A három magyar egészségfinanszírozási pillér üzleti ...patikapenztar.hu/dok/biztmat_egeszsegugyi_pillerek201511.pdfPénzügy Tanszék 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat

Pénzügy Tanszék

A három magyar

egészségfinanszírozási pillér

(OEP, önkéntes egészségpénztár,

üzleti betegségbiztosítás)

2015. november 10.

dr. Lukács Marianna [email protected]

[email protected]

Pénzügy Tanszék

az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/

magánszemélyeknek/

Budapesti Corvinus Egyetem

Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november

dr. Lukács Marianna

Pénzügy Tanszék

Egészségfinanszírozási pillérek

Magyarországon

http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/ege

szsegfinanszirozasi_pillerek.pdf

Létszám, bevétel, kiadások, vagyon

(www.oep.hu és www.felugyelet.mnb.hu):

társadalombiztosítás

üzleti betegségbiztosítás

önkéntes egészségpénztár

Mi mire való – intézményi funkciók

Működési problémák

Jövőbeni szerepek


dr. Lukács Marianna 4

Pénzügy Tanszék 5

Az egészségügyi kiadások alakulása az

életkor előre haladtával

V á r h a t ó e ü . - i k i a d á s o k

É l e t k o r

T e r v e z h e t õ

V á r a t l a n



Pénzügy Tanszék

A három pilléren nyugvó

magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek

Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás

Társadalombiztosítás

Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak

Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

önkéntes nyugdíjpénztár

NYESZ,

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

üzleti nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás


üzleti betegségbiztosítás



Pénzügy Tanszék

Az intézményesített egészségbiztosítási

formák bevétele (2014)

Forrás: www.felugyelet.mnb.hu, www.oep.hu



Pénzügy Tanszék

60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat az

ellátások forrásairól

Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti

ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben

öt forrással kell rendelkeznie:

1. a kötelező és általános társadalombiztosítás,

2. az állami-önkormányzati szociális ellátás,

3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások,

4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek,

klubok,

5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.



Pénzügy Tanszék

A három magyar pillér:

társadalombiztosítás, betegségbiztosítás,


Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden

állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a

résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás

Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető,

biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható

betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek

Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő

önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az

egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások

kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik

egészségének megőrzése céljából



Pénzügy Tanszék

Mire való?

Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás

Önkéntes

egészségpénztár

Az intézmény célja

1. egyéni kockázatok

társadalmi kezelése

2. nonprofit működés

1. egyéni/csoportos

kockázat

egyéni/csoportos

kezelése

2. veszélyközösség

védelme

3. profitszerzés

1. a pénztártagok

egészségi állapotának

megőrzése és

helyreállítása

2. a mindenkori TB

kiegészítése

3. non-profit működés

Az intézmény biztosítási

alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia

A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony

A biztosításban való

részvétel kötelező önkéntes önkéntes

10 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november


Pénzügy Tanszék

Mi mire való?

Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár

Az alkalmazott biztosítási

technika felosztó-kirovó

egyéni kockázatelbírálás;

díjfizetésre épülő

kockázatközösség

egyéni és munkáltatói

befizetésekre alapuló

egyéni számlás rendszer

A szolgáltatáshoz való

hozzájutás elve

a természetbeni

szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve

Az intézmény bevételei

járulékok állami

garanciával

az esetleges hiány (deficit)

állami pótlása

biztosítási díjak és azok

hozama

pénztári tagdíjak és azok

hozama




A költségkiegyenlítés elve

1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit

2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz

3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes

Az egészségügyi

szolgáltatást

nyújtó intézmény Biztosított Biztosító




A természetbeni szolgáltatás elve

A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél

igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az

egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött

szerződés alapján megtéríti.

Az egészségügyi

szolgáltatást nyújtó

intézmény

Biztosított

Biztosító



Pénzügy Tanszék

Mi mire való?

Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás

Önkéntes

egészségpénztár

Az intézmény által

finanszírozott

egészségügyi

szolgáltatások köre

alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre

szabott szolgáltatások

a pénztár alapszabályában

meghatározott

szolgáltatások

Az intézménybe fizetendő

díj kiszámítási elve kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító

A fennálló betegségből

adódó kockázat hatása a

fizetendő

járulék/biztosítási díj

nagyságára

nincs hatással befolyásolja nincs hatással




Az állami (kötelező) egészségbiztosítás

ágai (EU)

1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások

2. Táppénz

3. Gyógyszer

4. Baleset

5. Megelőzés (prevenció)

6. Időskori ápolás

Ebből Magyarországon: az első négy kassza



Pénzügy Tanszék

OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: www.oep.hu)

2005 - 374 milliárd forint hiány (a bevételek 23,6%-a)

2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása

2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány

2014: 1 907 milliárd forint bevétel, 1 907,2 milliárd forint kiadás

9,5 millió igénybe vevő



Pénzügy Tanszék

Az OEP működési problémái

Állandósult deficit

Idősödő társadalom

Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó

támogatások)

Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 3,3%-a - valószínűleg részben

szociális feladatokat lát el

Az OEP helyszíni ellenőrzésének és az egészségügyi intézmények

önkormányzati tulajdonosi ellenőrzésének hiánya

A modern szociális állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg

az ápolás és a prevenció

Hálapénz: az adófizetés kikerülésével az OEP szolgáltatásainak

igénybevételekor az ellátást végző részére fizetett pénz

17



Pénzügy Tanszék

Az önkéntes egészségpénztár (1993)

bevezetésének célja

Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak

elégtelenségére az egyéni és munkaadói

öngondoskodás intézményének megteremtése



Pénzügy Tanszék

Az önkéntes pénztárak jogszabályi háttere

Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény: az

1993. évi XCVI. tv. (nem vonatkozik a HPT, a GT, a PTK és

a BIT)

A pénztári működésre vonatkozó részletszabályok külön-

külön kormányrendeletekben

gazdálkodás és befektetések

könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség

MNB adatszolgáltatási kötelezettség

saját tulajdonban álló egészségügyi intézmények

működésére vonatkozó szabályok



Pénzügy Tanszék

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai

Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)

Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve

minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék

Optika

Gyógyászati segédeszköz

Orvosi ellátás, fogászat

Gluténmentes speciális élelmiszerek

Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz

Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)

Sporteszközök

Természetgyógyászat

Fog- és szájápolási termékek




Adókedvezmény – önkéntes

egészségpénztárak Adókedvezménnyel közel havi 94 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni

befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 31,5 ezer forint)

Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint)

a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (31,5 ezer forint)

évi 200 ezer forintig 35,7%-os (16% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett

51,17%-os (16% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli

Egyéni befizetés

a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer),

havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint

kedvezmény

Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények

Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal

igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény

Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a

SZJA-kedvezményben részesül



Pénzügy Tanszék

Önkéntes egészségpénztárak:

az 50 milliárdos szektor

(2002 – 2014: taglétszám,

bevétel, szolgáltatások, vagyon -

www.felugyelet.mnb.hu)



Pénzügy Tanszék

Az önkéntes egészségpénztárak

működési problémái

A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud

prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani

Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők

számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort

Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága



Pénzügy Tanszék

Mióta van üzleti betegségbiztosítás

Magyarországon?

Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században

Vonatkozó jogszabályok:

• Új PTK: 2013. évi V. törvény

• BIT: 2003. évi LX. törvény

• SZJA: 1995. évi CXVII. törvény



Pénzügy Tanszék

Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési

folyamata? Leendő ügyfél

Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek

Biztosító társaság:

Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása

Esetlegesen kockázati felár

Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt

Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői)

A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek:

Kötvény

ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek)



Pénzügy Tanszék

Üzleti betegségbiztosítási termékek

Költségtérítő biztosítások

A betegségből adódó teljes kockázatokra

A betegségből adódó részleges kockázatokra

Összegbiztosítások

A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)

Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás

Speciális betegségbiztosítások

A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP)

Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás



Pénzügy Tanszék

Adókedvezmény – betegségbiztosítások

Céges befizetés

▪ 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli

▪ havonta a minimálbér 30%-ig

▪ a kifizetés a munkavállaló számára adómentes

Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény




(2002 – 2014: biztosítotti

létszám, díjbevétel,

kárkifizetések -

www.felugyelet.mnb.hu)

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai



Pénzügy Tanszék

Az üzleti betegségbiztosítások működési

problémái

A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások

definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a

betegségbiztosítás mozgástere

Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és

mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények

száma (kapacitáskorlát)

A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat-

elbírálás



Pénzügy Tanszék

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér

Egészségpénztári félpillér

Co-payment

Prevenció

Kötelező ápolási pénztár

Betegségbiztosítási félpillér

A nagy költséggel járó

betegségek gyógyítási

költségeinek finanszírozása

Munkahelyi csoportos

betegségbiztosítások

OEP táppénz-kassza

Alappillér: társadalombiztosítás

Adó és járulékfizetésből finanszírozott

Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)

Minden időtávon pénzügyi egyensúly



Pénzügy Tanszék

Az első pillér (OEP) szerepe:

kiszámíthatóság és egyensúly

1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások

Járulékfizetési szigor

Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől

Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése

2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes

egészségpénztárnál sikerült)

3. Az egészségügy finanszírozására vonatkozó magyar s az EU

irányelvei között ellentmondás (EU: az egészség befektetés;

Magyarország: csökkenő ráfordítás az egészségügyre) feloldása:

„A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást

is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”



Pénzügy Tanszék

A második pillérek (pénztár és biztosítás)

szerepe: prevenció és az OEP stabil kiegészítése

1. Önkéntes egészségpénztár Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra

nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével

Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás,

megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl.

Népegészségügyi Program)

(az OEP-ben nem megjelenő szolgáltatások finanszírozása): ápolás; akár az

egészségpénztár részeként

2. Üzleti betegségbiztosítás: a fizetőképes és befogadható egészségi kockázattal

rendelkezők részére a nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek

finanszírozása

3. Ápolás: hiányzó pillér az OEP szolgáltatásaiban

akár az egészségpénztár részeként (Az OEP mindenkori szolgáltatásainak

helyettesítése)

akár önálló, negyedik pénztártípusként történő létrehozása



Pénzügy Tanszék

Ajánlott irodalom – egészség I.

Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.

Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.

Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007:

http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf

Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai

elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest.

Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy

piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010.

CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés

– http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf

Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségÜGY, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati

véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010.

Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012.

Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai

kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest,

1998



Pénzügy Tanszék

Ajánlott irodalom – egészség II.

Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai

kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest,

2001.

Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban,

Semmelweis, Budapest, 2008.

Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008

http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967

Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest

Dr. Lukács Marianna – Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008

http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-a-

halapenzert.pdf

Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest

Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség – befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági

teljesítőképességre és az életminőségre, Demos



A három magyar egészségfinanszírozási pillér üzleti ...patikapenztar.hu/dok/biztmat_egeszsegugyi_pillerek201511.pdfPénzügy Tanszék 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat

Documents