A fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012
A fájdalom kórélettana
-
a fogorvoslás egyik központi
problémája
Dr. Varga Gábor
SE FOK Orálbiológiai Tanszék
2012
Fájdalom – az előadás fő pontjai
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
Fájdalom “An unpleasant sensory and
emotional experience arising
from actual or potential tissue
damage or described in terms
of such damage.”
International Association for
the Study of Pain
„Egy kellemetlen szenzoros
vagy emocionális élmény,
amely az aktuális vagy
potenciális szövetsérülésnél
keletkezik, vagy leírható az
ilyen jellegű sérülés
mértékével.”
Miért nagy a jelentősége?
• Legtöbbször a fájdalom a motivációja annak, hogy
a beteg fogorvosához fordul.
• Szubjektív, ezért megítélése nagyon nehéz,
tapasztalatot igényel.
• Adott esetben távol is tarthatja a beteget a
fájdalomtól való félelem.
Milyen fogászati okok vezetnek „fogfájáshoz”?
A „fogfájás” gyakori fogászati okai:
- a fogszuvasodás, (leggyakoribb)
- a fogágybetegség, (második leggyakoribb)
- a fognyaki kopás, a foggyökér irritációja,
- a fog sérülése/törése,
- a temporomandibuláris izület (TMI) betegsége,
- adott fog beékelődése és a fogak előtörése.
Fogfájást okozhat nem a szájüregből származó probléma is.
A fej, a szájüreg és az arc fájdalomformáinak csoportosítása
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
Nociceptív fájdalom
• Mechanikus-, hő-, vagy kémiai aktiváció az elsődleges afferens idegrostokon
Neuropathiás fájdalom
• Léziók vagy egyéb zavarok az idegrendszerben
• Sokféle etiológia
• Abnormális input és feldolgozás
- nehezen lokalizálható
- gyakran szomatikus fájdalomként jelentkezik
• Szomatikus vs. Viszcerális
Pszihogén fájdalom
Akut fájdalom - Krónikus fájdalom
• Hirtelen jelentkező, magától szűnő és < 6 hónapig tartó
• Kiváltó trauma megléte
• Kezelésre jól reagál
• Izgatottság, feszültség, emocionális hatások
• Lehet hirtelen kezdődő, de lassan kialakuló, remissziókkal tarkított is. Általában 6 hónapnál tovább tart
• Gyakran nincs noxa!!!
• Nehéz a kezelése
• Visszahúzódó, depresszív
Akut fájdalom
vs.
Krónikus fájdalom
pl. rheumatoid arthritis
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
előző élmények
stimulusok a
környezettől (külső, belső)
receptor afferensek CNS efferensek effektor szervek
energia átalakítás (transzdukció)
transzmisszió feldolgozás válaszok transzmisszió
generátor potenciál
analóg
AP
digitális
AP digitális
ESPS és ISPS
integrációja
analóg
AP, elektrotonikus
potenciál
analóg
érzet frekvencia érzékelés
módosítások
memória
emóciók
tanulás
gondolkodás
utasítások szkeleto-motor
(beszéd, mimika,
mozdulatok)
viscero-motor
pszicho-motor
Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001 Receptor aktiváció
. .
. .
Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
Szenzoros idegrostok típusai
A fájdalom receptorok aktivátorai és szenzitizátorai
A lassú fájdalom
feltételezett
mechanizmusai
A gerincvelő hátsó szarvának lamináris szerkezete
(Rexed laminák).
A gerincvelő hátsó szarvában végződő primer afferens
neuronok
- A mechanocepciós rostok modulálják a nociceptoros transzmissziót
A Head-zónára kisugárzó fájdalom keletkezése
Kisugárzó fájdalom =
referred pain
A Head-zónára kisugárzó
fájdalom keletkezése
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
Figure 10-9: Sensory pathways cross the body’s midline
Ventrális és
laterális
spinothalamikus
pályák
-
a tapintásérzet
és a nocicepció
elkülönülése
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
A fájdalom endogén szupresszióját végző
analgetikus rendszer szerkezete.
A leszálló
monoaminerg
analgetikus
pályarendszer
A gerincvelői opioid neuronok analgetikus hatása
Kapu-kontroll teória
Kapuzáró
mechanizmus
Celluláris
transzmisszió
Gerincvelő
Nociceptív
rostok
Más periferiás
érzőrostok
A fájdalom
információ
modulációja
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
A nociceptív afferensek perifériás érzékenyítésével
magyarázható fájdalmi jellemzők
Nociceptív afferens Fájdalmi sajátság
• Csökkent aktivációs küszöb • Allodynia
• Megnövekedett
küszöbfeletti válaszkészség • Hyperalgesia
• A szomszédos afferens
végződések bevonása • Fájdalom terjedés
• Spontán aktivitás • Spontán fájdalom
fájdalomküszöb
fájdalom
nincs
fájdalom érzésküszöb
érze
t
tolerancia küszöb
A stimulus intenzitása
Fontos
definíciók:
Hyperesthesia
Hyperalgesia
Allodynia
Anesthesia
Analgesia
• A nociceptív egységek tulajdonságai
• Az eredményes stimulusok által kiváltott impulzusok
számának növekedése
• A küszöbérték csökkenése
• A folyamatos aktivitás iniciálása vagy növekedése
• Az arachidonsav származékok bevonása
(prosztaglandinok, leukotriének)
Érzékenyítés
Perifériás történések sértéskor és gyulladásban
Nociceptív kisülés
Vazodilatáció
Plazma extravazáció
Hízósejt degranuláció
Arachidonsav kaszkád
Lymphocyta + neutrophil
invázió
Nociceptor érzékenyítés
Epithel proliferáció
Kollagén szintézis
Génexpresszió szabályozása
Fenotípus változások
Gyulladásos válaszreakció szöveti sérüléskor
Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
Glia sejtek szerepe a fájdalomérzet kialakulásában
- érzékenyítő mediátorok felszabadítása
C-rost végződés
Na +
Na +
gerincvelői neuron
K +
K +
Ca 2+
Ca 2+
K +
K +
Na +
Na +
Induction of central sensitization
Ca 2+
G
P
G NK-1
mGluR AMPA NMDA
PKC
Mg 2+
A centrális érzékenyítés indukciója
C-rost közvetítette központi érzékenyítés
Gyulladásos fájdalom Neuropathiás fájdalom
kémiai
motor
érzékenyített
terminálisok
gv. gv.
Ca 2+
Ca 2+
a lassú és szinaptikus
potenciálok időleges
& térbeli összegzése
C-rost aktiváció C-rost aktiváció
ektópiás aktivitás:
Na+ csatorna
-adrenerg motor
mechanoszenzitivitás
perifériás
ideg
sérülés
centrális érzékenyítés
a lassú és szinaptikus
potenciálok időleges
& térbeli összegzése
centrális érzékenyítés
szövetsérülés
és gyulladás
perifériás
idegsérülés
c-rost input
a lassú szinaptikus potenciálok összeadódnak
NMDA és neurokinin mediált
másodlagos hírvivők változása
Ca++, IP3, DAG, stb.
Protein-kináz C aktiváció
receptorok és ioncsatornák foszforilációja
Megnövekvő ingerlékenység és szinaptikus
hatékonyság
KÖZPONTI ÉRZÉKENYÍTÉS
Fájdalomérzet kialakulásának
komplexitása:
multidimenzionális modell
A kapu-kontroll teórián alapul, de a
fájdalomérzés 4 szintjét különíti el:
• Nocicepció - neuralis érzékelés
• Érzet – a fájdalom élménye (pl. intenzitása)
• Érzelem – érzelmi válasz, a fájdalom megélése
(e.g. aggodalom)
• Viselkedés, cselekedet – pl. a végtag elhúzása
Fájdalomérzet multidimenzionális modellje
élettani
érzékelés
Viselkedési
válasz
pl. menekülés
Érzelmi
válasz
pl. félelem
tanulás környezet
? ?
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
Sokféle modalitás Módosíthatóság Érzékenyítés
Nociceptív specializációk
Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
A fájdalomcsillapítás farmakológiája
A fájdalom-
csillapítás
módjai
farmakológiai,
pszihológiai és
fizikai
A fájdalomcsillapítás
célpontjai
1-6
A fájdalomcsillapítók osztályozása
• Nem-opioid (non-narcotic)
- Acetaminophen
- NSAIDS (nem-szteroid gyulladásgátlók):
ASA, Advil, Motrin, Naprosyn, Feldene
Toradol (Ketorolac)
COX–2 Inhibitorok (Vioxx & Celebrex)
- Mellékhatás:
Gastricus erosio, GI-vérzés, folyadék-retenció,
thrombocyta dysfunctio és veseelégtelenség
Acetaminophen/paracetamol/Tylenol
elsődlegesen COX-3 gátló
COX-2
szelektív/specifikus
inhibitorok szerepe
Noxious
stimulus
Transzdukció Vezetés Transzmisszió
primer szensoros neuro centralis neuron
Moduláció
Nocicepció
“Ouch” fájdalom
Nociceptor Aktivatorok
meleg
H+
VR1
ASIC TRPV3
Bradykinin
B1/B2 DRASIC/mDEG
mechanikai
generator potential
action potentials
Nocicepció – Transzdukció
hideg
CRM1
COX-2 Inszenzítiv
Afferens Centralis Terminal
Glutamate
Sub P
Activity
NK1
mGluR
NMDA
AMPA
VGCC GABAA
Adensosine
Opiate
CB1
Hátsó szarvi
Neuron
Transzmisszió/Moduláció
COX-2
Inszenzitív
A nocicepció nem COX-2
szenzitív
károsító
stimulus
Reduced Transduction Threshold
primer szensoros neuron centralis neuron
Perifériás érzékenyítés
Primer hyperalgesia
Primer allodynia
Inflammáció
Vannak prostanoid és nem-prostanoid szenzitizálók
Perifériás érzékenyítés
PKC
PKA
(SNS/SNS2)
VR1
Ca2+
PG
EP/IP
AA Cox-2 PGS
Primer sensoros neuron
perifériás terminal
szöveti károsodás
Macrophage
Mast
cell
IL1b, IL6
TNF
H+ COX-2
Szenzitív
12h 6h
bőr
Noxious
stimulus
Fokozott fájdalmi válasz
primer szenzoros neuron centrális neuron
Centralis szenszitizálás
Másodlagos hyperalgesia
Taktilis allodynia
irritánsok
szöveti károsodás
gyulladás
Brush-Evoked Mechanical Allodynia
gyenge synapse innocuous
stimulus
Fájdalom- mentes érzékelés
innocuous stimulus
Fájdalomérzet
emelkedett szinaptikus
erő
Ab rost mechanoreceptor
Centrális Szenzitizálás –
központi fájdalom hiperérzékenység
Central Terminal
Glutamate
Sub P
PKC
Activity
PKA
NK1
mGluR
NMDA Tyr
S/T
S/T
IP3
Ca2+
AMPA
pERK src
Central érzékenyítés-
akut fázis
COX-2
Inszenzitív
COX-2
b-actin
COX-2 indukció a gerincvelőben -
gyulladás
A Cox-2-t nem indukálja a
gerincvelőben a perifériás idegsérülés
Cox2
b-Actin
Cox2 band
intensity
Primer szenzoros neuron
centralis terminal
PGE2
EP
EP/IP
COX-2
Nociceptive hátsó
szarvi neuron
gátló
interneuron EP
Glycin receptor
+
+
+
–
Centralis érzékenyítés-
a gyulladás késői fázisa
COX-2
Szenzitív
A gyulladás kiváltotta fájdalomnak vannak
COX-2 szenzitív perifáriás és centrális
komponensei
Cox-2 inhibitorok csak akkor hatásosak ha a
COX-2 indukált állapotban van – lag periodus
kell az indukcióhoz
Vannak nem-prostanoid komponensei is a
gyulladás kiváltotta fájdalomnak –
plafon effektus
A perifériás idegsérülés gyakran nem
érzékeny COX-2 inhibitorokra
A fájdalomcsillapítók további osztályozása
Opioid fájdalomcsillapítók: Szintetikus narkotikumok
Gyakran használt készítmények:
- Morfin-szulfát, Oxycontin
- Dilaudid (hydromorphone)
- Oxycodone (Percodan, Percocet, Oxycontin SR
- Demerol (Meperidine)
- Fentanyl
- Codeine
Fájdalom
• Fájdalom és fogorvoslás
• Definíciók és osztályozás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom
A szájüregi érzékelés anatómiai alapjai
A n. trigeminus
szenzoros
működése
A fogászati fájdalom néhány fontos okai
(angol nyelvű összefoglaló internetes oldalak)
(kiegészítő anyag)
• Dental Cavities
• Dental Injuries (Cracked tooth syndrome)
• Gum Disease
• Sinus Infection
• Temporomandibular Joint Disorder (TMJ)
• Others
A. Migrén
B. Folyamatos fejfájás,
fogfájás
C. Neuralgia (trigeminalis)
D. Orális karcinoma
E. Akut TMJ displacement
Metszőfog
hosszmetszet
megfigyelhető a
pulpakamra centrális
elhelyezkedése
A pulpa idegrost hálózata
Mi a „fogfájás”?
• A „fogfájás" általában a fogak vagy az állcsont fájdalmát jelenti. A legtöbb esetben a fogfájás fog vagy állcsont problémára utal, mint a szuvasodás, letört fog, egy védtelen foggyökér, fogágybetegség, az állkapocs betegsége (temporomandibuláris izület), vagy a rágóizmok görcsei. A fogfájás súlyossága változhat, az akut vagy krónikus enyhe fájdalomtól egészen az kínzóan éles fájdalomig. A fájdalom súlyosbodhat rágásra, kopogtatásra, hidegre vagy melegre. Egy röntgenfelvételt is magában foglaló, alapos orális kivizsgálás segíthet kideríteni az okokat, hogy a fájdalom fog vagy állcsont eredetű-e.
• Néhány esetben a fogfájdalmat nem a fog vagy az állcsont betegsége okozza. A fog és állcsont környéki fájdalmak szív- (mint az angina vagy a szívroham) és fülbetegségeknek (mint a belső- vagy külsőfül fertőzései), vagy az arcüregek megbetegedéseinek is lehetnek a tünetei. Például, az anginás fájdalom (amikor a szívartériák leszűküléséből adódóan a szívizom nem jut elég oxigenált vérellátáshoz) általában a mellkasba, vagy a karba sugárzik. Néhány anginás beteg esetében azonban a fog- vagy állkapocs fájdalom a szívbetegségük egyetlen tünete. A fül és az arcüregek fertőzései, betegségei ugyancsak okozhatnak fog-, illetve állcsontfájdalmat. Ezen okoknál fogva néhány esetben a fogorvosi és általános orvosi kivizsgálás is szüksége egy-egy „fogfájás” okainak kiderítéséhez.
Milyen fogászati okok vezetnek „fogfájáshoz”?
A „fogfájás” gyakori fogászati okai:
- a fogszuvasodás, (leggyakoribb)
- a fogágybetegség, (második leggyakoribb)
- a fognyaki kopás, a foggyökér irritációja,
- a fog sérülése/törése,
- a temporomandibuláris izület (TMI) betegsége,
- adott fog beékelődése és a fogak előtörése.
Fogfájást okozhat nem a szájüregből származó probléma is.
Fogszuvasodás
• A fogfájás leggyakoribb oka a fogszuvasodás. A fogszuvasodás (caries) érintheti a zománcot és a dentint. Mindkét réteg védelmi vonalul szolgál az alattuk elhelyezkedő réteg, a fogbél részére, ahol a véredények és az idegek futnak. Egyes szájbeli baktériumok egyszerű cukrokat lebontva savat termelnek. A sav puhítja, feloldja a zománcot, majd a dentint, mélyedéseket mar ki. A kis, sekély lyukak lehetnek fájdalommentesek, így észrevétlenek maradnak a beteg számára. A nagyobb, mélyebb üregekben ételtörmelék felhalmozódhat fel. Az érintett fog belső, élő pulpa szövetét a baktériumtoxinok, vagy a hideg, forró, savanyú vagy édes ételek irritálhatják. A nagyobb üregek okozta fogfájás a leggyakoribb oka a fogorvos meglátogatásának (sajnos csak ilyenkor).
• A kisebb, sekély üregek kezelése általában a fogászati tömést foglalja magában. A nagyobb területi hiányok kezelésekor inlay-t, onlay-t, esetleg koronát alkalmaznak. Az olyan üregek kezelése, amely már penetrált, és elérte a pulpát, gyökérkezelést vagy az érintett fog kihúzását jelenti. A pulpa fertőződése, traumás sérülése a pulpaszövet pusztulásához vezethet, amelynek következménye tályog vagy cysta lehet. A fertőzött fog kezelése ugyancsak a gyökérkezelés vagy a fog eltávolítása. A gyökérkezelés a pusztuló fogbél eltávolítását, a gyökércsatorna fertőtlenítését (ezzel megakadályozva a fertőzés továbbterjedését), és egy inert anyaggal történő helyettesítését jelenti. Az eljárás célja, hogy megmentse a pusztuló fogat a kihúzástól, s egyúttal megszüntesse a fellépett fájdalmat.
Fogágybetegség (gingivitis és parodontitis)
A fogfájás második leggyakoribb oka a fogágy megbetegedése. Kezdeti állapotban a lágyszövetek (gingiva) gyulladását, előrehaladott állapotban tartószövetek gyulladását (parodontitis), a fogakat körülvevő, azokat helyükön tartó, csontszövet abnormális elvesztését foglalja magában. Ínybetegséget a plakkokban található baktériumok toxinjai okoznak. A plakk lényegében baktériumok, az általuk elválasztott anyagok, ételmaradék és nyál keveréke. Az ínybetegség korai tünete a fájdalom nélküli ínyvérzés. A fájdalom csak az előrehaladottabb ínysorvadás tünete, mikor a fogkörnyéki csontszövet vesztés gingivális tasak kialakulásához vezet. A baktériumok ezekben a tasakokban fertőzést, gyulladást, fájdalmat, és további csontsorvadást okoznak. Az előrehaladott ínybetegség az egyébként egészséges fogak elvesztéséhez vezet.
A fogágybetegség a korai fázisban általában a szájhigiéne és a bakteriális plakk eltávolításával kezelhető. Komolyabb megbetegedés esetén a fogak és a foggyökerek alapos megtisztítása, azaz fogkő eltávolítás mellett szubgingivális kürettázs egy viszonylag egyszerű műtéti beavatkozás. Az előrehaladott, jelentős csontvesztéssel, fogak kilazulásával járó ínysorvadás kezelése bonyolultabb műtéti beavatkozást vagy akár az érintett fogak kihúzását teheti szükségessé.
Foggyökér érzékenysége
• Krónikus fogágybetegség és/vagy fognyaki kopás következtében a
gyökérfelszín szabaddá válása fogfájáshoz vezethet. A foggyökerek a fogak alsó kétharmadára terjednek ki, amelyek normális esetben az alveoláris csontokba ágyazódnak a parodontális ligamentum segítségével. A baktériális toxinok kiváltotta gyulladásos folyamat gyökerek körül és az íny és a csont visszahúzódását eredményezi, felfedve a gyökereket. A szabadon gyökerfelszínek érzékennyé válhatnak hidegre, melegre, és a savanyú ételekre, mivel már nem védi ezeket az íny, a parodontium és a csontréteg. Az érzékenység oly mértékűvé válhat, hogy a beteg elkerüli a hideg vagy a savanyú táplálékokat.
• A foggyökér fedetlenné válásának korai szakaszában kezelhető a betegség különböző fluoridos gélekkel és/vagy speciális fogkrémekkel, amelyek fluoridokat és egyéb ásványi anyagokat tartalmaznak, illetve az érzőidegek ingerelhetőségét csökkentik. Az ásványi anyagok beépülnek a gyökerek felszínébe, és erősebbé, a környezeti hatásokra kevésbé érzékennyé teszik a gyökérfelszínt. Amennyiben a gyökér fedetlensége a pulpaszövet sérüléséhez vezet, a fog eltávolítása válhat szükségessé.
Trauma okozta fogfájdalom
• Traumás események következtében a törött fog is kialakulhat fogfájást, amely nincs kapcsolatban szuvasodással vagy ínysorvadással. Az adott területre történő ráharapás erős, éles fájdalmat okozhat. Ezek a törések általában egy kemény tárgy ráharapásával jönnek létre, mint a keménycukrok, ceruzák, magok, vagy belesetek következményei lehetnek. Néha a törést csak speciális festéssel lehet kimutatni a fogfelszínen. A kezelés általánosan a fog teljes bevonását jelenti aranyból vagy fémhez kötött porcelánból készült koronával. Ha azonban a korona felhelyezése nem szünteti meg a fájdalomérzetet, gyökérkezelés válhat szükségessé.
Temporomandibuláris izület (TMI) fájdalma
A temporo-mandibuláris izület betegségei általában az egyik, vagy a mindkét fül előtti terület fájdalmát okozzák. A TMI kapcsolja az alsó állkapcsot (mandibula) a koponyához. Az itt kialakuló fájdalmat egy akut trauma (pl. egy állra mért ütés), gyulladásos, súlyosbodó arthritis mellett az is okozhat, ha a páciens minden rágó-, vagy nyelő mozdulatnál hátratolja az állkapcsát a nyak irányába. Néha a TMI körüli izmok görcse okoz fej-, és nyakfájdalmat, szájnyitási nehézséget. Ezek az izomgörcsök kapcsolatba hozhatók a rágással, életviteli stresszel, amelyek a betegekben a fogak összeszorítását és az izmok még további megkeményedését okozzák. Átmeneti izomgörcsöket okozhatnak fertőzések, lokális gyulladásos folyamatok is. Ilyenek kialakulhatnak a fogászati beavatkozáshoz használt helyi érzéstelenítés vagy az impaktált bölcsesség fog eltávolításával okozott trauma következtében is.
• A temporo-mandibuláris izület fájdalmának kezelése általában gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók szájbeli alkalmazását jelenti. Egyszerűbb esetekben a meleg vizes borogatás is használ az izület körüli területek megnyugtatására, rendszeres edzés hasznos lehet a fizikai stressz csökkentésére, vagy puha, rágást nem igénylő ételek fogyasztása, az esetek egy részében azonban álkapocshíd kialakítása is szükségessé válhat a mandibula vagy a TMI előrefelé történő áthelyezéséhez. Ez feloldhatja az idegekre és véredényekre ható nyomást a TMI-ben, és így csökkenti a fájdalomérzetet.
Beékelődés és előtörés
• A beékelődő (egymás felé növő) vagy előtörő (épp kinövésben levő) moláris fogak (az állkapocs hátsó területén kifejlődő nagyobb fogak) fájdalmat válthatnak ki. Ahogy a molárisok áttörnek, a környező szövetek begyulladhatnak, megdagadhatnak. A beékelődött fogak fájdalomcsillapítást, antibiotikumos kezelést és sebészeti eltávolítást igényelnek. Ez a probléma leggyakrabban az impaktált bölcsességfogakkal kapcsolatosan alakul ki.
A fej, a szájüreg és az arc fájdalomformáinak csoportosítása
Mi is a fájdalom?
Fájdalom - összefoglalás
• Definíciók és osztályozás
• Fájdalom és fogorvoslás
• Érzőműködés és fájdalomérzet
• Az érző idegrostok működése, pályarendszerek
• Az fájdalomérzet modulációja – gátlás
• A fájdalomérzet modulációja – érzékenyítés
• A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai
• Szájüregi érzékelés és fájdalom