A Lóci-versek költőjéről másképpen...Kalibán –1923 Fény, fény, fény –1925 A Sátán műremekei–1926 Te meg a világ –1932 Külnbéke - 1936 Harc az ünnepért -

A Lóci-versek költőjéről másképpen

Életpálya - tanulmányok Miskolcon született, 1900. március 31-én református családban. Szülei: apja Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona. Tanulmányai: Balassagyarmaton járt elemi iskolába, 1908-ban Debrecenben,

kezdte el középiskolát a református kollégiumban, kitűnő tanuló, görögül, latinul, németül és franciául is megtanult.

Az iskolai önképzőkörben alapozta meg világirodalmi műveltségét 1918 tavaszán besorozták, hadiérettségit tesz. Ősszel Budapesten előbb a

Műegyetem gépészmérnöki karára, majd a bölcsészkar magyar-latin-németszakára iratkozott. Babits Mihály tanítványa lett, és nemsokára barátja is.

„Ez az esztendő (1919-20) is olvasással és tanulással telt el. Nem iskolaistúdiumokkal, hanem elsősorban annak a megtanulásával, amire nekemszükségem volt. Sokat köszönhetek e tekintetben Babits Mihálynak is, akiverseimet ugyan másfél évig nem közölte, de hamar barátságába fogadott: megtanított angolul, rendelkezésemre bocsátotta nagyszerű könyvtárát, s később - mint ismeretes - még fedelét és kenyerét is megosztotta velem.”

Életpálya - család 1921-ben megismerkedett Mikes Klárával, Mikes Lajos, az Est-lapok

irodalmi szerkesztőkjének lányával, akivel még ebben az évbenházasságot kötöttek. Két gyermekük született: 1923-ban Klára, 1929-ben Lőrinc (veseiben Kisklára és Lóci).

Életpálya - kapcsolat

1924-ben ismerte meg A huszonhatodik év címűkötetv majdani hősnőjét, V. Korzáti Erzsébetet.

Életpálya – 1945 előtt 1920-22 között a Nyugat c. folyóirat kritikusa volt 1926-ban megalapította Pandora című folyóiratát, hat száma jelent meg. 1927-től a Pesti Napló, majd 1928-tól 1944-ig a Magyarország szerkesztőségének tagja

Utazásai: Erdély, Németország, 1931-ben Egyiptom - Alexandria kikötőjébenmegpillantja Afrika földjét, a Líbiai-sivatag széléig jut el.

1927-28-ban Korzáti Erzsébet iránti érzelme válságba sodorja házasságát.

1932-ben - Baumgarten-díjat kap.

1934- rádióműsorokban szerepel, a Nemzeti Színháznak fordít Shakespeare-műveket(Athéni Timon 1935; Ahogy tetszik 1938; Kleist Amhitryon 1938; Macbeth 1939).

1944 – a II. világháború végét, „hatvannégy napi bunker-élet” -et, Volkmann utcailakásuk pincéjében töltötte el.

Életpálya – 1945 után Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben

vizsgálati fogságba került, nem jelenhettek meg művei. A Válasz c. folyóirat szerkesztője volt 1947-ben felvették az írószövetségbe. Az üldöztetés és a

megkülönböztetés ellen szívósan küzdött, s főleg a munkábamenekült.

1950. február 12-én öngyilkos lett V. Korzáti Erzsébet.

1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, 1957. március 15-én Kossuth-díjat kapott. Publikációs és anyagi helyzete rendeződött, de tervezett külföldi útja elmaradt.

Budapesten hunyt el 1957. október 3-án. Halálát szívrohamokozta.

Költészete - kötetei Füst, erdő, Isten -1922

Kalibán – 1923

Fény, fény, fény – 1925

A Sátán műremekei – 1926

Te meg a világ – 1932

Külnbéke - 1936

Harc az ünnepért - 1938

Tücsökzene – 1947

A huszonhatodik év - 1951

A kezdő költő Füst, erdő, Isten -1922 - vidéki kirándulások képei, régi és

új szerelmek emlékei

Kalibán(1923),Fény, fény, fény(1925),A Sátánműremekei(1926)

témakör: a város és az itt élő ember(ek) élete

az ámulatot kiváltó nagyváros (Város) gyorsan „a szörnyeteg városává” válik, s az idill, a természet a menekülési vagy megújhodási alkalom (Szénásszekér; Hajnal a nagyvárosban). A húszas évek kulcsszavai a versekben: a város, a világ, a pénz, a jelen elleni keserű, átkozódó lázadás.

A szörnyeteg városa -részlet Átkozd meg a várost

°°s menekülj a szabadba, ki,

menekülj a hegyekbe, mezőkre s ott

°°a tiszta ég alatt

mindent elölről kezdve építsd

°°új városodat:

építs új várost és idézd

°°az új istent, aki

jön és vihara csákányaival

°°a múltat szétveri!”

Szegénynek lenni s fiatalnak Csalódásának oka: egyéni és költői sorsának nehézsége,

reményei szétfoszlottak: az újságíró munka kínjai, pénztelenség.

Ady Endréhez hasonlóan: a szellemi és testi gyönyörök teljességére vágyott, de ettől elzárta a szürke hétköznapok nincstelensége, az örökös létbizonytalanság.

Szegénynek lenni s fiatalnak című versében fogalmazzameg a tehetetlen kétségbeesés lelkiállapotát. Rettenetes az élet, a sors az „örök ínség” tűrhetetlen rabigájában, különösen akkor, ha az ember részt szeretne kapni minden örömből. A költő panaszában nemcsak a személyes sors lehetetlensége kap hangot: a húszas évek fiatal értelmiségi nemzedékének létélményét is megszólaltatja.

Kalibán c. kötet A költő kiszolgáltatottsága, tehetetlensége és kétségbeesése szólal meg

ezekben a versekben - a Kalibánban* a vad ösztönök nevében üzen hadat az értelemnek és a szépségnek:

“Égesd el a könyveket, Kalibán! Pusztítsd el őket! Mind! Szőrös kezed fojtsa koromba gyémánt agyvelők értelmetlen tündérjátékait! Nincs szükség rájuk. Mit pöffeszkedik az isteni tudás? Üzlet az is! Az aljas élet szégyelli magát és álarcot vesz fel és hisz neki.” *Kalibán Shakespeare A vihar című drámájának félig állati, félig emberi

szörnyetege, akit Prospero próbál tanítani, nevelni, morális fejlődése azonban nem tart lépést a szellemivel.

A harmincas évek kötetei A huszas évek egyéni lázadása után a Te és a világ,

valamint a Különbéke kötetek verseit a “termékenynyugtalanság” eredményének tekintik a kritikusok.

Költői paradigmaváltás: a személyiség megvalósulásilehetőségei az adott történelmi helyetben

Te és világ – Az Egy álmai Ebben a magányról szóló, önmegszólító versben a

cselekvő, tettre kész lírai én (az Aktor) folytatpárbeszédet a szemlélődő lírai énnel (a Néző).

Aktor: lázadás, indulat

Néző: a lét könyörtelen törvényeinek elfogadása

A mű tetőpontja a 3. versszak – bezártság-szökési vágyellentéte:

“Ketten vagyunk, én és a világ,ketrecben a rab,mint neki ő, magamnak énvagyok a fontosabb.”

Te és világ – Az Egy álmai A feloldást az 5. strófa adja:

“Rejtőzz mélyre, magadba! Ottmég rémlik valami elhagyottnagy és szabad álom…”

A szabadság és teljesség csak álmunkban, önmagunkbanélhető meg – a világ nem engedi az egyén kibontakozását.

6. versszak- nincs alku a tömeggel, következtetés:

“Tengerbe, magunkba, vissza! Csakott lehetünk szabadok!”

“(…) álmodjuk hát, ha még lehet,az Egynek álmait!”

Te meg a világ –Semmiért egészen A magyar szerelmi líra egyik gyöngyszeme ez a

költemény.

A szerelem meghatározását fogalmazza meg a költő.

A szerelmi “alku”: milyen és mekkora áldozatra képesaz egyén a szerelemért, a szenvedélyért?

Képes-e teljesen feladni önmagát a másikért, képes-e az alázatra, odaadásra, önzetlenségre?

Vagy uralomra vágyik, irányító szerepre a párkapcsolatban?

Különbéke – Dzsuang Dszi álma A világ megismerhetőségének kérdése.

Kérdés: vajon Dzsuang Dszi álmodja a lepkét, vagyfordítva?

Válasz:

“és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,már azt, hogy minden kép és költemény,azt, hogy dsuang dszi álmodja a lepkét,a lepke őt és mindhármunkat én.”

Versciklusok – Tücsökzene, 1947. Alcím: Rajzok egy élet tájairól Műfaj: lírai önéletrajz Az idilli gyermekkor emléképei sejlenek fel egy nyáresti

tücsökciripelést hallgatva. Ötletszerűen dolgozott, nemidőrendben.

352 versből áll, melyet az Utójáték (1957) egészít ki 370-re Szerkezete: I. Nyitány. A férfi összegez(1945) 1–7.;

II. Miskolc. A gyermekkor bűvöletében(1900–1905) 8–29.; III. Balassagyarmat. Idillek az Ipoly körül(1905–1908) 30–73.; IV. Debrecen. Érlelő diákévek(1908–1918) 74–225.; V. Budapest. Ember és világ(1918–1947) 226–348.; VI. Közjáték. Az elképzelt halál(1947) 349–352.; VII. Utójáték. Helyzetek és pillanatok(1957) 353–370.

A huszonhatodik év - versciklus 1950-1951-ben keletkezett lírai rekviem 120 szonettben

kifejtve, kedvese, Korzáti Erzsébet elvesztésének fájdalma, s a megélt szerelem szépsége szól a sorokból.

A lírai én gyásza oldódik fel a szonettekben, a IX. A mindenütt vagy címűben a kedvese létezésének a folytonosságát hangsúlyozza: “Mindénütt ott vagy, aholvalaha/tudtalak, láttalak, szerettelek…”

a X. Mert sehol se vagy –ban a hiányának fájdalma:

“Mert sehol se vagy, mindenütt kereslek,

nap, rét, tó, felhő, száz táj a ruhád…”

A fájdalom feloldása: az emberi halandóság elfogadása

Számadás “Kik gyötörtek meg leggonoszabban?

Az emberek.Legjobb gyönyöreidet kik adták?Az emberek.Mit tehetsz most? Szíved, agyad egyrerendetlenebb!Mit tehetek? Késő van. Lehajtoma fejemet.”

Forrásjegyzék https://www.bing.com/images/search?view=detailV2&ccid=pcWtHiFH&id=595FB2F9FA57A78B57321

0B26D7DD4E5E1FFB083&thid=OIP.pcWtHiFH_Cc19DK-t82MhgHaKd&mediaurl=https%3a%2f%2ftejberizsa.files.wordpress.com%2f2017%2f07%2fszabc3b3-lc591rinc.jpg&exph=679&expw=481&q=szab%c3%b3+l%c5%91rinc&simid=608046612004472482&ck=C272CB87B8D7546D5ED3BA478D96B427&selectedIndex=0&FORM=IRPRST&ajaxhist=0

https://www.bing.com/images/search?view=detailV2&ccid=cYf7vHMg&id=080A24184894459F1E63C97C5E9F893C59C00BD1&thid=OIP.cYf7vHMgybEJoQvuBkuIIAAAAA&mediaurl=https%3a%2f%2fpim.hu%2fsites%2fdefault%2ffiles%2fstyles%2fgallery_image_zoom%2fpublic%2fgallery%2fdia%2fSzab%2525C3%2525B3%252520L%2525C5%252591rinc%252520%2525C3%2525A9s%252520V%2525C3%2525A9kesn%2525C3%2525A9%252520Korz%2525C3%2525A1ti%252520Erzs%2525C3%2525A9bet%252520levelez%2525C3%2525A9se%252520%2525282000%252529%252520ZZZZZZ.jpg%3fitok%3dXYIPBR0i&exph=400&expw=293&q=v.+korz%c3%a1ti+erzs%c3%a9bet&simid=608022259584994499&ck=6E107EDAD9EF8F3A86C2DB39CE3A8434&selectedIndex=2&FORM=IRPRST&ajaxhist=0

http://media.borsonline.hu/cikk/11/101606/lead/300x165/101571.jpg https://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=43 https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/szabo-

lorinc/szabo-lorinc-kolteszete-a-huszas-evekben-kotetei Bori Imre Olvasókönyv z középiskolák III. osztálya számára, beograd, Zavod za udzbenike, 2007. Somi Éva: Irodalmi feladatgyűjtemény - A XX. Század magyar és világirodalma, Szeged, Mozaik,1996.