A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM (Arthur: Üdvözlöm. Arthur vagyok a britek királya. Kié az a vár? Asszony: Kinek a királya? Arthur: A briteké. Asszony: Kik azok a britek? Arthur: Mi vagyunk. Mindannyian. Asszony: Mit szólsz? Van királyunk. Azt hittem autonóm közösség vagyunk. Dennis: Ne áltasd magad asszony, diktatúra ez a javából. Abszolút autokrácia, ahol a munkásosztályt… Asszony: Megint belehergeled magad ebbe az osztály micsodába! Arthur: Pillanat jó emberek. Abban a várban ott ki lakik? Asszony: Nem lakik senki. Arthur: Hát ki az uratok? Asszony: Nincs nekünk urunk. Arthur: Micsoda? Dennis: Mondtam már! Anarchoszindikalista közösség vagyunk, ahol hetenként felváltva más gyakorolja a hatalmat. De csak azoknak a döntései jogerősek, amit a 2 hetente összeülő tanács elfogad… Arthur: Most már elég! Megparancsolom, hogy hallgass! Asszony: Nézzenek oda! Mit képzelsz magadról, ki vagy te? Arthur: A királyod vagyok! Asszony: Én ugyan nem szavaztam rád. Arthur: Királyra nem is szavaznak. Asszony: Akkor, hogy lett belőled király? Arthur: A tavak királynője nekem adta a szent szablyát, az Excaliburt, azzal, hogy én Arthur legyek annak őrizője. Ezért vagyok én a királyotok! Dennis: Na várj csak! Egy vízben hancúrozó, és karddal hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől. Hatalommal csak a tömegek ruházhatnak fel. Arthur: Elég! Tartsd a szád! Dennis: Ha elkezdeném mondogatni, hogy én vagyok a császár, mert egy elázott tyúk fejbe vágott egy buzogánnyal, hát rögtön kinyírnának! Arthur: Pofa be! Most már aztán, pofa be! Dennis: Mindenki láthatja, hogy ez egy erőszakrendszer! Elnyomnak!
33
Embed
A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM · 2020. 9. 19. · középkori kultúra kolostori központjai mellett egyre nagyobb szerepet töltöttek be az uralkodói udvarok,a főúrikastélyok,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM
(Arthur: Üdvözlöm. Arthur vagyok a britek királya. Kié az a
vár?
Asszony: Kinek a királya?
Arthur: A briteké.
Asszony: Kik azok a britek?
Arthur: Mi vagyunk. Mindannyian.
Asszony: Mit szólsz? Van királyunk. Azt hittem autonóm
közösség vagyunk.
Dennis: Ne áltasd magad asszony, diktatúra ez a javából.
Abszolút autokrácia, ahol a munkásosztályt…
Asszony: Megint belehergeled magad ebbe az osztály
micsodába!
Arthur: Pillanat jó emberek. Abban a várban ott ki lakik?
Asszony: Nem lakik senki.
Arthur: Hát ki az uratok?
Asszony: Nincs nekünk urunk.
Arthur: Micsoda?
Dennis: Mondtam már! Anarchoszindikalista közösség
vagyunk, ahol hetenként felváltva más gyakorolja a hatalmat.
De csak azoknak a döntései jogerősek, amit a 2 hetente
összeülő tanács elfogad…
Arthur: Most már elég! Megparancsolom, hogy hallgass!
Asszony: Nézzenek oda! Mit képzelsz magadról, ki vagy te?
Arthur: A királyod vagyok!
Asszony: Én ugyan nem szavaztam rád.
Arthur: Királyra nem is szavaznak.
Asszony: Akkor, hogy lett belőled király?
Arthur: A tavak királynője nekem adta a szent szablyát, az
Excaliburt, azzal, hogy én Arthur legyek annak őrizője. Ezért
vagyok én a királyotok!
Dennis: Na várj csak! Egy vízben hancúrozó, és karddal
hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől.
Hatalommal csak a tömegek ruházhatnak fel.
Arthur: Elég! Tartsd a szád!
Dennis: Ha elkezdeném mondogatni, hogy én vagyok a
császár, mert egy elázott tyúk fejbe vágott egy buzogánnyal,
hát rögtön kinyírnának!
Arthur: Pofa be! Most már aztán, pofa be!
Dennis: Mindenki láthatja, hogy ez egy erőszakrendszer!
Elnyomnak!
KORAI KÖZÉPKOR
A korai középkorban az európai műveltség már meglévő két
eleméhez, az antik görög–római és a keresztény
kultúrkörhöz egy harmadik járult hozzá: a barbár törzsek
ősi hagyományai.
Az ő kereszténység előtti időkbe visszanyúló irodalmi
hagyatékukat nevezzük hősi költészetnek.
Erkölcsi eszményük a bátorság, erő, leleményesség,
vendégszeretet.
Tetteik indítéka a dicsőségvágy, harci kedv és bosszú.
„A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom.
Olyan hősköltészet, amely mindenki, az egész társadalom
előtt nyitva áll. A lovagi-udvari kultúra viszont arisztokratikus,
csak a művelt kiválasztottaknak szól. Kialakulásához még
hiányzik két fontos mozzanat. Az első szociológiai: az új rend
találkozik a hatalom újfajta központjaival, a civilizálódó
főnemesi udvarokkal, s ebben a találkozásban artikulálja
magát és ezeket az udvarokat is. A másik ideológiai: a hűbérúr
és Isten szolgálata mellé a kiválasztott nőnek való szolgálat.”
(Zemplényi Ferenc)
LOVAGI KULTÚRA
A XI. század utolsó harmadától aközépkori kultúra kolostori központjaimellett egyre nagyobb szerepet töltöttekbe az uralkodói udvarok, a főúri kastélyok,amelyek kultúráját nagymértékbenmeghatározta a lovagok jelenléte.
A lovagok egy-egy uralkodó, fejedelemvagy főnemes szolgálatában álló,katonáskodásra kötelezett, többnyirefiatal nemesek voltak.
Később, a keresztes háborúk idejénlovagrendekbe tömörültek, és a Szentföldmeghódítására indultak („athleta Christi”– Krisztus katonája).
• Lovagi erények
• Egy XIII. századi szabálygyűjtemény szerint:
a kereszténység védelmezése a hitetlenekkel szemben
urának, a gyengéknek, nőknek, özvegyeknek és árváknak a védelme
testedzés szarvas-, vaddisznó- és farkasvadászattal, valamint lovagi
tornákon való részvétellel
bíráskodás és munkafelügyelet (a felügyelők, tiszttartók a lovagok
közül kerülnek ki)
bátorság, bölcsesség, jótékonyság, hűség
a büszkeség, káromkodás, lustaság, bujálkodás, árulás (feljebbvaló
megölése, feleségének elcsábítása vagy várának feladása) megvetése
udvariasság, nemes beszéd, jólöltözöttség, nagylelkűség, igazságosság,
bátorság, bőkezűség, szerénység
LOVAGEPOSZOK
A krónikásénekek írott változatai.
A XII–XIII. századi Franciaországban, Németalföldön és
Németországban terjedtek el.
Magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt,
később olvasott lovagi elbeszélések.
LOVAGREGÉNYEK
A XIV–XV. században a
lovageposzok szerepét a
prózaformájú
lovagregények veszik át,
melyek kifejezetten
olvasásra szánt, a nemesség
és a polgárság körében is
népszerű alkotások.
Trisztán és Izolda
LOVAGI KÖLTÉSZET
A lovagi irodalom körébe tartozó lírai művek összessége.
A lovagi epika alkotásaival szemben elsősorban nem a
lovagság vitézi helytállását, hősi erényeit magasztalja, hanem
az érzelmek, mindenekelőtt a szerelem áll középpontjában.
A világi zene első kivirágzása a trubadúrének. A trubadúrok,
az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket
megéneklő költők, követőik a német Minnesängerek
TRUBADÚRLÍRA
A trubadúrlíra szülőhelye Dél-Franciaország volt.
A trubadúr a szó szélesebb értelmében lovagköltőt
jelent.
Ekkor kezdték az eredetiséget és a
formaművészetet a tartalommal egyenértékűnek
tartani.
Anyanyelvi költészet.
Ez magyarázza meg, hogy a lovagköltők már nem
maradtak névtelenségben, épp ellenkezőleg: büszkék
voltak egyéni művészetükre, megelőlegezve ezzel a
reneszánsz egyéniségkultuszát.
A TRUBADÚROK SZERELEMTANA –FIN’AMORS
Ez a nőt ellenállhatatlan szépségnek, magasabb rendű lénynek
láttatta.
Az eszményítés lényegi vonása, hogy a trubadúr hölgyéhez
fűződő kapcsolatát a hűbéres és a hűbérúr között létrejött
viszonyként jelenítette meg: a „szerelmi szolgálatot” metaforikusan
a hűbéri szolgálattal azonosította, és hölgyétől ugyanúgy
viszonzást várt „szolgálata” fejében, akárcsak a valóságos
hűbéresek hűbéruruktól.
A hódoló szerelmet a távolság jellemezte, ami az imádott
hölgytől való tényleges térbeli, de társadalmi vagy erkölcsi távolság
is lehetett.
HŰBÉRI VISZONY
• A férfi-nő viszonyt a feudális függés és hűség formuláibanképzelte el.
• A lovag felajánlja szolgálatait, a Hölgy elfogadja, ennek jeléülesetleg egy csókot vagy gyűrűt ad, különféle feladatokat róhat alovagra.
• A Hölgy nem szerelmes, légiesebb annál, már csak azért is,mert rendszerint férjes asszony. A róla festett képkonvencionális: fehér bőr, szőke haj, csupa érték, finomság.
• A lovag a hölgynek feltétlen hűséggel tartozik, a Hölgy alovagnak nem tartozik semmivel, de ha akarja,megjutalmazhatja.
„ÉGI SZERELEM”
MINNESÄNG
A trubadúrok német követői a Minnesängerek (német Minne – szerelem).
Itt a trubadúrlíránál nagyobb szerepet kaptak a konkrét testi utalások. A XIV. század végétől a költészetnek ezt a formáját iparosok, kereskedők és városi polgárok is művelték.
Mesterdalnok-iskolákat hoztak létre a céhek mintájára, és évente dalnokversenyeket rendeztek. Esetükben az emelkedett lírai nyelv sokszor érintkezett a pajzán városi költészet szókimondásával.
WALTER VON DER VOGELWEIDE
Pályájának első szakaszátBabenbergi Frigyes osztrákherceg bécsi udvarában töltötte.A herceg halála után mecénástkeresve vándoréletet élt.
1213-tól II. Frigyes mellészegődött, és a császártólhűbérbirtokot kapott.
A szabadszájú, csipkelődő, evést-ivást magasztaló vágánsköltészetis hatott rá.
A HÁRSFAÁGAK CSENDES ÁRNYÁN
A hársfaágakcsendes árnyán,ahol kettőnknek ágya volt,ott láthatjátoka gyeppárnán,hogy fű és virág meghajolt.Fölöttünk az ág bogánEjhajahujj!dalolt ám a csalogány!
Vigan futottamki a rétreés kedvesem már várt reám.Oly izgatottanjött elémbe! –Mily boldogság volt, Máriám!Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám!Ejhajahujj!Most is pirul belé a szám.
S tréfás-kacagvahamar ágyatvetett szép pázsitos helyenNevethet rajtas titkon vágyatérezhet aki arra jön,mert jól láthatja a nyomotEjhajahujj!amit a fejem nyomott.
Ha tudná más azt,hogy mi jártunkott! ó hogy szégyelném magam!Nem sejti más azt,mit csináltunk,csak ő maga meg én magam,meg egy kis madár a fánEjhajahujj!az nem árul el talán.
„FÖLDI SZERELEM”
A férfi–nő kapcsolat új koncepciója:
két ember szerelmét kölcsönös
örömforrásként mutatja be.
A refrénszerűen visszatérő táncszó a
beszélő boldogságérzetét hivatott
kifejezni.
A találka természetes környezete a
népköltészetből is ismerős lehet.
VÁGÁNS IRODALOM
• A vallásos irodalom mellett és ellen született a jókedved árasztó, szabadszájú diákköltészet.
• a városok fejlődtek
• a polgárság megerősödött
• a kereskedelem előtérbe került
• a pénz szerepe nőtt
Az egyetemes tudományokat (studium generale) oktató univerzitások önállósultak.
Négy kart működtettek: filozófiai (alapozó), teológiai, jogi és orvosi.
Az egyes karok élén a dékán áll, az egyetem vezetője pedig a rektor volt.
ANONYMUS: GESTA HUNGARORUM– A MAGYARORSZÁGI UDVARI EPIKA KEZDETEI
A gesztaíró nem mindig tart időrendet, fő célja, hogy legitimálja (törvényessé tegye,
hitelesítse) az uralkodóház trónhoz való jogát, illetve egy nemzetség tiszteletet
parancsoló származását igazolja.
A leghíresebb gesztaíró Anonymus (Névtelen), akinek személyét nem tudjuk
pontosan beazonosítani: ő magát P-nek mondott mesternek nevezi. Valószínűleg III. Béla
király nagy műveltségű udvari krónikása volt.
Elutasítja a meséket, regéket, mégis számot vet velük.
Kézai Simon gesztája (Gesta Hungarorum) a 13. század végén, 1283 körül
keletkezett. Művének újszerűsége, hogy a hun–magyar rokonságot a két nép
azonosságáig tágítja. Munkájának első, nagyobbik részében a hun históriát, Attila
történetét meséli el, a honfoglalást pedig mint a hunok (magyarok) visszajövetelét írja
le.
A hun–magyar azonosság elképzelését veszik át későbbi történetíróink is. Kálti Márk
(14. század) gesztájának szövege az ún. Képes Krónikában, ebben a 41 miniatúrával és
95 iniciáléval díszített, gazdag aranyozású kódexben maradt fenn.
SZENT ISTVÁN INTELMEI IMRE HERCEGHEZ
Fejezetek
A katolikus hit megőrzéséről
Az egyházi rend becsben tartásáról
A főpapoknak járó tiszteletről
A főemberek és vitézek tiszteletéről
Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
A tanács súlyáról
A fiak kövessék az elődöket
Az imádság megtartásáról
A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi
erényről
• Szent István az első magyar író? A legenda szerint igen...
• Ha nem is ő írta, ő ad rá utasítást.
• Az atya az állam kormányzására ad tanácsokat és útmutatást fiának, akit örökösének szán.
• A királytükör vagy fejedelmi tükör olyan, az ókorban,majd a középkorban és a reneszánsz idején is divatosdidaktikus (tanító) célú mű, irodalmi műfaj, mely aleendő uralkodó számára fogalmazza meg az eszményiállamfő szerepét és kötelességeit, intelmek jellegét öltvead tanácsokat az uralkodáshoz. Lásd még: Machiavelli: Afejedelem
• Olvasnivaló: Szent Imre-legenda (egyszerre egyháziirodalom is)