Kutatás + elemzések + tanácsadás | Jó döntéseket támogatunk. 1133 Budapest, Gogol u. 16. | +36 1 477 0100 /tel | +36 1 477 0101 /fax | www.bellresearch.com DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM A GINOP 3.3.2-16 projkethez kapcsolódó előzetes igényfelmérés a lakosság körében Zárótanulmány a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség számára 2017. december 4.
106
Embed
A GINOP 3.3.2-16 projkethez kapcsolódó előzetes ... · helyzetükre a szegénység, gyakran a mélyszegénység jellemző. Kapcsolati hálójuk szűkebb, több mint harmaduk egyedül
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Kutatás + elemzések + tanácsadás | Jó döntéseket támogatunk. 1133 Budapest, Gogol u. 16. | +36 1 477 0100 /tel | +36 1 477 0101 /fax | www.bellresearch.com
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................ 3A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJA ....................................................................................................... 6
A SZEGMENSEK ÉS A DIGITÁLIS VILÁG KAPCSOLATA ................................................................. 79Internet attitűdök/ismeret .................................................................................................................. 79Internet – Miért nem? ........................................................................................................................ 87Internet – Miért igen? ........................................................................................................................ 90eMagyarország Hálózat ...................................................................................................................... 97
A GINOP-3.3.2 kiemelt projekt alapvető célja a felnőtt lakosságkörébenadigitáliseszközökésszolgáltatások(különöstekintettelaze-közszolgáltatások)népszerűsítése, valamint ahasználatukravaló ösztönzés. A projekt előkészítési tevékenységekéntelvégeztükacélcsoportszegmentálásátésigényeinekfelmérését.
A GINOP 3.3.2 MVT alapján az alapsokaság a konvergenciarégiókbanélő45-74év közötti,magánháztartásbanélő, digitálisalapkészségekkelnemrendelkezőmagyarállampolgárok.A kvantitatív kutatás során 1000 nem internetezővel készültinterjú 2017 októberében. A kutatás célja a programcélcsoportjának szegmentálása, valamint az egyes szegmensekigényeinek, az állami beavatkozással kapcsolatos elvárásainakazonosítása.
A kutatás időpontjában mintegy 2,7 millió főre tehető azon 18éven felüli személyek száma, akik Magyarországon nemhasználják az internetet. Ebből 1.400.000 főre becsülhető akonvergenciarégiókbanélő45-74évesnem internetezők száma.Azalapsokaságszámosságára,jellemzőinekeloszlásáranincsenekáltalánosan elfogadott referencia adatok, csak becslésselélhetünk a jellemzők sokaságbeli eloszlásáról. A becslésekhezfelhasználtunk más forrásból származó, megbízható éstranszparensmetodikávalrendelkezőpiackutatásokatis.
A „hagyományos”, évtizedes múltra visszatekintő társadalmitörésvonalak,amelyekelsősorbanakorésaziskolaivégzettség,ajövedelemilletveatelepüléstípusmenténszerveződtek,továbbrais fennállnak. A fiatalok, a magas iskolai végzettséggelrendelkezők, amagas jövedelműek, illetve a településhierarchiaszerint magasabb státusú településen lakók még mindiglényegesen nagyobb arányban használják az internetet, azazcélcsoportunkhozaregionálisarányokhozképestistöbbidősebb,kevésbé iskolázott, nem feltétlen kielégítő anyagi körülményekközött élő tartozik. Ugyanakkor új, kognitív gátak keletkeztek, afizikaihozzáférésesetlegesmegléteközelsemjelentautomatikuscsatlakozástazinternetezőktáborához.
A szegmentáció során olyan dimenziókat használtunk fel,amelyek nincsenek direkt módon összefüggésben az internethasználat/nem használat, illetve a digitális attitűd jellemzőkkel.12dimenzióthatároztunkmeg:lakókörnyezet, egyéni adottságok, anyagi státusz,infokommunikációs eszközellátottság, írás/olvasáskészség,kulturális tőke, network – rokonság, network – barát/ismerős,aktív/passzív életvitel, internet – „hard” potenciál,internet –„soft” potenciál, internethasználathoz kapcsolható élethelyzetekhasznosságánakmegítélése
A kutatás során négy szegmens megkülönböztetése tűntcélravezetőnek: % számosság„előszoba” 6,6% 92000„eszköz” 8,6% 112000„edukáció” 27,3% 383000„esély/telen” 57,6% 806000
Az internetet nem használókon belül markánsan elkülönül asokaság6,6%-átkitevő,mintegy92ezer főtszámláló„előszoba”szegmens. Az „előszoba” csoportban majd minden esetben azátlagot meghaladó arányban találunk a szegmensképzéshezhasznált jellemzőknek megfelelő egyéneket. A csoport tagjaiszámáramind a tárgyi, mind a tudásbeli, mind amotivációs éskörnyezeti feltételek adottak, ahhoz, hogy internethasználóváváljanak. Szívesen tanulnának, csupán egy kis segítség vagy egyapró lökés is elegendő volna, hogy az internet beépüljön amindennapjaikba.
Az „eszköz” szegmens tagjairaelsősorbana rosszanyagihelyzetésazinternetutáni„vágy”jellemző.Aneminternetezőkönbelülmajd a legalacsonyabb az anyagi státuszuk, az IKT valamint azinternetezésre alkalmas eszközök elterjedtsége; ugyanakkornagyon magas körükben az internet és a digitális világelfogadottsága. A csoport létszáma 112 ezer főre becsülhető.Kimagaslóan pozitívan viszonyulnak az internet nyújtottalehetőségekhez. Képzetlenségük és „szegénységük” ellenére acsoport tagjai látják az internet nyújtotta előnyöket és szívesenélnének is ezzel, ha életkörülményeik, elsősorban anyagi ésmunkavállalásilehetőségeiknemakadályoznákezt.
Az „edukáció” szegmens majd negyedét teszi ki a neminternetezőksokaságának,acsoportlétszámaközel400ezerfőrebecsülhető. Tagjaira elsősorban a jó tárgyi és személyesadottságok, de ezzel párhuzamosan az internet irántiközönbösség, érdektelenség, sokszor elutasítás, erős kognitívgátak jellemzik. Az anyagi pozíciók relatíve jók, mind az anyagistátuszt, mind az IKT eszközellátottságot, mind az internetelérhetőségéttekintve.Aszemélyesadottságok,akulturálistőkeés az írásbeliség területén legfeljebb átlag körüli értékekkeljellemezhetőek,deazinternetelutasításaáltalánoskörükben.
A nem internetezők legnagyobb számosságú, mintegy 800 ezerfőre tehető csoportját minden dimenzióban hátrányos helyzetjellemzi. Az „esély/telen”-ek egyéni adottságai mélyen átlagalattiak: felük 65 év feletti, alig 4%-uknak van érettségije,egészségi állapotuknemkielégítő.Majdnegyedükazutóbbi kétévben nem írt/olvasott könyvet/levelet/újságot. Anyagihelyzetükre a szegénység, gyakran a mélyszegénység jellemző.Kapcsolati hálójuk szűkebb, többmint harmaduk egyedül él. Azinternetvilágátólmindeszköz,mindigényszintentávolvannak.
A digitális világgal szembeni attitűdök mentén három részreosztható a nem internetezők tábora. Az „előszoba” és az„eszköz” szegmens elfogadó és nyitott. Az „edukáció”szegmens véleményei az átlag körül szóródnak, míg az„esély/telen” szegmens erősen elutasító álláspontot képvisel.Aszegmensekarányaazaffinitáscsoportokbanmeredeklejtőtkövet: az affinitást mutatók aránya az „előszoba”szegmensben84%,az„eszköz”csoportban70%,az„edukáció”csoportban 20%, míg az „esély/telen”-ek körében mindössze11%.
Miértnem?– Azinternethasználatmegtanulásánakelutasításafőként a személyes motivációk hiányára vezethető vissza. Aszükséglet hiánya és az érdektelenség jellemző leginkább azelutasításokaként.
Miért igen? –Az ösztönzők relatíve kis hajtóerővel bírnak, azegyestényezőkcsupánaneminternetezők12-24%-aszámárajelentenekvonzerőt.Nincsegyértelműenbiztoseszköz,„killerapplication”, aminek a segítségével kiugróan, egyértelműenvonzóbbá lehetne tenni az internethasználatot. Azinternetezés iránt affinis csoportok minden lehetőség irántnyitottak,mígazelutasítókmégalehetőségeketiselutasítják.
Konklúzió: a digitális világhoz fűződő viszony erősen függ aképzettségtől, az életkortól, az írás/olvasi készségektől, azanyagi-jövedelmi viszonyoktól, a fizikai-mentális állapottól, akulturális tőkétől, a kapcsolati háló szélességétől ésműködtetésének intenzitásától és legerősebben a digitálisvilághozvalókognitívviszonyulástól.
Mindezek a dimenziók azonban önmagukban nem képeznekönálló szegmenseket, hanem ezek együttjárása figyelhetőmeg. Az elemzés során nem képződött önálló „funkcionálisanalfabéta” vagy „mélyszegénységben élő” vagy„elszigeteltségben élő” szegmens, hanem a sokaság nagyhányada esetében ezen tényezők halmozódása, míg kisebbcsoportjai esetében a tényezők differenciált kapcsolatafigyelhetőmeg.
Ajánlás:érdemesazokraaszegmensenkrekoncentrálni,aholalegnagyobbhatásfokkalhasznosulhatazállamibeavatkozás.Az„előszoba” szegmens nagy valószínűséggel „magától” isinternetezővé válik, míg az „esély/telen” szegmens esetébenolyanmértékűahalmozottanhátrányoshelyzet,hogybármelytámogatási intézkedés után is rendkívül nehéz és csakhosszabb távon lehetséges jelentős eredmény felmutatása.Elsősorban az „eszköz”, másodsorban az „edukálás”szegmensek esetében látunk arra esélyt, hogy megfelelőenkialakított programok vagy támogatási rendszer nyománérezhetőmértékbennőjönazinternetezőkszáma.
Adigitálisalapkészségekkelnemrendelkezőkmagasarányaanemzetgazdaságszintjénanövekedésésafoglalkoztatás,végsősorontehátaversenyképességkorlátjakéntjelenikmeg,egybenpotenciálisankomolytársadalmifeszültségekforrása és a szociális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik okozója. Adigitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségűállampolgárokmunkaerő-piacikilátásaitéséletminőségétrontja,akikkörébenegyébkéntisalegalacsonyabbafoglalkoztatottság.
A digitális kompetenciák hiánya tartósan és egyre nagyobb mértékbenkonzerváljaaleszakadócsoportokhátrányoshelyzetét–ráadásuléppenazoka rétegek a leginkább elutasítóak az internet használatával ésinfokommunikációs képzések igénybevételével kapcsolatban, akiknek alegnagyobbszükségüklennerá.
A GINOP-3.3.2 – „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyiszolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Programkiterjesztésénekelősegítése”kiemeltprojektésaGINOP-3.3.3kiemeltprojektpályázati konstrukció alapvető célja a felnőtt lakosság körében a digitáliseszközök és szolgáltatások (különös tekintettel az e-közszolgáltatások)népszerűsítése,valamintahasználatukravalóösztönzésakistelepüléseken,ésahátrányoshelyzetűtársadalmicsoportokkörében.
A Projekt célja a digitális alapkészségekkel nem rendelkezőkmotivációjánakerősítése, a digitális kompetenciák fejlesztését célzó állami, piaci és civilkezdeményezésekkoordinációjaésmódszertanitámogatása,központiéshelyikommunikációsésmotivációstevékenységekmegtervezése,megvalósításaéskoordinációja,újszolgáltatásokfejlesztése.
A projekt előkészítési tevékenységeként elvégzendő a célcsoportszegmentálását és igényeinek felmérését célzó előzetes igényfelmérés alakosság körében (kvantitatív kutatás). A program sikere szempontjábólkulcsfontosságú,hogyamilliósnagyságrendűpotenciáliscélcsoportothogyanszegmentáljuk.
Akutatáscéljaezért
§ egyrészt a program célcsoportjának a rendelkezésre álló statisztikaiadatoknál és korábbi kutatási eredményeknél mélyebbre menőszegmentálása,
§ másrészt az egyes szegmensek igényeinek, az állami beavatkozássalkapcsolatoselvárásainakazonosítása.
A GINOP 3.3.2 program Megvalósíthatósági tanulmánya következőképpenfoglaljaösszeazeredményeket:
... a projekt közvetett célcsoportját az a valamivel több,mint 2millió (a 74felettieketisfigyelembevéve3milliókörüli)emberjelenti,akikegyelőrenemváltakadigitalizáció folyamatának részeseivé.A teljes sokaságot tekintveazegyetlencsoportképzőtényezőadigitálisalapkompetenciákhiánya.A3millióssokaságból a GINOP-ból támogatható konvergencia régiókra mintegy 2,46millióemberjut.
Amennyiben valamelyik jellemző alapján szűkíteni kívánjuk a megszólítandócélcsoportot és fókuszáltabb programot kívánunk végrehajtani, akkor jön aszegmentációmásodik szintje.MivelaGINOPalapvetőengazdaságfejlesztésifókuszú, a jelen projekt esetében is a munkaképes korú lakosságot kellelsősorban megszólítani, de mivel a digitális alapkészségekkel nemrendelkezők döntő része (86%-a) 45 év feletti, a 45-70 közötti, digitálisalapkészségekkel nem rendelkezők, konvergencia-régióban élőállampolgárokat javasoljuk a közvetett célcsoportnak tekinteni, különöstekintettel a hátrányos helyzetűekre. A projekt keretében elvégzendőkutatásokadhatnakválasztarra,hogyérdemes-etovábbszűkíteniaközvetettcélcsoportot.
Alapsokaság: a GINOP MVT alapján a konvergencia régiókban élő 45-74 évközötti , magánháztartásban élő, digitális alapkészségekkel nem rendelkezőmagyarállampolgárok.
Total 2831046 1654691 232742 2735117 1986469 497563 2831046
(Forrás: KSH Népszámlálás 2011) Az adott korosztályban átlagosan 53% a nem internetezők aránya, tehát aprogram, illetveakutatáscélcsoportjánaknagyságamintegy1,4millió főretehető.
A digitális írástudás hiánya szoros összefüggést mutat bizonyos szocio-demográfiai ismérvekkel. A minta kialakításánál figyelembe kell vennünkezeket a különbségeket, és biztosítanunk kell, hogy ezek a különbségekbiztosan érvényre jussanak és ne sérüljenek a statisztikai véletlen által.Módszertanilag ezt a minta rétegzésével és bizonyos szempontok szerintikvótakeretekfelállításávalvalósítottukmeg.
Amintakialakításakor,akvótaszempontokkijelölésekorolyanszempontokatválasztottunk, amely erős összefüggéstmutat az internethasználattal. Két főszempontot vettünk figyelembe: a települések közigazgatási rangját és azegyeséletkoricsoportokat.
Mindkét jellemző erősen összefügg az internethasználattal: a célcsoportlegidősebb tagjai között kétszer nagyobb valószínűséggel találunk neminternetezőt, mint a legfiatalabb korcsoportban. Majd ugyanilyen aránybanigaz ez a megállapítás a település közigazgatási rangját tekintve. A kvótakeretekmegadásakorezeketazarányokatérvényesítettük.
A mintavétel módszere kétlépcsős, hátrányos helyzet alapján aránytalanulrétegzettegyszerűvéletlenminta.
§ Első lépcső: 45-74 évesek számával arányos, konvergencia-régiónkéntéstelepüléstípusonkéntarányosegyszerűvéletleneljárás.Elsődlegesmintavételipontok(PSU)száma:155település.
§ Második lépcső: random walking egyszerű véletlen eljárásszűrőkérdőív (internetezik/nem internetezik) alkalmazásával.A minta minden egyes tagjához megadtuk a véletlen sétakiindulópontjátalakottközterületekalapján.
Adigitálisalapkészségekkelnemrendelkezőkmagasarányaanemzetgazdaságszintjénanövekedésésafoglalkoztatás,végsősorontehátaversenyképességkorlátjakéntjelenikmeg,egybenpotenciálisankomolytársadalmifeszültségekforrása és a szociális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik okozója. Adigitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségűállampolgárokmunkaerő-piacikilátásaitéséletminőségétrontja,akikkörébenegyébként is a legalacsonyabb a foglalkoztatottság. A hátrányos helyzetűtérségekben, illetve csoportok körében 30% feletti az alap digitáliskészségekkelnemrendelkezőkaránya.
Ahátrányoshelyzetűekrefókuszálástakkéntérvényesítettük,hogyatervezettkutatást két mintán valósítottuk meg. Az egyik minta alapsokasága feleljenmegakonvergenciarégiókbanélő45-74éves,digitálisalapkészségekkelnemrendelkezőkuniverzumának,mígegymásikmintaazugyanilyen jellemzőkkelbíró,deahátrányoshelyzetűtérségekbenélőkvonatkozott.
A leghátrányosabb helyzetű [LHH] kistérségekben a társadalmi problémákhalmozottan vannak jelen. A kistérségek LHH státuszba történő besorolását„komplex mutatószám kiszámításával határozták meg, a mutatószámok ötnagy csoportba sorolhatóak: gazdasági mutatók, infrastrukturális mutatók,társadalmi mutatók, szociális mutatók, foglalkoztatási mutatók. Az LHHkistérségekben nem minden település számít hátrányos helyzetűnek,240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján született besorolás alapján 717olyan település került kijelölésre, amely a leghátrányosabb helyzetűnekszámít.
A Kormány 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete 2015-ben módosította ahátrányoshelyzetűtelepülésekbesorolásirendjét:
a) jelentős munkanélküliséggel sújtott települések: azok a települések, amelyekben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét,
b) kedvezményezett települések: társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések,
c) komplex mutató: társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám,
d) munkanélküliségi ráta: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből,
e) társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések: a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada.
Amegváltozottbesorolási szempontrendszer alapján1052 településminősül„Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezetttelepülésnek”, míg „Jelentős munkanélküliséggel sújtott településnek”minősül838település.
Atáblázatadataialapjánlátszik,hogyahátrányoshelyzetűtelepülésekenélalakosság mintegy 12,9%-a, összességében mintegy 1 millió 280 ezerállampolgár. Ha a nem konvergencia régiókban élőkre reprezentatív mintasegítségévelhajtanánkvégreakutatást,akkoratervezettmintaméret,azazn= 1000 mellett mintegy 200 olyan megfigyelésünk lenne, amely az LHHtelepülésekenélőkrevonatkozna.Adigitáliskészségekhiányafőkéntavidéki,alacsony státusú és végzettségű állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait éséletminőségétrontja,azértakutatásnakkiemeltcéljátkellképezzékazittélőkvéleményeinek, mindennapi helyzetének és a digitális világhoz valókapcsolódásilehetőségeinekmegismerése.
A járások kedvezményezettségi kategóriák szerint, valamint az átmenetileg kedvezményezett települések 2015. január l-jétől
Átmenetileg kedvezményezett települések Forrás: 290/2014-es (XI.26.) kormányrendelet alapján.
A statisztikai hiba nagysága n = 200-as mintaméret mellett azonban márszámottevő,hapl.azittélőkfele-felegondolnáúgy,hogyszükségevan,illetvenincsszükségedigitálisképzésre,akkoramintabelibecslésalapján„csak”azttudnánk95%-osmegbízhatósági szintenállítani,hogyezazarány100-ból95esetben43%és57%közöttvan.
Ezért aránytalan, azaz diszproporcionális mintát terveztünk. A minta kétalmintából áll: az egyik alminta a nem konvergencia régiókban élőkrereprezentatív, míg a másik, úgynevezett boost alminta a leghátrányosabb,azaz mindkét szempontrendszer által hátrányos helyzetűnek minősítetttelepülésenélőkrereprezentatív.
Akétmintaegyüttesalkalmazásalehetővéteszi,hogy1. statisztikailag megbízhatóbb becsléseket tegyünk a hátrányos helyzetű
településeken élőkre vonatkozóan 2. a diszproporcionális mintavételből fakadóan az országos arányokat súlyozással
visszaállítva statisztikailag megbízható becsléseket tegyünk az országos reprezentativitási igényeknek megfelelően.
MintaA:konvergenciarégiókrareprezentatívn=750
MintaB:ahátrányoshelyzetűtelepülésenélőkn=250.
A minta ilyetén kialakítása alig rontja az országos reprezentatív mintamegbízhatóságát,miközben nagymértékben nő [várhatóan n=~ 450] az LHHtelepülésenélőrevonatkozóbecslésekmegbízhatósága.
Az adatfelvétel
Adatfelvétel módszere: CAPI in home F2F személyes interjú standardkérdőívvel.
A kutatás alapsokasága a GINOPMVT alapján a konvergencia régiókban élő45-74 év közötti, magánháztartásban élő, digitális alapkészségekkel nemrendelkezőmagyarállampolgárok.
Az alapsokaság számosságára, jellemzőinek eloszlására azonban nincsenekáltalánosanelfogadottreferenciaadatok,azazpl.aKSHacenzusoksoránnemrögzíti a személyek digitális írástudását. Ha a sokaságra vonatkozóannincsenek ilyen adataink, akkor csak becsléssel élhetünk valamely jellemzősokaságbeli eloszlásáról. A becslésekhez felhasználhatunk más forrásbólszármazó, megbízható és transzparens metodikával rendelkezőpiackutatásokat. Ilyen kutatás lehet az ICT Report, amely több évrevisszamenőleg szolgáltat adatokat a hazai internethasználat/nem használatjellemzőit illetően. Az ICT Report felhasználásának egy korlátozó tényezőjevan,mégpedigaz,hogyazideiévremégnemállnakrendelkezésre,ésegy,azidőben dinamikusan változó tényező esetében – mint jelen esetben azinternethasználataránya–korábbiállapotottükröz.Eztakörülménytakkéntköszöböltük ki, ha a trendek, illetve szakmai ismereteink alapján szakértőibecslés útján határoztuk meg az adatfelvétel időpontjában „érvényesnektekinthető”alapsokaságiadatokat.
Azinternethasználókaránya
A kutatás jellege, speciális célcsoportja miatt nincs kontrollcsoportunk, deösszességébenmégis el kell helyeznünk a célcsoportot az ország egészében.Az ICT Riport 2016 adataiból kiválagottunk néhány főbb szocio-demográfiaijellemzőt,amelyekmenténképetkaphatunkacélcsoportról.Atáblázatokbanabszolútszámokatisszerepeltetünkanagyságrendekérzékelésevégett.
A kutatás időpontjában mintegy 2,7 millió főre tehető azon 18 éven felüliszemélyek száma, akik nem használják az internetet. Ebből 1.400.000 főrebecsülhető a konvergenciarégiókban élő 45-74 éves nem internetezőkabszolútszáma.
A nem internetezők általános szocio-demográfiai jellegzetességeivisszaköszönnekacélcsoportbanis:akorelőrehaladtávalfolyamatosannőazinternetet nem használók aránya, a célcsoport 18%-a tartozik a 45-54 éveskorosztályba,43%-ukvantúlanyugdíjkorhatáron.
Acélcsoportbanalacsony,mindössze25%azaktívkeresőkaránya,ugyanakkoraz országos átlagot háromszorosan haladja meg a munkanélküliségi ráta. Anyugdíjasok a felét teszik ki a projekt sokaságának. Az ugyanitt élő, hasonlókorúinternetezőkkörébenazaktívkeresőkaránya66%.
A konvergencia régiókban élő, nem internetező 45-74 évesek majd fele aközségekben található, míg a referenciacsoportnak tekinthető internetezőkomplementerekcsupánnegyedeélfalvakban.
Acsoporttagjainaknegyedeegyedüálló.Aháromnáltöbbfőscsaládokarányamintegy harmadukra jellemző. A hasonló létszámú háztartások azinternetezőktöbbmintfelénélfordulnakelő.
Tizennégyévalatti tanulóacélcsoportmindentizedikháztartásábanél,a24év alatti háztartástaggal rendelkezők aránya 20%. Ugyanilyen korúak azinternetezők37%-ánakcsaládjábanélnek.
Acélcsoportfelesajátvéleményeszerint„épphogykijönhavijövedelméből”.Mindössze harmaduk él olyan háztartásban, ahol modernebbtelevíziókészülék, lapostévé található. Az internetező komplementer csoportesetébenezazarány72%.Aszemélyautómegléténektekintetébenhasonlóakülönbségakétcsoportközött:aneminternetezőkmintegyharmada,mígazinternetezők háromnegyede él olyan háztartásban, ahol van autó. Asztali,illetve hordozható számítógép a célcsoport hetedének áll otthonrendelkezésére.
Mobiltelefonnal háromnegyedük rendelkezik, a személyes okostelefonhasználata 15%-ukra jellemző. Ötödük él olyan háztartásban, ahol nincsmobiltelefon. A referenciacsoportban szinte teljes a mobilpenetráció,okostelefontmindenmásodikinternetezőhasznál.
Vezetékes telefont a célcsoportmintegy negyede tudhasználni a lakásában,fizetőstévészolgáltatásigénybevételekétharmadukrajellemző.
Összességében azt látjuk tehát, hogy a „hagyományos”, évtizedes múltravisszatekintő társadalmi törésvonalak,amelyekelsősorbanakorésaz iskolaivégzettség, a jövedelem illetve a településtípus mentén szerveződtek,továbbraisfennállnak.Afiatalok,amagasiskolaivégzettséggelrendelkezők,amagas jövedelműek, illetve a településhierarchia szerint magasabb státusútelepülésen lakók még mindig lényegesen nagyobb arányban használják azinternetet, azaz célcsoportunkhoz a regionális arányokhoz képest is többidősebb, kevésbé iskolázott, nem feltétlen kielégítő anyagi körülményekközöttélő tartozik.Ugyanakkorúj,kognitívgátakkeletkeztek,hiszena fizikaihozzáférésmegléteközelsemjelentautomatikuscsatlakozástazinternetezőktáborához.
Adigitálisattitűdöketbefolyásolószociokulturálisháttértényezőkdimenzióitakomplexésmunkanélküliségi rátaalapján ishalmozottanhátrányoshelyzetűtelepülésen illetve nem hátrányos helyzetű településen élők szerintibontásbanmutatjukbe.
1. dimenzió: Válaszadó lakókörnyezete
A válaszadók 11%-a él a komplex és munkanélküliségi ráta alapján isfigyelembevettértelembenvévehalmozottanhátrányoshelyzetűtelepülésen.
A felkeresett háztartások kicsivel többmint egyharmadában a legmagasabbfellelhetőiskolaivégzettségazáltalánosiskola,közöttükazonban4%-bannemminda8osztálykerültelvégzésre.Azösszesháztartástovábbi,szinténkicsiveltöbbmintegyharmadábanrendelkezneklegfeljebbközépiskolaivégzettséggelérettséginélkül. Tehát csakmajdnemmindenötödikháztartásbanvanolyanháztartástag,akiközépiskolaiérettségivelisrendelkezik,éscsupánminden10.háztartásban található olyan tag, aki valamilyen felsőfokú képesítést nyújtótanfolyammal vagy főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ahalmozottan hátrányos helyzetű településen élők körében a felsőfokúvégzettséggelrendelkezőháztartásokarányacsak6%,mígezazarányanemhátrányoshelyzetűtelepülésenélőkkörében11%.
A felkeresett válaszadók összesen 42%-a él az országDunántúli térségeiben,ebből 15% Közép-Dunántúlon, 14% Nyugat-Dunántúlon és 13% Dél-Dunántúlon.Továbbáaválaszadók19%-aélÉszak-Magyarországon,valamintazAlföldirégióbanösszesen40%,melyből21%Észak-Alföldön19%pedigDél-Alföldön él. A halmozottan hátrányos helyzetű települések nagyobbrészt azészak-alföldivalamintazészak-magyarországirégiókbantalálhatók.
Az összes válaszadó lakásának, házának elhelyezkedése szempontjából aztmondhatjuk,hogyfelüksűrűnlakottbelterületenél,egynegyedéneklakóhelyepedigugyanmárritkábbanlakott,demégmindigbelsőterületentalálható.Aválaszadókmajdnemötödének lakhelye viszont a település külső területére,megközelítőleg pedig minden 20. lakóhelye a település perifériájára esik.
A halmozottan hátrányos helyzetű településen élők két harmada földszintescsaládi házban él, minden 5. ilyen településen élő pedig olyan régi építésűfalusiházbanmelygazdaságimelléképülettelisrendelkezik.Anemhátrányoshelyzetűtelepülésenélőklakóhelyeiazelőzőhözhasonlómódonoszlanakmegjellegük szerint, azzal az eltéréssel, hogymindkét iméntmár említett jellegűházakbanélőkarányavalamivelalacsonyabbkörükben.Ezértanemhátrányoshelyzetű településeken élő válaszadók további egy negyedének lakása, háza,azokjellegeszempontjábólheterogénebbmódonoszlikmeg.Aválaszadókazemeletescsaládiházakmellettfőkéntalakásoksűrűnlakottbelterületenvalóelhelyezkedésébőlkifolyólagleginkábblakótelepipanelházakbanélnek.
A válaszadók ismeretei alapján a legmagasabb arányban [95%], azaz szintemindenki lakóhelye környékén megtalálható a háziorvosi rendelés. Ezzelszemben a falu, tanya vagy település gondnoki szolgáltatását [47%], illetveműködő klubok – mint például nyugdíjasklub – jelenlétét említettéklegalacsonyabb arányban [66%]. Nagyobb különbség a klubokat és agyógyszertárt illetően figyelhető meg a halmozottan hátrányos helyzetű ésnem hátrányos helyzetű településeken élők között. Az említések alapjánmindkét intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű településen élőkkörnyékénérhetőelalacsonyabbarányban.
A felkeresett válaszadók 95%-ának környékén elérhető mobiltelefonszolgáltatás,89%környékénvezetékestelefon,86%környékénkábeltelevízió,78% környékén vezetékes internet, azonban a válaszadók kevesebb mintnegyedénekkörnyékénvanazutcánéslakásokbanelérhetőingyenesvezetéknélküliinternetszolgáltatás.
A felkeresett válaszadók válaszai alapján a hozzájuk hasonló emberekmajdnem fele a polgármester véleményére hallgat leginkább, azonbanérdekes, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű településen élők közöttarányukmégmagasabb 59%. A polgármester véleménye után a helyi orvosvéleményére hallgatnak még nagy arányban [42%], valamint a válaszadókközelnegyedeapap/lelkészszaváraadleginkább.
2. dimenzió: Válaszadók jellemzése egyéni adottságok mentén
Afelkeresettválaszadóknegyederendelkezikaktívkeresőistátusszal.Továbbihatoda aktív korú azonban kvázi munkanélküli státusszal jellemezhető,emellettigennagyarányban,53%-banvannaknyugdíjasok.Azarányokszinteteljes mértékben azonosak a nem hátrányos helyzetű településen élőkkörében,azonbanahalmozottanhátrányoshelyzetű településenélőkközöttalacsonyabb a nyugdíjasok ellenben magasabb az aktív keresők és amunkanélküliekarányais.
A felkeresett válaszadók háromnegyede fizikai munkát végez vagy végzettlegutóbb. A nem hátrányos helyzetű településen élők körében szintén ez azarány tapasztalható és mindössze egynegyedet tesznek ki azon válaszadók,akik a fizikai munkától eltérő munkát végeznek vagy végeztek legutóbb. Ahátrányos helyzetű településen élők között a fizikai munkások arányaalacsonyabb, csak 69%, emellett viszont jelentős részük, egyhatodukválaszolta, hogy közmunkásként, közfoglalkoztatottként dolgozik vagydolgozottlegutóbb.
24
29
25
14
19
15
54
45
53
8
6
8
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Nemhátrányoshelyzetű
Halmozottanhátrányoshelyzetű
Total
Aktívkereső Aktívkorú(kvázi)munkanélküli Nyugdíjas Egyéb
A válaszadók csak közel 14%-ának háztartásában él olyan személy, akistátuszát tekintve tanuló, tehát túlnyomó többséget a tanuló státuszúháztartástaggalnemrendelkezőháztartásokalkotnak.
Kevesebb, mint a válaszadók harmadának háztartása rendelkezik olyanháztartástaggal, akinek van legalább középiskolai érettségije. Ez az arány ahalmozottanhátrányoshelyzetűtelepülésekenélőkközöttcsakaháztartásoknegyedéreigaz.
A válaszadók fele jónak tartja egészségügyi állapotát, ugyanekkor meg kelljegyezni, hogy ez egy szubjektív percepció. Harmaduk kielégítőnek, ötödükpedigrossznakítéliugyanezt.
A legtöbben szellemileg frissnek érzik magukat [69%], a legnagyobbproblémák a látás [18%] és a mozgás [19%] esetében jelentkeznek aválaszadóknál.
Anemhátrányos településenélők jellemzőenmindegyikdimenzióeseténazösszes válaszadó egészség-érzetéhez közelítenek, ugyanakkor a hátrányostelepülésenélők valamivel átlag feletti szubjektívmegítéléssel rendelkeznek,főkéntamozgásésjárástekintetében.
Emellett elmondható, hogy amegkérdezettek akár az egyesdimenziók, akáraz általános egészségi állapotuk tekintetében a közepesnél is jobban érzikmagukat.
tekintetében 51% fordul meg legalább havonta háziorvosánál, melyből csak2% megy szinte hetente. Szakorvoshoz viszont csak 13% látogat legalábbhavontaésebbőlmindössze1%-nakvanszükségeszintehetentejárni.Anemhátrányos helyzetű településen élők között mindkét típusú orvosi látogatásaránya magasabb, a halmozottan hátrányos helyzetű településen élőkorvoshozjárásáhozviszonyítva.Mígháziorvosátelőbbiekközültöbbmintfele,utóbbiak közül csak 41% keresi fel legalább havi rendszerességgel, addigszakorvoshoz előbbiek közül 13%, utóbbiak közül csak 8% fordul legalábbhavonta.
Az orvosi rendelés idejéről jellemzően személyesen szerez tudomást aválaszadóklegnagyobbrészeközelfele,37%-atelefononérdeklődikéscsakaválaszadók hatoda próbál egyéb módon információt szerezni. Az orvosivizsgálatra viszont 47% jelentkezik be telefonon keresztül, 39% intéziszemélyesenéscsak13%egyébmódon.
Az, hogy nehézséget jelent a rendelés idejénekmegtudása a válaszadóknakcsak 6%-ára jellemző, 81%-uknak viszont nem okoz gondot. Hasonlómódonegyorvosivizsgálatravalóbejelentkezéscsakaválaszadók8%-aszerintjelentnehézséget,78%-naknemnehézség.
3. dimenzió: Válaszadó és háztartásának anyagi helyzete
A válaszadók legnagyobb részben,majdnem felük 2 szobás, további 38%-ukpedig3 szobás lakásbanvagyházbanél. 4-nél több szobás lakást vagyházatcsupán 8%-uk engedhet meg magának, viszont szintén 8% az aránya az 1szobábanélőháztartásoknakis.
A lakás vagy ház fűtése szempontjából a halmozottan hátrányos helyzetűtelepülésenélőkközöttkimagaslóaránybanafával,szénnelvagyolajkályhávalfűtők vannak. Míg a nem hátrányos helyzetű településen élők közöttlegtöbbenegyedikazánnalvagyközpontifűtésselrendelkeznek.
A válaszadók harmada nem tudja, vagy nem válaszol arra kérdésre, hogymennyi a háztartásukban élők összesített havi nettó jövedelme. A relevánsválaszt adók között legmagasabbarányban11%, akikneknettó 101-125ezerFt-ból,8%akikneknettó176-200ezerFt-ból,ésszintén8%akikneknettó76-100ezerFt-bólgazdálkodikháztartásaegyhónapban.
Minden 10. válaszadó a legalsó jövedelmi decilishez tartozik. A másodiktizedhezaválaszadók9%-a,aharmadiktizedhez14%sorolható.Legmagasabbarányban többminta válaszadók felea középsőhat tizedbe tartozikés10%sorolhatóafelsőtizedbe.Azegyfőreesőátlagosjövedelembecslésalapján83340forint.
Azekvivalensjövedelmidecilisekszerintimegoszlásehhezképestannyibantérel, hogymagasabb, 12% a legalsó tizedhez tartozó válaszadók aránya, 8% a
30
25
20
18
11
7
1
19
41
18
23
19
1
29
27
20
18
12
6
1
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Egyedikazán/központifűtés
Fa/szén/olajkályha
Egyedigázkonvektor
Vegyestüzelésűkazán
Héravagycserépkályha
Távfűtéssel,vagyházközpontifűtéssel
Egyedivillanyfűtés
Nemhátrányoshelyzetű Halmozottanhátrányoshelyzetű Total
második tizedbe és 10% a harmadik tizedbe tartozók aránya. A középső hatekvivalens jövedelmi decilisbe az előzőhöz képest kicsivel többen, aválaszadók 59%-a, a legfelső tizedbe viszont változatlanul 10%-a tartozik. Azegyfőreesőátlagosekvivalensjövedelembecslésalapján102489forint.
A válaszadók 9%-a gondolja úgy, hogy háztartásának jövedelmi viszonyaromlanifogazelkövetkezendőévben,ebből3%aki jelentősromlásraszámít.Aháztartásoktöbbmint70%-ábanúgyvélikjelenhelyzetüknemfogváltozni,éscsak11%érziúgy,hogyazelkövetkezőegyévbenjavulásttapasztalhatnak.
A válaszadók lakásának, házának, kertjének külső állapota túlnyomórészt,71%-banahasznált,átlagos,karbantartottjelzőkkelillethető.Aválaszadókalighatodának átlag alatti, nem karbantartott, kissé elhanyagolt lakása, háza,kertje van, viszont 11%-ának szép, újszerű, rendezett. Csak 2%-ban találnileromlott, omladozó, gazos külsővel rendelkező lakhelyet. A lakások, házak,kertekbelsőállapotárólpedigugyanezmondhatóel.
4. dimenzió: Infokommunikációs eszközök megléte és használata
A kutatás célcsoportja alapvetően az internetet nem használó 45-74 évessokaság,azonbanakadnakköztükösszesen6%-banolyanválaszadók,akikazokostelefon használattal kapcsolatos válaszaik alapján feltehetően mégislátensinternethasználóknakbizonyulnak.
A felkeresett háztartások 96%-ában van működő televízió, az ő 95%-ukhasználja is a készüléket, 65%-nak van fizetős televízió szolgáltatása.Mobiltelefonnal a háztartások 81%-ában rendelkeznek, viszont nekik csak69%-ahasználjais.Működővezetékestelefonszolgáltatásaháztartások28%-ában van, melynek 23%-a használja is ezt, vezetékes internet szolgáltatáspedig összesen 24%-ában érhető el. Olyan háztartás melyben egyikkel semrendelkeznek2%-bantalálható.
A felkeresett válaszadók több mint felének háztartásában rendelkeznekbankkártyával, 40%-nál megtalálható működőképes személyautó, 30%-nállapos tévé, 28%-nál legalább egy érintőképes okostelefon. A legalacsonyabbarányban tablet és okos tévé fordul elő, azonban a válaszadók több mintegyharmadának háztartása egyik eszközzel sem rendelkezik a felsoroltakközül.Akülönbözőműködőeszközökkelrendelkezőháztartásokarányaszintemindenesetbenanemhátrányoshelyzetűtelepülésenélőkközöttmagasabb,azonháztartásokarányaviszont,akika felsorolteszközökközülegyikkelsemrendelkeznek,ahalmozottanhátrányoshelyzetű településekenélőkkörébenmagasabb.
Összesen a felkeresett háztartások 19%-ában van mindössze 1 darab, 14%-ában kettő, 9%-ában három, 6%-ában négy működőképes eszköz az előbbfelsoroltak közül.Minden 10. háztartásban van öt darab, viszont hat eszközcsak a háztartások 4%-ában hét pedig 2%-ában található meg. Átlagosan 2eszközzelrendelkeznek.
Érintőképernyősokostelefonnalafelkeresettválaszadók12%-arendelkezik.Ahátrányoshelyzetűtelepülésenélőkközöttcsak9%.Azeszközhasználatábanazonbannagyobbeltérések vannaka különbözőhelyzetű településekenélőkközött. Míg a nem hátrányos helyzetű településen élő válaszadók közötttelefonálásrakivételnélkülmindenki,üzenetküldésrepedigközelkilenctizedehasználja a készüléket, addig a halmozottan hátrányos helyzetű településen
54
41
31
28
16
15
9
34
44
31
23
26
14
11
1
1
40
53
40
30
28
15
15
8
1
35
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Bankkártya
Személyautó
Lapostévé
Érintőképernyősokostelefon
Asztaliszámítógép
Hordozhatószámítógép,vagymásnévennotebook,laptop
Táblagép,vagymásnéventablet
Okostévé
Egyikkelsemrendelkezikaháztartás
Nemhátrányoshelyzetű Halmozottanhátrányoshelyzetű Total
A felkeresett válaszadók válaszai alapján az tapasztalható, hogy csakkétharmaduk írt/olvasott említésreméltómennyiségben a kérdezett időszakalatt. 20%-nál az írás/olvasás szintje minimálisra tehető, további 14% pedignemírt/olvasottakérdezettidőszakban.
Újságotazelmúltkétévsoránaválaszadókaligtöbbmintfele55%-aolvasott.Akikviszontaztnyilatkozták,hogyolvastak,közülük42%szintenaponta,38%hetente többször, 9% heti egyszer 12% pedig ritkábban, mint hetigyakorisággaltetteezt.
Ha azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt két évben hány hivatalos levelet vagykérvényt írtak a válaszadók saját kezűleg azt látjuk, hogy döntő többségük[81%]egyetlenegyetsemírt,valamiveltöbb,mintegyhatoduk[17%]írtegyéstízközött,tíznéltöbbetviszontelenyészőarányban[0,2%]írtak.
Levelet vagy képeslapot rokonainak ismerőseinek az elmúlt két évben aválaszadók többsége [77%] szintén nem írt, 1 és 10 darab között valamiveltöbben[20%]írtak,minthivatalosleveletvagykérvényt.
Ehhez hasonló az aránya a rokontól vagy ismerőstől kapott leveleknek,képeslapoknak. A felkeresett válaszadók 2%-a kapott tíznél több, alig többmint negyede [26%] 1 és 10 közötti darabszámú levelet. Míg 71% egyetlenleveletvagyképeslapotsemkapottrokonaitólismerőseitől.
Átlagosan a legnagyobb gondot a régi iskola- vagy munkatársak, barátokmegtalálása jelenti, azonban szintén őket nem próbálták még megtalálni[28%] sem. Azok közül viszont akik próbáltak, 21%-nak nagy nehézségetjelentettéscsak31%-naknemjelentnagygondot.
A felkeresett válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy nagy nehézségetjelent számára egy sms megírása, azonban 43%-uknak ez nem jelent
Olyan embereket megtalálni, akik a válaszadóhoz hasonló érdeklődésűek,azonos hobbival, szabadidős tevékenységgel rendelkeznek a felkeresettválaszadóktöbb,mintnegyedenemispróbáltmég[26%],38%-naknemokozgondot,17%érziviszontúgy,hogynagynehézségetjelenteneneki.
A kapott sms elolvasása többmint a válaszadók felének nem esik nehezére[52%],azonbanminden5.számáraeznagynehézség.
A legkevésbéazokoznagynehézségetaválaszadóknak,hogynemlátjákazt,akivel telefonálás közben beszélnek [68%], azonban így is minden 10.válaszadónyilatkozta,hogyjelentősnehézségetjelentszámáraaszituáció.
A felkeresett válaszadók többmint kétharmada [68%]egyetlen könyvet semolvasott az elmúlt két év során, míg 27% azok aránya, akik 1-10 könyvetolvastak. Tíznél többet csak 4% olvasott, és jól látszik, hogy a halmozottanhátrányos helyzetű településen élők között jóval magasabb a könyvet nemolvasókaránya.
Afelkeresettválaszadóklegnagyobbarányban[60%]azzalazállítássaltudnakazonosulni, hogy sok időt fordítanak televízió nézésre, míg csak 14%-uknyilatkozottúgy,hogyeztnemtartjamagárajellemzőnek.Szinténtöbbmintaválaszadók fele [53%] tartja igaznak, hogy kedveli az ismeretterjesztőműsorokat,és52%értegyetazzal,hogykedveliatévéssorozatokat.Gyakranmár csak kevesebb, mint a válaszadók fele, 46%-a hallgat rádiót válaszaialapján. Az, hogymeg tudja nézni a teletexten vagy valamilyen elektronikusműsorújság segítségével, hogy milyen műsorok futnak majd az egyescsatornákon a válaszadók 44%-ára igaz, azonban több mint egyharmaduk[36%] ezt nem tudja megtenni. Magasabb az aránya azon válaszadóknak,akikre állításuk szerint nem igaz, hogy gyakran hallgatnak zenét [39%]. Akikezzel az állítással egyetértettek csak 36%-ban vannak. Az, hogy szeretnénektájékozottabbaklenniavilágdolgairól,valamintszívesenolvasnánaktöbbetazőtérdeklőtémákrólegyarántaválaszadók30%-átjellemzi,viszontamásodikállítást 46%, tehát majdnem a válaszadók fele inkább elutasította. 26%nyilatkozott úgy, hogy igaznak tartja, hogy érdekli a politika és követi apolitikaitörténéseket,30%közepesmértékűérdeklődéstmutatatémairánt,44%viszontnemtarjamagáraigaznakazállítást.Azokkalazállításokkal,hogyszeretnek játszani, rejtvényt fejteni, kártyázni valamint, hogy sok időtfordítanak a hobbijukra a válaszadók közel negyede ért egyet [25%; 22%],azonban mindkét esetben a válaszadók több mint fele nem tartja magáraigaznakadottállítást[56%;55%].
A válaszadók háromnegyede az elmúlt két évben nem volt nyaraláson,sporteseményen, koncerten, színházban és múzeumban sem. Összesenkevesebb,mintaválaszadókhatodavoltazelmúltkétévbennyaralni [15%],viszontazarányahalmozottanhátrányoshelyzetűekközöttjóvalalacsonyabb,csak8%.Bármilyensporteseményennézőkéntaválaszadók10%-a,koncerten7%-uk,színházban6%mígmúzeumban5%-ukvoltazelmúltkétévsorán.
Az az állítás, hogy sokat dolgozik a kertben vagy a ház körül majdnem aválaszadók felére [49%] igaz, azonban 30%-ára egyáltalán nem. A műszakiújdonságok viszont a válaszadóknak csak egy hatodát érdeklik, 65% viszontegyáltalán nem tartja ezt jellemzőnek magára. Azt, hogy olyan munkátszeretne találni, amitotthonról is végezhet;hogy szívesen részt venneolyantanfolyamon,aholvalamihasznosattanulhatvagy,hogyszívesentanulnamegújszakmátvagyajelenlegirőltöbbetajelentőstöbbségegyáltalánnemtartjaigaznakmagára[69%-71%-74%].
Afelkeresettaktívstátuszúválaszadóktöbbmintfele,55%-anyilatkozta,hogyelégedett a munkájával, 31% közepesen elégedett, 13% viszont nem vagyegyáltalánnemelégedett.Magas,42%-osaránybanvannak,akikszeretnénekjobbkörülmények közöttdolgozni, és39%értett egyet azzal, hogy szeretné,haolyanmunkáttalálna,amitjobbanmegbecsülnek.Aztviszont,hogytervezaközeljövőbenmunkahelyváltástaválaszadókháromnegyedeelutasítja.
A nem aktív kereső státuszú válaszadók közül 15% tartja igaznak, 12%mérsékeltenigaznak,72%viszontegyáltalánnemtartjaigaznakaztazállítást,hogyszeretnénekújradolgozni
Jelentősebbkülönbséganemhátrányosésahalmozottanhátrányoshelyzetűtelepülésen élők között három állítás esetén figyelhető meg. Az összesválaszadó tekintetében a halmozottan hátrányos helyzetű településen élőkközöttmagasabbaránybanvannak, akik sokatdolgoznaka kertbenvagyházkörül [55%] és magasabb arányban vannak [48%], akik szeretnék, ha olyanmunkáttudnánaktalálniamitjobbanmegbecsülnek.
Még jelentősebb különbség, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűtelepülésenélőaktívkeresőstátusszalrendelkezőválaszadókközöttmajdnemötször annyian vannak, akik tervezik, hogy a közeljövőben munkahelyetváltanak [24%], ellenben a nem hátrányos helyzetű településen élő aktívkeresőkhözképest,aholezazaránycsak5%.
Afelkeresettválaszadókközülrokonaikkalszemélyesentalálkoznilegnagyobbarányban [36%] 1-3 naponta szoktak, 26%-uk hetente, 16%-uk 2-3 hetente,minden 10. válaszadó havonta, 4% negyedévente, 5% pedig még ennél isritkábbanszokott.Csak2%-banfordulelő,hogyvalakiszemélyesensohanemtalálkozikrokonaival.Ehhezképestarokonaival telefonona legtöbben[29%]hetirendszerességgelszoktakbeszélni,de27%azarányaazoknakis,akik1-3napontailletve16%azarányaazoknak,akik2-3hetentetelefonálnak.Leveletkapni vagy küldeni rokonainak a válaszadók 61%-a soha nem kap vagy küld,továbbimajdnemegynegyedük [23%]negyedévnél is ritkábban teszi. SMS-tszintén magas arányban, a válaszadók 52%-a soha nem küld vagy fogad,viszont16%-banvannakolyanválaszadókis,akik2-3hetentehasználjákeztatelefonosszolgáltatást.
A válaszadók 71%-a szerint jellemző rá, hogy telefon helyett a személyestalálkozásokat,személyeskapcsolatokatpreferálja.31%nyilatkozottúgy,hogysok emberrel tart rendszeres kapcsolatot, de szintén 31%, aki csak közepesmértékbentartjaeztigaznak,alegtöbben38%pedigegyáltalánnemtartjaeztjellemzőnekmagára.Hasonlóazarányaagyakrantelefonálóknak[30%].Nálukkevesebben,körülbelülaválaszadóknegyedegondoljaúgy,hogysokbarátjavan,minden5.válaszadóviszontszívesenmegismerkedneolyanemberekkel,akik hozzá hasonlóak. Azokkal az állításokkal, hogy sokszor érzi magátmagányosnak;gyakranmegyvendégségbevagyhívvendégeket;aktívanrésztvesz a település életében, rendezvényekre klubokba jár; illetve hogy többbarátra lenne szüksége a felkeresett válaszadók döntő többsége elutasítóválasztadottésaligvagyegyáltalánnemtartjamagárajellemzőnek.
Aválaszadókközülbarátaikkal,szomszédjaikkal legtöbben,61%1-3naponta,további 18% heti rendszerességgel találkozik személyesen. Telefonon szinteazonosaránybanvannak,akik1-3naponta[20%],hetente[21%],2-3hetente[18%]vagysoha[19%]nembeszélnek.Leveletafelkeresettválaszadókdöntőtöbbsége, 70%-a se nem kap se nem küld barátainak szomszédjainak. MígSMS-t csaka válaszadók valamivel többmint fele, 54%-anemkapvagy küldsoha,minden10.válaszadóviszontlegalábbhetentehasználjaaszolgáltatást.
A felkeresett válaszadók legnagyobb arányban [67%] a postát látogatták azelmúlt két évben az alábbi intézmények közül. A válaszadók közül 31% voltönkormányzatihivatalbanvagyaközségházán,21%templombanvagyvallásiközösségben. Negyede a válaszadóknak azonban egyik intézményt semlátogattamegazelmúltkétévsorán.
Aválaszadóktöbbmintfelére,57%-áraigaz,hogyhivatalosügyeiketönállóanintézik. Az viszont, hogy könnyen megérti, átlátja a hivatalos iratokat,számlákatmár csak 41%-ukra igaz, 28% úgy nyilatkozott, hogymérsékelten,míg 32% úgy, hogy nem igaz rá az állítás. Az érintőképernyő magabiztoshasználatát csak a válaszadók egy hatoda tartotta igaznak magára, jelentőstöbbségük[71%]viszontnemlegesválasztadott.
A válaszadók valamivel több, mint negyede [28%] szokta intézni a mérőóraállásbelejtését,valamiveltöbben,mintfelük[56%]intéziaszerelőkeresését,ha valami elromlik és 58% szokott ügyeket intézni az önkormányzatnál,okmányirodában vagy akár a községházán. Csak 27% nem szokott ilyenügyeketintézniafelkeresettválaszadókközül.
Amérőóra állás bejelentését az ezzel foglalatoskodó válaszadók legnagyobbrésze,59%-atelefonontovábbi35%-aszemélyesen,3%-alevélben2%-apedigSMS küldéssel intézi. Ha valami elromlik, szerelőt a válaszadók fele [52%]telefonon keres, másik jelentős részük [46%] személyesen intéz. Azönkormányzatnál, okmányirodában vagy községházán intézendő ügyeketviszont a jelentős többség, 87% személyes úton teszi és csak 12% használtelefonosmegoldástebbenazesetben.
Az tapasztalható, hogy bár az SMS, vagy levél küldési lehetőséget csakminimális arányban használják a válaszadók, az SMS előfordulása teljesmértékben, a levél küldéseknek pedig döntő többsége a nem hátrányoshelyzetűtelepülésenélőkáltalfordulelő.
A válaszadók között legnagyobb arányban azok vannak, akik a számlákat,csekkeket. havonta fizetik. Vásárolni a legtöbben [42%] szinte heti, demellettük szintén sokan [39%] szinte napi rendszerességgel járnak.Nagybevásárlás a válaszadók 39%-a havonta, 26%-a ennél ritkábban végez.Viszontvan19%,akiksohanemszoktaknagybevásárlástcsinálni.
Mindahatfelsorolttevékenységeseténaválaszadókdöntőtöbbségeúgyvélinemokoz számáraproblémát annak elvégzése.A legkisebb gond amérőóraállásának bejelentésével van, ami csak a válaszadók 4%-ának jelent nagyproblémát.Alegtöbbeknekgondotokozótevékenységanagybevásárlás,deezismindösszeaválaszadók11%-ánakjelentnagyobbproblémát.
A felkeresett válaszadók többmint fele [53%]értett egyet azzal az állítással,hogy aholmár egyszer voltak, oda később is könnyen visszatalálnak, viszontnegyedea válaszadóknaknyilatkozott úgy, hogyez csak félig-meddig igaz és22%nemtartottaigaznak.
Aválaszokalapjánaválaszadókközelfelére[48%]igazaz,hogyszintenapontaelmennekotthonról,ésvalamiveltöbbmintaválaszadókharmadaállítja,hogyjól eligazodik a térképen [35%]. Ellentétben 42%-nyi válaszadóval, akik nemgondolják,hogyjóligazodnakelrajta.
Ha valamilyen okból kifolyólag új állást kéne találnia a válaszadónak, akkorközülük 28% az ismerőseit kérdezné meg először, 23%-uk megnézné azapróhirdetéseket az újságokban, 19% legelőször a munkaügyis hivatal vagymunkaközvetítősegítségétkérné,18%pedigkezdetbenszóban,személyesenérdeklődne a környéken lévő cégeknél. A legalacsonyabb arányban azokvannak, akik megkérnének valakit, hogy keressen nekik álláslehetőséget azinterneten[8%],ésnáluk isalacsonyabbarányban,akik leveletküldenénekakörnyékenlévőcégeknek[3%].Aválaszadók54%-aviszontnemakarújállástkeresni.
Olyan helyre eljutni ahol még nem járt, a válaszadók 36%-a nem gondolja,hogy problémát okozna, 28% viszont úgy látja lehet okozna kisebb gondot,34%pedigkifejezettenproblémásnakérzi.
Az,ha valamilyenokból kifolyólag lemaradnakedvenc sorozatáról és későbbsemtudnábepótolnicsakaválaszadók12%-ának;azújságokhoz,könyvekhezvaló hozzájutás 9%-nak; az ha egyszerremenne két olyanműsor a tévében,amit látni szeretne és nem tudja eldönteni melyiket válassza 8%-nak; a
kedvenc zenéihez való hozzájutás pedig a válaszadók 7%-ának okozna nagyproblémát.
Önéletrajz írása valamint egy más munkához szükséges képességekelsajátítása viszont a válaszadók szinte azonos arányának jelentene nagyproblémát[35-35%],mintamennyinekezekatevékenységeknemokoznánakgondot [35-34%]. Az álláshirdetéseket megtalálni viszont a válaszadóknagyobb arányban nem tartják problémának [42%] és csak alig több mintnegyedüknekokoznanagyproblémát.
Mindentevékenységrejellemzőazatendencia,hogyahalmozottanhátrányoshelyzetűtelepülésenélőkközöttmagasabbaránybanvannakazonválaszadók,akiknek adott tevékenység problémát okozna, a nem hátrányos helyzetűtelepülésenélőhasonlóválasztadóválaszadókhozképest.
Azon felkeresett válaszadók közül, akiknek háztartása rendelkezik az adotteszközzel,legnagyobbaránybanbankkártyájukathasználják[65%],eztkövetiaszemélyautó,amit40%ésalapostévé,amit38%használ.Átlagosankörülbelül2eszközthasználnakaválaszadókafelsoroltakközül.
Az összes válaszadó közül azonban a válaszadók közel negyedével, 23%-ávalelőfordult a közelmúltban, hogy mással együtt internetezett, olyan módon,hogymáskezelteakészüléket,őcsakfigyelt.
Aválaszadókháromnegyedének[75%]tudomásaszerintvanolyanszemélyaháztartásában illetve ismertségi vagy baráti körében, aki használja azinternetet.
Ezekaszemélyeklegnagyobbaránybanaválaszadórokonai,atelepülésenélőismerősök barátok vagy a válaszadóval együtt élő fiatalabb családtagok,gyerekek.
66
40
39
19
3
1
14
55
38
32
16
3
1
1
14
65
40
38
19
3
1
14
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Bankkártya
Személyautó
Lapostévé
Érintőképernyősokostelefon
Asztaliszámítógép
Hordozhatószámítógép,vagymásnévennotebook,laptop
Okostévé
Nemszoktamegyiketsemhasználni
Nemhátrányoshelyzetű Halmozottanhátrányoshelyzetű Total
Azon felkeresett válaszadók közül, akik rendelkeznek érintőképernyősokostelefonnal valamint ennek segítségével szoktak üzenetet küldeni ésfogadni [n=103], mindannyian használják a telefon sima SMS küldésfunkcióját.Azonbanközülük9%szokottafacebookmessengerrelis,5%pedigavibernevűtelefonosapplikációsegítségévelisüzenetetírnivagyfogadni.
Azérintőképernyősokostelefonmagabiztoskezelésétaválaszadókközülcsak8% állította, ehhez képest az asztali számítógépet csak 6%míg egy tabletetcsak a válaszadók 4%-a tud saját bevallása szerint magabiztosan kezelni. Aválaszadókigenmagasaránybanegyáltalánnemkezelikmagabiztosanezeketazeszközöket.
A felkeresett válaszadók mindhárom kérdés esetén zömmel elutasítóválaszokat adtak. Azt, hogy hasznos lenne számára, ha tudná kezelni aszámítógépet a válaszadók közel hatoda gondolja [16%]. Az érintőképernyősokostelefon kezelését a válaszadók 14%-a tartaná hasznosnak. Legnagyobbarányban, majdnem a válaszadók negyede [24%] válaszolta azonban, hogyhasznosnaktartaná,hatudnáhasználniazinternetet.
12. dimenzió: Internethez kapcsolódó élethelyzetek hasznossága
Afelkeresettválaszadókelsősorbanazegészségügyiteendőkkapcsántartanákhasznosnak az internetes megoldásokat, míg legkevésbé a közlekedéshezkapcsolódólehetőségeketérzikhasznosnakmagukszámára.
Aválaszadóktöbbmintfele[52%]tartanáhasznosnak,hogyhakényelmesen,otthonából kereshetné meg és találhatná meg új vagy régi barátait,munkatársait, ismerőseit. 56%-nak lenne hasznos, ha üzeneteket válthatnacsaládtagjaival,rokonaival,barátaival,de47%-ukaztishasznosnakéreznéhatelefonálásközbenláthatnáisaztakivelbeszél.
A kultúrához kapcsolódóan 56% szerint hasznos lenne, ha ingyenesenolvashatnanekitetszőújságokat,magazinokat,könyveketasajátotthonában,és szintén56%örülne,haolyan filmeketés sorozatokat ismeg tudnanézni,amiről valamiért lemaradt. 52% hasznosnak tartaná, ha ingyenesenhallgathatnabármilyennekitetszőzenétasajátotthonában.
Azt a tevékenységet ha a mérőállást otthonról is beküldhetné 49%, ha aszámlákat otthonról is fizethetné és nem kellene ezért postáramennie 48%tartanáhasznosnak.Aztviszont,hogyhaotthonrólistudnavásárolnicsak31%látjajólehetőségnek.
A munkával kapcsolatban a válaszadók 45%-ának lenne hasznos, ha mintátkapnaahhoz,hogyhogyankészítsenjóönéletrajzot.44%-naklennehasznára,
65
63
61
56
50
38
58
56
63
51
55
37
64
62
62
56
50
38
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Egészségügyiteendőkhöz
Barátokhoz
Kultúrához
Rutinteendőkhöz
Munkához
Közleekedéshez
Nemhátrányoshelyzetű Halmozottanhátrányoshelyzetű Total
harengetegálláshirdetésközülválogathatnaésegyszerűenjelentkezhetneazállásokra. 43% számára lenne hasznos, ha olyan tudást kaphatna egytanfolyamon,amilehetővétenné,hogyjobbanfizetőmunkáttaláljonés42%számára lenne hasznos, ha olyan tudást kaphatna egy tanfolyamon, amilehetővétenné,hogyakárotthonrólisvégezhetőmunkáttaláljonmagának.
Aközlekedés szempontjábólpediga válaszadók38%-ának lennehasznos,halenne egy olyan térképe melynek segítségével megkereshetné az magaszámárakívánatosúticélt.
Összességébenvéveaválaszadók85%-atartanáhasznosnak,haazemlített6terület közül legalább egy esetén, amegkérdezett 16 élethelyzetből pedig aválaszadók86%-aszámáralennelegalábbegyszituációbanhasznos,hatudnáhasználni az internetet.Átlagosan3 terület esetében, valamint8 élethelyzeteseténtartanákhasznosnakalehetőséget.
Arra a kérdésre viszont, hogy szívesen részt venne-e egy DJP oktatáson afelkeresettválaszadókcsupán17%-aszolgált igenlegesválasszal.Különbséganemhátrányoshelyzetűésahalmozottanhátrányoshelyzetűtelepülésenélőkközöttnemmutatkozik.
A szegmentáció célja, hogy a vizsgált populáción belül olyan csoportokathozzunk létre, amelyek a élethelyzetüket, igényeiket, elvárasaikat ésattitűdjeiket tekintve lehetőség szerint minél homogénebbek, emellett acsoport-hovatartozás könnyen beazonosítható – azaz a csoportok viszonylagkevés jellemző mentén jól körülhatárolhatóak. Az ilyen módon létrehozottszegmensekmindatargetálás,mindpedigakommunikációszámárarelevánscélcsoportokatjelentenek,hiszenacsoportokrajellemzőkarakterek,igények,elvárások, szokások megismerése támpontot jelent a számukra nyújthatóprogramok tekintetében; attitűdjeik ismerete pedig segítséget nyújt aszámukraközvetítendőértéküzenetekmegfogalmazásában.
A szegmentáció soránolyandimenziókathasználtunk fel, amelyeknincsenekdirektmódon összefüggésben az internet használat/nem használat, illetve adigitálisattitűdjellemzőkkel:
megítéléseA szegmentációseljárás két fázisban történt.Azelső fázisbanazonosmérésiszintre konvertáltuk az internet nem használatát látens módon befolyásolójellemzőket. A szegmentáció dimenzióit kompozit mutatók formájában[praktikusan0-100-asskáláratranszponáltscoreértékek]képeztükle,amelyakérdezettek a kérdőív primer kérdéseire adott válaszaira alapult. A primerválaszokból nulla-egy, azaz két értékű dummy változókat képeztünk, majdfaktoranalízismódszerrelmeghatároztukmindegyikdimenziófőkomponensét.A főkomponens score-ok 0-100 skálára konvertált értéke határozta meg azegyesdimenziókscore-jait.Ezbiztosítottaegyfelőlalétrehozandószegmensekkönnyebb értelmezhetőségét, másrészt azt, hogy a vizsgált dimenziókegymássalösszehasonlíthatóak legyenek;elkerülveezáltalvalamelydimenzióaránytalan túlsúlyát a szegmens-hovatartozásmeghatározásában.A score-okkialakítása során törekedtünk arra, hogy egy-egy alapjellemző csak egydimenzióbankerüljönfelhasználásra,denéhány,azinternethasználatot/nemhasználatot nagyon erősen befolyásoló jellemző (pl.: iskolai végzettség)esetébenelőfordult,hogymás-másdimenzióesetébenisfigyelembevettük.
A score-ok aggregált módon tartalmazzák azt az információt, hogy egy-egydimenzió milyen mértékben jellemző egy-egy internetet nem használóra. Akövetkező lépcsőben kísérletet tehetünk arra, hogy a dimenzió score-okbólhierarchikus klaszterelemzésen alapuló homogenitás-vizsgálattal határozzukmegalétrehozandószegmenseket.
A második fázisban a dimenzió score-okból hierarchikus klaszterelemzésenalapulóhomogenitás-vizsgálattalhatározzukmegalétrehozandószegmensekszámosságát.Aklaszterelemzésegyszéleskörbenhasználtdimenziócsökkentőeljárás, amelynek során a változók - azaz a vizsgált dimenziók - alapján egy
távolságfüggvény használatával az esetek (jelen esetben az egyes egyének)homogén csoportjai kerülnek kialakításra. A szegmentáció célja, hogy jólinterpretálható,egyedi jellegzetességekkel felruházhatócsoportokathozzunklétre, amelyek segítenek a társadalmi valóság egyszerűbb modelljeinekmegalkotásában.
A szegmensek optimális számát az határozzameg, hogymelyik lépésben nőmeg a csoportok közötti távolság, azaz: hány szegmens esetén lesz alegnagyobb a csoportok közötti távolság, miközben nem nő meg lényegesmértékbenacsoportokonbelüliinhomogenitás.
Akutatássoránnégycsoportmegkülönböztetésetűnikcélravezetőnek,aholamegkülönböztetés célja, hogy jól interpretálható, egyedi jellegzetességekkelfelruházhatócsoportokathozzunklétre.
Az internetetnemhasználókonbelülmarkánsanelkülönüla sokaság6,6%-átkitevő, mintegy 92 ezer főt számláló „előszoba” csoport, amelynek tagjaiminden dimenzió mentén a legkedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogyinternethasználóváljonbelőlük.Kiemelkedőenrelatívjópozíciójellemzieztacsoportot az egyéni adottságok (egészségügyi állapot, iskolázottság), akulturálistőkeésazinternetfizikaiközelsége,elérhetőségeterén.
Azinternetetnemhasználókmásikcsoportjátaz„eszköz”,pontosabbanannakhiánya jellemzi. A csoport létszáma 112 ezer főre becsülhető. Az átlagnáljobbak az egyéni adottságok, kulturális tőkéjük sokkal magasabb, s többetírnak/olvasnakisazátlagnál.Átlagosintenzitássalápoljákmindrokoni,mindabaráti-ismerősikapcsolataikat.Ugyanakkorazanyagistátuszuk,aháztartásIKTeszközökkelvalóellátottsága,az internet fizikaielérhetősége legfeljebbátlagkörüli, miközben kimagaslóan pozitívan viszonyulnak az internet nyújtottalehetőségekhez.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
"előszoba" "eszköz" "edukálás" "esély/telen" total
Aharmadik,mintegy380ezer főrebecsülhető„edukáció”csoportotkognitívgátakjellemzik.Azanyagipozíciókrelatívejók,mindazanyagistátuszt,mindaz IKT eszközellátottságot, mind az internet elérhetőségét tekintve.Ugyanakkor a személyes adottságok, a kulturális tőke és az írásbeliségterületén legfeljebb átlag körüli értékekkel jellemezhetőek, miközben azinternetelutasításaáltalánoskörükben.A negyedik, a nem internetezők legnagyobb számosságú, mintegy 800 ezerfőre tehető csoportját minden dimenzióban hátrányos helyzet jellemzi. Az„esély/telen”-ek egyéni adottságai mélyen átlag alattiak: felük 65 év feletti,alig 4%-uknak van érettségije, egészségi állapotuk nem kielégítő. Majdnegyedük funkcionális analfabéta, az utóbbi két évben nem írt/olvasottkönyvet/levelet/újságot. Anyagi helyzetükre a szegénység, gyakran amélyszegénység jellemző. Kapcsolati hálójuk szűkebb, több mint harmadukegyedülél.Azinternetvilágátólmindeszköz,mindigényszintennagyontávolvannak, és a hétköznapi életet könnyebbé tevő lehetőségek után semérdeklődnek.Összefoglalóan: a nem internetezőket 2017-ben is ugyanazon törésvonalakjellemzik,amelyekmagánakaz internethasználatnakafejlődésétjellemezték.Továbbra is jellegzetesen elkülöníthetőek olyanok, akik vélhetően anyagijellegű korlátok miatt, és olyanok, akik kognitív gátak miatt maradnak-maradtaktávolazinternettől.Majd100ezerfőszámáracsakegy„szikra”,egy„trigger”, egy hasznosnak vélt app kell, hogy internetezővé váljon. Azinternetezők körének folyamatos, évi mintegy 2-3 százalékpontosnövekedésének derékhada valószínűleg ebből a csoportból kerül ki. A neminternetezőklegnagyobbhányada,többségeszámáraazonbanadigitálisvilág,adigitálisvilágbanvalórészvételhezszükségeseszközök,motivációkéstudásnem áll rendelkezésre, és ezen kétségesnek tűnik lényegileg változtatni aközelijövőben.
Az ábrák sorai az egyes dimenziók nulla-egy értékű alapjellemzői. Az elsőoszlop adatsora tartalmazza a teljes mintában mért arányokat. Az ábrákonrendre megjelenített „keretek” ezen értékeket vizualizálják, nagyságukoszloponként, azaz szegmensenként ugyanaz. A színes sávok valamelyjellemző szegmensen belüli arányát jelölik. „Túlnyúlik” a kereten, hameghaladja a teljes mintában mért átlagot, „belül marad” a kereten, haalacsonyabbatelejsmintábanmértértéknél.
Pirosnégyzettelhívjukfelafigyelmetazokraadimenziókra,aholascoreértékemeghatározóaránybanveszfelalacsonyértékeket,azaz a sokaság nagy hányadára nem jellemző az adotttulajdonság.
Az „Egyéni adottságok”, az „Anyagi státusz”, az „Írás/olvasás”, a „Kulturálistőke”, a „Network – barát/ismerős”, valamint az „Internet HARD és SOFTpotenciál” dimenziók esetében fordult elő, hogy a sokaság jelentős hányadanagyon alacsony score értékekkel jellemezhető, a sűrűségfüggvény erősferdeséget(sknewess),balradőléstmutat.Köznapianezakkéntfordíthatóle,hogy sokan vannak olyanok, akiket nem kielégítő személyes adottságok(alacsony iskolázottság, rossz egészségügyi állapot), szegénység, fejletlenírás/olvasás készség, alacsony kulturális tőke, szegényes interperszonáliskapcsolatok,erőskognitívgátakéseszközhiányjellemez.
A szegmensek a demográfiai jellemzőiket tekintve is különböznek, amikövetkezik abból, hogy ezen jellemzők majd mindegyikét felhasználtuk aszegmensképzéssorán.A lényegi különbségeket részletesen kifejtjük a szegmensprofilok jellemzésesorán,ehelyüttcsakösszefoglalnákalegfőbbkülönbségeket:
Az internetetnemhasználókonbelülmarkánsanelkülönüla sokaság6,6%-átkitevő, mintegy 92 ezer főt számláló „előszoba” szegmens. Az „előszoba”csoportbanmajdmindenesetben az átlagotmeghaladó arányban találunk aszegmensképzéshezhasználtjellemzőknekmegfelelőegyéneket.A szegmens tagjainak életkora tipikusan a nyugdíjkorhatár alatt van,háromnegyedük jelenleg is aktív kereső, munkakörükre a szellemi munkajellemző.Egyenlőaránybantalálhatóakmegközöttükanőkésaférfiak.Szintemindegyikük8általánososztálynálmagasabb iskolai végzettségű, jellemzőenérettségizettek. Szubjektív értékelésük szerint egészségi állapotuk jelentősenjobbazátlagnál.Általábanatelepülésekbelterületén,rendezettkörülményekközöttlévő,nemtúlrégenépültépületbenlaknak.Szinte egyikőjük sem él egyedül, a háztartásukban van még legalábbérettségizettháztartástag.A24évalattiakkalisrendelkezőháztartásokarányakörükben50%-ratehető,amiduplájaazátlagnak.Nagytöbbségükújságbólistájékozódik, általánosan nem okoz problémát számukra az írásbeliség, de akulturális rendezvékenyeken való részvétel sem idegen számukra.Ebbőlfakadóan kulturális tőkéjük magas - az aggregált score értéke duplája azátlagnak.Mindegyikőjüknek van mobiltelefonja, okostelefonnal majd háromnegyedükrendelkezik, amit nem csak telefonálásra, hanem pl. üzenetküldésre/fogadásra is használnak.Majd 100%-os a penetráció a bankkártyáttekintve, és személygépkocsi is szinte mindegyik háztartásban van. Az IKTeszközökismajdmindenháztartásbanmegtalálhatóakebbenacsoportban;avezetékesinternetpenetrációcsaknemteljes.A rokonsággal való kapcsolattartásban ez elektronikus formát preferálják:inkább SMS-benés nem levélben érintkeznek. Élénk, nyitott életet élnek, ésnoha sok barátjuk van, nem gondolják, hogy ez elegendő volna, sőt: ahasonszőrűekmegtalálásanémigondotjelentszámukra.Többségük kezel olyan eszközt, amivel lehet internetezni, és a szűkebbismeretségi körben, a családban szintemindenkinél akad olyan személy, akiinternetezik,sőt:többségük,hasegítséggelis,demárhasználtaazinternetet.A motiváció is adott körükben: nagy többségük hasznosnak véli saját magaszámára, ha tudná kezelni a számítógépt/okostelefont/internetet. Szinteminden ismertetett élethelyzetről az a véleményük, hogy hasznos lenneszámukra,haamostanihozképestkényelmesebbenlehetneintézni.Atanulástólegyáltalánnemzárkóznakel,ahívószókörükbenazegyszerűségésabiztonság.Össszefoglalóan: e csoport tagjai számára mind a tárgyi, mind a tudásbeli,mind a motivációs és környezeti feltételek adottak, ahhoz, hogyinternethasználóváváljanak.Szívesentanulnának,csupánegykissegítségvagyegy apró lökés is elegendő volna, hogy az internet beépüljön amindennapjaikba.
Az„eszköz”szegmenstagjairaelsősorbanarosszanyagihelyzetésazinternetutáni„vágy” jellemző.Anem internetezőkönbelülmajda legalacsonyabbazanyagi státuszuk, az IKT valamint az internetezésre alkalmas eszközökelterjedtsége; ugyanakkor nagyonmagas körükben az internet és a digitálisvilágelfogadottsága.Acsoportlétszáma112ezerfőrebecsülhető.Lakókörnyezetükalapjánelhanyagoltabbkülső/belsőlakáskörülményekközöttélnek; jellemző előfordulásuk Észak-Alföld, Észak-Magyarországnagyvárosainak külterülete. Életkoruk fiatalabb a nem internetezőkösszességéhez képest: több mint háromnegyedük nem érte még el anyugdíjkorhatárt.Nagy többségüknek legfeljebbalapfokú, illetveszakmunkásvégzettsége van, gazdasági státuszukat tekintve kiemelkedő arányú,mindenharmadikrajellemzőkörükbenaközmunka,illetveamunkanélküliség.Egyéni adottságaik az iskolázottság kivételével kifejezetten jók: azinternetezéshez szükséges látás/hallás/mozgás/kézügyesség területén azátlagnálkedvezőbbnekítéliksajátképességeiket.Azátlaghozképestkiugróanmagasaránybannemveszikigénybeazegészségügyiellátórendszert.Anyagi helyzetük rosszabb az átlagosnál mind szubjektív jövedelmihelyzetüket, mind nagyobb értékű ingóságokat tekintve. Háztartásukban azátlagnál alacsonyabb a vezetékes telekommunikációs infrastruktúrapenetrációja,valamintazahhozköthetőinfokommunikációseszközellátottságaránya. Ugyanakkor a mobiltelefon elterjedtsége és használata szinte teljeskörű, és az egyébként elég alacsonynak mondható átlagot kevésselmeghalódanugyan,deazokostelefonhasználataisjellemzőbbkörükben.Az írás/olvasási készségeik átlagosak, a mobiltelefon használathoz köthetőSMSírás/olvasásterületén jóvalátlagfelettiek.Kulturálistőkéjükmeghaladjaaz átlagot, ami elsősorban a személyes indíttatásból fakadó általánosérdeklődésnek köszönhető. A nem internetezők körében rendkívül alacsonyarányú intézményiművelődési lehetőségek igénybevételemég az átlagnál iskevésbéjellemzőrájuk.Szociálishálójuknémilegszűkebbazátlagnál:alacsonyabbaháztartáslétszámátlaga. Rokonaikkal való kapcsolattartásukra az SMS jellemzőbb mint aszemélyestalálkozásvagyalevelezés.Ugyanakkorsajátmegítélésükszerintazátlagot meghaladóaan tartanak sok emberrel kapcsolatot és nyitottak is újkapcsolatokra szert tenni. Aktív életvitelt folytatnak, maguk intézik a rutinügyeket (elsősorban postán és az önkormányzatnál) és ez nem jelentnehézséget számukra. Sokat dolgoznak a kertben vagy a ház körül, de aszabadidő tartalmasabb eltöltéséhez szükséges lehetőségek (újság/zene)eléréseesetükbenproblémásabbazátlagnál.Az internetezéshez szükséges eszközökmegléte kevésbé jellemző körükben,noha nem csak használnak, de saját megítélésük szerint többé-kevésbé jólkezelnekinternetezőeszközt.Acsoportlegjellemzőbbtulajdonságaadigitálisvilágelfogadottságaésazinternethasználattalszembeninyitottság:azátlagotjelentősen meghaló mértékben vélik hasznosíthatónak az intenet nyújtottalehetőségeketamindennapiéletben.Összefoglalóan: képzetlenségük és „szegénységük” ellenére a csoport tagjailátják az internet nyújtotta előnyöket és szívesen élnének is ezzel, haéletkörülményeik, elsősorban anyagi és munkavállalási lehetőségeik nemakadályoznákezt.
Az „edukáció” szegmens majd negyedét teszi ki a nem internetezőksokaságának, számossága három-négyszerese az előzőekben bemutatottszegmenseknek, a csoport létszáma közel 400 ezer főre becsülhető. Tagjairaelsősorban a jó tárgyi és személyes adottságok, de ezzel párhuzamosan azinternetirántiközönbösség,érdektelenség,sokszorelutasításjellemző.Átlagéletkoruk alacsonyabb mint a sokaságé, háromnegyedük 65 évesnélfiatalabb. Majd felük aktív kereső, körükben 10%-ra tehető a (kvázi)munkanélküliségiráta. Jellemzőenszakmunkásvégzettséggelrendelkeznek,aközépfokú vagy annál magasabb iskolázottság csak minden ötödik esetbenfordulelő.A háztartáslétszám körükben a legmagasabb, átlagosan 3,3 fő, ötből kétháztartásban van 24 év alatti háztartástag. Több mint felük esetében vanlegalább érettségivel rendelkező háztartástag, negyedüknél fordul elő, hogytanulóisakadacsaládban.Egészségiállapotukazátlagnál jobb,ennekköszönhetőenaz internetezéshezszükségesegyéniadottságoktekintetébenjópozícióbanvannak.Anyagi helyzetük rendezett, jellemzően „beosztással jól kijönnek havijövedelmükből”, s körükben legmagasabb az egy főre jutó ekvivalensjövedelem.Acsoporttagjainakkörébenanagyobbértékűingóságok(lapostv,személyautó, PC) elterjedsége mintegy duplája az átlagnak. A csoporttagjainaktöbbségébenvanszemélyiszámítógépacsaládban,ugyanez igazazokostelefonra is, így az előzőekből következően az infokommunikációseszközparkmegléténekarányaazátlagotjelentősenmeghaladja.Írás/olvasási készségeik adottak, többségüknek nem jelent nehézséget amobiltelefonon való üzenetváltás sem. Ennek ellenére majd 60%-uk nemolvasott egyetlen könyvet semaz elmúlt két évben. Érdeklődésükbeszűkült,nem igazán kíváncsiak a világ dolgaira: a televízió műsorainak vonzerejekörükbenalegalacsonyabbatöbbiszegmenshezképest.Szociáliskapcsolataikintenzívek,mindarokoni,mindabaráti/ismerősikörrelgyakran érintkeznek. Nem vágynak új kapcsolatokra, nem gondolják, hogytöbbvagyújbarátra/ismerősrelenneszükségük.Aktív életvitelt folytatnak, sokat és gyakran közlekednek, de a mindennapiügyintézést gyakran más családtagra hagyják. Az ügyintézés módjában aszemélyesésatelefonoscsatornapreferáltkörükben,azérintőképernyőtcsakhetedükkezelikészségszinten.Az internet „hard” potenciál szempontjából nagyon kedvező körülményekközött vannak: több mint felüknél van vezetékes internet a lakásban,kétharmaduknálvan internetezőszemélyaháztartásban, szintemindegyikükkapcsolatrendszerébenvanolyanszemély,akihasználjaazinternetet.Mindezek ellenére nagyon elzárkózóak az internettel szemben, saját magukszámáranemlátjákazinternetelőnyeitésnemisakarnakélnivele.Haolyanélethelyzetbe kerülnek, ahol szükséges lenne az internet, aztmás oldjameghelyettük.Különösenazoktatássalszembenvannakellenérzéseik.Összefoglalóan: a szegmens tagja számára adottak az internetezés külsőfeltételei, de szinte teljesen elzárkóznak tőle. Az új dolgok megismerése, atanulásnakazelutasításaáltalánoskörükben.
A nem internetezők legnagyobb számosságú, mintegy 800 ezer főre tehető„esély/telen”csoportjátmindendimenzióbanahátrányoshelyzet jellemzi.Anévadásból is kiderül azonban, hogy egy támogatási program és azt aztmegalapozókutatáspusztánamatematikamiattasokaságjelentőshányadátkitevőcsoportranemtekinthetteljesenesélytelenként.Többségük életkorameghaladja a 65 évet, a nyugdíjasok arányamajd 70%.Kétharmaduknak legfeljebb alapokú iskolai végzettsége van. Négyötödüklegfeljebbkét fősháztartásbanél, azegyedülállókarányamagas,35%.Fiatalháztartástag elvétve fordul elő. Regionális vagy település specifikuskülönbségek nem jellemzők, csupán a megyeszékhelyeken fordulnak elő azátlagnálalacsonyabbarányban.Egyéniadottságaikmélyenátlagalattiak,acsoportmajdháromnegyedenemgondolja,hogy jóazáltalánosegészségiállapota,csakharmaduktartja jónaklátását,ésmajdennyienmozgásukatsemtartjákkielégítőnek.Bankkártyát csak harmaduk használ, személyautó és lapostévé csakmindenhatodikcsaládbanvan. Jövedelmihelyzetüknemkielégítő:82%-ük legfeljebb„épphogykijön”ahavijövedelméből,ésajövőbelikilátásaikatisbórúsabbanítélikmegmintazátlag.Harmaduknálegyedifa/szén/olajfűtésthasználnakéslakáskörülményeikrosszabbakazátlagnál.Csak felük vesz igénybe fizetős tévé szolgáltatást, és a személyesmobilhasználatiscsakaligtöbbmintfelükrejellemző,okostelefonpedigcsakelvétve fordul elő. Mindezekből következően infokommunikációseszközparkukszegényes.Negyedük nem írt/olvasott az utóbbi két évben, másik negyedükre aszegényeshasználatjellemző,tehátmajdfelükalighasználjaazírásbeliséget.Kulturális tőkéjük alacsony, érdeklődési körük szűkebb az átlagnál, csupánötödükmutatottélénkebbérdeklődéstavilágdolgaiiránt.Rokoni kapcsolataikban a személyes találkozást preferálják. Baráti/ismerősikapcsolataik szűkebbek az átlagnál, csupán ötödük tart sok emberrelkapcsolatot, és csakminden tizedik jár gyakran vendégségbe, de a jelenlegihelyzettelelégedettek,nemérzikszükségét,hogybővítsékkapcsolataikat.Helyhez kötöttebben élnek, felük nem utazik gyakran a lakott településenkívülre,ésmajdugyanennyiennem járnakelotthonrólnaponta.Aközösségiterekközülatemplombajárásgyakoribbazátlagnál.Azinternetezéstárgyifeltételeinagyonnagyaránybannemadottakkörükben,rendkívülalacsonyaz internetképeseszközökaránya.Ugyancsakalacsonyazismeretségikörbőlazinternethasználatotközvetíteniképes,azthasználóvagyaháztartásbanélőfiatalszemélyekaránya.A személyesmotiváció rendkívülalacsony:anagy többség (~80%)egyáltalánnemgondolja,hogyszámárahasznos lenne,hatudnákezelniaszámítógépetvagy az okostelefont. Ugyanilyen mértékű elutasítás tapasztalható azinternethasználatoktatásávalszemben.Összefoglalóan:acsoporttagjaiazinternetvilágátólmindeszköz,mindigényszinten nagyon távol vannak, és a hétköznapi életet könnyebbé tevőlehetőségekutánsemérdeklődnek.Aneminternetezőklegnagyobbhányadátkitevő csoport számára a digitális világ, a digitális világban való részvételhezszükséges eszközök, motivációk és tudás nem áll rendelkezésre, és ezenkétségesnektűniklényegilegváltoztatniaközelijövőben.
A felkeresett válaszadók legnagyobb arányban, [közel felük 48%] azzal azállítássalértettekegyet,hogyaz internetezéssok időtvonelegyébhasznos,fontosdolgoktól.Mindössze21%volt,akinemértettezzelegyet.
Azegyetértőkarányánakcsökkenősorrendjébenakövetkezőállításaz,hogyavírusok és a számítógépes bűnözők miatt az internet megbízhatatlan ésveszélyes az átlagember számára, mellyel a válaszadók egy harmada [33%]értettegyet,megközelítőlegegynegyede[24%]mérsékelten,továbbinegyed[26%]nemértettegyet.
A válaszadók valamivel kevesebbmint egy harmada [31%] értett csak egyetazzalazállítással,miszerintaszámítógép jelentősmértékbenmegkönnyítiazemberek életét, további egy harmad [34%] részben értett ezzel egyet.Azonbanközelaválaszadóknegyede[26%]nemgondolja,hogyezigazlenne.
Szintén 31% értett egyet azzal, hogy aki használ internetet, előnybe kerülazokhoz képest, akik nem használnak, viszont ezzel az állítással egyet nemértők már magasabb arányban, 30%-ban vannak, az előző állításnálmegfigyelthezképest.
Azzal, hogy az internet segíti az emberi kapcsolatok kialakítását és ápolásátmáraválaszadókharmadanemértegyet[33%],30%-aiscsakmérsékeltenértegyetésmindössze27%gondoljaúgy,hogyvalóbanhasznoslehetazinternetezekreacélokra.
Az összes válaszadó tekintetében a válaszok megoszlása szinte teljesmértékbenazonosazzalazállítássalvalóegyetértésekkel,hogymanapságmáraz interneten azonnal elérhető információk miatt bárkinek érdemes lenneinternetre előfizetni, tehát ezzel az állítással szintén a válaszadók harmada[33%]nemértegyet.
Még nagyobb arányban, 36%-ban adtak egyet nem értő választ azzal azállítással kapcsolatban, hogy az internet ismerete az átlagember számáraelengedhetetlen. A válaszadók 27%-a gondolja úgy, hogy valóbanelengedhetetlenazinternetismerete.
Emellett nagyon hasonló arányban vélekednek így arról is, hogy aválaszadókhozhasonlóemberekképesekmegtanulniaz internethasználatát.Bár38%ezzelnemértegyet,detöbbmintaválaszadóknegyede[28%]egyettudértenivele.
Érdekes azonban megfigyelni, hogy az eddig vizsgált állítások közül az elsőkettőt leszámítvaatöbbiesetén,haakülönbözőválaszokarányaitszegmensszerinti bontásban vizsgáljuk, jelentős különbségek láthatók. Alegszembetűnőbb különbség talán, hogy az állításokkal egyetértők aránya azelőszobaszegmensheztartozóválaszadókközöttlegalábbnégyszerese,devanahol öt vagy akár hatszorosa az esély/telen szegmenshez tartozó válaszadókközötti egyetértők arányához képest. Tehát láthatóan eltérő véleménnyelrendelkeznek a válaszadók különböző csoportjai, bizonyos állításokkalkapcsolatban.
A következő állítást,miszerint akimanapság nem használ internetet, az sokhasznosdologtól fosztjamegmagát a válaszadókmajdnem fele elutasította,10%nemválaszolt,39%pedigegyetnemértőválasztadott.
Azt,hogyahozzájukhasonlóembereknagyonsokmindenretudnákhasználniaz internetet, a válaszadók legnagyobb arányban, 44%-ban nem gondoljákigaznak. Valamivel több, mint minden 5. válaszadó értett csak ezzel egyet[22%].
A válaszadók majdnem fele, 46%-a nyilatkozott úgy, hogy a hozzá hasonlóembereknek sok időbe telne megtanulni az internet használatát. Velükellenkezővéleményenaválaszadókközelnegyede[24%]van.
Nincs nagy különbség a válaszokban a következő három állítás esetén sem.Azzal,hogyaszámítógépetésazinternetetazidősebbekiskönnyenhasználnitudják 44% nem értett egyet, a válaszadók közül csak minden 5 embergondoltaigaznak.
A tekintetben, hogy a hozzájuk hasonló embereknek szükséges lennemegtanulniazinternethasználatátnémilegmagasabb,48%voltazegyetnemértők aránya. Tehát a válaszadók közel fele egyáltalán nem tartjaszükségesnek az internet használatának elsajátítását, negyedük [25%] csakközepesen ért egyet azzal, hogy szükséges lenne ezt megtanulni, és 21%gondoljaazt,hogyténylegszükségeslenneismerniazinternethasználatát.
Feltehetőlegmindehhez hozzájárul az is, hogy a válaszadók közel fele [46%]gondoljaúgy,hogyaz internethasználatabonyolultéscsupán17%vanezzelellentétesvéleményen.
Annál az állításnál tapasztalható a legalacsonyabb egyetértői arány, hogynapjainkban a vásárlás az interneten ugyanolyan biztonságos, mintha egyboltban vásárolnánk [15%]. A felkeresett válaszadók több mint fele [51%]ezzelnemértegyet.
Akutatásbanrésztvevőválaszadókközülmindössze17%kerültazelmúltpárhétben vagy hónapban olyan helyzetbe, amikor úgy gondolta, hogy hasznátvette volna az internetnek. Az arány viszont jelentősen eltérő a négyszegmensen belül. Az előszoba szegmenshez tartozók 80%-a, az eszközszegmensenbelülistöbbmintaválaszadókfele,58%-ukvoltilyenhelyzetben.Az edukáció szegmenshez tartozók közül viszont csak 15%, az esély/telenekközül pedig mindössze 5% vette volna hasznát az internetnek bizonyoshelyzetben.
Jelentős többségben vannak, összesen 80%-ban azok a válaszadók, akiknagyon keveset vagy szinte semmit nem tudnak az internetről. Az arány azesély/telennek nevezett szegmensen belülmégmagasabb 93%, az edukációszegmensenbelülszinténmagas70%,azeszközszegmensenbelül64%ésazelőszobaszegmensenbelülalegalacsonyabb30%.
A felkeresett válaszadók legnagyobb arányban úgy gondolják, hogy azemberek az ismerősökkel való kapcsolattartásra [55%] és levelezésre [54%]használják az internetet. Azt, hogy az emberek munkavégzésre használnákcsak35%említette,legalacsonyabbaránybanpedigaszexoldalaknézegetését[11%]valamintegyébalistábanfelnemsorolttevékenységetemlítettek[1%].
Arra,hogyakérdezettszerintmilyeneszközössegítségévellehetinternetezniaválaszadókközüllegtöbbenazasztaliszámítógépetemlítették[79%],55%-uknevezte meg az érintőképernyős okostelefont, 52%-uk hordozható
Afelkeresettválaszadókközüllegnagyobbaránybanaztmondták,hogyannak,hogy az elmúlt 3 hónap során egyáltalán nem vagy csak segítséggelinterneteztek,azazoka,hogynincsrászükségük[67%].Emellettaválaszadókközel 30%-a említette meg, hogy szerepet játszik benne az a tény is, hogynincs internetezésre alkalmas eszköze, de 26% hozta fel indokként, hogytúlságosan bonyolultnak gondolja, nem mellesleg a válaszadók negyedeválaszolta,hogynemistudjamiretudnáhasználniazinternetet.
Akiklegalábbkétokotisfelsoroltak[n=651],közülüklegfontosabbkéntszinténazt jelölték meg legnagyobb arányban [35%], hogy nincs az internetreszükségük,12%-uknakaz,hogytúlbonyolultnakgondolják,10%-nakpedigazvoltafőindok,hogynemtudjákmireishasználhatnák.Másodiklegfontosabbérvként a legalább három indokot felsoroló válaszadók [n=363] közül,legnagyobbaránybanaztneveztékmeg,hogynincsalkalmaseszközük[19%],15%-ukazt,hogytúlzottanyagiterhet jelenteneegy ilyeneszközbeszerzése,
Azok közül a válaszadók közül, akik azt nyilatkozták, hogy nem szeretnékmegtanulni az internet használatát [n=743], arra a kérdésre, hogy miértgondoljákazt,hogynemlennehasznosszámukra,alegnagyobbaránybanaztfelelték azért,mert nemérdekli őket [35%]. Ezen kívül viszonylagmagasabbemlítési aránnyal rendelkezik, hogy úgy érezik nincs szükségük rá, hogymegtanulják az internet használatát [23%], valamint az, hogy már öregnekérzikmagukathozzá[14%].Aválaszadók6%-aszerintőnemislennealkalmasarra,hogymegtanulja,5%-ukúgyfogalmazott,hogyeznemnekivaló.
Azon személyek, akik legalább két választ is adtak, miért nem szeretnékmegtanulni használni az internetet [n=462], legfontosabb okként határozotttöbbséggel[56%]aztemlítették,hogyazért,mertnincsrászükségük.
Akik pedig legalább három indokot is megneveztek, miért nem szeretnékmegtanulni az internet használatát [n=253], második legfontosabb oknaklegnagyobb arányban azt említették, hogy nincs eszközük, amininternetezhetnének [33%], 23% pedig második legfontosabb helyre sorolta,hogyúgyérzinincsrászüksége.
Azok közül a válaszadók közül, akik azt nyilatkozták, hogy valószínűleg vagybiztosannemvennénekrésztegyDigitálisJólétProgramkeretébenszervezettoktatáson, arra a kérdésre, hogy miért nem érdekelné őket egy ilyentanfolyam legmagasabb arányban azt a választ adták, hogy azért mert úgyérzik nincs rá szükségük [57%]. A válaszadók megközelítőleg hatoda [16%]említette, hogy azért mert nincs olyan eszköze, amin internetezhet, 15%mondtaazt,hogyazértnemérdekliatanfolyam,mertúgyérzinemérimegazanyagi és időbeli ráfordítást, 12% hozta fel azt az érvet, hogy nem tudjaegyáltalánmiretudnáhasználniazinternetet.
Afelkeresettválaszadókatátlagosanalegnagyobbaránybanazösztönöznéazinternetezés megtanulására, ha olcsón kapnának hozzá számítógépet vagyérintőképernyős okostelefont, illetve ha egyszerűen lehetne kezelni azinternetet. További nagy ösztönző erővel bírna még, ha olcsó lenne azelőfizetés, vagy ha munkájához vagy egyéb tevékenységéhez szükségesséválnaazinternethasználataaválaszadószámára.
Szegmensekszerintibontásbanvizsgálvaaválaszokataztlátjuk,hogymindenitem tekintetében jóvalmagasabb az első ésmásodik szegmenshez tartozókaránya,vagyisakikazelőszobailletveazeszközszegmensbetartoznaksokkalinkábbösztönözhetők,szembenazedukációvagyazesély/telenszegmensheztartozóválaszadókkal.
Az előszoba szegmenshez tartozó válaszadókat átlagosan az ösztönöznéleginkább, ha megtanítanák őket a biztonságos internetezésre [4,61]. Azeszközszegmensheztartozókszámáraátlagosanazlennealegösztönzőbb,haaz internetet egyszerűen lehetne kezelni [4,65]. Az edukáció szegmensheztartozó válaszadók átlagosan legösztönzőbbnek azt tartanák az internetezésmegtanulásához,hamunkájukhozvagyegyébtevékenységükhözszükségesséválnaszámukraazinternet[2,02].Svégülazesély/telenszegmensheztartozókátlagosan szintén azt tartanák legösztönzőbbnek, ha egyszerűen lehetnekezelni az internetet [1,76]. A felkeresett válaszadók szerint legkevésbé azösztönöznéőket,habarátaik,szomszédjaikishasználnákazinternetet[1,78],ésaz,haegyütttanulhatnánakakörnyékbeliismerőseikkel[1,79].
Azon válaszadók közül, akik legalább két kedvező lehetőséget is felsoroltakmelyekösztönzőhatássalbírnánakszámukraazinternetezésmegtanulásához[n=365], a legmagasabb arányban legösztönzőbbnek azt tartanák, ha olcsónkapnának hozzá számítógépet vagy okostelefont [18%]. Ezt követi, hamunkájukhoz vagy egyéb tevékenységükhöz szükségessé válna, hogy tudjákhasználni az internetet [14%], harmadik helyen pedig az szerepel, hogy haolcsólenneazelőfizetés[11%].
Azon válaszadók közül, akik legalább három kedvező lehetőséget ismegemlítettek [n=316], második legösztönzőbbnek leginkább az olcsóelőfizetést [16%], valamintazt tartanák,hamegtanítanákőketabiztonságosinternetezésre[13%].
A felkeresett válaszadók közül, arra a direkt kérdésre miszerint mennyireszívesentanulnámegazinternethasználatát,amennyibenakorábbiakbanazáltalaemlített feltételek teljesülnének,45%felelt igenlőválasszal,27%adottmérsékelt lelkesedésre utaló választ, és 28% mondta, hogy a feltételekteljesüléseeseténsemszívesentanulnákmeg.
Megpróbáltukmérnitovábbáaztis,hogymitgondolnakmennyibekerülnekazinternetezésre használható különböző eszközök – természetesen csak azokkörében akik nem rendelkeznek ilyen eszközökkel. Minden kérdés eseténmagas arányú válaszmegtagadással szembesültünk. Azon válaszadók közül,akiknek nincs internetezésre alkalmas számítógépe 54% tagadta meg aválaszadástmondvánnem tudja, vagy nemóhajt összegetmegnevezni. 18%nevezett meg 50-100 ezer forint közötti összeget, 17% 100-150 ezer forintközöttit.Egyérintőképernyősokostelefonazonválaszadók tudomásaszerint,akiknek nincs birtokában ilyen készülék, 24%-uk szerint 50-100 ezer forintközé tehető, 23% szerint kevesebb, mint 50 ezer forintból is beszerezhető.52% válaszolt ebben az esetben úgy, hogy nem tudja, vagy nem szeretneösszegetmegnevezni.Atáblagéppelnemrendelkezőválaszadókközöttvoltalegmagasabb arányú válaszmegtagadás [58%]. 23% nevezett meg egy
Azonválaszadókközül,akikaztnyilatkozták,hogyvalószínűlegvagybiztosanrészt vennének DJP oktatáson, átlagosan leginkább azt tartanák fontosnak,hogy a magyarázatot kezdjék a legelemibb alapoktól [4,37]. Ezt követőenfontos,hogylegyenektürelmesek[4,29],ésazis,hogybiztosítsanakgyakorlásilehetőséget [4,25]. A legkevésbé azt tartanák fontosnak egy ilyen oktatásonrésztvevő válaszadók, hogy bizonyítványt kapjanak a tanfolyam elvégzéséről[3,28].
A legmagasabb arányban [59%] egy speciális képesítéssel rendelkezőszakembertől tanulnának szívesen a programban biztosan vagy valószínűlegrésztvevő válaszadók közül, de 42%-uk mondta, hogy egy vele együtt élőcsaládtagjától is szívesen tanulna. 20%-a a programban szívesenrésztvevőknek ismerőstől is szívesen tanulna, 18%pedig állítása szerint akárönállóanis,harészletesleírástkaphozzá.
A tanfolyamon biztos vagy valószínűleg résztvevők közül az internetezésmegtanulásához legmagasabbarányban[75%]arra lennénekhajlandók,hogylebonyolítsák a szükséges ügyintézést. 74%-uk hajlandó lenne tanfolyamrajárni, közülük 20% biztosan állítja ezt. Havidíjas internetet fizetni 67%,internetezésre alkalmas okostelefont venni 59%, internetezésre alkalmasszámítógépetvásárolniviszontcsupánaprogrambanszívesenrésztvevők56%-alennehajlandó.
Akutatássoránfelkeresettösszesválaszadóközülminden10.nyilatkoztaazt,hogyvalószínűlegérdekelnéaDJPalapcsomag, további2%-otpedigbiztosanérdekelne a lehetőség. Az érdeklődők legmagasabb arányban az eszközszegmensen belül [54%], valamint az előszoba szegmensen belül [41%]találhatók.
A felkeresett válaszadók kevesebb mint hatoda, [15%] hallott már az e-MagyarországPont/DJPPontprogramról.A legmagasabbarányban[25%]azedukáció szegmensen [25%] és az előszoba szegmensen belüli [24%]válaszadókközülhallottak,mígazeszközszegmensenbelülcsakaválaszadók14%-a, az esély/telen szegmensen belül pedig csak minden 10. válaszadóértesültaprogramról.
Azoknak, akik hallottak már a programról 73%-a tudomása szerintmegtalálható azon a településen ahol él ilyen nyilvános, bárki számáraelérhetőinternetesszámítógép.
Azonban szintén azok közül a válaszadók közül, akik hallottak már a DJPprojektről mindössze 6%, aki az elmúlt két év során igénybe is vett ilyeninternetesszámítógépet.19%-uknakviszontcsaládtagjaiközülvoltmár,22%-uknak pedig van olyan ismerőse vagy barátja aki használta ezt a nyilvánosinternetezésilehetőségetazelmúltkétévsorán.
Azok közül a válaszadók közül, akik maguk vették igénybe az elmúlt két évsorán ezt a lehetőséget [n=10], nagyobb részének [66%] nem is kellettsegítséget kérnie az ott megtalálható szakembertől, hanem sikerült egyedülelintéznieazt,amitszeretettvolna.
A legnagyobb számosságú szegmens az „esély/telenek” szegmense. Már anévadásból is kiderül azonban, hogy egy támogatási program és azt aztmegalapozókutatáspusztánamatematikamiattasokaságjelentőshányadátkitevő csoportra nem tekinthet teljesen esélytelenként. Kisérletetet tettünkarra, tovább vizsgáljuk őket annak érdekében, hogy az esetlegesen közöttükfellelhetőtovábbialcsoportokjellemzőialapjánpontosabbképetkapjunkerrőlaszegmensrőlis.
Akorábbinál jelentősenkisebbmozgástéréseszköztárálltrendelkezésünkre,hiszenazalapvetőszegmentációsmetodikánésannakeredményénnemvoltmódunkváltoztatni.Kétmódszertalkalmaztunk:egyrésztaz„esély/teleneken”belül kiválasztottuk a legmagasabbössz score értékkel jellemezhető, azaz azinternethasználatszempontjábólleginkábbpotensnektekinthető,aszegmens10%-át kitevő csoportot. Másrészt elkülönítettük azokat, akik esetében aleginkább nincsenek kognitív gátak, azaz relatíve magas az írás/olvasáskészség, a kulturális tőke, az internethez köthető „hard” és „soft” potenciálscoreértéke.
A csoportképzés után megvizsgáltuk, hogy jól értelmezhetőek e azeredmények, különböznek-e megfelelő mértékben a teljes csoporttól, ésmagyarázhatóak-e ezek a különbségek. Azt tapasztaltuk, hogy acsoportképzéshez fel nem használt attitűdök és az internethasználatotösztönző lehetésegek elfogadottságában jelentős különbségek vannak aszubszegmensek között, ezért elfogadtuk és bemutatásra érdemesnektartottukeztacsoportosítástis.
Az „esély/telen” szegmensen belül markánsan elkülönül (a módszerbőlfakadóan)az„esély/telen”szegmens10%-át,a teljessokaság6,1%-átkitevő,mintegy85ezerfőtszámláló„tradicionáliscsaládközpontú”csoport.
Összességében kevésbé karakteres a különbség a „magukra maradtak”csoport esetében, mely az „esély/telenek” 11%-át, a teljes sokaság 6,4%-átjelenti,mintegy90ezerfőtalkotva.Ugyanakkorabbanrendkívülkarakteresacsoport, hogy kiugróan magas arányban vélik megkönnyíthetőnek amindennapi élet rutinteendőit, noha ez a szempont nem szerepelt acsoportképzésismérveiközött.
A „tradicionális családközpontú” csoportra az alacsony háztartáslétszám, amagas kulturális tőke és magas írás/olvasási készségek, valamint a rokonikapcsolatok intenzív ápolása jellemző, ami rossz egészségügyi állapottalpárosul.Jellemzőbbavárosi,kívül/belülkarbantartottlakóhely,arelatívejobbanyagi-jövedelmi helyzet. Kiugró arányban járnak templomba, közösségiprogramokra.
A „magukramaradtak” kétharmada falun él, szintén döntően legfeljebb kétfős háztartásban. Anyagi lehetőségeik erősen korlátozottak, lakásukfelszereltsége szegényes, szinte teljeskörűen hiányoznak az internet tárgyifeltételei. Ugyanakkor hasznosnak vélik a mindennapi életet könnyíthetőlehetőségeket, és az internethasználat lehetséges ösztönzői is elfogadottabbkörükben.
A csoportok értelmezhetőségéhez, profilképeik megrajzolásához akorábbiakból ismert módon bemutatjuk néhány dimenzió jellemzőinekarányait.
Akutatás kezdeteelőtt, a kutatási programba szervesen illeszkedő „Kutatásiterv”-ben különböző hipotéziseket állítottunk fel az elképzelhetőszegmensekre,aneminternetezésokairavonatkozóan:
1) A digitális írástudás összefügg a hagyományos írástudással. Azösszefüggés determinisztikus: aki nincs birtokában a hagyományosírástudásnak,azdigitálisanisírástudatlan.
3) A változásoktól, a modernitástól való idegenkedés együtt jár a szűkkapcsolatihálóval.
4) Már jelenleg ishasználjaaz internetet, csaknemtud róla (Facebook,Skype,Viber)
5) A nem internetezők alacsonyabb társadalmi tőkével rendelkeznek,mérhetőenkevesebba társadalmikapcsolatukéskevésbékiterjedtatársadalmi hálójuk, egyben jóval kevesebb is az olyan ember, akitőltanácsot,segítségetkérhetnének.”
A célcsoportra vonatkozóan azonban azt megállapíthatjuk, hogy ahipotéziseink helytállónak bizonyultak: megállapítható, hogy a digitálisvilághoz fűződő viszony erősen függ a képzettségtől, az életkortól, azírás/olvasi készségektől, az anyagi-jövedelmi viszonyoktól, a fizikai-mentálisállapottól, a kulturális tőkétől, a kapcsolati háló szélességétől ésműködtetésének intenzitásától és legerősebben a digitális világhoz valókognitívviszonyulástól.
Mindezek a dimenziók azonban önmagukban nem képeznek önállószegmenseket, hanem ezek együttjárása figyelhető meg. Az elemzés soránnem képződött önálló „funkcionális analfabéta” vagy „mélyszegénységbenélő”vagy„elszigeteltségbenélők”szegmens,hanemasokaságnagyhányadaesetében ezen tényezők halmozódása, míg kisebb csoportjai esetében atényezőkdifferenciáltkapcsolatafigyelhetőmeg.
A digitális egyenlőtlenség a hagyományos egyenlőtlenségek menténtermelődik, és tovább növeli ezeket, a digitális szakadék és a társadalmiegyenlőtlenség hagyományos dimenziói kölcsönösen hatnak egymásra ésmagyarázzák egymást. A digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsonystátusú és végzettségű állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait éséletminőségét rontja, akik körében egyébként is a legalacsonyabb afoglalkoztatottság.Adigitáliskompetenciákhiányatartósanésegyrenagyobbmértékbenkonzerváljaa leszakadócsoportokhátrányoshelyzetét–ráadásuléppen azok a rétegek a leginkább elutasítóak az internet használatával ésinfokommunikációs képzések igénybevételével kapcsolatban, akiknek alegnagyobbszükségüklennerá.
Az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatásokterjedésénekésaDigitálisJólétProgramkiterjesztésénekelősegítése”projektkeretében elkészített kutatás ajánlásaként az fogalmazható meg, hogyérdemesazokraaszegmensenkrekoncentrálni,aholalegnagyobbhatásfokkalhasznosulhat az állami beavatkozás. Az „előszoba” szegmens nagyvalószínűséggel „magától” is internetezővé válik, míg az „esély/telen”szegmens esetében olyan mértékű a halmozottan hátrányos helyzet, hogybármely támogatási intézkedésután iskétségesnek látszikkomolyeredményfelmutatása. Az „eszköz”, illetve az „edukálás” szegmensek esetében látunkarraesélyt,hogymegfelelőenkialakítottprogramokvagytámogatásirendszernyománérezhetőmértékbennőjönazinternetezőkszáma.
Alapvetően már nem anyagi, hanem hozzáállásbeli különbségek alakítják azinternethasználathoz fűződő viszonyt. Jó példa erre az „eszköz” illetve az„edukáció” csoport véleménykülönbsége a 3000 forintba kerülő internetelőfizetéskigazdálkodhatóságáról.Az„eszköz”csoport–melyazátlaghoz,defőként az „edukáció” csoporthoz képest jelentősen rosszabb anyagikörülmények között él, de ennek ellenére a csoport tagjainak – 60%-a vélteúgy, hogy „megengedhetnémagának az előfizetést” szemben az „edukáció”csoportbanmért26%-kal. Ez azonbannem jelenti azt, hogyanyagi korlátnejelentegátatazinternettársadalmasításában.
Az „eszköz” csoport esetében az internetezés legfőbb gátja az alacsonyképzettségük és a rossz anyagi-jövedelmi helyzetük, ebből fakadóan azinternetezésre alkalmas eszköz hiánya. Az eszköztámogatás lehet személyiszámítógép vagy okostelefon, de esetükben az utóbbit tartjuk célszerűnekpreferálni, két okból is. A személyi számítógép esetükben sokszor a családlegnagyobb értékű ingósága lehet (lapos tv – 9%, személyautó – 25%); aszámítógép használata, üzemszerű működtetése jelentősen bonyolultabb,nagyobb előképzettséget igényel, mint az érintőképernyő használata.Jövedelmi helyzetük labilis (magas munkanélküliségi ráta – 33%), ezértérdemesebbnektűnikazamúgyisszervültebbéskisebbértékűinternetezésrealkalmas eszközhöz, az okostelefonhoz való hozzájutást elősegíteni. Azokostelefonugyancsakszemélyeshasználatú,ezértkevésbétudérvényesülnipozitív externáliaként, hogy a család többi tagja számára is lehetőségetbiztosítabevonódásra,deaz„eszköz”csoportbanalegalacsonyabbazátlagosháztartáslétszám, így az okostelefon ezen hátránya kevésbé érvényesül. Atöbbségében városi lakóhely alapján lehetőségük volna a 4G hálózatelőnyeinekkihasználására.
Az „edukáció” csoport bevonása jelenti a legnagyobb kihívást, ugyanisesetükbenszemléletváltástkellelérni.Személyesennemérzikszükségességétaz internethasználatnak, az ösztönzők elfogadottsága rendkívül alacsony,különösen a tanulással kapcsolatos lehetőségek esetében elutasítóak. (Csakminden tizedik „venne részt olyan tanfolyamon, ahol valami hasznosattanulhatna” vagy konkrétan a DJP által szervezett oktatáson.) A„tanulás/oktatás” fogalmak használata esetükben kerülendő. Konkrétesetekben, adott tevékenységhez kötve nagyobb eséllyel lehet eredménytelérni: zárkózottabb életet élnek, kevésbé érdeklődnek a világ dolgai iránt,csakmintegynegyedükesetébentapasztaltuk,hogynyitottabbazújra.Gátlókörülmény,hogykétharmadukesetébenvaninternetezőacsaládban,teháthafel is merül az internet használatának szükségessége, azt könnyedén bízzákmásra.Deebbőlahátrányosnaktűnőkörülménybőllehetneelőnytkovácsolni:nem feltétlen azokat érdemes noszogatni, akik maguktól nagyon nehezenvehetők rá, nehezen motiválhatók. Érdemesebbnek tűnhet, ha a családikapcsolatraépítőjátékvagyprogramazokatszólítjameg,akik„birtokonbelülvannak”, azaz olyan fiatal internetezőket, akik a családon belül evangelistáilehetnek az internetezésnek, és elérhetik, hogy „apa/nagypapa-anya/nagymamaisklikkeljen!”(http://www.geengee.eu).
A„tradicionáliscsaládközpontú”-akkörébenakapcsolattartásmegkönnyítésevagyújszintreemelése(videotelefonálás)lehetahívószó,deanemkielégítőegészségügyi-fizikális adottságok miatt esetükben az internet kezelését istámogatniszükséges,példáulhangvezéreltapplikációformájában.
A „magukra maradtak” csoport esetében az internet kényelmi funkcióinakhasznosulásajelenthetmotivációt,deesetükbenisfigyelembekellvenni,hogyfizikaiadottságaikmiattnehezenkezelikamoderndigitáliseszközöket.