A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Boros Anita (2013) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modul Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek
Feb 08, 2016
A diasor hatályosítását elvégezte:Dr. Boros Anita (2013)
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Általános közigazgatási ismeretek:
II. modulJogalkotási és jogalkalmazási
ismeretek
Közösségteremtő, integráló funkció
Magatartásmintát nyújt
Közreműködik a konfliktusok rendezésében
Értékelési alapot nyújt mások magatartásához
Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását
Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit
A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:
amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,
amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső
soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.
A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek:
az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó,
jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.
belső jogforrás: a jogalkotó szerv
külső jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a norma (jogalkotó tevékenység)
Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.
1. Jogszabályok: belső (anyagi) jogforrás külső (alaki) jogforrás
2. Közjogi szervezet szabályzó eszközök
Egyéb csoportosítási lehetőségek:
1. Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint: Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos)
2. Területi hatály szerint: Országos helyi
Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint törvény
Kormány - rendelet Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet Kormány tagjai (a miniszterelnök és a
miniszterek) - rendelet önálló szabályozó szerv vezetője -
rendelet helyi önkormányzat képviselő-testülete -
rendelet
ÉrvényességA jogszabály keletkezéséhez kötődik.
Feltételei:a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa;
a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába;feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak;
megfelelően legyen kihirdetve.
HatályosságAz adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.
időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály
Előkészítés
Kibocsátás
Kihirdetés
Hatályosulásvizsgálata
1. Kezdeményezés (jogalkotási terv)2. Tervezet elkészítése3. Tervezetek véleményezése4. Jogalkotó elé terjesztés
1. Elfogadás2. Aláírás
Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)
1. Utólagos hatásvizsgálat2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata:a) módosításokb) dereguláció
Preambulum (törvény esetében)
Bevezető rész (rendelet esetében)
Általános rendelkezések
Részletes rendelkezések
Záró rendelkezések
A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:
az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül
egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.
Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés).
Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).
Eljárás megindítása
Konkrét tényállás tisztázása
Bizonyítás
Döntés meghozatala
Döntés közlése
Ellenőrzés
Jogszabály értelmezése
Szankció, illetve végrehajtás
Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás: a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében, az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.
A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelveA hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmeA jóhiszemű eljárás elve A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalmaA szabad bizonyítás elveA hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jogA közigazgatási hatóság kártérítési felelősségeA tájékoztatáshoz való jogKöltséghatékonyság és a gyorsaság alapelveA kapcsolattartási formák közötti szabad választás elveNyelvhasználat
Magyarország teljes területe néhány kivételt
leszámítva
Néhány kivétellel: 2005. nov.
1-jétől
Ügyfél, egyéb érintettek,
közreműködők, hatóság, szakhatóság
Területi hatály
Időbeli hatály
Személyi hatály
Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy
Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintőJog megállapítása,Kötelezettség megállapítása,Adat, tény vagy jogosultság igazolása,Hatóság nyilvántartás vezetése,Hatóság ellenőrzés lefolytatása,Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.
Ügyfél HatóságAz eljárás egyéb résztvevőiMás hatóságok
Közreműködők:• tanú• hatósági tanú• szakértő• tolmács• képviselő• szemletárgy birtokosa• hatósági közvetítőEgyéb szereplők:•bejelentő• jegyzőkönyvvezet
ő•végrehajtási
eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató
Államigazgatási szerv
Önkormányzati hatóság
Jegyző, hatósági társulás
Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv
Természetes személy,Jogi személy,Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetAkinek az ügy a• jogát,• jogos érdekét
érinti,• akivel
kapcsolatban hatósági
nyilvántartás adatot tartalmaz,
• akit ellenőrzés alá vontak,
• ügyféli jogokkal felruházott
szervezet• hatóságként vagy szakhatóságként
részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv
A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL: Miniszter Miniszternek alárendelt, de nem
minisztériumi jogállású államigazgatási szervek
Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)
Területi államigazgatási szervek Járási hivatalok Helyi államigazgatási szervek
Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában Polgármester: honvédelem, polgári védelem,
katasztrófavédelem Jegyző: általános Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető,
gyámhivatal Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az
önkormányzati szférában: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott
hatáskörben:• Polgármester• Bizottság• Részönkormányzat testülete• Kisebbségi önkormányzat testülete• Önkormányzat társulása
Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre. Pl.:
KÉTÜSZ (kéményseprők)Vállalkozó állatorvos (hatósági
teendők ellátása)Különböző kamarák
A hatóság eljárási képességének feltételei:Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárniIlletékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.
A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg:az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,jogorvoslati szakasz,végrehajtási szakasz.
Az elsőfokú eljárás megindítása történhetHivatalból:Jogszabály alapjánFelügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezéseÉletveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetKérelemre
Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;
ügyintézési határidő kezdete.
BEÉRKEZÉS
ÁTTÉTEL
MÁS HATÓSÁGNÁL
INDUL ELJÁRÁS
ÉRDEMI VIZSGÁLAT
NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS
Kérelem ellenőrzése
ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE,MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE
HIÁNYPÓTLÁS
JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
ELJÁ
RÁ
S F
ELFÜ
GG
ES
ZTÉS
E
ELJÁ
RÁ
S
MEG
SZ
ÜN
TETÉS
E
ELJÁ
RÁ
S M
EG
IND
ÍTÁ
SA
A határidők
veszélyhelyzet elhárítása, kár
megelőzéseügy bonyolultsági foka
(külön jsz. alapján)
Határidő kezdete:
kérelem beérkezését követő nap;
hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja;
felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.
Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (soronkívülinél 15 nappal)
soronkívüliség
naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket,
ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják,
ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:
pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet)
a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-visszafizetési kötelezettség
Kötelező felfüggesztésFelfüggesztés
mérlegelés alapjánKapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben:
az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;
a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő
a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)
Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye..
ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki);
ügyfél kérése;
hatósági közvetítő kirendelése
A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség
A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján
Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között
A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)
Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni.
A képviselet fajtái:
Törvényes
Meghatalmazotti
Ügygondnok által ellátott
képviselet
Abszolútkizárási ok
Relatívkizárási ok
Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;
Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt;
Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása
Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok
Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni
Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.Jellemzői: hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye.Bizonyítékok különösen:az ügyfél nyilatkozata;az irat;a tanú vallomása;a szakértő véleménye,szemléről készült jegyzőkönyv;hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;tárgyi bizonyíték.
A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték
Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfeletírásban és szóban nyilatkozatot tehet
a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja
és
Az ügyfél
a hatóság reagál
a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi
a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni
az eljárást megszüntetheti
rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt
IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG
OKIRATOKIRAT MÁS IRATMÁS IRATállítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol
MAGÁNOKIRATMAGÁNOKIRAT
KÖZOKIRATKÖZOKIRAT
A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást
teljes bizonyító erejűegyszerű
A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!
nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.
Az iratokba való betekintési joga!
A tanúként megidézett személyt:
megjelenési vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli.A szemle lehet:
IngóIngatlanSzemély:
•Megtekintése illetve
•Megfigyelése.
Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.
Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.
Szakértőként nem járhat el:
Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,
Aki tanúként nem hallgatható meg,
A tanúvallomást megtagadhatja.
Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat
Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés
A hatóság döntésének speciális formái:1. az egyezség jóváhagyása2. a hatósági szerződés3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés
A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!
Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége)
Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról)
Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok)
Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása
A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel.
A közlés módjai: postai úton, elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat
és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, személyesen, telefonon, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.
Speciális, hivatalból induló eljárás A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak: adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb
tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, vagy ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a
hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.
Az ellenőrzés eredménye:nincs jogsértés egyszerűsített jegyzőkönyv jogsértés megállapítása esetén:a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére,ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
Kérelem alapján: fellebbezés bírósági felülvizsgálat újrafelvételi kérelem Alkotmánybíróság
határozata alapján indítható eljárás
Ex officio: saját döntés
felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása)
felügyeleti eljárás ügyészi fellépés
Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor.
Fellebbezés benyújtásának jogi hatása
A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés
alapján
Fellebbezési eljárás
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!
végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges
jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.
Előfeltétele:
fellebbezési jogot kimerítették
fellebbezés kizárt
A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti
a bíróság ítélete.
A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja,
ha törvény megengedi.
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete
határozza meg.
ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye
kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság
Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek
által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;
kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.
A kérelem benyújtásának
objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő)
szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap
A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.
ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján
az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti,
ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát,
az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó
hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.
Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:mulasztása esetén: eljárásra utasításfelügyeleti jogkör alapján dönt
TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra
utasíthat.
Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges.
DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
1. Az ügyész felhívással élhet
2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez.
3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
Semmisségi okok pl.: magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy
illetékességébe; szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának
figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta.
Következményei:megsemmisítés, de: nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító
döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha
bűncselekmény befolyásolta.
Hivatalbóli eljárásban hivatalból
Kérelemre indult eljárásban Kérelemre + Hivatalból,
ha így is meg lehetett volna
indítani az eljárást
Az első fokú hatóság indítja meg.
Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó
Megindítás Foganatosítás
Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési kötelezettség
Meghatározott tevékenység
Azonnali beszedési megbízás,
Közérdekű munkával való megváltás,
Letiltás, Ingó, Ingatlan
végrehajtás.
Ösztönző eszközeljárási bírság
Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a
kötelezett költségére veszélyére elvégzi
Rendőrségi közreműködés
Külföldi elemek a
végrehajtásban
a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek.
a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő.
A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.
A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.
Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság, mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a
hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és
gyakoriságát,
A helyszíni bírság alkalmazása
55
Kérelemre indult eljárásbanÜgyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget
Hivatalból indult eljárásbanEgyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli
Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttükKivételek
Célszerűtlen, indokolatlan,
Eljárás akadályozása miatt felmerült
A költség okozója viseli
Fajtái:1.általános2.egyéb
Elektronikus kapcsolat-tartás szabályai (II/A. Fejezet):elektronikus út előnyben részesítendőfőszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartanitörvény írhat elő kötelező e-kapcsolattartástjogszabályban meghatározott feltételekkel sms, e-mail is alkalmazható
Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet):e-ügyintézés alapelveiszabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételeikonkrét szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások keretszabályaielektronikus tájékoztatás szabályai
Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése
Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása
Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését
A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása
Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége
1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére.
2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését.
3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.
1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján
2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el
hallgatás = beleegyezés elve érvényesül
3. Fajtái: Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó
állami szolgáltatás; az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván kapcsolatot tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai átadását, átvezetését a hatóságok nyilvántartásai között Azonosítás Kézbesítés Biztonságos elektronikus igazolás Iratérvényességi nyilvántartás
1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi, fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása
2. Ket. rendezi a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a
hatóságok és a bíróság viszonyában, az eljárásindítás határidejét, az EBH által kiszabható szankciókat, az EBH nyilvántartásait.