A HUDI20014 Debegió-hegydinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/Vedett... · A HUDI20014 Debegió-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20014 Debegió-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

fenntartási terve

Budapest

2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM

rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21.

postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy

Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168

E-mail: [email protected]

Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt

Fehér Balázs

Vezető szakértők Fehér Balázs (természetvédelem)

Baranyai Zsolt (agrár)

Közreműködő szakértők --

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció

nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20014 DEBEGIÓ-HEGY NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Tartalomjegyzék

I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………...

1. A terület azonosító adatai …………………………………………………………………………………………………

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

1.3. Kiterjedés …………………………………………………………………………………………………………....

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ……………………………………………………………....

1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………......

1.6. Egyéb védettségi kategóriák………………………………………………………………………………………....

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………..

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………..

3.2. Kezelési javaslatok ……………………………………………………………………………………………….....

3.2.1. Élőhelyek kezelése …………………………………………………………………………………………….

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés …………………………………………………………………….

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ………………………………………………………………………………………

3.2.4. Kutatás, monitorozás …………………………………………………………………………………………..

3.2.5. Mellékletek …………………………………………………………………………………………………….

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ..

3.3.1. Agrártámogatások ……………………………………………………………………………………………..

3.3.2. Pályázatok ……………………………………………………………………………………………………..

3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………..

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja …………………………………………………………………..

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..……

3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………...

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ……………………………………………………………..

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………...

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………...

1.1. Környezeti adottságok……………………………………………………………………………………………….

1.1.1. Éghajlati adottságok…………………………………………………………………………………………….

1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………...

1.1.3. Talajtani adottságok…………………………………………………………………………………………….

1.2. Természeti adottságok……………………………………………………………………………………………….

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………...

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok…………………………………………..

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ……………………………………………..

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok…………………………………………………………..

1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………...

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………...

1.3.2. Tulajdoni viszonyok…………………………………………………………………………………………….

1.3.3. Területhasználat és kezelés …………………………………………………………………………………….

2. Felhasznált irodalom ………………………………………………………………………………………………………

3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..

I. Natura 2000 fenntartási terv

4

1. A terület azonosító adatai

1.1. Név

Tervezési terület neve: Debegió-hegy kiemelt jelentőségű

természetmegőrzési terület

1.2. Azonosító kód

Tervezési terület azonosítója: HUDI20014

1.3. Kiterjedés

Tervezési terület kiterjedése: 84,7 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok)

1.4.1.1. SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek:

*6260 Pannon homoki gyepek

1.4.1.2. A tervkészítéshez felhasznált 2012. évi élőhelytérképen szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek:

*6260 Pannon homoki gyepek

6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

*7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival

7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

*91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta

ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

*91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)

*91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

1.4.2. Jelölő fajok

homoki kikerics (Colchicum arenarium)

magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)

magyar futrinka (Carabus hungaricus)

5

1.5. Érintett települések

Pest megye

Sződ

Sződliget

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM

rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi

számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A

jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.

Település Érintett terület

(ha)

Település területének

érintettsége (%)

Sződ 77,7 3,73

Sződliget 7 0,96

1.6. Egyéb védettségi kategóriák

Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító

jogszabály száma

országos jelentőségű védett

természeti terület Duna-Ipoly Nemzeti Park 29,8

34/1997. (XI. 20.) KTM

rendelet

országos jelentőségű védett

természeti terület ex lege védett lápterület 4,1 1996. évi LIII. törvény

1.7. Tervezési és egyéb előírások

1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv

A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelési tervének elkészítése folyamatban van.

1.7.2. Településrendezési eszközök

Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről

Sződ Község képviselő-testületének 6/2009. (VI. 24.) sz Ök. rendelete Sződ Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Sződliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (I. 04.) számú rendelete Sződliget Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek

A Debegió-hegy Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:

6

Váci Erdőtervezési Körzet

Hatályos körzeti erdőterv:

Váci Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2006. január 1. – 2015. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek

1.7.5. Halgazdálkodási tervek

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és

Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek

1.7.8. Jogerős engedélyek

7

2. Veszélyeztető tényezők

Kód Veszélyeztető tényező

neve Jelentősége

Érintett terület

nagysága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és

milyen módon gyakorol hatást?

A04.03 pásztorkodás felhagyása,

legeltetés hiánya

H 6260 Pannon homoki gyepek

6410 Kékperjés láprétek meszes,

tőzeges vagy agyagbemosódásos

talajokon (Molinion caeruleae)

6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek

mocsárrétjei


Cserjésedés

B01.02 beerdősítés / fásítás

idegenhonos fafajokkal

H 6260 Pannon homoki gyepek

91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és

magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta

ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae,

Salicion albae)

91I0 Euro-szibériai

erdőssztyepptölgyesek

tölgyfajokkal (Quercus spp.)

91F0 Keményfás ligeterdők nagy

folyók mentén Quercus robur, Ulmus

laevis és Ulmus minor, Fraxinus

excelsior vagy Fraxinus

angustifolia fajokkal (Ulmenion

minoris)

Élőhely megszűnése

C01.01 homok- és

kavicskitermelés

L 6260 Pannon homoki gyepek

Élőhely megszűnése

D01.01 ösvények, burkolatlan

utak, bicikliutak

H minden élőhely

D01.02 autópályák, autóútak, fő-

és mellékutak

M minden élőhely

E01.01 folyamatos városiasodás L 6260 Pannon homoki gyepek

91N0 Pannon homoki borókás-

nyárasok (Junipero-Populetum albae)

Élőhely-degradáció

E03.01 háztartás hulladék M minden élőhely

Élőhely-degradáció

G01.02 túrázás, lovaglás és nem

gépesített járművel

végzett tevékenység

M 6260 Pannon homoki gyepek





mocsárrétjei

7210 Meszes lápok télisással (Cladium

mariscus) és a Caricion

davallianae fajaival




Taposás

8

G01.03 motoros járművel végzett

tevékenység

L 6260 Pannon homoki gyepek





mocsárrétjei

7210 Meszes lápok télisással (Cladium

mariscus) és a Caricion

davallianae fajaival




Taposás

I01 idegenhonos inváziós

fajok jelenléte

M 6260 Pannon homoki gyepek



Akác terjedése


mocsárrétjei

Solidago spp. terjedése.

J01.01 leégés H 6260 Pannon homoki gyepek

91I0 Euro-szibériai

erdőssztyepptölgyesek

tölgyfajokkal (Quercus spp.)



Fajösszetétel-változás, degradáció

9

3. Kezelési feladatok meghatározása

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése

A területen elsődleges természetvédelmi cél a homoki életközösség és természetes dinamikai

folyamatainak együttes megőrzése, melyhez előfeltétel a természetes homoki élőhelymintázat

helyreállítása az inváziós fajok teljes körű eltávolításával. A természetvédelmi kezelés tervezése a

minimálisan szükséges beavatkozások elve mentén történik, a terület védelme nem kötődik össze

aktív és folyamatos tájhasználattal.

3.2. Kezelési javaslatok

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000

terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit

tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem

állapít meg.”

Az alábbi előírások a debegió-hegy Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti

területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett

természeti területeken (Duna-Ipoly Nemzeti Park, ex lege védett lápterület) a hatósági eljárások

során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat.

3.2.1. Élőhelyek kezelése

A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok

tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok.

A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat,

fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust

érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok

beazonosítása.

Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok.

Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg.

Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést

igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen

található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó

élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól

távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A

gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a

kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait.

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok

A területet a sittől, lakossági hulladéktól mentesíteni kell. Járművel történő közlekedés csak az

ingatlan-nyilvántartás szerint útként nyilvántartott területeken.

Kezelési egységek

10

A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR

alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok

alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le:

1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek

2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek

3. Kaszálásra és legeltetésre egyaránt javasolt területek

4. Idegenhonos fajokból álló és száraz cserjések

5. Őshonos fafajokból álló erdők

6. Idegenhonos fafajokból álló erdők

7. Szántóterületek

8. Mesterségesen kialakított élőhelyek

1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési

egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások

B1b – Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok

B4 – Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek

J1a – Fűzlápok

M5 – Homoki borókás-nyárasok

P2a – Üde és nedves cserjések

A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken gazdálkodási tevékenység nem kívánatos. A területen

bármilyen beavatkozás csak természetvédelmi kezelés részeként történhet.

2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek

Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési


B5 – Nem zsombékoló magassásrétek

D1 – Meszes láprétek, rétlápok (Caricion davallianae)

OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek

GY01 Felülvetés nem megengedett.

11

GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett.

GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07 Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY11 Hengerezés nem megengedett.

GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére

törekedni kell.

GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő

megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti

nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a

működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából

indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85 Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87 Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-

át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.

GY93 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl

egyeztetni szükséges.

12

GY118 Élőhelyrekonstrukció.

3. Kaszálásra és legeltetésre egyaránt javasolt területek



D2 – Kékperjés rétek

D34 – Mocsárrétek

G1 – Nyílt homokpusztagyepek

H5b – Homoki sztyeprétek

OB – Jellegtelen üde gyepek

OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek

OD – Lágyszárú évelő özönfajok állományai

OF – Magaskórós ruderális gyomnövényzet

GY01 Felülvetés nem megengedett.

GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett.

GY05 Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07 Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY11 Hengerezés nem megengedett.

GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

13

GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére

törekedni kell.

GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő

megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti

nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a

működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY36 A terület túllegeltetése tilos.

GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68 Legeltethető állatfaj: juh.

GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából

indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85 Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87 Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-

át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.

GY93 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei

dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás.

GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk

visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni,

ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl

egyeztetni szükséges.

GY118 Élőhelyrekonstrukció.

4. Idegenhonos fajokból álló és száraz cserjések



P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések

14

P2c – Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok

A kezelési egységhez tartozó cserjések visszaszorítása javasolt kis léptékű élőhelykezelési

beavatkozásokkal (kézi cserjevágás, lehordás önkéntesek és közmunkások segítségével).

Inváziós és idegenhonos fajok vegyszeres és mechanikai kezelése, a vegyszerezés

jogszabályoknak megfelelő képesített szakember irányításával, szelektív módszerekkel

(injektálás, ecsetelés, pontpermetezés).

A cserjések visszaszorítása után a területeket legeltetéssel és kaszálással hasznosíthatók (előírások:

lásd ott.)

5. Őshonos fafajokból álló erdők

J4 – Fűz-nyár ártéri erdők

RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok

RB – Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők

E01 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából

kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként.

E03

A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az

erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy

faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása.

E05 Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E11 A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet

szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával).

E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E18 A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az

elő- és véghasználatok során.

E19 Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének

megkímélése.

E20 Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési

időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E24 Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát

biztosítani kell.

E26

Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását,

fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző

összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban.

E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell

elvégezni.

E47 Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E50 A vágásterületen történő égetés tilos.

E51 Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

15

E60 A terület természetes erdőtakarója felnyíló erdőtípusba sorolható, így már a 30%-os záródást elérő

erdősítést is sikeresnek lehet tekinteni.

VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen

alakítható ki.

6. Idegenhonos fafajokból álló erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési


S1 – Ültetett akácosok

S2 – Nemesnyárasok

S3 – Egyéb tájidegen lombos erdők

S4 – Erdei- és feketefenyvesek

S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai

S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok

E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E20 Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési

időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E24 Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát

biztosítani kell.

E50 A vágásterületen történő égetés tilos.

E51 Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen

alakítható ki.

7. Szántóterületek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési


T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

SZ01 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

SZ04 Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

16

SZ05 Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%,

de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni.

SZ19 Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.

SZ20 Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.

SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ22 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ24 Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ27 Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést.

SZ37 Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46 Melioráció tilos.

SZ48 Drénezés tilos.

SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ54 Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós

növényfajok irtását.

8. Mesterségesen kialakított élőhelyek



U10 – Tanyák, családi gazdaságok

U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók

U9 – Állóvizek

A kezelési egységhez tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása, az U4 területén

rekultiváció, majd élőhely-rekonstrukció.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás

3.2.5. Mellékletek

17

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1. Agrártámogatások

3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap

3.4.2. A kommunikáció címzettjei

A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg:

- területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák

A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor

egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a

területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal

kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók

gazdafórumok keretében valósulnak meg.

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó

dokumentáció

19

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése

1.1. Környezeti adottságok

A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a

következő kistájat érinti:

Pesti-hordalékkúpsíkság.

A tervezési terület környezeti adottságai a kistáj megfelelő környezeti adottságain keresztül

kerülnek bemutatásra.

1.1.1. Éghajlati adottságok

Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 °C.

Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 °C, a legalacsonyabb hőmérsékletek -

15,5 es -15,8 °C között változik.

Az évi csapadékösszeg É-on 500-580 mm, a középső és D-i részeken 520-550 mm, a fővárostól

DK-re eső kisebb területeken még az 520 mm-t sem éri el. A tenyészidőszakban 300-330 mm.

Az ariditási index É-on 1,20-1,25, a középső és D-i vidékeken 1,25-1,35.

1.1.2. Vízrajzi adottságok

A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó

patakok tagolják. A tájat a száraz éghajlat miatt jelentős vízhiány jellemzi.

1.1.3. Talajtani adottságok

A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött. Jellemző talajtípusok a futóhomok,

humuszos homok, réti talajok, lápos réti talajok.

A lápos réti talajok mintegy 25%-án láprétek tálalhatók. A láprétek jelentős részén korábban

tőzegkitermelés folyt.

A táj K-i részén, főként futóhomok és löszszerű üledék alapkőzetű barnaföldek találhatók.

1.2. Természeti adottságok

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

20

Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás

(A-D)

6260 Pannon homoki gyepek B

Élőhely neve

Pannon homoki gyepek

Élőhely kódja: 6260

Élőhely előfordulásai a területen:

Élőhely területi aránya:

Élőhely kiterjedése a területen: 50,82 ha.

Élőhely jellemzése:

Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek

feleltethető meg:

G1 – Nyílt homokpusztagyepek Definíció: Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony,

maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek.

Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot.

H5b – Homoki sztyeprétek Definíció: Az alföldeken, homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei.

Élőhely természetességi - degradáltsági

értékelése:

Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely állapota veszélyeztetett, a kis kiterjedésű előfordulások

helyzete többnyire kritikus.

Veszélyeztető tényezők: invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), túllegeltetés (A04.01 „i” „i”),

alullegeltetés (A04.03 „i” „i”), cserjésedés, természetes szukcesszió

(K02.01 „i” „i”),, illegális területhasználat (technikai és lovas sportok)

(G01.03.02 „i” „i”) (G01.02 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), Katonai

használat (G04. „i” „i”), területhasználat változás (E „i” „i”) ,

vadlétszám összetétele és növekedése (F03.01.01 „i” „i”), hulladék

lerakás (H05.01 „i” „i”)

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

21

Irányelv melléklete Faj név Population

(A-D)

II. homoki kikerics (Colchicum arenarium) C

Faj magyar neve (tudományos neve)

homoki kikerics (Colchicum arenarium)

Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen:

Állománynagyság (jelöléskor): 2000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

Állomány változásának

tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: viszonylag sokfelé elterjedt stabil populációk, az erdészeti

gyakorlat veszélyezteti. A faj összességében közepesen

veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: teljes talajelőkészítés az erdészeti művelésben, erdőtelepítés (B02

„i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i2)

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete Faj név Population

(A-D)

II. magyar futrinka (Carabus hungaricus) C

II. magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) C

22


magyar futrinka (Carabus hungaricus)

Irányelv melléklete:


Állománynagyság (jelöléskor): 5001-10000 egyed




Faj veszélyeztetettsége: Fragmentálódott poulációi teljesen izoláltak. Veszélyeztetett

Veszélyeztető tényezők: legeltetés (A03.01 „i” „i”), felszántás(A02.03 „i” „i”), fásítás (B01

„i” „i”), beépítés (E „i” „i”)


magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)

Irányelv melléklete:


Állománynagyság (jelöléskor):




Faj veszélyeztetettsége: természetvédelmi helyzete nem ismert, feltehetőleg erősen

veszélyeztetett

Veszélyeztető tényezők: rossz erdészeti gyakorlat, mely homogenizálja és ültetvénnyé teszi

az erdőket. (B02 „i” „i”)

23

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név Tudományos név Védettség

(V, FV)

Jelentőség

(1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

1.3. Területhasználat

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

1.3.3. Területhasználat és kezelés

1.3.3.1. Mezőgazdaság

A tervezési terület száraz gyepterületein sohasem folyt intenzív növénytermesztés. Szórványosan

volt jelen az állattartás, legfőképp áthajtó legeltetés formájában (kis létszámú juhnyájjal). A

termőhelyként gyenge adottságú gyepterületek hasznosítását illetve a nyílt homoki gyepek

megkötését erdősítéssel próbálták megoldani, csekély sikerrel.

1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás

A tervezési területen kizárólag állami tulajdonban lévő erdők vannak, amelyek vagyonkezelését az

Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete látja el. Az itt található részletek összterülete azonban nem éri el a

20 hektárt (16,8 ha).

A korábbi telepítések eredményeképp jelenleg kizárólag idegenhonos állományok (elsősorban

akácosok és fenyvesek) találhatóak a területen, amelyek a termőhelynek sem felelnek meg, ezért a

természetvédelmi célok mellett gazdasági célú fenntartásuk sem indokolt.

1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat

A tervezési terület a Sződ-Vácrátót FTK vadásztársaság területén fekszik. Ugyanakkor, mint lakott

területek közé ékelt és országos főutakkal, vasúttal tagolt terület, vadgazdálkodási jelentőséggel

gyakorlatilag nem bír. Apróvad a területen szórványosan van jelen, így hasznosítása nem mérvadó,

a nagyvad-fajok pedig leginkább váltóvadként jelennek meg, jelentős problémát okozva a

társaságnak a vadütközések miatt.

A földrajzi adottságok miatt a halászat és horgászat nincs jelen a területen.

1.3.3.4. Vízgazdálkodás

A tervezési területen vízgazdálkodási tevékenység nem folyik. A területtel határos található Sződ-

Rákos-patak partmenti sávjait a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság illetve a Gödöllő-Vác

Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat kezelésében állnak.

1.3.3.5. Turizmus

24

A tervezési terület gyakorlatilag mentes a szervezett turizmustól. Egy időben a szakmai turizmus (a

fokozottan védett fóti boglárkalepke okán) jelenleg pedig a lovas turizmus térhódítása jelent

megnövekedett terhelést a terület egyes részein.

Sződ település tervi között szerepel egy tanösvény kialakítása, amely a terület értékeit mutatná be

kötött nyomvonalon futva szakmai vezetőfüzet és táblák segítségével.

1.3.3.6. Ipar

Ipari jelenlét a tervezési területen nem volt és jelenleg sem található.

1.3.3.7. Infrastruktúra

A területet gyakorlatilag kettészeli az M2 autóút, nyugatról pedig egy másik vonalas létesítmény, a

Szob-Budapest közt futó 70. számú vasútvonal határolja.

Az M2 bővítése napirenden van, amely tovább szűkíti a tervezési terület élőhelyeit, különösen ha a

kelet-nyugati átjárást biztosító (jelenleg csak felüljáróként létező) vonal is megépítésre kerül.

1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák

A tervezési területen ilyen jellegű terület nem található.

3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer

A tervezési területen ismereteink szerint agrártámogatási rendszer nem működik.

25

2. Felhasznált irodalom

Szerkesztés alatt

A HUDI20014 DEBEGIÓ-HEGY NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

26

3. Térképek

- Áttekintő térkép

- Á-NÉR élőhelytérkép

A HUDI20014 Debegió-hegydinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/Vedett... · A HUDI20014 Debegió-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Documents