A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései

A hulladékgazdálkodás stratégiai A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdéseikérdései

Országos Hulladékgazdálkodási Terv2014- ig (OHT-II.)

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésről szóló fejezetében foglaltak alapján– a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – hat évre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozása szükséges.

Az OHT elsődleges célja a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek, középtávú irányainak és céljainak meghatározása, a célok eléréséhez szükséges eszközök és intézkedések meghatározása.

E feladat Magyarországon első alkalommal a 2003-2008 évekre vonatkozó terv elkészültével valósult meg.

A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) a hulladékgazdálkodás 2009-2014 évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, és ezzel összhangban fogalmazza meg a hulladékgazdálkodás feladatait, tartalmazza a 2008. december 12-én érvénybe lépett új hulladék keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket is.

Ennek megfelelően az OHT-II. felépítésében, logikájában és tartalmában a Hgt. és végrehajtási szabályai mellett e két alapvető dokumentumot követi. A tervezés alapját a 2008. év végi állapot képezi, figyelembe véve természetesen az azt megelőző évek történéseit és tendenciáit.

A hulladék tematikus stratégia 2005...

• Célok:– A hulladék környezeti hatásainak csökkentése– A keletkező mennyiség csökkentése– Az újrafeldolgozás kiterjesztése– A szabályozás modernizálása és egyszerűsítése– A jogszabályok maradéktalan végrehajtása

• Eszközök:– Visszavételi, hasznosítási kötelezettség– integrált termékpolitika, integrált megelőzés– Hasznosító ipar és piac

Stratégiai alapelvek …

Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás

– A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése– Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása

A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást

– Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék-politika – Használó fizet– Gyártói felelősség

A hulladék mint veszélyforrás– A környezeti hatások minimalizálása– Szennyező fizet

A hulladékgazdálkodás hierarchiája..

ÁrtalmatlanításÉgetésLerakás

MegelőzésA

hulladékképződés

minimalizálása A veszélyesség

csökkentése

ÚjrafeldolgozásAnyag kinyerés

ÚjrahasználatEredeti funkcióÖsszetevőnként

Anyagában

EgyébHasznosítás

Energia kinyerés

További alapelvek...

• Szennyező fizet

• Gyártói felelősség

• Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék politika

• A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást

EU• 2000. évi XLIII. tv. a

hulladékgazdálkodásról • Hulladék-jegyzék 16/2001.

(VII.18.) KöM• Nyilvántartás és bejelentés

164/2003. (X. 18.) Korm. • Veszélyes hulladék

98/2001. (VI.15.) Korm.•

Hazai• 2006/12/EK

keretirányelv a hulladékról (2008/98 EK)

• Európai hulladék lista (2000/532/EK)

• Hulladék-statisztika 2150/2002. rendelet

• Veszélyes hulladék 91/689/EK

Általános szabályok...

Új hulladék keretirányelv...• A környezetvédelmi célkitűzés bevezetése a

hulladékgazdálkodásban

• A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmának tisztázása

• A veszélyes hulladék keverésére vonatkozó feltételek pontosítása

• Eljárás bevezetése annak meghatározására, hogy egy adott hulladékáramba tartozó hulladék mikortól nem számít hulladéknak

• A nemzeti hulladékkeletkezés megelőzési programok kötelező kidolgozásának előírása a tagországok számára.

• A hulladékkezelő létesítmények engedélyezése területén az IPPC irányelvvel az összhang megteremtése. A két szóban forgó irányelv között jelenleg átfedések vannak, amely kettős engedélyezést, a szabályozási és adminisztratív terhek szükségtelen növekedését eredményezi.

• Változni fognak a hulladékgazdálkodási tervezés szabályai is, és a hulladék jegyzék módosítása is várható.

Múltból a jövő felé...

Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén

• Nemzeti megelőzési program 2013-ra• Lakosság: Újrahasználatok elősegítése (gyűjtés, javítási

központok, újra forgalomba hozás csatornái)• Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése

(ösztönző rendszerek kialakítása – már a piacon vagyunk)• Termékek: Öko-tervezés, öko-címke rendszer

használatának ösztönzése• Önkéntes vállalások - mindez nehéz, mert kevés a hazai

gyártó• Szemléletformálás!• Hogyan mérjük?

Múltból a jövő felé...

Újrafeldolgozó társadalom

• Tovább kell növelni a hasznosítás mértékét (biohulladék, építési-bontási hulladék, lakossági papír, fém, műanyag, üveg, elektronikai hulladék)

• Begyűjtő rendszerek fejlesztése (házhoz menő gyűjtés, hulladék udvarok)

• Kellő kezelési kapacitások kiépítése – pályázati források biztosítása – hazai kapacitások védelme

• Energetikai hasznosítási rendszer – nincsenek hagyományai, nagy a társadalmi ellenállás

• Lakosság, önkormányzatok érdekeltségi rendszerének kialakítása

Hgt – OHT II …• Minden tevékenység, ami nem hasznosítás, ártalmatlanítás

• Hulladék megelőzési program 2013-ig

• A hulladékgazdálkodási tervek kötelező érvényének megerősítése

• Az engedélyezési eljárások során a hatóságok megtagadhatják hulladékok beszállítását vagy kivitelét, ha azáltal a hazai hulladékgazdálkodási célok nem valósíthatók meg

• Biohulladékokra, illetve a komposztra vonatkozó minőségi követelmények előírása,

• A TSZH tekintetében a papír, üveg, műanyag és fém anyagokra: 50%-os újrahasználat, illetve újrafeldolgozás 2020-ra

• Építési-bontási hulladék hasznosítás 70% (2020)

OHT I. …

Magyarországon először a 2001. január 1-től hatályos 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) fogalmazza meg a hulladékgazdálkodási tervezés feladatait is. A tervezési hierarchia csúcsa az országos tervElső OHT 2003-2008 közötti időszakra, a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangbanFelmerülő problémák:– Nem volt korábbi tervezési tapasztalat– Nem volt megbízható adatbázis– Nem került a lakosság bevonásra, nem kapott a

tervezési folyamat kellő nyilvánosságot– Finanszírozása alapvetően a költségvetésre épült

OHT II. előkészítése …Elkészült a tervezési szabályozás és módszertan2004-től történő adatszolgáltatás megteremtette az adatbázistCivil társadalom fokozódó érdeklődése a hulladékgazdálkodási

fejlesztések és intézkedések iránt

Célok és intézkedések NKP III-mal összhangbanI. Beszámoló az OHT-I. végrehajtásárólII. OHT-II. 2009-2014

– stratégiai keretek– általános hg. helyzetkép, átfogó célok, intézkedések és eszközök– megelőzési program– hasznosítási program– ártalmatlanítási program– hulladékáramok

Célok …

• Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt)

• A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%)

• Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%)

• Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

Célok TSZH … A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5

millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget.

A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára.

2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%).

A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése.

A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra.

A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

Lerakás...

Határidők – lerakás...

• Gumiabroncs: 2006-tól tilos lerakni

• A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat a következők szerint kell csökkenteni:– 2004. július 1. napjáig 75%-ra,– 2007. július 1. napjáig 50%-ra,– 2014. július 1. napjáig 35%-ra

• A műszakilag nem megfelelő lerakókat 2009. július 15-ig be kellett zárni.

A múlt...

A jövő...

Rekultivációs program...

Rekultiváció...• 2010 elejéig 59 beérkezett, 30 támogatott pályázat

• 1100 lerakó rekultivációját érintik a projektek (a KEOP célkitűzése 2013-ig 1500 lerakó)

• A felügyelőségek kb. 900 engedélyes tervet engedélyeztek 2010-ben

• A projektek összköltsége meghaladja a rendelkezésre álló forrást

TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2004-2016 között (et)

3904 32932520

18601114

540420

918155

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Termikushasznosítás

Anyagában hasznosítás

Lerakás

TSZH kezelés...

Hulladék égetés …

• A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EC, valamint a hulladék olajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EEC irányelvek .

• Elsősorban levegő tisztaságvédelmi szempontból közelíti meg a hulladékégetést, megadva a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, mérési módszereket, a füstgáztisztításból származó szennyvíz kibocsátási határértékeit, meghatározza az engedélyezés és az üzemeltetés feltételeit, valamint az ellenőrzés körülményeit.

• Az Unió előírásainak megfelelően 2006-tól csak a jogszabály követelményeinek megfelelő hulladékégetők működhetnek

Kiemelt hulladék áramok POLIKLÓROZOTT BIFENILEK ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEK

•A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallások előzetes összesítése alapján mintegy 13 ezer db PCB-tartalmú berendezés van használatban az országban.•Az ehhez szükséges kezelési kapacitások ma is rendelkezésre állnak.

Kiemelt hulladék áramok – PCB...

• Legfontosabb rendelkezés, hogy a PCB-t tartalmazó berendezések csak 2010. június 30-ig üzemeltethetők, a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig el kell végezni.

• A nagy környezeti kockázatú, igen mérgező PCB-k és PCT-k használata 2010. végére egész Európában megszűnik, a hulladékká vált anyagok a rendeletnek megfelelően ártalmatlanításra kerülnek.

• Magyarországon elkészültek azok a felmérések és nyilvántartások, amelyek alapján tervezhető a PCB-k hulladékká válásának üteme és mennyisége, illetve a szükséges kezelési kapacitás.

Csomagolás és a csomagolási hulladék...

• 2012. december 31-ig a csomagolási hulladék• legalább 60%-át hasznosítják, vagy égetik el energetikai

hasznosítás mellett• legalább 55 és legfeljebb 80%-át dolgozzák fel újra.• A hulladékot alkotó anyagok tekintetében a következő

minimális, újrafeldolgozási célokat kell elérni: üveg 60%, papír és karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5%, fa 15%.

• A fenti irányszámokat az Unió 2008. végére írta elő, de Magyarország felmentést kapott a teljesítés alól 2012. végéig.

Akkumulátorok és elemek - gyűjtés...

• 2012. szeptember 26-ig 25 %, 2016. szeptember 26-ig. 45 %-os visszagyűjtést ír elő.

• A magyar jogszabály a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegének %-ában a visszagyűjtést következőképpen határozta meg: • 2008. évben legalább 18%• 2010. évben legalább 21%• 2012. évben legalább 25%• 2014. évben legalább 35%• 2016. évben legalább 45%

Akkumulátorok és elemek - feldolgozás...

Legkésőbb 2009. szeptember 26-ig• A gyártóknak rendszereket kellett létrehozniuk a

hulladékelemek és -akkumulátorok kezelésére és újrafeldolgozására.

• Valamennyi begyűjtött elem és akkumulátornak kezelésen és újrafeldolgozáson kell átesnie.

• Hulladéklerakóban ártalmatlanítható a kadmiumot, higanyt, illetve ólmot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor, ha nem áll rendelkezésre működő végső piac.

Elérendő• A savas ólom elemek és -akkumulátorok 65 tömeg%-os

újrafeldolgozása,• A nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok 75 tömeg%-os

újrafeldolgozása.• Egyéb hulladékelemek és -akkumulátorok 50 tömeg%-os

újrafeldolgozása.

Elhasználódott járművek (ELV)...• A következő hasznosítási arányok teljesüljenek:

• 2006. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 80 %

• 2015. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 95%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85 %

• Az 1980. január 1. előtt gyártott gépjárművekre az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 75%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 70%

Elektronikai berendezések hulladékai...

• A jogszabály 10 berendezési kategóriát állít föl. Ezek mindegyikéhez táblázatosan megadja a begyűjtési és hasznosítási célokat.

• Részletezés nélkül, a 2008-ra előírt visszagyűjtési arány a nagyméretű berendezések legtöbb kategóriájában meghaladja a 30%-ot, míg a kis méretűeknél 10% alatti.

• A hasznosítási arányok a begyűjtött mennyiségekre vonatkoznak, a hasznosítási cél valamennyi kategóriában 70-80% között van, de ezen belül az újrafeldolgozásnak el kell érnie kategóriától függően az 50-80%-ot.

Szelektív gyűjtés...

Elért eredmények...

0,0

50,0

100,0

150,0

200,0

250,0

300,0

Csomagolás hasznosítás 2007 (e tonna) Összes: 814 e tonna

Kibocsátott mennyiség

Hasznosított mennyiség

Anyagában hasznosított

Energetikai hasznosítás

Elért eredmények...

Elért eredmények...• Gumiabroncs: 35.000 t/év (75%)• Elektromos-elektronikai készülékek: 42.000 t/év (30%)• Savas ólom akkumulátorok: 20.000 t/év (100%)• Elemek: 260 t (15%)• Gépjármű roncs: 25.000 t/év• Hulladék olajok: 50.000 t/év (100%)• Építési-bontási hulladék: 760.000 t/év (20%)

Köszönöm figyelmüket!