
Milleker Bódog: A temesvári régi cse-répcsöves vízvezeték és annak analógiái. Értekezés. 1915. 192.1'
1916. Juhász Kálmán: A verseci esperesség
betöltése 1743-ban 1916. 179.1
1917. Temes vármegye nevezetesebb történelmi
emlékei. Tárca. 1917. 127.1
Milleker Bódog: A törökök első betörései Dél-Magyarországba Zsigmond és Al-bert királyok idejében. Keve és Krassó vármegyék megszűnése. Értekezés. 1917. 13.1
Baróti Lajos: Bánsági legrégibb német település története. Könyvszemle. 1902. /250./
Baróti Lajos: Adatok Délmagyarország történetéhez 1910. /156./
Baróti Lajos: Frigyes Ágost szász választó-fejedelem magyarországi hadjáratai 1911. /I./ 1912. Il.l
Benedek Albert: Észrevételek a magyar honfoglalás- és Árpádra vonatkozóan. Értekezés. 1886. 1155.1
Berkeszi István: Múlt századi külföldi utazók feljegyzései Temesvárról és Dél-magyarországról. Értekezés. 1890. /116., 179., 218./
9 7
798 VÉKONY LÁSZLÓ
B.I.: Az országos felügyelőség jelentése a délmagyarországi gyűjteményekről 1907. /II2./
Berkeszi István: Vidéki múzeumaink. Érte-kezés. 1908. 159.1
Berkeszi István: Újabb leleteink repertó-riuma 1908. /139./
Milleker Bódog: A törökök első betörései Délmagyarországba Zsigmond és Al-bert királyok idejében, Keve és Krassó vármegyék megszűnése. (1393—1439.) 1913. 13.1
Milleker Bódog: A temesvári régi cse-répcsöves vízvezeték és annak analógiái. 1915. 192.1
Milleker Bódog: A törökök első betörései Délmagyarországba Zsigmond és Al-bert királyok idejében. Keve és Krassó vármegyék megszűnése. Értekezés. 1917. 13.1
Miletz János: Az ó-palánkai Lo-Presti síremlék története. Értekezés. 1879. /183./.
Miletz János: Szörény vármegye történelmi és régészeti emlékei. Értekezés. 1879. 113.1
Miletz János: Adatok a délmagyarországi spanyol telepek történetéhez. Értekezés. 1878. 175.1
Miletz János: Délmagyarország történelmi és régészeti emlékeit ismertető mű és térkép. Tárca. 1877. 134.1
Miletz János: Torontál vármegye törté-nelmi és régészeti emlékei. Értekezés. 1877. 13.1
Miletz János: Archaeologiai ismertetés a régi pogány temetőkről tekintettel Dél--Magyarországra. Értekezés. 1876. 161.1
Miletz János: Temes és Arad-vármegyék történelmi és régészeti emlékei. Érte-kezés, 1876. /128., 165./
Miletz János: A dragsinai földvár. Tárca. 1875. /190./
Miletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról Temesvárott. Értekezés. 1875. 1171.1
Miletz János: Temesvár hadászati jelentő-sége történelmünkben I. Mátyás ki-rály haláláig. Értekezés. 1875. 15., 61./
V É K O N Y L Á S Z L Ó
Nagy Pál: Adatok Knéz temesmegyei falu történetéhez. Tárca. 1879. 1200.1
Oltványi Pál: Bánáti telepítvények a múlt és jelen században. Értekezés. 1888. 12., 72.1
Ormós Zsigmond: Adatok a délmagyar-országi földvárak történetéhez. Érte-kezés. 1879. 165.1
Ormós Zsigmond: Kirándulás Viminacium és Margum romjaihoz. Értekezés, 1878. /101./
Orosz Endre: Újabb ősemberi telepek Délmagyarországon 1895. 169.1
Orosz Endre: Újabb ősrégészeti adatok Délmagyarországból 1897. 166.1
Orosz Endre: Délmagyarországi régészeti adatok 1897. /88./
Orosz Endre: A borjasi ős-telepek 1905. I64.J
Orosz Endre: A bodroghmonostorszegi „Opoljenik" neolith-telepről 1906. 174./
Orosz Endre: Jelentés a csókái Kremenyák nevű őstelepen 1908. nyarán végzett ásatásról 1912. 127.1
Ortel Jeromos XVIII századbeli krónikás adatai a Délmagyarország területén 1500—1603. között viselt török had-járatokról. Értekezés. 1888. /128./
Ortvay Tivadar: A Kund kapitányság. Értekezés. 1875. /157./
Patzner István: Néhány észrevétel Milleker Bódog tanulmányára A rézkor emlékei Délmagyarországon. Értekezés. 1889. /13./.