A HÁZI GYERMEKORVOSOK EGYESÜLETÉNEK … · va, olyan egymást kizáró ellentéteket kre-álnak, melyek a valóságban nem ennyire kibékíthetetlenül léteznek. Talán nem a

A H Á Z I GY E R M E KO R V O S O K E GY E S Ü L E T É N E K S Z A K M A I L A P J A

2006. február ■ XI. évfolyam 1. szám

T A R T A L O M

• „Bemenet” és „kimenet” 2–4

• Mi lesz itt? . . . . . . . . . . . 4–7

• Egy veszteséges

korcsoport . . . . . . . . . . . . . 7

• Child’s Rights . . . . . . . . . . . 8

• Ketteske . . . . . . . . . . . 10–11

• Rotavírus-vakcina . . . . . . 13

• Mikor? Mit? (az anti-

biotikum-kezelésrôl) . . 14–15

• A Hipp család . . . . . . . . . . 17

• Portré . . . . . . . . . . . . . 18–19

• Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . 20

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének kiemelt támogatói 2005-ben:

Csendben elfogyunk?

A napokban egy elôadás-sorozaton ismét találkozhattam régi kollégáimmal. A kedvesismerôsökkel – ahogy ez már lenni szokott – napi gondjaink után a múltra terelôdötta szó. Szóba került a tíz évvel ezelôtti komor hangulat, az a nehéz idôszak, amikor a házi gyermekorvoslás végveszélybe került. Amikor úgy tûnt, hogy valami jóvátehe-tetlen hibát követnek el a gyermekekkel és persze velünk szemben is. Történt akkorvalami, amit a mi „történelemkönyveink” fel fognak jegyezni. Egy küzdô, gondolko-dó, tetterôs csapat – a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetôsége – nôtt ki sora-inkból, akik értünk, a mi megbízásunkból, szakmapolitikai csaták hosszú sorát vívtákmeg az elmúlt évtizedben. Sokszor gyôztek, néha veszítettek, de végül is megnyertéka házi gyermekorvoslás fennmaradásáért folytatott „háborút”.

Miért jutott eszembe ez a régi történet? Több okom is van rá.Ez a csapat nem dôlt elégedetten hátra, miután megkímélt bennünket a nem kí-

vánt pályamódosítástól, a felnôtt-háziorvossá válás nehézségeitôl, továbbra is motorjamaradt érdekeink képviseletének, szervezte a továbbképzéseket, a szakmapolitikai tanácskozásokat. Napjainkban is ott tárgyal, vitázik a különbözô fórumokon.

Sokak számára talán ismétlés, mégis jólesik leírni, hogy végre kormányprogramszintjére emeltettük jövôt formáló terveinket. A Nemzeti Csecsemô- és Gyermek-egészségügyi Program – többek között célként tûzi ki új gyermekorvosi praxisok kiala-kítását – és mintegy eddigi elhanyagolásunk beismeréseként – a házi gyermekorvosirezidensképzés keretszámának meghatározását is. Enélkül ugyanis a mégoly gondo-san kimunkált terveket sem lehet végrehajtani, hiszen nem lesz kivel. A házi gyermek-orvosok átlagéletkora 55 év, a ma kezdôk is csak 10 év múlva jelenhetnek meg a rendszerben. Mi addigra már túl leszünk a nyugdíjkorhatáron! Mi lesz így a gyermek-orvosi alapellátással? Most, amikor már minden okunk meglehetne a bizakodásra,egyszerûen elfogyunk?

Miben bízhatunk? Abban, hogy a következô idôszakban kevesebben hagyják el a pályát, s hogy vonzóvá tehetô a gyermekorvosi hivatás a végzô orvosok számára?Vagy reménykedjünk mások rovására, miszerint a kórházakból gyermekgyógyász-munkaerô szabadul fel? Reménykedhetünk, de ez kevés. Ha komolyan gondoljuk,hogy mi eredményesebben tudjuk ellátni a gyermekeket, akkor felelôsséget kell vállal-nunk azért is, hogy nyugdíjba vonulásunk után se csökkenjen az ellátás színvonala.

Mit tehetünk? A magunk területén sokat. Egyrészt továbbra is bizonyítanunk kell,hogy speciális felkészültségünkkel alkalmasabbak vagyunk a gyermekek orvosi ellátá-sára. Másrészt egyre több támogatást, javaslatot kell adnunk egyesületünk vezetésé-nek, mert soha nem szabad magára hagyni egyetlen vezetô csapatot sem. Hisz nél-külünk, véleményünk nélkül erôtlenebbé válhatnak az érdekeink érvényesítésében. Ezpedig végsô soron mindannyiunk helyzetét rontja. Senki ne sajnálja hát azt a néhánypercet egy jó gondolat, egy segítô javaslat megfogalmazására.

Éger István írta a legutóbbi Hírvivôben: „...ott lehetünk eredményesek..., ahol kol-légáink is „odateszik” magukat.” Gondolkozzunk tehát együtt, hogyan ôrizhetjükmeg eddigi eredményeinket, hogyan léphetünk tovább! Nap mint nap érzékeljük,hogy praxisok válnak eladhatatlanná, anyagi értelemben semmivé. Mielôtt kiöreg-szünk, meg kell születnie a gyermekorvosi alapellátás jövôjét biztosító terveknek,megoldásoknak. Csak így lehet a jövô biztató a gyermekek és a gyermekorvosokszámára!

BENEDEK LÁSZLÓ

A csecsemô- és gyermekgyógyászat szakorvosihelyzetének néhány jellegzetessége*

Dr. Balázs Péter intézetigazgató, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar, Népegészségtani Intézet

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyilván-tartása szerint 2005 októberében Ma-gyarországon 3903 orvos rendelkezettcsecsemô- és gyermekgyógyászati szakké-pesítéssel. Ez az összesítés magába fog-lalja a már nyugállományban lévôk mel-lett azokat is, akik más szakvizsga mellettrendelkeznek ilyen szakképesítéssel is, deaktuálisan nem ennek megfelelô munka-területen dolgoznak. Ha ugyanis a szak-mából történô ki- és beáramlás dinamiká-ját szeretnénk figyelembe venni, akkor ahumánerôforrás oldalán ezzel a teljes lét-számmal kell számolnunk.

STATISZTIKAI ADATOK ÉS AZOK ÉRTELMEZÉSE

Az 1. ábra a 3903 szakorvos megoszlásátmutatja a diploma megszerzésétôl szá-mított évek alapján. Az orvosi korfát nemszabad összetéveszteni a demográfiaikorfával, hisz a „bemenetet” nem a de-mográfiai mozgások, hanem a felsôokta-tás jellegzetességei határozzák meg. Hacsökken a kiadott diplomák száma, az a„fa” alján a sávok rövidülését eredményezi.

A szakma bemeneti oldalát a követke-zô tényezôk befolyásolják: a kiadott és az„import” diplomák száma, a diplomázot-tak közül hányan lépnek az egészségügyiszolgáltatásba, hányan kezdik meg szak-orvosi felkészülésüket, hányan tesznekeredményes szakvizsgát, végül mennyi a„bevándorló” gyermekorvosok száma.

Az „import diplomák” feltüntetéseazért fontos, mert külföldön szerzett dip-lomával egyrészt az eredetileg is magyarállampolgárságú orvosok térhetnek visszaMagyarországra, másfelôl a szakképesí-téssel nem rendelkezô „bevándorlók” alegkülönfélébb motivációk alapján dönt-hetnek arról, hogy munkájuk során mi-lyen szakvizsgára kívánnak felkészülni.

A „kimeneti” oldalon szakmai szempont-ból ugyancsak megtévesztô lenne a demográ-fiai dinamikát számításba venni, hiszen ahelyzetet a következô tényezôk együttese be-folyásolja: a halálozás (ha az a munka vilá-gában történt), a tényleges nyugállomány-ba vonulás, áttérés más szakorvosi területre(reverzibilis pályaelhagyás), átmeneti szüne-telés, tranzit migráció, végleges pályaelhagyás.

A halálozás ténye természetesen min-den esetben súlyos veszteség, azonbanmunkavégzés szempontjából csak akkorvehetô figyelembe, ha az érintett orvosmég aktív munkát folytatott a szolgálta-tásban. Miután a munkavégzés munkajo-gi keretei az utóbbi években jelentôsentágultak, megtévesztô lenne a „nyugdíja-zás” kifejezést használni az idôs kor miatttörténô visszavonulás esetére. Számosnyugdíjas dolgozik ugyanis változatlanintenzitással a korábbi munkakörében,tényleges pályaelhagyásáról csak akkorbeszélhetünk, amikor úgy döntött, hogynem kívánja tovább gyakorolni a szak-mát. Különösen azoknak az orvosoknakaz esetében, akik több szakvizsgával ren-delkeznek, az átmeneti szakmaelhagyástis számításba kell venni. A „tranzit” mig-ráció az ország „bevándorló” orvosokatmegtartó képességét mutatja. Korábbistatisztikai vizsgálatok alapján kimu-tatható, hogy a tranzit migráció mértékenem haladja meg a hazai orvosi kar mig-rációs arányát.

Az egyes, diplomát szerzett évfolyamokMOK mûködési nyilvántartása és az orvosialapnyilvántartás adatainak összevetésealapján pontosan nyomon követhetô egyadott évben orvosi diplomát szerzett év-folyam jelentkezési trendje az egészség-ügyi szolgáltatásba. Nagy valószínûséggelállítható, hogy aki 3-4-5 évvel a diplomamegszerzése után nem regisztrált a MOKmûködési nyilvántartásába, azt véglegesveszteségnek tekinthetjük. Természetesenez az állítás csak a hazai szolgáltatásokszempontjából érvényes, hiszen lehetsé-ges, hogy a nem regisztrált orvosok vala-mely másik országban orvosi gyakorlatotfolytatnak. (2. ábra)

A csecsemô- és gyermekgyógyászszakképesítéssel rendelkezô orvosokutánpótlásának fô forrása természetesena hazai képzés. Az alapvetô trendet ennekalakulása határozza meg. A 3. ábraa csökkenô számban megszerzett képesí-tések mellett relatív értelemben is mutat-ja a szakma vonzásának ijesztô csökkené-sét. Jellemzô, hogy amíg az 1990-es évfo-lyamból a végzett hallgatók 8,1%-a vá-lasztotta a csecsemô- és gyermekgyógyá-

szatot, ez az arány az 1999-ben végzet-tek körében 3,8%-ra esett vissza.

A fô utánpótlási forrás mellett a cse-csemô- és gyermekgyógyászatban azértkell kiemelten foglalkozni a bevándorláskérdéskörével, mert a szakorvosi terü-letek közül itt a legmagasabb a külföldidiplomások aránya. A 2004. decemberiadatok szerint az 1569 házi gyermekor-vosi állásból csaknem minden tizediket(9%) bevándorolt szakemberek töltik be.Ugyanez az arány a háziorvosok között8,2%, a fogorvosok között pedig 7,6%.Nagyobb bevándorlási hullám az 1989-es rendszerváltozás kapcsán érte azországot. Az 1989 és 1992 közöttiidôszakban 1462 orvos került felvételreaz alapnyilvántartásba. A diploma meg-szerzése alapján kimutatott korösszetéte-len belüli megoszlás (4. ábra) valójában a tizenöt évvel ezelôtt leginkább mobilisréteg jelentôsebb reprezentációját mu-tatja.

Az 1. táblázat az emissziós országokszerinti megoszlást mutatja. A bevándor-lók elsôsorban Románia és Ukrajna ma-gyar nemzetiségû területeirôl érkeztek.Jóllehet, a 9%-os részarány igen magas-nak tekinthetô, ezt a népesség nem érzé-keli az említett orvosok magyar anyanyel-vûsége és kulturális azonossága miatt.

Az adattárak jelenleg nem alkalmasakannak kimutatására, hogy az utóbbi más-fél évtizedben hány csecsemô- és gyer-mekgyógyász szakorvos hagyta el az or-szágot. Közvetett módon azonban végez-hetôk olyan keresztmetszeti vizsgálatok,amelyek alapján a migrációs mobilitásralehet következtetni. Az 5. 6. 7. 8. ábrákterületi (megyei) bontásban mutatjákazoknak az orvosoknak a számát, akik bu-dapesti, debreceni, szegedi vagy pécsi egye-temi diplomával rendelkezve, gyermek-gyógyász szakképesítést szereztek. Az áb-rák egyértelmûen bizonyítják, hogy a vizs-gált célcsoport körében még az országonbelüli regionális migrációs kapacitás isigen csekély. Bár ebbôl természetesen nemlehet egyértelmû következtetést levonni atávolsági migrációra, a mobilitás alacsonyfoka mindenképpen jelzésértékû a hazaiszakorvosi kar magatartását illetôen.

2 *A megyei gyermekgyógyász szakfelügyelô fôorvosok és a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium együttes értekezletén (Ráckeve, 2005. november 26.) elhangzott elôadás

3

„Diploma korfa” – Csecsemô- és gyermekgyógyász szakképesítéssel rendelkezô orvosok (3903 fô) megoszlása

a diploma megszerzésétôl számított évek alapján (2005. október)

1. ábra

3. ábra

5. ábra 6. ábra

7. ábra 8. ábra

4. ábra

2. ábra

A 2000. évben orvosi diplomát szerzett évfolyam jelentkezési trendje a MOK-nyilvántartásba

Az 1990 és 1999 közötti évfolyamokból csecsemô- és gyermekgyógyászat szakképesítést szerzett orvosok száma

Külföldön szerzett diplomával rendelkezô gyermekorvosokaránya a gyermekorvosok között (2004 októberében),

a diploma megszerzésétôl eltelt évek szerinti bontásban

Budapesten diplomát szerzett szakorvosok megyék szerinti elhelyezkedése ( = 40%-os arány felett, = 35 és 39% között)

Debrecenben diplomát szerzett szakorvosok megyék szerinti elhelyezkedése ( = 40%-os arány felett, = 35 és 39% között)

Szegeden diplomát szerzett szakorvosok megyék szerinti elhelyezkedése ( = 40%-os arány felett, = 35 és 39% között)

Pécsett diplomát szerzett szakorvosok megyék szerinti elhelyezkedése ( = 40%-os arány felett, = 35 és 39% között)

KÖVETKEZTETÉSEKA megismert adatok alapján egyértelmû-en megállapítható, hogy „utánkövetô” ki-igazításokkal nem lehet hatékonyan ke-zelni a szakorvosi létszámkeret problémá-ját. Hosszú idôre szóló egyensúlyi terve-zéshez olyan ismeretekre lenne szükség,amelyek jelenleg a legjobb esetben is csakközvetett módszerekkel nyerhetôk a ren-delkezésre álló adattárakból.

A múltbeli történések alapján olyantervezésre lenne szükség, amely egység-ben kezeli: az oktatáspolitika, a szakma-politika (szakképzés, munkamegosztás), a migrációs politika és a gazdaságpolitika(jövedelmi viszonyok) szempontjait.

Oktatáspolitikai szempontból elsôsor-ban azt kell figyelembe venni, hogy a két-szintû felsôfokú képzés következtében a szolgáltatásban megjelennek az egyetemidiplomával rendelkezô védônôk és szü-lésznôk, akik az alapellátásban és a szak-ellátásban is jelentôs változásokat indít-hatnak el a munkamegosztás területén.

Szakmapolitikai szempontból a várha-tó szakorvosigényeket figyelembe vevô vi-lágos számarányokat kell meghatározni,és pozitív irányba kell befolyásolni a szak-maválasztásban az utóbbi 10–15 évbeneltorzult arányokat.

Nem kerülhetô meg a migrációs politi-ka kérdése sem, amely nem merülhet kiaz eseményeket követô passzív magatar-tásban. Jelentôs bevándorlási nyomássalszembenézô országokban a bevándorlástcélzottan figyelembe veszik a felsôoktatási,a szakképzési és továbbképzési tervezésben.

A gazdaságpolitikai megfontolások ahumánerôforrás oldaláról elsôsorban a jövedelmi viszonyokat érintik. Ezek rende-zése – jóllehet elkerülhetetlen – messzetúlmutat a gyermekgyógyászat szakorvos-ellátottságának kérdéskörén. Sôt! A disz-funkcionális magyar egészségügy átalakí-tásában az egyik alapvetô és legsürge-tôbb megoldást igényli.

Mi, a magyar egészségügy munkásai,megfáradt, de még tenni akaró szereplôikíváncsian lessük vezetô közgazdászok,szakma- és pártpolitikusok megnyilvánu-lásait egészségügyünk most már elodáz-hatatlan reformjáról. Innen is, onnan isújra és újra elhangzanak bonyolult éskevésbé bonyolult okfejtések. Bennünk,„amatôr szakmapolitikusokban” néha azaz érzés támad, hogy a vitázók elbeszél-nek egymás mellett, más esetben pedig areform egy-egy elemét kiragadva, aztmintegy a többi fölé emelve, abszolutizál-va, olyan egymást kizáró ellentéteket kre-álnak, melyek a valóságban nem ennyirekibékíthetetlenül léteznek. Talán nem a mihibánk, hogy még mindig nem sikerült ki-hámoznunk, hogy végül is merre mozdulki ez az egész rendszer. És eközben milesz szûkebb szakterületünkkel, a gyer-mekgyógyászattal, a gyermekgyógyászatmég friss szakmai programjával? És azsem mellékes, hogy mi lesz a mi egyéniéletsorsunkkal?

A reformra vonatkozó elcsípett mor-zsák és részelemek a következô kérdése-ket vetik fel: Gátja-e a jelenlegi intéz-ményrendszer és gazdálkodási mód atöbbletfinanszírozás minôségjavító hatá-sának? Milyen legyen a köz- és a magán-finanszírozás szerepe, aránya? Az egész-ségügy korlátozott piac jellege hogyanegyeztethetô össze a piaci versennyel? A verseny javítja vagy rontja a minôséget?Kik versenyeznek, kinek a kegyeiért: a be-tegek a szolgáltatókért, vagy a szolgálta-tók a betegekért? Kikért versenyeznének a magánbiztosítók? Az egészséges, gazdagfiatalemberekért vagy a beteg, szegényidôsekért? Szolidáris-e a jelenlegi egész-ségügyi rendszer? A hálapénz megszün-tetése, illetve legális mederbe terelése ja-vítaná-e az ellátás minôségét és a szoli-daritás mértékét? Csak egy paternalista,állami kézben tartott finanszírozás képesaz esélyegyenlôséget és a szolidáris ellá-tást biztosítani? Növelné-e a lakosság ter-heit a versenyalapú, magánbiztosító pénz-tárakra alapozott ellátás?

Az elmúlt hetek sajtótermékeit olvas-gatva csak egy biztos: nincs egyetértés.Pedig az egészségügyi ellátás túl bonyo-lult ahhoz, hogy a többféle megközelítés

és szempontrendszer egyeztetése nélkülmeg lehetne valaha is reformálni.

Az alábbiakban egy-egy interjúból, tanulmányból, újságcikkbôl idézünk. A mondatok között önkényesen tallóz-tunk, abban bízva, hogy a szövegkörnye-zetbôl történt kiemelés ellenére a mon-dandó tartalmilag nem változott.

EL TUD-E TARTANI EZ AZ ORSZÁGENNYI KÓRHÁZAT?Kincses Gyula, Népszabadság, 2006. január 30.

A reális, ki nem mondott problémák há-rom nagy téma köré csoportosíthatók.1. A lakosság egészségi állapota. Köz-hely, hogy a magyar lakosság egészségiállapota sokkal rosszabb, mint az geopo-litikai helyzetünkbôl következne. Ám en-nek nem sok köze van az egészségügyhelyzetéhez, teljesítményéhez…. A rosszátlag mögött igen súlyos területi és társa-dalmi egyenlôtlenségek vannak. … a tûr-hetetlen egyenlôtlenségek és nem az „át-lag magyar” állapota miatt rossz a hely-zet. Ma az ezer fô alatti településeken a férfiak elvesztett életévtömege 50 szá-zalékkal magasabb, mint a nagyvárosok-ban. A romák életesélye sokkal rosszabb,mint a környezô lakosságé. A borsodi ro-mák korfája a harmadik világ természetinépeire hasonlít. Ezek a nem halogathatóproblémák.2. Az eladósodott és leromlott állapotúkórházak ügye. A szokásos kérdés itt is az,hogy miért nem kapnak ezek több pénzt,hogy lehet ennyi pénzbôl gyógyítani? Haa bankokat lehet konszolidálni, akkormiért nem lehet a kórházakat? És aztánott vannak a GDP-százalékok… A reális,valóban felteendô és megvitatandó kér-dés itt is más: el tud-e tartani ez az országennyi kórházat; és egyáltalán: lehetséges-e … ennyit megfelelô színvonalon mû-ködtetni? Még általánosabban: megfele-lô-e az ellátórendszer szerkezete, követte-e a technológiai fejlôdést és a megválto-zott lakossági igényeket? Ezek a valós kér-dések, és nem az, hogy mi lesz a csepeli,vagy pincehelyi kórházzal.3. Jól gondoljuk az állam és az egyén

felelôsségét egészségünk ügyében?…

Ország Létszám Megoszlás

Románia 117 83,0%

Marosvásárhely 85

Kolozsvár 30

Temesvár 1

Bukarest 1Ukrajna (SZU tagállam is) 13 9,2%

Ungvár 11

további városok 2

Volt SZU tagállamok 4 2,8%Csehország és Szlovákia 3 2,2%

Egyéb 4 2,8%

Összesen 141 – 100,0%

4

1. táblázat

Párhuzamos vonalak?

5

Megteszünk-e mindent az egészségünk-ért, vagy csak várjuk, hogy az állam te-gyen meg mindent helyettünk is, termé-szetesen ingyen, korlátozások nélkül?

Ezek az egészségügy nagy kérdései. A több biztosító … sem nem métely, semnem csodaszer. A kockázatai ismertek, deitt és most a legnagyobb veszély az, haazt hisszük, hogy automatikusan választad az egészségügy valós kérdéseire. Nem.Ehhez több és más kell.a) Le kell számolni azzal a félelemmel,hogy bármilyen változás kiöli a rendszer-bôl a szolidaritást, kettészakad az egész-ségügy, más ellátás jut gazdagnak és sze-génynek. Sajnos nincs mit félteni: a rend-szerünk sem nem igazságos, sem nemszolidáris, az aggódók nem létezô értéketvédenek. Ehelyett végig kell vinni a bizto-sítási reformot, amely valódi, ellenôrzöttés számon kért kötelezettséggé váltja át a szolidaritás lejáratott szólamait…Tisztán kell beszélni: miközben egy szûk,leszakadt réteg érdekére hivatkozva uta-sítjuk el a reformot, a mai elosztási rend-szer pont ôket éri el legkevésbé.b) Ki kell mondani, hogy az örökölt, túl-zottan kórházköpontú ellátórendszerünknem igazságos, de nem is tartható fenn.Ennyi kórház ennyi osztálya nem finan-szírozható… és szakmailag sem mûköd-tethetô megfelelô biztonsággal. …Kisebb,de hatékonyabb, erôforrás-koncentrációnalapuló ellátórendszer kell igazságos hoz-záféréssel…

Tisztán kell látni: a költségek szintjétnem a betegség, hanem a struktúra hatá-rozza meg. A 160 kórházban ki kell fizet-ni a közalkalmazotti béreket, a közmû-számlákat, és ennek nem sok köze vanahhoz, hogy hány beteget, milyen problé-mával ápolnak… A kisebb, korszerûbbegészségügy nem jelent rosszabb ellátást,sôt…c) …ketteskébôl végre költségtudatos, tájékozott fogyasztókká kell válnunk… Le kell számolni az ingyenesség álságosmítoszával. Egészségügyünk rég nem in-gyenes, de a hálapénzrendszerben nincsfogyasztóvédelem, ellenôrzött és átláthatórangsorolás, se kompenzáció a rászorulókszámára…

A következô kormány nem teheti meg,hogy tovább halogassa a hálapénzrend-szer leváltását, az általános önrészfizetésirendszer (co-payment) bevezetését. Na-gyon fontos, hogy ez általános legyen,azaz az igazán rászorultak ne felmentést,hanem kompenzációt kapjanak. A legrá-szorultabb réteg a legnagyobb fogyasztóaz egészségügyben, így elemi érdek, hogyôk is költséggazdálkodók, tudatos vásár-lók legyenek…

KÖLTSÜNK-E KEVESEBBETOKTATÁSRA ÉS GYÓGYÍTÁSRA?Bokros Lajos, Élet és Irodalom, 2006. január 6.

…A kérdésre a válasz bizonyosan az len-ne, hogy az oktatásra és a gyógyításra nekevesebbet, hanem többet költsünk.…Hiába növeli azonban a kormány azoktatásra, gyógyításra szánt költségvetésikiadásokat, attól nem igazán lesz semjobb minôségû, sem pedig könnyebbenés mindenki által egyformán hozzáférhe-tô a szolgáltatás. Az állami oktatás ésgyógyítás jórészt feneketlen hordó, a meglévô intézmények rendre felemésztik,elpazarolják a pótlólagos költségvetésiforrásokat. Amíg nem változik az iskolák,egyetemek, rendelôk és kórházak érde-keltségi rendszere és gazdálkodási módja,addig nem érdemes rájuk többet költeni…

A rendszerváltás nyomán kiépülô piac-gazdaság egyik legfontosabb tapasztala-ta az, hogy látványos minôségjavulást ki-zárólag a verseny hozhat. A kenyértôl azautóig, a szappantól a lakásig ugrásszerû-en javult hazánkban a megvásárolható ja-vak minôsége és választéka. Miért? Merta fogyasztási cikkek piacán szinte korlát-lanná vált a verseny… Az oktatás és gyó-gyítás mind a mai napig szent tehenek,alig érintette meg ôket a rendszerváltás.Ezeken a területeken a szolgáltatások ter-mészetébôl kifolyólag eleve korlátozott a külföldi kínálat. Nincs azonban érvamellett, hogy a hazai szolgáltatók kíná-lata korlátozott legyen. A kínálat nem iskorlátozott, hiszen van elegendô iskolánk,egyetemünk, kórházunk, rendelôintézetünk.Valószínûleg túl sok is. Amibôl hiány van,az a jó minôségû oktatás és gyógyítás…

Az oktatás és gyógyítás költségeit dön-tô mértékben adó formájában fizetjükmeg. Ha azonban a fogyasztónak – bár-mennyi adót fizetett is elôzôleg – a tény-leges fogyasztás helyén és idején márnem kell fizetni, akkor kereslete korlátlan-ná válik. Ez hiányt és sorbaállást szül… A szolgáltatást nyújtók így a rossz minô-séget is képesek eladni, és indokolatlanulmagas költségeiket is képesek elismertet-ni. Van verseny, de annak iránya megfor-dul. A vevôk versenyeznek az eladók ke-gyeiért, ahelyett, hogy az eladók lennénekkénytelenek megküzdeni a vásárlók pén-zéért. Piaci verseny helyett fellép a szo-cializmusból jól ismert hiánygazdaság.

Ha kialakul a hiány és a sorbaállás,akkor a jómódúak pénzüket, a befolyáso-sak pedig kapcsolataikat felhasználva elô-reugranak a sorban… Nem kevesen lesz-nek, akik hajlandóak lesznek hálapénzt fizetni. Így viszont kétszer fizetnek ugyan-

azért a szolgáltatásért, hiszen adót is fizettek. Ha viszont a névlegesen ingyenesközszolgáltatásért mégis kénytelenek fizetni annak igénybevétele helyén és ide-jén, akkor meglazul bennük az adófizetésikészség, elporlad számukra az adófizetésértelme, hitele, legitimációja. Ha viszontezentúl nem fizetnek adót, vagy csak ke-vesebbet, akkor a szóban forgó szolgál-tatás költségvetési fedezete még keve-sebb lesz, aminek következtében az államcsak még rosszabb minôségû szolgálta-tást lesz képes elôállítani. Ördögi kör ala-kul ki, lefelé mutató spirál, ahol az egyen-súly csak egyre alacsonyabb minôség mel-lett áll helyre.

A hálapénz intézménye ellentmond atársadalmi szolidaritásnak is. Aki nem tudhálapénzt fizetni, és így nem tudja meg-kerülni a sort, annak marad a gyengébbminôségû szolgáltatás, és a várakozásiidô is meghosszabbodik. A társadalommegkettôzôdik, nemcsak jövedelmi és va-gyoni alapon, hanem aszerint is, hogy ki-nek a számára elérhetô a jó minôségûszolgáltatás. A gyógyítás névleges ingye-nessége tehát nem csupán gazdaságilagkáros, hiszen kiiktatja a minôségjavuláslegfontosabb fegyverét, a piaci versenyt,hanem társadalmilag is hatékonytalan, hi-szen ahelyett, hogy biztosítaná a szegé-nyek, elesettek számára a jó minôségûszolgáltatáshoz való hozzáférés esélyeinekegyenlôségét, kifejezetten rombolja azt…

A gyógyításra ma túl sokat költünk ah-hoz képest, hogy cserébe milyen minôsé-get kapunk. Verseny híján viszont… hiábakölt az állam többet, nem javul a minô-ség. Minôséget ma csak az állami szolgá-lat megkerülésével, a piacon tudunk ma-gunknak vásárolni…

Meg kell fordítani a verseny irányát. Azorvosok, kórházak versenyezzenek a bete-gek pénzéért, ne pedig fordítva! Jelenjenmeg újra a fizetôképes kereslet, mint ha-tékony korlát… Vagy közvetlenül a beteg-nek, vagy az ô nevében fellépô, az ô érde-keit önérdeke alapján hatékonyan képvi-selni képes intézménynek legyen szüksé-ges fizetnie a gyógyító szolgáltatás igény-bevételének helyén és idején a szolgáltatásmennyiségével és minôségével arányosan…

Nem akarjuk a gyógyítási szolgáltatá-sokat teljesen piacosítani, de részlegesenigen. A teljes piacosítás azért nem célsze-rû, mert akkor a legszegényebbek ugyan-úgy kimaradnak a jó minôségû ellátásból,mint most….

Meg kell tehát erôsíteni a laikus beteghelyzetét. Valaki kell, hogy a beteg melléálljon, amikor gyógyítási szolgáltatásokatvásárol. Ennek tôkeerôs és szakértô intéz-ménynek kell lennie. Ilyen a magán-egész-

6

ségbiztosítópénztár. A magán-egészség-biztosítópénztárak megjelenése megfor-dítaná a verseny irányát. A pénztárak ver-senyeznének a biztosítottak pénzéért,akiknek ugyan kötelezô lenne valamelypénztárba tagként belépni, de választhat-nának az egymással is versengô pénztá-rak között. A kórházak, rendelôintézetekpedig versenyeznének a magán-egész-ségbiztosítópénztárak pénzéért. Lényege-sen megerôsödne a beteg alkupozíciója,minôséget követelhetne a pénzéért!

RENDET, ÁLLAMI FELELÔSSÉGETAZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Mikola István, Sajtófigyelô, 2006. február 8.

„Az állam nem vetkôzheti le azt a felelô-sséget, melyet az alkotmány értelmében apolgárok egészségügyi ellátásával kap-csolatban viselnie kell” – mondta a poli-tikus. Az ellenzéki párt tételesen megtilta-ná az egészségügyi szolgáltatást nyújtóintézmények privatizációját, ezzel párhu-zamosan azonban nem ellenzi a magán-tôke bevonását. Az egészségbiztosításipénztár szektorsemlegesen vásárolnaszolgáltatásokat, akár a szakmai befekte-tôk által létrehozott vállalkozásoktól is – hangsúlyozta a politikus.

Az egészségügyi ellátást hét régióbanképzeli el a Fidesz. A régióközpontokcsúcsintézményeit az egyetemek és a nagyintézmények képeznék, s ide települnénekaz ÁNTSZ és az egészségbiztosítási pénz-tár dekoncentrált szervei is. A politikusszerint önálló törvényben kellene szabály-ozni az orvosok jogállását. A szakorvosokszabad szellemi foglalkozású orvoskéntszerzôdést köthetnének az intézmények-kel az orvosi kamarák által jóváhagyott ta-rifák alapján. Ez a rendszer tízéves távonmegszüntethetné a hálapénz rendszerét– tette hozzá.

NEM AKARUNK SZABAD VERSENYTMikola István, WebDoki Hírlevél

„…Semmiféle szabad versenynek nincshelye, ez egy közfinanszírozott ágazat,amit ismétlem, állami felelôsséggel kellmûködtetni. A teljesítményelvû finanszí-rozást fölmondjuk, és bázisfinanszírozástállítunk vissza. Mert nagyon eltorzult a rendszer. A mûveseállomások privatizá-ciója, a laboratóriumok kiszervezése, aröntgenképalkotó technológia, tehát a nye-reségérdekelt, profitábilis területeknek a magánkézbe juttatása rengeteg pénztelvisz a közös tortából. Ennek következté-ben súlyos elosztási – hatékonysági zava-rok támadtak a rendszerben. Egy mûvese-

kezelés díjtétele az amerikai díjtételnekközel kétharmada. Ugyanakkor az EgyesültÁllamokban egy emberre egy évben 5 ezer dollár feletti összeget tudnak elköl-teni, szemben a mi 350–400 vagy 450dollárunkkal. A nagy érdekérvényesítô ké-pességünknél fogva sokszor kartellba tö-mörült vállalkozók elérik a magas díjtéte-leknek a biztosítását az EgészségbiztosításiPénztárból. Mi úgy látjuk, hogy újra kellkezdeni egy majdani teljesítményelvûfinanszírozás felépítését…”.

„…Mi egybiztosítós rendszerben gon-dolkodunk, azt gondoljuk, hogy a társa-dalombiztosítás megújításra és átgondo-lásra szorul, de a társadalombiztosítás ké-pes az embereknek a szociális biztonságátés az egészségügyi ellátását megoldani.Ennek a jelenlegi problématömegnek a megoldása egy nagyon komoly kor-mányzati szakmai program részét képezi.Úgy tudom, hogy a Magyar SzocialistaPárt sem kívánja a több-biztosítós verseny,a piaci rendszerek létrejöttét…”

„Rendet kell tenni a járulékfizetésben.Megengedhetetlen, hogy a rendszerváltástkövetôen milliárdossá vált honfitársainkminimálbéren vannak bejelentgetve, és avállalkozások nagy részében a dolgozókminimálbér után fizetnek járulékot. Haarra is gondolok, hogy a rendszerváltozásidején 5,7 millió ember fizetett társadalom-biztosítási járulékot, ma pedig 3,8 millióés ebbôl kell ellátni a 10 millió állampol-gárt, akkor valóban azt kell mondani,hogy a közteherviselés terén rendet kelltenni, mert ez így nem fog menni.”

AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉK ÉS NEM ÁRUGógl Árpád, www.fidesz.hu

„…Az egészségügy területe nem piac,hanem szolgálat. Az ellátásnak továbbrais közfinanszírozottnak és szolidaritásel-vûnek kell lennie. A rendszerben termé-szetesen kiegészítô biztosítási forma ismegjeleníthetô, ha végre rendezett lesz a közszolgáltatás…”

KONSZENZUSTCsáky András, www.mdf.hu

„Társadalmi-politikai konszenzus szüksé-ges az ágazat átalakításához. Olyan nagyvolumenû változtatás elôtt áll a magyaregészségügy – a kórházbezárások, átszer-vezések, az egyéni járulékszámla beveze-tésével, s azzal, hogy a szolgáltatások csakjárulékfizetés ellenében vehetôk igénybe –,amelyet nem szabad társadalmi felvilá-gosító kampány nélkül bevezetni.

A kötelezô általános egészségbiztosí-tás fenntartását támogatjuk, de szüksé-

gesnek tartjuk megvizsgálni az akár pro-fitorientált biztosítók által kínált biztosításicsomagokból történô – ám kötelezô vá-lasztás lehetôségét is.

A meglévô kórházak esetében a non-profit átalakulást és – szigorú szerzôdésesbiztosítékokkal – a tôkebevonás lehetôsé-gét is támogatjuk. A szerkezetátalakuláselôsegítése, az ellátás színvonalának javí-tása érdekében támogatjuk a magánkez-deményezéseket is.

A TÖBB ALAPBIZTOSÍTÓSRENDSZER KOCKÁZATAKökény Mihály, WebDoki, Hírlevél

A több alapbiztosítós rendszer elviselhe-tetlenül nagy kockázatot hordozna ma-gában, mert az üzleti szereplôk a kisebbbetegségkockázatú, magasabb jövedel-mûeket igyekeznék magukhoz vonzani,míg a lakosság túlnyomó többsége az ál-lami rendszerben maradna. Ezért az MSZPa jelenlegi biztosítást szedné ráncba, azOEP mûködését helyezné piaci alapokra.A magántôkét továbbra sem engedné beaz alapbiztosításba. Magyarország kór-háztérképét is újrarajzolná az MSZP, eb-ben a fôszerep a régióké, pontosabban a regionális egészségügyi tanácsoké lenne.

TÖBBET A PERIFÉRIÁNAKRácz Jenô, Magyar Rádió, Háttér

„…szó sem lehet arról, hogy az egészség-ügyre kevesebbet kell költeni. A többlet-forrásokat viszont úgy kell beletenni,hogy a rendszer hatékonysága is javuljon.… többet kell adni annak, aki jobban rá-szorul, azoknak pedig akik képesek töb-bet a rendszerbe tenni, azoknak több fe-lelôsséggel kell rendelkezniük… Nemcsakglobálisan van baj az ellátórendszerrel ésa magyar lakosság egészségi állapotával,hanem a különbségek is nagyon bántóak.Van olyan fôvárosi kerület, ahol a szüle-téskor várható átlagos élettartam köze-lebb van a nagy-britanniai adatokhoz,mint egy periférián lévô magyar faluhoz.Ez az egyik legnagyobb kihívás. Ha eztnem tudjuk megoldani, akkor óriási pén-zeket tehetünk be úgy a rendszerbe, hogyaz igazából nem azok számára hasznosul,akik a leginkább rászorulnak.”

KIKÉNYSZERÍTETT MINÔSÉGMolnár Lajos, WebDoki, Hírlevél

„…Az ágazat reformjának alfája és ome-gája a több-biztosítós modell bevezetése.Az, hogy ne a beteg versenyezzen azegészségügy kegyeiért, hanem a biztosí-

7

tók, intézmények a biztosítottakért. A ver-seny kényszerítené ki azt a minôségi, szín-vonalbeli emelkedést, amire évtizedek ótavár a társadalom: tulajdonosok és szolgál-tatók, orvosok és egészségügyi alkalma-zottak, s legfôképpen a betegek.

A szabad demokrata koncepció meg-tiltja a biztosítóknak, hogy szelektáljanak

a biztosítottak között jövedelemnagyságés egészségi állapot szerint. Mindenkit bekellene fogadniuk, aki jelentkezik. Nyere-ségük nem az alapbiztosításból származ-na, hanem abból, hogy kiegészítô ma-gánbiztosítási csomagokat kínálnánakügyfeleiknek. Kiegészítô biztosításokatcsak azok a piaci szereplôk kínálhatnak,

amelyek részt vesznek az alapbiztosítás-ban. A garantált tartalmú magánbiztosí-tási rendszer alkalmas csak a hálapénzmegszüntetésére. A verseny természetesmódon szabályozná a minôséget is, hi-szen ha valaki elégedetlen a szolgáltatás-sal, otthagyhatná a biztosítót, s átszer-zôdhetne a konkurenciához.

Büntetôpont

Az alapellátás finanszírozása döntô részben attól függ, hogymennyien tartoznak a praxisba. Pontosabban, hogy a praxisbatartozók aszerint, hogy hány évesek, hány pontot érnek. Egy bi-zonyos pontérték felett a finanszírozást degresszió csökkenti. A degressziós határt jogszabályok határozzák meg csakúgy, mintaz az alóli mentességet. Egy gyermekorvos akkor kap mentessé-get, ha a praxisában lakó, tehát ellátási kötelezettségébe esô éshozzá bejelentkezett 15 éven aluli gyermekek összesített pontér-téke a degressziós határ fölé esik. De a gyermekgyógyásznak akijelölt körzethatárokon belül lakó 15–18 évesek közül azokat isel kell látnia, akik nem a háziorvost, hanem továbbra is ôt vá-lasztják. Tehetik, hisz a jogszabály ezt számukra megengedi ésnem mellesleg, szakmai szempontok alapján is ez a kívánatos cél.De mert az OEP (képviseletében a helyi MEP) a 15 év felettieketmár a kötelezôen ellátandók körén kívülinek tekinti, vállalásukesetén az orvos kieshet a mentességbôl.

Vegyünk egy példát: van egy falu 1100, 14 éven aluli gyerekkelés egyetlen házi gyermekorvossal. Ha mindegyik gyerek ôhozzájelentkezik be, az összesített pontszáma magas lesz. Mégsem lépéletbe a degresszió, mert az orvosnak az adott gyerekekre vonat-kozóan területi ellátási kötelezettsége van. De a településen laknakjócskán 15–18 évesek is, akik közül sokan tartoznának továbbra

is a gyermekorvoshoz. Jelentkezésüket a gyermekgyógyász nemutasíthatja el, hiszen erre a korosztályra vonatkozóan is érvényesa területi ellátási kötelezettsége. De ha ebbe a praxisba 15 évenfelüliek is bejelentkeznek, a mentesség azonnal elvész, és ez azorvosnak jelentôs anyagi veszteséget okoz.

Kérdésem: Mit tegyen ilyenkor a gyermekorvos? Tagadja mega 15 éven felüliek ellátását? Hiszen akkor nem tesz eleget területiellátási kötelezettségének, ráadásul megsérti a beteg szabad or-vosválasztási jogát is! Vagy fogadja szó nélkül a praxisát sújtó éskövetkezményesen a betegeit is érintô anyagi veszteséget csakazért, mert betartotta a kötelezô jogszabályokat?

A probléma számos, fôként kis településen dolgozó gyermek-orvost érint. Akik többnyire olyan területen dolgoznak, ahol a gyermekek az átlagosnál rosszabb szociális körülmények kö-zött élnek. Ahol éppen emiatt van nagyobb szükség gyermek-szakorvosi alapellátásra. Ahol az átlagosnál több munka vár egyodamerészkedô gyermekorvosra. Ahol tehát nemcsak a gyerekekjó része, hanem a gyermekorvos maga is hátrányos helyzetû!

Éppen ezeket a kollégákat kell büntetôpontokkal sújtani?Miért? Ki találta ezt ki? A finanszírozó? És kinek az érdeke enneka finanszírozási szisztémának a fenntartása? Az egészségpolitikáé?

DR. PAP GÁBOR

HÁZIORVOS, TÁPIÓSZELE

Ingyenmunka

Az ügyeleti ellátást az OEP finanszírozza. Fejkvóta alapon, azazahol sokan laknak, ott többet, ahol kevesen, ott kevesebbet utalát az ügyeleti ellátásért felelôs önkormányzatnak. Egy gyerekért50 forint jár havonta, ahol például 1000 gyerek él, ott havonta1000 x 50, azaz 50 000 forintot kap a gyerekek ügyeleti ellátá-sára az önkormányzat. De gyereknek ebben az országban csak a 14 éven aluliak minôsülnek. Mi ugyan az ENSZ Gyermekjogokrólszóló Egyezményének megfelelôen „… minden 18 évesnél fiata-labb emberi lényt gyermeknek” tekintenénk, a finanszírozást ezhidegen hagyja. A 14 éven aluliak 50 forintját az önkormányzat a gyermekügyeletnek, viszont a 15–18 év közöttiek járandóságátmár a felnôttügyeletnek adja. Akkor is, ha a gyerek (a serdülô)gyermekorvosi praxishoz tartozik és akkor is, ha az ügyeletbengyermekügyelet látja el.

Van ahol a 15–18 évesek döntô többsége gyermekorvoshoztartozik, és ügyeleti ellátásuk java részét is gyermekorvos végzi.De a munkájáért a fentiek szerint egy árva forintot sem kap.

Országos átlagban a 15–18 évesek 60 százaléka (270 000gyermek) tartozik gyermekorvoshoz. Nem tudni, hogy ennek a 60 százaléknyi gyermeknek ügyeleti idôszakban hány százalékátlátja el gyermekügyelet és hányat a felnôttügyelet. Tételezzükfel, hogy 50 százalékát, azaz 135 ezer gyereket. Ez 135 000 x 50forintot, azaz 6 750 000 forintot tesz ki havonta. Évente 12x ennyit,81 millió forintot.

És ez így megy már úgy jó tíz éve.

KÁDÁR FERENC

Megkérdeztük dr. Kôrösi Lászlót, az OEP fôosztályvezetôjét,mi a véleménye a fentiekrôl. Azt mondta, hogy a felvetés jogos,de Ôk jogszabályok alapján járnak el. ôk ugyanis jogalkalmazók.A jogszabályalkotók a minisztériumban vannak. (A szerk.)

Ez eddig nem tûnt fel?

8

Általánosságokban egyre többet. Tudjuk,hogy létezik az ENSZ gyermekjogi (Child’sRights) deklarációja. Tudjuk, hogy ezt a tagállamok nagy része, legalábbis a fej-lettebbek, köztük hazánk is, jogrendjükbeemelték. Tudjuk, hogy ezek a jogok a gyer-mekek életének minden területére, így azegészségi állapotukra is kiterjednek. Tud-juk, hogy ezek tették lehetôvé például a bababarát szülészetek létrejöttét, a nyi-tottabb kórházakat, de azt is, hogy éppenezek miatt is fokozódtak a gyermekek ésszüleik elvárásai.

Ha magunkba nézünk, el kell gondol-koznunk: egyenlô partnernek tekintjük mimagunk a gyerekeket, megbeszéljük-e ve-lük a maguk szintjén a teendôket, megfe-lelô idôt szánunk-e tájékoztatásukra? Ké-nyes helyzetekben adunk-e lehetôségetarra, hogy egy kamasz négyszemközt be-szélhessen intim problémáiról, és tekintet-tel vagyunk-e például a gyermekek sze-méremérzetére egy iskolai vizsgálat során?

Ehhez hasonló gondolatok foglalkoz-tatnak mostanában, amióta hazajöttemGenfbôl, ahol 2006. január 18-án kellettmegvédenünk a „Gyermek Jogairól” szólóegyezmény magyarországi megvalósítá-sáról szóló országjelentést. Az a megtisz-teltetés ért, hogy az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet felkérésére részt ve-hettem a hazánkat képviselô küldöttségmunkájában.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságánakszékhelye Genfben van. Feladatai közé tar-tozik, hogy ötévenként áttekintse, hogy a deklarációt aláíró országokban mikéntállnak a gyermekek jogai. Az elsô magyar-országi jelentést 1998-ban tárgyalták meg.Bár a bizottság világosan látta, hogy Ma-gyarországon a rendszerváltozás utáninehéz gazdasági és politikai helyzetben agyermekjogok érvényesítése nem tartoz-hatott az elsôrendû feladatok közé, mégiskomoly kritikákat fogalmazott meg.

Most az ezt követô idôszakról szólóírásbeli jelentést nyújtottuk be, aminek el-készítését az Ifjúsági, Családügyi, Szociálisés Esélyegyenlôségi Minisztérium koordi-nálta. A szóbeli védésre kiutazott delegá-ciót Mesterházy Attila államtitkár vezette,a küldöttségnek dr. Ágoston Zsuzsa(ICsSzEM), Daróczi Gábor (Oktatási Mi-nisztérium), dr. Gáspár Károly (ICsSzEM),dr. Lévay Miklós (ELTE), dr. Nyitrai Zsuzsa(BAZ megyei Gyámhivatal), dr. RévészMagda (XV. ker. Gyermekjóléti Szolgálat),Rózsa Éva (BM), dr. Somfai Balázs (PécsiTudományegyetem), dr. Takács Albert om-budsman, dr. Tausz Katalin (ELTE), dr. Wel-ler Mónika (IM), valamint jómagam vol-tunk a tagjai. A Külügyminisztérium ré-szérôl Buzás Katalin, a civil szervezetekképviseletében pedig dr. Herczog Máriavolt ott. Genfben csatlakozott hozzánkhazánk ENSZ-nagykövete: Szelei K. Gyula.Várkonyi Ildikó személyében kiváló tol-mács segítette a munkát.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának J. E. Doek holland bíró az elnöke, a ma-gyar referens a német L. F. Krappmann.Az elnökön és a raportôrön (jelentés-tevôn) kívül a tunéziai, bangladesi, pa-raguayi, dél-koreai, és jamaicai szakértôkfaggattak bennünket a legaktívabban.

A dolog természetébôl adódóan elsô-sorban családjogi, büntetôjogi, szociális,gyámügyi kérdések kerültek napirendre. A kisebbségek, különösen a romák prob-lémáival, az ôket érô megkülönbözteté-sek megszüntetésével kiemelten foglalko-zott a bizottság. Ezt taglalta a civil szférarészérôl benyújtott két „árnyékjelentés”is. Az egyiket dr. Herczog Mária, a mási-kat az Európai Roma Jogok Központja ké-szítette. Szóba kerültek emellett az okta-tási és egészségügyi kérdések is.

Utóbbi témakörben kiemelt figyelemkísérte a családon belüli erôszak, csecse-môgyilkosságok, a fiatalkorúak öngyilkos-

ságának, drog- és alkoholfogyasztásának,dohányzási szokásainak helyzetét. A kö-rükben elôforduló élveszülések és abortu-szok száma központi kérdés volt, csakúgy,mint az egészségügyi ellátáshoz való hoz-záférés esélyének egyenlôsége, vagy a ha-zánkban tartózkodó gyermekkori mene-dékesek egészségügyi ellátása.

Válaszaink többségét elfogadták. A ta-nácskozás mindvégig nagyon élénk volt, a bizottság ôszinte odafigyeléssel, hozzá-értéssel és segítô szándékkal kezelte or-szágjelentésünket. Krappmann úr értéke-lése szerint 1998 óta sokat javult Magyar-országon a gyermekek helyzete. Jogsza-bály-módosítások nyomán új intézmé-nyek létesültek, a testi fenyítés teljes tilal-ma Európában tizennegyedikként végrenálunk is törvényben fogalmazódott meg.Az állami gondoskodásban élô gyerme-kek jogvédelmével foglalkozó „gyermek-jogi képviselô” intézménye példaértékû. A pozitívumok mellett még mindig ag-gasztó a roma népességet érô számtalandiszkrimináció. Megértették, hogy a tragi-kus történelmi múlt miatt nálunk a kisebb-séghez való tartozás megvallása nemkönnyû, a kérdések megoldása ezért isnehezebb. A társadalmi attitûd megvál-toztatása sok idôt igényel. Javítani kell azegyüttmûködést a civil szervezetekkel, a gyermekeknek és szervezeteiknek na-gyobb beleszólást kell biztosítani az ôketérintô kérdésekbe.

Foglalkozott a bizottság azzal az okta-tási anyaggal is (Child’s Rights EducationProgram), melyet az ENSZ a gyermekekkelfoglalkozó szakemberek számára ajánl.Az elsô célcsoport éppen mi, gyermekor-vosok vagyunk.

Van mit tennünk annak érdekében,hogy a gyermekjogok a szakemberek, a közvélemény, és az érintettek számára isközismertté váljanak.

DR. KOVÁCS ZSUZSA

Mit tudunk a gyermekek jogairól?

Genfi-tó; 2006. január

9

2006. május 19–21. Siófok, Hotel Azúr Konferenciaközpont

Kávészünet-8Téma: a sürgôsségi ellátás

20 ponttal akkreditált rendezvény

A programból:

• A súlyos beteg vizsgálata• Újraélesztés • Az újszülöttek resustitaciója• Akut kardiális kórképek• Légzôrendszeri, neurológiai, traumatológiai,

toxikológiai sürgôsségi állapotok• A felnôttkori infarktus és stroke helyszíni ellátása• Stabilizáció, szállítás• A sürgôsségi táska és a háziorvosi rendelô felszereltsége

A továbbképzést Prof. Dr. Fekete György, a SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója vezeti.

A meghívót és a jelentkezési lapot hamarosan küldjük.

10

Kommunikáció és kiszolgáltatottság

Néha tanulságos megismerni a kívül-álló véleményét. Boros István, a Ce-gos Tanácsadó és Tréning Kft. ma-gyarországi ügyvezetô igazgatójanem egészségügyi szakember, „csu-pán” profi kommunikátor. Tanulsá-gos volt meghallgatni, milyenneklátja ô a munkánkat.

Elôre bocsátom, hogy fogalmam sincs, mia megoldás. Tudom, hogy változtatni kell,liberális, több-biztosítós, jól átlátható,transzparens egészségügyet kell létre-hozni, az állam, az önkormányzatok és a magántôke bevonásával. Ám a hogyan– a szakemberek dolga.

Amiben viszont biztos vagyok – bár tu-dom, hogy sok doktor nem ért egyetsommás meghatározásommal – a beteg-nek ügyfél–szolgáltató viszonyban kell áll-nia az egészségügyi ellátórendszerrel. A páciensnek – sok-sok adóforinttal meg-fizetett – szolgáltatás jár. Ez ma még nemtudatosul sem a páciensben, sem azegészségügyi dolgozóban. Ha valaki be-kerül az egészségügy gépezetébe, rögvestátlényegül elôször is „beteggé” majd„ketteskévé”, „Juci nénivé” „Jani bácsivá”.Kiszolgáltatottá válik. Holott ôt Kovács Judit ügyfélként vagy Nagy úrként kell kiszolgálni, nem pedig mint „ketteskét”,vagy mint Juci nénit.

Ma a rendszer átlagosítja, elszemé-lyteleníti az individuumot. A betegsége,vagy valamilyen egészségügyi problémá-ja, bizonyos értelemben, az ô magánü-gye marad, ahelyett, hogy az ügyfél és a szolgáltató közös ügyévé válna.Ráadásul a beteg sokszor önként ésdalolva vállalja alárendelt helyzetét,szinte anyukát-apukát keres az orvosban.Ez az infantilizálódás hasonlatos a mag-yar óvodai, iskolai gyakorlathoz, amely-ben Kovács úrból elôbb-utóbb mindigKovács apuka lesz…

Nem állítom, hogy ez csak az egész-ségügyben van így. De a kapcsolatoknakaz egészségügyben (is!) egyenlô felekegyezségén kell alapulnia. Ma azonban – ahelyett, hogy ez automatikusan meg-valósulna – elsôsorban a beteg felvilá-gosultságától, „küzdôképességétôl” függ,sikerül-e emancipált kapcsolatot kialakí-tani az egészségügy professzionális részt-vevôivel. Aki az egész életét alárendelthelyzetben élte meg, annak nem termé-szetellenes ez a kiszolgáltatottság. Elfo-gadja – és még küzdeni sem képes ellene.

Én szeretek(?), szeretnék(?) ügyfélkéntaz orvoshoz menni. Nem szívesen vagyok„SZTK-beteg”. Félreértés ne essék, nemaz egészségügy tartalmáról, a gyógyításminôségérôl beszélek. Továbbmegyek: azorvosról sem gondolom, hogy másképpgyógyít, ha megfizetem. Ám a kiszolgál-tatottságomat azonnal megérzem, ami-kor belépek a körzeti rendelô zsúfolt váró-jába. Várakozni kezdek én is, és nem is tu-dom miért, hisz nem is szólnak hozzám.Többször voltam tanúja annak, hogy márbent a rendelôben a nôvér az orvosnak,az meg a fôorvosának referált egy másik„beteg”-rôl, semmibe véve az én jelenlé-temet. Mint SZTK-beteg hallgatok tehátén is buta módon, amíg bírok. De ha vé-gül elfogy a „cérnám” és lépek, hirtelenügyféllé lépek elô.

Négy éve volt egy síbalesetem. Az egyikfôvárosi kórházban elôször azt mondták,nincs eltörve a vállam, csak borogassam.Másnap komoly fájdalmaim miatt mégiselintéztem egy röntgenfelvételt, mirekiderült, hogy kettôs törésem van. Miutána röntgennel már harmadik órája álltamsorban, miközben protekciós(?) betegeksora ment be elôttem a rendelôbe, fel-emeltem a hangom. Nem káromkodtam,csak hangosan szóvá tettem, hogy órákóta fáj az ellátatlan karom. Ekkor megret-tentek, nem szoktak hozzá ehhez a hang-hoz, és gyorsan behívtak. Ez eddig szok-ványos történet. Ezután vált tragikomi-kussá. Az orvos, bizalmaskodásra váltvaelkezdett tegezni. Szerepcsere történt, ettôl kezdve én játszhattam (volna) a fölérendelt szerepet, amit persze éppúgyelutasítottam, mint az alárendeltét. Kap-csolatunk ugyanis – és benne a bizalom –csupán egyenrangú üzleti viszonyon ala-pulhat. Ezért utasítottam vissza a tegezô-dést.

Hogy mi az oka a kiszolgáltatott beteg–orvos viszonynak? Rögzült, tanultmagatartásformák, az alávetettség auto-matikus elfogadása. Tradíció, ami a vé-rünkbe ivódott.

A paraszolvencia is errôl, s nem egy-szerûen fizetéskiegészítésrôl szól. Annakaz illúziónak a kergetése, hogy az orvosattól fogja jobban gyógyítani a beteget,ha pénzt kap, a páciens akkor lesz kevés-bé kiszolgáltatva, ha pénzt ad. Holott ma-guk az orvosok tudják a legjobban, hogya VIP-es beteggel mindig baj van…

Persze az orvos is kiszolgáltatott, hisz ôsincs megfizetve. Magyarán, a szolgálta-

tás egyik oldala sem mûködik: sem a pá-ciens, sem a doktor nem áll üzleti alapon.Egyik, mert nincs megfizetve, a másik pe-dig, mert azt várja el, hogy gondoskodja-nak róla.

Tudom, vannak, aki ellenzik az egyen-rangú kapcsolatot, akik a tekintélyelv tisz-telôi, akik arra szoktak hivatkozni, hogyaz egészségügy extrém felelôsségvállalásamiatt csak „félkatonai” szervezetként ha-tékony. Ha szabadjára engedik az egyénikezdeményezést, akkor lazul a fegyelem,és több lesz a megengedhetetlen mulasz-tás. Márpedig a betegellátás rovásáranem lehet hibázni.

Erre az a válaszom, hogy minden szer-vezet megalkotja a maga ideológiáját.

Az egyéni kezdeményezôképességnincs ellentmondásban a szakmai hierar-chiával. Sôt, épp a hierarchiának kell azegyéni kezdeményezôképességet, kreati-vitást mozgósítania. Ha megnézzük,mondjuk egy szálloda mûködését, ott isnagy fegyelemre, a logisztikai követelmé-nyek abszolút betartására van szükség.Hisz náluk az ügyfélnek jól kell érezniemagát, mert ha a vendég (ügyfél) elége-detlenül távozik, az tragédia. Mondom:az ügyfél!

Fokozza az orvosi kiszolgáltatottságot– mármint a saját szervezetén belül –,hogy sokszor nem gyógyító, hanem pénz-szerzô munkával, kódolással, pontvadá-szattal kell foglalkoznia. Az osztályvezetômeg arra kényszerül, hogy a HBCS-rend-szer alapján, és ne a beteg állapota sze-rint döntse el, hány napig tart a kórháziápolás – jó esetben persze csak virtuáli-san, papíron. Ha a doktor egy helyett kétmandulamûtétet ír a mûtéti naplóba, ésnem adminisztrál tisztességesen, máris ki-szolgáltatottá válik. Ha nem látható át arendszer, elôbb-utóbb az egész mûködés,a szervezet kerül bajba.

Minden intézmény mûködésében fon-tosak az emberi kapcsolatok, a kommuni-káció. Ezen a téren még egy szegényegészségügyön belül is lehet és kellenesegíteni. Ha megértjük, hogy mit akar azegyik fél, és mit tud a másik, akkor talántürelmesebbek leszünk egymással, és ob-jektívebben meg tudjuk ítélni a helyzetet.Elsôsorban a beteg helyzetét. Kevés az,hogy valaki jó orvos, bizalmat is kell maga,és persze intézménye iránt ébresztenie.Hogy az ember szívesen menjen hozzá.Felnôttként kell kezelnie a beteget, és afélelmei iránt is empatikusabbnak kell

11

lennie. Ha egy kezelés elôtt elmondjaérthetôen, a beteg nyelvén, hogy mitmiért csinálnak, akkor a páciens partnerelesz a gyógyításban is. Ám ha az orvoscsak lediktálja a laikus számára érthe-tetlen diagnózist, és a hetvenéves nyug-díjas néni mégis meg meri kérdezni, hogymi a baja, az adott válasz pedig leke-zelôen csak annyi, hogy a háziorvos majdelmondja, akkor a doktort meg kell ta-nítani kommunikálni…

Vagy legalábbis fejleszteni kell a kom-munikációs készséget. Ha mi egy céggelkezdünk dolgozni, akkor elôtte átvilágít-juk. Egy kórház esetében feltérképeznénk,milyen a fôorvos–orvos, orvos–nôvér, or-vos–beteg stb. viszony. Megvizsgálnánk a belsô eljárásokat, elôírásokat, a nemleírt, de mûködô szokásokat, az etikai kó-dexnek, és a kórházi protokolloknak a be-tartását. Beszélgetnénk, interjúkat készí-tenénk. Ügyelnénk a részletekre, és tekin-tettel lennénk az adott intézmény belsôkultúrájára. A vállalati kultúra sokat mondel egy adott vállalatról. Egyik helyen pél-dául mindenki tegezôdik, a másiknálnem. Itt együtt ebédel mindenki, ott a fô-nökség felhozatja az ebédet – miért? Na-gyon fontos az úgynevezett „belsô ügy-

félkapcsolat”. Hogy mi van a külsô ügyfél-lel nem találkozó pénzügyi, mûszaki,munkaügyi stb. az ún. back office részle-gekkel, milyen az ô kapcsolatuk az ügyfe-let közvetlen módon kiszolgáló ún. „frontoffice” osztályokkal? Alkalmaznánk a„mystery shopping”, az „álvásárlás” mód-szerét. Azaz munkatársaink bejelentkez-nének ügyfélként (betegekként) is. Ennekmódját persze jól át kellene gondolni.

Hogy ezek közhelyek? Egy nagy szállítmányozó cég arra kért

minket, tanítsuk meg kommunikálni a gépkocsivezetôiket. Ezen már mi is el-csodálkoztunk: minek? Azután megértet-tük: a nem kellôen kommunikáló gépko-csivezetôk miatt elôfordulhatnak olyankommunikációs zavarok, amelyeknek idô-ben és pénzben kifejezhetô következmé-nyeik lehettek. Nem mindegy ugyanis,hogy a kamion mennyi idô alatt megy áta határon, mennyi idô alatt szervizelik a jármûvet. Felültünk a sofôrök mellé, fi-gyeltünk, majd ebbôl építettük fel a késôbb sikeres kommunikációs tréninget.

Mi nem tanítjuk, hanem fejlesztjük ameglévô kommunikációs készségeket.Nem vagyunk okosabbak, mint a megbí-zónk, és természetesen nem is értünk job-

ban az ô szakmájához. Az elôzetes felké-szüléssel, az együttgondolkodással, a tré-ningek során átadott módszerekkel segít-jük a képzés résztvevôit abban, hogy a helyes kommunikációval mit és hogyanvalósíthatnának meg sikeresebben; hogyjó kérdéseket tegyenek fel saját maguk-nak, és megtalálják a közös nevezôt má-sokkal.

Gyakorlati problémákról van szó. Ha a vécélehúzó helyén egy kereskedelmilánc nylonzacskója fityeg, mint legutóbb,amikor a lányomat elkísértem a terhes-gondozóba, akkor az, aki felel azért a részlegért, nem tárhatja szét a kezét,hogy nincs pénz, hanem lépnie kell. Ten-nie kell valamit. Mert a beteg rossz közér-zete még ezen a cseppet sem elhanyagol-ható „vécé-szinten” is javítható.

Nem bonyolult dolgok ezek. Ám, úgylátom, hogy a kommunikációs készségekfejlesztése még nem prioritás az egész-ségügyben. Márpedig, amíg nincs igényennek javítására, addig nehezen változ-tatható meg a legnehezebb dolog – a közgondolkodás.

AZ INTERJÚT KÉSZÍTETTE DR. NEMES JÁNOS

A hasmenés a második leggyakoribbgyermekkori megbetegedés. A fejlôdô vi-lágban évente mintegy félmillió gyermekhal meg rotavírus-infekció következtében.E fertôzés okozza a hasmenés miatti kór-házi felvételek csaknem harmadát. Az1999-ben bevezetett RotaShield (Wyeth)vakcina ugyan hatásosnak bizonyult, deéletveszélyes mellékhatásokat feltételezve– minden tízezredik oltott gyermekben in-vagináció lépett fel – egy évvel késôbb ki-vonták a forgalomból. E balul sikerült elsôkísérlet után a Merck és a GlaxoSmithKlinemégis megpróbálkozott egy új védôoltáskifejlesztésével, ami a jelek szerint mind-kettôjüknek sikerült.

A New England Journal of Medicine2006. január 5-i számában két közleményés egy szerkesztôségi kommentár számolbe az eredményekrôl. Mindkét védôoltástkettôs vak, randomizált kísérletben, mint-egy 60 ezer csecsemôn próbálták ki. A vakcinák orálisan adható, élô, gyen-gített rotavírust tartalmaznak, melyet azelsô DiPerTe oltással egyidejûleg, a csecse-môk két hónapos korában lehet alkalmaz-ni. Míg a GlaxoSmithKline-produktum – a Rotarix – monovalens humán-vírusvak-cina, melynek adását egyszer kell ismételni.A Merck-készítmény – a Rotateq – penta-valens humán-bovin vírusvakcina és az

immunizáláshoz háromszor kell adni.Mindkét vakcina igen eredményesen gá-tolta a rotavírus-fertôzést, a Rotarix 85%-os,a Rotateq 98%-os hatásossággal. Az elté-rô eredmények valószínûleg annak tulaj-doníthatók, hogy míg a Rotarixot szegénydél-amerikai családokban, a Rotateqet azUSA-ban és Finnországban próbálták ki.A rotavírus okozta megbetegedések je-lentôs csökkenése mellett igen figyelem-reméltó, hogy a védôoltás alkalmazásaután a Rotarix esetében 42%-kal, a Rota-teq esetében 63%-kal csökkent a kórházifelvételek száma az elsô életévben, vagyisa súlyos fertôzéseket igen jelentôs arány-ban gátolták meg. E számok alapján való-színû, hogy a vakcinák a fejlôdô világbana hasmenés okozta csecsemôkori mortali-tást is hasonló arányban csökkenthetik. A vakcinák hatásosságán kívül igen fontosaz is, hogy egyik esetben sem diagnoszti-záltak a placebóhoz képest magasabbszámban invaginációt. Ez a megfigyelésarra enged következtetni, hogy nem az élôrotavírusból készült vakcina, hanem a Ro-taShield készítmény volt az invaginációkmagas számának az oka.

A biztató eredmények mellett azonbanszámos kérdés vár még megválaszolásra.Nem tisztázott, hogy ha a készítményeketidôsebb gyermekeknek adják, megnô-e

az invaginációk száma, hiszen az új vakci-nákat a RotaShield-alkalmazás idejéhezképest fiatalabb életkorban (amikor az in-vaginációs hajlam kisebb) próbálták ki. Azis kérdés, hogy a vakcinák védelmet nyúj-tanak-e a készítményben nem szereplôrotavírustörzsekkel szemben is. Ahhoz,hogy a vakcina kifejtse hatását, a gyengí-tett vírusnak szaporodnia kell a csecsemôbélrendszerében. Hogy ez az alultáplált,más kórokozókkal fertôzött, sokáig szop-tatott harmadik világbeli csecsemôknél isígy van-e, még nem bizonyított.

Amennyiben a további ilyen irányúvizsgálatok megerôsítik a vakcinák hatá-sosságát, akkor azok mihamarabb a ru-tin-immunizációsprogram részévé válhat-nak. Ez a fejlôdô világban a csecsemôkorimortalitás jelentôs csökkenését eredmé-nyezheti. Gazdasági jelentôsége lenne al-kalmazásának a világ fejlettebbik felén is,hisz az orvosi vizitek, a téli kórházi felvé-telek és a szülôk gyermekápolással töltöttnapjainak száma egyaránt csökkenne.

Ruiz-Palacios G.M. et al: Safety and efficacy of an attenuatedvaccine against severe rotavirus gastroenteritis.N.Engl.J.Med, 2006, 354:11–22Vesicari T. et al: Safety and efficacy of a pentavalent human-bovine (WC3) reassortant rotavirus vaccine.N.Engl.J.Med, 2006, 354:23–33Glass R.I, Parashar U.D: The promise of new rotavirus vaccines. Editorial. N.Engl.J.Med, 2006, 354:75–77

Hipertóniás sóoldat inhalálása cisztás fibrózisbanA New England Journal of Medicine január19-i számában két cikk is foglalkozik a hipertóniás sóoldat inhalálásának jóté-kony hatásával cisztás fibrózisban. Az elsôcikkben Elkins és munkatársai egy kettôsvak, randomizált kísérletben 164, 6 évesnélidôsebb, stabil állapotú cisztás fibrózisbanszenvedô betegnél alkalmaztak napontakétszer 4 ml 7%-os, ill. 0,9%-os NaCl-t,48 héten keresztül. A légzésfunkciós vizs-gálatok szerint a hipertóniás sóval inhalá-ló csoport légzésfunkciós értékei közül a FVC és a FEV1 szignifikánsan javult. Eb-ben a csoportban szignifikánsan kevesebbvolt a betegség fellángolása és magasabbvolt azon betegek száma, akiknél egyálta-lában nem lépett fel exacerbatio. A hiper-tóniás sóoldat nem fokozta a bakteriálisinfekciók számát vagy a gyulladásos jelen-ségeket.

Egy másik cikkben Donaldson és munka-társai 24 beteggel inhaláltattak napontanégyszer 5 ml 7%-os NaCl-t, 12 napon át,amilorid- vagy placebo-elôkezelés után. A placebóval és hipertóniás sóval kezeltbetegek légzésfunkciói (FVC, FEV1 ésFEV25-75 értékei) szignifikáns javulástmutattak. In vitro adatok szerint a hiper-tóniás sóoldat a légutak tartós hidrálásátés így a bronchusváladék fokozott viszko-zitását, következésképpen jobb kiürüléséteredményezi. Az amilorid-elôkezelés gá-tolja az ozmotikus vízkiválasztást, ezértnem mutatkozik a hipertóniás NaCl hatása.

Ratjen szerkesztôségi kommentárbanmutat rá arra, hogy mai tudásunk szerinta cisztás fibrózis oka a „cystic fibrosistransmembran protein” (CFTP) hibája.Emiatt csökken a klórszekréció és fokozó-dik a nátriumabszorbció az epithelsejtek-

ben. A fokozott Na-abszorbció miatt abronchusok hidrálása, és így a mukociliáristranszport is csökken. Ennek következmé-nye a váladékretentio, amely viszont elô-segítheti a gyulladások kialakulását. Haezt a circulus vitiosust valahol meg lehetszakítani, mint ahogy a vizsgálat során ahipertóniás sóoldat alkalmazásával ezttettük, akkor nagyot léphetünk elôre acisztás fibrózis kezelésében. És milyenegyszerûen és olcsón!

Elkins M.R. et al: A controlled trial of long-term inhaledhypertonic saline in patients with cystic fibrosis.N.Eng.J.Med. 2006, 354:229–240Donaldson S.H et al.: Mucus clearence and lung function incystic fibrosis with hypertonic saline. N.Eng.J.Med. 2006, 354:241–250Ratjen F: Restoring airway surface liquid in cystic fibrosis.Editorial. N.Eng.J.Med. 2006, 354:291–293 13

Rotavírus-vakcina

Kardos Gabriella

rovata

Antibiotikum-kezelés a mindennapi gyakorlatbanDr. Fekete Ferenc, Heim Pál Gyermekkórház Madarász u.-i Gyermekkórháza

14

Megfelelô választás

Az elsô kérdés, hogy adjunk-e antibioti-kumot? Köztudott, hogy csak bakteriálisinfekció esetén szükséges antibiotikumadása. Vagyis két kérdésre kell válaszolni:a betegnek van-e infekciója, s ha igen, ak-kor ezt baktérium vagy valami más kór-okozó okozza-e?

A fertôzések vagy lokalizálhatók vala-mely szervrendszerre, vagy nem tudjukmeghatározni pontos helyüket. Elôbbiesetben az infekció általános tünetei mellettaz egyes szervrendszeri tünetek (pl. lég-úti, húgyúti stb.) mutatkozhatnak, utóbbiesetben csak általános tünetek jelentkez-nek (pl. láz, gyengeség, hányás stb.).Elfogadott nézet, hogy általános tüneteknélkül ritkán fordul elô bakteriális infekció.

A lokalizáció segít az etiológia megvá-laszolásában. Ebben az epidemiológiaiadatok, valamint a beteg általános álla-pota is fontos szerepet játszik. Súlyosbakteriális infekció esetén – a kezdeti rövidszakasztól eltekintve – a betegeknek álta-lában nem jó az általános állapota. Kivé-telt képeznek az egy hónapnál fiatalabbcsecsemôk, akiknél a súlyos bakteriálisfertôzés szegényes klinikai képpel is je-lentkezhet, ôk viszont azonnali kórházi el-helyezést igényelnek. Azoknál a betegek-nél, akik az újszülöttkorból már kinôttekés jó az általános állapotuk, nincs szerv-rendszeri tünetük, akkor döntünk helyesen,ha nem adunk antibiotikumot. Természete-sen nem veszíthetjük szem elôl a beteget.

Bôrfertôzések

A súlyos, kiterjedt bôrfertôzések (erysipe-las, phlegmone, stb.) mindenképpen kór-házban igényelnek antibiotikum-kezelést.Ilyenkor – phlegmone és abscessus kiala-kulásakor – esetleg sebészi feltárásra isszükség lehet. Az enyhe, kisebb kiterjedésûfertôzések, mint például impetigo fennál-lásakor ritkán kell antibiotikumot adni,mert a lokális kezelés az esetek többségé-ben elegendô. Az erysipelast a Streptococcuspyogenes okozza, így a penicillin a meg-felelô választás. A többi bôrfertôzésben astreptococcusok mellett a Staphylococcusaureus is szerepet játszhat, így a penicilli-nek közül a laktamáz-gátlóval stabilizál-tak (amoxicillin/klavulánsav, ampicillin/sul-bactam), a cefalosporinok közül az I. gene-rációsok (cefalexin, cefadroxil) vagy bár-melyik makrolid választható.

Légúti fertôzések

A légúti infekciók túlnyomó többsége virális eredetû, vagyis a helyes választás,ha nem adunk antibiotikumot.

Pharyngitis és a tonsillitis szinte kizáró-lag csak Streptococcus pyogenes okoztabetegség esetén kezelendô. Ez gyermek-korban az esetek 15–30%-ában fordulelô, és 3 év alatti életkorban igen ritka.Választandó kezelése a penicillin, ill. aller-gia esetén bármelyik makrolid.

Az otitis media leggyakoribb kórokozóia Streptococcus pneumoniae, Haemophi-lus influenzae és a Moraxella catarrhalis.Az esetek többségében adunk antibioti-kumot, bár ez nem mindig indokolt. Vá-lasztásunk alapja a pneumococcus ellenihatékonyság. Elsôsorban tehát amoxicil-lint, vagy amoxicillintartalmú antibiotiku-mot alkalmazunk célszerûen emelt dózis-ban (80–90 mg/kg amoxicillinre számol-va), mert az otogéntörzsek rezisztenciájamagasabb lehet, különösen akkor, ha a gyermek közösségbe jár, a megelôzô 3 hónapban antibiotikumot szedett vagy2 évesnél fiatalabb. A cefalosporinok kö-zül a cefuroxim axetil és a cefprozil pneu-mococcus elleni aktivitása megfelelô.Súlyosabb esetekben ceftriaxont adha-tunk im. (50 mg/kg adagban). Penicillinal-lergiás betegnek korszerû makrolid (clarith-romycin, azithromycin) a megfelelô vá-lasztás, mert a többi makrolid nem hat a haemophilusokra.

A sinusitis acuta kórokozói megegyez-nek az otitisével, így a választható antibi-otikumok köre is azonos, bár e kórképbenlényegesen ritkábban adunk antibiotiku-mot, mivel többségük tüneti kezelésre is meggyógyul. Antimikrobás kezeléstkezdünk akkor, ha elhúzódik a folyamat (> 10 nap), vagy ha súlyos a klinikai kép(magas láz és rossz általános állapot), illetve ha szövôdmény alakul ki (pl.ethmoiditis).

Az epiglottitis súlyos, életveszélyes fertôzés, mely intenzív osztályos elhe-lyezést igényel. Az esetek döntô több-ségében az invazív haemophilus okozza,így érthetô, hogy a Hib-oltás bevezeté-sével e kórkép szinte eltûnt.

A laryngitisek virális eredetûek, antibi-otikum adása tehát szükségtelen.

A bronchitisek szintén virális kórképek,de ha elhúzódóak (>3 hét), akkor legin-kább atípusos kórokozó lehetôsége merülfel, ezért bármelyik makrolid megfelelô.

A pneumoniák kóroka meglehetôsenkorspecifikus. A 3 hónap alattiak betegsé-gét leggyakrabban vírusok okozzák, dekülönféle baktériumok is elôfordulhatnak.E korosztály mindenképpen kórházi keze-lést igényel. A 4 hónapos és 5 éves korközött a pneumococcus vezet, bár nemritka az atípusos kórokozó sem. Jó válasz-tás az amoxicillin+laktamázgátló, vagy a II. generációs cefalosporin (cefuroximaxetil, cefprozil) is. Ha a klinikai kép alap-ján felmerül az atípusos kórokozó lehetô-sége, akkor a fentiek mellett vagy helyettmakrolidot adunk. Az esetek jelentôs ré-szében (akár 40% is lehet) kevert fertôzésokozza a pneumoniát. Ha a makrolidotönmagában alkalmazzuk helyesebb a korszerû készítményeket (clarithromycin,azithromycin) adni, mert ezek a haemo-philusokra is hatékonyak. 5 év felett gya-koribb az atípusos kórokozó, ezért ebbenaz esetben valamelyik korszerû makrolidlehet az elsô választandó antibiotikum.

Bélfertôzések

Az esetek többségét vírusok okozzák, dea bakteriális fertôzések túlnyomó részesem igényel antibiotikum-kezelést. Leg-fontosabb a folyadékháztartás egyen-súlyának megtartása. Úgynevezett „has-fogók” adása tilos, mert az enteralis toxi-nok nem tudnak távozni, és a beteg a„beleibe exsiccalódik”. Eredményes lehetvalamelyik probiotikum alkalmazása.

Húgyúti fertôzések

Elsôsorban Gram-negatív kórokozókokozzák. A vizelet laboratóriumi vizsgála-ta és tenyésztése célszerû a kórokozó ki-mutatására. A súlyos pyelonephritisek ke-zelése általában iv. antibiotikummal kez-dôdik, majd orális kezelésre váltunk. Elsô-sorban a III. generációs orális cefalospori-nok (ceftibuten, cefixim) vagy cefuroximaxetil választható. A tenyésztés eredmé-nye ezt módosíthatja. A cystitisek kezelé-sébôl az emelkedô rezisztencia miatt mamár kiszorult a trimethoprim-sulfametho-xasol. Megfelelô választás a III. generáció-jú cefalosporin (ceftibuten, cefixim) vagya cefuroxim axetil. Problémát jelent a péntek délután jelentkezô húgyútifertôzés ellátása, mivel a vizeletvizsgálatcsak nehezen kivitelezhetô. Ha alsó húgy-úti infekció merül fel (láztalan beteg, dy-suriás panaszok, alhasi fájdalom) nyugod-

15

tan kezelhetjük mikrobiológiai vizsgálatnélkül is. Pyelonephritis gyanúja esetén(láz, deréktáji fájdalom, vizelési panaszokstb.) inkább utaljuk intézménybe a be-teget, ahol megtörténhet a mintavétel.Csecsemôk húgyúti fertôzésének ellátásakórházi körülmények között biztosítható. A standard kezelésre nem gyógyuló fiatal,már aktív nemi életet élô korosztálybangondolni kell az STD típusú fertôzésekre.Hagyományos tenyésztés eredménytelen,mert ezeket chlamydiafertôzés okozza.Tetracyclin-, magas dózisú azithromycin-vagy fluorokinolonkezelés választandó.Fontos, hogy a partnert is kezeljük, mertkülönben eredménytelen a terápia.

Nem említem a szepszis, meningitis,osteomyelitis, septicus arthritis és számosegyéb, illetve ritka infekció antibioti-kum-kezelését, mert ezek diagnosztikájaés/vagy kezelése kórházi körülményeketigényel.

Megfelelô idôben

A megfelelô idôben számomra azt jelenti,hogy elôször kell helyesen antibiotikumotválasztani, nem pedig gyorsan. Nem cél-szerû próbálgatni az antibiotikumokat. Ez nem jó a betegnek, nem jó a reziszten-ciahelyzetnek és nem jó nekünk sem,mert elveszítjük a beteg bizalmát és mégdrága is. Diagnosztikus erôfeszítéseketkell tennünk, hogy minél pontosabb lo-kalizációs és etiológiai diagnózist állapít-hassunk meg.

E célt szolgálja a több rendelôben ishozzáférhetô CRP-vizsgálat. Segítségévelnagyobb biztonsággal dönthetjük el,hogy betegünk fertôzése virális vagy bakteriális eredetû. Hasznos az ágy mel-lett elvégezhetô streptococcus antigénkimutatása a torokváladékból.

Otthon kezelt infekció esetében nemkell sietni az antibiotikum rendelésével. A diagnózis precízebb késôbb, az adatokbirtokában.

A legtöbb felesleges antibiotikum-felírás pharyngitis, tonsillitis miatt törté-nik. Általában szülôi nyomásra gyorsanadunk valamilyen antibiotikumot, holotte betegség magától is meggyógyulna. A rendkívül ritkán elôforduló reumás lázmég a betegség 8. napján kezdett anti-biotikummal is megelôzhetô, felesleges a sietség. Megvárhatjuk a torokváladék tenyésztési eredményét. Az otitisek diag-nózisa a klinikai és a fültükri kép alapjánviszonylag könnyen megállapítható. Az antibiotikum-kezelés ezt követôenmegkezdhetô. A sinusitisek diagnosztiká-ja nehezebb, de antibiotikum alkalmazá-sára viszont ritkábban kerül sor.

A közösségben szerzett pneumoniákközül az otthon kezeltek általában jó álla-pottal járnak, ezért nincs ok a sietségre.Célszerû mellkasfelvétellel megerôsíteni a diagnózist és csak ezután választani an-tibiotikumot. A radiomorfológia nem kü-löníti el a típusos és atípusos pneumo-niákat.

A pyelonephritisek kezelésében a meg-felelô antibiotikum minél korábbi adásarendkívül fontos. Ez azonban nem elôz-heti meg a megfelelô mintavételt. Nemcélszerû a tenyésztés eredményét bevárni,de mindent meg kell tenni a kezelés meg-kezdése elôtt, hogy korrekt etiológiaidiagnózishoz jussunk. Ha nem kapott a beteg antibiotikum-„elôkezelést”, akkorennek nagy az esélye.

Megfelelô adagban

Az egyik legkritikusabb kérdés az adagnagysága, az adagolás módja és a terápiaidôtartama. Az adag tekintetében fontosaz infekció lokalizációja és a rezisztenciahelyzet az adott területen. A középfül pl. nehezen megközelíthetô az antibioti-kumok számára és viszonylag magasabb a rezisztens kórokozók aránya, ezért oti-tisben maximális adag adandó. Így pl. amoxicillinbôl 80–90 mg/kg szük-séges. A vesével jól kiválasztódó cefalos-porinok elôiratában szereplô adag ele-gendô a húgyúti infekciók kezelésére,mert a vizeletben jól koncentrálódnak.Aminopenicillinbôl is elegendô az alacso-nyabb adag.

Fontos betartani az elôírást. Ha valamitháromszor kell adni, akkor az nem adha-tó kétszer. Az antibiotikum-választásnálfigyelembe vehetjük a betegek complian-ce-ét is, és ennek megfelelô dozírozásúkészítményt rendeljünk részükre.

A kezelés hossza individuális. Helyesnagyobb adagot, rövidebb ideig adni,mert ez hatékonyabb és kevésbé fokozzaa rezisztenciát. Bizonyos esetekben nemtérhetünk el a protokollokban leírt kezelé-si idôtartamtól. A streptococcus tonsillitiskezelése 10 napig tartó penicillinadago-lás. Ez nem rövidíthetô. Az otitisek, sinu-sitisek kezelését a klinikai javulás befolyá-solja, általában 7 és 10 nap között van. A típusos kórokozó által okozott pne-umoniák kezelésére legtöbbször elegen-dô 5–7 nap, míg az atípusos pneumoniákterápiája 2 hétig tart. Az alsó húgyúti fertôzést elegendô 4–5 napig kezelni, a pyelonephritist tovább kezeljük.

Nincs tehát mindenre érvényes szabály.A beteg diagnózisa és az antibiotikumokfarmakológiatulajdonságai határozzákmeg az antibiotikum-kezelést.

Problémák

„A láz nem antibiotikum-hiányos álla-pot!” Az antibiotikum nem alkalmas virá-lis betegségek bakteriális szövôdményei-nek megelôzésére. Az ilyen alkalmazáscsak nem kívánt hatásokkal jár.

A penicillinallergia gyermekkorbanrendkívül ritka. Ha a betegnek már voltanaphylaxiás reakciója penicillinre, akkorsemmilyen ß-laktám nem adható, penicil-linpróba végzése szigorúan tilos. Ilyenkormakrolid típusú antibiotikum választan-dó. Amennyiben kiütések jelentkezésérôlszámol be a szülô penicillin adása után,akkor lehetséges cefalosporint adni, merta keresztallergia gyakorisága nem több,mint 10%. Ebben az esetben késôbb ér-demes tisztázni az allergiát. A mononuc-leosisban amoxicillin adására jelentkezôjellegzetes kiütés nem jelent sem penicil-lin-, sem amoxicillinallergiát. Ha kétségmerül fel, ezt is érdemes késôbb tisztázni.

Ha antibiotikumot kezdtünk egy be-tegnek, akirôl késôbb kiderül, hogy nembakteriális fertôzése van, haladéktalanulszakítsuk meg a kezelését. Az antibioti-kum hatásának kialakulásához idô szük-séges. Ha biztosak vagyunk a diagnózis-ban és helyesen választottunk antibiotiku-mot, akkor nem szabad naponta változ-tatni a kezelésen, azért, mert nem észle-lünk azonnali javulást.

Ha az adott kórképet okozó kórokozó-nak megfelelô antibiotikumot választot-tunk, helyesen adagoltuk, a beteg be isvette, és a kívánt javulás mégsem követ-kezett be, akkor gondoljuk át újra a diag-nózis helyességét, mielôtt újabb antibioti-kummal próbálkoznánk.

Az antibiotikumok rendkívül hatékonykészítmények a bakteriális infekciók leküz-désére. Meggondolt, célszerû alkalmazá-suk vezet a legjobb klinikai eredményhez,és ez ôrzi meg hatékonyságukat is. Nehagyjuk, hogy a könnyû gyógyszerfelíráshamis biztonságérzete elaltassa diag-nosztikus éberségünket. Csak a megfele-lôen választott, megfelelô idôben és meg-felelô adagban alkalmazott antibiotikumgyógyíthatja meg betegeinket.

MAIL2000 Kft. szerverakciója

5 db munkaállomást térítés nélküli, tartós használatba adunk, ha Ön szervert + SBS

operációs rendszert vásárol cégünktôl és velünk karbantartási szerzôdést köt.

A részletekrôl érdeklôdjön a 06-1-401-0206 telefonszámon,

vagy írjon a [email protected] e-mail címre, és megkeressük Önt.

17

Mikor, ki alapította a Hipp Kft.-t,kik a tulajdonosok, hol van a székhely?

A Hipp család történetét a gyermekekés a természet iránti szeretet határoztameg. Joseph Hipp, Claus, Georg J. ésPaulus Hipp nagyapja családi üzemébennatúr termékeket dolgozott fel.

A tápláló bébiétel egyre népszerûb-bé vált és Georg Hipp apja elképzeléséttovábbfejlesztve 1932-ben saját cégetalapított és kidolgozta a kedvelt bébi-pép ipari gyártásának módját. GeorgHipp dr. Hans Müllerrel a szerves bioló-giai növénytermelés megalapítójávalközösen az 50-es években építette ki a cég számára termelô biogazdaságokhálózatát. Elsôként szerves biológiaitermelésbôl származó almát és gabonátdolgoztak fel. A Pfaffenhofen közelé-ben fekvô családi birtokot lépésrôl lé-pésre alakította át ökológiai gazdasággá.

Apja halála után 1967-ben Claus Hippvette át a vállalat vezetését. Az ökológiainövénytermesztés úttörôjeként egyretöbb termelôt gyôzött meg a bioter-mesztés elônyeirôl és fontosságáról.Késôbb fiatalabb testvérei is beléptek a cégbe. Jelenleg a harmadik generációtagjai is a tulajdonosi kör tagjaivá váltak.A cég központja mai napig a németor-szági Pfaffenhofenben található.

A Hipp-filozófia lényege: „A legjob-bat a természettôl, a legjobbat a termé-szetnek”. Ez nemcsak a HIPP-termékekminôségében tükrözôdik, hanem a ter-mészettel való bánásmódban is. Napja-inkra a Hipp cég az ökológiai földmûve-léssel termesztett nyersanyagok legna-gyobb feldolgozója világszerte.

A biogazdálkodás alapelvei a követ-kezôk: a bioalapanyagokat természetesmódon, az ipari létesítményektôl, for-galmas utaktól távol esô területeken, azuralkodó szélirányt is figyelembe vévetermesztik, hogy a levegôbôl érkezôszennyezôdéseket is elkerüljék. A ter-môföldet rendszeresen analizálják, hogynincs-e vegyszermaradvány a földben.Ezzel nemcsak a termést, de a talajvizetés a termôföld egyensúlyát is óvják.Kizárólag kémiailag kezeletlen vetôma-got használnak. A kártevôk elleni véde-lem természetes módon történik, mû-

trágyát, rovarölô szereket, vegyi vagyszintetikus permetszereket nem hasz-nálnak. A gyomnövényeket mechanikusmódon, kézzel, illetve énekesmadarak,katicabogarak telepítésével, csalinövé-nyek ültetésével irtják.

A környezetvédelemmel foglalkozó,nemzetközileg elismert Greenpeacemár 2003-ban deklarálta, hogy a Hippüveges bébiételek a legbiztonságosab-bak közé tartoznak. Ezért ajánlják ôk a Hipp-termékeket.

A pfaffenhofeni anyacég 2002-benmegkapta az EU Millenniumi Környe-zetvédelmi díját.

Mikor terjesztették kimûködésüket Magyarországra?

A tulajdonosok a németországi és azausztriai üzemegységük mellett a ma-gyarországi rendszerváltás után, 1994-ben Hanságligeten hozták létre harma-dik gyártóüzemüket. Itt található a ma-gyar központ, ahol jelenleg hozzávetô-leg száznegyvenen dolgoznak.

A tavaly 10. évfordulóját ünneplôHipp Kft.-ben az értékesítést egy 30 fôscsapat végzi. A Magyarországon forga-lomban lévô üveges bébiitalokat és -ételeket (gyümölcsök, fôzelékek, húsosmenük) hazai alapanyagokból állítjákelô. Hanságligetrôl látjuk el a régi EU-nkívül esô piacokat is.

Hány országot érint a „birodalom”?

Termékeink 43 európai, 8 ázsiai és 3 afrikai országba jutnak el. Mongóliavagy Szudán után piacaink a belsô-ázsiaiFÁK országok irányába is kiterjedtek.

A hagyományos tejpépek horvátor-szági üzemünkben, a probiotikummaldúsított tejpépek Németországban készülnek. Bérgyártásban állítják elô

a Hipp szigorú elôírásainak megfelelô,Magyarországon is rendkívül kedveltHipp instant teákat és tápszereket.

Tápszereink között vannak hypoaller-gén, az anyatej-helyettesítô és a anya-tej-kiegészítô (2-es, 3-as) készítmények is.A teljes tápszerpiacot figyelembe véveNémetországban a Hipp az eladás men-nyiségét tekintve a harmadik helyen áll.

A Hipp-termékek a gyógyszertárakmellett a hiper- és szupermarketekben,drogériákban, bababoltokban, szakbol-tokban, illetve a nemzetközi és hazaiélelmiszerláncok boltjaiban vásárolha-tók meg.

Mire vonatkozik a HGYE-velkötött együttmûködési megállapodásuk?

A HGYE és a HIPP Kft. között fennállóegyüttmûködési megállapodáshoz ha-sonló szerzôdés egyetlen országbansem létezik. Ezért is kiemelt jelentôségûez az úttörô kapcsolat. A HGYE ajánlásakizárólag a nem receptköteles termé-kekre vonatkozik. Az egyesület logo-játés ajánlását használjuk a szakmai folyó-iratokban, az ún. közönséglapokban,valamint a direkt marketing keretébenprospektusokon és szórólapokon.

A fogyasztók egyre nagyobb bizalom-mal fordulnak a megbízható eredetû,magas minôségû biokészítmények felé,ezért számítunk az elkövetkezô idôszak-ban további forgalomnövekedésre.

KF

Mottónk: Környezetünk védelme, gyermekeink jövôje!

Németországi tápszerpiac (forrás: AC Nielsen)

18

Portré – dr. Fejérdy Gábor

1975 óta orvos. Ortopéd és baleseti se-bész szakorvos, ki orvosi képesítései melletta hittudományi akadémián is diplomátszerzett, és mintegy 9 éve a Magyar Kato-likus Orvosok Szent Lukács Egyesületénekelnöke. Feleségével együtt, oblátusként(világi tag, aki segíti a munkát) részt vesz-nek a Ciszterci Nôvérek tevékenységeibenis. 16 évet dolgozott az Uzsoki utcai kór-házban. 1991 óta Kismaroson egy alapít-ványi, non profit mûködtetésû ortopédiaiszakrendelést és gyógytornai szolgáltatástvezet, mely ma már évente 5000 páci-enstalálkozásra nyújt alkalmat. Kedvencszakmai területe a gyermekortopédia, valamint a kézsebészet és rehabilitáció.Hittel és elhivatottan dolgozik, munkájáta mai napig „szolgálatnak” tekinti. A hoz-zájuk forduló betegek kézrôl kézre adjáktevékenységük „jó hírét”. Boldog család-ban él feleségével és öt gyermekével.

– Ma, amikor a telekommunikáció ésaz egyéb marketing sokszor bántóanés irritálóan bombáz bennünket ké-tes, alkalmanként silány termékek ésszolgáltatások igénybevételére buz-dítva; felkapja az ember a fejét egyolyan ajánláson, mely a ti egészség-

ügyi szolgáltatásotokat bemutatószórólapon olvasható: „Személyesajándékaikkal kérjük, szolgálatain-kat ne nehezítsék! A legszebb aján-dék az lenne, ha mindenki megtalál-ná annak a módját, hogy hol, ho-gyan tehet maga is jót.” Megél-e maegy ilyen életszemlélet?

Meg kell hogy éljen..! Az emberekgondolkodásában az a lényeges szemléle-ti differencia, hogy ki-ki a saját életét szol-gálatnak tartja-e…vagy ô maga akar-e él-ni (…akár a többiek rovására is…) úgy-mond „szuper-jó”, luxuséletet. Ez utóbbiegy orvosi szemléletbe szerintem ma semférhet be, ahogy sosem volt oda való.

– Hogyan kelt életre a „saját magátfenntartó” kismarosi ortopédiai ren-delésetek?

1991-ben, a rendszerváltás adta új le-hetôségeket megragadva indultunk. Ekkornyílt itt Magyarországon elôször mód arra,hogy az állami egészségügyi szolgáltatásmellett valami mást is kipróbáljunk. Akkoris nagyon „zavaros” volt az egészségügy,mûszerezettségében, infrastruktúrájában,a szolgáltatások finanszírozásában az ak-kori nyugat-európaitól messze elmaradó.Telis-tele nehézkesen mûködô paternalis-ta hagyományokkal, ki nem ismerhetô ér-dekszférákkal, lealacsonyító hálapénz-rendszerrel. Szerettük volna a tudásunkatkönnyebben, elérhetôbben mûködtetniaz emberek felé. Két út indításán gondol-kodtunk, de már akkor látszott, hogy ateljességgel magánrendelésként nyújtan-

Nyílt levél az olvasókhoz

*Az elfogadott lejárati idôn belül a készítmény szobahômérsékleten is tárolható (max. 25 °C-on) egyszeri alkalommal, amely nem haladhatja meg a 9 hónapot. A szobahô-mérsékleten történô tárolás idôtartamát a készítmény csomagolásán fel kell tüntetni. A szobahômérsékleten történô tárolási idô lejártáig a készítményt fel kell használni vagy a tárolási idô lejárta után meg kell semmisíteni.

Kedves Kollégák!

Termékfelelôsként öt esztendeje foglalkozom meningoccuselleni védôoltásokkal. Az elmúlt öt év során sokukkal talál-kozhattam személyesen, vagy beszélhettem telefonon. A sokrétû termékfelelôsi munka egyik legszebb része a szak-mai eszmecsere, amire többnyire kongresszusokon vagyorvoslátogatások során nyílik lehetôség. De kongresszus nemsok van egy évben, és az orvoslátogatók sem jutnak el min-denkihez. Ezért szeretnék most írásban válaszolni a legége-tôbb és leggyakrabban feltett kérdésekre. Ha a kérdések kö-zött sorrendiséget kellene felállítani, az elsô két helyet a következôknek lehetne adni:1. Mi a helyzet a booster oltással?2. Mit tegyünk, ha a szülô a Neisvac-C védôoltást nem tette

a hûtôbe, és napokig szobahômérsékleten kallódott a doboz?Az elsô kérdésre dr. Mészner Zsófia fôorvos asszony már vá-laszolt a lap korábbi számában, ezért erre nem vesztegetnéksok szót. A hivatalos ajánlás az OGYI állásfoglalását követôenhamarosan megjelenik az Epinfo különszámában.

A második leggyakoribb kérdésre megnyugtató választ tu-dok adni. A stabilitási vizsgálatok eredményeként ugyanis ki-derült, hogy a Neisvac-C vakcina szobahômérsékleten is tá-rolható 9 hónapig* anélkül, hogy hatékonysága vagy stabili-tása megváltozna ezen a hômérsékleten. Nem akarok sokszót vesztegetni arra, hogy ez mekkora könnyebbséget jelentoltónak és oltandónak egyaránt, hiszen a gyakorlatban, ami-kor akár 20–30 beteg is jelentkezik egy rendelésen, mindenapró mozdulat számít! Eggyel kevesebb dologra kell figyelnünk!

Két olyan praktikus tulajdonsága van tehát a Neisvac-C vé-dôoltásnak, amely mindenképpen az alkalmazása mellettszól: egyrészt ez az egyetlen elôretöltött fecskendôben kap-ható meningits C elleni vakcina, és ráadásul már szobahô-mérsékleten is biztonsággal tárolható!

Vincent Vega elhíresült mondása szerint a lényeg az aprórészletekben bújik meg. Nincsen ez másként a védôoltásokkalsem: a Neisvac-C oltást, ha nem is ajánlhatom melegen, deszobahômérsékleten mindenképpen!

További sikeres prevenciós tevékenységet kívánDR. XANTUS GÁBOR, TERMÉKFELELÔS

19

dó szolgáltatásokat még kevesen tudjákmegfizetni, s ehhez a részünkrôl is nagytôkeberuházásra lett volna szükség.Emellett eléggé idegen is volt tôlünk a„pusztán gazdasági szemlélet”, mely olysok egészségügyi magánszolgáltatásrajellemzô. Az alapítványi mûködés viszontmindenkinek, szegénynek, gazdagnakegyforma és szerény térítésért állhatottrendelkezésére. Mai napig is így van ez.Nem vagyunk teljesen ingyenesek, mert azingyenszolgáltatásnak nincs presztízse,de a méltányos díjazás szinte mindenember számára megfizethetô. Ez gyakor-latilag a minimalizált mûködési fenntartá-sunkat szolgálja. Nem mellékes, hogy acivil alapítványt támogató – csekken befi-zetett – összeg rögtön szolidaritást gene-rál az emberekbôl, ami nagyon jó. Akitöbbet tud adni, ezt teszi, de nagyongyakran a szerény körülmények közt élôemberek is segíteni szeretnének.

– Milyen finanszírozási, személyzeti,betegforgalmi, szolgáltatási adatok-kal jellemezhetô a rendelésetek?

Teljesen önfenntartók vagyunk, OEP-fi-nanszírozást nem kapunk. Ez bizonyos fokigelôny (nem tudnánk vállalni a teljes körûterületi ellátási kötelezettséget a szolgál-tatásainkhoz képest alacsony állami finan-szírozás mellett), és talán mi sem tudnánkmagunkat függetleníteni a sokszor a becs-telenség határát elérô „pontgyártás” vét-kétôl. A fennmaradásért azonban sok ál-dozatot kell hozni. Orvosként egyedül lá-tom el a feladatot, munkámat egy gyógy-tornász, két fizioterápiás asszisztens, egyadminisztrátor, és a takarítást végzô alkal-mazottak segítik. Mögöttünk azonban azegyházi „Boldogasszony Alapítvány” segítôtevékenysége is mûködik, mely nagyon sokadminisztratív és egyéb mûködtetési teen-dôt levesz a vállunkról. Betegeink három„körbôl” tevôdnek össze: a közvetlen,30–35 km-es települési gyûrûben élôkbôl;az Uzsoki utcai kórházbeli praxisomból„átörökített” budapestiekbôl és harmadikkörben a világ minden tájáról. Van NewYork-i, kairói, ammáni páciensünk, és asváb marosi vidékbôl adódóan sok németbeteg is „visszajár”. Boldoggá tesz, hogyma már azok az édesanyák hozzák hoz-zám a gyermekeiket, akiket valamikormég én láttam a csípôszûréseken. Fontosaz embereknek, hogy itt valóban „ember-számba” veszik ôket, ahol egyenrangúankap súlypontot az egyéni idôbeosztás, azegyéni anyagi helyzet és a kezeléssel kap-csolatos egyéni elvárások. Az induláshozképest a forgalmunk megtízszerezôdött,emellett nem kis feladat a szakmai igé-nyesség megôrzése és a további fejlôdés.

– Vannak-e rendszeres szponzorok?A magyar pácienseink, betegeink köré-

bôl esetleges, hogy az a cég, amelynéldolgoznak, vagy amelynek tulajdonosai,külön támogatást nyújt-e számunkra. Vanazonban egy svájci orvoscsoport, akikmintegy 10 éve folyamatosan segítenekanyagi támogatással, mûszerrel, gyógy-szerrel. El is jönnek megnézni, hogyanhasznosítjuk az ajándékokat.

– Évek óta elnöke vagy a katolikusorvosok szervezôdésének. Hogyanmutatnád be röviden a Szent LukácsEgyesület tevékenységét?

Az Egyesület 1931-ben alakult, franciapélda nyomán, Európában az elsôk kö-zött. Az 1949-es feloszlatás után 1991-ben kezdte meg újra a mûködését. Tevé-kenységével a katolikus erkölcsiséget kép-viseli, terjeszti és összefogni igyekszikazokat az orvosokat és egészségügyi dol-gozókat, akik ezzel közösséget éreznek.Minden hónap második hétfôjén találko-zunk a Szent Imre Házban, emellett szertea világon kapcsolatot tartunk más katoli-kus orvosi egyesületekkel és az egyéb val-lásokhoz tartozó csoportokkal is. A hit-életben és a szakmai munkánkban isigyekszünk segíteni egymást.

– Mennyire fontos szerep jut mun-kádban a hitnek?

Az erkölcsi életet, az ebbôl adódó élet-felfogást és az orvosi munkát nem lehetszétválasztani. Az, hogy hittel élsz, az egyéletforma, ami mindent áthat. A hit általsokat kapsz az emberektôl, mert befoga-dóvá válsz, és mi mindannyian úgy véljük,hogy a hittel megerôsödve sokat tudunksegíteni másoknak is. Nagy megtartó erôlehet egyfajta értékrend tudatosítása ésaz a szerinti cselekvés. Mindent megte-szünk, hogy közvetíteni tudjuk azokat azértékeket, ami szerint mi élünk, s ez sokminden ellen „megvéd” az életben.

– Hosszú évek óta kezelsz gyermek-ortopédiai eseteket. Tapasztalatodszerint milyen ma a gyermekeinkmozgásrendszere?

Az iskolás korosztályt illetôen: katasz-trofális, és sajnos ma már szinte mindegy,hogy falun vagy városban élô gyermekek-rôl van szó. Ezen korosztály mintegy70–80%-ának van ortopédiai jellegû el-változása, ami megdöbbentô adat! Na-gyon nagy gond, hogy ezt nem vagyunkhajlandóak komolyan venni. A mozgásnincs megfelelô helyen a gyermekek éle-tében. Egy részük a mozgáshiány, a lusta-ság miatt szenved károsodást, a másikrész a túlhajszolt sport miatt. Nagyon

fontos lenne, hogy rendszeresen ortopédszakorvos vagy legalább erre speciálisanfelkészített orvos szûrje a gyerekek moz-gásrendszerét, s a talált eltéréseket to-vább ellenôrizzék.

– Az oktatási rendszer és az egész-ségügyi rendszer összefogása, közösprogramjai kellenének mindehhez…

Nagyon hiányzik ez, hiszen megoldástcsak az hozhatna, ha az óvodai, iskolaitestnevelésbe épülhetne be sok gyógy-testnevelési elem. Mi nagyon jó ered-ménnyel valósítottuk ezt meg itt, Kisma-roson. A gyermekek elôbb említett 70–80%-a már most rászorul erre, afennmaradó rész pedig prevenciós célzat-tal kap mozgásfejlesztést. A gyermekekkelmeg kell szerettetni a mozgást, s erre a napi 5 perc „mindennapos testnevelés”természetesen nem lehet alkalmas. Mintahogy az sem, ha a rossz osztályzat vagyegy túlhajszoló testnevelô elveszi a ked-vüket. Mi a környékünkön rendszeresenvégzünk célzott mozgásszervi szûrést,2005-ben mintegy 930 gyermeknél. A budapesti iskolában (Kodály Zoltán Kórusiskolában) programjaink nyománmár mûködik a „gyógytestnevelés-szellemû” testnevelés. Sokat tevékenyke-dünk, publikálunk azért, hogy felhívjuk a figyelmet arra a felelôsségre, ami a fel-növekvô generáció egészségének meg-óvása terén mindannyiunkra vár.

KÔVÁRI ZITA

A SE II. sz. Gyermekklinika és a HGYE „Beszélgetések a gyermekgyógyászatról”

címû csütörtök esti rendezvénysorozata folytatódik.

Március 23.Fejfájás, hasfájás, sápadtság

– laborvizsgálatokdr. Sólyom János,

dr. Constantin Tamás, dr. Ponyi Andrea

Április 27.Szomatikus retardáció

dr. Szabolcs Judit, dr. Tomsits Erika, dr. Sallai Ágnes

Az elôadások 19.30-kor kezdôdnek.

Helyszín: Hotel Taverna, 1052 Budapest, Váci utca 20.

(Megközelíthetô a metró Ferenciek tereivagy Deák téri állomása felôl.)

A tanfolyam akkreditációja folyamatban van.

20

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének szakmai lapja. Megjelenik 1900 példányban. Terjesztés postai úton házi gyermekorvosok, valamint gyógyszerek rendelésére

és forgalmazására jogosultak körében. Kereskedelmi forgalomban nem kapható.Felelôs kiadó: dr. Huszár András Szerkesztôk: dr. Kádár Ferenc, dr. Kálmán Mihály

ISSN 1417-0795 Design és nyomdai munkák: ddAARRTT ssttuuddiiooCímlapfotó: Konkoly-Thege György, Belsô fotó: Kádár Péter

ÍRVIVÔ

A jogsegélyszolgálat címe és telefonszáma:Mediconsult Egészségügyi Tanácsadó, Szervezô és Szolgáltató Kft.

1136 Budapest, Herzen u. 6. III. em. 3.Tel./fax: (06-1) 339-3704

A jogsegélyszolgálat továbbra is várja jelentkezésüketminden pénteken 14 és 16 óra között.

Egyesületünk címe:1136 BudapestTátra u. 48–52.

Egyesületünk telefonszáma:Tel.: (1) 330-0900Fax: (1) 238-0388

E-mail:[email protected]

Honlap:www.hgye.hu

Az egyesület titkára:Fekete Éva

H Í R E KP r a x i s o k

• A VIII. kerület legjobb részén területi ellátási kötelezettséggel,mérsékelt áron 700 kártyás házi gyermekorvosi körzeti praxis eladó, nyugállományba vonulás miatt. Tel.: 06/20-363-9971.

• Budapest belvárosi részén házi gyermekorvosi praxis eladó.Tel.: 06/20-535-4378.

• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 860 fô kártyával gyermekorvosi praxis eladó. Központi ügyelet 16 órától 8 óráig van,továbbá hétvégén és ünnepnapokon úgyszintén. Szolgálati lakás a Tisza-parton, gyönyörû környezetben.Érdeklôdni a 06/20-471-3908-as telefonon lehet.

• Budapest XVIII. kerületében 550 kártyás praxis eladó. Tel.: munkaidôben a 06/1-339-3704-es telefonszámon.

• Budapesttôl 30 km-re gyermekorvosi praxis eladó. Érdeklôdni az esti órákban a 06/30-206-1364-es számon.

• Nyíregyháza-közeli városban (részletre is) 1150 kártyás praxis eladó. Irányár: 1 éves OEP-pénz. Esetleg tartós helyettesítésre kollégát (rezidens, nyugdíjas is) keresek. Tel.: 06/30-997-7723.

• Debrecen-közeli városban mûködô gyermekpraxisba alkalmaznék gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkezô kollégát hosszabb távra. Érdeklôdni: 06/30-391-2427

A gyermekek szolgálatában. 60 éves az UNICEF

Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága szeretettel meghív mindenkit, akit érdekel a szervezet tevékenysége és szívesen

bekapcsolódna munkájába.

Beszélgetések dr. Blahó Andrással, az UNICEF MagyarBizottságának elnökével és Takács István elnökségi taggal

a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezetének munkájáról.

Budapest Aranytíz Mûvelôdési Központ március 2., 18 óra (1051 Budapest, Arany J. u. 10.)

Zalaegerszeg Csány László Közgazdasági március 7., 15 óra Szakközépiskola

(Zalaegerszeg, Jókai u. 6.)

Miskolc Hermann Ottó Gimnázium március 7., 15 óra (Miskolc, Tizeshonvéd u. 21.)

Szeged József Attila Szakiskola március 8., 15 óra (Szeged, Gyík u. 3.)

További információ: Tel.: 06-1/201-4923; www.unicef.hu

A Dévény-módszer a Mozgássérültekért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt az

I. Országos DSGM Kongresszusramelyet

„A Dévény-módszer lehetôségei és eredményei gyermekkori kórképekben”

címmel Hódmezôvásárhelyen, a Petôfi Mûvelôdési Központban

2006. április 21-én 10 órakor rendeznek.

Prof. Dr. Benedek György orvoskari dékán és Kocsisné Benczédi Márta kuratóriumielnök megnyitója után Dévény Anna, dr. Katona Márta, dr. Neurwirth Magda, dr. Kocsis András, dr. Kovács Tamás, dr. Kóbor Jenô elôadásai hangzanak el.

A rendezvény ETI-minôsítése folyamatban van.

Részvételi díj átutalással: 7 200.-Ft, a helyszínen fizetve 9 600.-Ft. (az árak az áfát tartalmazzák).

A díj magában foglalja a regisztrációt, a programok látogatásának lehetôségét,valamint az ebéd költségeit.

Jelentkezés módja:Jelentkezési lap letölthetô a www.dsgm.hu honlapról.

A kitöltött jelentkezési lapot postai úton 6800 Hódmezôvásárhely, Dáni u. 15., e-mailen: [email protected] címre,

vagy faxon: 06-62/222-408-as számra kell eljuttatni.

A részvételi díjat a konferenciát szervezô Hód – Kéz’94 Bt. 57300052–10010835 számú bankszámlaszámára kell átutalni március 21-ig.

További információ a www.dsgm.hu honlapon olvasható.