A kétszintű érettségi és a bolognai folyamat A Felvételi Információs Szolgálat kutatása
Jan 08, 2016
A kétszintű érettségi és a bolognai folyamat
A Felvételi Információs Szolgálat kutatása
Országos Középiskolai Kutatás
Országos Intézményvezetői és Szaktanári Kutatás
Kutatási eredmények
A kutatásokban résztvevőkről
Országos Középiskolai Kutatás
On-line, önkitöltős kérdőív
727 érettségit adó középiskola
3086 diák
Adatfelvétel: 2008. december - 2009. január
A válaszadók 78 százaléka nő, 22 százaléka férfi
19 százaléka budapesti, 81 százaléka vidéki
73 százaléka szakközépiskolás, 27 százaléka gimnazista
Országos Intézményvezetői és Szaktanári Kutatás
Papír alapú, önkitöltős kérdőív
264 érettségit adó középiskola
2198 pedagógus
Adatfelvétel: 2008. december - 2009. január
A válaszadók 72 százaléka nő, 28 százaléka férfi
11 százaléka budapesti, 89 százaléka vidéki
14 százaléka igazgató vagy helyettes,
18 százaléka végzős osztály osztályfőnöke
Tájékozottság a kétszintű érettségi
rendszeréről
Pontszámítási módszer
Tájékozottság az új pontszámítási módszerről
Összes válaszadó: 10., 11., 12. évfolyamos diákok
Tájékozottság az új pontszámítási módszerrőlTanárok és végzős diákokTisztában van vele, ismeri minden részletét
Tanárok és végzős diákok
A tanárok tájékozottsága átlagosan 10 százalékkal
növekedettA végzős diákok esetében
szignifikáns növekedés nem tapasztalható az elmúlt évhez
képest, azonban saját bevallásuk szerint még mindig jóval
tájékozottabbak, mint az oktatók
Kétszintű érettségi
Beváltotta a vele szemben támasztott elvárásokat?
Beváltotta-e a kétszintű érettségi a vele szemben támasztott elvárásokat?
Beváltotta-e a kétszintű érettségi a vele szemben támasztott elvárásokat?
Tanárok és végzős diákok
A tanárok körében jóval magasabb a szkeptikusok aránya,
68 százalékuknak kétségesnek tartja az új érettségi rendszer
sikerességét
A végzős diákok között, a tanárokhoz képest többen vannak, akik úgy érzik, hogy nem tudják megítélni
egyértelműen a rendszer hatékonyságát
Emelt szintű érettségi
Tervezi-e az emelt szintű érettségit?
A tavalyi év jelentős fellendülése után visszaesés tapasztalható az emelt szintű érettségi tervekkel
kapcsolatban
Diákok motivációiMiért választja az emeltet?
Többletpont 63%
Használható tudás a felsőoktatási tanulmányok során 42%
A 2008-as évre tervezett pontszámítási módszer
változás 30%
Többlettudás a közép szinthez képest 24%
Tanári ösztönözés 9%
Tudáshoz inkább illeszkedő emeltszintű kérdések 8%
Szülői ösztönzés 5%
Következetesebb felkészülés 4%
Idegen vizsgabizottság előtti vizsgalehetőség 3%
Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok
Szükséges-e a karrier intézmények népszerű szakjaira a biztos bejutáshoz az emelt szintű érettségi?
Szükségesnek tartja
Bizonytalan Szükségtelennek tartja
2004-es kutatási adat*
59% 32% 9%
2005-ös tavaszi kutatási adat*
58% 25% 17%
2005-ös őszi kutatási adat*
80% 13% 7%
2006-os őszi kutatási adat* 77% 16% 7%
2007-es őszi kutatási adat* 88% 8% 4%
2008-as téli kutatási adat* 80% 6% 14%
Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok
Felvételi várakozások
A rektorok 200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum
pontszámát
A rektorok 200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum
pontszámát
Tanárok és végzős diákok
A végzősök sokkal inkább tartják elfogadhatónak a ponthatárok
emelését, mint fiatalabb társaik.
A tanárok lényegesen nagyobb arányban helyeslik a felvételi minimum pontszámának 200 pontra való emelését, mint a
végzős diákok.
Milyen várakozásokkal tekint a felsőoktatási továbbtanulására?
2005-ben érettségizett végzősök
2006-ban érettségizett
végzősök
2007-ben érettségizett végzősök
2008-ban érettségizett végzősök
2009-ben érettségizett végzősök
Érettségi évében felvesznek
58% 48% 46% 65% 76%
Legkésőbb az érettségit követő évben felvesznek
25% 30% 32% 27% 18%
Az érettségi utáni néhány évben felvesznek
10% 12% 12% 4% 5%
Nem vesznek fel 7% 10% 10% 4% 1%
2005-ös, 2006-os, 2007-es, 2008-as, 2009-es
érettségi eredmények
2005-ös, 2006-os, 2007-es, 2008-as, 2009-es érettségi számokban
2005 2006 2007 2008 2009
LEGALÁBB 3-as érdemjegyet ért el az EMELTSZINTŰ vizsgán
95% 98% 97% 97% 97%
Érettségi érdemjegyek átlaga EMELT SZINTEN
4,69 4,43 4,51 4,57 4,61
Érettségi érdemjegyek átlaga KÖZÉP SZINTEN
3,52 3,48 3,39 3,55 3,55
5-ös érdemjegyet szerzett EMELT SZINTEN
73% 65% 69% 72% 74%
5-ös érdemjegyet szerzett KÖZÉP SZINTEN
28% 18% 18% 20% 23%
2009 Felvételi tényekÁllamilag finanszírozott
1258 indított szak
179 szakra csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett
bejutni
18 szakra csak 440 pont feletti eredménnyel lehetett
bejutni
A szakok 14 százalékára nem lehetett bejutni többletpont
nélkül
35 szakra lehetett bejutni 200 pont alatti eredménnyel
Költségtérítéses
1300 indított szak
37 szakra csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett
bejutni
8 szakra csak 440 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni
A szakok 3 százalékára nem lehetett bejutni többletpont
nélkül
777 szakra lehetett bejutni 200 pont alatti eredménnyel
Alap és osztatlan képzések
Miért érdemes emelt szintű érettségit tenni?
• Két, 30 százaléknál jobb eredményű emelt szintű érettségivel maximalizálható a többletpontok száma (80 pont), míg a nyelvvizsga maximálisan szerezhető pontjával is csak a többletpontok 63 százaléka érhető el (50 pont)
3/1
Miért érdemes emelt szintű érettségit tenni?
• Az emelt szintet választók több mint 97 százaléka érte el legalább a 30 százalékot, így érvényesíteni tudta az emelt szintért járó, tantárgyankénti 40 többletpontot, ezért magasabb a valószínűsége, hogy az emelt szintet választó diák jobb pozícióba kerül a felvételi pontok számításánál, mint középszinten érettségiző társai.
3/2
Miért érdemes emelt szintű érettségit tenni?
• Az emelt szinten vizsgázók 74 százaléka kapott 5-ös érdemjegyet, míg ugyanez a szám középszinten 23 százalék.
• Nem csak a felvételi pontok számítása, hanem az érettségi érdemjegy miatt is érdemes az emelt szintű érettségit választani.
3/3
Milyen szakok esetében érdemes emelt szintet tenni?
Alapképzések
Államilag finanszírozott alapszakok
Indított szakok száma
400 pont feletti
ponthatár%
alkalmazott közgazdaságtan 5 5 100%
keleti nyelvek és kultúrák 13 12 92%
ókori nyelvek és kultúrák 5 4 80%
nemzetközi tanulmányok 22 15 68%
pszichológia 11 7 64%
politológia 13 8 62%
kommunikáció és médiatudomány 38 20 53%
kereskedelem és marketing 31 14 45%
Milyen szakok esetében érdemes mindenképpen emelt szintet tenni?
Osztatlan képzés
Osztatlan képzés államilag finanszírozott szakon
38 indított szak
27 szakra csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni
Államilag finanszírozott osztatlan képzés
Indított szakok száma
400 pont feletti
ponthatár%
általános orvos 4 4 100%
fogorvos 4 4 100%
gyógyszerész 4 4 100%
építész 3 3 100%
állatorvosi 1 1 100%
jogász 17 11 65%
Tájékozottság a bolognai rendszerről
Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamattal?
2005 tavaszi kutatási
adat*
2005 őszi kutatási adat
*
2006 őszi kutatási adat
*
2007 őszi kutatási
adat*
2008 téli kutatási
adat*
Teljesen tisztában van a folyamattal
3% 4% 10% 16% 12%
Jártas a témában, de nem látja tisztán a jövőre vonatkozó következményeit
6% 6% 15% 22% 22%
A legfontosabb lépésekkel tisztában van, de nem ismeri a részleteit
12% 13% 17% 30% 33%
Hallott a folyamatról, de nem ismeri
23% 26% 30% 23% 21%
Nem hallott a folyamatról 56% 51% 27% 9% 12%
*Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok
Nem hallott a bolognai folyamatról
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
2005 tavasz 65% 60% 46%
2005 ősz 59% 55% 39%
2006 ősz 41% 21% 19%
2007 ősz 13% 10% 5%
2008 tél 30% 15% 7%
Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamattal?
Tanárok 2004*
Tanárok 2005*
Tanárok 2006*
Tanárok 2007*
Tanárok 2008*
Teljesen tisztában van a folyamattal
2% 5% 11% 13% 14%
Jártas a témában, de nem látja tisztán a jövőre vonatkozó következményeit
10% 20% 38% 36% 41%
A legfontosabb lépésekkel tisztában van, de nem ismeri a részleteit
30% 42% 40% 39% 37%
Hallott a folyamatról, de nem ismeri
40% 29% 11% 11% 8%
Nem hallott a folyamatról 18% 5% 0% 1% 0%
Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamattal?
Diákok 2008 Tanárok 2008
Teljesen tisztában van a folyamattal
12% 14%
Jártas a témában, de nem látja tisztán a jövőre vonatkozó következményeit
22% 41%
A legfontosabb lépésekkel tisztában van, de nem ismeri a részleteit
33% 37%
Hallott a folyamatról, de nem ismeri
21% 8%
Nem hallott a folyamatról 12% 0%
*Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok, Tanárok
A bolognai rendszer ismertségében visszaesés tapasztalható a diákok körében. Nagyobb mértékben igaz ez a fiatalabb diákokra, de
kisebb mértékben a végzősökre is. (Ennek részben lehet az is oka, hogy kevesebb híradás van a témában, mióta
bevezetésre került a rendszer)
A tanárok esetében viszont növekedett azok száma, akik jobban megismerték a rendszert
és jártasak a témában.
Képzéstípusok
Bolognai folyamat…Milyen képzést választ inkább?
Bolognai folyamat…Milyen képzést választ inkább?
Nem tudja mi a különbség Bachelor és Master között
2005 tavaszi kutatási adat*
2005 őszi kutatási adat*
2006 őszi kutatási adat*
2007 őszi kutatási adat*
2008 téli kutatási adat*
78% 74% 17% 10% 8%
10. évfolyam 11. évfolyam 12. Évfolyam
2005 tavasz 83% 81% 70%
2005 ősz 81% 78% 64%
2006 ősz 24% 15% 12%
2007 ősz 16% 10% 5%
2008 tél 14% 12% 6%
* Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diák
Az egyetemek által indított bachelor szakok továbbra is a
legnépszerűbbek.Növekedett azok száma, akik mind egyetemen, mind főiskolán el tudják
képzelni alapképzésüket.Csökkent azonban a bizonytalanok és
az információval nem rendelkezők aránya.
ElérhetőségekFelvételi Információs Szolgálat
(FISZ)
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 5. ½ em.061/266-7601
Ahol letölthető kutatásokat találhat:
www.fisz.hu
Dr. Csikesz TamásFelvételi Információs
Szolgálat (FISZ)E-mail: [email protected]
Tel: 06 1 266 76 01
Köszönöm a figyelmet!