M agyarországon a kukorica a növény- termesztés főszereplője. Az elmúlt években részben az aszály miatt, részben pedig az értékesítési gondok miatt nem volt igazi sikernövény a kukorica (sem). A helyzet a kukoricabogár megjelenésével és a Dél-Dunántúlon történő súlyos pusztításá- val még nehezebbé vált. (Egyes vélemények szerint Tolna megyében 2002-ben és 2003- ban a kukoricabogár évente két–két milliárd forint jövedelem-kiesést okozott a gazdálko- dóknak, részben az elszenvedett kártétel, részben a védekezési költségek, részben pe- dig a kényszerű vetésváltás miatt elmaradt haszon formájában.) Ugyanakkor a kukorica „jó növény". A megfelelő talajokon, az ország kukoricatermesztésre kedvező hőmérsékleti adottságokkal rendelkező területein, kellően csapadékos évjáratokban nagy hozamokra képes. Termesztés technológiája egyszerű, jól gépesíthető, az előállított végtermék pe- dig a hazai, az európai és a világpiacon egy- aránt jól értékesíthető. A kukorica árutételek- kel szemben – eltérően a búzától – nincse- nek, vagy legalábbis eddig nem voltak telje- síthetetlen minőségi követelmények, így a pi- aci „hisztériák” ezt a növényt nem érintették. A termesztés kedvező kilátásait ugyanakkor a biztató piaci viszonyok ellenére is mérsékli néhány tényező. Első helyen a kukoricabogár súlyos kártételi veszélyét kell említeni. Ez a kártevő az 1995-ös betelepedését követően 2000-ben érte el Tolna megyét, majd az ezt követő években óriási tömegben felszapo- rodva iszonyú károkat idézett elő. Sajnos a termelők egy része – a veszély kockázatát le- becsülve – saját kárán tanulta meg, hogy ez- zel a bogárral nem lehet „kukoricázni". Ese- tenként a szakmai ajánlások is megtévesztők. A védekezés lehetséges hatásfoka a lárvák el- len gyakran csak 20–30 százalékos, jobb eset- ben 50 százalék körüli, ami erős fertőzöttség mellett nem elegendő a súlyos terméskiesés elkerülésére. Ez különösen azokban a térsé- gekben megszívlelendő, ahol a kártevő új hó- dítását követően megjelent ugyan, de az elret- tentően súlyos lárvakártétellel kapcsolatban még nincs kellő termelői tapasztalat. A véde- kezés tekintetében a szakmai ismeretek az el- múlt 2-3 évben komoly fejlődést értek el. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a lehetsé- ges megoldások nagy része a kukoricabogár elleni kémiai módszerekre koncentrál és na- gyon kevés szó esik magáról a kukoricáról. Márpedig az okban a tér ségekben, ahol a k u - k oricabogár k omoly kár okk al f en y ege t, alap - jában k ell átér ték elni a k uk oricat er mesztés k or ábbi gy ak or latát. Új alapokra kell helyezni a termesztési eljárásokat és minden tekintet- ben optimumra kell azokat „járatni”. Az agro- technikai műveletek minősége, a tápanyagel- látás színvonala, a megelőző és kímélő gyom- irtás precíz megvalósítása mind-mind nélkü- lözhetetlenül fontos feltétele a kukorica gyors kezdeti fejlődésének és az erőteljes gyökérnövekedésnek. A jól menedzselt állo- mány természetes ellenálló képessége a bo- gárral szemben megnő és a megfelelően megválasztott és gondosan kivitelezett kémi- ai eljárásokkal kiegészítve egyre inkább lehet reális esély a kukorica önmaga utáni termesz- tésének a bogár súlytotta területeken is. Ez a szakma nagy kihívása. És ez nem kevés, hi- szen a kukorica ma a szántóföldi növényter- mesztés egyik legjövedelmezőbb kultúrnövé- nye. M agyarországnak az Unióban a kuko- ricatermesztésben komparatív elő- nyei vannak. A kedvező éghajlati és talajadottságok, a termesztési tapasztalatok, a szakmai ismeretek, valamint az erős megél- hetési kényszer egyaránt arra biztatja a ter- melőt, hogy – ahol lehet – kukoricát termel- jen. Mégpedig felsőfokon! Ezzel szeretne az Agrofórum jelen kiadványával a termelők munkájához hozzájárulni. Dr. Csíbor István 2 2004. február Extra 5. A kukorica az uniós csatlakozás küszöbén
56
Embed
A kukorica az uniós csatlakozás küszöbén Mregihonlap.agroforum.hu/wp-content/uploads/2004_04_E5.pdf · Silózás vagy CCM-készítés, vagy szemes kukorica betakarítása. Tartósítható:
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Magyarországon a kukorica a növény-termesztés főszereplője. Az elmúltévekben részben az aszály miatt,
részben pedig az értékesítési gondok miattnem volt igazi sikernövény a kukorica (sem).A helyzet a kukoricabogár megjelenésével ésa Dél-Dunántúlon történő súlyos pusztításá-val még nehezebbé vált. (Egyes véleményekszerint Tolna megyében 2002-ben és 2003-ban a kukoricabogár évente két–két milliárdforint jövedelem-kiesést okozott a gazdálko-dóknak, részben az elszenvedett kártétel,részben a védekezési költségek, részben pe-dig a kényszerű vetésváltás miatt elmaradthaszon formájában.) Ugyanakkor a kukorica„jó növény". A megfelelő talajokon, az országkukoricatermesztésre kedvező hőmérsékletiadottságokkal rendelkező területein, kellőencsapadékos évjáratokban nagy hozamokraképes. Termesztés technológiája egyszerű,jól gépesíthető, az előállított végtermék pe-dig a hazai, az európai és a világpiacon egy-aránt jól értékesíthető. A kukorica árutételek-kel szemben – eltérően a búzától – nincse-nek, vagy legalábbis eddig nem voltak telje-síthetetlen minőségi követelmények, így a pi-aci „hisztériák” ezt a növényt nem érintették.A termesztés kedvező kilátásait ugyanakkor abiztató piaci viszonyok ellenére is mérséklinéhány tényező. Első helyen a kukoricabogársúlyos kártételi veszélyét kell említeni. Ez akártevő az 1995-ös betelepedését követően2000-ben érte el Tolna megyét, majd az eztkövető években óriási tömegben felszapo-rodva iszonyú károkat idézett elő. Sajnos atermelők egy része – a veszély kockázatát le-becsülve – saját kárán tanulta meg, hogy ez-zel a bogárral nem lehet „kukoricázni". Ese-tenként a szakmai ajánlások is megtévesztők.A védekezés lehetséges hatásfoka a lárvák el-len gyakran csak 20–30 százalékos, jobb eset-ben 50 százalék körüli, ami erős fertőzöttségmellett nem elegendő a súlyos terméskieséselkerülésére. Ez különösen azokban a térsé-gekben megszívlelendő, ahol a kártevő új hó-
dítását követően megjelent ugyan, de az elret-tentően súlyos lárvakártétellel kapcsolatbanmég nincs kellő termelői tapasztalat. A véde-kezés tekintetében a szakmai ismeretek az el-múlt 2-3 évben komoly fejlődést értek el.Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a lehetsé-ges megoldások nagy része a kukoricabogárelleni kémiai módszerekre koncentrál és na-gyon kevés szó esik magáról a kukoricáról.Márpedig azokban a térségekben, ahol a ku-koricabogár komoly károkkal fenyeget, alap-jában kell átértékelni a kukoricatermesztéskorábbi gyakorlatát. Új alapokra kell helyeznia termesztési eljárásokat és minden tekintet-ben optimumra kell azokat „járatni”. Az agro-technikai műveletek minősége, a tápanyagel-látás színvonala, a megelőző és kímélő gyom-irtás precíz megvalósítása mind-mind nélkü-lözhetetlenül fontos feltétele a kukoricagyors kezdeti fejlődésének és az erőteljesgyökérnövekedésnek. A jól menedzselt állo-mány természetes ellenálló képessége a bo-gárral szemben megnő és a megfelelőenmegválasztott és gondosan kivitelezett kémi-ai eljárásokkal kiegészítve egyre inkább lehetreális esély a kukorica önmaga utáni termesz-tésének a bogár súlytotta területeken is. Ez aszakma nagy kihívása. És ez nem kevés, hi-szen a kukorica ma a szántóföldi növényter-mesztés egyik legjövedelmezőbb kultúrnövé-nye.
Magyarországnak az Unióban a kuko-ricatermesztésben komparatív elő-nyei vannak. A kedvező éghajlati és
talajadottságok, a termesztési tapasztalatok, aszakmai ismeretek, valamint az erős megél-hetési kényszer egyaránt arra biztatja a ter-melőt, hogy – ahol lehet – kukoricát termel-jen. Mégpedig felsőfokon! Ezzel szeretne azAgrofórum jelen kiadványával a termelőkmunkájához hozzájárulni.
Dr. Csíbor István
2 2004. februárExtra 5.
A kukoricaaz uniós csatlakozás küszöbén
Dr. Menyhért ZoltánCsúrné dr. Varga AdrienneSzent István Egyetem, Gödöllő
1990 után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen(GATE, ma Szent István Egyetem) olyan törekvés lát-szott megvalósulni, hogy az országos mezőgazdaságikiállításokat (OMÉK) Gödöllőn, részben az egyetemmeglévő vagy megépítendő helyiségeiben, illetve a kö-rülötte meglévő kísérleti telepeken rendezzék meg. Eza törekvés két alkalommal sikerrel járt. A GATE kereteiközött a Növénytermesztési Intézet vállalta, hogy a ku-koricatermesztés biológiai alapját (azaz a különbözőcégek hibridjeit) és a termesztéstechnika egyes eleme-it, (így pl. a vetésidő, állománysűrűség, gyomirtás,gyomirtó szerek összehasonlítását) s az ehhez szüksé-ges demonstrációs kísérletet – saját kutatására építve –bemutatja. Ehhez készült egy demonstrációs anyag (1-2. ábra), amely a kukoricatermesztést bemutató kísér-leti téren volt kiállítva, szemléltető anyagként.
Az 1-2. ábra csaknem mindent elmond a vetésidő, atermés és az állománysűrűség problémáiról, de magaaz agrotechnika ennél jóval több. A teljesség igényenélkül – s arra számítva, hogy a különszám többi írásais kiegészíti az idevonatkozó ismereteket – igyek-szünk a vetésidő és néhány agrotechnikai elem fon-tosságára kitérni.
A vetésidő és a termés összefüggéseMinden növényfajnak, ezen belül a kukorica egyes
fajtáinak is megvan az optimális vetésideje (1. ábra).Ekkor vessünk!
Az optimálisnál korábbi vetéskor több lehet a tőhi-ány, aminek oka lehet:
◆ a nem megfelelő vetőmag minőség, emiatt több-letvetőmag szükséges;
◆ a hideg talaj a vetésmélységben;◆ a túl mélyre történő vetés;
◆ a sok madárkár (fácán, galamb) az elhúzódó kelésmiatt.
Ha túl sok a tőhiány, újravetés is szükséges lehet. Eztkerüljük el, mert ez dupla vetési költséget jelent! Azoptimális vetésidő hossza nem több 8-10 napnál.Ezen időintervallumon belül vessünk korán, mert akorán vetett kukorica:
◆ generatívabb, több csövet, csövenként több sze-met nevel;
◆ nagyobb lesz az ezerszemtömege;◆ jobb lesz a beltartalmi értéke;◆ hamarabb beárnyékolja a talajt, ezzel csökken a
felszínről elpárolgó víz mennyisége;◆ hamarabb elnyomja a gyomokat, kevesebb vegy-
szer felhasználásával termelhetünk;◆ jobban ki lehet használni a télen és kora tavasszal
leesett csapadékot, jobb lesz a termésbiztonság;◆ hamarabb virágzik és hamarabb érik;◆ a korábban beérett kukoricát nagyobb részt a nap
szárítja meg, így kevesebb szárító energiát kell fel-használnunk. Jelenleg 100 kg szemeskukoricából1 % nedvességet – szárítóüzemtől függően – 38-50 Ft értékű hőenergiával lehet elvonni.
Ha az optimálisnál később vetünk:❑ már eleve rövidebb tenyészidejű, tehát (zömmel)
genetikailag kisebb termőképességű fajtát vá-laszthatunk;
❑ kevesebb lesz a tövenkénti csőszám és a csöven-kénti szemszám;
❑ kisebb lesz az ezerszemtömeg;❑ minden nap késés a vetéskor 1 %-kal csökkenti a
termést;❑ később érik be;❑ magasabb lesz a szemek betakarításkori nedves-
ségtartalma, emiatt többe kerül a szárítás;❑ a szemek nagyobb víztartalma miatt több lesz a
szállítási költség;
Extra 5.2004. február 3
Adalékok a kukoricatermesztésagrotechnikai alapjaihoz
1. ábra 2. ábra
❑ több lesz a betegség miatti tőkidőlés és a szemká-rosodás (csőfuzárium stb.);
❑ a szemtermés rosszabb minőségű lesz, ezért ala-csonyabb áron adható el;
❑ ha takarmánynak használjuk, egységnyi súlygya-rapodáshoz vagy tejtermeléshez többet kell fel-használni;
❑ több fehérjekoncentrátumot kell a keveréktakar-mányhoz adni.
A tőszámés a termés összefüggése
Az optimális tőszámintervallum(2. ábra) függ:
■ a termesztendő fajtától (hibrid,genotípus, tenyészidőcsoport);
■ a termőhelytől (vízellátás, táp-anyagellátás, talajok víz- éstápanyagszolgáltató képessé-ge);
■ az alkalmazott agrotechnikától(vetésidő, gyomirtás, növényvé-delem, öntözhetőség);
■ az éghajlati stresszek fellépésé-nek valószínűségétől (évjárat-hatás).
Figyelem: Ha a tápanyagellátásés vízellátás jelenti a korlátokat,akkor minden esetben az optimá-lis tőszámintervallum legkisebb tő-számait vessük ki! Ennek eredmé-nyeként:
❏ csökken a stresszhatások káro-sító ereje;
❏ kedvező évjáratban a többcsö-vűség, a több szem, a nagyobbezerszemtömeg kiegyenlíti a re-latíve kisebb tőszámot.
Túl ritka állomány esetén:❏ a hibrid nem tudja kifejteni a
genetikai termőképességét.Nincs elég tő és cső, így a ter-mőhelyi adottságok (hő, fény,tápanyag, víz) kihasználatlanulmaradnak;
❏ a növényzet nem árnyékolja bekellően a talajt (nő az evaporá-ció, rosszabb a gyomelnyomóképesség, ami tovább rontja atermésképzést);
❏ az esetlegesen fel nem használt,de kijuttatott tápanyagok, külö-nösen a N lemosódhat az alta-lajba, ahonnan az élővizekbekerülhet, ami eutrofizációtokozhat.
Az első kérdések között felmerül:mikor kell, vagy mikor lehet a ku-koricát vetni?
Nem kétséges, hogy a kukorica-termesztés legfontosabb momentu-ma, munkaművelete, a vetés. A ve-tés már egy megkezdett agrotechni-kai láncolat fontos, de nem önálló,
hanem más műveletsortól függő eleme, melynek elő-veteménytől függő részeit az 1. táblázat mutatja be.
Az őszi talajmunkák jelentőségea kukoricatermesztésben
Az eredményes kukoricatermesztés – még aszályoskörülmények között is, sőt ekkor még inkább – azőszi, megelőző évi talajmunkáktól függ. Ezek a mun-
Szántás-előkészítés, tárcsázássalMélylazítás a terület 25 %-ánMűtrágyakiszórásSzántásBarázdabehúzásSzántáselmunkálás
kák 60-80 %-ban eldöntik a következő tavaszon elve-tett kukorica termésmennyiségét, mivel a tőlünk füg-getlen csapadékvíz tárolásában és megőrzésében ját-szanak kiemelkedő szerepet.
Az elővetemény lekerülése után – főleg ha az kalá-szos, vagy más, nyár végén, vagy ősz elején betakarí-tott növény – azonnal porhanyítsuk fel a tarlót, szün-tessük meg az ülepedett talaj mikropórusait, amely azaltalaj felől a még meglévő vízkészletet szállítja a fel-szín felé és ezáltal segíti azt a levegőbe elpárologni.Az ezt követő összes többi talajmunkának is az le-gyen a célja, hogy a talaj az ősszel és télen leesett csa-padékból minél többet fogadjon be, a víz minél mé-lyebbre hatoljon be és ott raktározódjon. Emellettminden szerves anyag, legyen az akár gyökér, akármás növényi maradvány – ha van, főként istállótrágya!– még ősszel legyen bedolgozva a talajba. Ezek legye-nek egyenletesen bekeverve a felső 18-25 cm-es talaj-rétegbe, hogy ott még ősszel, elég meleget és oxigéntkapva elkorhadhasson. Fontos a jó talajba dolgozás éselkeverés, azaz minél kevesebb növényi maradványmaradjon a felszínen. A szerves anyagok lebomlásátfelgyorsíthatjuk elégséges, de nem sok műtrágyával is.
Ha az ősszel és télen leesett csapadék nem folyik ela talajról, akkor annak 70-80 %-a a következő tavaszonelvetett kukoricanövényt táplálja majd, feltéve, ha agyomirtást is eredményesen végeztük el. Ezzel szem-ben a késő tavasszal, vagy nyáron leesett csapadék-nak csak kb. 20 %-a hasznosul. A többi csak a legfel-ső talajréteget nedvesíti át, 80 %-a rövid időn belül el-folyik, vagy elpárolog a talajból. (Ezért volt jó gondo-lat a dr. Bocz Ernő és munkatársai által szorgalmazottún. „tározó öntözés”, amely pontosan ezt kívántamegvalósítani.) A talajt ennek megfelelően ősszel úgykell megmunkálni, hogy tegye lehetővé a gyors beszi-várgást, a minél mélyebbre történő talaj-átnedvese-dést. Ezért még ősszel el kell végezni a mélyművelést,amely lehet altalajlazítás, vagy mélyítő szántás, vagymás művelés. Mivel a kukorica gyökereinek 60-80 %-aa felső 15-35 cm-es rétegben helyezkedik el, lényeges,hogy ez kellően elmunkált, vízzel és tápanyagokkaljól ellátott legyen.
Az őszi, legutolsó talajművelésnél a talajfelszín már
lehet egy kissé durvább is, ami segít a hó jobb megtar-tásában a leesett csapadék befogadásában és tárolásá-ban. Ezeket a hantosabb részeket a téli fagy hamar át-járja, szétaprítja, s lehetővé teszi a tavaszi talajmunkáksorán az aprómorzsás, kedvező talajfelszín kialakítá-sát.
Mottóul lebegjen előttünk, hogy a kukorica az anövény, amely minden más kultúrnövénynél jobbanmeghálálja a gondos ápolást, szinte érzékenyebb atápanyagellátást és gyomirtást is magában foglalótalajápolásra, mint a talajadottságokra.
Legyen gondunk arra, hogy a talajt a szükségesnéljobban ne dolgozzuk meg, „ne műveljük agyon”! Atúlzottan sok talajmunka drága, emellett tömörré,kompakttá teszi a talajt, ami a víz befogadása ellen hatés felgyorsítja a felszíni elfolyást. Ha van rá lehetősé-günk, használjunk eszközkapcsolást, amely csökkentia talajterhelést és felgyorsítja a munkát.
Tavasszal, amint lehetséges, azonnal egyengessükel, porhanyítsuk fel a talajfelszínt, ami szintén vízmeg-őrző, de emellett gyomirtó hatású is. Csak a vetéstmegelőzően – ha lehetséges, kombinátorral – végez-zük el a magágy-előkészítést. Természetesen a tavaszitalajmunkák ideje és eszköze attól is függ, hogy vég-zünk-e herbicid kijuttatást.
Mind ősszel, mind tavasszal ügyeljünk az egyes mű-veletek helyes időzítésére. Túlzottan nedves talajonne végezzünk semmiféle talajmunkát, mert a legtöbbesetben olyan rögös talajt „állítunk elő”, amit szinte le-hetetlen kultúrállapotba hozni. Műveléskor a talaj le-gyen könnyen omlós, ne keletkezzenek nagy hantok,ami főleg agyagos, réti, vagy erdőtalajon lehet nagyonkáros.
Megfelelő hibrida megfelelő helyre
Mielőtt a vetésre sor kerülne, már több, legalábbis avetéssel egyenrangú döntést kell hoznunk, mégpedig:" Hol lehet, – s milyen eredménnyel – kukoricát ter-
meszteni?" Milyen fajtát (hibridet) választunk az illető termő-
helyen?" Egy, vagy több fajtát veszünk-e, mitől függ a fajta-
megválasztás?" Monokultúrában
vagy vetésváltás-ban történjen-e atermesztés?
" Mi legyen az elő-vetemény?
Fenti kérdések meg-válaszolását segíthetika következő ismeretek:
A kukoricát többmint 7000 éve vettékkultúrába Dél-Ameri-kában és kb. 5000 éveKözép-Amerikában. Ama ismert kukorica va-lószínűleg több vad őskeresztezéséből jöttlétre, miközben a felté-telezett, kezdeti vad őskipusztult, nem ismer-
Extra 5.2004. február 5
Az egyes kukorica fajok beosztása az endospermium összetétele alapján 3. ábra
jük. A kezdeti időktől a mai na-pig a 3. ábrán és a 2. táblázat-ban összefoglalt alfajai alakultakki.
Mivel a kukorica származási he-lyét elég jól be lehet határolni, eb-ből vezetik le sokan, hogy nagy ahő- és fényigénye, és sokszor(többnyire helytelenül!) megemlí-tik, hogy rövidnappalos növény.Az előbbi két állítás (hő- és fény-igény) ma is többnyire igaz, a nap-szakosság viszont csak a trópuso-kon, vagy az Egyenlítőhöz közelitermőhelyeken fogadható el, amitkönnyű belátni, hiszen amikor Ko-lumbusz Kristóf 1492-ben felfedez-te ezt a növényt, akkor már azEgyenlítőhöz közel fekvő géncent-rumaiból dél felé Dél-Amerika kö-zépső részéig, északon pedig csak-nem a Nagy Tavak vidékéig ter-mesztésben volt, azaz a napszakosság a mérsékeltövi kö-rülményekhez is kialakulhatott.
TermőhelyigényA kukoricát a világon mintegy 120 millió hektáron ter-
mesztik, s ebben a legkülönfélébb talajok fellelhetők.Magyarországon a termőterülete az összes rendelkezésreálló szántóterület 40-42 %-a, ami 1-1,2 millió hektárt teszki. Természetesen, ahol termeszteni lehet, ott a rendelke-zésre álló talajok nem mindig elégítik ki a kukorica opti-mális igényét. A kukorica ugyanis a talaj tekintetébeneléggé toleráns, tehát megterem a homokos és kötöttföldben is, de legjobban a mély termőrétegű, humusz-ban gazdag agyag- és vályogtalajokat szereti. Bittera Mik-lós (1922) szerint „semmi esetre sem szabad nagyon so-vány, túlságosan száraz (szárazságra, aszályra hajló) vagyerősen vizes talajba vetni.”
Magyarországra a kukorica az 1600-as évek elején ke-rült (1611-ben), és sokáig hazánkat úgy tekintették, hogyEurópában nálunk van a kukoricatermesztés északi hatá-ra. Ma már ez nem igaz, de az feltétlenül továbbra is fenn-áll, hogy a szemeskukorica-termesztés Magyarország te-rületén még mindenütt megoldható, de tőlünk észa-kabbra már inkább a szilázsnak történő termesztése a jel-lemző. Magyarországon sem azonos az egyes tájak ku-koricatermesztési alkalmassága. Ezt sokan, más-másmegközelítésben vizsgálták.
A területi elhatárolás azért is nehéz és néha félreérthe-tő, mert a kukoricát, mint nagy hőigényű növényt cso-portosítani lehet csupán hőigénye alapján (effektívhőösszegigény) és talajalkalmasság alapján is. Akikmindezeket együttesen vizsgálták, azok abból indulhat-tak ki, hogy az ország termőtájain mit milyen eredmé-nyességgel lehet termeszteni. Így alakultak ki a termőtájalkalmassági vagy tájtermesztési besorolások. (Ennek akukoricatermesztésnél nincs olyan kiugró jelentősége,mint pl. a zöldség-, szőlő- [bor] és gyümölcstermesztés-ben, de az eredményességet nagymértékben befolyásol-ja.)
Ugyanannyi befektetést feltételezve jó kukoricatermőterületen a profit másfél, sőt kétszeres is lehet, mint az ar-ra kevésbé alkalmas területen. Saját vizsgálataink szerint(Menyhért, szerk. 1987) hazánkban az ökológiai ténye-
zők közül a klíma hatása kb. 30 %-ra, az agrotechnikaegyüttesen kb. 50 %-ra, az egyéb termőhelyi elemek(domborzat, talaj, hidrológiai viszonyok) hatása kb. 20%-ra tehető (3. táblázat).
A kukorica termesztés komplex vizsgálatához meg kel-lett határozni az ország tájkörzetenkénti öko-poten-ciálját. Erre a legteljesebb felmérést a Láng István vezet-te kollektív munka adta (Láng 1980, 1981, Láng et al.1982). Ennek a felmérésnek az alapja az volt, hogy az or-szágot a Ghimessy L. (1984) által megszerkesztett 35 kö-zéptájra, ezen belül viszonylag homogénnek vehető ta-lajtípusokra bontották fel, s így 135 sajátos mikroklímájútermelési körzetet lehetett elkülöníteni. Ebből a kukori-ca, mint kis klíma-toleranciájú növény, már a középtájúbontásban is jól elkülöníthető. A 35 középtáj térképe éselhelyezkedése a 4. ábrán látható.
6 2004. februárExtra 5.
Magyarország termésökológiai körzetei(LÁNG, 1980)Számozás: lásd a 4. táblázat
4. ábra
A szemes kukoricatermesztésre „kiválóan alkalmas kö-zéptájak”:
Dunai Alföld (I:):- Bácskai-hátság (csernozjom típusú talajok)- Mezőföld (csernozjom típusú és barna erdőtalajok)- Drávamenti-síkság (barna erdő- és réti öntéstalajok)
Tiszai Alföld (II:):- Közép-Tiszavidék (csernozjom típusú talajok, pl.
Jászság)- Alsó-Tiszavidék (csernozjom típusú talajok, pl.
Csongrádi-sík)- Hajdúság (csernozjom típusú talajok)- Berettyó-Kőrösvidék (réti talajok, Kőrösvidék)- Kőrös-Maros-köze (csernozjom típusú talajok)
Dunai Alföld (I.):- Dunamenti-síkság (pl. Mohácsi síkság)- Duna-Tisza közi hátság (pl. Kiskunsági löszös hát)
Tiszai Alföld (II.):- Észak-Alföldi hordalékkúp síkság (pl. Hevesi-sík)
Kisalföld (III.):- Győri-medence (pl. Mosoni-síkság)- Komárom-Esztergomi-síkság (pl. Igmánd-Kisbéri-
medence)Dunántúli dombvidék (V.):
- Belső-Somogy- Tolna-Baranyai-dombság (pl. Tolnai-dombság)
VIII.
2423
21
22
20
17 19
1817
15
1417 16
26
25
27
2829
30 31
33 32
3435
6
610
119
7
12
13
8
4 12
3VI.
V.
IV.
III.
VII.
I.
II.
A silókukorica-termesztés-re alkalmas kiváló és jó terü-letek megegyeznek aszemeskukorica termőterü-leteivel. Azonban, mivel zöl-den (silóérett állapotban) be-takarítható, hőigénye alacso-nyabb, mint a szemeskuko-ricáé, így szemeskukoricaszámára kockázatos talajo-kon is termeszthető.
Az egyes középtájakonmás-más a talaj-, és éghajlatielemkombináció, ezért azo-nos befektetést feltételezvemás-más lesz a kukoricater-mesztés profitabilitása (jöve-delmezősége).
Ha a mindenkori átlagjöve-delmezőséget egységnek(100 %) vesszük, akkor azegyes kistájak között jól érzé-keltethetők a különbségek(4. táblázat). Amint a 4. táb-lázat és a 4. ábra mutatja, kö-zéptájanként a magyar kuko-ricatermesztés jövedelmező-ségét meghatározó tervezhe-tő termésszint az országos át-lagtermés százalékában 65-139 % között változhat, azaznem mindegy, hogy hol ter-mesztjük, annak ellenére,hogy elméletileg az országművelhető területein ezcsaknem mindenütt megte-hető. Véleményem szerint,ha az állattenyésztés igényeinem követelik meg (pl. siló-kukorica termesztés miatt!),azokon a helyeken, ahol azátlaghozam nem éri el a 85-90 %-ot, ott nem feltétlenülkell szemeskukoricát ter-meszteni.
Amint a 4. táblázat mutatja,Magyarország relatíve kis te-rülete is eléggé széleskörűen„megrostálja” azokat a helye-ket, ahol ésszerűen érdemeskukoricát termeszteni. Ebbennemcsak a talaj fizikai össze-tétele, genetikai alkata, ha-nem a csapadékeloszlás és -mennyiség, valamint a levegő relatív páratartalma isnagymértékben szerepet játszik. Magyarország terüle-tén ugyanis három klímaelem találkozik, a szubatlanti,a szubmediterrán és a szubkontinentális (pusztai klí-ma). Ezek szeszélyesen jelentkeznek, néha átfedik egy-mást és rapszodikusan befolyásolják a várható termést.Van, amikor az atlanti és a mediterrán klímaelemek el-érik a Tiszai Alföld területét is, de az is előfordulhat,hogy a keleti, pusztai kontinentális klíma a Dunántúl-nak a Dunához közeli részét is eléri és ott aszályt okoz.A klímaelemek találkozását és esetleges átfedését az 5.
ábra mutatja be.A klímaelemek jelentkezése és esetleges átfedése a
hőmérsékletben, a csapadék mennyiségében, meg-oszlásában és a széljárásban jelenik meg. A kontinen-tális klíma sok meleget, de kevés csapadékot jelent avegetációs idő alatt, ez jellemző többnyire a Tiszántúlidőjárására. Az atlanti és mediterrán klímára a relatívetöbb csapadék és a mérsékelten erős felmelegedés jel-lemzi. A Kisalföldön relatíve több a csapadék és többa borult nap, s magasabb a levegő relatív nedvesség-tartalma, ami kedvezőbb a kukorica fejlődésének.
Extra 5.2004. február 72. táblázat
A kukorica (Zea mays L.) alfajai, a szem felépítése és alakja alapján(Menyhért, 1985)
az európai szak-irodalomban
az amerikai szak-irodalomban
Magyarneve
JellemzéseFel-
használásiterület
Részarányaa világ
ter-melésében
Latin neve
Zea mays L.
convar. vulgaris(Koern. 1873)
Zea mays L.
convar. denti-formis (Koern.
1873)
Zea mays L.
convar. micro-sperma
(Koern. 1873)
Zea mays L.
convar. saccha-rata (Koern.
1873
Zea mays L.
amylacea(Sturt. 1894)
Zea mays L.
convar.
amyleasaccha-rata (Greb.
1949)
Zea mays L.
convar. cerati-na (Kulesch.
1928)
Zea mays L.
convar. aorista(Greb. 1949)
Zea maysindurata
(Sturt. 1883)
Zea maysindentata
(Sturt. 1894)
Zea mayseverta
(Sturt. 1894)
Zea mays sac-charata (Sturt.
1883)
Zea mays amy-lacea (Sturt.
1894)
Zea maysamyleasaccha-
rata (Sturt.
1886) Montg.
Zea mays cer-atina (Kulesch
1928)
-
simaszemű
kukorica
lófogú
kukorica
pattogatni
való
kukorica
csemege-
kukorica
lisztes vagy
puha
kukorica,
keményítős
kukorica
felemás
kukorica
viaszos
kukorica
átmeneti
kukorica
Ismerünk: sima
kemény szemű,
sima puha
szemű
változatokat
dent típusú
kukorica
rizsszemű,
hegyes (egér-
fogú) és sima
szemű, gyöngy
változatai
ismertek
fehér, sárga, lila
változatai
ismertek, frissen
fogyasztásra és
élelmiszeripari
feldolgozásra
a legősibb,
puha, lisztes
endospermiu-
mot tartalmazó
kukorica
átmeneti forma
a lisztes és a
cukor- (cse-
mege) kukorica
között
Kínában mutá-
ció révén
alakult ki,
100 %-ban
amilopektinek-
ből áll a
keményítő
köztes forma a
sima kemény
szemű és a
lófogú kukorica
között
Emberi táplálk.
takarmány,
liszt, gríz
Főleg takar-
mány ipari fel-
dolgozás száraz
és nedves őrlés,
liszt
alkoholos italok
Humán
táplálkozás
csomagoló-
anyag
Tejes állapotban
főzve, kon-
zervként saláta,
étkezésnél
„köret"
Emberi
fogyasztásra,
liszt,
kenyértészta
stb.
Ipari
feldolgozásra
14 %
73 %
kb. 1 %
kb. 1 %
12 %
(Vagy legtöbb esetben kedvezőbb, mint a víz nélküli,alacsony relatív páratartalmú, igen magas hőmérsék-lettel járó pusztai klímahatás).
Az Alföld és a Tiszántúl nagyüzemi, intenzív gazdál-kodására a ’60-90-es években az volt a jellemző, hogya nagy táblák biztosítása érdekében sok helyen felszá-molták a tanyákat, a kisebb utakat, ezzel együtt a fa-csoportokat, útszéli fasorokat, ami szabad utat nyitotta szélnek, megnövelte a deflációt, s csökkentette a le-vegő relatív nedvességtartalmát. Ennek következté-ben (a globális felmelegedés mellett – feltehetően –ez is) erőteljesen fokozta az aszály kialakulásának le-hetőségét.
A vegetációs idő hosszaAz, hogy helyileg milyen tenyészidejű kukoricát tu-
dunk termeszteni, az attól függ, hogy mikor van a ta-vaszi utolsó fagyos nap időpontja és mikor várható azőszi első fagyok ideje. A kettő közötti időintervallumkijelöli a kukorica zavartalan fejlődéséhez rendelke-zésre álló napok számát.
A kukorica csírázásához és jó keléséhez a vetésmélységében – fajtától függően – 8-12 oC-ra van szük-ség. A kukorica csírázása kemény szemű fajták eseté-ben 8 oC-nál kezdődik, a lófogú típusúaknál 10 oCszükséges. Ha ez a hőmérséklet kellő talajnedvességmellett rendelkezésre áll, akkor a kukorica 8-12 napalatt kikel.
A vetés megkezdése nagyon fontos időpont, hiszenminél korábban vetünk, annál nagyobb a valószínűsé-ge, hogy a talaj a szemek csírázásához még elegendőnedvességet kap. Az optimális vetésidő az ország délirészén csaknem három héttel korábban van, mint az
északi és nyugati peremvidékeken (6. ábra).
Vetés előkészítés,vetőágy előkészítés
A vetést előkészítő műveleteknek (1. táblázat) (le-gyenek azok akár ősszel, akár tavasszal elvégzendőmunkák) arra kell irányulniuk, hogy az elvetendő magszámára a vetési időintervallumon belül (ami nemtöbb 5-8 napnál), minél jobb feltételeket teremtsünk acsírázáshoz, keléshez, valamint a kezdeti gyors fejlő-déshez. Alapvető követelmény, hogy a mi körülmé-nyeink között a termést nagymértékben korlátozó ésmeghatározó csapadékvízből – ami az előveteményután ősszel és télen leesett – minél többet tudjunk atalajban elraktározni. Ezen túl törekednünk kell ar-ra, hogy vetéskor a talaj már kellően felmelegedett,apró morzsás, a vetés mélységében ülepedett, felve-hető tápanyagokban jól ellátott és kellő nedvességűlegyen. Fontos az is, hogy a vetőmag csírázásakor nelegyenek jelen a tápanyagokért és vízért versengőgyomnövények.
A vetést úgy kell elvégeznünk, hogy az akkor és azaddig elkövetett hibáinkat később már nem lesz mó-dunk kijavítani. A jó termést tehát már a vetéskorkell megalapoznunk.
A vetés ideje a talaj ideális állapotán túl függ: " a talaj hőmérsékletétől
(termőhely);" a vetőmag minőségétől
(Cold-teszt érték);" a naptári időponttól.
Az elérhető (potenciális) termésszint szemes kuko-rica esetében Magyarországon elméle-tileg 25-26 tonna/ha körül van. Ezt el-érni szántóföldi körülmények közöttnemigen tudjuk, de arra kell töreked-nünk, hogy minél többet tudjunk arendelkezésre álló hő-, víz- és táp-anyagmennyiségből – ami végered-ményben a termésben realizálódik –felhasználni. Tudnunk kell azt is, hogyősszel, amikor az első őszi dér vagyfagy a zöld asszimiláló leveleket „le-perzseli”, akkor már nincs többé lehe-tőség tápanyagokat megkötni és a sze-mekbe raktározni. A fajtát úgy kellmegválasztani, hogy az első komo-lyabb fagy előtt 12-15 nappal már beta-karítható legyen. Erre az időtartamrakell kiszámítani és megadni mindenfajtához azt a hőmennyiséget, amelyaz érést lehetővé teszi. Ezt hívják effek-tív hőegységnek, ami nem más, mint avetés és betakarítás közötti 10 oC-náltöbb, de 30 oC-nál alacsonyabb napi át-laghőmérsékletek összege.
Úgy tapasztaljuk, hogy az utóbbi 30évben a tavaszi első vetésre alkalmasnap, valamint az őszi fagyos nap meg-jelenése eltolódik, ami hosszabb vege-tációs időt valószínűsít. Emellett is fő-leg a tavaszi korábbi vetés fontosságátkell hangsúlyozni, mert ezzel:" megnyújthatjuk (tavasz felé) a ve-
8 2004. februárExtra 5.
A klímatípusok megoszlása az ország területén: Dunántúl nyugati ésészaki részén a szubatlanti (A), Dél-Dunántúli és a Dél-Alföld egyrészén szubmediterán (M), az ország keleti felén pedig a pusztai (P)klímajelleg a gyakoribb. Ezekben az országrészekben tehát az év nagyrészében a vele szomszédos európai klímatípus hazai módusulata azuralkodó.
5. ábra.Magyarország főbb éghajlati típusainak földrajzi megoszlása (Bacsó,1961 nyomán) A nyilak az időjárási hatások irányát jelzik.
getációs időt;" több vizet tudunk megspórolni a talajban (gyor-
sabban nő és árnyékolja be a talajt a kukoricalombozata).
Kell-e félni a késő tavaszi fagyoktól?Természetesen kell, de ha a fagy nem túl erős és a
helyileg észlelt tavaszi legkésőbbi fagyok idejére akukorica már elérte a 2-5 leveles állapotot, akkor akukorica levelei ugyan leperzselődnek, de ha a fagynem olyan erős, hogy a föld felszíne alatt lévő tenyé-szőkúp is elfagyjon, akkor a kukorica újból kihajt (acsíranövényke még zömmel a szem endospermi-umából táplálkozik!) és szinte észrevehető veszteségnélkül hoz termést. Bittera Miklós (1922) erről ígyír: „A tengeriszemnek aránylag nagy melegre vanszüksége, hogy kicsírázhasson … 9-10 oC-nál indulcsírázásnak. Ilyenkor kell a kukoricát vetni, mindigügyelve arra, hogy minél korábban vetünk, annál ko-rábban fog az megérni. Igaz, hogya kukorica kényes a fagyra, demégis mindig kisebb hiba lesz, bi-zonyos határok között a korai,mint a késői vetés. Ha a fagy a ku-koricát zsenge korában éri, amikorcsak egy-két levele van, nem teszbenne nagy kárt. Ez az egy-két le-vél leperzselődik ugyan, de ezt ha-mar kiheveri, ha jó az idő. Még ha2-3 levele volt is, amikor elfagyott,akkor is kihajt. Kései vetés mindigkései éréssel jár. Ez bizonytalannáteszi a termést. Legjobb tehát úgyvetni, hogy fagyosszentek idejénegy-két levélben álljon a tengeri”
Amint a 6. ábra mutatja, helyilegeltérő az optimális vetésidő. Ha eztelhalasztjuk, akkor – fajtától függő-en – minden egyes nap késés kb.1-1 %-al csökkentheti az elérhetőmaximális termést. Győrffy (1976)szintén azt tapasztalta, hogy 1 hó-napos késés 20-25 %-os terméski-esést okoz. Rossmann és Cook(1966) 10 évet átfogó kísérletükbenazt tapasztalták, hogy az optimális-hoz képest 10 nap késés 9 %-al, 20
nap 16 %-kal és 30 nap 27 %-kal csökkenti a termést.Magyarországon a legjobb hőellátottságú helyen azoptimális vetésidő április 10-25., a legrosszabban el-látott helyeken pedig április 25. és május 5. közöttvan.
VetésmélységVessünk olyan sekélyen, amennyire lehet, de
olyan mélyen, amennyire szükséges!Általában elégséges 5-8 cm mélységre vetni. Korai
vetésnél, amikor még elég nedvesség van a talaj-ban, vethetünk sekélyebben, de késői vagy megké-sett vetésnél ajánlatos mélyebbre tenni a magot!
Ha a talaj laza, akkor vessünk mélyebben, ha túlkötött, akkor vethetünk sekélyebben. A mag méreteis befolyásolhatja a vetésmélységet. Nagy ezer-szemtömegű mag több nedvességet igényel a csírá-záshoz, ezért itt is indokolt – de nem feltétlen köte-
lező – a mélyebb vetés.Nagyon fontos, hogy minden mag egyforma
mélyre kerüljön, hiszen ez biztosítja az egyenleteskelést és talajborítást. Tapasztalatunk szerint, ha amegcélzott 6 cm helyett 8 cm-re vetünk, ez 1,5-2 nap-pal meghosszabbítja a kelési időt. Ahol sok a fácánvagy varjú, esetleg a galamb, ott jobb a mélyebb ve-tés, mert csökkenti a tőhiányt. (Nem tudják kiszednia csírázó szemeket.) A gyengébb Cold-teszt értékűvetőmagot a vetési időintervallum végén, a már 12-15 oC-ra felmelegedett talajba, még nedves talajréte-get elérve vessük ki, hogy lehetőleg minél gyorsab-ban kikeljen.
Fontos, hogy az a mélység, ahová a vetőmag kerül,kellően tömörített, vagy ülepedett legyen, hiszen ezszolgálja a jó vízellátást, fölötte viszont még kellővastagságú, apró morzsás, a mag számára gyorsan át-törhető réteg legyen. Ezt a mai modern kombináto-rok a vetőágy előkészítésnél könnyen megvalósítják,
Extra 5.2004. február 9
Agrotechnika 50 %
*Ebből: trágyázás 14 %
fajta 13 %
növényszám 10 %
egyéb 13 %
Klímahatás 30 %
Ebből: évjárathatás 18 %
területhatás 12 %
Egyéb agrotechnikai hatások 20 %
Mindösszesen 100 %
*(Győrffy, 1976)
Termésalakító elemHatásuk
a termésre
3. táblázat
A terméskialakító tényezők hatásfelbontása
(Menyhért et al. 1987)
4. táblázat
A kukoricatermesztés százalékos eltérése azonos ráfordítás mellett,az országos átlaghoz képest
Középtáj Relatívhozam*
Középtáj Relatívhozam*
1 Dunamenti-síkság 110-114
2 Duna-Tisza közi hátság 65-69
3 Bácskai-hátság 135-139
4 Mezőföld 135-139
5 Drávamenti-síkság 115-119
6 Felső-Tiszavidék 75-79
7 Közép-Tiszavidék 95-99
8 Alsó-Tiszavidék 100-104
9 Észak-alföldi hordalékkúp síkság 95-99
10 Nyírség 85-89
11 Hajdúság 130-134
12 Berettyó-Körösvidék 85-89
13 Körös-Maros-köze 125-129
14 Győri-medence 90-94
15 Marcal-medence 80-84
16 Komárom-Esztergomi-síkság 115-119
17 Alpokalja 80-84
18 Sopron-Vasi-síkság 100-104
* A mindenkori országos átlag = 100 %
19 Kemeneshát 90-94
20 Zalai-dombság 90-94
21 Külső-Somogy 115-119
22 Belső-Somogy 95-99
23 Tolna-Baranyai-dombság 120-124
24 Mecsek és Mórágyi-rög 105-109
25 Bakony-vidék 90-94
26 Vértes és Velencei-hegység vidéke 105-109
27 Dunazug-hegység 105-109
28 Duna-kanyar hegyvidéke 75-79
29 Nógrádi-medence 90-94
30 Cserhát-vidék 90-94
31 Mátra-vidék 90-94
32 Bükk-vidék 80-84
33 Heves-Borsodi medencék 80-84
és dombságok
34 Észak-Borsodi-hegyvidék 65-69
35 Tokaj-Zempléni-hegyvidék 70-74
azáltal, hogy a kombinátor pálcáshengere a vető-mélységben tömörít, a fölötte lévő réteget a rugósfo-gak lazítják, majd vetés után a vetőcsoroszlya mögöt-ti kerék elvégzi a sorok tömörítését. Külön hengere-zésre vetés után már csak akkor lehet szükség, ha avetést követően nagy mennyiségű csapadék érné atáblát és a felszínen cserepesedés következne be. Ek-kor küllős kapa vagy könnyű gyűrűshenger lehet amegoldás – ha a herbicides gyomirtást ezzel nem za-varjuk.
Vetési sorrendKisebb gazdaságokban, ahol csak néhány hektár
vetésére van lehetőség, nem kell sokat törődnünk avetési sorrenddel, mivel az a cél, hogy a saját vagybérelt betakarítógép minél gyorsabban betakarítsaa termést.
Ha nagyobb gazdaságról van szó, ott a minden-kor rendelkezésre álló szárítási kapacitás szabjameg a betakarítás intenzitását (azt, hogy a szárító to-rony hány tonna kombájntiszta szemes kukoricátképes fogadni). Ilyenkor a kombájnok és szállítóeszközök kapacitását össze kell hangolni a szárítótorony teljesítményével. Ha kevés a szárító kapaci-tás, akkor eltérő tenyészidőbe tartozó fajtákat válas-szunk és a legkorábbi tenyészidejű fajtával kezdjüka vetést, majd a helyileg még beérő későbbivel fe-jezzük be. Ha viszont a szárítókapacitás kielégítő,vagy nem képez akadályt, akkor igyekezzünk minélelőbb túl lenni a szárításon, hiszen ősszel nem ritkaaz esős napok jelentkezése. Igyekeznünk kell, ne-hogy egy esetleges eső vissza-nedvesedést okozhas-son. Ilyenkor a vetést a legkésőbbi fajtával kezdjükés a korábbival fejezzük be – ilyen esetben az érésösszecsúszik és kevesebb nap alatt lehet végezni abetakarítással.
Ha elégséges területünk van, ne feledkezzünk atermésbiztonság olyan lehetőségéről, hogy azonoséréscsoportokon belül is több, eltérő genetikai al-katú hibridünk legyen és ezen belül is a virágzásiidők térjenek el egymástól. Ez egyébként a szárítókapacitásnál elmondottakra is igaz! Az eltérő idő-ben virágzó hibridek csökkentik a virágzás idő-pontjában esetleg fellépő aszály-stressz termést ká-
rosító, megtermékenyülést csök-kentő hatását.
A hibridmegválasztás speciálisoka lehet az is, hogy mi a végter-mék felhasználási célja. A fen-tebb elmondottak inkább aszemeskukorica termésre igazak.De előfordulhat, hogy szilázsvagy CCM (Corn Cob Mix) eset-leg LKS (Liesch Kolben Schrot)készítés, vagy nedvesen zúzott si-lózás a cél. Ekkor a fajtamegvá-lasztás speciális céljait kell követ-ni.
Szilázs célú termesztésnél pl.jó, ha a szemek lassú vízleadású-ak. (Szemben a szemeskukoricagyors, ezáltal még mesterségesszárítással is gyorsabban szárít-ható szemeivel, ahol így szárításienergiát, s ezáltal pénzt takarít-
hatunk meg.) Ez nem lényegtelen, mivel a mestersé-ges szárítás költségei jelenleg igen tetemesek, elérikelvont vízszázalékonként és tonnánként a 380-500Ft-ot. Ez a teljes termelési költség 20-30 %-át is kite-heti, hiszen a betakarítás általában 22-23 %-os víz-tartalom mellett kezdődik és legalább 12-13 %-rakell leszárítani a szemes kukoricát ahhoz, hogy tá-rolni lehessen!
A kukoricatermesztés felhasználási területeit fel-ölelő áttekintés a 7. ábrán látható.
SortávolságMagyarországon jelenleg 70-76,2 cm (30 coll) sor-
távolságra vetik a kukoricát. Amerikai, német és ma-gyar tapasztalatok azt mutatják, hogy 50-100 cm sor-távolság között kivetve a hektáronként meghatáro-zott tőszámot, a szűkebb (50 cm), illetve a tágabb(akár 100 cm) sortávolság az elérendő termést szá-mottevően nem befolyásolja. Újabban – főlegbiotermelésnél – ismét felmerült az ikersoros ter-mesztés lehetősége, ami a teljes vegetáció alattigyomirtást könnyebbé, több gépi- és kevesebb kézimunka felhasználásával tenné lehetővé, illetve meg-oldhatóvá.
Tőtávolság (állománysűrűség)Martonvásári, szegedi tapasztalatok és saját kísér-
leti eredményeink is azt igazolják, hogy jelenleg aFAO 300-400-as éréscsoportokba tartozó hibridektermesztése a leggazdaságosabb. Ezekben a cso-portokban elegendő számú, elégségesen tág gene-tikai alkatú hibridet lehet találni. Az ennél rövidebbtenyészidejű hibrideket csak másodvetéshez, vagyigen korai betakarítási céllal termesztenek. A 300-nál kisebb FAO számú hibridek többnyire 1-1,5 ton-nával kevesebbet teremnek hektáronként, a 400-nálkésőbbiek némileg magasabb termésfölénye pediga betakarításkori nagyobb nedvességtartalom szárí-tási költsége miatt többnyire gazdaságtalan. A FAO300-400-as hibridek termőtőszáma 55-65.000 közötthatározható meg. A vetési norma korai vetésnél atervezett betakarítási tőszám + 10 %. Később a több-let vetőmag mennyiséget 5 %-ra lehet csökkenteni,
10 2004. februárExtra 5.
A vetésidő kezdő napja Magyarországon hőegységenként6. ábra
mivel ekkor csaknem min-den szem kikel.
Az elméleti tőtávolságmeghatározásakor a terve-zett vetési norma szemszá-mát az 1 ha-on találhatókukorica sorok teljes hosz-szára kell elosztani.
Vetésváltásvagy monokultúra?
A második világháborúelőtt a kukoricát világszer-te vetésváltásban termesz-tették, rendszerint két ga-bona közé illesztve. Ez idő-ben még Amerikában is el-terjedt volt a kukorica-szó-ja-búza forgó. Ez csak ak-kor változott meg, amikorkézzel vagy géppel végzettmechanikai gyomirtás he-lyett kémiai (herbicides) gyomirtást kezdtek kiter-jedten alkalmazni. Az első periódusban olyan herbi-cideket alkalmaztak, amely után nem lehetett kétszi-kű növényt vetni. Ezt követően még szigorúbb,fajspecifikus (szelektív) herbicidek alkalmazásárakerült sor, ami megkövetelte a kukorica önmagautáni vetését, így kialakult a monokultúrás termesz-tés.
A kukorica bizonyos ideig elviseli az önmaga utá-ni vetést, s csak a 3-4. év után következik be termés-visszaesés. Ez abban jelentkezik, hogy a kijuttatottműtrágyák hasznosulása romlik, a herbicidekgyomirtó hatása is elégtelenné válik, herbicid-re-zisztens gyomok, illetve gyom-rassszok jelennekmeg. Ezek együtt rontják a gazdaságosságot, nő afajlagos ráfordítás. Ezt a gazda – ha ragaszkodik amonokultúrás termesztéshez – úgy védi ki, hogynöveli a kijuttatott műtrágyák hatóanyag mennyisé-gét és a gyomirtó hatás fenntartásához több, vagymás hatóanyag-tartalmú – sok esetben drágább –herbicidet alkalmaz.
A növekvő herbicid és műtrágya (főleg nitrogén)bevitel egy határon túl viszont azt eredményezi,hogy pl. a bevitt N egy része nem a termésbe kerül,hanem a leesett csapadékkal bemosódik az altalaj-ba, ahonnan az altalajvizet elérve, azzal együtt ván-dorolva megjelenik az élővizekben, ott megnövelvea nitrátkoncentrációt, ami eutrofizációt vált(hat) ki.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy az amerikaikukoricabogár megjelenése is szorosan kapcsolat-ba hozható a monokultúrás termesztéssel, valaminta megnövelt nitrogénműtrágya-hatóanyag kijutta-tással. Eleinte a kukoricabogár kártétele ellen állo-mánypermetezéssel és talajfertőtlenítő szerek kijut-tatásával tudtak védekezni (a talajban élő lárvák el-len) valamint légi permetezéssel az imágók kártéte-le ellen. Ez jelenleg évente 1 milliárd dolláros „üzle-tet” jelent a növényvédő szereket szállító kémiai cé-
geknek, illetve ugyanennyi kiadást a gazdáknak,amiben még nincs benne az okozott kár miatti ter-méskiesés értéke. Mára világossá vált, hogy a kémi-ai védekezés önmagában nem elég. Nemesítésimódszereket kell alkalmazni (erősebb gyökérrelrendelkező hibrideket kell előállítani!), ésszerű ve-tésváltással, vetésforgóval szükséges védekezni,amiben több helyet kell adni a hüvelyeseknek, pil-langósoknak is, ami az állattenyésztés fokozott fon-tosságát vetíti előre.
Amint a leírtakból kitűnik, ez az anyag nem fog-ja, nem is foghatja át teljes terjedelmében a kukori-ca agrotechnikáját. A célunk az volt, hogy felhívjuka figyelmet a vetés kiemelt fontosságára. Mindenagrotechnikai művelet és döntés alapvetően azt cé-lozza, hogy hol, mikor, milyen fajtát, milyen állo-mánysűrűséggel vessünk. Az agrotechnika továbbicélja az, hogy a kiválasztott fajtákhoz és tőszámhozhogyan biztosítsuk a vizet, tápanyagokat és hogyangátoljuk meg az eróziót, deflációt illetve az esetlegestápanyag-kimosódást. Utóbbiak viszont már egy to-vábbi – gazdálkodási stratégiát is magában foglaló– elemzés tárgyai lehet(né)nek. Ismételten hangsú-lyozni szeretnénk, hogy a gazdának földjét, körze-tének időjárását alaposan fel kell térképeznie és azettől függő fajtát, művelési eszközt – minden tudá-sát összegezve és gyarapítva – saját magának kellmegválasztania. A helyismeretre alapozott szakér-telem a gazdálkodásban egyenértékű a többi gaz-dasági beavatkozással, így azt más gazda tapaszta-lata kiegészítheti, de nem pótolhatja!
Ezért olvasson el és nézzen meg mindent, ami agazdálkodásához hasznosnak látszik, de dönteniesaját magának kell! Ennek kockázatát csak akkormérsékelheti, ha a döntése mögött elégséges tudás(szaktudás!) áll.
■
Extra 5.2004. február 117. ábraA kukorica takarmányozási célú felhasználásának különböző formái
„Ki mint veti ágyát… úgy váltja valóra álmát”A megújított közmondás igaz akkor is, amikor arra gon-
dolunk, hogy áprilisban, még mint EU-n kívüli ország ter-melője vetjük el kukorica hibridjeinket, de a betakarítástmár EU-tagként végezzük és a betakarítási eredményünkbirtokában mérlegeljük, mennyire tudtunk nyereségesentermelni a csatlakozás első évében. A jól megválasztott hib-rid nagymértékben hozzájárul a termesztés sikeréhez. Akukorica várhatóan az egyik legjövedelmezőbb szántóföl-di kultúra lesz Magyarországon a csatlakozást követően. Azmár bebizonyosodott az elmúlt aszályos években, hogykukoricát eredményesen termelni csak komolyan és kellőszakértelemmel lehet, hiszen így még a szélsőséges időjá-rás kedvezőtlen hatásait – ha nem is teljes mértékben, devalamilyen szinten – mérsékelni tudjuk és elfogadható ter-mést tudunk betakarítani. Az előzőleg emlegetett szakérte-lembe nemcsak a különböző, jól megválasztott agrotechni-kai fogások – talajelőkészítés, vetés, gyomirtás… – tartoz-nak bele, hanem a gazdálkodásba bevont hibridek ésszerűmegválasztása is.
A nemesítői munka mindig is a termelői igényeknek voltalárendelve és így lesz ez a jövőben is. Ennek a munkánakaz eredményeként csak olyan hibrideket hozunk a magyarpiacra, melyek a megbízhatóságot jelentik a gazdák számá-ra. Széles, az egész ország területét átfogó kísérleti hálóza-tunkból csak azok a legjobb hibridek kerülhetnek közter-mesztésbe, melyek új értékeket hordoznak magukban.
Ez az érték csak akkor realizálódik nagy termésben, ha alegmodernebb vetőmagfeldolgozási rendszerrel előállítottvetőmagot használunk. Ezért építettük meg Európa legkor-szerűbb vetőmagüzemét Mezőtúron, ahol a hazánkbanmegtermelt összes kukoricavetőmag feldolgozása törté-nik.
Termés és termésbiztonság NK hibridekkelMagyarországi hibrid ajánlatunkban a legfontosabb
érésidőkre összpontosítunk. A FAO 300-as éréscsoportbannégy, immár jelentős ismertséget és közkedveltséget szer-ző hibridet kínálunk partnereinknek, ezek a Kanada, azAlpha, az Occitan és a Furio, a korai 400-asok közül pedigaz egyre közkedveltebb Celest és az újonnan minősítettNK Cisko hibridet. Valamennyi rendelkezik az NK hibri-dek legfőbb értékeivel: a legmagasabb termésszinten telje-sítenek, mindezt biztonsággal teszik a legkülönbözőbb év-járatokban és termőhelyi körülmények között.
A Kanada az éréscsoport elején érik, ezáltal a korai be-takarítás lehetőségét nyújtja. Terméselőnye különösen aszáraz években szembetűnő a hasonló érésidejű fajtákhozképest.
Az Alpha, kereskedelmi bevezetése óta, évről évre jelen-
tős területi részaránnyal rendelkezik, ezt jelzi, hogy a leg-nagyobb területen termesztett 10 hibrid egyike. Az országteljes területére ajánljuk, s ami nagy előnye, hogy jól ter-meszthető a nehezebben felmelegedő talajokon is, hiszenmár alacsony, 8 Co-os talajhőmérsékleten is egyenletesenkel. Korábbi virágzásából adódóan nagyobb eséllyel kerü-li el a július közepi száraz-meleg időszakot, tökéletes meg-termékenyülést biztosítva ezáltal.
Az Occitan az utóbbi években a megbízhatóság jelké-pévé vált. Még a legmostohább körülmények között is elfo-gadható termést ad. Nemcsak a Dunántúl, hanem a szára-zabb, melegebb Alföldnek is egyik legkedveltebb fajtájalett. Gyors éréskori vízleadásával jelentős szárítási költségettakaríthatunk meg. „Flexibilis” csőtípusa lévén nem igény-li a magas tőszámot, így a kukoricaállomány stressztűrésefokozható.
Furio hibridünk jó választási lehetőség a kistermelőkszámára is. Alacsonyabb vetőmagáron beszerezhető,ugyanakkor az éréscsoport vezető hibridjeinek termőké-pességével rendelkezik. Bizonyította mindezt a 2003-as év-ben is. Az előzőekből következik, hogy egy olyan kukoricá-ról van szó, amelyik az egyik legjobb érték–ár aránnyalrendelkezik a korai érésű hibridek között.
A FAO 400-as eleji hibridek jelentősége az utóbbi évek-ben erősödött. A csoport végén érő hibridek sem tudtaktöbbet teremni a szélsőséges időjárás miatt. Átlagos, vagyannál jobb termőhelyi körülmények között pedig jelentősterméstöbbletük van a vezető FAO 300-as hibridekhez ké-pest is. A Celest az elmúlt évek hivatalos OMMI kísérleteialapján, az egyik legjobb terméseredménnyel és legkedve-zőbb betakarításkori víztartalommal rendelkezik a közép-érésűek között. Hasonlóan jól teljesített nagyüzemi körül-mények között is, ezért évről évre egyre növekszik vetéste-rülete.
Ugyancsak a FAO 400-as éréscsoport elején érik az újon-nan állami elismerésben részesült NK Cisko. Az új geneti-kai háttérrel rendelkező hibrid többéves termékfejlesztésikísérletekben és az OMMI regisztrációs kísérleteiben bizo-nyította kiváló képességét a hazai termesztési körülmé-nyek között is. Széles alkalmazkodóképességét jelzi, hogyEurópa, sőt az USA hasonló érésidőbe tartozó területeinszintén kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. A gyorséréskori vízleadásának köszönhetően jelentős szárításiköltség takarítható meg.
A Syngenta Seeds Kft. hibridkínálatával, szolgáltatásai-val, kiszámítható üzletpolitikájával mindenkor hosszú távúpartnerkapcsolatra törekszik. Innovációs készségünk pe-dig biztosítja partnereink számára, hogy részesüljenekmindazokból az előnyökből, amit az új tudományos isme-retek, a legmodernebb nemesítési eljárások kínálnak szá-munkra. Az NK hibridek a nyereséges, versenyképes gaz-dálkodás biológiai alapjai az uniós csatlakozásunkat köve-tően is.
M E G R E N D E L E M az alábbi kiadványokat:❑ a 2004-ben megjelenő számokat, folyamatosan lemondásig.............példányban.
Ára 5460 Ft, (külföldről 55 euró vagy 14460 Ft,) amely magában foglalja az áfá-t és postaköltséget.A lap példányonkénti ára 750 Ft áfá-val, postaköltséggel.
❑ a VESZÉLYES–24 c. kiadványt................példányban, amely a leggyakoribb gyomnövényeket és az ellenük való védekezéslehetőségeit ismerteti. Ára: 1 200 Ft/db áfá-val+postaköltség.
❑ AGROFÓRUM FÜZETEK - A NÖVÉNYEK „NÉGY TESTŐRE“ kiadványsorozatot...............példányban."A szőlő növényvédelmének tervezése, szervezése – másképpen (Agrofórum Füzetek 7.) "Növényvédőszerekről - egyszerűen (Agrofórum Füzetek 8.)"Egyszerű növényvédelem a gyümölcsösökben (Agrofórum Füzetek 9.)"A zöldségeskert növényvédelme - egyszerűen (Agrofórum Füzetek 10.)
Az áruk együttesen: 1 200 Ft, áfá-val és postaköltséggel.❑ AGROFÓRUM EXTRA 2. Kukoricatermesztőknek c. különkiadványt...............példányban.❑ AGROFÓRUM EXTRA 3. A kímélő és vízmegőrző talajművelés c. különkiadványt...............példányban.❑ AGROFÓRUM EXTRA 4. A kukoricabogárról c. különkiadványt..............példányban.
Az áruk egyenként: 450 Ft/db, áfá-val és postaköltséggel.
Megrendelő neve: .............................................................................................. Tel.:
szakmai termelés indulhatott meg. A földbérletekért
ötéves tartam alatti időre 1.100, öt év felett 1.210 Ft/AK-
t fizet az rt., függetlenül a művelési ágba sorolástól.
Mindezt Soltész Gyula,, a Naki Rt. vezérigazgatójamondja el a fentieknél sokkal részletesebben – aki
egyébként növényvédő szakmérnök – és nem túlzás
talán azt állítani róla, hogy a kukorica szerelmese. En-
nek magyarázata, hogy ez a térség adottságainál fogva
valóban egy „kis Iowa”, hiszen a kukorica nagyon jól
érzi itt magát, öröm vele foglalkozni az átlagosan 32
AK-s területeken. Szerelemből azonban nem lehet
megélni a mondás szerint sem, ezért ökonómiai ada-
tokkal támasztja alá érzelmi kötődését. Ebből kitűnik,
hogy rossz eloszlású csapadékellátottság esetén is
(460-660 mm/év, aminek jó esetben fele esik a tenyész-
időszakban) 8-10,5 t/ha közötti kukoricatermések szü-
lettek. Ez, a kiszámíthatatlanul változó felvásárlási árak-
kal is tisztes jövedelem elérését tette lehetővé. A gazda-
ságon belül csökkent ugyan a kukorica vetésterületi ré-
szesedése, de még így is 50 % maradt. A másik 50 %-on
az őszi árpa, a malmi minőséget és alomszalmát adó
őszi búza, valamint a napraforgó osztozik, így a szak-
szerű vetésváltás megoldható. A nagy takarmányfelve-
vő a társaság sertéságazata, ahol 700 kocás állomány
és szaporulata – ami 16-17 ezer db hízókibocsátást ta-
kar – gondoskodik arról, hogy „bőrbe kötve” még
eredményesebb legyen az értékesítés, a gazdálkodás.
Az ágazat már most is EU-konform számadatokkal
büszkélkedhet – mint pl. az egy kocára jutó hízókibo-
csátás, ami 24-25 db évente – de más érték- és színvo-
nal-mérő paraméterek is imponálóak. Persze van még
javítani való is – pl. az 1 kg élősúly
előállításhoz felhasznált takar-
mány tekintetében – és a célirá-
nyos beruházások folytatása sem
várathat sokáig magára. A prospe-
ráló gazdaság rövid bemutatása
után Soltész Gyula örömmel vállal-
kozik arra, hogy válaszoljon a ku-
koricatermesztéssel kapcsolatos
kérdéseinkre, ugyanakkor nem tit-
kolt érdeklődéssel várja, hogyan
lehet egy cikkbe bezsúfolni azt a
temérdek ismeretet, amiről beszél-
getünk? Az alábbiakban kísérletet
teszünk minderre.
– Milyen szempontok indokol-ják a kukorica ilyen nagy te-rületi részesedését a gazdasá-gon belül?
A jövedelmezőségi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy
a kukorica itt a nyerő növény – ehhez nem fér kétség.
A jövedelmezőség, a társágazat kiszolgálása és a szak-
maiság azok a kulcsszavak, amelyek ezt alátámasztják.
A termelés színvonalát pedig évről évre javítanunk
kell, annak ellenére, hogy szép eredmények jöttek az
utóbbi években is. A kukoricatermelés mottója Nakon:
„nagy termést elérni, kis költséggel!” Ehhez meg kellett
találni a módszereket, a technológiai fogásokat a talaj-
műveléstől a betakarításig. A költségcsökkentés vi-
szont csak addig lehetséges, ameddig nem jár a ter-
méseredmények csökkenésével. Vannak tartalékok a
talajművelés, a gyomirtás, és a műtrágya-felhasználási
technológiákban. Arra azonban nincs lehetőség, hogy
a vetőmag-felhasználásnál vagy a fajtahasználatnál
ugyanezt megpróbáljuk, hiszen szakmai értelemben
ez nálunk konstans.
– Valóban ilyen nagy szerep jut a termesztett hibri-dek kiválasztásának?
Meggyőződésem, hogy a hibridkiválasztással, a szor-
timent-összeállítással és a vetőmagnormával lehet
megalapozni a nagy terméseket. Ennek alapja a saját
próba, vagyis a saját területeken való vizsgáztatás. Így
volt mód annak megállapítására, hogy az 500-as FAO-
számú hibridek az évek óta tapasztalható éghajlatvál-
tozás következtében kiesnek, a 300-400-as hibridek vi-
szont kiválóan és meggyőzően teljesítenek. A FAO-
200-as kukoricák pedig nyilvánvalóan csak szükség-ka-
tegóriát jelentenek. A „házi kísérletek” jelentősége te-
hát óriási, amitől a jövőben sem kívánunk eltekinteni
Extra 5.2004. február 17
Hogyan születnek nagy kukoricaterméseka „kis Iowában”?
amellett, hogy a fajtatulajdonosok és forgalmazók ta-
nácsait is megszívleljük. A döntést azonban nem en-
gedjük ki a kezünkből.
– A matematikai hasonlatnál maradva, tudjuk mia konstans a termelési folyamatban, de mi a vál-tozó?
Szerencsére többváltozós a folyamat, ezért a mozgás-
tér alaposan kitágul e tekintetben. Említhetném mind-
járt talajművelést, aztán persze sorban a többi éppen
aktuális munkát is. Előbbinél valóban nagyon fontos,
hogy optimális időben történjen és jó minőségben. A
kukoricatermesztés már az elővetemény – ami kalá-
szos vagy napraforgó – betakarítása után elkezdődik!
Mindegyik őszi kalászos szalmája értékes alom, szük-
ség van rá az állattartásban, ezért be kell takarítani.
Utána a terület egy részén mélylazítás következik (50-
60 cm) – amire négyévente kerül sor – másutt tarló-
hántás és vízmegőrző talajlezárás a nyárvégi program.
Ez a munka nagyjából egy hónapot vesz igénybe, és
biztosítja a gyomok gyors kelését. Következik a szán-
tás, ami túl korán persze nem végezhető el, mert na-
gyon kiszáradhat és kigyomosodhat az ősz folyamán.
Ennek érdekében inkább a tarlókat ápoljuk, hogy az
őszi mélyszántás optimális időben – általában szep-
tember második felében – kezdődhessen. Van 100-150
ha „kedvezményezett” terület évente, amelyik a mély-
szántás előtt szervestrágyázásban részesül. Az így le-
szántott területeknél számítani kell őszi gyomosodás-
ra, ami még szántásápolást igényel. Az őszi tápanyag-
visszapótlás, a műtrágyázás is erre az időszakra esik,
ahol az előzetes talajvizsgálati eredmények alapján
adott szaktanács segíti a munkát. Van persze ettől elté-
rés, hiszen a jó gazda a területein, minden foltot ismer,
és egy megszállott kukoricatermesztő a kísérletezés él-
ményét a világért sem adná fel.
– Azért a tudomány és a technika legújabb vívmá-nyainak gyakorlati alkalmazása és az ún. „szak-mai finomságok” nélkül a kiváló termőhelyiadottságokkal sem lehetne ilyen látványos ered-ményeket elérni?!
Természetesen a helyspecifikus kijuttatási rendszer
gyakorlatával egyetértünk, amit a hozamtérképekkel
látunk igazolva. A tápanyag-kijuttatásnál a hozamfoko-
zó vagy szinten tartó kategóriákat ismerjük és alkal-
mazzuk. Minden gazda szereti, ha vannak kisebb titkai,
saját ötletei, megfigyelései még akkor is, ha a tudo-
mány fejlődése ma óriási segítséget nyújt ehhez a
munkához. A cél ma a harmonikus- és semmiképp
nem a feltöltő tápanyag-ellátás, mert utóbbira nincs
szükségünk. Az alapműtrágya szuszpenzió formájá-
ban jut a földekre, mégpedig a rendelkezésre álló kö-
zel száz variációból kiválasztva és összeállítva a szüksé-
ges hatóanyagok arányainak figyelembevételével. A
nyomelemek közül időszerű lesz a következő évben
már a cink és mangán kiegészítés is, hiszen ezek az
elemek ürülnek leginkább a talajból. A hatóanyag
0,5:1:1,5 arányú N:P:K.
Említhetném persze a kitűnő gépkonstrukciókat is,
amelyek nélkül biztosan nem lennének ilyen eredmé-
munkálóval kiegészítve. Ugyanezek a gépek – számos
nagyszerű állítási lehetőség jóvoltából – kiváló minő-
ségben forgatják le a kukoricatarlókat is, immár több
mint tíz éve. Törekedtünk arra, hogy a gépek jó minő-
sége mellett elégséges kapacitással is rendelkezzünk,
vagyis minden munkát optimális időben végezhes-
sünk el. Ilyen pl. a tavaszi vízmegőrző simítózás, ame-
ly akkor kezdődik, amikor már taposási károk nélkül
lehet a talajon dolgozni, tehát nem túl korán. Gép- és
eszköz-kapacitás birtokában a tavaszi mintegy 1.300
ha kukorica és napraforgó vetés alá 5 nap alatt lezárjuk
a talajokat.
– A kukoricatermesztés gyakorlatában megoszla-nak a vélemények a tápanyag-visszapótlás, de kü-lönösen a N-kijuttatás időpontjáról és módjáról.Önöknél mi a bevált gyakorlat e tekintetben?
Az elméletek helyessége mindig a gyakorlatban iga-
zolódik. Nálunk az osztott N tápanyag-kijuttatás vált be
az évek során. Hiszem, hogy nemcsak egy elfogadható
tápanyag-visszapótlási módszer állja ki a próbát, hi-
szen számos kiszámítható és legalább annyi ki nem
számítható körülmény befolyásolhatja a tenyészidő-
szakban a növény számára a tápanyagokhoz történő
hozzáférést. Biztosan helyes elmélet az egy időben ki-
adott teljes mennyiség is a kukorica – mint folyamatos
tápanyagfelvevő növény – számára, hiszen a fejlődő
gyökerek eljutnak a létfontosságú elemek egy bizo-
nyos részéhez. Azonban az osztott tápanyag-kijuttatás
legalább olyan jó eredményekkel szolgál. Két előnye is
beigazolódott, hiszen tápanyagokból kevesebb illan
el, kevesebb mosódik le, és válik ezáltal felvehetetlen-
né. Továbbá megmarad a gazdának az a nagyszerű ér-
zése, hogy – a tervezett költségek túllépése nélkül –
akkor adhat a növény számára, amikor az igazán igény-
li. Nos, ennek megfelelően kapja meg ősszel a kukori-
cavetésre kijelölt tábla a teljes P és K mennyiséget, va-
lamint a folyékony N mennyiség 20 %-át. Tavasszal a
magágy-készítő munkát megelőzően a 40 %-át, a vetés-
sel egyidejűleg ismét 20 %-át és a sorközművelő kulti-
vátorozással pedig az utolsó 20 %-át. Ez összesen 170
kg/ha N-hatóanyag mennyiségnek felel meg, ami ezzel
az osztott kijuttatási módszerrel a növény folyamatos
igényét minden bizonnyal jól szolgálja.
– A jövedelemcentrikus kukoricatermesztés kritéri-uma a költségek ésszerű csökkentésén alapul. Ho-gyan sikerült ebben eredményeket elérni?
Öt éve már annak, hogy megfogalmaztuk a költség-
csökkentés fontosságát és a technológiai folyamatban
elodázhatatlanul megkerestük azokat a pontokat, ahol
ezt megvalósíthatónak éreztük. A két legfontosabb te-
rületként a gyomirtást és a tápanyag-visszapótlást cé-
loztuk meg, ahol – sok munkával ugyan – a költségek
ökonómiai és technológiai optimumra történő leszorí-
tásával már az első évben szép eredményt lehetett el-
érni. Ehhez persze technikai eszközökre is szükség
18 Extra 5.Extra 5. 2004. február
volt, mint pl. JD-1760, 8 soros vetőgép, amelyet több
funkcióssá kellett bővíteni. A dolog úgy indult, hogy
elkezdtük „öltöztetni a karácsonyfát”, ami a vetőgép
alapfunkciójának meghagyása mellett további techno-
lógiai fázisok egyidejű elvégzését is lehetővé tette. Ka-
pott a vetőgép egy sávos folyadék kijuttató rendszert,
amely a vetőgép mögött a herbicides kezelés egyidejű
elvégzését szolgálja, egy fésűs takarást végző elem pe-
dig elvégzi a preemergens szer bedolgozását. E készít-
mények hatásmechanizmusa csapadékfüggő, és az
utóbbi évek száraz tavaszi viszonyai miatt ez a kiváló
technológia is lassan felülvizsgálatra szorul. Ennek lé-
nyege az lehet, hogy a sávos módszerről nem lemond-
va, de posztemergenssé átalakítva kell a módszert
valószínűleg alkalmazni a későbbiekben.
– Első hallásra egy tökéletes gyomirtási technológiabirtokában miért gondol máris egy következő,egy még jobban alkalmazható változatra? Talántovábbi költségcsökkentés lehetősége rejlik a szer-használat, a tápanyag-visszapótlás és az új tech-nikai lehetőségek komplex alkalmazásában?
A jelenleg alkalmazott sávos preemergens technoló-
gia ott alkalmazható, ahol a gyomflóra ezt el tudja fo-
gadni – nincsenek évelő egy- és kétszikű gyomok – te-
hát a kapás kultúrára jellemző egy- és kétszikű egyéve-
sek vannak jelen. Itt is elsősorban a T3-T
4gyomok a ko-
moly ellenfelek, hiszen a T1
és T2
kategóriákba sorol-
tak a korrekt magágy-készítés során eltűnnek a terület-
ről. Természetesen azért foltokban előfordulnak éve-
lők is, amelyekkel szemben posztemergens foltkeze-
lést alkalmazunk, s így összességében jól karbantart-
hatók a kukoricatermő területeink. Az ökonómiai „va-
rázslat” abban áll, hogy ezzel a sávos preemergens
módszerrel a ma ismert és kukoricában általánosan al-
kalmazott preemergens technológiák költségének 40
%-ából megoldható a hatékony kezelés.
A „díszített karácsonyfa”, vagyis a „felöltöztetett vető-
gép” elv lényege tehát, hogy a vetéssel együtt megy a
starter műtrágya – folyékony N és P, utóbbi egy ideje a
korai antociánosodás megszüntetésére – és a pre-
emergens herbicid kijuttatás, továbbá egy granulátum-
kijuttató rendszer gondoskodik a talajfertőtlenítő szer
talajba juttatásáról, amely a csoroszlya mögött kerül a
magágyba. Ez utóbbi műszaki megoldás, kialakításá-
nál fogva további két lehetőséget rejt. Alkalmas a gra-
nulátum közvetlenül mag mellé helyezésére, és sávos
szórására is. Ez a megoldás alkalmas lett volna a sávos,
preemergensen alkalmazott gyomirtószer-granulátum
kijuttatására is. Sajnos, egyelőre nem hozzáférhető a
kereskedelemben olyan pontos szemcseméretű, egy-
és kétszikűek elleni komplex hatóanyagot is tartalma-
zó, jó vízoldékonyságú, jó hatástartamú granulált ké-
szítmény, amely a gépnek ezt a funkcióját kiszolgálhat-
ná. Így a komplex védelem érdekében csak a folyé-
kony technológia alkalmazható továbbra is. A tábláink-
ra adaptált gyomirtási technológia nálunk nem érte el
a 7.000 Ft/ha költséget.
– Az évről évre bizonyíthatóan mind kevesebb csa-
padék nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a ko-rábban jól bevált gyomirtási technológiák ered-ményességét. Hogyan lehet mégis gyommentesentartani, „lefedni” a kukorica állományt?
Kiszámíthatatlan, ugyanakkor döntő fontosságú té-
nyező lehet a csapadék a gyomirtási technológia szem-
pontjából. Preemergens kezelés „nem működik” eső
nélkül. A presowing technológia csapadékfüggő
ugyan, de sok csapadék esetén szintén eredményte-
len. Ezért a kevésbé esőfüggő posztemergens techno-
lógiára érdemes talán nagyobb figyelmet fordítani a jö-
vőben. A kezelések „pillanat”-jellege azonban korláto-
kat szab, hiszen ha a kukorica fenológiai állapota túljut
az optimális kezelési időszakon, akkor már fitotoxikus
tünetek jelentkezhetnek. Ha még nem kelt ki a gyom,
akkor nem sokat ér, mert nincs tartamhatása. Termé-
szetesen a gyomirtási technológiát a területek adottsá-
gainak ismeretében lehet csak oly módon optimalizál-
ni, hogy a költségek már-már a hihetetlenség határát
súrolják. Így sikerült a közelmúltban 700 Ft/ha tábla-
szintű (85 ha-os táblán) szerköltséggel eredményes
gyomirtást végezni. Ez sokak számára valóban hihetet-
lennek hangzik, de igaz – hiszen önmagát nem csapja
be az ember. Kiegészíteném azzal, hogy véleményem
és meggyőződésem szerint az ilyen eredmények csak
a gazdálkodók egy szűk rétege számára érhetők el,
akik valóban szakemberek – a szó valódi értelmében
–, akik az ismeretek, az alkalmazási praktikák, a kocká-
zatok és az eszközök birtokában vannak, és ezek figye-
lembevételével dolgoznak.
– A kukorica vetésidő mennyire igazodik a naptár-hoz? Meglepne, ha éppen a vetés körül nem alkal-maznának valami finom szakmai fondorlatot…
Ideális időpont a 8-10 °C-os talajhőmérséklet, akkor,
ha az megfelelő talajnedvességgel párosul. Ilyen talaj-
viszonyok mellett 7 cm az ideális és évek óta bevált ve-
tésmélység, amely csak akkor lehet ennél több, ha va-
lóban nagyon száraz viszonyok uralkodnak a talaj fel-
ső rétegében. A JD vetőgép nagyon könnyen kezelhe-
tő, állítható, és gyorsan üríthető a fajta-váltások között.
A vetőgép menetsebessége soha nem haladhatja meg
a 10 km/h-t, hiszen az a minőség rovására mehet. Nem
tartható ugyanis biztonságosan a vetőmag-normával
összhangban a 17-25 cm közötti tőtávolság és a vetés-
mélység sem lesz egyöntetű. Ez utóbbi viszont feltéte-
le az egységes, egy időben történő kelésnek, ami a
naki határban szerencsére jellemző. Ha elérkezik a ve-
tésidő, akkor a gépek 24 órában dolgoznak, hogy az
1.000 ha-t meghaladó területen a kukorica-vetőmag
mielőbb a talajba kerüljön. Mire az utolsó ha-ok vetése
folyik, addig az elsőként vetett területeken már a kelés
örömteli tényét regisztrálhatjuk elégedetten. Ez azt je-
lenti, hogy két géppel 10 nap elegendő a vetés elvég-
zéséhez, hiszen az égi csatornák sajnálatos tavaszi „el-
tömődése” nem nagyon hátráltatja a munkát. A tőszám
tekintetében egy picit fölfelé korrigálunk, ami azt je-
lenti, hogy a fajta szortimentet figyelembe véve 78-82
ezer mag/ha közötti mennyiséget vetünk ki. Ez a FAO
300 és 400-as számú hibridek ajánlott vetőmag-normá-
Extra 5.2004. február 19
inál valamivel több. A kukorica nem kompenzálja a tő-
hiányt olyan mértékben, mint az elvárható lenne, ezért
kell a tőszám biztonsága. Én a magam részéről egy cső
párti vagyok, az esetleges második az „grátisz”, de nem
az növeli lényegesen a terméseredményt.
– A technológiai elemek közül a növényápolás me-chanikai munkái nagyon felértékelődtek a kuko-ricabogár megjelenése óta. Önöknél ez hogyanvalósul meg és milyen tapasztalatokkal?
A sorközművelés eszköze a kultivátor, ami természe-
tesen a sávos gyomirtás alkalmazásával együtt tökéle-
tes. Első alkalommal az a feladata, hogy lazítsa a talajt,
és a kelő gyomokat pusztítsa el. A másodiknál, amellett
hogy lazít, gyomot irt, töltöget, még tápanyagot is jut-
tat ki, ill. azt betakarja. A kultivátor szerepét a kukori-
cabogár megjelenése és elterjedése óta ismét érdemes
átgondolni! A kultivátor szerepe ugyan nélkülözhetet-
len volt eddig is, mert jelentős költségmegtakarítást
eredményezett a hatékony gyomirtó munkája révén.
Ugyanez elmondható a kibővült funkciója – a folyé-
kony műtrágya kijuttatás – után is, hiszen az eloszlás, a
pontos felhasználási helyhez juttatás és így a vesztesé-
gek megakadályozása révén szintén nagyon gazdasá-
gosan dolgozik. Öregapáink sem véletlenül adagolták
„kiskanállal” a kukorica tövéhez a pétisót annak idején,
felismerve azt, hogy így hasznosul legjobban a növény
számára – idézi a múltat a szakember. Aztán felemlít-
hetném ismételten a csapadék eloszlásbeli fontossá-
gát, mert ha keléskor, meg virágzáskor van kiadós eső,
akkor számíthatunk nagy termésre. Sajnos az utóbbi
időben nem így jött össze, és a tenyészidőszakban
egyébként is több vizet igényelt volna a növény. Ezért
még hangsúlyosabbá válik a téli-tavaszi vízmegőrzés
jelentősége, mert ez az egyetlen limitáló tényező, ami-
be nincs beleszólásunk a öntözés nélkül.
– Megkerülhetetlen téma a kukoricabogár, amely aTolna megyei térségben már évek óta jelen van éskárosít. Hogyan és milyen eredménnyel sikerültfelvenni ellene a harcot?
Szinte kizárólag a kukoricabogár lett „a kártevő” az
utóbbi néhány évben – állíthatom most már bizonyos-
sággal. Mindenkit szívesen beengedünk a gazdasá-
gunkba, aki a kukoricabogár elleni védekezésben vala-
mi újat, használhatót tud mondani, s azt nálunk –
hangsúlyozom, hogy nálunk – bizonyítani is tudja. Ez
a komplex védekezési technológiánk egyik fő eleme
és a cél érdekében „áldozunk fel” monokultúrás terü-
letet. Jelenleg is rendelkezésre áll 30 ha, ahol bárme-
értelemszerűen a Nak Rt. is szeretne profitálni. Az ön-
erő ugyanis ehhez a hatalmas feladathoz kevésnek lát-
szik, annak ellenére, hogy a technikai eszközökben,
felkészültségben – talán szerénytelenség nélkül
mondhatom – nincs hiány. Ma azt tesszük a kártevő el-
len, amit az ismereteink és tapasztalataink alapján leg-
inkább jónak találunk. Az egyik védekezési hely a feke-
te tarló, amely elveszi az imágó életterét, s nem tud
eredményesen petét rakni. A másik lehetőség gradáció
idején, a légi úton történő védekezés (Diabro CS +
Invite EC) ellene. A más területekről való betelepülés –
a nagyon erős migráció – ellen azonban ez sem ele-
gendő védelem minden esetben.
Természetesen emellett a szakszerű vetésváltás már
évek óta napirenden van, mint ahogy a monokultúrás
termesztés is gyakorlatilag megszűnt. Ez utóbbi kény-
szerű kukorica vetésterület csökkenéssel járt, amit 25
milliós nyereség kieséssel tudomásul kellett vennünk.
A lárvakártételt sikerült eddig szinte teljesen elkerülni,
védekezést a kísérlet szintjén és preventív okokból
mégis végeztünk. Az imágók ellen a területről való ki-
szorítás elve vált be eddig leginkább. A kukoricabogár
megjelenése óta arra készültünk, hogy ne engedjük be
a gazdaságba. A következő két év annak jegyében te-
lik, hogy megtanuljunk együtt élni a kártevővel, annak
jelenléte és minimális kártétele mellett. Az ezt követő
években pedig szeretnénk ismét nagyobb területen, a
jelenlegi 75 %-án nagy termésekkel – monokultúrában
is – biztonságosan kukoricát termelni.
– A nagy kukoricatermések biztonságos betakarí-tása, tárolása és különösen a jó áron való értéke-sítése sem könnyű feladat mostanság. A „vantólugyan nem kell félni”, ahogy az öreg gazdákmondják, de azért 8-10 ezer t kukorica sorsáról,felelősen hogy lehet jól dönteni?
A kukorica a hízlalás alapanyaga az rt.-ben, éppen
ezért a betakarítási munkát is alapvetően meghatároz-
za. Amikor a víztartalom 20 % alá esik, megindul a
munka. A terület 1/3-án termő kukorica mennyiséget
propionsavas tartósítással kezelve, ún. nedves tárolás-
sal készletezzük 18 % víztartalommal – amely toxin-
szint növekedését gátló módszer – az állatok részére.
Itt megtakarítás jelentkezik a szárítás mellőzése miatt,
amelyet a tartósítószer költség valamelyest csökkent. A
többi termés árualapot képez, amely általában nagyon
jó minőségű. Ennek oka, hogy a JD 2266 „lejtőkiegyen-
lítő” rendszerű kombájnok minőségi munkát végez-
nek, a tisztító és szárító után pedig közel 100 % tiszta-
ságú, 2 % alatti törtszem-tartalmú áru képződik, amit a
piac már sajnos nem igazán ismer el az árban. Az érté-
kesítésben is lehet rutint szerezni, és ezt igyekszünk
érvényesíteni.
A tartósan eredményes, magas színvonalú kukorica-
termesztéshez tehát nem elég sem külön az elméleti,
sem külön a gyakorlati tudás megszerzése, a kettő
„összegyúrt” változata lehet csak üdvözítő. Nagyon sok
megfigyelés, saját tapasztalat és kísérletezés kell ah-
hoz, hogy kiegészítse a lexikális ismereteket, nem be-
szélve arról a külön – szinte megtanulhatatlan – érzék-
ről, amellyel a termést a legjobb időben a legjobb áron
értékesíteni lehet. Ez utóbbi mozzanat további, nem
remélt többletjövedelem elérését teszi lehetővé, átírva
akár a teljes termelési folyamat ökonómiáját, és még
nagyobb kedvet generál a jövőbeni kukoricatermesz-
téshez.Nagy Zoltán
20 2004. februárExtra 5.
Dr. Szieberth DénesOMMI, Budapest
Nem egyszerű dolog élő rendszerek teljesítményétmérni. Különösen, ha túl sok a nem mérhető elem.Szinte lehetetlen, ha a mérhető elemek hatását semtudjuk pontosan megmondani. A fajták teljesít-ménymérése mégis „működik”. A kísérletező nemtesz mást, mint sok mozgó pont (mennyiségi és mi-nőségi tulajdonságok) egymáshoz viszonyított el-mozdulását figyeli. Ha már eleget figyelt, megada-tik a pillanat, amikor felkiálthat: „Most! … – minthatörtént volna valami!”
A haladás ára
A gyakorlat sajátosan reagál az újdonságokra. Egy-
részt érdeklődik irántuk, mert mielőbb szeretné kihasz-
nálni a bennük rejlő gazdasági előnyt. Másrészt tartóz-
kodik tőlük, mert az új mindig rejt magában kockáza-
tot. A kockázat természete szintén kettős. Előfordul,
hogy az új mégsem jobb, mint elődei, sőt később, már
a kísérletek befejezését követően derül ki róla, hogy
kedvezőtlen tulajdonságokat is hordoz. Az új hibrid
előnyei megfelelő agrotechnikai és agroökológiai kö-
rülmények között fejeződnek ki az elvárt mértékben. Akellő termelési tapasztalat megszerzéséhez, így a meg-bízható, sokat termő fajták kiválasztásához is időkell, s addig nem jelentkezik a többlethaszon.
Nem ritka eset, hogy a már elfelejtett hibrid teljesít-
ménye még mindig felülmúlná a helyette választottat. A
kérdés önként adódik: ez a termelő normális kockáza-
ta, a haladás ára, vagy egyszerűen csak tévedés?
Cikkbeli barangolásunk nem öleli fel a teljes fajta-választékot, sőt nem tér ki a kisebb jelentőségű igenkorai és késői érésű csoportok jellemző fajtáinak vizs-gálatára sem. Még akkor sem, ha ezzel megfosztjuk
magunkat a Helga – elismerve 1990-ben, s még ma is az
igen koraiak standardja, vagy a Florencia – elismerve
1993-ban – szintén „lecserélhetetlen” standard a késői
érésűek között – tiszteletet parancsoló teljesítményei-
nek értékelése során átélhető élvezetről. Megelégszünka nagyon markáns Asgrow 043 (korai érésű) és a Co-lomba (középérésű) hibridek történetének és ezen ke-resztül az őket kísérő stabil, vagy kevésbé megbízhatófajták sokéves eredményeinek bemutatásával. A ki-mondott, leírt kételyek és tanulságok segítséget nyújt-
hatnak a hibridválasztás során. Egyikük sem volt hivatalos standard, viszont mind-
kettőt széles körben termesztik még ma is. Népszerű-
ségük illusztrálására elmesélek egy, a Colombával kap-
csolatos epizódot: Közös kísérleti szemle során egy jól
ismert nemesítő megállt a Colomba parcellájánál, s
megjegyezte: „Szép is, jó is ez a Colomba, de azért van
egy hibája!” „Mi az?” Kérdeztem vissza gyanútlanul.
„Nem a mi fajtánk!” – volt az egyszerű válasz.
A fenti két fajta történetének bemutatása különösen
megfelelőnek tűnik abból a szempontból, hogy mind-
ketten a honi hibridkukorica-termesztés tanulságos,
sok ellentmondással teli korszakát fémjelezték. A kor-
szak első felére a politikai és gazdasági rendszerváltás
mezőgazdasági termelést is érintő jelenségei nyomták
rá bélyegüket (technológiai színvonal visszaesés, a ter-
melés 1950-es évekéhez hasonló „átpolitizálása”, bir-
tokrendszer váltás, a vetőmag kereskedelem átalakulá-
sa stb.), miközben új, korszerűbb, s nagyobb teljesítmé-
nyű hibridek kerültek köztermesztésbe. A korszak má-
sodik felét – a mezőgazdálkodás fokozatos konszolidá-
ciójával együtt – a verseny felerősödése, s az elismert
hibridek számának jelentős növekedése jellemezte (1.ábra).
A mozgás természete
Felvetődhet a kérdés, hogy mit mérünk: az új fajták
tényleges teljesítményelőnyeit a régebben nemesítet-
tekkel szemben, azaz a nemesítői munka tényleges
eredményét, vagy a korábban nemesített hibridek „el-
öregedését”, azaz a kórokozókkal szembeni ellenálló-
ságuk gyengülését, a fejlődő termesztéstechnika kínál-
ta lehetőségekkel szembeni érzéketlenségüket? A ku-
korica esetében szerencsések vagyunk, hiszen a belte-
nyésztéses hibridizáció adta lehetőségek miatt a neme-
sítőnek érdeke a fajtaváltás. Gyorsan eltűnnek a leszál-
ló ágba került fajták, s a fajtakísérletekben többnyire a
tényleges genetikai haladás mérésére adódik lehetősé-
günk.
Az OMMI fajtakísérletei bizonyos értelemben tartam-
kísérleteknek is felfoghatók. Az egyes standardok több
éven keresztül mérik az újak teljesítményét, s ez fordít-
va is igaz: a standardok teljesítményét is évről évre mé-
rik az új fajták. Az államilag elismert fajtáknak az ország
különböző pontjain beállított kísérleteiben együtt talál-
hatók a jól ismert, több éven keresztül szereplő, a köz-
termesztésben nagyobb területen rendszeresen elve-
26 2004. februárExtra 5.
A fajtaválasztás dilemmái a minősítő szakember szemével…
A genetikai haladás nyomon követésekukorica fajtakísérletekben
„Adj egy pontot, amelyen megállhatok és kimozdítom a Földet!”(Archimedes)
tett hibridek s a legújabbak is.
A köztermesztésbe kerülő növényfajtákkal szemben
elvárás, hogy minél változatosabb ökológiai és termesz-
téstechnikai körülmények között hozzanak jövedelme-
ző termést. A fajtakísérletek egyik fő célja éppen az,
hogy az alkalmazkodóképességet vagy annak hiányát
megállapítsák.
A hibridkukorica fajták örökletes felépítésüknél fog-
va eltérően válaszolnak a különféle időjárási anomáli-
ákra. Egymástól eltérő módon tűrik a tápanyag- és víz-
hiányt. A vizsgálati időszak alatt próbára teszik őket kü-
Semafor 20 ST bifentrin 2,5-5 l/t mag I. *** ++ ++ +Mospilan 20 SP acetamiprid 7 kg/t mag I. * ++ ++ +
Talaj-fertőt- Force 1,5 G teflutrin 12-15 kg/ha II. N ++ ++ ++lenítés Counter 5 G terbufosz 20-25 kg/hax II. N ++ ++ ++(sorkezelés) Furadan 10 G karbofurán 15-20 kg/hax I. *** ++ ++ ++ +
Thimet 10 G forát 18-25 kg/hax I. N ++ ++ ++ +Chinufur 40 FW karbofurán 2 l/ha I. *** ++ ++ ++ +Pyrinex 48 EC klórpirifosz 2 l/ha I. *** + ++ ++ +Marshal 25 EC karboszulfán 2 l/ha I. *** + ++ ++ +
Nyári Dipel ES Bacillus thuringiensis 1 l/ha III. N + ++állomány- var. Kurstakipermetezés Trichoplus Trichogramma spp. 75 kapszula/ha III. N + ++
Parashoot CS metilparation 1,5 l/ha II. *** ++ ++ ++Diabro CS klórpirifosz + 0,15+0,85+ Invite EC kukurbitacin l/ha III. N ++Mospilan 20 SP acetamiprid 0,15 kg/ha II. N ++ +Bancol 50 WP benszultap 1 kg/ha III. * ++Danadim 40 EC dimetoát 2 l/ha II. *** ++ + ++ ++ +Thionex 35 EC endoszulfán 2 l/ha II. ++ + ++ + +Steward 30 DF indoxakarb 0,17 kg/ha II. N + ++Alsystin 25 WP triflumuron 0,5 kg/ha III. *** + ++Chintop béta-cipermetrin + 1-1,5 l/ha I. *** ++ + ++ +
szer áztatásszerű kijuttatása a növények tövéhez. Elő-
nye a pontos időzítés a kukoricabogár lárvák kelésére
– sajnos eddig ez sem hozott átütő eredményt. (Talajla-
kók lárvái ellen jobbak a tapasztalatok.)
Nyári állománypermetezésAz amerikai kukoricabogár rajzó imágói, a gyapot-
tok-bagolylepke és a kukoricamoly kelő lárvái ellen
szinte minden évben szükséges a nyári állományvéde-
lem. Egyes évjáratokban indokolt lehet a levéltetvek és
a takácsatkák elleni permetezés is.
Több évre tervezett kukoricatermesztés esetén a pre-
ventív (megelőző) jellegű kukoricabogár-gyérítés min-
den táblán ajánlatos, a kezeléseket gyakran meg kell is-
mételni. Így a megtizedelt nőstények csak töredéknyi
petét tudnak lerakni, ami nem elegendő a jövő évi gyö-
kérdőlések kialakulásához.
Aszályos nyáron a gyapottok-bagolylepke gyors fel-
szaporodása miatt szintén „kötelező” a védekezés.
Amennyiben lehetséges, célszerű mindkét kártevő el-
len a védekezést kombinálni.
A készítmények kijuttatása hidas traktorral vagy légi
eszközzel (helikopter, repülőgép) történhet. Nagyon
fontos a minél nagyobb lémennyiség elérése, hidas
traktornál 300-400 l/ha, légi gépnél legalább 80 l/ha. A
tapadásfokozó anyagok hozzáadása növeli a hatástarta-
mot.
A pollenszóródás időszakában a méhekre mérsékel-
ten veszélyes szerek csak méhkímélő technológiával
juttathatók ki. A méhekre kifejezetten veszélyes szerek
ilyenkor nem használhatók. (Lásd az 5/2001. (I. 16.)
FVM rendelet 9. §. (1) bekezdés).
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árukukori-ca-termesztés növényvédelmének lényegét az amerikaikukoricabogár elleni technológia képezi. Legjobb meg-oldás a vetésváltás. Ha ez nem biztosítható, akkor pre-ventív védelem szükséges a bogarak ellen (összefüggőterületen végrehajtott legalább két permetezés) és ígytárgyévben elegendő a vetőmagcsávázás. A csávázásvéd a talajlakók és barkók támadásától is.
Ha több évre tervezzük a kukoricát, akkor mindenévben hatékonyan gyérítsük a bogarakat, s vetéskorvagy csávázzunk, vagy talajfertőtlenítsünk sorba ada-golva. A technológia csak akkor lesz sikeres, ha egybe-függő térségekben a gazdák összefognak és együtt szer-vezik a növényvédelmet.
Az ismertetett védekezési módokat számszerűsítve2003-ban úgy kalkulálhatunk, hogy a vetőmagcsává-
zás költsége (kb. 8-9 ezer Ft) és két imágó elleni védeke-zés (15-20 ezer Ft), vagy a talajfertőtlenítés (kb. 15 ezerFt) és a két állománykezelés ára kb. 1 tonna kukoricaárának felel meg.
Az integrált növényvédelmi eljárásokat ésszerűen al-
kalmazva van esélyünk az új „kukorica-ellenségek”
visszaszorítására oly módon, hogy az ágazat jövedel-
mezősége is megmaradjon.
A kukorica kártevői ellen engedélyezett készítmé-
nyek ajánlati listáját az 1. táblázat foglalja össze.
Extra 5.2004. február 47GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA
Az utóbbi években a gyapottok-bagolylepke (Heli-coverpa armigera) rohamosan szaporodott fel ha-
zánkban. Ahogy az közismert, ez a vándorlepke faj
az eredeti gyapottermő vidékekről, tehát trópusi-
szubtrópusi térségekből vándorol északra, ahol a szá-
raz, meleg időjárású területeket kedveli. A 2003-as or-
szágos aszály miatt a „hagyományos” tápnövények
(csemegekukorica, kukorica, dohány, zöldség- és dísz-
növényfélék) mellett károsította a napraforgót, lucer-
nát, sőt különböző gyümölcs kultúrákat is (pl. szőlő,
alma, körte, szilva, őszibarack). A felsorolás valószínű-
leg nem teljes, hiszen polifág kártevőről van szó.
Mindazonáltal a mai társadalom egyre nagyobb igé-
nyeket támaszt az egészséges élelmiszerek iránt. Ez –
többek között – döntően befolyásolja a növényvédel-
mi kutatásokat, s egyre nagyobb figyelmet igényel e
kutatások eredményeinek felhasználóitól, azaz a ter-
melőktől.
A növényvédelemmel szemben a hagyományos igé-nyek, mint a hatékonyság és a kedvező költség mellettúj elvárások is megfogalmazódtak: a lehető legalacso-nyabb környezetterhelés, talajvizek védelme, egészsé-ges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer elő-állítása, méhkímélő technológiák alkalmazása, integ-rált növényvédelem..
A fenti elvárásoknak igyekszik megfelelni a DuPont
kutatásának, fejlesztésének legújabb eredménye, azindoxakarb hatóanyag, mely egy
teljesen új hatóanyagcsoport első
tagja. Hatásmechanizmusa telje-
sen eltérő az eddig ismert ható-
anyagokétól, az érzékeny fajok
nátrium-csatornáját blokkolja. A
szelektivitás alapja a rovarokon
belül is eltérő nátrium-csatorna
és eltérő enzimrendszerekben
rejlik.
A készítmény (Steward® 30DF, Avaunt® 150 SC) gyomor- és
érintő méregként is hatásos, a ku-
tikulán át is felszívódik. A tünetek
sajátosak: a kezelt rovarok a teljes
ingerhiány miatt paralízisbe es-
nek, a kezelést követően 2-8 órán
belül táplálkozásuk leáll, teljes
pusztulásuk 24-48 óra múlva kö-
vetkezik be.
Mi viszi sikerre a DuPont által
kifejlesztett és a Steward®-ra ala-
pozott védekezési technológiát a kukoricamoly és a
gyapottok-bagolylepke ellen?
1. Előrejelzés, az első védekezés idejénekmeghatározása
A kukoricamoly esetében a hagyományos fénycsapdás,
míg a gyapottok-bagolylepke esetében a szexferomon
csapdás előrejelzésre hagyatkozhatunk. A rajzáscsúcs
megfigyelését követően az első védekezésre a töme-
ges tojásrakás és a lárvakelés kezdetekor kerüljön sor,
azaz a rajzáscsúcsot követően 3-4 nappal. A gyakorlat-
ban a gyapottok-bagolylepke esetében ez a módszer
csupán az első kezelés idejének meghatározására volt
elegendő. Az elmúlt két évben a legtöbb termőterüle-
ten a következő nemzedékek (legyen szó az adott te-
rületen kifejlődött és a máshonnan berepült nemze-
dék imágóiról) egyedszáma folyamatosan olyan ma-
gas volt, hogy nem adott lehetőséget a további nem-
zedékek rajzáscsúcsainak detektálására.
A védekezés időzítésének másik, s egyre inkább a
gyakorlatban is alkalmazható módszere a kukorica
fenológiai stádiumának megfigyelése. Ezen esetben
az első kezelés a ccíímmeerrhháánnyyááss iiddeejjéérree időzíthető.
2. Permetezési intervallumEnnek meghatározásához jól kell ismerni a Ste-
ward® sajátosságait!
Védekezés csemegekukoricában kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen
A DuPont-megoldás: Steward®
1. táblázat
A Steward® 30 DF gyapottok-bagolylepke lárvák elleni hatásaa második kezelés után
(Hajdú-Bihar Megyei NTSZ, Balmazújváros, 2003)A kezelés időpontja: 2003. július 5., július 23.Az értékelés időpontja: 2003. július 28., augusztus 4.Növénykultúra: csemegekukorica
* öntözőberendezéssel kijuttatva 5 mm-es víznormával
Benécsné dr. Bárdi GabriellaFővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat,GödöllőHartmann FerencKomárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Tata
A kukorica gyomosodásának,gyomirtási technológiájának változásai
Magyarország növénytermesztésében meghatározószerepet játszanak a gabonanövények, ezen belül azőszi búza és a kukorica. Hazánk az egymillió hek-tárnál nagyobb területen kukoricát termelő országokközött az 1980-as években nemzetközi tekintélyt vívottki, egyrészt a termelés összes mennyisége tekintetében(1989-91 között a világ összes kukoricatermelésének1,33 %-a!), másrészt a magas (1989-91 között 5,73t/ha) termésátlagok alapján (1982-ben pl. az USA utána 2. helyet foglaltuk el a világranglistán).
A hazai kukoricatermesztés számos jelentős változá-
son ment keresztül az elmúlt 40 év során. A múlt század
’60-as éveitől kezdődően, a biztos genetikai alapot
nyújtó, beltenyésztéses hibridek megjelenése után di-
namikusan növekedett a technológiában az ipari ere-
detű inputok (műtrágya, vegyszeres gyomirtás, mo-
dern gépek stb.) felhasználása, s a ’80-as évek elejére-
közepére a régi hagyományos termesztési módot fel-
váltotta egy teljesen gépesített, „iparszerű”, meglehető-
sen kötött technológiai rendszer.A nagyüzemi gazdálkodás alapvetően monokultúrás
termesztési formát alakított ki, melyben a vetésváltás hi-
ánya, az azonos hatóanyagcsoportokba tartozó, illetve
azonos hatásmódú herbicidek több éven át tartó folya-
matos használata a kukorica területek gyomflórájánakteljes átalakulását, leszűkülését eredményezte. A rend-
szaporította az egyéves (kakaslábfű, muhar fajok, kö-les) és az évelő egyszikű (elsősorban a fenyércirok)
gyomfajokat. Megjelentek a triazinrezisztens
gyombiotípusok (szőrös disznóparéj, fehér libatop) és
a karbamid típusú herbicidekre, illetve általában a pre-
emergens gyomirtásokra biológiájuk miatt (pl. mély ta-
lajrétegekből való kelési képesség, mag keményhéjúsá-
ga stb.) kevésbé érzékeny egynyári kétszikű fajok (pl.
parlagfű, csattanó maszlag, szerbtövis fajok, selyem-mályva) is. A leszűkült termelési szerkezet (csak búza,
kukorica, napraforgó termesztése) a napraforgó árva-kelés elleni küzdelemmel is „színesítette” a kukorica
gyomirtását.
A nagyüzemek a ’80-as évek végén, a rendszerváltás
környékén még mindig a monokultúra, „generálta”
gyomflórával küszködtek, de új és újabb energia-bevi-
tellel, új és még újabb technológiákkal többé-kevésbé
jól megoldották a gyomproblémákat. A rendszerváltást
követően a kárpótlással és a privatizációval elkezdő-
dött a földterületek tulajdonviszonyi átrendeződése. A
privatizált földterület az összes szántóterület csaknem
felét érintette, amelynek egy részén megindult a kis-
üzemi gazdálkodás, amely helyét kereste az új agrár-
struktúrán belül. Azért csak egy részén, mert többszáz-
ezer, közel félmillió hektár parlagon maradt, az új tulaj-
donos meg sem kísérelte a termelést rajta. Az új kis- és
törpegazdálkodók nem csak helyüket keresték – bár ez
látszólag csak formai dolog – még az elnevezésük is
„nyögvenyelősen” alakult ki (farmergazdaságok, csalá-
di gazdálkodók, egyéni vállalkozók, őstermelők stb.),
csak ritkán és kevesen beszéltek, beszélnek parasztgaz-
daságokról. Móra Ferenc, a magyar irodalom „szegedi
kubikusa”, „paraszt-szakértő” csak bámulna, látva ennyi
tanácstalanságot a parasztkérdésben (is).
A kisméretű gazdaságok jelentős részében a kukorica
termesztése a növénytermesztés meghatározó, jövede-
lemtermelő eleme lett. A tőkehiány és az agrárolló fo-
lyamatos nyílása, valamint a gazdálkodók tapasztalat-
lansága tagadhatatlanul a termesztéstechnológia erózi-óját vonta maga után (kevesebb műtrágya, növényvédő
szer, talajmunka, szerényebb biológiai alapok stb.). Ezt
szerencsére valamelyest mérsékelni tudták, más pozitív
hatások (pl. a monokultúra és a nagy táblaméret hege-
móniájának megszűnése, eltolódás az integrált mód-
szerek felé, nagyobb egyéni érdekeltség stb.). A kukori-ca gyomflórája diverzifikálódott, változatosabb lett. Saj-
nos a talajművelés hiányosságai és a leszűkült vetés-
szerkezet következményeként újra felszaporodtak
olyan évelő gyomok (pl. mezei acat, folyondár szulák,tarackbúza), amelyek csak a régi, hagyományos, kapá-
lásra alapozott művelésben voltak általánosak. Tovább
nőtt a nehezen irtható kétszikűek (pl. szerbtövis fajok,parlagfű) borítása és újabb – korábban csak ruderálián
gyomosító – nehezen leküzdhető fajok (pl. selyemkóró,
az ország egyes részein a mandulapalka) vannak fel-
szaporodófélben a kukoricatáblákon.
Mindezek mellett a kukorica gyomirtására felhasznál-
ható herbicid hatóanyagok köre igen nagymértékben
megnőtt az utóbbi évtizedben. Mára már az engedély-okirattal rendelkező készítmények száma meghaladja a130-at. A bőséges szerválaszték mellett bővültek agyomirtási, technológiai lehetőségek (pl. pre/poszt
technológia, levél alá permetezések, Clearfield rend-
szer stb.) is, amelyek komolyabb szakmai ismereteket,
Extra 5.2004. február 49
A gyomirtás tervezésének sarokpontjaia kukoricában
szám, vetésidő stb.) egyben a gyomirtást is szolgálhatja,de a gyomosodást is elősegítheti megfelelő szakérte-
lem hiányában. A termesztésben aa ggeenneettiikkaaii,, ökológiaiés technológiai tényezők harmóniájának megteremté-se a gazdaságos, tehát profittermelő kukoricatermesz-
tés alapja. A korábbi és mostani termelési rendszerek
sikeres kukorica technológiáinak egyik titka az egymás-ra épülő elemek arányos, egymással kompatibilis fej-lesztése. Ezt a szemléletet a termelőknek sem szabad
szem elől téveszteni, még ha félintenzív vagy extenzív
körülmények között gazdálkodnak is. Még világosab-
ban fogalmazva: alacsony szintű biológiai alapok, gyen-
ge tápanyag-utánpótlás, szerény talajmunka, nem meg-
felelő tőszám esetén a korszerű és elég drága herbici-
dek, kombinációk alkalmazása „profitrabló” lehet.
Ilyen esetben célszerűbb az integrált védekezési lehe-
tőségek más elemeit (pl. okos vetésváltás, sorközműve-
lő kultivátor, sorkezelés stb.) jobban kihasználni, tehát
a vegyszeres gyomirtás mellett a gyomok korlátozására,
ill. elpusztítására alkalmas összes védekezési eljárásnak
biológiailag hatékony és egyéb gazdaságos kombináci-
óját kell kialakítani, amely közelít az integrált védeke-zéshez.
Az egy gazdaságon belüli gyomirtás nem korlátozód-
hat egy kultúrára (kukorica) és egy adott termelési év-
re: táblaszinten differenciált és több évre tervezett, ko-ordinált védekezési stratégiát kell kialakítani, különö-
sen akkor, ha egy terület évelő és nehezen irtható, ve-
szélyes gyomfajokkal is fertőzött.
A vetésváltás szerepea gyomirtási technológiában
Több mérvadó, hiteles szakember véleménye szerint
a kukorica termesztéstechnológiájának, ezen belül
gyomirtásának a fejlesztésében, illetve javításában a
legnagyobb tartalékokkal az ésszerű vetésváltásbanrendelkezünk. Mind a termesztett gazdasági növények
számának növelése, mind az alkalmazott gyomirtó sze-
rek váltogatása a gyomflóra diverzitását támogatja, és
ezzel segíti is hosszú távon a vegyszeres védekezést.
Az évelő és nehezen irtható gyomfajokat a vetésfor-
gónak abban a szakaszában kell elpusztítani, ahol az a
leggazdaságosabban, legkönnyebben és a legkisebb
peszticidterheléssel oldható meg. Pl. a kalászosok tarló-
ján jól és viszonylag olcsón irthatók az olyan veszélyes
kukorica gyomok, mint a fenyércirok vagy a mezeiacat. A kukoricával szinte egy időben kelő és igen ver-
senyképes köles esetében ismert tény, hogy szemter-
mései a talajba jutva, ha mélyebb rétegekbe nem forgat-
juk, csak rövid ideig és kis százalékban őrzik meg csírá-
zóképességüket. Ezért ha egy területen magérlelését
meg tudjuk akadályozni, akkor 2-3 év alatt teljesen eltű-
nik. Ha ilyen, kölessel fertőzött területen a kukorica
monokultúrát kalászosokkal váltjuk fel, megfelelő tő-
számmal, rendes talajműveléssel (korai aratás, tarlóhán-
tás) hamar eltűnik a gyom a táblákról. Kaszálható pil-
langósok vetésszerkezetbe iktatása szintén önmagában
is gyomkorlátozó, gyomirtó hatású lehet pl. a mezeiacat, illetve a fenyércirok esetén. Triazinrezisztensdisznóparéj, parlagfű stb. populációk megjelenésekor
egy egyszerű kukorica-napraforgó vetésváltás is megol-
dást hozhat, a napraforgóban alkalmazott, nem triazin
típusú gyomirtó szerek felhasználása révén.
A jelenlegi – elsősorban jövedelmezőségi okok miatt
– leszűkült vetésszerkezetben igyekezzünk legalább azt
betartani, hogy két év kukorica után más növény követ-kezzék, lehetőleg sűrű állományú, gyomelnyomó hatá-
sú, viszonylag korán lekerülő növény.
A vetésváltás, a kukorica utáni utóvetemény tervezé-
sekor figyelemmel kell lennünk ara, hogy atrazin ható-
anyagú készítmény felhasználása esetén a dózistól és
az időjárástól, csapadéktól függően, nem maradt, illet-
ve maradhatott-e a talajban káros gyomirtó szer? A je-
lenleg engedéllyel rendelkező atrazintartalmú herbici-
dekkel, egyszeri alkalmazással 0,72-1,40 kg/ha aktív ha-
tóanyagot juttatunk ki. Ez a hatóanyag mennyiség – ha
a kezelést május 10-ig elvégezték és hat hónapon belül
legalább 350 mm csapadék hullik a területre – képes le-
bomlani a talajban. De az átlagostól eltérő időjárás ese-
tén (és ilyen volt az utóbbi 2 év kukorica vegetációs
időszaka) számolni kell a szermaradékkal, aminek je-
lenlétéről még az új, érzékeny kultúra vetése előtt egy-
szerű bioteszttel célszerű meggyőződni.
A vizsgálat módja a következő:A kukorica betakarítása után, de még a talajmunkák
megkezdése előtt, a tábla nagyságától függően, elszór-
tan min. 10-15 db, fél ásónyomnyi talajmintát kell venni
a talaj felső 10-15 cm-es rétegéből. A tábla közeléből, bi-
zonyítottan vegyszerrel nem kezelt területről kontroll
mintát is kell képezni. A gyomirtó szerrel kezelt terület-
ről származó mintákat jól össze kell keverni, és a kavi-
csok, növényi maradványok leválasztása céljából 5 mm-
50 2004. februárExtra 5.
es lyukbőségű szitán célszerű átrostálni a talajt. 6 db 12-
15 cm-es átmérőjű műanyag cserepet meg kell tölteni a
vizsgálandó, 6 db cserepet pedig a kontroll talajjal. 3-3
cserépbe zabot vagy olaszperjét, 3-3 cserépbe fehérmustárt vagy kerti zsázsát, esetleg repcét, mint egy- és
kétszikű tesztnövényeket szükséges vetni, általában 20-
25 db-ot (azonos számút, az összehasonlíthatóság érde-
kében) minden edénybe. Igény szerinti öntözés és nor-
mál fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett a
csíranövénykék 7-10 napon belül megjelennek, továb-
bi 4-5 nap alatt a kétszikűeknél már az első két valódi
lomblevél is kibomlik. Ha ilyenkor azt tapasztaljuk,
hogy az egészséges kontrollhoz képest a feltételezetten
vegyszermaradványos talajban nevelkedett növénye-
inknél, az egyszikűeknél a hajtáscsúcs sárgulása, szára-
dása, a kétszikűeknél pedig az első lomblevelek levél-
csúcstól, széltől kiinduló sárgulása majd nekro-
tizálódása, esetlegesen a csíranövénykék pusztulása kö-
vetkezik be, akkor ténylegesen jelenlévő hatóanyag-
maradékkal számolhatunk. Gyenge, csak néhány száza-
lékos tünetek esetén a legalább 20-25 cm mélységű, ke-verő szántás jelentős gyomirtó szer felhígulást eredmé-
nyez, lehetővé teszi a vetésváltást. Komoly rendellenes-
ségek, nagyobb arányú tesztnövény pusztulás esetén
érdemes szakemberrel megbeszélni az esetet, és ez
alapján dönteni a vetésváltási lehetőségekről.
A talajmunka szerepe a gyomirtásban,illetve a technológia kialakításában
Ha a gazdaságban korán lekerülő növény után követ-
kezik a kukorica, akkor a rendszeres tarlóművelés vagy
a vegyszeres tarlókezeléssel kombinált tarlóápolás szá-
mos veszélyes gyom megjelenését korlátozza a kukori-
cában.
Ha későn szabadul fel a tervezett kukorica vetésterü-
let, akkor azt lehetőleg minél hamarabb szántsuk fel, ha
sok a tarlómaradvány, akkor szárzúzóval teremtsünk
olyan állapotokat, hogy a növénymaradványokat töké-
letesen alá tudjuk forgatni. A szántás mélysége legalább
28-30 cm legyen, de 3-4 évente a művelőtalp-
tömörödés elkerülésére mélyítő jellegű művelés is
szükséges.
A kukoricától jó kelés és fejlődés csak akkor várható,
ha a talaj művelt (kb. 40 cm-es) rétegének mélysége biz-
tosítja a jó víz- és tápanyag-ellátottságot és kellően la-
zult, a gyökerek által jól átszőhető. Az alap-gyomirtó-
szerek (ppi, pre) megfelelő hatásához is ilyen talajálla-
potokra van szükség. A tavaszi szántás mindenképpen
kerülendő. Tavasszal a magágy készítés legjobb eszkö-
ze a kombinátor, amely biztosítja a rögmentes, egyenle-
tes talajfelszínt, megakadályozza a télen betárolt csapa-
dék elpárolgását, elősegíti a talaj korábbi felmelegedé-
sét, és nem utolsósorban hozzájárul az alap-gyomirtó-
szerek hatásosságának javulásához is.
A viszonylag lazább szerkezetű, korán felmelegedő
és művelhető talajokon lehetőség van arra, hogy április
elején-közepén, a kukorica vetése előtt 14-21 nappal vé-
gezzék el az utolsó talajmunkát. A tervezett vetés idejé-
re így a gyomok tömegesen kicsíráznak, és gyakorlati-
lag gyomos földbe és ülepedett magágyba kerül a mag.
A vetés után, a kelést megelőző 3-4 napig a termelőnek
lehetősége nyílik arra, hogy akár engedélyezett
posztemergens herbiciddel, akár a kukoricára
posztemergensen nem szelektív, a gyomokat a hajtá-
son keresztül is irtó preemergens készítménnyel haté-
konyan irtsa a már kikelt gyomokat, sőt a preemergens
készítmények tartamhatásával a későbbi gyomkelést is
megakadályozza. Ha ez sikerül, akkor a kukorica gya-
korlatilag gyommentes talajban kel ki, korai fejlődését
sem a gyomok, sem a posztemergens herbicid ható-
anyag esetleges fitotoxikus hatása nem zavarja.
A módszer legsikeresebben az ún. monokultúra-gyo-
mokkal (pl. köles, csattanó maszlag, sövényszulák stb.)
fertőzött területeken alkalmazható, ahol 2-5 gyomfaj
fordul csak elő, de az tömegesen. A leggyakrabban al-
A tápanyagellátás, a hibrid választás, a tőszám és a vetésidő szerepe
a gyomosodásban, illetve a gyomirtásban
A kukoricatermesztésben a fajtaválasztás a hibridektenyészidején és egyéb agronómiai tulajdonságain(pl. N-reakció, sűríthetőség stb.) keresztül közvetet-ten hat a gyomosodásra, és befolyásolja az alkalmaz-
ható gyomirtási technológiát, az egyes elemek érvé-
nyesülését. Mindig saját termőhelyi és ökonómiai
adottságainkhoz és lehetőségeinkhez megfelelő hib-
rideket válasszunk, s ha a termesztéssel szembeni igé-
nyeiket megfelelően kielégítjük, közvetetten a gyom-
irtást is segítjük.
A tápanyagellátás tervezésénél figyelembe kell ven-
nünk, hogy a gyomnövényeknek általában erősebb a
trágyareakciójuk, mint a kukoricának, azaz gyakran
gyorsabban és nagyobb mennyiségben képesek fel-
venni a tápanyagokat, mint a kultúrnövény és ez a
gyomok fejlődését serkenti nagyobb mértékben.
Bármilyen is a gyomok és a kukorica relatív műtrágya
reakciója, fontos, hogy a tápanyagokat oda helyezzük,ahol a kultúrnövény a legjobban és a gyomok a legke-vésbé képesek felvenni. Ilyen szempontból felértékelő-
dik a vetéssel egy menetben a sorra adagolt starter jel-
legű, komplex műtrágya és a N-műtrágya tenyészidő-
ben, talajba dolgozva történő kijuttatásának relatív
gyomszabályozó hatása.
A kukorica gyomirtó szereinek csak igen kis hányada
tekinthető szuperszelektívnek, ezen túlmenően azegyes hibridek meglehetősen eltérő érzékenységet mu-tatnak az egyes hatóanyagokkal szemben. A fajtatulaj-
donosok ismertetőikben közölnek ajánlásokat, hogy
mely herbicid hatóanyagok használatát mellőzzék a
termelők, illetve hol célszerű mérsékeltebb dózisokat
alkalmazni. Ezeket célszerű figyelembe venni, míg az
új, a köztermesztésbe éppen csak most bekerült hibri-
dek gyomirtásában kerüljük a rizikós megoldásokat
(pl. kései poszt permetezés), hogy ne érjen minket kel-
lemetlen, látványos fitotoxicitásban és terméskiesés-
ben megnyilvánuló „meglepetés”.
Általában ismert tény, hogy a kukorica relatív kom-
petitív képessége és gyomelnyomó hatása fokozható anövénysűrűség növelésével. Ugyanakkor számolni
kell azzal, hogy a különböző hibridek eltérő tőszám-
reakcióval rendelkeznek, tehát eltérő hektáronkénti
növényszámon adják a legtöbb termést, és termésük-
kel különböző módon reagálnak az optimálisnál ma-
gasabb, illetve alacsonyabb tőszámra. A jelenlegi szű-kös tápanyagellátási körülmények és az aszályos időjá-
rás gyakori volta, a nyári vízhiány miatt tekintettel kell
lennünk arra a tényre, hogy a túlsűrítés ilyenkor a ter-méscsökkenés fokozott veszélyét jelenti. Viszont ka-
pásnövényeknél általános tapasztalat, hogy kedvező
időjárásban a növényenként egyedileg is nagy termés-
re képes fajták, hibridek a kisebb tőszámból eredő
terméscsökkenést több, nagyobb cső kifejlesztésével
képesek kompenzálni, ellenben a túlsűrített állo-
mánynak általában csak a negatív következményei ér-
vényesülnek (pl. csapadékosabb időben a betegsé-
gekkel szembeni érzékenység fokozódik, aszályban a
növények satnyulnak, kisülnek /intraspecifikus kom-
petíció/).
A kukorica vetésideje, illetve az ezzel összefüggő
utolsó talajelőkészítési munka naptári ideje befolyásol-ja a területen megjelenő gyomosodást, a faji összetételt.
A korábbi, áprilisi vetésekben még megjelennek az
olyan T3
életforma csoportba tartozó gyomok, mint a
vadrepce vagy repcsényretek, de az április vége után ve-
tett kukoricákban már inkább a melegkedvelő, T4-es
gyomok (disznóparéj fajok, csattanó maszlag, parlag-fű stb.) és a gyökér- és szártarackos évelők (pl. mezeiacat, fenyércirok) dominálnak.
Túl korai vetés esetén, az átlagosnál hűvösebb időjárás-
ban csökken a vetés előtt bedolgozott herbicidek gyom-
irtó hatása és szelektivitása, a csak preemergens kezelé-
sekre alapozott gyomirtásoknál pedig június közepére,
végére már elégtelen lehet a szerek tartamhatása.
Túl kései vetés esetén megnő annak a valószínűsége,
hogy az alapkezelések nem kapnak elegendő bemosó
csapadékot, illetve a posztkezelések idején tartósan
száraz és már igen meleg (25 C° feletti hőmérséklet)
időjárásban fokozódik a fitotoxicitás veszély, és a keze-
lések kevésbé hatásosak a megvastagodott kutikulájú,
viaszosabb levelű, a hatóanyagok felszívódását gátló
morfológiájú és a hatóanyagok transzlokációját hátrál-
tató, csökkent anyagcseréjű gyomnövények miatt.
Egyéb agrotechnikai lehetőségek,amelyek befolyásolják a gyomosodást
Felsorolásszerűen megemlítjük azokat az agrotechni-
kai, illetve a növényhigiénia fogalomkörébe tartozó el-
járásokat, amelyek hosszabb távon csökkentik a gyo-
mosodást prevenciós jellegüknél fogva:
# tiszta, fémzárolt vetőmag használata;
# a tárolók kitisztítása gyommagvakkal erősen fertő-
zött tételek után;
# a művelő és betakarító gépek megtisztítása még a fer-
tőzött táblán, hogy a gyommagvakkal és vegetatív
szaporító képletekkel ne hurcoljuk be új kukorica-
fertőzöttsége alapján (pl. kölessel erősen fertőzött
táblák legkésőbbi vetése, ha presowing védekezés-
re (is) alapozunk);
# okszerű szervestrágya-kezelés és -kihelyezés;
# ruderális területek, út- és táblaszegélyek kaszálása,
gyommentesítése;
# a táblán csak éppen megtelepedett, igen kis egyed-
számban megjelenő, de hosszú távon, esetleges felsza-
porodásuk révén nagy veszélyt jelentő gyomfajok (pl.
selyemkóró, fenyércirok) mechanikai eltávolítása.
A terület gyomflórájára vonatkozó információkjelentősége a gyomirtás tervezésében
A kukorica vegyszeres gyomirtásának sikerét alapve-
tően az határozza meg, hogy a gyomirtó szerek megvá-
lasztásánál mennyire igazodunk az adott területen
52 2004. februárExtra 5.
megjelenő gyomflórához. Az ún. táblatörzskönyv veze-
tésébe bele kell, hogy tartozzon a tábla gyomviszonyai-nak a pontos feljegyzése is, amelyhez célszerű minden
évben, évente többször is átjárni a területet felírva afontosabb gyomfajokat előfordulásuk tömege (borí-tottság) és gyakorisága sorrendjében.
A kukoricában majd esetlegesen megjelenő gyomfa-
jokra a korábbi évek kapáskultúráinak,, illetve a korai
betakarítású kultúrák, elsősorban kalászosok tarlójá-nak a gyomviszonyaiból következtethetünk. Az ún.
alapkezelések (ppi, pre) esetében csak a korábbi évek
információira támaszkodhatunk, a posztemergens ke-
zelések tervezéséhez viszont már a kukorica kelése ésnégyleveles állapota közötti folyamatos megfigyelés és
gyomfelvételezés is támpontokat ad.
A jó gazda a herbicides kezelések után értékeli azokhatékonyságát, az egyes vegyszerek, kombinációk hatá-
sát a fontosabb gyomokra. Ez a tapasztalatok folyama-
tos begyűjtése mellett azért is fontos, mert lehetővé te-
szi, hogy az esetlegesen rezisztens gyombiotípusokat
időben észleljük és rezisztenciatörő technológiákra tér-
hessünk át. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egyadott herbicid hatékonyságáról nem lehet csak egy évtapasztalatai, esetlegesen extrém időjárási körülményei
után végleges véleményt alkotni, több, eltérő évjárat
adataira van szükség.
A kukorica vegyszeres gyomirtásánaklehetséges módjai és időpontjai
Vetés előtti (presowing, preplanting) kezelésekLassan három évtizede használatosak Magyarorszá-
gon az ún. tiokarbamát hatóanyagú herbicidek, illetve
kombinációik. Közülük elősorban az EPTC (Alirox 80
EC, Eradicane 6 E, Niptán 80 EC) és butilát ( Anelda 80
EC) futott be nagyobb karriert, az 1980-as évek végétől
pedig a hosszabb hatástartamú és a kukoricára nézve
kevésbé agresszív butilát ( Anelda 80 EC) használata ke-
rült az előtérbe. Jelenleg is elsősorban ez a hatóanyag,
illetve acetoklórral (Flekszenit) és propizoklórral(Proponit Terra) alkotott kombinációi szerepelnek a
gyakorlatban.
A tiokarbamátokat magas gőztenziójuk és fényérzé-
kenységük miatt kijuttatásukat követően lehetőlegazonnal, de legkésőbb 30 percen belül 6-8(10) cm mé-
lyen a talajba kell dolgozni, pl. tárcsával, de igen jó
eredményt ad a permetezéssel egy menetben, ásóboro-
nával végzett bedolgozás is (pre planting incorporated= ppi kezelés). Kifogástalanul előkészített talajon meg-
felelő lehet a kombinátor is kétszeri járatással.
A tiokarbamátok elsősorban a magról kelő egyszikűgyomokat irtják, beleértve a kukorica veszélyes, mo-
nokultúrás gyomnövényei közül a kölest és a fenyérci-rok magról kelő alakjait. Az 1990-es évek elejéig, va-
gyis a szélesebb egyszikűirtó spektrumú posztemer-
gens szulfonil-karbamidok (1990: Titus 25 DF, 1993:
Motivell) megjelenéséig ezek a ppi kezelések jelentet-
ték szinte az egyedüli lehetőséget a köles és a fenyérci-
rok elleni védelemben. Emellett kétségtelen előnyük
volt (és ez érvényes ma is!), hogy a talajba való bedol-
gozással részben helyettesíthető a bemosó csapadék,így átlagos, nem túl hűvös időjárás esetén a gyomirtó
hatásra biztosan számítani lehetett.
A nagyüzemi gazdálkodásban a ’80-as években, a
tiokarbamátok folyamatos alkalmazása következtében
a hatóanyagcsoport lebontásában szerepet játszó mik-
roorganizmusok tömegesen elszaporodtak a mono-
kultúrás táblák talajában, és a felgyorsult biológiai deg-
radáció miatt gyengült ezen herbicidek hatása. Vetés-váltásos gazdálkodásban – és figyelembe véve az egyre
gyakoribb csapadék deficites tavaszokat – azonban mais eredményesen használhatók ezek a szerek, hiszen ál-
talában jó kezdeti gyommentességet biztosítanak a ku-
A tiokarbamátok alkalmazásának főbb szempontjai:Rossz szerkezetű, túlzottan kötött vagy túl laza tala-
jon, szélsőségesen savanyú kémhatású vagy erodált, 1
%-nál kisebb szervesanyag-tartalmú talajokon kerüljük
alkalmazásukat. Nedves talajra nem szabad kiperme-
tezni őket, mert a bedolgozás, a talajmunka rossz minő-
ségű lesz, illetve a szerek gáztenziójának növekedése
miatt sok szer elillanhat, rontva a hatékonyságot. A per-
metezést és bedolgozást a vetés előtt 4-6 nappal kell el-
végezni, hogy ne károsítsa a kukoricát. A hibridek spe-
ciális tiokarbamát érzékenységére vonatkozó informá-
ciókat a fajtatulajdonosoktól, vetőmag-forgalmazóktól
be kell szerezni. A vetési ütemtervben a presowing ke-
zelésben (is) részesülő táblákat célszerű az utolsók kö-
zé sorolni, mert a veszélyes egyszikűek melegkedve-
lők, általában május első dekádjában csíráznak töme-
gesen és a tiokarbamátok sem hatnak túl korai vetés,
túl hideg talaj esetén.
A kukorica vetése utáni, kelése előtti (preemergens)kezelések
A kukorica vetését követően, lehetőleg 1-4 napon be-lül kell a preemergens herbicideket, illetve kombináci-
ókat a jól elmunkált, aprómorzsás, egyenletes felszínű,
rögöktől mentes talajfelületre kipermetezni. A ható-
anyagok vagy bemosó csapadék útján kerülnek a felső
1-2 cm-es rétegbe, ahonnan a gyommagok zöme is csí-
rázik, vagy filmszerű réteget képeznek a talaj felszí-
nén, reverzibilisen kötődve a részecskékhez, vagy ad-
szorbeálódva a szerves anyagok felületén. A preemer-
gens vegyszerek hatásához a kipermetezést követő kéthétben legalább 10-20 mm csapadék szükséges. Egyes
speciális hatóanyagok, mint pl. az izoxaflutol, (Merlin
WG) a flumioxazin (Pledge 50 WP) vagy a mezotrion(Callisto) azzal a jó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy
a kezelést követően száraz időszakban is viszonylag sta-
bilan a talajfelszínen maradnak, és a 3-4. hétben bekö-
Extra 5.2004. február 57
vetkező 8-10 mm-es megázás után aktivizálódni tud-
nak, és a már megjelent csíranövényeknek „utánanyúl-
nak”.
A preemergens herbicidek dózisát általában a talajkötöttségéhez és szervesanyag-tartalmához kell igazíta-ni. Laza szerkezetű, humuszban szegény talajok kisebb
adag vegyszert bírnak el. A talaj kémhatása (pH) is je-
lentősen befolyásolhatja a gyomirtó szerek aktivitását
és lebomlási ütemét, perzisztenciáját (pl. lúgos körül-
mények, magas pH esetén általában lassabban ürülnek
ki a talajból a szulfonil-karbamidok). 1-1,5 % szerves-
Linurex 50 WP) vagy az izoxaflutol, (Merlin WG) ace-toklór (Acenit, Guardian, Trophy)) alkalmazását kerülni
kell, mert a kukorica károsodhat. Szervesanyagban
igen gazdag láp- és kotutalajokon pedig azért kell mel-
lőzni a preemergens gyomirtó szerek alkalmazását,
mert az erőteljes megkötődés, a talajkolloidokhoz való
kapcsolódásuk miatt nem hatnak. Ilyen területeken ál-
lománykezeléssel kell védekezni.
Az 1980-as évek végéig a termelők számára a kukori-
ca gyomirtását alapvetően a preemergens kezelés je-
lentette. Ennek több oka is volt. Egyrészt bizonyos egy-
szikűek ellen a ppi mellett, illetve kiegészítéseként ez
volt az egyetlen megoldás, másrészt megfelelő csapa-
dékviszonyok esetén jó hatékonyságú volt a könnyen
irtható (pl. disznóparéj fajok) magról kelő kétszikű
gyomok ellen.
Biológiai okok is indokolják, hogy a kukoricát minélhamarabb, lehetőleg már a kelését követően azonnalmentesítsük a gyomnövények okozta negatív hatások-tól. Az idő ugyanis nagyon fontos faktor a versengés-
ben (kompetícióban), és hatása két időtartammal írha-
tó le. Az első a kritikus gyommentes periódus, amely an-
nak az időnek a hossza, amikor a kultúrnövénynek a
versengéstől szabadnak kell lennie, hogy megakadá-
lyozzuk a termésveszteséget. A második a kompetíciótolerálható időtartama, vagyis annak az időnek a
hossza, amíg a gyomok a kultúrnövény-állományban
maradhatnak, mielőtt csökkenteni képesek a termést.
A két időtartam közötti intervallum a gyomirtás ún. kri-tikus periódusa. Jóllehet ez változhat a herbicid, a kör-
nyezeti és agrotechnikai feltételek hatására, mégis alap-
vetően figyelembe veendő a gyomirtás tervezésében.
Bizonyos esetekben mindössze néhány napos eltérés a
kelésben vagy az állomány záródásban eldöntheti,
hogy a gyomok valóban hatással lesznek-e a termésre.
Tudományos irodalmi adatok és a gyakorlati tapasztala-
tok szerint a kukoricában a gyomfaj összetételtől füg-gően a kritikus periódus a kelés utáni 4-5. héttől kezdő-dik és általában a kukorica 12-14 leveles koráig tart (ke-lés utáni 10-12. hét).
A preemergens kezelések, ideális csapadékviszonyok
mellett, hatástartamuk révén képesek ebben az 5-7 he-tes kritikus időszakban mentesen tartani a kukoricát a
magról kelő gyomoktól. A preemergens kezelések ezért
ma is alapbázisát jelentik a kukorica gyomirtásának. Ez
még akkor is igaz, ha számos más, később részletezett
ok miatt a ’90-es évektől kezdődően az állománykezelé-
sek aránya egyre nőtt, és már nem csak az alapkezelé-
sek esetleges hibáinak a kijavítására használták őket.
Minden olyan területen indokolt az alkalmazásuk, ahol
a korábbi gyomflóra ismerete (zömmel könnyebben
irtható, nem mélyről kelő, magról kelő gyomok) ezt alá-
támasztja, a gépkapacitás pedig olyan, hogy nem lehet
teljesen csak állománykezelésekre alapozni, mert nem
végezhető el megfelelő fenológiai időben, néhány nap
alatt az összes permetezés.
A preemergens permetezések munkaszervezését po-
zitívan érintő tény, hogy ma már számos olyan ható-
anyag van engedélyezve kukoricában, amely nemcsak
kelés előtt, de utána is, a kultúrnövény 2, max. 3 leveles
koráig szelektíven és hatásosan kijuttatható. Így az alap-
kezelésre fordítható időszak ezekkel az ún. korai
posztemergens gyomirtásokkal kitolható, a korábbi
éles határ pre és poszt között megszűntethető.
A kukorica kelése után, az állományban végezhető(posztemergens) kezelések
A posztemergens gyomirtás időpontjai a kukorica
fejlettségétől függően még tovább csoportosíthatók:
# korai posztemergens gyomirtás (szögcsíra–2(3) le-
A kukorica 7-8 leveles stádiuma után általában márnem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert
a legtöbb herbicid ebben a fenológiai állapotban (a nö-
vényen belül már megkezdődött a csőkezdemények
differenciálódása!) már károsítja a kukoricát. Viszony-
lag kevés az olyan posztemergens hatóanyag, amely vi-
szonylag tág kukorica- és gyomfejlettségi határok kö-
zött, szelektíven kipermetezhető, ilyen pl. a mezotrion(Callisto) vagy a klórmezulon (Mikado).
A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettség-hez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt (pl. a 2,4-D(Dikamin D, Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60),dikamba (Banvel 480 S, Cadence 70 WG, Dikamba 480)
max. 3-5 leveles korig, az acetoklór (Acenit, Guardian,
rosodás nélkül elvisel (IMI, IR, IT, SUMO jelzésű hibri-
dek, amelyeknek egységes jelzése CL), de más hibridek
nem. Ezen belül a SUMO jelzésűeket szulfonil-kar-bamid rezisztenciára nemesítették elsősorban, de egy
részük jól tolerálja az imidazolinonokat is. A Clearfield
technológiai rendszert csak a technológiában meg-
adott hibridekre szabad alkalmazni. A gyomirtó szer
kijuttatásánál arra is ügyelni kell, hogy az a szomszé-
dos táblán termesztett kukoricát károsíthatja, ezért
„Isten őrizz!” a maradék permetlét – jó szándékkal,
de egyeztetés nélkül – a szomszéd kukoricaföldjére
kipermetezni. Az imazamox + pendimetalin(Escort, Master) kombinációt korai posztemer-gensen kell kijuttatni, tehát levélen keresztül is hat,
de talajon át, ha később bemosódik, megakadályoz-
za a további gyomkelést is. A magról kelő gyomokmellett a főbb évelőket is jól gyéríti, ha azok már
megfelelő levélfelülettel rendelkeznek a permete-
zéskor (mezei acat, apró szulák, fenyércirok, tarack-
búza). A korai posztemergens kijuttatásra azért kell
ügyelni, mert a kölest igazán jól három leveles korá-
ig irtja, és a nehezebben irtható, viaszosabb, szőrö-
sebb levelű egynyári kétszikűek is inkább szikleve-
les-kétleveles korban érzékenyek a kombinációra. A
kötött talajok évelője, a mogyorós lednek ellen ez is
hatástalan.
Az ilyen készítménnyel való gyomirtás után 12 hó-
napon belül repce és cukorrépa nem vethető az
adott táblán!
A kukorica gyomirtása és a kukoricabogár
Régóta hangoztatjuk írásban és szóban, hogy a
gyomnövények elleni gazdaságos védekezés egyik
alapvető követelménye a monokultúra megszűnteté-
se és egészséges, vetésváltásos gazdálkodás beveze-
tése. Ez ugyanis nemcsak a veszélyes „monokultúra-
gyomok” mérséklődését jelentené, hanem az ameri-
kai kukoricabogár felszaporodását is nehezítené.
Tehát most már két komoly érv szól a hosszú távú
monokultúra megszüntetése mellett. Jelenleg a
mintegy 1 millió 300 ezer ha kukorica vetésterület-
ből több mint félmillió hektáron még monokultúrás
termesztés folytatnak, és érthetetlen, vagy tán na-
gyon is érthető módon éppen a legveszélyeztetet-
tebb déli megyékben: Baranya, Tolna, Békés, So-
mogy megyében igen magas ennek az aránya (40-50
%).
A lárvakártételt mutató, fertőzött területek kötele-
ző vetésváltása mellett várhatóan terjedni fog a tala-jinszekticidek használata azokban a nagy termésát-
lagokat elérő, és a jövedelemtermelésben a kukori-
cára alapozó gazdaságokban, ahol kényszerűségből
2-3 évig marad a kukorica ugyanazon a területen.
A vetéssel egy menetben végzett talajfertőtleníté-sek, illetve az állományban végzett lárva elleni keze-lések kihatással vannak a gyomirtási technológiárais. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy ha szerves
foszforsavészter típusú szerrel végezzük a talajfer-
tőtlenítést, akkor egyes szulfonil-karbamid ható-
anyagú (pl. rimszulfuron (Titus DF, Titus ATG),nikoszulfuron (Motivell)) szerek, illetve kombináci-
óik posztemergens használatáról, a szelektivitás
romlása miatt le kell mondanunk, ami elég nagy ár
lehet veszélyes egyszikűekkel (pl. fenyércirok Tolna
és Baranya megye kukorica tábláin) fertőzött terüle-
teken. Másrészt, ha a talajfertőtlenítő szert, a kuko-
rica 4-6 leveles állapotában a sorközbe kultivátorral
bedolgozva kívánja a gazda kijuttatni, vagy a sorra, a
kukorica tövére permetezve és kultivátorral feltöltö-
getve, akkor számolnia kell azzal, hogy az adapter la-
zító és keverő hatása miatt a már gyomirtott tábla
május végén, június elején újra kigyomosodhat. Ezt
csak kései, nagy fitotoxikus veszélyt jelentő
posztemergens kezeléssel vagy még későbbi, irányí-
tott levél alá permetezéssel lehet megszüntetni.
A tiokarbamátok „hőskorában” Magyarországon is
próbálkoztak az ún. sweep ekével, amellyel sorköz-
be lehetett adagolni a gyomirtó szereket, május vé-
gén, június elején. Ha az inszekticid és herbicid ke-
verhető egymással hatásuk csökkenése nélkül, talán
el lehetne indulni ezen az úton az utógyomosodás
kiküszöbölésére, nem okvetlenül tiokarbamátokkal,
esetleg más gyomirtó szerekkel is.
Összefoglalás
A kukoricaterületek gyomflórája változatosabb lett
a rendszerváltás óta, s a gazdálkodás színvonalában
és a gyomirtási technológiákban is ez a tendencia
mutatkozik. A gyomirtás megtervezésekor a gazdál-kodó akkor dönt helyesen, ha óvakodik az éppen fu-
tó „divatáramlatoktól” (pl. csak a célzott posztkeze-
lések „üdvözítése”), és körültekintően, saját pénz-ügyi, ökológiai és műszaki, gépesítettségi viszonyai-nak legjobban megfelelő, arányosan fejlesztett tech-nológiát alkalmaz. Figyelembe veszi táblái gyomfer-
tőzöttségét, számba veszi agrotechnikai lehetősége-
it, a nem vegyszeres, illetve közvetett hatású védeke-
zési módokat, és olyan kukorica gyomirtási techno-
lógiát dolgoz ki, amely a presowing, preemergensés posztemergens gyomirtásoknak és egyéb speciá-lis eljárásoknak olyan jól szervezhető arányát adja,
ami biztosítja, hogy a lehető legkisebb herbicid költ-
séggel és környezeti terheléssel, arányos munka- és
energiaráfordítással hatásos és gazdaságos gyomir-
tást hajtson végre. Ehhez általános receptet, egysé-
ges algoritmust képtelenség megadni, és nem is sza-
bad.
Mégis reméljük, hogy cikkünkben olyan tervezési
sarokpontokat jelöltünk ki, amelyek végiggondolá-
sával és tudatosulásával a termelő meghozhatja azo-
kat a döntéseket, amelyek végül is egységes algorit-
mussá, lépésről lépésre rögzített tervvé állnak ösz-
sze, és a végeredmény a sikeres, eredményes gyom-
irtás lesz.
■
60 2004. februárExtra 5.
Extra 5.2004. február 61GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA
Ön, Kedves Termelő ebben az időszakban általában
azzal találkozik e rovatban, hogy a fajtatulajdonosok
hibridjeiket, fajtáikat, termékeiket mutatják be, ajánl-
ják – magyarul el akarják azt adni. Talán már unja is
egy kicsit.
Bizonyos vagyok abban, hogy kollégáim – a PIO-NEER agronómusok – már felkeresték Önt és termé-
keinket részletesen bemutatták. Ezért engedje meg,
hogy ma ne a hibridekről beszéljek, hanem a PIO-NEER más, a termékhez kapcsolódó tevékenységeivel
– SZERVIZ SZOLGÁLTATÁSAIVAL – ismertessem meg
Önt. Látni fogja, hogy az a termelő, aki használni tud-
ja a PIONEER SZERVIZ adta lehetőségeket, sokkal si-
keresebben termelhet, mint aki nem használja azokat.
Először talán nézzük meg mit jelent a PIONEERSZERVIZ, SZOLGÁLTATÁS:
Minden olyan PIONEER tevékenységet, amely a ter-
melő jobb informáltságát biztosítja és ezáltal a gazda
sikeresebb, nagyobb jövedelmet garantáló termelést
tud folytatni, a PIONEER SZERVIZ fogalmába soro-
lunk. A SZOLGÁLTATÁS lehet agronómiai kísérlet
eredménye, kártevő elleni védekezés módszere, a ter-
maz, amely teljes egészében egy új, szerves kelatizáló anyaggal
képzett komplexben található meg, így a növények levélen ke-
resztül, gyorsan és hatékonyan képesek felvenni a perzselés
legkisebb veszélye nélkül. A készítmény cinken kívül, annak
felvételét segítő 5 % (70 g/l) nitrogéntartalommal is bír, vala-
mint a termékcsaládra jellemző permetezés-technikai adalék-
anyagokat is tartalmaz. Kijuttatását a kukorica posztemergens
gyomirtásával egy menetben, 2 l/ha dózisban javasoljuk.
Amennyiben a kukorica számára biztosítjuk a fejlődéséhez
szükséges tápanyagokat, akkor számolhatunk azzal, hogy nö-
vényvédelmi beavatkozásaink elérik a tervezett célt. Számos
kérdés fogalmazódhat meg, most ezek közül emeljük ki és vá-
laszoljuk meg a legfontosabbakat.
Hol fordulhat elő probléma a kukoricabogárral?Ma már minden olyan területen, ahol az előző évben, évek-
ben kukorica volt és ott is, ahová az előző évi kukorica a virág-
porát elszórta (szomszédos területek). Várható olyan területe-
ken is, ahol ugyan nem kukorica volt az elővetemény, de az
életfeltételei biztosítottak (pl. tök, szója, több kultúr- és gyom-
növény).
Milyen egyéb problémák jelentkezhetnek a területen?Ahol évek óta kukoricát termelnek, ott fokozottan jelentkez-
nek a kukorica speciális kártevői is, mint pl. a kukoricabarkó,
vagy az egynyári és évelő egyszikű gyomnövények. Mindkettő
kifejezetten súlyos, és nehezen, ill. költségesen megoldható
probléma.
Milyen tapasztalatokat szereztünk a kukoricabogáron kívüligondok megoldásában?
A barkók elleni védelem tapasztalatai azt mutatták, hogy az
inszekticid csávázószerek, vagy a részleges hatású talajfertőtle-
nítők használata sokszor nem volt elegendő. Az ilyen területe-
ket nemritkán 5-8 alkalommal is rovarölőszeres állományvéde-
lemben kellett részesíteni. Lényeges, hogy a kukorica
posztemergens gyomirtásában sikeresen alkalmazható szul-
fonil-karbamid típusú gyomirtó szerek (pl. Titus® ATG stb.)
használatakor ne legyen összeférhetetlenségi probléma! Ilyen
termesztéstechnológia esetén csak a komplex hatású (érintő,gáz és felszívódó) talajfertőtlenítő szerek hatékonyak. A nö-
vényt kímélő és komplex hatást csak a karbamát típusú talajfer-
tőtlenítők biztosítják. Ilyen a Furadan® 10 G és a Marshal® 25EC. A formulációk közötti választást a rendelkezésre álló kijut-
tató eszköz határozza meg.
Van-e felhasználóbarát technológia?A Marshal® kijuttatása az ismert pumpás rendszerrel egyér-
telműen az. Zárt technológiája garancia arra, hogy a legkisebb
terhelést okozza a felhasználók számára. Kétségtelen, hogy a
granulátumok használata nagyobb expozíciós veszélyt jelent,
de a Furadan® kiváló fizikai paraméterei – elsősorban a fel-
használók által is tapasztalt porlásmentesség – mérséklik ezt.
Adagolása egyszerűbb, biztonságosabb és pontosabb. Nem el-
hanyagolható, hogy a granulátumszóró adaptert messzemenő-
en kíméli. A kijuttatás utáni kultivátoros takarás biztosítja a
méh- és vadtoxicitás kockázatának csökkentését.
Az imágók elleni védelem ma már több megoldást kínál. A
gyapottok-bagolylepke hernyója, a kukoricamoly hernyója, és
a barkó kártevők ellen egyaránt hatékony terméket is választ-
hatunk. Az engedélyokirattal rendelkező Fury® 10 EC kiemel-
kedő hatású az említett kártevők ellen, és a kukoricabogár imá-
gója ellen is kiváló.
Van tehát komplex javaslat?Igen, a Magyar Kwizda ajánlata. A speciális műtrágyák és nö-
vényvédő szerek, a kijuttatás technológia, a hatásspektrum, a
hatástartam, a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerekkel
való összeférhetőség mind ezt igazolja, ezt bizonyítja.Antal Anikó, Kormányos Ferenc
Magyar Kwizda Kft.
Táplálunk és védünk a kukoricában is!
66 2004. februárExtra 5.
GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA
Fenyércirok (Sorghum halepense – SORHA)Minden kultúrában jelentősen gyomosít, rossz évjá-
ratban még a kiritkult gabonákban is komoly termés-veszteséget okozhat. Szaporodási stratégiájának alapjaa hosszú, több ízre tagolt rhizóma, de maggal történőterjedése sem elhanyagolható. Az irtására tudatosan ké-szülni kell, mert önmagában a gyomirtószeres védeke-zés, de még a legjobb szer sem jelent 100 %-os megol-dást az adott évben. A program alapja, hogy az előzőévben „illik” minél kisebbre összedarabolni arhizómákat. A magról kelő alak az évelőtől általában el-térő időpontban jelenik meg, gyakran ennek az ered-ménye, hogy az egymenetes védekezés nem hozhat tel-jes sikert. A fenyércirok a rengeteg irtási lehetőség elle-nére tovább terjed.
Vadköles (Panicum miliaceum – PANMI)A másik gyom, ami a kukoricatermesztés iparszerűvé
tétele miatt „futott be fényes karriert”.Az ország déli és nyugati részeiről tovább terjeszke-
dik keletre, és ott is északra: Hajdú Biharban és a Nyír-ségben is megjelent. Nagy a magprodukciója, a magvakjó része képes több évig is elfeküdni a talajban. Többhullámban kel, emiatt nehéz az irtása annak ellenére,hogy ügyes vetésváltással és megfelelő technológiávalirtható. Agresszív, nagyra nő, bírja a szárazságot, ezértcsak a jó hatékonyságú megoldások jöhetnek számítás-ba. Vetőmaggal, művelő eszközökkel szívósan és folya-matosan terjed. Úgy tűnik, nem lehet megállítani.
A Monsoon és a Mesterátütő és látványos sikere
A Bayer CropScience új termékei valósággal berob-bantak a piacra. Olyan új és korszerű posztemergensgyomirtó szerek, amelyek megbízható hatásúak a kuko-rica legfontosabb gyomnövényei ellen.
A siker alapja az új foramszulfuron hatóanyag. A keze-lést követően a hatóanyag gyorsan felszívódik gyomnö-vényekbe; az esőállóság kialakulása mindössze két óra. Akezelést követően a gyomnövények növekedése szinteazonnal leáll, majd sárgulás, vörösödés, majd csúcs- ésszárbarnulás alakul ki. A gyomnövények teljes elhalása 2-4 hét után következik be, de a gyomok a kezelés után márnem jelentenek konkurenciát a kukorica számára.
Monsoon – a kukorica-gyomirtás specialistájaA Monsoon szinte az összes kukoricában gondot
okozó egyszikű gyomnövény ellen hatékony. Eredmé-nyesen alkalmazható a kakaslábfű, a perjefélék, a vad-köles, a muharfélék, a de az évelő fenyércirok és a ta-rackbúza ellen is. Hatásos ezen kívül jónéhány széleslevelű gyomnövény ellen is, mint a parlagfű, a disznó-paréj félék stb.
Felhasználási javaslatokA Monsoon a kukorica 2-7 leveles fejlettségénél alkal-
mazható.
A magról kelő egyszikű gyomok ellen az optimális ki-juttatási időpont a gyökérváltás végéig tart. A kétszikű-ek a szikleveles, vagy a 2-4 leveles fejlettségnél a legér-zékenyebbek vele szemben.
Ajánlat fenyércirokkal fertőzött területekreAz évelő fenyércirok 20-30 cm növénymagasságnál
kezelhető a legeredményesebben. Ha a fenyércirok fej-lettsége egyöntetű, egyszeri kezelés elegendő. Ha elhú-zódóan, folyamatosan kelnek a gyomok, osztott keze-lésre lehet szükség.
Javaslat vadkölessel fertőzött területekreA vadköles gyökérváltásának vége előtt 2-3 leveles ko-
rában a legérzékenyebb. Elhúzódó, több hullámban új-ra induló kelése miatt azonban legtöbbször szükségesa kezelés megismétlése.
TankkombinációHeterogén gyomösszetétel, eltérő gyomfejlettség ese-
tén a hatásbiztonság osztott kezeléssel és/vagy kombi-nációs partner hozzáadásával tovább fokozható.
Ajánlat általános gyomviszonyok eseténA kukoricában legelterjedtebb kakaslábfű és egyéb
magról kelő kétszikűek ellen a Mester az igazán költ-séghatékony megoldás.
Mester – az univerzális megoldásA Mester, több mint csak egy új gyomirtó szer, igazi
újdonság! Új hatóanyagok kombinációja: a foramszulfuron – fő-
leg egyszikűirtó hatású, számos kétszikű gyom ellenihatékonysággal, a jodoszulfuron pedig tovább erősíti akétszikűek elleni hatékonyságot.
Rendkívül széles hatásspektrumAlkalmazásával eredményesen védekezhetünk a ku-
koricában gyomosító legtöbb gyomnövény ellen. AMester hatékony a kukoricában gondot okozó pázsitfű-félék közül a magról kelő kakaslábfű, a perjefélék, avadköles, a muharfélék, de még az évelő fenyércirok ésa tarackbúza ellen is. Hatásos ezen kívül olyan széles le-velű gyomok ellen is, mint a parlagfű, a disznóparéjfé-lék, a libatopfélék, a vadkender, a selyemmályva, aszerbtövis, a csattanó maszlag stb.
Kimagasló parlagfű elleni hatásA Mester önmagában alkalmazva is rendkívül haté-
kony a kukoricában a kétszikűek közül első helyen gyo-mosító, valamint allergén hatása miatt kiemelten fontosparlagfű ellen.
Rikk IstvánBayer CropScience
Szaporodó gondok – sikeres megoldások
Extra 5.2004. február 67GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA
A kukorica gyommentesen tartása nem könnyű fel-adat. Még a növényvédelem jelenlegi állapotábansem, amikor rengeteg eszköz van a kezünkben, hi-szen sokféle eljárás és készítmény áll a rendelkezé-sünkre. Mégis, mi alapján és melyiket válasszuk?Nincs két egyforma évjárat, várjuk, lessük a bemosócsapadékot, minden évjáratban más-más dominanci-ában jelennek meg a gyomnövények a területünkön,és egyre terjednek a viszonylag nehezen irthatógyomfajok az országban.
A kukorica gyomirtását megoldhatjuk mechanikaiúton (kultivátor, kapa) – ennek bizonyos területi kor-látai vannak. Ha a kémiai út mellett döntünk, alapve-tően háromféle eljárás (presowing, preemergens,posztemergens) közül választhatunk. A presowing(ppi) módszer „kikopott” a gyakorlatból, maradt apreemergens és a posztemergens módszer. Kutatá-sok számolnak be arról, hogy mely tényezők befolyá-solják a kétféle módszer sikerét, és ezeket a rizikófak-torokat vajon mi magunk mennyire vagyunk képe-sek befolyásolni?
A végeredmény: a preemergens módszer legfonto-sabb rizikófaktorait (talajelőkészítés, egyenletes fe-dettség, permetezésre alkalmas időjárás, nagymagvúgyomfajok, évelő gyomfajok, bemosó csapadék, a ta-laj minősége) átlagosan 49 %-ban tudjuk befolyásol-ni. A posztemergens megoldás esetében a rizikófak-torok (egyenletes fedettség, permetezésre alkalmasidőjárás, a felszívódás hatékonysága, a légszárazság,az esetleges fitotoxicitás veszélye) természetesen ittis jelen vannak, ám ezek befolyásolhatósága a felmé-rés eredménye alapján lényegesen magasabb: 83 %.
Ha az utóbbi 150 év időjárási adataira tekintünk, acsapadék éves mennyiségének lassú, de biztos csök-kenése mutatkozik. Míg a XIX. évszázad második fe-lében a különösen csapadékos és különösen aszá-lyos évek előfordulásának valószínűsége azonos volt(22,5-22,5 %), addig az utóbbi 20 évben az aszályosévjáratok előfordulási valószínűsége (52,6 %) többmint duplája a csapadékos évjáratok előfordulási va-lószínűségének (21,1 %).
A kukorica gyomflórája időről-időre változik, eztigazolják a legújabb, 1996-1997. évek során elvégzettIV. országos gyomfelvételezés eredményei is. Sza-porodófélben vannak olyan nagymagvú, viszonylagmélyről csírázó, melegigényes, Ujvárosi Miklós beso-rolása szerint T
4-es életformájú gyomfajok, mint a
parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), csattanó maszlag(Datura stramonium), selyemmályva (Abutilontheophrasti), szerbtövis-fajok (Xanthium spp.) éstöbbek között az ország nagy területén várhatóan2004-ben is gyomosító árvakelésű napraforgó(Helianthus annuus). Ezen gyomfajok „kordábantartását” nem végezhetjük kellőképpen hatékonyan
preemergens módon, ahogyan nem várhatunk meg-felelő hatékonyságot a preemergens készítményekalkalmazásától olyan évelő gyomfajok ellen sem,mint például a fenyércirok (Sorghum halepense), atarackbúza (Elymus /Agropyron/ repens), a mezeiacat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulusarvensis) vagy a sövényszulák (Calystegia sepium). AIV. országos gyomfelvételezés eredménye alapján alegelterjedtebb 10 gyomfaj közül 6 olyan, amely vagynagymagvú vagy évelő, tehát preemergens módonnem irtható megfelelő hatékonysággal.
Igazi megoldást ezek ellen a gyomfajok ellen kizá-rólag a posztemergens gyomirtási módszerek nyújta-nak. Ez az irány érvényesül a DuPont fejlesztő mun-kájában, és bátran állíthatjuk: a célt elértük, hatékonyés egyben költségtakarékos megoldások születtek azelmúlt években.
A fent leírtak miatt az utóbbi tíz esztendő során át-alakultak a kukorica vegyszeres gyomirtásának „szo-kásai” Magyarországon: a premergens kezelések ará-nya lényegesen csökkent, míg a tervezett posztemer-gens kezelések aránya megháromszorozódott mind-amellett, hogy a korrekciós posztemergens kezelésekaránya is nőtt.
Négy alapvető helyzetet feltételezve (csapadékosévjárat; aszályos évjárat; magrólkelő, aprómagvúgyomfajok, illetve nagymagvú, mélyről csírázó ésévelő gyomfajok) és ezen alapesetek összes kombi-nációját megvizsgálva (1. ábra) arra a következtetés-re jutunk, hogy a négy alapesetből mindössze egyesetben – ha csapadékos az évjárat és a területenaprómagvú, magrólkelő gyomfajok vannak – várha-tunk üzemileg elfogadható, 90 % fölötti gyomirtó ha-tást a preemergens készítményektől. A többi háromesetben kizárólag a posztemergens módszerek ad-hatnak megfelelő megoldást, az alapkezelések felül-kezelésre szorulnak, ami extraköltséget jelent.
Ahogy más területeken, a kukorica gyomirtásánaktémakörében is a tökéletességre törekszik a DuPont.
Minden évjáratban működő megoldásoka kukorica gyomirtására
Technológiák átlagos hatékonyságaMelyik a kiszámíthatóbb ?
AA nneemm mműűkkööddőő aallaappggyyoommiirrttáá ss úújjrraakkeezzeellééssee eexxttrraakk ööllttssééggeett jjeell eenntt!!
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Preemergens
Postemergens
Csapadékos évjárat Aszályos évjárat
Aprómagvú Nagymagvú+ évelő
Aprómagvú Nagymagvú+ évelő
1. ábra
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Preemergens
Postemergens
68 2004. februárExtra 5.
Nincs olyan gyomfaj a kukorica hazai gyomflórájá-ban, amely ellen a DuPont ne rendelkezne megoldás-sal vagy ne tudna olyan kombinációt ajánlani, amelymegoldást jelenthet az adott gyomprobléma ellen.
A gazdálkodók részéről háromféle alapvető igényfogalmazódik meg a posztemergens eljárásokkalkapcsolatban:
● legyen tervezhető, ugyanakkor biztosítsa a kor-rekciós kezelések lehetőségét is,
● speciális gyomproblémákra is adjon megoldást,● legyen olcsó, ám egyben hatékony a technológia.
A DuPont mindhárom típusú igény kielégítésérerendelkezik megoldással.
A tervezhető gyomirtás: az új Titus® Plus DFAz említett két gyomfaj csoport (a nagymagvú,
mélyről csírázó magrólkelő gyomfajok csoportja, il-letve az évelő gyomfajok csoportja) ellen jól tervez-hető megoldást jelent a Titus® Plus.
A Titus® Plus egy olyan gyári kombináció, amely agazdaságok méretétől függetlenül egyaránt képes al-kalmazkodni a legkülönbözőbb igényekhez.
Hatékonyságát tekintve felveszi a versenyt a jelen-leg a piacon lévő bármelyik konkurens készítmény-nyel, illetve kombinációval. Az úújj Titus® Plus DF gyárikombináció, fizikai szemcsekeverék. Előnye ennek aformulációnak, hogy nem kell külön kimérni és ada-golni az egy- és kétszikűirtó komponenst, ezeket akészítmény optimális arányban tartalmazza. Adago-lása egyszerű: egy hektár kukorica gyomirtására egyvízoldható tasak szolgál (a fenyércirokkal, tarackbú-zával vagy kölessel fertőzött területek kivételével,mert ezeken a területeken az osztott kezelés javasolt:az első kezelésre 3 vízoldható tasak új Titus® Plus DF4 hektárra, a második kezelésre pedig 1 vízoldhatótasak 2 hektárra). Az sem mindegy, hogy mennyi a
göngyöleg, a környezetvédelmi szempontok miatt.Az új Titus® Plus DF esetében a csomagolóanyag csaka két vízoldható tasakot magába záró csomagolás,amelynek tömege mindössze néhány gramm. Az újTitus® Plus DF -hez a nedvesítő szer, a Trend™ 90 amegszokott módon jár.
Az új Titus® Plus DF alkalmazható a „korrekciós”kezelések esetén is (a megkésett vagy rosszul sikerültpreemergens kezelések kijavítására is alkalmas ké-szítmény). Kijuttatható a kukorica és a gyomnövé-nyek fejlettségének függvényében az adott gyom-problémához igazodva, így egy menetben védekez-hetünk a nehezen irtható, mélyről csírázó, nagy-magvú magrólkelő és az évelő gyomfajok ellen is!
Az új Titus® Plus DF elődeihez hasonlóan a kukori-ca 3 és 7 leveles állapota között juttatható ki. Egyszi-kű gyomnövények elleni hatását mutatja be a 1. kép(Debrecen-Látókép, 2003).
Összefoglalva az új Titus® Plus DF tulajdonságait:● könnyen kezelhető,● környezetbarát csomagolással rendelkezik,● megoldást jelent a nehezen irtható nagymagvú,
későn és mélyről csírázó magrólkelő, valamint azévelő gyomfajok ellen is,
● ahol éveken keresztül következetesen használjákosztott kezelés formájában, ott jelentős mérték-ben visszaszorítja a fenyércirok-fertőzést,
● teljes a gyomirtó spektruma.
A megoldás speciális gyomproblémákra:Titus® 25 DF
A Titus® 25 DF megoldást jelent olyan speciálisgyomproblémákra is, mint például a fenyércirok, atarackbúza vagy a köles. Ezek ellen a gyomfajok ellena nagyfokú hatékonyság elérése céljából osztottposztemergens kezelést célszerű végezni.
A kukoricában az első kezelést akkor végezzük, haa rizómás fenyércirok vagy tarackbúza 10-15 cm-esnagyságú, a köles 1-2 leveles. Ha a kukorica ekkormég nincs 5 leveles állapotban, akkor használjunk 15g/ha Basis®-t, vagy ha a kukorica már elérte az 5 leve-les kort, akkor az első kezelésre 30 g/ha Titus®-t. A te-rületen jelenlévő kétszikű gyomfajok ellen válasz-szunk megfelelő kétszikűirtó tankkeverék partnert(és természetesen soha ne feledjük el a keverékhez anedvesítőszert, a Trend™-et hozzáadni).
A második kezelést akkor végezzük el, amikor arizómás alakok újrahajtottak és elérték a 10 cm-esnagyságot, vagy a köles újrakelés 1-2 leveles állapot-ban van. Ekkor a kukorica 7 leveles állapotáig 20 g/haTitus®-t használjunk.
Amennyiben nincs erős fertőzés a területünkönvagy viszonylag egyöntetű a gyomnövények kelése(pl. öntözés esetén), akkor egyszeri védekezésben isgondolkodhatunk, ekkor a kukorica 7 leveles koráig50 g/ha Titus® kijuttatása javasolt. A Titus® kijuttatha-tó a kukorica 1 és 7 leveles állapota között. A kezeléstmindig a gyomnövények fenológiájához kell igazíta-ni.
A fenyércirok elleni hatékonyságot vizsgálva meg-állapítható, hogy a Titus®-ra alapozott technológiahosszabb ideig megtartja a hatékonyságát, mint akonkurens posztemergens ajánlatok, ráadásul, ha ki-
Kezeletlen
Debrecen-Látókép, 2003
Titus® Plus DF+Trend™ 383 g/ha+0,1 %
1. kép
Extra 5.2004. február 69
számoljuk az osztott kezelések költségét, akkor aDuPont technológia 35-40 %-kal kedvezőbb megol-dást kínál a termelők részére.
Érdekes megfigyelés, hogy a fenyércirok előfordu-lása szorosan összefügg a talaj kémhatásával, ugyan-is elsősorban bázikus jellegű talajokon fordul elő.Sem ezeken a talajokon, sem pedig más jellegű tala-jokon a Titus®-szal nincs semminemű utóveteményprobléma.
A Titus® egyik kombinációs lehetősége a Mustang*,ennek a kombinációnak a hatékonyságát mutatja bekülönböző gyomfajok ellen a 2. kép (Gödöllő, 2003.).
Az olcsó és hatékony megoldás: Basis® 75 DFA DuPont valódi korai posztemergens készítménye
a Basis® 75 DF, amelyet a kukorica 5 leveles állapotá-ig használhatunk. A „valódi korai posztemergens” el-nevezés alatt azt értjük, hogy ezt a készítményt a cégvalóban korai posztemergens felhasználásra tervez-te, nem pedig valamely preemergens célra fejlesztettkészítmény korai posztemergens módon történő fel-használásáról van szó.
Az elmúlt évtized második felének csapadékos év-járataiban végzett kísérletek eredményei szerint aBasis®-szel gyomirtott kukorica mindig több terméstadott, mint a preemergens készítményekkel koraiposztemergens módon kezelt kukorica.
Mi a helyzet aszályos évjáratban? Még nagyobb akülönbség a Basis® javára a termésátlagokat tekintveolyan területen is, ahol viszonylag egyszerűen irthatógyomfajok (aprómagvú, magrólkelő egy- és kétszikű-ek) fordulnak elő.
A Basis® dózisa 20 g/ha, kombinációs partnerkénthektáronként 300 gramm aktív 2,4-D hatóanyagú ké-szítményt javaslunk használni. Ez a kezelés biztosítjaaz állomány záródásáig a gyommentességet (3. kép –Szákszend, 2003.) Amennyiben a területen erős acsattanó maszlag-fertőzés, akkor a kombináció kiegé-szíthető hektáronként 500 g aktív hatóanyagúatrazinnal, ebben az esetben a tankkeverékhez min-den esetben szükséges a nitrogénműtrágya hozzá-adása. A kombinációhoz minden esetben szükségeshozzákeverni a Trend™ 90 nedvesítő szert 0,1 %-oskoncentrációban (0,1 liter Trend™ 100 liter permetlé-hez). A Basis® kijuttatásának optimális időpontja azegyszikű gyomfajok 1-3, a kétszikűek 2-4 leveles álla-pota. További jellemzője: annak ellenére, hogyposztemergens készítményről van szó, talajhatássalis rendelkezik, ez a talajhatás nedves talaj esetén 2-3hetes is lehet.
A kiváló hatékonyságon túl a Basis® akár 20-40 %-kal olcsóbb lehet más, hasonló megoldásoknál. Aköltségtakarékosság alapja ebben az esetben is agyomirtás pontos tervezése.
Mind az új Titus® Plus DF,, mind a Titus®, mind pe-dig Basis® esetén kötelező a permetlé-oldathoz aTrend™ 90 nedvesítőszer hozzáadása 0,1 %--os kon-centrációban.
Száraz, aszályos időszakban a gyomnövények is vé-dekeznek a vízvesztés ellen: vastagabb bőrszövetetfejlesztenek, viaszosabbak a leveleik, zártabbak a lég-zőnyílásaik. Ilyen esetben a herbicidek felvétele is gá-tolt. Ezt leküzdhetjük, ha a permetléhez nitrogénmű-trágyát adagolunk: ha ammónium-nitráttal rendelke-zünk, akkor 4 kg/ha, ammónium-szulfátból 3 kg/ha,folyékony nitrogén (UAN) -oldatból pedig 8-10 l/ha ajavasolt dózis.
Végezetül megállapíthatjuk, hogy a kukorica leg-fontosabb gyomfajaitól történő gyommentesítésétposztemergens módon is megoldhatjuk, sőt, a gyom-flórától függően, bizonyos esetekben csak így old-hatjuk meg, ezáltal a gyomflóra ismeretében aposztemergens megoldás is tervezhetővé válik. Eh-hez kíván hozzájárulni a DuPont készítményeivel, azúj Titus® Plus-szal, a Titus®-szal és a Basis®-szel.
Dr. Tóth Elemér, Borsos László, Rácz IstvánDuPont Magyarország Kft.
Készítményeink használata előtt minden esetbenolvassa el és kövesse a termékek csomagolásán talál-ható címke felhasználási utasításait!
® az E.I. du Pont de Nemours and Company be-jegyzett márkaneve
™ az E.I. du Pont de Nemours and Company már-kaneve
muhar-félék) erős fertőzése esetén a vetés előtti, vala-
mint preemergens alkalmazásnál kombinációban ja-
vasolt kijuttatni. Kombinációs partnerek lehetnek a
kukoricában preemergensen engedélyezett, egyszi-
kűek elleni készítmények, az engedélyokiratukban
előírt legnagyobb dózisuk 50 %-os csökkentésével.
A Merlin megalapozza a maximális termés elérését.
Biztosítja a kukorica erőteljes és gyors kezdeti fejlődé-
sét korai gyomkonkurencia nélkül. Újraaktiválódva
megakadályozza a későbbi gyomosodást is.
Rikk IstvánBayer CropScience
Korszerű és hatékony – megújult formában
Pápateszéren él és a Bakony
nyugati lejtőin 130 ha-on gazdál-
kodik Valler Tibor családi gazdál-
kodó, aki precíz szakmaisága és
gazdaboltja révén ismert a kör-
nyék gazdái körében. Jó érzéke
van a növénytermesztéshez, nem
gépiesen és előírásszerűen végzi
a munkát, hanem gondolkodik, és
az egyre sokasodó saját tapaszta-
lataira épít. Az ökonómia és a piac
törvényszerűségei, valamint terü-
leti adottságainak megismerése
ráébresztették arra, hogy „kukori-
cául” kell minél hamarabb megta-
nulni ahhoz, hogy eredményesen
gazdálkodhasson. A kukorica ta-
nulmányozása, minél jobb megis-
merése érdekében kialakult
„szimbiózis” elválaszthatatlan em-
ber-növény szerelemmé fejlődött. Az elmúlt években
elképzelhetetlenné vált számára, hogy – akár kis mér-
tékben még a vetésváltás szabályait is megsértve – terü-
letének legalább 75 %-án ne ezt a növényt termelje. A
kukoricabogár imágójának múlt évi tömeges – de szá-
mottevő kártétel nélküli – megjelenése természetesen
korábbi álláspontja felülvizsgálására és a monokultúrás
termesztés feladására késztette. Ez azonban a jövedel-
mező növény iránti vonzódását cseppet sem csökken-
tette, sőt minden ismert módszert hajlandó bevetni an-
nak érdekében, hogy a kukorica állományt a betolako-
dóktól megvédje. A kukoricabogár betelepülése ellen
azonban vajmi keveset tud tenni, hiszen az a „gazda-
szomszédság” káros következménye. Csak reméli, hogy
a gazdatársak is idejében felismerik a veszélyt, és ko-
molyan veszik a bogár elleni – elsősorban agrotechni-
kai – preventív védekezést. Erre azért is jó okuk lenne,
mert a lárvakártétel a környező határrészekben már az
ún. „lúdnyak” jelenségig gyötörte az állományok egy je-
lentős részét.
Együtt kell élni a kukoricával
Valler Tibor maga kombájnoz, amihez azért is ragasz-
kodik, mert a fülkéből a tenyészidőszak végén még
egyszer látni akarja a terület minden szegletét, és min-
den egyes termő kukorica egyedet, csövet – ha futólag
is – de vizsgálat tárgyává tesz. Így végleg megerősítheti
magában az állomány kelése óta bejárásokkal tett meg-
figyeléseit. Fentről kiválóan látja a talajminőség eltéré-
séből adódó különbségeket, az esetleges fejlődési
rendellenességeket. Nem túlzás azt állítani, hogy táblá-
inak minden m2-ét ismeri, így a kö-
vetkező év tápanyag-visszapótlásá-
nál ezt kamatoztatni tudja. A homo-
kos és erdőtalajra emlékeztető fol-
tokkal tarkított középkötött vályog-
talajon – ahol az AK-érték 20-37 kö-
zött hektikusan változik – okszerű
műveléssel, sikerült a kukorica szá-
mára jó feltételeket teremteni.
A kukoricatermesztés sikeréért so-
kat és következetesen kell tenni,
amellett, hogy együtt él az ember a
növénnyel a tenyészidőszak alatt –
mondja Valler Tibor. Minden tech-
nológiai fázis, minden kigondolt és
elvégzett munka csakis kiváló minő-
ségben váltja be a hozzá fűzött re-
ményeket. A cél a kukorica magas
termésszinten tartása, hiszen ebben
a térségben ez a növény egyértelmű-
en a leginkább jövedelmező. Ez azonban csak erős
szakmai meggyőződéssel, továbbá a területismeretből
eredő és arra épülő szakmai „finomságok” révén érhe-
tő el. Ezek között a minőségi talajmunkák vezető he-
lyen állnak, s ez már nem nélkülözheti a korszerű tech-
nikai hátteret. Ma a vezető mezőgazdasági gépgyártók
termékeiben sokszor megtalálható az elektronikai
csúcstechnológia, amit tudomásul kell venni, hiszen a
földdel való bánásmód is egyre nagyobb igényességet
követel. Így lehet kis gazdaságban is nagy eredménye-
ket elérni!
Néha egészen aprószakmai finomságok döntenek
Mivel egy vérbeli kukoricatermelő gazda napokig
tudná mesélni a növénnyel kapcsolatos tapasztalatait,
csak a szakmai finomságok közül van mód mazsolázni
az alábbiakban, „Valler-módra”.
A szántás mélysége (28-30 cm) és minősége váltva-
forgató és változtatható fogásszélességű ekével végez-
hető igényesen a Bakony-alján, amely mélylazító tüské-
vel van ellátva. Fontos műszaki szempont a kiegyenlí-
tett vonóerő biztosítása is, amely változó talajszerkezeti
viszonyok esetén is képes folyamatosan garantálni az
állandó és jól megválasztott menetsebességet.
A vártnál több téli csapadékvíz felfogásához, eltárolá-
sához furfangos módon, a laposabb területeken még
ún. nyitott barázdás vízelvezető módszert is kidolgo-
zott az esetleges belvízkár megelőzésére, ill. minden
csepp téli csapadék megőrzésére. Mindig az aszályos
évek gyötrő emlékei közepette kell lelkiismeretesen vé-
Extra 5.2004. február 71
Kicsiben ugyan, de alaposan megtanult„kukoricául”…
gezni ezt a munkát is – magyarázza Valler Tibor – amely
egészen biztos nem felesleges pénzkidobás.
Az első tavaszi munka, a rónázás vagy simítózás csak
a hozzá nem értők számára tűnik egyszerű vagy éppen
elnagyolható dolognak. A téli kevés vagy sok csapadék
biztonságos eltárolása itt a cél, – ami nagyon sokat ér-
het a későbbiekben – és soha nem tudni, milyen száraz
évjárattal kell szembenézni. Néha le kell ásni, máskor
talajhőmérsékletet mérő szondával kell következtetni a
betárolt víz mennyiségéről, a talajszelvényben való el-
helyezkedéséről.
A tápanyag-visszapótlás egyelőre „lelkiismereti ala-
pon” komplex műtrágya kijuttatásával kezdődik meg a
mélyszántás előtt 45-45 kg N:P:K hatóanyag kijuttatásá-
val. Ezen a megérzéses megoldáson persze túl kell lép-
ni és a talajvizsgálatok elvégeztetése elodázhatatlan fel-
adat lesz a következő évben.
Az alacsony költségigényű, a gyomirtó szerek kijutta-
tásával összekapcsolt magágykészítés a saját kivitelezé-
sű – kifejezetten a helyi talajadottságokra konstruált –
kompaktorral történik egy menetben, amelyet 50
kg/ha hatóanyag mennyiségű N-műtrágya kijuttatás
előz meg. A komputeres vezérlésű Rauch műtrágyaszó-
ró a már említett precizitás érdekében szinte nélkülöz-
hetetlen, a mellé adaptált műholdas helyzet-meghatáro-
zóval. Utóbbi garantálja a szórásnál a párhuzamos hala-
dást, kiküszöböli az átfedést és a sávelhagyást egyaránt.
A növényvédelem és -ápolása lelkiismeretes betegápolás analógiájára épül
A talajhőmérsékleti optimum szerint, jellemzően az
április végi néhány napban, Monosem késes-csorosz-
lyás vetőgéppel történik meg nagy alapossággal a ve-
tés. Az ezzel egy időben adott komplex starterek nem
váltak be az előző években, ezért a jelenlegi gyakorlat-
ban 30 kg/ha N hatóanyag jelenti a tövek mellé kijutta-
tott starter-műtrágyázást. Ez sokak szerint nem kamato-
zik, Valler Tibor azonban úgy ítéli meg, hogy pozitívan
segíti a növény energikus indulását. Kiváló tapasztala-
tokat szerzett viszont állományban Polifeed lombtrá-
gya alkalmazásával, s ami egyszer bizonyíthatóan be-
vált, ahhoz később is ragaszkodik.
A kukorica gyommentesen tartása sem egyszerű fel-
adat. Amikor májusban a jelentéktelennek tűnő
gyomnövénykék (selyemmályva, parlagfű stb.) megje-
lennek, sokan vállrándítással mennek el a probléma
mellett. Ezek a gyomok versenyt kezdeményeznek a ví-
zért a kukoricával. Ekkor kell beavatkozni a kultiváto-
ros mechanikai eljárással, amely házilag megoldott mó-
don alkalmas egészen olcsó herbicidek kijuttatására is.
Ez a kombinált módszer különösen hatékonynak és
költségtakarékosnak bizonyult az évek során. S ezzel
még nem szűnt meg teljesen a gyomok elleni küzde-
lem, mert a foltokban megjelenő „túlélő” gyomok ellen
levél alá permetezéssel, foltkezeléssel érdemes véde-
kezni, hiszen ez a költségtakarékosság mellett a környe-
zet terhelésének mérséklése szempontjából is fontos.
Szabad fajtaválasztás,innovatív vágyak, ökonómia
Nem mellékes a fajtaválasztás, és természetesen a
preventív védekezés formájában a rovarölő szerrel csá-
vázott vetőmag használata sem. A FAO 390-400-as te-
nyészidejű fajták érzik itt igazán jól magukat és terem-
nek megbízhatóan. Persze, ha biztosat tudnánk az idő-
járás alakulásáról, akkor a hosszabb tenyészidejű fajták
további terméstöbblettel rukkolhatnának elő, ez azon-
ban egyéb gondokat rejt magában. A 6-8 ha-os „házi
tenyészkert” 10-12 fajtával jelenti az útmutatást a követ-
kező évek fajtaválasztásához.
Valler Tibor már az idén nagy kísértést érzett arra,
hogy a kukoricabogár imágója elleni eredményes vé-
dekezés érdekében egy hidas traktort vásároljon. Mű-
szaki ember lévén azonban a gép ára és a műszaki kihí-
vás saját megoldásának varázsa tartotta vissza. Nem
tesz le arról, hogy maga építse meg ezt a későbbiekben
valószínűleg nélkülözhetetlen gépet. Mint ahogy képes
volt megoldani a lárvakártétel elleni, gyökérzónába tör-
ténő szer kijuttatás módszerét is.
A kukoricatermés az elmúlt aszályos évben is elérte a
8,5 t/ha termésszintet, ami arról tanúskodik, hogy a
gazda érti a dolgát. A költségek mértéke meghaladta a
100 ezer Ft/ha nagyságrendet, pedig a takarékosság el-
ve minden munkafázisban megvalósult. Volt már ko-
rábban ezt meghaladó, 10 t/ha feletti termése is, még-
sem elégedett egészen önmagával. Sok finomítást igé-
nyel még saját birtokán belül a kukoricatermesztés –
mondja a gazda – legjobban mégis az foglalkoztatja,
hogy a környezetében gazdálkodók is higgyenek végre
az egységes fellépés sikerében a betolakodó kukorica-
bogár ellen. Most ez jelenti a következő évek kukorica-
termesztésének potenciális veszélyét, s ez ellen nagyon
fontos lenne egységes szemlélettel és cselekvéssel fel-
lépni. Mások hanyagsága, ismerethiánya miatt ne kell-
jen lemondani arról a növényről, amely annyi örömet,
szakmai sikert és tisztes jövedelmet hozott az elmúlt
évek során.Nagy Zoltán
72 2004. februárExtra 5.
Extra 5.2004. február 73GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA
A kukorica termésének alakulásában a gyomosodásönmagában is meghatározó tényező. A gyomok a talaj-ból jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el,s ebben a versenyben a kukorica megfelelő gyomirtószerek alkalmazása nélkül alulmaradna.
Hazai kísérletek azt bizonyítják (Újvárosi 1965), hogya kezdeti gyomosodás jelentős termésveszteséget idézelő a kukoricában. A gyommentesség biztosítása külö-nösen a tenyészidőszak első 6-8 hetében fontos, amikora kukorica fejlődését a gyomok komolyan hátráltatják. Akelés után 5 (!) nappal a gyomirtott területen az elérhe-tő termés 87,9 %-át takarították be. A kelés után két hét-tel végzett gyomirtás esetén a termés a gyommentesparcellákkal összehasonlítva 73,8 % volt. A harmadik hé-ten gyomtalanított területen 51,8, a kelés után egy hó-nappal gyommentesített területen pedig a kontrollhozviszonyítva csak 38 % termést tudtak betakarítani. Akontrollt a preemergensen kijuttatott szerrel a keléstőlfogva gyommentesen tartották. A termelő alapvető ér-deke tehát a gyomkonkurencia mielőbbi tartós meg-szüntetése. Erre a legmegfelelőbb megoldás a preemer-gens, illetve a bedolgozásos termékek alkalmazása.
Az utóbbi évek száraz időjárása a posztemergens szerekalkalmazása mellett a korábbi évtizedeken keresztül do-mináns, bedolgozásos (ppi: preplanting incorporated)technológiák alkalmazásának létjogosultságát hozza is-mét előtérbe. A késői, célzott gyomirtás a termésre gya-korolt hátrányos hatáson túl más problémákat is felvet.A kivitelezésre egy viszonylag szűk időintervallum állrendelkezésre, amely nagyobb terület kezelése eseténgépkapacitási, munkaszervezési problémát jelenthet,különösen akkor, ha a kezelés optimális időszakábankedvezőtlen időjárás nehezíti a permetezést. Sok eset-ben egyetlen nap elegendő lehet, hogy a gyomnövénygyors fejlődése miatt a herbicid hatékonysága jelentő-sen csökkenjen, így a kivárásos stratégia könnyen nagy-mértékű és kezelhetetlen gyomfertőzöttséget okozhat.Ezzel szemben a ppi technológia legfőbb előnyei a kö-vetkezők:$ nincs szükség bemosó csapadékra, a gyomirtás koc-
kázatmentes és biztonságos;$ a kukorica kezdeti fejlődésétől biztosítja a gyom-
mentességet és a zavartalan fejlődést;$ a bedolgozás a magágy-előkészítéssel egy menet-
ben elvégezhető, így az nem jelent többletköltséget.
A Nitrokémia 2000 Rt. a kukorica gyomirtására aján-lott preemergensen és ppi módon kijuttatandó termé-keinek alkalmazását egy technológiai elem – a talajbadolgozás – beiktatásával javasolja. A „Mindent bele”program keretében a készítmények hatásbiztonságát atalajba juttatott hatóanyagok szavatolják sekély, illetveközepes mélységű bedolgozással. A ppi technológiábanalkalmazható és a kukorica vetőmag-előállításban nép-
szerű FLEXENIT III 690 EC mellett az árukukoricagyomirtására a PROPONIT TERRA 840 EC-t ajánlja,amely a bedolgozásos szerek családjának legújabb kép-viselője.
A PROPONIT TERRA 840 EC kettős hatású szer, mivela tiolkarbamátok csoportjába tartozó komponenst(butilát), ill. egy klóracetanilidet (propizoklór) tartal-maz. A két hatóanyag egymást kiegészítve tökéletes vé-delmet nyújt a kukoricát leginkább veszélyeztető,magrólkelő egyszikű gyomok (kakaslábfű, muharfélék,kölesfélék), ill. a propizoklór révén egyes magról kelőkétszikű gyomok (disznóparéjfélék, libatopfélék) ellen.A PROPONIT TERRA 840 EC hatástartama 4-6 hét,amely elegendő idő arra, hogy a kukorica gyomelnyo-mó képessége érvényesüljön.
A PROPONIT TERRA 840 EC dózisa 3,0-4,5 liter hektá-ronként. A kezelést a vetést megelőzően kell elvégezni,és a szert a kijuttatás után azonnal 6-8 cm mélyen a talaj-ba kell dolgozni. Lazább szerkezetű, szerves anyag tarta-lomban szegényebb talajokon a kisebb, kötöttebb, szer-ves anyag tartalomban gazdagabb talajokon a nagyobbdózist kell kijuttatni. Az alkalmazhatóság alsó határa 1,5%, míg felső határa 4,0 %. Ennél több humuszt tartalma-zó, ill. túl nedves talajokon (60 % felett) a butilát ható-anyagnak a talajkolloidokhoz való lekötődése, ill. ned-ves környezetben fokozott gőztenziója miatt nem java-solt az alkalmazása.
A magrólkelő kétszikűek elleni hatás szélesítése érde-kében a PROPONIT TERRA 840 EC kombinálhatóatrazin hatóanyagú készítményekkel tankkombináció-ban (ppi), vagy a PROPONIT TERRA 840 EC kezelésután pre-, ill. posztemergens kijuttatással. Költségtakaré-kossági okokból az egymenetes kijuttatás javasolható.Kiváló kombinációs partnere az Atrazin 500 FW 2,2-2,8liter/ hektár dózisban. Évelő kétszikűek ellen, amennyi-ben szükséges, kiegészítő kezelésként Dikamin 720WSC 1,0-1,5 liter/hektár adagjával védekezhetünkposztemergensen.
Az egymenetes bedolgozást a magágy-előkészítő gé-pekre szerelhető permetező adapterek teszik lehetővé,melyekre számos gépkereskedő – köztük az INTERATRt. és a HUNIPER Kft. – készséggel tesz ajánlatot az ér-deklődők részére.
Egy technológia és annak költségei nagymértékbenbefolyásolhatják az üzemi eredményességet. Mindeztegy ingyenes költségkalkulációs számítási rendszer al-kalmazásával tudjuk szemléltetni, melyet aNITROKÉMIA 2000 Rt. területi kereskedelmi képviselőibiztosítanak igény esetén. Kérjük, hívják őket!
A 2003-as esztendő ismét bebizonyította a termelőkszámára a korábban alkalmazott bedolgozásos (ppi)gyomirtási technológiák biztonságát. Ezért 2004-ben isjavasoljuk, hogy: „MINDENT BELE”!
Szabó Géza, Oláh István
MINDENT BELE!A végeredmény a fontos! Ön is így gondolja?
Amikor még a növénytermesztés tantárgyat tanul-
tam, – és az bizony már lassan negyven évvel ezelőtt
volt – a monokultúra szó szinte a kukoricával azono-
sult. Monokultúrában, azaz évekig önmaga után,
egyedül a kukoricát vetették különösebb növényvé-
delmi, vagy más termésleromlási kockázat nélkül. A
vegyszeres gyomirtását is elsők között ennek a nö-
vénynek oldották meg. Vetésváltásra maradt a napra-
forgó növényegészségügyi kényszerből, és a gaboná-
kat sem volt (és ma sem!) tanácsos több évig ugyanab-
ban a táblában termeszteni. A cukorrépa, burgonya és
más szántóföldi növények sem követik önmagukat
ugyanazon a területen, nagy felületen egyedül a kuko-
rica maradhatott helyben napjainkig. Miért napjain-
kig? Mert amikor jött az amerikai kukoricabogár, an-
nak megérkeztével nálunk is leáldozott a kukorica
monokultúrás korszaka.
Ezek után lehet talán már okafogyottá is vált a mo-
nokultúra és vetésforgós rendszer előnyeinek – hátrá-
nyainak összehasonlítása, mégis erre gondoltam, ami-
kor fellapoztam Samuel L. Tisdale és Werner L. Nelson
A talaj termékenysége és a trágyázás 1966-ban magya-
rul is megjelent könyvében A vetésforgó és a mono-kultúrás termesztés összevetése című fejezetet. Mert az
alig néhány évtizedes monokultúrás kukorica ter-
mesztéstechnológiai tapasztalatokon szerzett ismere-
tek máris archivált tudománynak számítanak és ép-
pen most a szemünk láttára válnak szakma-történelmi
adatokká. „A folytonos termesztés, illetve a monokul-túra nem új.”– így indul az első bekezdés – „Erre azegész világon már vannak példák, így Távolkeleten arizs, az Egyesült Államok szubhumid vidékén a búza,illetve délen a gyapot esetében. Bár valaha a mono-kultúrát is a gyenge gazdaság-vezetés jelének tekintet-ték, az 1950-es években megnövekedő kémiai nitro-génellátás mindazokon a talajokon, ahol az eroziónem komoly probléma, fokozta a kukorica monokul-túra iránti érdeklődést. A kapott adatok arra mutat-nak, hogy a különböző forgók értékét felül kell vizsgál-ni (írták ezt a szerzők 1966-ban, és mennyire igaz lesz
ez a közeljövőben, egész más előjellel – I.P.) mind-azon esetekben, amikor nem áll fenn a terméshoza-mokat korlátozó nem megfelelő tápanyagellátás. Ön-magában a kukoricanövényben semmi olyan sincs,amely megnehezítené a folytonos termesztését. In-kább a nem kielégítő trágyázás és a túlzásba vitt talaj-művelés okolható a kukoricatermesztéssel együttjárótalajkárosító hatásokért.
Az 1950-es évekig a folytonos kukorica-parcellákataz ilyen rendszer helytelensége példájaként mutatták
be. A legtöbb ilyen parcella nem kapott megfelelő mű-trágyázást, főképpen nem nitrogént, és ezeket a pil-langós növényeket is magukba foglaló forgókkal ha-sonlították össze. Így a folytonos kukoricatermesztéskedvezőtlen képet mutatott. Azóta az összehasonlítá-sokat sokkal ésszerűbben állítják be. Álatában a nagytermést biztosító körülmények között a kukorica mo-nokultúra terméseredményei 15 %-kal kisebbek, minta forgókban termesztett kukoricáké. Bizonyos idő-szakokban viszont, amikor a nedvesség korlátozó, afolytonos kukorica jobb lehet, mint pl. a lucerna utánkövetkező kukorica. A lucerna a talajszelvényből mé-lyen felveszi a vizet és az utána következő kukoricavízhiányban szenvedhet.
Még nincs világosan meghatározva, hogy milyenkörülmények között lehet a folytonos kukoricaterme-lést állandó nagy termések fenntartásával véghezvin-ni. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a ku-korica-monokultúra a talajviszonyok széles változa-tában megengedhető, feltéve hogy a talaj kielégítőensík fekvésű.
Iowában úgy vélik, hogy a 0-2 %-os lejtőkön a foly-tonos kukoricatermesztés lehetséges, a 2-5 %-os lejtő-kön csak az eroziós veszély gondos figyelembevételé-vel és elhárítása mellett van rá mód, 5 %-osnál mere-dekebb lejtőkön a monokultúrás termesztéssel nemszabad megpróbálkozni. (Dincan N. Schaller,1962).
Kétségkívül megvan a lehetősége, hogy monokultú-rában bizonyos betegségek és rovarok elszaporodja-nak. Ekkor a monokultúrát meg kell szakítani és másnövénytermesztési gyakorlathoz kell folyamodni. (Ma
sem igen van jobb megoldás az ilyen esetre! – I.P.)
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kukorica-mo-nokultúra nem jelenti azt, hogy az egész gazdaságkukoricával van bevetve. A kukoricát az erre alkal-masabb táblákon kell termeszteni, míg a többi területgyepesítendő.”
Néhány bekezdést átugorva eljutunk a Hatás a talajszerkezetére alcímhez. Ebben a következőket olvas-
hatjuk: „Jól trágyázott kukorica kb. ugyanannyi földfeletti maradványt hagy, mint egy pillangós. A kukori-catermesztésnél általánosságban használt talajműve-lési módszerek azonban a szervesanyag eléggé gyorselbomlását segítik elő. A gyökérrendszer itt más, mintvalamely mélyen gyökerező pillangósnál, pl. lucerná-nál. A finom szövetű tömör altalajt átjáró lucernagyö-kerek minden bizonnyal kedvező hatásúak.
A széles sortávú növények monokultúrája nagyobbtraktorforgalommal és a talaj több bolygatásával jár,ennek következtében pedig a talaj tömödötté válik,
74 2004. februárExtra 5.
Már elődeink is írták...Dr. Inczédy Péter rovata
Extra 5.2004. február 75szerkezete leromlik, szervesanyag-tartalma elbomlikés felszíni erózió lép fel. Ezeknek a nehézségeknek egyrészét a helyesen trágyázott növények sűrűbb állomá-nya egyensúlyozza. A minimális talajművelés jó hatá-sú. A síkfekvésű sötét talajokon a szerkezet fenntartá-sa végett kívánatosabb az őszi mélyszántás a tavaszi-nál, mivel a fagyás és kiengedés ilyen tekintetben ha-tározottan jó hatású.”
És akkor lássuk a két termesztési rendszer összeha-
sonlítását az akkori felfogásban:
„Vetésforgó rendszer.1. Az egész területen időszakonként mélyen gyöke-
rező pillangósok termeszthetők.2. Több a folytonos növényborítottság és így valószí-
nűleg kisebb az erózió.3. A talaj fizikai állapota kedvezőbb lehet.4. Különbözőképen táplálkozó gyökérzetű és táp-
anyagigényű növények váltakoznak; mélyen gyökere-ző, illetve sekélyen gyökerező, erélyesen, illetve gyen-gén táplálkozó, valamint nitrogén megkötő és nempillangós növények.
5. Kedvezőnek tartják a gyom- és rovarirtó hatást,bár ezen a téren egyre inkább a vegyi anyagok hatá-sosabbak.
6. Kedvezőnek tartják a betegségeket leküzdő ha-tást. A növénymaradványok változása elősegíti a ta-
laj szervezetei közötti versengést és így hozzájárulhata patogének visszaszorításához.
7. A vetésforgó révén a munkaigény időben széthúz-ható és a bevételi források is változatosabbak.
Folyton termesztés vagy monokultúra.1. Nagyobb lehet a haszon. 2. A talajt valamely növény, pl. a kukorica vagy a ta-
karmány sajátságaihoz lehet alkalmazni.3. Az éghajlat egy bizonyos növény számára a leg-
biztonságosabb; így pl. a Kukorica Övezetben a kuko-rica a megfelelőbb, mint a zab.
4. A gépesítési és épületköltségek valószínűleg kiseb-bek.
5. A termelő egyetlen növényt helyezhet előtérbe ésennek szakértőjévé válhat. Kevés ember szerezhet ele-gendő tájékozottságot nagyszámú növény szakszerűtermesztéséhez és emellett még az állattenyésztéshez.Ugyanakkor a monokultúra nagyobb ügyességet kí-ván, beleértve a növényvédelmet és a tápanyag-ellá-tottság szabályozását.
6. Módot ad arra, hogy a termelő ne legyen kényte-len az egész éven át a gazdálkodással foglalkozni.”
Ebben az összehasonlításban persze ma a kukorica-
bogár dönt a termelő helyett, de talán mégsem jár
olyan nagy áldozattal visszatérni a vetésváltáshoz!
Vetőmagban:Vesztergombi Angélát,
növényvédő szerben:Török Bélát.
Telefon:
74-410-420
HHÍÍVVJJOONN MMIINNKKEETT!!V E T Ő M AGV E G YS Z E R