Page 1
1
A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBEN
KOZMA GÁBOR1
Megjelent: Kézirat
1. A kulturális gazdaság értelmezése a várospolitikában
Debrecen várospolitikájában a kulturális gazdaságot eléggé széleskörűen értelmezik. A fenti
állításra a legszemléletesebb példát a város által „A Kultúra Magyar Városa” címre 2008-ban
beadott pályázat nyújtja, amely az alábbi fontosabb részekből állt:
A., A város kulturális aktivitása
1. A középtávú városfejlesztési tervek kulturális elemei
1.1. Új Múzeumi Negyed kialakítása
1.2. Lúdas Matyi Park megépítése
1.3. Csokonai Színház belső rekonstrukciója
1.4. Az új színház épület építése, színháztechnikai fejlesztése
1.5. Művelődési és közösségi házak felújítása
1.6. Könyvtár hálózat épületállományának korszerűsítése
1.7. Interaktív programok bővítése
2. Kulturális beruházások bemutatása (az elmúlt három évben)
B., Kulturális élet
1. A városban található kulturális intézmények bemutatása
1.1. zenei élet: pl. Debreceni Kodály Kórus, Debreceni Filharmonikus Zenekar
1.2. irodalmi élet: pl. Alföld folyóirat
1.3. színházi élet: pl. Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház
1.4. múzeumok, galériák: pl. Déri Múzeum, MODEM, Debreceni Irodalmi Múzeum,
Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Mű-terem Galéria
1.5. közművelődési intézmények: Pl. Debreceni Művelődési Központ, Főnix
Rendezvényszervező Kht., Csapókerti Közösségi Ház
1.6. könyvtárak, levéltárak
2. Kulturális programok bemutatása
2.1. Debreceni Tavaszi Fesztivál és Tárlat
2.2. Debreceni Költészeti Fesztivál
2.3. Ünnepi Könyvhét
2.4. Debreceni Nyári Színházi
2.5. Debreceni Cívis
2.6. Debreceni Borkarnevál
2.7. Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét
2.8. Debreceni Jazznapok
2.9. Debreceni Őszi Fesztivál
2.10. Debreceni Irodalmi Napok
2.11. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál
1 egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Page 2
2
2.12. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny
2.13. DESZKA-fesztivál
2. A kulturális gazdaság megjelenése Debrecen tervezési dokumentumaiban
A kulturális gazdaság tervezési dokumentumokban történő megjelenése szempontjából
alapvetően három dokumentum vizsgálata szükséges:
1. Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja (2004)
2. Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív
Programja (2006)
3. Debrecen megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008)
Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja a
fejlesztésre javasolt ágak között említi az Örökség-, vallási és kulturális turizmust, és ennek
szellemében a fejlesztési prioritások között is ott szerepel ez a három ágazat. A fejlesztési
prioritások részletes bemutatása során (az operatív programban) természetesen már külön
intézkedésként szerepel a kulturális turizmus fejlesztése, és ennek keretében az alábbi konkrét
elképzelések fogalmazódtak meg:
1. Tárgyi feltételek javítása:
1.1. új bemutatóhelyek kialakítása,
1.2. szállás és vendéglátóhelyek kialakítása,
1.3. oktatóhelyek kialakítása.
2. Programok megszervezése:
2.1. interaktív programok,
2.2. új rendezvények létrehozása.
3. Korábbi rendezvények támogatása:
3.1. ismertség további javítása,
3.2. rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése.
Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív
Programjában az I. prioritás „A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek
megteremtése”, és ennek egyik intézkedését alkotja „A kulturális, vallási- és örökségturizmus
fejlesztése”. Ennek keretében kiemelik, hogy Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek)
folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez, aminek a hátterében két
tényező áll: egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős
része Debrecenhez kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik. Az
intézkedés tartalmát elemezve megállapítható, hogy jelentős számú elem kapcsolódik a kulturális
gazdasághoz:
1. A tárgyi feltételek javítása
1.1. új bemutatóhelyek és színházi játszóhelyek kialakítása, infrastrukturális adottságaik
javítása.
2. Programok megszervezése
2.1. interaktív programok,
2.2. új rendezvények létrehozása.
3. A korábbi rendezvények támogatása
Page 3
3
3.1. ismertség további javítása,
3.2. rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése.
4. Programfejlesztés
4.1. programok szervezése, a bemutatásra kerülő objektumok kijelölése,
4.2. a vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turisztikai bemutatással.
5. Az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása
5.1. a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben
hasonló felújítása,
5.2. kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia két tematikus célja áll kapcsolatban a kulturális
gazdasággal. Egyrészt az 5. tematikus cél (A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő
adottságok magasabb szintre emelése) indoklása szerint Debrecen adottságai (történeti-kulturális
emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez, és ezzel
kapcsolatban a dokumentum hivatkozik a meglévő kulturális intézményekre, a már ismert
rendezvényekre, valamint a történeti múlt emlékeire. Másrészt a 8. tematikus cél (A város oktatási
és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése) vonatkozásában fontosnak tartja a művelődési és
közösségi házak felújítását, a könyvtári hálózat épületállományának korszerűsítését.
A dokumentum Debrecen városrészei közül három esetében emeli ki a kulturális
gazdaságot, mint az adott terület fejlődése szempontjából fontos tényezőt. A Belváros
vonatkozásában a 2008-ban átadásra került Debrecen Fórum Kulturális és Kereskedelmi
Központnál emeli ki, hogy az objektumban a vásárlófunkció mellett megjelenik a kulturális
funkció is (pl. Latinovits Színház, szórakoztatóközpont), illetve vázolja a MODEM és a Déri
Múzeum szomszédságában felépítendő (az eddig raktárakban őrzött gyűjteményeknek otthont
adó) új múzeumnak a tervét.
A Lakótelepek esetében hangsúlyozza, hogy a társadalmi problémák megoldásában fontos
szerepet tölthetnek be a városrészben működő különböző intézmények (pl. könyvtárak) és civil
szervezetek, ezek munkájának sikere azonban csak akkor biztosítható, ha kialakításra/megújításra
kerül a működésük feltételeit jelentő infrastrukturális háttér.
A Kertváros vonatkozásában a dokumentum szerint az alapvető fontosságú feladatok közé
tartozik a lakosság jobb ellátását biztosító intézmények kialakítása, amely egyrészt az oktatási
infrastruktúra fejlesztését foglalja magában, másrészt biztosítja a lakosságot összefogó közösségi
tevékenységek magasabb szintű ellátáshoz szükséges feltételeket (pl. közösségi házak fejlesztése,
az általános iskolák és könyvtárak ilyen jellegű hasznosítása).
3. A kulturális gazdaság szereplői Debrecenben
A kulturális gazdaság debreceni szereplőit alapvetően három nagy csoportba lehet besorolni:
1. Debrecen Megyei Jogú Városhoz kapcsolódó szereplők,
2. a Hajdú-Bihar megyei önkormányzathoz kapcsolódó szereplők,
3. a református egyházhoz kapcsolódó szereplők.
A Debrecen Megyei Jogú Városhoz kapcsolódó szereplők esetében több csoport különíthető el:
1. Debrecen Megyei Jogú Város helyi önkormányzata,
2. önkormányzati fenntartású intézmények,
Page 4
4
3. a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok.
A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatalt és a városi közgyűlést foglalja magában. A
Polgármesteri Hivatalban működik a Humán Főosztály, amely négy osztályt (Kulturális, Oktatási,
Családvédelmi és Szociális) foglal magában. A Kulturális osztály kulturális és civil kapcsolatokkal
összefüggő, valamint sport és ifjúsági feladatokat lát el, és ennek keretében tevékenysége többek
között az alábbi területekre terjed ki:
1. A közművelődési tevékenység és a közösségi tér biztosításában való közreműködés,
részvétel egyes térségi közművelődési feladatok kialakításában.
2. A múzeumokkal és levéltárakkal kapcsolatos, a Közgyűlés és a jegyző hatáskörébe tartozó
feladatok előkészítése.
3. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú
épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, fenntartásáról szóló döntések
előkészítése.
4. A hivatásos és amatőr alkotóművészetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok
keretében az alkotómunka feltételeinek támogatása, műtermi bérleményekkel kapcsolatos
ügyintézés, műalkotások vásárlása, kollektív műtermek, illetve műhelyek működtetési
feltételeinek biztosításában való közreműködés, városi érdekeltségű rendezvények,
kiállítások rendezésében való közreműködés, díjakkal, díjfelajánlásokkal kapcsolatos
ügyintézés.
5. Rendszeres kapcsolattartás a város irodalmi és művészeti alkotóműhelyeivel, művészeti
szakszövetségekkel, egyesületekkel, művészeti profilú oktatási intézményekkel.
6. A város kulturális rendezvényeiről történő rendszeres tájékoztatás, helyi kiadványok
megjelentetése és gondozása, illetve támogatása.
7. Az Önkormányzat kulturális, közművelődési, civil koncepciója előkészítésében való
részvétel, javaslat készítése a módosításra.
8. A városi kulturális nagyrendezvények programjai kialakításának és szervezésének
figyelemmel kísérése, közreműködés azok megvalósításában.
9. Rendszeres kapcsolat tartása a város nem önkormányzati fenntartású kulturális
intézményeivel, valamint a városban működő felsőoktatási intézményekkel.
A kultúra városi közgyűlésen belüli kiemelt szerepét jól tükrözi, hogy a város alpolgármesterei
közül az egyiknek a feladatai között már 1998 óta szerepel a kultúra gondozása. Emellett a 2010-
es helyi önkormányzati választásokig a képviselőtestületnek külön Kulturális Bizottsága is
működött, és csak a helyi képviselőtestületek létszámának csökkenése következtében jött létre a
több tématerülettel is foglalkozó Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság. A szervezet feladatai közül
az alábbiakat kell kiemelni:
A bizottság előkészíti
1. a város kulturális, ifjúsági és sport feladatairól szóló rendelettervezeteket, koncepciókat.
A bizottság véleményezi
2. az önkormányzat által fenntartott kulturális, sport, ifjúsági és idegenforgalmi intézmények
és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok működésével, alapításával,
megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének
meghatározásával és módosításával, továbbá a műsortervekkel és munkatervekkel
összefüggő előterjesztéseket,
Page 5
5
3. az önkormányzati közművelődési feladatok ellátása céljából kötendő közművelődési
megállapodásokat,
4. a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbeadását,
5. kiemelt városi kulturális, ifjúsági és sportrendezvények megrendezését érintő
önkormányzati döntéseket.
A bizottság ellenőrzi
6. a kulturális, sport és ifjúságpolitikai, idegenforgalmi célkitűzések megvalósulását,
7. a közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött
megállapodásban foglaltak teljesítését.
A bizottság egyéb feladatai
8. koordinálja, folyamatosan áttekinti a város kulturális, sport, ifjúsági és idegenforgalmi
koncepciójának megvalósulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, illetve új
koncepció megalkotására,
9. elősegíti a város kulturális, ifjúsági és sporthagyományainak ápolását,
10. közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati támogatási rendszer
működtetésében.
A helyi önkormányzat fenntartásában működő, a kultúra területén tevékenykedő költségvetési
intézmények közül elsősorban az alábbiakat lehet kiemelni:
1. Debreceni Művelődési Központ,
2. Csokonai Színház,
3. Vojtina Bábszínház,
4. Városi Könyvtár,
5. Kodály Kórus Debrecen,
6. Kodály Filharmónia Debrecen.
A Debreceni Művelődési Központ a jelentős hagyományokkal rendelkező Újkerti Közösségi
Ház átszervezésével és további új egységek hozzákapcsolásával 2005-ben jött létre. Az intézmény
napjainkban a város területén nyolc egységből, illetve telephelyből álló közművelődési hálózatot
működtet, amely öt közösségi házat (Belvárosi, Homokkerti, Józsai, Kismacsi, Újkerti), a
Tímárház-Kézművesek Házát, az Amerikai Kuckót foglalja magában, és keretében működik a
Honvédtemető és Mauzóleum Emlékhely is (2012-ben a csapókerti Művelődési Ház
beolvasztásával tovább bővült a hálózat).
A város legnagyobb közművelődési intézménye kiemelkedően gazdag közösségi –
kulturális programot kínál: művészeti rendezvényeket, kiállításokat, városrészi családi
programokat, versenyeket, vetélkedőket.
Az intézmény évente több mint 500 kisebb rendezvényt szervez, amely látogatóinak
száma pedig a félmilliót. Napjainkban több mint 70 civil szervezettel áll munkakapcsolatban, és
velük közösen szervez különböző programokat. Az intézmény keretében kb. 100 különböző
szakkör, klub és érdeklődési kör működik (pl. Fazekas Szakkör, Főnix Irodalmi Kör), amelyeknek
mintegy 3000 tagja van.
A Csokonai Színház a debreceni színjátszás központi műhelye több mint 150 éves
múltra tekinthet vissza. Az intézmény három tagozattal (dráma, tánc, és opera) három
színjátszóhelyen működik. A színház repertoárjában klasszikus operák, népszerű operettek,
Page 6
6
musicalek, a világirodalom híres színjátékai ugyanúgy szerepelnek, mint a kortárs magyar
irodalom drámái.
Az intézmény legnagyobb jelentőségű országos rendezvénye a 2007 óta megszervezésre
kerülő DESZKA Fesztivál, amelyen egyrészt bemutatásra kerülnek az adott évadban a hazai
színházakban bemutatott kortárs magyar drámák legnagyobb legkiemelkedőbb alkotásai, másrészt
a szerzők, a rendezők, a dramaturgok és a színészek a közönség előtt vitatják meg a
drámaírás/drámajátszás legizgalmasabb szakmai problémáit.
Az 1975-ben megalakult, majd 2001-ben önálló épületbe költözött Vojtina Bábszínház
nem csupán színházi produkciókkal, de tematikus játszóházakkal és kiállításokkal is várja a
közönséget. Az intézmény műsorai között megtalálhatók mind a népmesék, mind a magyar
klasszikusok darabjai, emellett válogatnak a nagy meseírók alkotásaiból is.
A Debreceni Városi Könyvtár 1919-ben kezdte meg működését, és az első jelentős
fejlődési időszaka az 1930-as évekre esik, amikor már létrejöttek az első fiókkönyvtárai. A
második világháború után az egységes könyvtárügy jegyében az állományát az 1950-es évek elején
megalakult Megyei Könyvtárba olvasztották be. Rövidesen ugyanakkor újra felmerült az igény az
önálló városi könyvtár leválasztására, és ennek szellemében 1961 januárjában létrejött a
napjainkban is működő intézményhálózat.
Az intézmény napjainkban 15 szolgáltató egységgel rendelkezik, amelyek egyrészt
különböző területekre szakosodtak (pl. Zenei Könyvtár, Helytörténeti Fotótár), másrészt – és ez
jellemző döntő részükre – a város különböző részein helyezkednek el. A fentiek szellemében az
utóbbi időszakban – mint a kultúra közvetítésének fontos szereplői – az egyes egységek feladata is
kibővült: a hagyományos kölcsönzési szolgáltatáson kívül színhelyül szolgálnak könyvtári
kisközösségeknek, civil szervezeteknek, nyugdíjas kluboknak, valamint tevékeny szerepet
vállalnak különböző programok megszervezésében (pl. ismeretterjesztő előadások, kézműves
foglalkozások, néphagyományőrző programok, várostörténeti kiállítások, zenei előadások és
vetélkedők).
A komolyzene területén két helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmény
emelhető ki. A Kodály Kórus Debrecen 1955-ben alakult, és 1971-től működik hivatásos
együttesként. Az énekkar repertoárja rendkívül széles: az európai zeneirodalom jelentős
oratórikus műveitől kezdve megtalálhatóak benne mind a magyar kórusmuzsika művei, mind
pedig a legújabb kortárs énekkari kompozíciók.
A Kodály Filharmónia Debrecen elődje az 1923-ban megalakult Debreceni MÁV
Filharmonikus Zenekar volt, amely rövid időn belül az ország első jelentős vidéki zenekarává
fejlődött. Az 1952-től főhivatású zenekar 1991 és 2011 között Debreceni Filharmonikus zenekar
néven működött, és napjainkban a szimfonikus hangversenyek mellett állandó közreműködője a
Csokonai Színház operaelőadásainak is.
A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények foglalkoztatotti létszámát
elemezve (1. táblázat) a 2000-es évtized második felében alapvetően stabilitás figyelhető meg: a
Csokonai Színház kivételével a helyi önkormányzat még képes volt a korábban kialakult
létszámkeret finanszírozására.
Page 7
7
1. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények átlagos foglalkoztatotti létszáma
2007 2008 2009 2010
Debreceni Művelődési Központ* 43 43 43 43
Csokonai Színház 256 236 236 236
Vojtina Bábszínház 24,5 24,5 24,5 24,5
Debreceni Városi Könyvtár 64,25 64,25 64,25 64,25
Kodály Kórus Debrecen 52 52 52 52
Kodály Filharmónia Debrecen 93 93 93 93
* - a korábban elkülönülten működő Debreceni Művelődési Központ és Csapókerti Művelődéséi Ház összevont értéke
Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei
A helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül három van közvetlen
kapcsolatban a kulturális gazdasággal (a város tulajdonrésze mind a három társaságban 100%).
A Nagyerdei Kultúrpark Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaság előzményei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza: 1961-ben alakult meg
a Nagyerdei Kultúrpark az 1958-ban alapított debreceni Állatkert és az 1960-ban megnyitott
Vidámpark összevonásával. A létesítmény 2000. június 30-ig a város költségvetési intézményeként
működött, majd a város közgyűlés 69/2000. (IV.6.) Kh. határozata alapján az intézmény által
végzett szakfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében jogutódként Nagyerdei Kultúrpark
KHT. elnevezéssel közhasznú tevékenységet végző kiemelkedően közhasznú társaságot alapított.
A jogszabályi változások következtében 2009. március 16-án az intézmény Kiemelten Közhasznú
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult át.
Napjainkban a Kft. feladatai két fő tevékenységi forma köré csoportosulnak az állat- és
növénykerti-, valamint vidámparki tevékenység. Az Állat- és Növénykert hazánkban az első vidéki
kertként 1958-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az alapításkori kicsiny terület a
szomszédos, korábban más hasznosítású területek odacsatolásával 1994-ben hét hektárra bővült,
amely 2003-tól a vidámparki területtel összenyitva jelenleg 17 hektáron várja a látogatókat (egyes
egységei – pl. Trópusi ház, dámvad-rezervátum a Vidámpark területén helyezkednek el). Az
elmúlt években a versenyképesség fenntartása érdekében a szervezet vezetői igen jelentős
erőfeszítéséket tettek egyrészt az állatállomány bővítésére, másrészt az állomány
életkörülményeinek és így a bemutatás feltételeinek a javítása érdekében. Ennek keretében került
sor többek között nyerges gólyák és kardszarvú nyársas antilopok beszerzésére, új gibbon és
vízilóház, örvösmedve-, és pingvin-kifutó felépítésére, valamint a papagájház és a kisragadóház
felújítására.
Az 1960-ban átadott Vidámpark 15 játéküzemével az ország legnagyobb állandó parkja,
vidéki létesítménye, amely évente átlagosan 170 napon keresztül üzemel. Játékai közül
kiemelkedik az ipartörténeti emléknek tekinthető, 1800-as évek végén készített lovasforgó, a
dodgem, valamint a hosszú ideig úttörővasútként üzemelő gyermekvasút.
A kultúrpark foglalkoztatotti létszáma az elmúlt években alig változott (2. táblázat), míg a
látogatói létszám kismértékben csökkent (napjainkban kb. 190 000 fő körül van), ami elsősorban
az alábbi tényezőkkel magyarázható:
1. az intézmény szolgáltatásai és tevékenységei alapvetően időjárásfüggőek, és az elmúlt
években felépült állatházak és fedett bemutatók (trópusi ház, pálmaház, Afrika röpde,
zsiráfház stb.) csak mérsékelni tudták a rossz időjárás szélsőségeit (a csapadékos tavaszi,
Page 8
8
kora nyári időszak, valamint a gyermeknapi esős hétvége jelentősen csökkenti a látogatói
létszámot);
2. a régióban a korábbinál kevesebb gyerek születik meg a régiónkban és így a korábbiaknál
érezhetően kevesebb család és gyermekcsoport keresi az objektumot.
2. táblázat A Nagyerdei Kultúrpark legfontosabb mutatói
2007 2008 2009 2010
Foglalkoztatottak száma (december
31.) 51 53 53 53
az Állat- és Növénykert
látogatottsága 204 024 247 731 228 858 171 612
Forrás: A Nagyerdei Kultúrpark éves beszámolói
A Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társaság elődje, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság 2003-ban jött létre a
Debrecen Rendezvénycsarnok Kft., valamint a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft.
által végzett feladatokat átvéve. A Kht. 2009-ben (jogszabályi kötelezettségből adódóan) átalakult
át, és vette fel a napjainkban használt elnevezést. A szervezet feladatai alapvetően négy nagy
csoportba sorolhatóak:
1. Debrecen város kulturális nagyrendezvényeinek szervezése,
2. a Kölcsey Központ üzemeltetése és programjainak szervezése,
3. a FŐNIX Csarnok üzemeltetése,
4. az Apolló mozi üzemeltetése,
5. a Bartók terem üzemeltetése.
Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek (pl. Debreceni Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi
Katonazenekari Fesztivál, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Debreceni Virágkarnevál és
Karneváli Hét) döntő része igen jelentős múltra tekinthet vissza, és a város idegenforgalmában is
fontos szerepet töltenek be. A fentieknek megfelelően a számuk 2007 óta csak kismértékben
változott, a gazdasági válság hatására ugyanakkor az elmúlt években a látogatói létszámot tekintve
jelentős visszaesés ment végbe (3. táblázat).
3. táblázat Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek legfontosabb mutatói
2007 2008 2009 2010
A nagyrendezvények száma (db) 17 21 15 17
A rendezvénynapok száma 172 215 215 184
Látogatók becsült száma 600 000 600 000 600 000 420 000
Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói
A 2006-ban átadott 13 000 m2 alapterületű Kölcsey Központ Kelet-Magyarország legnagyobb és
legmodernebb konferencia-központja, amely kulturális rendezvények számára is méltó környezet
biztosít (4. táblázat). Az objektum nagymértékű kihasználtságát a rendelkezésre álló terek
változatossága biztosítja: a 750 fős (kisebb termek összenyitásával 1150 fősre bővíthető)
Page 9
9
Nagyterem, a szekciótermek, az elegáns Bálterem, a Kiállítóterem, a világos előcsarnok és a foyer
vonzó környezetet biztosít bármilyen előadásnak, bálnak, fogadásnak, kiállításnak vagy vásárnak.
A magas színvonalú adottságoknak köszönhetően olyan világszerte elismert művészek is felléptek
a Kölcsey Központban, mint pl. Schiff András, Jan Garbarek, Chick Corea, Rost Andrea vagy
Cesaria Evora, a Kiállítóterem pedig többek között Lestyán Goda János, Győrfi Sándor, Kass
János, Szász Endre, Bényi Árpád műveinek bemutatását tette lehetővé.
4. táblázat A Kölcsey Központ kulturális kihasználtságának legfontosabb jellemzői
2007 2008 2009 2010
Önálló program (db) 27 23 27 15
Programsorozat (db) 20 13 10 5
Kiállítás (db) 6 8 11 11
Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói
A Főnix Csarnok 2002-ben a Tornász Világbajnokság megrendezése céljából 2002-ben épült. Az
objektum különböző sportversenyek (pl. U23 Vívó Európa-bajnokság, UEFA Futsal Európa-
bajnokság) nemzetközi szintű lebonyolítása mellett – méreténél fogva –, lehetővé teszi időszakos
vásárok (Hajdúép Építészeti Kiállítás, Öko-Aqua kiállítás), koncertek (pl. Tankcsapda, Republic,
Jean Michel Jarre, Ákos 40+1), kulturális események (pl. Lord of Dance, Diótörő, Rómeó és
Júlia) és egyéb rendezvények (Debreceni Egyetem évnyitója) megrendezését is (5. táblázat).
5. táblázat A Főnix Csarnok kihasználtsági mutatói
2007 2008 2009 2010
Összes rendezvény (db) 23 30 33 30
Az előzőből kulturális rendezvény (db) 7 12 15 10
Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói
A csarnok nagyobb mértékű kihasználtságát az utóbbi időben ugyanakkor jelentősen akadályozza,
hogy a vállalat felmérései szerint a bérleti díj esetleges csökkentése sem vonzana több bérlőt,
mivel jelenleg a nagy koncertszervező cégek egyöntetű véleménye, hogy Debrecenben, az utóbbi
években egyetlen nyereséges rendezvényt sem tudtak szervezni a jegyeladások drasztikus
csökkenése miatt. Ennek következtében az új kihívásokhoz alkalmazkodva egyre többet
alkalmazzák a lefelezett csarnok megoldást, nagy hangsúlyt fektet a visszatérő rendezvények
megtartására, illetve törekszik a rendezvények költségeinek a csökkentésére.
Az 1912-ben épült Apolló filmszínház hosszú ideig a város legnépszerűbb mozijai közé
tartozott, a multiplex mozik terjedése ugyanakkor visszaesést okozott. A versenyképesség javítása
érdekében a 2000-es évek elején jelentős átalakításon ment keresztül: a korábbi egységes terem
helyén egy-egy Nagyterem (176 fő), Kisterem (74 fő) és Art terem (63 fő) került kialakításra,
amelyek eltérő karakterrel rendelkeznek. A két kisebb teremben elsősorban art filmeket vetítenek,
míg a Nagyterem a nagyobb nézőközönség figyelmét kiváltó szórakoztató és művészfilmekre
koncentrál.
Page 10
10
Az elmúlt években a gazdasági válság által okozott fizetőképesség csökkenés, illetve a
multiplex mozik nagyobb és frissebb kínálata következtében – a nagyjából hasonló előadásszám
ellenére – tovább csökkent a látogatók száma (6. táblázat), amelyet a vállalat különböző egyedi
programok megszervezésével kíván mérsékelni (pl. díszbemutatók, nemzeti filmnapok, éjszakai
vetítések).
6. táblázat Az Apolló mozi előadásainak és látogatóinak a száma (2007-2010)
2007 2008 2009 2010 2011
Előadások száma (db) 3093 3418 3262 3250 n.a.
Látogatók száma (fő) 53 230 51 376 37 003 29 069 26 980
Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói
A vállalat által foglalkoztatottak száma a 2000-es évtized második felében – igazodva az bővebbé
váló feladatrendszerhez – fokozatosan növekedett, az utóbbi években ugyanakkor már visszaesés
figyelhető meg (7. táblázat), amely elsősorban a gazdasági válsághoz kapcsolódó látogatói létszám
visszaeséssel magyarázható.
7. táblázat A Főnix Kft. alkalmazotti létszámának változása (az adott év végén, fő)
2004 40
2005 41
2006 56
2007 64
2008 67
2009 65
2010 65
2011 56
Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói
Az Arany Bika Szállodában található Bartók terem hosszú ideig a város legfontosabb
rendezvényterme volt, az elmaradt felújítás, illetve a máshol lezajló fejlesztéseknek köszönhetően
szerepe a 2000-es évtized elejétől kezdve fokozatosan csökkent. Az utóbbi években ugyanakkor
nőtt a kihasználtsága, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy a gazdasági válságnak
köszönhetően a bérlők keresik az olcsóbb lehetőségeket.
A MODEM Modern Debreceni Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaság elődjét (MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság)
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 133/2006. (V. 25.) önkormányzati
határozatával alapította meg, majd a jogszabályok változása következtében 2009-ben került sor az
átalakulásra.
A társaság alapvető feladata a Debrecen belvárosában található, Közép-Európa
legkorszerűbb művészeti galériájának tekinthető MODEM Modern és Kortárs Művészeti
Központ magas színvonalú működtetése. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű,
Page 11
11
háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik, és itt helyezkedik el
Magyarország legnagyobb egybefüggő – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme.
A cég tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a 20. század legjelentősebb hazai és
nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatására a nagyközönség számára, valamint
arra, hogy folyamatosan megjelenítse a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális
irányzatait, progresszív törekvéseit, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőit. A fenti célok
megvalósításának és a sikeres működésnek a szakmai fedezetét a tízéves letétként a MODEM
kezelésébe átadott Antal–Lusztig-gyűjtemény biztosítja.
Az elmúlt években a társaság igen jelentős kiállítás-szervező tevékenységet folytatott (8.
táblázat), amelynek keretében egyrészt a már korábban említett Antal-Lusztig gyűjtemény anyagit
mutatta be, másrészt külső művészek anyagait is befogadta (legnagyobb jelentőségűnek a 2007-
ben megrendezett Az igazi Da Vinci című kiállítás tekinthető, amely több száz 100 000 látogatót
vonzott). A társaság által foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a 2006. végi 13,71 főről
2010 végére 30 főre emelkedett.
8. táblázat A MODEM tevékenységének legfontosabb mutatói
2006 2007 2008 2009 2010
Átlagos foglalkoztatotti létszám
(december 31-én) 13,71 27 30 30 30
Kiállítások száma n.a. 15 11 12 13
Forrás: a MODEM Kft. éves beszámolói
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által üzemeltett (2012. elejétől ugyanakkor már állami
tulajdonba került) kulturális intézmények közül kettőt kell kiemelni.
A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítása alatt működik egyrészt az
1930-ban épült Déri Múzeum. A múzeumban található tárgyak alapját az 1902-ben megnyílt
Városi Múzeum anyaga jelentette, amely az 1920-as és 1930-as években a Déri testvérek páratlan
gyűjteményének ajándékozásával jelentősen kibővült. Az új évezredben a múzeum egyik
legjelentősebb látványosságát Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája jelentette: a Krisztus
Pilátus előtt (1881), a Golgota (1884) és az Ecce homo (1896), napjainkban ugyanakkor kétséges,
hogy a képek a múzeum felújítása után visszakerülnek Debrecenbe.
Másrészt városközpont peremén, a művész egykori szülőháza közelében helyezkedik el a
Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. Az intézményben állandó kiállítás keretében lehet
megtekinteni a világhírű szobrászművész életművének legfontosabb darabjait, emellett ebben az
épületben szervezik meg minden évben a debreceni képzőművészet legfontosabb
rendezvényének tekinthető tavaszi és őszi tárlatot.
A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1952-ben alakult meg, és napjainkban a megye több
településén is működik fiókkönyvtára. Debrecen kulturális életében a 2000-es évezred elején új
épületbe költözött debreceni egysége, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár révén játszik igen fontos
szerepet, amely a könyvkölcsönzésen kívül többek között részt vesz a helytörténeti gyűjtemények
rendszerezésében és a könyvtárosok képzésében (pl. gyakorlati képzési helyet biztosít az egyetemi
hallgatóknak).
Page 12
12
A Református Egyház által kezelt intézmények közül egyrészt az 1538-ban alapított
Református Kollégiumot kell kiemelni. Az intézmény hosszú ideig Debrecen legjelentősebb
kulturális intézményének számított, és fontos szerepet játszott a Debreceni Egyetem
megalapításában is. Napjainkban kulturális jelentőségét elsősorban az általa rendezett kiállítások
adják: az Iskolatörténeti állandó kiállítás a Református Kollégium történetével foglalkozik, és
ennek szellemében bemutatja a régi szemléltetőeszközöket, berendezési tárgyakat, valamint a
diákévek hangulatait tükröző dokumentumokat, különös tekintettel a magyar irodalom itt tanult
kiemelkedő személyiségeire (pl. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc). Az
Egyházművészeti állandó kiállítás egyik fontos célja annak bizonyítása, hogy az ország
kevésbé gazdag református községei is csodálatos templomokkal rendelkeztek, és ennek
szellemében megcsodálhatóak a falusi asztalos mesterek munkái (pl. kazettás mennyezetek, festett
koporsók, változatos fejfák). Emellett – összhangba azzal, hogy hosszú ideig Debrecen volt a
magyarországi ötvösség egyik központja – a kiállításon igen nagy hangsúllyal szerepelnek a
reneszánsz hagyományokat őrző helyi mesterek jellegzetes stílusú munkái.
Másrészt szintén a Református Egyház kezelésében működik a 19. század elején felépített,
és Református Nagytemplom, amely – mind a város egyik legfontosabb jelképe – fontos
szerepet játszik a város kulturális turizmusában. Emellett gyakran szolgál helyszínül különböző
zenei rendezvényeknek (pl. Sebestény Márta és Dolhai Attila – ének, Karasszon Dezső – orgona,
Mága Zoltán - hegedű), és ennek révén a város kulturális életében is fontos szerepet tölt be.
4. A kulturális intézmények finanszírozása
A kulturális intézmények pénzügyi helyzetének elemzését nagymértékben nehezíti az a tény, hogy
a korábban bemutatott intézmények közül egyrészt a megyei fenntartásúak esetében az adatok
csak a teljes intézményre állnak rendelkezésre, és nem különíthetőek el a Debrecenben működő
szervezeti egységek adatai, másrészt az egyházi intézmények adatai egyáltalán nem elérhetőek.
Ennek következtében az elemzés csak a Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott kulturális
intézmények, illetve a város tulajdonában lévő – ilyen jellegű tevékenységet végző –
önkormányzati társaságok helyzetét tudja bemutatni.
Általános problémának tekinthető, hogy a magyarországi városok a központi
költségvetésből igen kevés támogatást kapnak kulturális jellegű működési kiadásaik fedezésére:
hosszú ideig csak a színházi-színművészeti tevékenységek támogatása tartozott ebbe a körbe, és
csak 2010-ben jelent meg az énekkarok és zenekarok támogatása (9. táblázat). Ennek
következtében a debreceni önkormányzat is rákényszerült arra, hogy kulturális kiadásainak
jelentős részét egyéb, szabadon felhasználható költségvetési bevételeiből (pl. helyi adó, személyi
jövedelemadó helyben maradó része) finanszírozza.
A helyi önkormányzat által Debrecenben kulturális célra fordított összegek alapvetően négy
nagyobb csoportba oszthatóak:
1. a helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények működésének
támogatása,
2. a kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő
gazdasági társaságok támogatása,
3. egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre felhasznált támogatások,
4. kulturális jellegű beruházások támogatása.
Page 13
13
9.táblázat A Debrecen Megyei Jogú Város kulturális intézményei részére a központi
költségvetésből érkezett, működési célt szolgáló támogatások (ezer Ft)
2007 2008 2009 2010
Működési kiadásokhoz való hozzájárulás
(Csokonai Színház és Vojtina Bábszínház) 460 100 460 100 563 300 360 700
Csokonai Színház működtetési hozzájárulás - - - 149 100
Vojtina Bábszínház – működtetési
hozzájárulás 55 000 55 000 85 350 34 400
Alternatív Színházak támogatása 1000 - 700 -
Zenekarok és énekkarok támogatása - - - 160 246
Összesen 516 100 515 100 649 350 704 446
Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei
Az önkormányzati fenntartású, kultúra területén tevékenykedő költségvetési intézmények és az
önkormányzati költségvetés közötti pénzmozgásokat elemezve (10. táblázat) igen jelentős
változásokat lehet megfigyelni: 2007 és 2009 között aktuális árakon számolva még növekedett a
támogatás összege, 2009 és 2010 között ugyanakkor már visszaesés következett be. Az előbbinél
sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az infláció figyelembevétele esetében: reálértéken számolva 2007
óta minden évben csökkent az önkormányzati támogatás összege. A fentiek következtében nem
meglepő, hogy az érintett intézmények egyre inkább rákényszerültek egyrészt a takarékoskodásra
(kiadásaik az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek), másrészt a saját bevételi források
fokozottabb kiaknázására (2007 és 2010 között a bevételek között jelentős mértékben visszaesett
az önkormányzattól érkező bevételek aránya, és nőtt a saját bevételek részesedése).
Az egyes intézmények között ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetőek meg (11-14.
táblázat). Az önkormányzati támogatásra leginkább rászoruló intézménynek tekinthető Városi
Könyvtár, a Kodály Kórus Debrecen és a Kodály Filharmónia Debrecen, köztes helyzetben van a
Debreceni Művelődési Központ és a Csapókerti Művelődési Ház (a két intézmény 2012-ben
került összevonásra), míg feladatait saját erőforrásból a legnagyobb mértékben a Vojtina
Bábszínház és a Csokonai Színház finanszírozta (a saját bevételek aránya ugyanakkor még itt sem
érte el az 50%-ot).
10. táblázat Az önkormányzati fenntartású, kultúra területén tevékenykedő költségvetési
intézmények helyi önkormányzattól kapott támogatásának változása 2007-2010 (a zárójelben
az egyes évek adatai 2007-os árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve)
2007 2008 2009 2010
A helyi önkormányzattól érkezett
támogatás összege (ezer Ft) 1 762 461
1 839 404
(1 733 651)
1 887 806
(1 706 877)
1 725 807
(1 432 205)
A helyi önkormányzattól érkezett
támogatás összbevételen belüli aránya
(%)
81,04 78,97 76,15 68,17
Page 14
14
Az érintett intézmények számára a
helyi önkormányzat egyéb
bevételeiből biztosított összeg (ezer
Ft)
1 246 361 1 324 304 1 238 456 1 021 361
Forrás: Debrecen költségvetésének zárszámadása az érintett években
11. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának
legfontosabb adatai 2007-ben Debrecenben
A B C D
Debreceni Művelődési Központ 116 752 23 066 139 818 83,50
Csapókerti Művelődési Ház 45 237 6754 51 991 87,01
Csokonai Színház 858 168 249 202 1 107 370 77,50
Vojtina Bábszínház 106 380 54 664 161 044 66,06
Városi Könyvtár 195 338 14 891 210 229 92,92
Kodály Filharmónia Debrecen 293 215 45 934 339 149 86,46
Kodály Kórus Debrecen 147 371 17 738 165 109 89,26
Összesen 1 762 461 412 249 2 174 710 81,04
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevételek (ezer Ft), C – összes bevétel (ezer Ft), D
– a helyi önkormányzattól érkező bevétel aránya (%)
Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása
12. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának
legfontosabb adatai 2008-ban Debrecenben
A B C D
Debreceni Művelődési Központ 155 983 33 977 189 960 82,11
Csapókerti Művelődési Ház 35 645 9182 44 827 79,52
Csokonai Színház 883 691 300 692 1 184 383 74,61
Vojtina Bábszínház 35 645 52 622 170 515 69,14
Városi Könyvtár 195 396 13 960 209 356 93,33
Kodály Filharmónia Debrecen 286 827 51 140 337 967 84,87
Kodály Kórus Debrecen 163 969 28 368 192 337 85,25
Összesen 1 839 404 489 941 2 329 345 78,97
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevételek (ezer Ft), C – összes bevétel (ezer Ft), D
– a helyi önkormányzattól érkező bevétel aránya (%)
Forrás: Debrecen 2008. évi költségvetésének zárszámadása
13. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának legfontosabb
adatai 2009-ben Debrecenben
A B C D
Debreceni Művelődési Központ 147 135 42 669 189 804 77,52
Csapókerti Művelődési Ház 34 101 10 191 44 292 76,99
Csokonai Színház 955 217 355 529 1 310 746 72,88
Page 15
15
Vojtina Bábszínház 127 030 60 521 187 551 67,73
Városi Könyvtár 186 312 20 252 206 564 90,20
Kodály Filharmónia Debrecen 293 959 82 423 376 382 78,10
Kodály Kórus Debrecen 144 052 19 630 163 682 88,01
Összesen 1 887 806 591 215 2 479 021 76,15
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevételek (ezer Ft), C – összes bevétel (ezer Ft), D
– a helyi önkormányzattól érkező bevétel aránya (%)
Forrás: Debrecen 2009. évi költségvetésének zárszámadása
14. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának legfontosabb
adatai 2010-ben Debrecenben
A B C D
Debreceni Művelődési Központ 132 676 64 934 197 610 67,14
Csapókerti Művelődési Ház 30 535 9452 39 987 76,36
Csokonai Színház 835 956 494 945 1 330 901 62,81
Vojtina Bábszínház 101 806 81 974 183 780 55,40
Városi Könyvtár 183 069 28 050 211 119 86,71
Kodály Filharmónia Debrecen 281 469 88 423 369 892 76,09
Kodály Kórus Debrecen 160 296 38 192 198 488 80,76
Összesen 1 725 807 805 970 2 531 777 68,17
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevételek (ezer Ft), C – összes bevétel (ezer Ft), D
– a helyi önkormányzattól érkező bevétel aránya (%)
Forrás: Debrecen 2010. évi költségvetésének zárszámadása
Az érintett intézmények költségvetésének kiadási szerkezete (15-18. táblázat) szoros kapcsolatot
mutat az érintett intézmény tevékenységének jellegével. A Kodály Kórus Debrecen és a Kodály
Filharmónia Debrecen jelentős személyi állománnyal működik, ugyanakkor nem követel nagyobb
infrastrukturális hátteret, és ezzel indokolható a személyi jellegű kiadások magas aránya. A
Debreceni Művelődési Központ rendkívül sok telephelyen, gyakran elavult épületekben működik
és valószínűleg ez áll a magas dologi kiadások mögött. A Csokonai Színház és a Vojtina
Bábszínház esetében az érintett épületek fenntartása, díszletek elkészítése indokolja az előző
intézményhez hasonló adatokat. A nehezen megmagyarázható kivételt a Városi Könyvtár jelenti,
amely a Debreceni Művelődési Központhoz hasonlóan több telephelyen is működik, de ennek
ellenére a személyi jellegű kiadások magas aránya jellemzi.
Az érintett intézményeknél ugyanakkor két általános tendencia is megfigyelhető: egyrészt
saját költségvetésükből alig képesek beruházásokat végrehajtani: a felhalmozási kiadások aránya
csak egy-két esetben haladta meg az 5%-ot. Másrészt 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent
a személyi jellegű és nőtt a dologi jellegű kiadások aránya, amely mögött a közszférában dolgozók
bérének stagnálása, illetve a különböző szolgáltatások (pl. elektromos energia, víz, telefon) árának
a növekedése állt.
Page 16
16
15. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2007-ben
Debrecenben
A B C
Debreceni Művelődési Központ 56,68 38,37 4,96
Csapókerti Művelődési Ház 48,07 26,01 25,92
Csokonai Színház 58,70 40,30 1,01
Vojtina Bábszínház 42,51 56,77 0,72
Városi Könyvtár 79,07 20,50 0,42
Kodály Filharmónia Debrecen 83,96 12,92 3,12
Kodály Kórus Debrecen 84,92 15,08 0,00
Összesen 65,01 32,95 2,03
A – személyi jellegű kiadások (%), B – dologi kiadások (%), C – felhalmozási kiadások (%)
Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása
16. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2008-ban
Debrecenben
A B C
Debreceni Művelődési Központ 45,15 47,60 7,25
Csapókerti Művelődési Ház 62,32 37,68 0,00
Csokonai Színház 54,29 41,59 4,11
Vojtina Bábszínház 44,16 54,83 1,01
Városi Könyvtár 79,18 20,82 0,00
Kodály Filharmónia Debrecen 83,41 14,07 2,52
Kodály Kórus Debrecen 79,31 20,69 0,00
Összesen 61,55 35,34 3,11
A – személyi jellegű kiadások (%), B – dologi kiadások (%), C – felhalmozási kiadások (%)
Forrás: Debrecen 2008. évi költségvetésének zárszámadása
17. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2009-ben
Debrecenben
A B C
Debreceni Művelődési Központ 42,98 55,25 1,78
Csapókerti Művelődési Ház 58,78 40,51 0,71
Csokonai Színház 49,43 47,05 3,52
Vojtina Bábszínház 38,98 56,58 4,44
Városi Könyvtár 76,45 22,00 1,55
Kodály Filharmónia Debrecen 74,07 19,97 5,97
Kodály Kórus Debrecen 84,97 15,03 0,00
Összesen 56,69 39,94 3,37
A – személyi jellegű kiadások (%), B – dologi kiadások (%), C – felhalmozási kiadások (%)
Forrás: Debrecen 2009. évi költségvetésének zárszámadása
Page 17
17
18. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2010-ben
Debrecenben
A B C
Debreceni Művelődési Központ 42,36 51,59 6,05
Csapókerti Művelődési Ház 62,22 35,85 1,92
Csokonai Színház 49,97 46,43 3,59
Vojtina Bábszínház 40,53 55,51 3,95
Városi Könyvtár 71,78 22,89 5,34
Kodály Filharmónia Debrecen 73,55 26,00 0,45
Kodály Kórus Debrecen 74,00 26,00 0,00
Összesen 56,06 40,74 3,20
A – személyi jellegű kiadások (%), B – dologi kiadások (%), C – felhalmozási kiadások (%)
Forrás: Debrecen 2010. évi költségvetésének zárszámadása
A kultúra területén tevékenykedő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok költségvetését
elemezve (19-22. táblázat) megállapítható, hogy a helyi önkormányzat támogatása igen fontos
szerepet játszik a kiadások fedezésében: a két leginkább „önellátó” cég esetében is az összes
bevételnek közel 50%-át adja ez a forrás, míg a MODEM Kft. vonatkozásában ez az arány kb.
20%-kal magasabb (az utóbbi intézmény 2007. évi kedvező helyzete alapvetően azzal
magyarázható, hogy az abban az évben megrendezésre került „Az igazi da Vinci” kiállítás több
mint 100 000 látogatót vonzott, és így igen jelentős jegybevételt eredményezett).
Az adatokat elemezve ezen intézményeknél is jól megfigyelhető a gazdasági válság hatása:
az önkormányzattól érkező támogatás összegében 2007 és 2008 között tapasztalható emelkedést
a későbbiekben már erőteljes csökkenés követte, amelyet az intézmények csak részben tudtak
saját bevételeik révén kompenzálni. A Nagyerdei Kultúrpark esetében igen jelentős problémát
okoz az időjárás: a csapadékos és hideg hétvégék több tíz millió forinttal csökkenthetik a
jegyekből származó bevételt.
A Főnix Rendezvényszervező Kft. az utóbbi években végig növelni tudta saját bevételeit,
de a rendezvényszervezés vonatkozásában korábban említett probléma kezelése a későbbiekben
sok gondot fog okozni. A MODEM Kft. esetében jelentős nehézséget jelent, hogy az elmúlt
években nem tudott olyan nagy látogatói létszámot vonzó kiállítást szervezni, mint a 2007-es da
Vinci kiállítás volt.
Az érintett intézményeknél mindegyikére jellemző ugyanakkor, hogy a gazdasági válság
hatása a vállalatok szponzorációs tevékenységét is visszavetette, és ennek következtében ebből a
forrásból is egyre kevesebb bevétel várható.
19. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági
társaságok költségvetési adatai 2007-ben Debrecenben
A B C D
Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. – működési céllal 130 000
138 985 317 985 56,29 Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. – beruházási céllal 49 000
Page 18
18
Főnix Rendezvényszervező
Nonprofit Kft. 710 000 621 439 1 331 439 53,33
MODEM Kft. 200 600 248 279 448 879 44,69
Összesen 1 089 600 1 008 703 2 098 303 51,93
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevétel (ezer Ft) C – összes bevétel (ezer Ft), D – a
helyi önkormányzattól érkező támogatás összbevételen belüli aránya (%)
Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása
20. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági
társaságok költségvetési adatai 2008-ban Debrecenben
A B C D
Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. – működési céllal 145 000
153 181 348 181 56,01 Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. – beruházási céllal 50 000
Főnix Rendezvényszervező
Nonprofit Kft. 786 800 807 018 1 593 818 49,37
MODEM Kft. – működési céllal 252 907 77 695 330 602 76,50
Összesen 1 234 707 1 037 894 2 272 601 54,33
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevétel (ezer Ft) C – összes bevétel (ezer Ft), D – a
helyi önkormányzattól érkező támogatás összbevételen belüli aránya (%)
Forrás: Debrecen 2008. évi költségvetésének zárszámadása
21. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági
társaságok költségvetési adatai 2009-ben Debrecenben
A B C D
Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. – működési céllal 140 000
220 946 375 946 41,23 Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. – beruházási céllal 15 000
Főnix Rendezvényszervező
Nonprofit Kft. 750 000 831 613 1 581 613 47,42
MODEM Kft. – működési céllal 265 000 116 452 381 452 69,47
Összesen 1 170 000 1 169 011 2 339 011 50,02
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevétel (ezer Ft) C – összes bevétel (ezer Ft), D – a
helyi önkormányzattól érkező támogatás összbevételen belüli aránya (%)
Forrás: Debrecen 2009. évi költségvetésének zárszámadása
22. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági
társaságok költségvetési adatai 2010-ben Debrecenben
A B C D
Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit
Kft. 136 000 160 098 296 098 45,93
Page 19
19
Főnix Rendezvényszervező
Nonprofit Kft. 551 746 899 173 1 450 919 38,03
MODEM Kft. – működési céllal 266 047 60 354 351 401 82,82
MODEM Kft. – beruházási céllal 25 000
összesen 978 793 1 119 625 2 098 418 46,64
A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevétel (ezer Ft) C – összes bevétel (ezer Ft), D – a
helyi önkormányzattól érkező támogatás összbevételen belüli aránya (%)
Forrás: Debrecen 2010. évi költségvetésének zárszámadása
Az egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre felhasznált támogatások (23-26. táblázat)
alapvetően négy csoportra oszthatóak. Egyrészt a költségvetésben külön soron szerepelnek az ún.
közművelődési feladatok, amelyek többek között műsorfüzetek és kiadványok megjelentetését,
művészek eseti megbízási díját foglalják magukba. Másrészt a helyi önkormányzat célzottan
támogat néhány kisebb, a kultúra területén tevékenykedő szervezetet (pl. Alföld Alapítvány, Lyra
Szimfonikus Zenekar). Harmadrészt 2009-ig létezett az ún. Kulturális Alap, amelyből
pályázatokon keresztül részesülhettek az ezen a területen tevékenykedő szervezetek, negyedrészt
2009-től az önkormányzat – megfelelő infrastruktúra hiányában – kénytelen megfelelő helyiséget
bérelni a Csokonai Színház kellékeinek tárolása céljából.
A 2007 és 2010 közötti folyamatokat vizsgálva 2008 után ezen kiadási tételek esetében is
visszaszorulás figyelhető meg: egyrészt megszűnt a Kulturális Alap, másrészt pedig a másik két
kiadási tétel (közművelődési feladatok, egyéb szervezetek támogatása) esetében is csökkenés
játszódott le.
23. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított
támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2007-ben
Egyéb kulturális-közművelődési célú,
működésre biztosított önkormányzati
támogatás
Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási
kiadásai
megnevezés összeg
(ezer Ft) megnevezés
összeg
(ezer Ft)
Közművelődési feladatok 14 877 Múzeum és művészeti galéria
vásárlási részlete 937 968
Egyéb szervezetek támogatása 33 773 Kölcsey Központ, egyéb
munkák 133 812
Kulturális Alap 27 009 Józsa, közösségi létesítmény 29 795
Apolló mozi fejlesztése 6 200
Összesen 75 659 Összesen 1 107 775
Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása
Page 20
20
24. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított
támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2008-ban
Egyéb kulturális-közművelődési célú,
működésre biztosított önkormányzati
támogatás
Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási
kiadásai
megnevezés összeg
(ezer Ft) megnevezés
összeg
(ezer Ft)
Közművelődési feladatok 23 140 Múzeum és művészeti galéria
vásárlási részlete 960 000
Egyéb szervezetek támogatása 38 763 Kölcsey Központ, egyéb
munkák 108 079
Kulturális Alap 24 672 Kismacs Közösségi Ház 4500
Debreceni Művelődési Központ
– általános felújítás 4105
Vojtina Bábszínház – lapostető-
javítás 921
Összesen 86 575 Összesen 1 077 605
Forrás: Debrecen 2008. évi költségvetésének zárszámadása
25. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított
támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2009-ben
Egyéb kulturális-közművelődési célú,
működésre biztosított önkormányzati
támogatás
Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási
kiadásai
megnevezés összeg
(ezer Ft) megnevezés
összeg
(ezer Ft)
Közművelődési feladatok 19 872 Múzeum és művészeti galéria
vásárlási részlete 292 776
Egyéb szervezetek támogatása 34 280 Színházi funkcióra alkalmas
épület vásárlási részlete 1 535 520
Kulturális Alap 13 061 Debreceni Művelődési Központ
– általános felújítás 4137
Csokonai Színház
műhelybázisának bérleti díja 31 450
Összesen
(az utolsó tétel nélkül)
98 663
(67 213) Összesen 1 832 433
Forrás: Debrecen 2009. évi költségvetésének zárszámadása
Page 21
21
26. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított
támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2010-ben
Egyéb kulturális-közművelődési célú,
működésre biztosított önkormányzati
támogatás
Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási
kiadásai
megnevezés összeg
(ezer Ft) megnevezés
összeg
(ezer Ft)
Közművelődési feladatok 14 897 Múzeum és művészeti galéria
vásárlási részlete 664 655
Egyéb szervezetek támogatása 30 186 Színházi funkcióra alkalmas
épület vásárlási részlete 767 760
Csokonai Színház
műhelybázisának bérleti díja 36 672
Színház funkcióra alkalmas
épület színháztechnológia és
belsőépítészeti tervezése
115 000
Kulturális Alap - Agóra Pólus 11 124
Összesen
(az utolsó tétel nélkül)
81 755
(45 083) Összesen 1 572 039
Forrás: Debrecen 2010. évi költségvetésének zárszámadása
A kulturális jellegű beruházások támogatása (23-26. táblázat) alapvetően három nagy csoportra
osztható. Egyrészt 2007 és 2008 folyamán a már korábban elkészült Kölcsey Központban kellett
még kisebb munkálatokat végrehajtani. Másrészt a helyi önkormányzat a 2000-es évtized második
felében két nagyobb kulturális jellegű fejlesztést (ténylegesen ingatlanvásárlást) is megvalósított
(lásd később), és ezek törlesztőrészlete az adott időszakban is terhelte a költségvetés kiadási
oldalát. Harmadrészt a kulturális intézmények működése során több alkalommal is jelentkeznek
kisebb-nagyobb problémák, amelyek elhárítása alacsony költségű fenntartási kiadásokat tett
szükségessé.
27. táblázat A helyi önkormányzat kulturális célra szánt kiadásainak változása 2007 és 2010 között (ezer Ft,
zárójelben az egyes évek adatai 2007-os árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve)
2007 2008 2009 2010
A helyi önkormányzat által fenntar-tott
kulturális intézmények támogatása 1 762 461 1 839 404 1 887 806 1 725 807
A helyi önkormányzat tulajdonában lévő
gazdasági társaságok támogatása 1 089 600 1 234 707 1 170 000 978 793
Egyéb kulturális-közművelődési célú,
működési jellegű támogatás 75 659 86 575 98 663 81 755
kulturális beruházások 1 107 775 1 077 605 1 832 433 1 572 039
Összesen 4 035 495
4 238 291
(3 994 619)
4 988 902
(4 510 761)
4 358 394
(3 757 236)
ebből - működési célú 2 878 720
3 110 686
(2 931 843)
3 141 469
(2 840 388)
2 761 355
(2 380 478)
- fejlesztési célú 1 156 775 1 127 605 1 847 433 1 597 039
Page 22
22
A kulturális célú kiadások aránya a helyi
önkormányzat összes kiadásán belül (%) 8,18 7,57 8,45 7,25
Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei
Összességében megállapítható, hogy Debrecenben a helyi önkormányzat 2007 és 2010 között
minden évben több mint négy milliárd forintot fordított kulturális célokra, amely összeg az összes
kiadások 7-8%-át jelentette. Ezen tétel 25-35%-a beruházási, míg 65-75%-a működési célokat
szolgált. Az előbbiek korábban vállalt kötelezettségekből származnak, ennek következtében rövid
időn belül kifutnak, és a közeljövőben alig várható nagyobb kulturális jellegű fejlesztés (az
egyedüli kivételt az Agóra Pólus beruházása jelenthet, amelynek az elindulása 2012. közepére
tehető).
A fentiek következtében a legnagyobb figyelmet a működési jellegű kiadásokra kell
fordítani, amelyek esetében aktuális áron számolva 2007 és 2009 között még növekedés volt
megfigyelhető. A valós helyzetet ugyanakkor sokkal jobban tükrözi az inflációs rátát is figyelembe
vevő összehasonlító áron történő számolás, amely vonatkozásában a csökkenés már 2008 után
megindult, és 2009-2010 között közel 20%-os volt.
5. Kulturális célú fejlesztések Debrecenben
Az 1998-ban a helyi önkormányzat irányítását átvevő FIDESZ célul tűzte ki egy sokkal aktívabb,
a kihívásokra rövid időn belül reagáló politikai kialakítását, és a város egyik kitörési pontjaként a
kulturális gazdaságot jelölte meg. Ennek szellemében az új évezred elején Debrecen városa is
pályázott az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerésére, és a pályázat – infrastrukturális
téren – öt nagyobb elemből épült fel: Új kiállítási negyed (ennek a része a MODEM), Nagy-tó,
Lúdas Matyi park, Latinovits Színház, Kölcsey Központ. A város pályázata végül sikertelen volt, a
helyi önkormányzat mégis úgy döntött, hogy saját erőforrásból is megépíti a legfontosabb
beruházásokat. Ennek szellemében készült el a Kölcsey Központ és az azzal egy egységet alkotó
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ épülete, valamint a Debrecen Fórumban
található Latinovits Színház.
A helyi önkormányzat ugyanakkor egy összegben nem tudta finanszírozni a
beruházásokat, és ezért az utóbbi kettőt más cég (MODEM – Keviép Zrt., Latinovits Színház –
Dexium Ingatlanfejlesztő Kft.) valósította meg. A helyi önkormányzat pedig több éves
részletfizetés keretében vásárolja meg azokat (ez a MODEM esetében négy év, 2007-2010, alatt
2 855 399 Ft, míg a Latinovits Színház esetében négy év, 2009-2012, alatt 3 838 800 000 Ft volt).
Az utóbbi beruházásnál ugyanakkor jelentős problémát jelentett, hogy a helyi önkormányzat
pénzügyi erőforrásai – a korábban vázolt módon – csak az épület megépítésére voltak
elegendőek, a nézőtér és a belső színpadtechnika jelenleg míg hiányzik (a becslések szerint ezen
célra még kb. másfél milliárd forintra lenne szükség), és ezért a színházat jelenleg nem használják.
A fentiek mellett az elmúlt időszakban az Észak-Alföldi Operatív Program keretében
négy nagyobb kulturális célú beruházás valósul(t) meg Debrecenben. Egyrészt a Déri Múzeum
versenyképességének a növelése érdekében jelenleg is folyik az intézmény teljes körű
rekonstrukciója (támogatási összeg: 617 836 343 Ft, támogatási intenzitás 90%), amelynek
keretében többek között végbemegy az épület homlokzatának felújítása, a külső nyílászárók
cseréje, a Díszterem megújítása, a pinceszinten új kiállítási tér – a Csodakamra – kialakítása, az
Page 23
23
épület akadálymentesítése, valamint egy új kávézó kialakítása. Emellett a MODEM-mel közös
finanszírozásból megvalósuló információs táblák és videospot által bevezetésre kerül a debreceni
,,Múzeumi negyed” mint tematikus városnegyed fogalma.
Másrészt a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ vonzerejének javítása és
az intézmény nemzetközi pozicionálása céljából megvalósuló projekt (támogatási összeg: 224 398
800 Ft, támogatási intenzitás 90%) keretében létrejött egy a szobrászat és az installatív művészet
világhírű alkotóinak bemutatására alkalmas szoborpark. Továbbá egy többfunkciós multimédiás
bemutató- és programterem, illetve az épület falára felhelyezésre került egy, az audiovizuális
alkotások számára nagy publicitást biztosító – egyben információs- és marketingfelületként is
szolgáló – videófal.
Harmadrészt megvalósult a Református Kollégium egyik épülettömbjének látogatóbarát
fejlesztése (támogatási összeg: 399 909 906 Ft, támogatási intenzitás 90%), amely többek között
magában foglalta az épületben található kiállítások modernizálását és megközelíthetőségének
javítását. Negyedrészt jelenleg is folyik a Református Nagytemplom felújítása (támogatási
összeg: 79 108 689 Ft, támogatási intenzitás 90%), amelynek keretében végbemegy a belső
falfelület és a Kossuth emlékhely felújítás, a nyugati toronyban messzelátópont kiépítése, valamint
egy érintőképernyős virtuális bemutató eszköz beszerzése.
Page 24
24
IRODALOM
A Főnix Rendezvényszervező Kft. 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója
A Kultúra Magyar Városa 2008. Debrecen pályázati anyaga a cím elnyerésére
A MODEM Kft. 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója
A Nagyerdei Kultúrpark 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója
Debrecen Megyei Jogú Város 2007., 2008., 2009. és 2010 évi költségvetésének zárszámadása
Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív Programja
(2006)
Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja (2004)
Debrecen megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008)